Találatok a következő kifejezésre: A keresztény miért nem toleráns (2 db)

A keresztény egyház miért nem toleráns más vallások, filozófiák irányában, miért hirdeti egyedüli igazát?

Csak mert engem a buddhizmus érdekel, és egyrészt sokkal toleránsabbnak, és másodsorban emberibbnek tartom a keresztény vallásnál.

Legjobb válasz: Bocs, az elõzõt én írtam, csak megszakadt. Még annyit teszek hozzá, hogy az, hogy hitünk (amennyiben igaz) olyan jellegû, hogy kizárja más hitek igazát, semmiképpen sem jelenti azt, hogy többre tarthatnánk magunkat másnál, vagy bánthatnánk mást a hite miatt. Bármikor a történelem során az egyház (vagy egy része) így tett, azzal azok a személyek eltértek Krisztus tanításától. Viszont visszakérdezni is szeretnék: valami attól, hogy toleráns, feltétlenül igaz és helyes? Gyuri

Bocs, az elõzõt én írtam, csak megszakadt. Még annyit teszek hozzá, hogy az, hogy hitünk (amennyiben igaz) olyan jellegû, hogy kizárja más hitek igazát, semmiképpen sem jelenti azt, hogy többre tarthatnánk magunkat másnál, vagy bánthatnánk mást a hite miatt. Bármikor a történelem során az egyház (vagy egy része) így tett, azzal azok a személyek eltértek Krisztus tanításától. Viszont visszakérdezni is szeretnék: valami attól, hogy toleráns, feltétlenül igaz és helyes? Gyuri
"Az egyház eredeti szerepe a kommunikáció volt. Nem volt semmilyen más média, ami el tudott juttatni bizonyos eszméket az emberekhez, csak erre fenntartott, fizetett emberek hálózata." Ezt honnan veszed? Nagyon eredeti, amit írsz, ilyent még nem hallottam. Más kérdés, hogy teljesen nem értek vele egyet.Tehát akkor én ha lelkész leszek, akkor médiasztár leszek? Ez tök jó, erre még nem is gondoltam. Amúgy mondd már meg, hogy miért gyenge ember, aki hívõ? Tudod milyen az az "ad hominem"-típusú hibás érvelés? Pont az, amit alkalmazol. Én hívõ férfi vagyok. Családfõ, feleséggel, házzal, autóval, hiteltörlesztéssel, mindenféle változatos feladatokkal az életben. Nem tudom, hogy mitõl lennék gyengébb ember, mint te, csak azért, mert másképpen látom a valóságot.
Ne essünk tévedésbe. A vallások (a buddhizmus is) az egyedüli igazukat hirdetik. Errõl szólnak. Az a nem mindegy, hogy miként állnak hozzá azokhoz, akik nem így gondolják. A másik, ahogy azt már elöttem is mondták, hogy megint más kérdés, hogy az egyházak miként állnak hozzá a másként gondolkodókhoz. Alapesetben a kereszténység és az iszlám is toleráns vallás. Az egyházak teszik õket kirekesztõvé. Egyébként a buddhizmusnak is van ezer arca. Ha semmi másra nem gondolsz, mint a kétféle Buddha ábrázolásra (a vékony és a nagy pohos hasú), ez két egymásra szinte egyáltalán nem hasonlító értemlezése Buddha tanításainak. Van kirekesztõ Buddhizmus is.
A buddhizmus valoszinu a legtoleransabb....Nemcsak a kereszteny egyhaz nem tolerans.... Szerintem Isten csak egy van. Legyen a neve Allah, Buddha, Jehova stb....tok mindegy. Az embernek magaval kell elszamolnia a vegen a dolgaival. Minden vallas ember csinalta vallas. En hiszek Istenben es pont. Vannak zsido, mohamedan ismeroseim. Ok is Istenben hisznek es mi, nem toleraljuk, hanem Tiszteljuk egymas vallasat.
ne keverjük össze a vallást és az egyházat. maga a vallások nagy többsége (de a nagyobb vallások) mind jóra tanítanak. a baj az ott kezdödik, hogy a vallással/hittel manipulálni lehet az embereket. ez mindegy melyik egyház, mindegyik ezt csinálja. az egyházak felhasználják a maguk számára az emberek hitét. pl a középkorban europa gazdag volt és buta, könnyen bemesélte a keresztény vallás hogy ha sokat jársz templomba és sok sok pénzt adsz a templomnak akkor te majd a mennybe kerülsz. az emberek írástudatlanok voltak és sok betegség és természeti csapás ritkitotta öket, így csak a hit maradt nekik, amit az egyház ameggazdagodásra használt fel. manapság az iszlám lát sok sok pénzt az arab olajtol gazdag országokban, ezért foggal körömmel buzditja a híveit hogy maradjanak iszlám hívök, és ezért akár öljenek is. sok arab országban nem választhatod meg a vallásod csak is a muszlim hit szerint élhetsz, még ha nem is akarod. szóval a vallások jók , de ezt kihasználják az egyházak. a legjobb ha hiszel valamiben ami benned van (lehet buddha, vagy isten vagy allah) a lényeg hogy kerüld el ha tudod az egyházakat, és ne higgy el mindent az egyház vezetöknek.
Szerintem azért mert ha csak a keresztény egyház lenne többet tudnának harácsolni nem tetszik nekik, hogy vannak akik másban hisznek.Jézus tanait meghamisították, hogy a saját malmukra hajtsák a vizet, sok mindent eltitkolnak, mert ha napfényre kerülnek a dolgok a keresztény egyház alapjaiban rendülne meg.Jézus szeretetet és a rinkarnációt hírdette, amibõl csináltak feltámadást.Ki tudja lehet, hogy Jézus testét is dugdossák, mert akkor mi lenne a feltámadunk dologgal.Én is a BUDHISTA tanokat gyakorlom és mondhatom azóta sokkal másképpen látom a dolgokat és boldogabb vagyok.A Budhisták szerint Jézus is jógi volt, hasonlóBudhához õk el fogadják Jézust, ahogy én is, nem mint isten fiát hanem mint hús vér embert aki jóságot tanított az embereknek a reinkarnáció tanai szerint
Nagyon örülök, hogy egyet értünk! De, hogy ne csak offoljak, annyit tennék a "toleranciához" hozzá, hogy szerintem elég sokan keverik össze ma már ezt a közönnyel, a szellemi dolgok iránti nagy fokú közömbösséggel, és tévesen azzal kérkednek, hogy õk milyen türelmesek. Pl. a homoszexualitásról írtam egy kérdést az egyébb kérdések közé -"miért helytelen bírálni a h.szexualitást?" címmel. Ott is kiderült, hogy hányan hiszik azt miszerint õk toleránsok, közben egyáltalán nem érdekli õket a homoszexuálisok sorsa. És hányan hiszik a megtévesztõ propaganda miatt, hogy a homokosok nem tudnak választani, nekik ez "eleve elrendelt", közben pedig...
OFF "Mond itt olyat, hogy vak engedelmesség a híveknek, mert õk felsõfokú teológiai tanulmányok nélkül úgysem érthetnek sokat az egészbõl?" Természetesen nem. A legkisebb gyerekek és egyszerû öreg nénik sokszor közelebb vannak Istenhez, mint a teológiai doktorok.
"Mindez persze nem bizonyítja a keresztény hit igazát. Attól hit, hogy nem lehet sem bizonyítani, sem cáfolni." A mondanivalód nagy részével egyetértek. Nagyon örülök, hogy van olyan lelkész(tanuló), aki komolyan veszi a bibliát. Lehet, hogy a legtöbb ilyen, lehet, hogy mindenki ilyen - ebbõl nem készítettem felmérést. De a fennt beidézett mondatra annyit írnák finomításképpen, hogy a Biblia pontosan meghatározza mi is a hit, ebben sem kell találgatnunk, sõt ez pl. sok mindent megmagyaráz, helyretesz. A Zsidóknak írt levél 11:1-es verse ezt mondja: "A hit a remélt dolgok biztosítékon alapuló várása, a nem látható valóságok nyilvánvaló bizonyítása." Vagy a Károli fordítás szerint: "A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látható dolgokról való meggyõzõdés" Ez a "keresztény hit mibenléte!" Mond itt olyat, hogy vak engedelmesség a híveknek, mert õk felsõfokú teológiai tanulmányok nélkül úgysem érthetnek sokat az egészbõl? Az igazi hithez "igazolás" kell, "bizonyíték" kell! Ettõl még hit marad, mert Istent nem fogod látni saját szemeddel sohasem, de bizonyítékok nélkül hinni benne, vagy a szavában?! Ezt a Biblia elejétõl a végéig elvárja. VALÓJÁBAN NAGYON SZOMORÚ LENNE, ha a bibliában leírtakat nem lehetne valahogyan bizonyítani. NEM HOGY LEHET, KÖTELEZÕ! Különben csak hiszékeny leszel, a hited vak lesz. Sajnos pont az ilyen állítások miatt hiszik azt az emberek, hogy a Bilblia a hiszékenyek könyve. A kérdésre, hogy a "keresztény" egyházak intoleránsak-e, kirekesztõk-e, a válasz: Isten a bilbliában kizárólagos önátadást kíván azoktól, akik neki szólgálnak. Nem fogadhatjuk el minden vallás válaszát igaznak. És ez mondjuk nem mond ellent a józan észnek, vagy igen?
Való igaz, hogy a Biblia tartalmaz olyan kijelentéseket, amelyeket nem lehet a rendelkezésre álló fizikai bizonyítékokkal bizonyítani vagy cáfolni. Meglepjen ez minket? A Biblia nem tudományos kézikönyv. Ennek ellenére az igazság könyve. Szilárdan bizonyítható, hogy írói feddhetetlenek és becsületesek voltak.(Pl. saját hibáikat, bûneiket is leírták.) Amikor pedig írásaik tudományos kérdéseket érintenek, akkor szavaik pontosak, és teljesen mentesek azoktól az õsi „tudományos” elméletektõl, amelyekrõl kiderült, hogy egyszerûen mítoszok. Az ember múltját, jelenét, jövõjét is feltárja, ami pedig a múltját és a jelenét illeti, a bizonyítható tudománnyal egyezik. A tudomány tehát nem ellensége a Bibliának. Melyik másik "szent könyv" tudja ezeket? Több mint 2100 nyelvre fordították le, és ezzel az emberi család több mint 90 százaléka számára elérhetõvé tették, Tehát abszolút bestseler. Választ ad még azokra a kérdésekre is, mi van/lesz azokkal, akik nem ismerhették meg a múltban, vagy a jövõben. Mindenesetre mivel a különbözõ kultúrák "szent" könyvei nem ugyanannak a Teremtõ Istennek a mûvei, így szükségképpen különbözik azoktól. Annak ellenére van ez így, hogy pl. látszólag a Római Katolikus és a Buddhizmus között szinte semmi hasonlóság nincs, közben meglepõen sok. No dehát a Biblia nem egyenlõ a legtöbb magát kereszténynek valló egyházzal. Ui. Darwin mellesleg az "aranyos" filozófiájával erõteljesen népszerûsítette a faji felsõbbrendûséget is! Sajnos sok a követõje. Nem lehet ez is oka az elmúlt 150 év történelmének? Khm, nos õszintén szólva, az hogy te létezel e, vajmi kevéssé befolyásolja a világképemet... Mellesleg nem vagyok materialista. Darwin pedig roppant helyes megfigyeléseket végzett, csak nem arról amit belemagyaráznak hívei és ellenfelei. Õ alapvetõen a fajokon belüli diverzitásról ír. A biblia meg a zsidók õstörténetérõl, valamint a Jézus-csoport tagjainak ügyeirõl. Az a helyzet, hogy ez az én életem, problémáim, leküzdendõ kihívásaim és töprengéseim szempontjából: irreleváns. Egyszerûen offtopic. Nem ezt tartom a nagy kérdésnek, amirõl az említett szöveg szól. Amit nem vágok: hogy döntik el objektíve a hívõ emberek, hogy melyik szentnek mondott szöveget veszik annak, és melyiket nem? Feltéve (de meg nem engedve) legyen a biblia egy koherens, összeszedett, szövegromlástól mentes mû. De így is ellentétben áll más vallások szent szövegeivel. Ez hogy lehetséges? Érted, hogy mire akarok kilyukadni... Szerintem ez az egész módszer, hogy X ezer éve írtak valakik valamit, stb. egyszerûen kispályás, túl félreérthetõ és félremagyarázható egy mindenható istentõl. Mi van a biblia keletkezése elõtti emberekkel? Kimaradtak a szórásból? Mi van a föld lakosságának 75%-ával, akik nem a keresztény vallás befolyása alatt élnek...? Nem, egész egyszerûen ez egy ostoba megoldás lenne. Tudom, tudom, isten útjai kifürkészhetetlenek. Én pedig soha nem tévedek, kivéve ha mégis. Szóval bárki tud logikai útvesztõvel elkendõzni nyilvánvaló dõreségeket - csak attól semmi nem változik
Jól van no! Nem akarunk méltóságodban bántani. Biztosan te sem minket. De kik vagyunk?! Én szerinted ki vagyok? egyáltalán létezem? Milyen bizonyítékod van arra, hogy létezem? És ha úgy mutatkozom be neked, hogy az internetes világháló öntudatra ébredt szellemi központja vagyok, aki nem ember, csak a végtelen internetes tudás egyenes következménye, szükségszerûsége. Te elhiszed? Te látsz engem? Láttál valaha? Akkor mibõl veszed, hogy létezem. Talán ezekbõl a monitorodon virtuálisan megjelenõ betûcsoportokból, ami a szemed elé került? Hogy értelmezni tudod, és ezért nem írhatta más, csak egy ember? De nagy valószínûséggel soha nem láttál, tehát nem mutathatsz rám, hogy "ezt a Jóska írta!" Csak következtetni tudsz arra, hogy amit látsz, egy ember írta, ha nem csalnak meg az érzékeid. Namost a Biblia önmaga ismeri el, hogy emberek írták! Ez nem új felfedezés. Majdnem minden könyvének van aláírója. De azt is kijelenti, hogy ezek az emberek Istentõl ihletettek voltak, amikor írták. Hogy Isten létezik-e? Abban mennyire lehetsz biztos, hogy én tényleg csak egy ember vagyok? Az eddigi élettapasztalatod? Az ebben az esetben kevés, öregem (már bocs a szóért). Tehát hihetünk olyanban, akit soha nem láttunk? Persze, ha elegendõ bizonyítékunk van rá. De neked csak annyi a össz. bizonyítékod, hogy nekem tulajdonítasz egy írást. Isten létezésének két fõ bizonyítéka van: Az egyik a Biblia, ha alaposan megvizsgáljuk. A másik a teremtett természet, az alkotás, ami Alkotót feltételez. Az én levelem feltételez egy alkotót? Pedig ez a levél mennyivel egyszerûbb, mint egy egysejtû, amire kapásból azt mondja sok ember, hogy csak a véletlen hozta össze. Milyen logika ez? "Honnan meríti a biblia az identitását? Isten szava... Miért? Ha az isten létét nem is lehet ellenõrizni, de egy könyv eredetét azért igen." Sok-sok bibliai és nem bibliai bizonyítéka van Isten létének. A bibliafordítások pontossága pedig alaposan kikutatott téma, de ezt is már 'off' lenne itt tárgyalni. Ha viszont alaposan megismered a bibliát, vagyis pontos ismeretet szerzel a tanításáról, akkor meg fogsz döbbenni! Ezért írtam, hogy az egyházak kudarca, nem a Biblia kudarca! Viszont az egyházak általában bizony kudarcott vallottak, ezért van olyan létjogosultsága ma az elmult 150 évben a materializmusnak, azért tudják ma eladni ezt, mint "egyetlen igazságot". Az is érdekes, hogy Darwin idejében még a sejt bonyolultságáról fogalmuk nem volt, és tényleg csak az alap filozófia állt rendelkezésre, mégis már akkor ezek az érintettek tökéletesen bizonyítottnak állították az evolúciót, holott napjainkban már tényleg komoly válsággal küzd, és sokkal kevésbé bizonyított!!!! Üdv Joci
Az elõzõ hozzászólónak: Szívembõl szóltál testvérem. Uff.
A kérdező hozzászólása: Na ezzel most újdonságot mondtál, de így, ahogy belegondolok, teljesen beleillik a képbe :)
Uralt (vezetett) lelkekrõl és pénzrõl van szó, hogyan lehetne toleráns a konkurrenciával szemben?

Miért nem toleráns a keresztény, katolikus egyház más vallásokkal szemben? Miért nyom el más vallásokat, s közben magát az egyetlen igaz útnak hirdeti?

Krisztus nem a szeretetre, megbocsájtásra,elfogadásra tanítja az embereket? Isten nem azt mondja, hogy ne vallásos, hanem hív? légy?

Legjobb válasz: Nem nagyon értem, mit értesz saját, szuverén istened alatt. Ne vallásos, hívõ légy, persze. De ez nem azt jelenti, hogy mindegy, miben hiszel. Pl. a Télapóban? Olvass Bibliát, nem sok ökumenikus egymásbaborulást találsz benne. Bármilyen vallásban is hiszel, ha mindenki másét is elfogadod, az azt jelenti, hogy valamennyire feladod az elveidet.

Nem nagyon értem, mit értesz saját, szuverén istened alatt. Ne vallásos, hívõ légy, persze. De ez nem azt jelenti, hogy mindegy, miben hiszel. Pl. a Télapóban? Olvass Bibliát, nem sok ökumenikus egymásbaborulást találsz benne. Bármilyen vallásban is hiszel, ha mindenki másét is elfogadod, az azt jelenti, hogy valamennyire feladod az elveidet.
Abban hiszel, amiben akarsz, de ne akard magad kereszténynek beállítani, ha a "saját szuverén istenedben" hiszel. Csak ennyit kér az egyház. Az összes többi kérdésed innentõl teljesen abszurd.
Ja, nem vagyok katolikus.
Húha, értelem kiveri a biztosítékot megint....MIért egy keresztény mit mondjon? Azt hogy legyél buddhista? És egy buddhista akkor mit mondjon? LEgyél muzulmán? Hány éves vagy? :S
"Miért nem toleráns a keresztény, katolikus egyház más vallásokkal szemben? Miért nyom el más vallásokat" A római katolikus vallás az egyik legtoleránsabb az össze többi vallással kapcsolatban. Az összes többire jobban jellemzõ az intolerancia. "magát az egyetlen igaz útnak hirdeti?" Ne feledjük el, hogy a római katolikus vallás az egyetlen, amelyik vissza tudja vezetni magát egészen Jézusig. A mai római katolikus egyházfõ, a római pápa, XVI. Benedek egyenesen Péter apostol utóda, aki magától Jézustól kapta megbízását. Ezért joggal mondhatjuk, hogy a római katolikus vallás a leginkább eredeti az összes keresztény vallás közül. "Isten nem azt mondja, hogy ne vallásos, hanem hívõ légy?" Nem hiszem, hogy Isten valaha ezt mondta volna. "Ezek alapján, akkor miért nem hihetek a saját, szuverén istenemben?" Miért ne lehetne a katolikus egyház által képviselt Isten a Te saját, szuverén Istened?
Tán azt hiszik, hogy a többi vallás a sátán mûve. De az is lehet, hogy nem.
"a római pápa, XVI. Benedek egyenesen Péter apostol utóda, aki magától Jézustól kapta megbízását" 1 nem hiszem, hogy XVI. Benedek, Péter apostol leszármazottja lenne. 2 Péter lehet, hogy Jézustól kapta a megbízását, de a pápákat, köztük XVI.Benedeket is emberek választották meg, nem mellékesen elég sokáig tartott nekik.(nem lehetett túl nagy az eggyetértés) Ezek után azért kissé túlzásnak érzem, hogy a katolikus a "leginkább eredeti" vallás lenne.
Nem éppen a "saját, szuverén istenben" hívõk sajátítják ki a egyetlen igaz Istent maguknak? Honnan veszik a jogot ehhez? Ezzel valójában õk a lázadók, lázadók, a Mindenható ellen. Én sem vagyok katolikus, ezért nem esik nehezemre egyetérteni egyébként a kérdezõ alap kérdésével. Igencsak problémás ez a szellem náluk, de ettõl sok és nagyobb probléma is van ebben az egyházban!
Egyszerû! Isten csak egy van. Szerintem. Meg a legtöbb vallás szerint is. Vallás viszont rengeteg. Hogy miért? Mert jó üzlet. Sajnos ma már így van. Nem az a lényeg, hogy milyen a vallásod, vagy hogy mennyit jársz templomba, hanem hogy hiszel e istenben és e szerint élsz-e.
Én semmi intoleráns viselkedést nem érzek a katolikusok részérõl. Szerintem csak azért nem nagyon vesznek részt ökumenikus istentiszteleteken, mert ezzel õrzik a hagyományaikat. Nem a katolikus egyházzal van baj, hanem a vezetõivel, de nem csak a katolikus egyház vezetõivel, hanem az egész kereszténység vezetõjével.
Most is Föld-központú minden, hiszen itt élsz, és nem az Andromeda-ködben. Nem fizikai központról beszélt, hanem szellemi központról, és abban az értelemben ma is a Föld a központ. Ez nem a mi kering mi körül kérdése, hanem az, hogy Isten hova teremtette az értelmes teremtményeit, hol testesült meg (Jézus), stb. Az említett cikkben benne van, hogy nem volt semmiféle általános máglyára küldik a tudosókat szöveg. IGAZ-E, HOGY AZ EGYHÁZ A HALADÁS ÉS A TUDOMÁNY ELLENSÉGE? Válasz: Nem igaz, hogy az Egyház a haladás és a tudomány ellensége. Magyarázat: Az Egyház tudományellenessége közönséges koholmány. Éppen ellenkezõleg, az Egyház mindig is pártfogolta és mûvelte a tudományokat, terjesztette a kultúrát és a mûveltséget, támogatta a mûvészetet, és segítette a haladást. A tudomány és a hit összeférhetetlenségnek nyilván legkiáltóbb cáfolata, hogy minden korok legnagyobb tudósai éppen mélyen istenhívõk voltak. Nemcsak régen, ma is. Az ateizmus a szellemi középosztály, a középszerû tudósok világnézete. Pascal, Kepler, Newton, Kopernikusz, Galilei, Pannenberg, Volta, Faraday, Maxvell, Planck, Einstein, Jedlik Ányos és Szentgyörgyi Albert életét õszinte vallásosság hatotta át: „Minden szerves anyagokkal kapcsolatos dolog olyan bölcs célszerûségre mutat, amely valamilyen felsõbbrendû értelemtõl származik" (Jöns Jacob Berzclius, vegyész). „Az én vallásom egy felsõbb szellemi lény alázatos imádásában áll, amely még azokban az apró részletekben is kinyilatkoztatja magát, amelyeket mi korlátozott értelmünkkel kikutatni képesek nem vagyunk" (Albert Einstein, Nobel-díjas fizikus). „A fizikában dolgozni annyi, mint Isten alkotását szemlélni" (Walther Nernszt, Nobel-díjas fizikus). „Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósoknak széles körû ismereteik miatt vallástalanoknak kell lenniük. Ellenkezõleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket" (Erneszt Rutherford, Nobel-díjas fizikus). „A kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája egy teremtõ és mindenható lény tervében született meg. Ez mindörökre a legnagyobb felfedezésem" (Isaac Newton, fizikus). „A modern fizika szükségképpen Istenhez vezet" (Arthur Eddington, csillagász). „Az, amit a tudomány tanít nekünk, arra enged következtetni, hogy a természetben az emberi léttõl független rend uralkodik. Olyan értelmes rend, amelynek a természet és az ember egyaránt alá van rendelve. A vallás és a tudomány állandóan vállvetve küzd a kételkedés, a vaskalaposság és az istentelenség ellen. És a mottó, mely örökre jellemzi ennek a küzdelemnek az irányát: »üda Istenhez«" (Max Planck, Nobel-díjas fizikus). „A tudomány Isten nélkül lerombolja a világot" (Pierre Lecompte du Noüy, fizikus). „A tények közérthetõ magyarázata azt sugallja, hogy egy szuperintellektus mûködött, játszva a fizikával, a kémiával és a biológiával, és nem vak erõk voltak azok..." (Frcd Hoye, csillagász). „O, a tudós megmászta a tudatlanság hegyeit, már a legmagasabb csúcs meghódításához közeledik, s amint kinyújtja kezét a végsõ szikla felé, teológusok csoportja köszönd, akik már évszázadok óta ott ülnek" (Róbert Jastrow, asztrofizikus). Sõt, a modern csillagászat, az elektronika és a genetika tudománya éppen papoktól indult ki. Katolikus pap készítette például a legelsõ léghajót, tervezte az elsõ tûzoltófecskendõt és az elsõ mechanikus órát. Jedlik Ányos (elektronika) bencés szerzetes, Kopernikusz (csillagászat) katolikus pap, Mendel (genetika) ágostonos szerzetes volt. A középkorban, fõleg az ún. „sötét" korszakában (melyet nem az Egyház tett sötétté, hanem a népvándorlás nyomán megjelenõ barbár hordák és a római birodalom összeomlása), tehát a VI-X. században, csak az Egyház õrizte a mûveltséget. Az újkorban csak az Egyház tanított, a misszióban a papság oktatta elsõként írásra és földmûvelésre a bennszülötteket. Bangha Béla S.J. szerint: „A katolikus Egyház teremtette meg a szegény- és beteggondozást, létesítette az elsõ kórházakat, szegényházakat, árvaházakat, eszelte ki a vakok és siketnémák rendszeres gondozását. A katolikus Egyház vetette meg alapját a szociális gondoskodásnak, az emberek egyenlõségének a törvény elõtt, a munkás jogának védelmét (XIII. Leó: Rerum novarum, XI. Pius: Quadragessimo anno). Nincsen a világnak egyetlen intézménye vagy felekezete, amely a kultúra és haladás terén oly hatalmas érdemeket szerzett volna, mint a katolikus Egyház. Aki a katolikus Egyházat a haladás kerékkötõjének nevezi, az éppoly joggal nevezhetné a fénylõ Napot is az égen a sötétség terjesztõjének." Jézus azt mondta az írástudóknak: „Ne gondoljátok, hogy vádolni foglak benneteket az Atya elõtt. Maga Mózes lesz a vádlótok, akiben reméltek. Mert ha Mózesnek hinnétek, nekem is hinnétek. Mert hisz rólam írt. De hát ha az õ írásainak nem hisztek, hogy hinnétek az én szavaimnak?" (Jn 5, 45). Mi is mondhatnánk az ún. ״tudományos ateizmus híveinek: Ne gondoljátok, hogy vádolni fogunk benneteket az Atya elõtt. Maguk a tudósok lesznek a vádlóitok, akikben pedig reméltek. Mert ha nekik hinnétek, Istenben is hinnétek. Igazolás: A kérdés nem tartalmaz igazolást, hiszen nem teológiai, hanem történelmi témát fejtegetett. Az igazolás igényével fellépõk a Vatikáni Levéltárban kutathatnak tovább. Ld. még: http://www.depositum.hu/tudosok.html
Elkezdtem olvasni. Es mar ne haragudj, de akkor mivel magyarazod, hogy akkor FOLD-kozpontu volt minden. Hat azota kiderult, hogy nem eppen igy van. Es ha a tisztelt egyhaz tisztaban volt, hogy a fold gombolyu, akkor miert kuldte magjara a kozepkor tudosait. Varj segitek a valaszban. Azert mert kepmutatoak, es nem kepesek betartani az egyik legfontosabb iratlan szabalyt, hogy tiszteld mas velemenyet. Es hogy a "nem fekete" az nem egyenlo a "feher"-rel. Mert ahhoz tulsagosan 2 polusuak, hogy felfogjak.
Mert ezzel kepes piacot szerezni. Kepmutato egyhaz. Amugy a Bibliara egy tatarozas raferne mar. Az 1000-evvel ezelotti vilagkep mar nem hasonlit a maira. A fold is atalakult a tudasunk szerint. Tanyerbol-bol Geoid lett. Kivancsi vagyok, hogy mikor lesz mar valaki az egyhazbol, aki kiall, es agyonvagja ezt az 1000 eves hazugsagot.
Látom, te is a novus ordo Egyház miatt bizonytalanodtál el, testvéreim. Sajnos sok minden tévkép él benne az Egyházól, és elfogadsz az Egyházzal ellentétes világtól egy rakás egyházellenes toposzt, a vélt és valós történelmi bûnökrõl. Inkább olvass ilyeneket: * http://www.freeweb.hu/katolikus-honlap/0904/gabriel.htm * http://mek.niif.hu/05300/05394/05394.htm * http://mek.niif.hu/07800/07883/html/index.htm
Vagy egy Egyházat alapított Jézus és akkor egyetlenegy más "egyház" sem törvényes, vagy nem alapított s akkor mindenkinek jogában áll annyiféle szektát alapítani, amennyi neki tetszik. Ha szabad volt Luthernek és Kálvinnak, miért ne volna szabad Münzer Tamás münsteri szabólegénynek, Blavatskynénak vagy Besant amerikai asszonyságnak? Éppen a szekták képzõdése bizonyítja, hogy az önhatalmú vallásalapítás, akár reform címén, akár másképp, nem egyeztethetõ össze a jézusi egységtörvénnyel. Hiszen ma már 300-500 szekta is van a világon s ezek mind csak egyedül önmagukat tekintik a krisztusi tan egyetlen tökéletes magyarázójának. Mi több: még az ú. n. történelmi egyházakban is voltaképpen az az elv, hogy mindenki maga állapítja meg a maga hitvallását. Ez annyit jelent, hogy annyi a vallás, ahány a fej. Errõl mondta Harms, a német protestáns lelkész, hogy ha keresi azokat a tantételeket, amelyekben valamennyi mai protestáns hittudós megegyezik, olyan kevés marad, hogy azt a hüvelykujja egyetlen körmére is ráírhatná. Az egyházi tekintély félrelökésével szükségképp megbomlik az egység s beáll a fejetlenség, a bábeli zûrzavar. Mondják persze, hogy "az igazság kérdését nem lehet tekintélyi szóval elintézni", meg hogy "nem a pápa szava a fontos, hanem a lelkiismereté, "Mindent vizsgáljatok meg; ami jó, azt tartsátok meg" (I Tessz. 5, 21)." Úgy van: mindent meg kell vizsgálnunk; hogy vajon megfelelnek-e Krisztus Urunk rendelkezéseinek, nem utolsó helyen annak is, amely a legfõbb kormányzói hatalmat létesítette az Egyházban, Vagyis: akármilyen szíre-szóra, akármilyen öncsinálta egyházjavítóra s hitújítóra nem szabad hallgatnunk, hanem meg kell vizsgálnunk, vajon egyezik-e az igazságnak s a hitnek azzal a szabályával, amelyet Krisztus és az apostolok jelöltek meg nekünk. Ezért mondja Szent Pál is más helyen: "Ha mi, vagy egy angyal az égbõl hirdetne is nektek más evangéliumot, mint azt, amit nektek hirdettünk, átkozott legyen!" (Gal, 1, 8). Szó sincs róla tehát, hogy Krisztus országában minden mûkedvelõ vagy akár egyetemi tanár is a maga ötletei vagy egyéni kedvteléseibõl állapíthasson meg esetleg az egyházi tekintéllyel szembenálló hittételeket. Nem a pápa szava a fontos, hanem a lelkiismereté? Igen, de ha a krisztusi elvekhez igazodó lelkiismeret éppen azt parancsolja, hogy a pápa szavához igazodjunk, akkor a pápa szava egyúttal a lelkiismeretnek is szava.
Felvetés: „Ha ez igaz volna, akkor minden protestánst gonosztevõnek kellene tekinteni, amiért ma is ragaszkodik Luther és Kálvin tanaihoz?” Válasz: Ha valaki mindezek tudatában ragaszkodik az egyházi zendüléshez, bizony nem menthetõ fel a bûn és bûnpártolás súlyos vádja alól. Azonban a legtöbb mai protestáns ezt nem tudja s talán nem is könnyen érti meg, mert gyermekkorától fogva úgy nevelték s elhitették vele, hogy Luther és Kálvin egyházforradalma nemcsak törvényes volt, hanem egyenesen isteni rendelés volt. Hiszen a protestantizmus legfõbb ereje az, hogy a maga eszméit ügyes és szakadatlan propagandával állandóan újra beleneveli és beleszuggerálja a híveibe s csak kevés protestáns veszi észre, hogy az egész gondolatkör, amelyben nevelik, téves. Amelyik azonban észreveszi ezt, az többnyire közeledik is a katolikus Egyházhoz s egyes országokban, mint Angliában vagy Amerikában, évente tízezrével térnek vissza, köztük lelkészek is, a katolikus Egyházba. A vallási egyenetlenséget mai napig egyfelõl a tájékozatlanság, másfelõl a szenvedély tartja fenn, nem pedig a nyugodt szemlélõdés, komoly észokok vagy helytálló bizonyítékok. Felvetés: „A protestáns vallások sokkal türelmesebbek, mint a katolikus vallás.” Válasz: Bizonyos fokig igen, amennyiben elvileg azt hangoztatják, hogy minden vallásban egyenlõkép lehet üdvözülni. A valóságban azonban legalább a felekezeti vezéreik többször nem ennek megfelelõleg cselekszenek, hanem ellenkezõleg, egész igyekezetük odairányul, hogy a katolikus vallás gyarapodását akadályozzák. Ha nekik csakugyan mindegy, ki milyen vallásban akar üdvözülni: miért akkor az a vak és feneketlen gyûlölködés a pápa, a katolikus Egyház istentisztelete és szentségei ellen? Miért az az elkeseredett harc, hogy a vegyesházasságokban valamiképpen ne a katolikus álláspont gyõzzön? Miért az a szakadatlan vádaskodás, félremagyarázás és történelemferdítés, amely az õ hittani tankönyveiket s felekezeti nyomtatványaikat jellemzi? Miért foglalkoznak prédikációikban s felekezeti lapjaikban annyiszor s oly kevés megértéssel velünk s iparkodnak a mi hittételeinket és szertartási életünket félremagyarázni, gyûlöletesnek és ostobának feltüntetni? A gyakorlati türelmesség dolgában bizony a katolikus Egyház jár legelöl. Nincs pl. ma olyan katolikus többségû ország, amelyben a protestánsok teljes vallásszabadságot ne élveznének. Viszont a protestáns többségû Svájcban, Hollandiában, Angliában, Dániában, Norvégiában, Svédországban, Amerikában a katolikusok számos tekintetben erõsen hátra vannak szorítva, jogaik megnyirbálva. Amerikában pl. katolikust sohasem választanak elnökké; Svájcból a katolikus Egyház egyes szerzetesrendjei ki vannak tiltva (jezsuiták), az északi országokban vezetõ állásban nem maradhat meg, aki katolikus hitre tér (Lars Eskeland esete), Észak-Amerikában még 60-80 évvel ezelõtt sok helyen tilos volt a misézés, Angliában a királykoronázási esküben még kevéssel ezelõtt a katolikus vallást mint bálványimádást nyíltan sértegették, katolikus körmeneteket sem Hollandiában, sem Angliában, sem az Egyesült Államok számos részén nem engedélyeznek (ezért nem volt pl. az amszterdami, csikágói és londoni Eucharisztikus Világkongresszuson nyilvános körmenet, csak magánparkokban). Nálunk is bizony elég sokszor hallani, hogy egyes városokban a nemkatolikus többség szinte egyetlen katolikust sem enged vezetõ városi álláshoz, míg a katolikus városok tele vannak nemkatolikus tisztviselõkkel, képviselõkkel, tanárokkal. Türelmesség jele volt-e pl., hogy a debreceni vezetõk nem engedték be városukba a Szent Jobbot, minden magyar kegyelete tárgyát? Holott Debrecennek egyharmada katolikus? A kétféle türelmesség közt a különbség ez: mi elvileg szilárdabbak s szigorúbbak vagyunk, de a gyakorlatban folyton engedünk; míg mások elvileg türelmesek, de a gyakorlatban türelmetlenek. Tisztelet természetesen a kivételeknek! Felvetés: „A hitvitákat mindenütt a durva hang és rút szitkozódás jellemezte.” Válasz: Sajnos, igen, de csak azóta, amióta ezt a hangot odatúl divatba hozták. A katolikus középkorban a személyeskedés és sértegetés mint vallási vitaeszköz teljesen ismeretlen volt, még heves irodalmi viták esetében is. Luther volt az, aki a vallási kérdések terén ezt a vadul szenvedelmes és hallatlanul nyers hangot elõször meghonosította. Luther oly szélsõségesen durva és szeméremsértõ hangon írt a pápaságról s az Egyházról, hogy annak ma az utánanyomatása is teljességgel lehetetlen lenne - valósággal ügyész után kiáltana. Sajnos, utóbb a katolikus vitázók sem maradtak adósak a kölcsönnel, de õk e téren mindig mérsékeltebbek maradtak, még a nálunk sokat rágalmazott s alaptalanul befeketített Sámbár Mátyás is. Felvetés: „Akárhogyan volt a múltban, most már legyen elég a felekezeti harcból!” Válasz: Ezt mondjuk mi is és hozzátesszük: bár így is lenne a valóságban! Azonban tessék megnézni a felekezeti hittankönyveket. Míg a katolikus hittankönyvek a lelkiismereti kérdések hosszú sorát magyarázzák és minden soruk arra törekszik, hogy a felnövekvõ katolikus nemzedéket istenfélõ, szerény, tisztaéletû kereszténnyé nevelje, addig számos nemkatolikus felekezetû hittankönyv a katolikus tanok kigúnyolásával, elferdítésével, kicsinyes felekezeti kötekedéssel foglalkozik. A közéletben s a társadalmi érintkezésben is közismert, hogy melyik oldalon van a nagyobb felekezeti harciasság. Emlegetni a felekezeti békét nem elég. Gyakorolni is kell! Felvetés: „A nemkatolikus felekezeti gyûlések állandóan hangoztatják a felekezeti békét.” Válasz: Úgy van, hangoztatják, de igen sokszor - csak hangoztatják. Közvetlenül utána pedig belekötnek a katolikus Egyházba. Beleavatkoznak a katolikus Egyház belsõ ügyeibe, pl. a házasságjogi kérdésekbe, hánytorgatják a reverzálist stb. Ilyen körülmények között persze a felekezeti béke ünnepélyes hangoztatása nem teszi éppen az õszinteség benyomását. Felvetés: „A katolikus Egyháznak mint erõsebbnek és hatalmasabbnak, engedékenynek kellene lennie.” Válasz: Amikor száz éve a görögök jókora része visszatért az Egyház egységébe, az Egyház meghagyta nekik nemcsak keleti szertartásaik teljes jogú használatát, hanem még meg is tiltotta, hogy a keleti egyesültek a saját szertartásaikat elhagyják; azonkívül megengedte nekik a papok nõsülését is. Ha a protestánsok õszinte közeledési szándékot mutatnak, Róma bizonnyal mindent meg fog tenni, hogy közeledésüket megkönnyítse. Egyelõre azonban az egyéni áttérésekrõl nem szólva, a protestáns felekezeti vezérek és lelkészek részén minden inkább mutatkozik, mint közeledési szándék. Felvetés: „Leghelyesebb a középen való találkozás lenne, az 50 százalékos kiegyezés.” Válasz: Ez anyagi természetû vitáknál csakugyan sokszor a legcélszerûbb megoldás, de teljességgel lehetetlen ott, ahol hitelvekrõl s fõleg krisztusi rendelkezésekrõl van szó. A krisztusi igazságot lealkudni még a látszólagos béke kedvéért sem szabad; hiszen abban a pillanatban az egész kereszténység összedõlne. Mert akkor az nem krisztusi igazságokat, nem isteni rendelkezéseket tartalmazna többé, hanem emberi megalkuvások és önkényességek halmazát. Itt tehát csak egyrõl lehet szó: katolikus részrõl végtelen türelemmel és szeretettel kell magyaráznunk s megértetnünk a krisztusi elveket s a krisztusi rendelkezések jogosultságát; protestáns részrõl pedig megértõ lélekkel, a 16. század heveskedéseinek s ma már értelmetlen veszekedésének teljes revíziójával kellene vizsgálni és keresni a teljes krisztusi igazságot. Felvetés: „A katolikus Egyház kiátkozza azokat, akik nem hallgatnak rá; hol van itt a szeretet?” Válasz: A "kiátkozás" nem helyes szó; a katolikus Egyház nem kiátkozza, hanem kiközösíti azokat, akik tudatosan nem hallgatnak rá; vagyis kirekeszti õket tagjai körébõl. Ezt azonban minden állam s minden erkölcsi testület megteszi, amely ad valamit az elveire s a becsületére, sõt megteszik bizonyos esetekben a protestáns felekezetek is. Természetes, hogy aki az Egyház alapelveivel szembehelyezkedik, aki pl. forradalmat szít ellene, az nem maradhat az Egyház tagja s arról ünnepélyesen ki is kell nyilatkoztatni, hogy nem az Egyház tagja, nehogy bárki is annak tartsa. Sõt ha valaki nagyon botrányosan viselkedik az Egyházzal szemben, azt az Egyház a "nagyobb" kiközösítéssel is sújthatja, vagyis megtilthatja a híveknek, hogy vele szükség esetén kívül érintkezzenek. Ez csak természetes! Igaz, az Egyház ebben a kiközösítésben az "átok alatt legyen" szót használja ("anathema sit"), de az "átok" itt nem rossz kívánságot vagy gyûlölködést jelent, hanem egyszerûen megbélyegzést s ez a kifejezés magától Szent Páltól ered és benne van a Szentírásban (1 Kor. 16, 22).
Nagyon is jogos a kérdésed. A történelem folyamán végig sok negatív szerepet eljátszották, inkább kiábrándítóak voltak sokszor, sokan elfordultak ezáltal tõlük. Viszont van sok más vallás! Keress! Légy keresõ hívõ. Mindegyiket ismerd meg, és azt válaszd, amelyiket igaznak látod és tisztának. Ha beiratkozol valahová, ott maradsz néhány hétig, vagy hónapokig akár, amig kiismered, és ha rájössz, hogy nem csak szeretet van ott, hanem mondjuk hatalomvágy, kapzsiság, stb, akkor ott hagyod, és keresel másikat. Viszont addig, amíg nem döntöttél, ne tegyél fogadalmat, kerüld el a beavató szertartásokat, bemeritkezést, ilyesmit. Mert azt mégsem lehet, hogy ha már egyszer odaigérkeztél teljes komolysággal, beavatást nyertél, akkor otthagyod. Így nem jó.
http://azpara.blog.hu/2011/03/02/ha_a_facebook_korabbi_talal.., szerintem a témához kapcsolódik, fõleg az istenes rész.
Szerintem a zsidókra jobban illene a kérdésed.
Kedves Kérdezõ ! A katolikus vallás az egyetlen talán, mely a legbûnösebb a cseledeteit, a szokásait és a teljes egyházát illetõen. A Bibliában a Jelenések könyve, egyenesen démonok lakóhelyének nevezi ezt a vallást/egyházat. A katolikus vallás nem tud már elnyomni más vallást, mert elerõtlenedett, és a végét rúgja. De sok évszázadon át a papi uralom és a borzalmak képviselõjeként volt jelen a világ történelmében. Kívül-belül velejéig romlott. Az istene nem a Teremtõ Isten, hanem a démonom fejedelme, maga az ördög. A bálványaik és a spirituális szokásaik, a tanítása egyaránt igazolja ezt az állításom: mamutszekta, az ördög vezetésével.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!