Találatok a következő kifejezésre: A homoszexualitás vagy (16 db)

Nyugat-Európában tényleg jobban elfogadott a homoszexualitás, vagy csak itthon hiszik ezt?

Ahogy olvasom, Nyugat-Európában (pl. a franciáknál, németeknél, briteknél) ugyanúgy vitás kérdéseket szül a homoszexualitás.

Legjobb válasz: Általánosságban tényleg elfogadóbbak, ez a gyûlölködõ fröcsögés balkáni szokás. Vannak helyek, ahol elfogadás miatt nem zavar senkit mások nemi hovatartozása, máshol meg azért, mert a saját dolgukkal törõdnek.

Általánosságban tényleg elfogadóbbak, ez a gyûlölködõ fröcsögés balkáni szokás. Vannak helyek, ahol elfogadás miatt nem zavar senkit mások nemi hovatartozása, máshol meg azért, mert a saját dolgukkal törõdnek.
Mindenhol szül vitás kérdéseket, ez igaz. A lényeg azon van, hogy milyen arányban vannak azok az emberek, akik természetesnek érzik nyíltan le mocskos b.zizni a többit. Itt elég sokan, viszont tõlünk nyugatra az a szégyen, ha valaki a Pride-on vonulókra elkezd köveket és szitkokat szórni. Itthon sikk, odaát viszont lenézik az ilyen viselkedést. Egyébként úgy gondolom, hogy nálunk a legtöbb embernek nincs semmilyen személyes baja a melegekkel / zsidókkal / cigányokkal / stb. Egyszerûen csak annyi feszültség gyûlt fel a társadalomban az utóbbi idõben, hogy vannak, akiknek néha ki kell ereszteni a gõzt. Erre jó a Pride, vagy egy Wallenberg-emléknapi ellentüntetés, vagy holokauszt-emlékmû firkálás.
Azért Nyugat-Európa sem feltétlen fenékig tejfel. Ott van pl. a BNP nevû párt az angoloknál, azok pl. néha tudnak olyanokat osztani, hogy a mi szélsõjobbosaink sorbaállnának repetáért. Márha a hitvallásuk nem tartaná hazafiatlannak, hogy beszéljenk bármilyen idegen nyelvet.

Mi a rosszabb, a homoszexualitás vagy a nekrofília?

Legjobb válasz: nekrofília egyértelmûen!

nekrofília egyértelmûen!
Egyértelmûen a nekrofília

Most akkor a homoszexualitás betegség, vagy nem az?

Egyik tanárom nemrég azt mondta, hogy a homoszexualitást egyáltalán nem azért vették le a szexuális elhajlások listájáról, mert a pszichológusok rájöttek, hogy ez nem betegség... hanem azért, mert a melegmozgalmak addigra már akkora befolyással rendelkeztek, hogy kénytelenek voltak engedni a követelésüknek. Mi tehát az igazság? Nem szeretném, ha én és még sokan mások bármilyen félrevezetés áldozatai lennénk, akár a melegeket támogató, akár homofób irányból... Legjobb lenne, ha a kérdésben érintettek válaszolnának.

Legjobb válasz: Persze, gyógyítható. Egyrésztminek, ha senkit nem érdekel, ki kivel van, másrészt meg hogyan? Az, hogy valakiben valami pszichológus elnyomja a homoszexualitást, vagy a tag önmagában, és inkább feleségül vesz egy nõt, aki szül két gyereket, a pasi meg egész életében úgy érzi, hogy az élete egy nagy semmi, és bûntudata van, mert nem érti, miért nem boldog, mikor van egy felesége és két gyereke meg remek családja és elvileg mindennek tök királynak kéne lennie, de nem az, akkor kérdem én: minek?

Persze, gyógyítható. Egyrésztminek, ha senkit nem érdekel, ki kivel van, másrészt meg hogyan? Az, hogy valakiben valami pszichológus elnyomja a homoszexualitást, vagy a tag önmagában, és inkább feleségül vesz egy nõt, aki szül két gyereket, a pasi meg egész életében úgy érzi, hogy az élete egy nagy semmi, és bûntudata van, mert nem érti, miért nem boldog, mikor van egy felesége és két gyereke meg remek családja és elvileg mindennek tök királynak kéne lennie, de nem az, akkor kérdem én: minek?
Szerinted miért retteg olyan sok meleg fiatal fölvállalni önmagát a saját szülei elõtt? Mert állandóan azt hallja tõlük, hogy feleség, család, unokák... Mindenkitõl ez az elvárás, mindenkinek ezt hangoztatják, mégis melegek lesznek....
Ezt a tanárodat bátran fel lehetne jelenteni ombudsmannál, mert a maga homofób nézeteit a tanári pozíciójával visszaélve terjeszti. Ennyi erõvel azt is lehetne mondani, hogy a nõknek egyáltalán nem azért adtak szavazati jogot, mert tényleg nem alsóbbrendûek a férfiaknál, hanem azért, mert a nõi mozgalmak már ekkora befolyással rendelkeztek.. Ugye, hogy itt már azonnal kiakadsz te is? A melegek jogai sem különböznek ettõl, csak a nõk emancipációja Ny-Európában már 100 éve tart és nagy részben már végbement, míg a melegek egyenjogúsítása éppen most aktuális kérdés és csak a legszabadabb országokban tudnak valóban nagy dolgokat elérni.
Nem az az érdekes kérdés, hogy miért került ki a betegségek listájáról, hanem hogy miért került oda. Amikor odakerült, nem vizsgálta senki, csak fílingre betették, sehol nem tartott még a tudomány, szóval az volt igazából a propaganda. Ezen kívül úgy tudom, a pszichológiában azt tekintjük betegségnek, ami zavarja az illetõt, mert különben minden olyan személyiségvonásra, ami eltér a többségétõl, betegségként kellene tekinteni. (Pl: zöld szem) Ugyanígy, a "szexuális elhajlások" közül is az betegség, ami zavarja az illetõt , illetve ez jogi kategória is, ami õt nem zavarja, de másokat igen, az bûncselekmény. (Pl.: pedofília), tehát mégis akadályozza a társadalmi együttélésben => tekinthetõ betegségnek ebben az értelemben. De a homoszexualitás itt is csak annyira betegség, mint az, ha valaki zöldszemûekhez vonzódik :P Nem jellemzõ mindenkire, de azért nem szoktuk szexuális elhajlásnak nevezni, és nem nevelünk le róla senkit.
Ennyi erõvel a homoszexuálisok betelefonálhatnának a munkahelyükre, hogy "Hello, bocsi, nem tudok ma menni dolgozni, betegszabira kell mennem, homoszexuális vagyok."
Nekem meg arról beszéltek, milyen helyes férjem lesz, én már akkor is képen röhögtem õket. Akkor most mivan?
A nemi identitás a fogantatás pillanatában eldõl. Ez nem egy örökölhetõ dolog. Amint a hímivarsejt megtermékenyíti a petesejtet, ott és abban a pillanatban minden eldõl. A szeme, a haja színe, a személyisége, és az is, hogy homoszexuális lesz, vagy hetero lesz. Nem értem miért lenne betegség? Már az õsidõktõl kezdve vannak melegek, csak régen még nem beszéltek róla. Az állatvilágban is elõfordul, hogy azonos nemûek kuffantanak. Ennyi erõvel a balkezesség is betegség, hiszen õk is mások, máshogy mûködik az agyuk.
"Hello, bocsi, nem tudok ma menni dolgozni, betegszabira kell mennem, homoszexuális vagyok." Ezen melegként most jót nevettem! :D Ez egy jó példa rá, hogy amikor mi akarunk valamit, akkor betegek vagyunk, de mikor az adónk kell, akkor nem vagyunk... Véleményem szerint, ami nem okoz kárt az egyénben, és a társaiban, azt nem kell betegségnek tekinteni, akármi is a kialakulásának az oka. Attól, hogy én egy fiúhoz bújok oda, sem nekem, sem neki nem lesz baja, sõt! Az hogy meg a kívülállók húzzák a szájukat, hát húzzák. Én nem szeretem a spenótot, mégsem akarom kiirtani. Megnéztem wikipédián a betegség szócikket: "A betegség legegyszerûbben úgy fogalmazható meg, mint az egészség ellentéte. A testi – lelki – szellemi egyensúly felborulása, amely akadályozza az ember mindennapos tevékenységét és a társadalmi életben való részvételét." Nem a melegségünk akadályoz a társadalmi életben való részvételben, hanem a társadalom, aki ezt nem tudja befogadni.
"Egyik tanárom nemrég azt mondta, hogy a homoszexualitást egyáltalán nem azért vették le a szexuális elhajlások listájáról, ... " ilyet olyan homofóbok terjesztenek, akik képtelenek elfogadni, hogy a heteroszexuálistól eltérõ szexualitás normális. ha elfogadnák, azzal maguk ellen beszélnének. a betegségnek egyik ismérve, hogy az egyén betegnek érezze magát (kivéve, ha skizofrén állapotról van szó). vajon miért nem lobbinak az autisták vagy a rákosok, hogy a rákot ne tekintsék betegségnek? gondolj csak ebbe bele.
Sokszor próbálták gyógyítani, de nem jött össze. Persze néhányan azt mondták, hogy meggyógyultak, mert szégyellték magukat, de késõbb õk is lebuktak (leginkább nyilvános WC-ben). Az ilyen átnevelõtáborok a melegek nagy részét megnyomorítja, tönkreteszi, nem pedig heteróvá változtatja. Ezért is hívják fölözõgyárnak. A fele tepsiben, a másik fele nyomorultan jön ki onnan, ezért ennek a propagálása nagyon veszélyes dolog. Vagy talán te is gyilkolni akarod a melegeket, azért írtad le? Vérre szomjazol.
Itt egy új cikk a témáról, egy szexológus is megszólal. http://velvet.hu/szex/2013/04/07/biszexualitas/
Valaki mondott nekem egy érdekes dolgot... Minden második ember, mindegy, hogy nõ, vagy férfi, rendelkezik biszexuális hajlammal. A többségük viszont elnyomja, csak a legkevesebb éli meg a vágyat. Fõleg a férfiak nyomják el. Egyébként szerintem nagyon igaz, amit az elõzõ írt...
Nem az elõzõ, hanem a házas férfi. :)
"A leghangosabb homofóbok a legnagyobb valószínûséggel tényleg látens homofóbok." úgy értem látens homoszexuálisok, de gondolom így is értettétek. bocsi a hibáért
Egy tanárom azt mondta, hogy a Föld geoid alakját azért írják bele a tankönyvekbe mert a darwinista lobbi kierõszakolta... :) Naqyon remélem, hogy a fenti mondat nem fog soha elhangozni földrajz vagy környezetismeret tanár szájából... A lényegre térve a tudomány mai állása szerint a homoszexualitás nem betegség, nincs BNO kódja, nincs kidolgozott terápiás gyógymódja, az orvos nem tud receptre gyógyszert felírni rá. A homoszexualitást azért törölték a betegségek listájáról, mert elõtte vizsgálatok készültek és észre vették, hogy csal azok a homoszexuálisok depressziósak, sérültek akiket nem fogadnak el. Az elfogadó környezetben élõk teljesen kiegyensúlyozottak voltak. Errõl tanulmányok születtek, ezért törölték a betegségek listájától.
Ha a homoszexuálisoknak lenne igazán befolyása, akkor már házasodhatnánk, fogadhatnánk örökbe gyereket, részt vehetnénk mesterséges megtermékenyítésen, nem kéne titkolni munkahelyen és iskolában stb.... tanárnak üzenem hogy szeretnék abban a világban élni, ahol ilyen befolyásunk van. 19/L
én is szeretnék egy ilyen világban élni. remélhetõleg már nem kell sokat várni.
"ajon miért nem lobbinak az autisták vagy a rákosok, hogy a rákot ne tekintsék betegségnek? gondolj csak ebbe bele." Mert a rák eleve nem betegség, miért kellene annak tekinteni?
"A leghangosabb homofóbok a legnagyobb valószínûséggel tényleg látens homofóbok. Vagy pedig van az a mondás, hogy a homofób ember attól fél, hogy egy férfi úgy bánik majd vele, ahogy õ bánik a nõkkel. " Nekem is tetszik mikor egy a természet alapvetõ mûködésétõl eltérõ viselkedésû személy próbálja megmagyarázni, hogy valójában õ a normális és az a beteg aki a nemi szervét annak rendeltetése szerint, utódnemzésre alkalmas módon használja. Igazából talán az az egy szerencséje lenne a világnak, ha ezek a "normális" egyedek teljesen képtelenek lennének az utódnemzésre, vagy épp a szülésre, de sajnos van köztük olyan aki betegsége ellenére képes még ellenkezõ nemûvel is összefeküdni.
"Mért nem kérdez meg senki se minket, mért mindig hetero megmondóemberkék próbálják kitotózni, hogy mi hogyan éltük ezt meg?" Mert ti jobb ha hallgattok.
A leghangosabb homofóbok a legnagyobb valószínûséggel tényleg látens homofóbok. Vagy pedig van az a mondás, hogy a homofób ember attól fél, hogy egy férfi úgy bánik majd vele, ahogy õ bánik a nõkkel. Lehet nem egyetérteni, hogy házasság vagy gyerekvállalás kapcsán ki mit gondol a homoszexuálisokról, de annak senkinek semmi köze, hogy ki kit szeret meg miért. És szerintem aki azért saraz másokat, mert nem aszerint a forma szerint szeret, és él, mint ahogy õ, na annak van valami baja, nem a homoszexuálisnak. Tényleg nem fogom fel, hogy egy átlag embernek mi problémája van abból, ha valahol a világon két pasi randizik.
Én azért nem gondolnám azt, hogy minden homofób személy, egyben látens homoszexuális is lenne ! Inkább csak fel van heccelve, vagy úgyvéli, a homofóbiájának hangsúlyozásával a közösségében elõnyökre tehet szert, a csöndesekkel szemben !
Úgy látom mindent leírtak már elõttem, ehhez újat én se tehetek hozzá. De örülök, hogy most épp többségben vannak a gondolkodók itt. (Egy leszbikus)
Ha elõttem mondott volna ilyesmit a tanárod, elharaptam volna a torkát. Nem hiszem el, hogy egy elméletileg értelmes ember, visszaélve a tanári pozíciójával, ilyet mond. Én biszexuális vagyok, jártam már férfivel is, szerelmes voltam belé, most pedig egy nõbe vagyok szerelmes. A homoszexualitás nem betegség. A betegszabis mondaton én is jót mosolyogtam. :) Szánalmas, hogy a magyar társadalom ennyire visszamaradott. A magánélethez senkinek semmi köze. Ugyanúgy a nemi identitáshoz sem. A melegek is ugyanúgy dolgoznak, adóznak, túlnyomórészt becsületes polgárok. Beilleszkednek a társadalomba, legalábbis az én társaságom, ahol van meleg is, leszbikus is, biszex is. Egyikük sem dörgoli a heterok orra alá azt, hogy õ meleg. Mi, ellenben sok hetero párral, nem nyaljuk, faljuk egymást az utca közepén fényes nappal ésnem elõjátékozunk nyilvános helyen. Nekem csupán az kell, hogy ne kerüljek hátrányos helyzetbe biszexualitasom miatt és ne szóljanak be, ha megfogom a barátnõm kezét...
Sokan írják mekkora egy homofób ez a tanár, de szerintem nem. Hivatalosan azért nem számít már betegségnek, mert nem(csak annyira amennyire a balkezesség vagy a színtévesztés) felel meg a betegség kritériumainak. Természetesen a mai napig csak sejtések és vélemények vannak az okairól, ez aktív kutatási terület. És mivel csakis a melegeknek állt érdekében levetetni a betegségek listájáról, nyilván õk voltak azok akik pedáloztak érte. Ebben idáig, ha feltételezzük a semlegességet akkor semmi homofób nincs. Viszont néhány válasz helyesbítésre szorul. Vannak vélemények, amik szerint öröklõdik a hajlam, vannak vélemények akik szerint a születés pillanatában véglegesen eldõl és vannak, akik(és jómagam szerint is) a születéstõl a serdülõkorig tartó életszakaszban formálódik, és legfõképpen a külsõ környezeti hatások befolyásolják. Félreértés ne essék, nem mondom hogy nincs igaza annak aki azt mondja hogy születése óta meleg, vagy annak aki azt mondja hogy örökölhetõ. Én azt mondom, ezek sokkal kevésbé valószínûek a a fokozatos kialakulás elméletéhez képest. Hogy alá is támasszam: kb 2 éve folytatok kutatást a melegek(de fõleg a leszbikusok) családi hátterérõl és gyerekkoráról. Nem kell nagy dologra gondolni, ez csak annyit jelent hogyha valahol szóba elegyedünk, akkor rákérdezek ilyen dolgokra. Durván 20 alanyom volt eddig. Az esetek döntõ többségében az apa semleges(elzárkózott, elvált, külön/távol él) vagy kifejezetten negatív(agresszív, durva, részeges, kötekedõ). Akinek van testvére, az leggyakrabban azonos nemû és nagyrészt városban nõttek fel, ritka a falusi. Az igazság az, hogy nyitott szemmel kell járni és kialakítani a saját véleményed. Ha a melegek köszönik jól megvannak amíg békén hagyják õket, a heterókat meg nem kényszeríti senki, akkor van értelme a szájkaraténak? Egyébként a sokat emlegetett homofóbokat sem kellene politikai pártként kezelni, valójában nagyon kevesen vannak. Soknak tûnhet, pl amikor kocsmában egy hangos egyén elkezdi szidni a melegeket, nyilván a legtöbben helyeselni fognak mert ha nem tennék, vagy neadj'uram a védelmébe venné õket kapásból le lenne búzázva. Ez már csak így van. De a valóságban miért lenne bármi baja velük? Ha tényleg heteró, akkor nem volt és soha nem is lesz ilyen kapcsolata, ergó nincs köze hozzá, nincs mit utálnia. A tévében latextangában flangáló díszköcsögöt pedig nemis a homofóbok, hanem a normális melegek utálják a legjobban amiért ezt kell látnia a népnek 'meleg' címszó alatt.
Nekem a biológia tanárom valami olyasmit mondott, hogy semmilyen génváltozás nincs, meg semmi erre utaló jel, csak ez valamiért így alakul. Össze is veszett vele az egyik osztálytársam, hogy de biztos nem azért melegek, mert azok akarnak lenni...stb.. Ugyanakkor... olyat is hallottam már, hogy minden ember valamilyen szinten biszexuális, csak ezt a vágyat próbálja elnyomni magában és inkább a társadalmi normák szerint él. Sokan azzal érveltek, hogy ilyen nincs, hogy homoszexualitás, mert ha az állatvilágban nincs jelen, akkor nálunk miért? Az igazság az, hogy az állatvilágban is jelen van. Fõleg a majmoknál(akikrõl néhányan azt mondják, hogy a legközelebbi rokonaink). A homoszexualitást valószínûleg azért tekinthetik betegségnek, mert fogalmuk sincs kialakulásának okáról. "Homoszexualitás A homoszexualitásról egyértelmû, konszenzusos biológiai elmélet még mindig nincs, folyamatosan élõ kutatási terület. Létezik például a hormonális elmélet, miszerint a férfiak alacsony tesztoszteron szintje okozza a saját nemükhöz vonzódást. Aztán késõbb a terhesség alatti stresszes életmóddal is összefüggésbe hozták, mely elmélet alapja a világháborúk utáni nagy számú homoszexuális személyek születése -erre hivatkozik a Nõ felemelkedése és tündöklése címû könyvében Szendi Gábor pszichológus is. A 90-es évek elején pedig az X kromoszóma végszakaszának egyik génjét tették felelõssé a kialakulásáért. Amiben egyre többen megegyeznek, az az, hogy a melegséget nem lehet tanulni, mint mintát nem lehet követni, meleggé senki nem válik, meleggé születik az ember. Húsz éven keresztül végeztek holland tudósok kutatásokat nyomon követéssel, mígnem bebizonyították, hogy a leszbikus vagy meleg szülõk gyermekei nem lettek nagyobb arányban melegek, mint a nagy átlag, ugyanakkor emberileg mégiscsak toleránsabb, elfogadóbb felnõttekké váltak." Én ezt találtam a neten. De szerintem még mindig nem tudjuk az igazságot. Amihez pedig nincsen reális magyarázat/ gyógyszer, attól félnek az emberek és kitaszítják társadalmukból. Vegyük pl. az AIDS-et, mivel erre nincs ellenszer, ezért a társadalom fél befogadni olyan embert, aki AIDS-es, pedig az nem olyan, mint egy nátha, hogy tüsszentéssel terjed. Ez onnan jutott az eszembe, hogy láttam egy kisfiút a TV-ben, 4 éves volt és AIDS-es. Persze az édesanyjától örökölte meg... Szegényt sajnáltam, mert semmilyen élete nem lesz. Az igazság az, hogy a társadalmunk sajnos nem elfogadó, amire nincs magyarázat, amitõl félünk, arról egyszerûen vagy nem veszünk tudomást, vagy éppen ellenkezõleg, ki akarjuk irtani... Szerintem a homoszexualitás sem bûn, sem betegség, viszont aki homoszexuális az biztos nem csak gondol egyet és az lesz." Jaj de jó, azt akarom, hogy kirekesszen a társadalom, olyanok utáljanak, akik nem is ismernek, ezért most meleg leszek"-hidd el, hogy senki nem így kel fel reggel. Annyira elterjedt ez, hogy ujjal mutogassunk a másikra valamiért, hogy az hihetetlen. Akár mi is a homoszexualitás, végre már elfogadhatnánk, nem pedig utálkozva elfordulnánk ismerõseinktõl/családtagjainktól. Én így gondolom, nem kell ehhez megállapítani az okát, el kell fogadni, hogy ez van és kész:)
Gondoltam szóljon hozzá egy biológiatanár/biológus is… Sokat lehet viaskodni a betegség definíciója kapcsán, és az is nagyon valószínû, hogy a meleg mozgalmak erõsödése is szerepet játszhatott az akkori amerikai döntésben, így számomra legalábbis nem lehet igazán hiteles. Inkább nem ezek a gyakran emlegetett definíciók felõl közelíteném meg a dolgot. Egy évmilliók óta létezõ evolúciósan stabil stratégiát (ESS), amely a közösség és ezzel közvetett módon az egyed (egyén) túlélését segíti elõ, azaz fitnesznövekedést okoz, nem neveznék betegségnek. Természetesen lehetnek hátrányai is ezen stratégiáknak: például a sarlósejtes vérszegénység is egy ESS a trópusokon, és a maláriával fertõzött területeken fitnesznövekedést okoz, a közösség (populáció) egészére elõnyös hatással van. Az ember közösségi lény, legalábbis arra szelektálódott az idõk során, így az õsközösségben (valamint az elõtt) meg voltak a feltételei a homoszexualitás fennmaradásának, hasznosságának. Sajnos ennek jelentõsége a civilizációval csökkent, individualizálódó társadalmunkban pedig még fokozottabban szorul vissza. Az örökölhetõséggel és néhány további fogalommal kapcsolatban kisebb pontatlanságok (vagy félreérthetõ mondatok) vannak egy-két válaszban. Abból a szempontból valóban nem mutatható ki az öröklõdés, hogy homoszexuális emberek által nevelt gyermekek nem mutatnak szignifikánsan nagyobb hajlamot homo-, vagy biszexualitásra. A genetikai (helyesebben epigenetikai, vélhetõleg nem génben kódolt) örökölhetõség azonban meglehetõsen szilárd lábakon áll, habár a pontos mechanizmust még nem ismerjük. Ezt támasztja alá a homoszexualitás anyai ágú halmozódása (azaz egy meleg férfinak nem lesz nagyobb eséllyel meleg a vér szerinti gyermeke, viszont ha az anya családjában többször megjelent a homoszexualitás, akkor a születendõ gyermek homoszexualitásának esélye is jóval nagyobb). Az epigenetikai kód például az idõszakos (esetünkben vélhetõleg a méhen belüli) hormonális koncentrációkat is befolyásolja, amely szintén hatással lehet a szexuális orientációra akkor is, ha születés után már semmilyen hormonális differencia nem mutatható ki az átlagnépességhez viszonyítva. (A méhen belüli hormonális hatásokon alapul, azt támasztja alá az „ujjhosszpróba” is. Azaz a meleg férfiak mutató- és gyûrûsujjának aránya gyakran nagyobb az átlagnépességénél.) A homoszexualitás kialakulásának másik oka, és/vagy másik összetevõje pedig a serdülõkorig terjedõ környezeti hatásokban keresendõ. Véleményem szerint ez utóbbi valamennyivel kisebb jelentõségû, bár nehezebb vizsgálhatósága is részben magyarázhatja az ennek tulajdonított másodlagos szerepet. Még egy gondolat az esetleges gyógyíthatósággal kapcsolatban: Habár nem teljesen kizárt, hogy az utóbb említett kialakulási ok dominanciája esetén a páciensek elenyészõ kisebbségénél lehetséges a szexuális preferencia megváltoztatása, azonban ez majdnem minden esetben olyan erõs negatív hatással van az alany szellemi-lelki fejlõdésére, ami jó esetben kizárja a terápia alkalmazhatóságát. (Azért van ilyen nagy hatással a lelki fejlõdésre, mert támogatói is a serdülõkori terápiát tartják a leghatásosabbnak.) A kedves kollégának pedig azt üzenném: „Careful the things you say, children will listen…” – (Into the Woods) Egy tanár felelõsséggel tartozik a rábízott gyermekek egészséges szellemi és lelki fejlõdéséért. A tudatlanságból fakadó hibák igaz megbocsáthatóak, de sokszor nem lehet azokat helyrehozni. A tanárok felvilágosítása nagyon fontos lenne ebben a sokak érzékenységét (sajnos) sértõ kérdésben.
Igen, úgyvélem ez a kérdés túlságosan is átpolitizált. Vannak egyének, akiknek az az érdekük, hogy ilyen és hasonló témákkal legyen tele az õáltaluk írt/szerkesztett sajtó, média... Szóval, amíg a dolog nem kötelezõ, -melegként szándékosan fogalmazok így-, addig senkinek nincs joga lebetegezni senkit sem! Még akkor sem, ha pl. egy srácnak egy "búza" egy elismerõ mondatot elenged, hogy tetszik , vagy hasonlók.. Hiszen a dolog eleve a célszemély (srác) hetero identitásánál fogva hamvába halt.. Az tény, hogy sok idõs meleg , de fiatal is magányos, mert nem találnak nem csak partnert, megfelelõ társaságot sem.. Hiszen, ha nem beszélnek róla, az a legjobb stratégia, a mai Magyarországon, persze a dolog attól még van.
"születéstõl a serdülõkorig tartó életszakaszban formálódik, és legfõképpen a külsõ környezeti hatások befolyásolják" Én még egy homoszexuális embert sem ismertem, magamat beleértve, akinek bármennyire is formálódott volna-e a szexualitása. Mi nem változtunk. Soha nem voltunk heterok, mindig melegek voltunk. Mért nem kérdez meg senki se minket, mért mindig hetero megmondóemberkék próbálják kitotózni, hogy mi hogyan éltük ezt meg?
"Az esetek döntõ többségében az apa semleges(elzárkózott, elvált, külön/távol él) vagy kifejezetten negatív(agresszív, durva, részeges, kötekedõ). Akinek van testvére, az leggyakrabban azonos nemû és nagyrészt városban nõttek fel, ritka a falusi." Magyarországon a fiatalok döntõ többsége ilyen családból jött. Az arány a melegeknél is ugyan az. Ráadásul itt mindenki piál. Vidéken is ugyan annyi meleg él, csak ott nem lehet felvállalni. Már bocsi, de ez nem kutatás, csak felszínes maszatolás.
16:26 Az emberiségnek el kéne fogadnia, hogy nem tudhatja mindenre a választ. Még nem tartunk ott, hogy megértsük a homoszexualitás értelmét.
Nekem a válaszokból eszembe jutott egy különleges nemi identitású ember (egy "hermafrodita") mottója, miszerint az ember egy szexuális lény, sokkal több, mint csupán férfi vagy nõ. Ott van a Kinsley-skála is, egy olyan skála, aminek az egyik végén a vegytiszta hetero-, a másik végén a tiszta homoszexualitás áll, és az elmélet szerint mindenki elhelyezhetõ valahol a skálán (nem feltétlenül a végein). Azaz lehet, hogy valaki alapvetõen hetero, de van kis mértékû homo hajlama, stb. A skála nem teljes mértékben elfogadott, de az alapvetéseit igazolták. Amennyire én tudom, összezárt homogén egynemû közösségekben, pl. börtönökben, katonaságnál, stb. sokkal nagyobb arányban jelenik meg a homoszexualitás. Ez a fentiek olvasatában nem más, mint a korábban kevésbé domináns viselkedési jelleg felszínre kerülése. Azaz az illetõ szexuális irányultsága semmit nem változik, csupán a korábban másodlagos dolog került elõtérbe. (Természetes szelekció, ha ezt most Darwin hallaná! :) ) Aztán. Volt egy kutatás nemrég arra vonatkozóan, hogy embereket kérdeztek a homoszexualitáshoz való viszonyukról, köztük többen vallottan homofóbok voltak, majd filmrészleteket mutattak nekik, köztük melegpornót, és figyelték a szexuális izgalom mértékét. A semleges választ adó heterókat nem izgatta fel a melegpornó, a homofóbokat viszont igen. Hoppá. (Bort iszik és vizet prédikál...) Így kb. összerakható a vicces vagy meglepõ következtetés, hogy a homofóbok valószínûleg látens homoszexuálisok (azaz ilyen jellemzõvel is bírnak a heteroszexualitásuk mellett, csak elnyomják), csak épp a társadalmi elvárásokból felépült önképüknek ez nem felel meg, és efeletti zavaruk csúcsosodik ki a jelenséggel szembeni agresszióban. Ezen a ponton jutottam el oda a gondolatmenetben, hogy ezek az emberek nevezik a homoszexualitást betegségnek, mert számukra tényleg olyan érzés. (Õszintén) A vallottan homo/biszexuálisok pedig próbálnak a megbélyegzettségtõl szabadulni. (Õk is õszintén) A színtiszta heterókat meg az egész ügy marhára nem érdekli. :) A sorok szerzõje egy házas férfi, akinek vannak homo- és biszexuális barátai is.
"Mert a rák eleve nem betegség, miért kellene annak tekinteni?" azért, mert a rákosok nem akarnak rákosok lenni, te észkombájn :D

A homoszexualitás betegség, vagy viselkedési norma?

Pár éve azt állították tudós emberek, hogy betegség, pontosabban vele született rendellenesség, genetikai hiba.

Legjobb válasz: Nem a környezettõl és nem a neveléstõl függ hogy ki lesz az. Aki homoszexuális az nem a másik nemhez hanem a saját neméhez vonzódik.És nem viselkedési zavaros beteg ember. Látogass el egyszer egy diliházba ott majd meglátod hogy kik a viselkedészavaros beteg emberek.Különben is a homoszexualitás nem csak az embereknél van.Állatoknál is elõfordul.

Nem a környezettõl és nem a neveléstõl függ hogy ki lesz az. Aki homoszexuális az nem a másik nemhez hanem a saját neméhez vonzódik.És nem viselkedési zavaros beteg ember. Látogass el egyszer egy diliházba ott majd meglátod hogy kik a viselkedészavaros beteg emberek.Különben is a homoszexualitás nem csak az embereknél van.Állatoknál is elõfordul.
hmm, én mindenképpen amelett vagyok hogy ez egyàltalàn nem betegség!!!!!! viselkedési zavar?ezt se àllitanàm, viszont lehet abban egy pici igazsàg, hogy környezettöl függ. àltalàban a legjobban kinézö pasik néhànya vàlik homoszexuàlissà, nagyon àpoljàk magukat, divat szerint öltözködnek, szinte màr több idöt forditanak magukra mint egy tinédzser làny.( mindent csak a sajàt tapasztalatom szerint irok)tehàt nem àllitom hogy mind ilyen.van egy ismerösöm, szintén homo, sokkal jobb az izlése mint nekem.pedig én làny vagyok nekemnincs bajom a homoszexualitàssal, ezért gondolom, hogy ez nem betegség!!!!!!
a mostani tudósok nem azt állítjßak hogy ez betegség vagy viselkedés zavar, köze nincs hozzá. azt mondják hogy ezt a környezet a neveltetés a barátok, a gyerekkori behatások okozzák és nem genetikai dolog. mert ugye eddig azt mondták genetika miatt van ugymond a vérében van. na erre mondják nem. hanem a környezet miatt. ami sok sok apro dologbol áll össze. de lehet csak mert a gizi azt mondta trendi, meg a joska is csinálja mert divat. aztán lehet csalódások, vagy éppen örömszerzés, rengeteg dolog lehet amiért valaki a saját neméhez közeledik. és köze nincs betegséghez, talán a középkorban mondták utoljára hogy ez betegség, azóta a genetikára fogták, de most már biztosak hogy a külsö behatások miatt van.
A genetikai rész még mindíg fenn áll, csak mostmár rájötekkek, hogy nem minden esetben érvényes. Az rég ismert, hogy egyes férfiaknak az agya inkább nõi jellegzetességeket muatnak, és fordítva, bár az ilyen emberek általában tranzfesztiták lesznek, nem homók. A maradék esetket azért próbálják neveltetéssel magyarázni, mert nincs jobb ötletük, valójában senki nem tudja miért lehet. Ez egyszért az adatok hiányából fakad, hiszen ez elég tabu téma, mésrészt túl sok az eset, nehezen vizsgálhatól. Biológiai szempontból nem számít betegségnek, inkább viselkedésbeli rendellenesség, bár ez is attól függ, milyen szinten ûzi emberünk, hiszen ha a szomszéddal kamatyol, de közben otthon van a kis család, gyerek, meg minden, akkor bármilyen furcsa is, normálisnak mondható viselkedés, mert továbbadta a génjeit. Sõt a fejlett intelligenciával rendelkezõ állatok gyakran a sexet, mint örömforrást is alkalmazzák, ekkor pedig a partner neme nyilván lényegtelen. Ha viszont valaki egy azonos nemût szeret, az már abnormális viselkedés, ami az evolúció amúgy nem is tolerál, a génjei el fognak tûnni, lévén nem lehet gyereke.
Szerintem inkább egy állapotról beszélhetünk. Ha betegség lenne, akkor lehetne gyógyítani vagy legalább lennének a tünetek enyhítésére szerek, mint a többi betegség esetén. Meg ha belegondolunk, hogy a görög mitológiában hány ilyen eset van, és ott teljesen természetes volt.
Szia! Hallottál már olyanról, hogy valaki nagyon kislányt szeretett volna és kisfia született? Amikor megszületett a kisfiú úgy viselkedett vele a szülö mintha kislánya lenne. Lány ruhába öltöztette mert szerinte jól állt a gyereknek. Aztán késõbb a kisfiú nem tudta eldönteni, hogy hogyan viselkedjen, fiúként mert annak született vagy lányként mert a szülei ezt várták tõle. Szerintem nem betegség.
Ez teljes mértékben igy van. Igazából pszichikai problémák, gyermekkori trauma, szexualitással kapcsolatos tiltás, esetleg a nemi szerep nem megfelelö elsajátitása állhat a háttérben. Nem betegség, viszont vannak esetek, akiknél a szexuálterápia segithet.
rendellenesség
A kérdező hozzászólása: köszönöm ez a kérdés egy vitában merült fel az anyósóm és én köztem én jobban a genetikára gondoltam õ meg h egy választás :D köszönöm tényleg :D
Na, akkor naivaknak és liberálnáciknak ajánlanám Dr. Niklas Langström kísérletét, ami a témában végzett eddigi messze legnagyobb tudományos kutatás. A végeredménye: - a gének szerepe elhanyagolható - a környezeti hatásoké a legnagyobb
Oké, gondoltam, hogy sok baromságot fogok itt olvasni a válaszok között, szóval nem vagyok meglepve. Semmiféleképpen sem választás kérdése az, hogy valaki meleg vagy sem. Az hogy valaki volt már nõvel, az azt jelenti, hogy megpróbált a társadalmi normáknak megfelelni, de mivel ez nem tette boldoggá, egy nõtõl nem jött izgalomba, késõbb jött rá, hogy a férfiakhoz vonzódik. Ilyen van, de mindig is meleg volt, csak leplezte. Én sem a tegnapi focimeccs alatt gondoltam meg magam, hogy á, inkább holnaptól fiúkkal csinálom, mert mennyivel menõbb. Ez baromság. Egyébként is, miért választanám azt, hogy folyamatos megpróbáltatásoknak, meg megaláztatásnak legyek kitéve, csak azért, mert meleg vagyok, ha nem lenne muszáj? Te sem tudod befolyásolni, hogy egy nõ dudájára vagy egy férfi dákójára izgulsz fel. Agyatokat amúgy mikor használtátok utoljára?
Semmiféleképpen nem tartanám "rendellenességnek", inkább egyfajta választásnak. Engem úgy neveltek, hogy mindenkit el kell fogadni olyannak, amilyen, van egy meleg ismerõsöm, aki kamaszkorában járt lányokkal, de valahogy sosem érezte "igazinak" a dolgot, és mióta egy férfival él együtt sokkal boldogabb és teljesebb. Szóval úgy gondolom, ez valahol inkább választás, semmint "biológiai rendellenesség".
A tudomány jelenlegi állása szerint semmi köze a genetikához, de körülbelül annyira választása kérdése, mint amikor egy gyermekkorában megerõszakolt kislány felnõve rettegne a férfiaktól.
Nekem errõl mindig az a kutatás ugrik be, amiben olyan, egypetéjû ikerpárokat vizsgáltak, akiknél az egyik testvár homoszexuális volt, a másik hetero... Nálam itt halt el a genetikai háttérre alapozó elmélet.

Franciaországban vagy Németországban elfogadottabb a homoszexualitás! Szerintetek?

Franciaországról nem sokat tudok, de Németországban 3. osztályban a "sexuelle Erziehung" nevezet? tantárgy keretében szexuálisan felvilágosítják a gyerekeket. Ám ez kicsit másképp történik, mint nálunk, az itt megszokott dolgokon kívül, azt is a gyerekek fejébe verik, hogy a homoszexualitás teljesen normális, ugyanolyan szerelem, mint az ellenkez? nem?ek közötti, és el kell fogadni ?ket.

Legjobb válasz: hát ez csúnya volt

Magyarország az intolerancia hazája!!
hát ez csúnya volt
A vicces az, hogy felmérések szerint Csehországban és Szlovéniában is jobban áll a melegek elfogadása, mint Magyarországon. Sõt Magyarországon is vagy 10 évig minden évben balhé nélkül lement a felvonulás, csak az utóbbi néhány évben vannak ellentüntetõk. Találjátok ki, ez vajon összefügg-e azzal, hogy Csehország és Szlovénia élen jár a gazdasági felzárkózásban, miközben nálunk El Qró és csapata gazdasági-társadalmi válságba taszították az országot (ne feledkezzünk meg persze az elõzõ kormányokról sem, õk is mindent megtettek, hogy tönkremenjünk). Tehát Skinhead kollégának nem azzal van a baja, hogy a magunkfajták buzulnak, hanem azzal, hogy szarban van az ország. Csak éppen annyi vér nincs a pucájában, hogy lámpavasra húzza az összes tolvaj gazembert, ehelyett a melegeknek esik neki, mert minket nem véd éjjel-nappal fegyveres õrség. Úgyhogy igen, Németországban vagy Franciaországban jobb lenne. Bár én a magam részérõl inkább Angliába vagy Svédországba fogok költözni.
Németországnak fõleg csak a nyugati fele elfogadó, a keleti, szegényebb részek kicsit gázosak. Szerintem Fro. egy fokkal jobb, bár a muzulmán bevándorlók tudnak rontani a helyzeten.
Minek kell állandóan közhelyekkel jönni?! indig is tudtuk, h a "nagy nyugat" toleránsabb, mi meg maradunk kelet-európai intoleráns csõcselék, ez mindig is így volt...
De csak azért, mert mi jobbikos, náci, fasiszta, antiszemita, hungarista, skinhead vagyunk. Ja meg maradi mélymagyar.
fogalmam sincs, itt nem szokványos látvány, de nem is kérnék belõle
"Én Ausztriában lakom, és itt teljesen megszokott látvány az utcán csókolózó meleg pár." Én erre csak azt mondanám, hogy az az ország beteg! Utálom a melegeket és ez így is marad. Egy idézet ehhez: Nem fogadom el a másságot, nem akarok beteges országot! Ha én meglátnék egy meleg párt az utcán akár kézenfogva menni is, kérdés nélkül rugnám szét a pofájukat az acélbetétesemmel. *Skinhead*
hülye B....D
A kérdező hozzászólása: "Kedves" skinhead, remélem tudod, ha ilyet írsz, te sem vagy különb náluk. Nekem igazság szerint az nem tetszik, ha valaki mindenhol reklámozza a szexualitását, legyen az hetero vagy meleg. De kétségtelen, hogy az elöbbi még természetellenes, és egy jóérzésû heteronak gusztustalan is.
22.07-es reméljük nem arra akart célozni h szlovéniában azért jobb a gazdasági helyzet mert õk jobban elfogadják a melegeket...:D nagyon remélem h nem, nemszeretem azt amikor élõ bizonyítékát látom annak, h a hülye emberek miatt tart az ország ott, ahol. amúgy sztem franciaországban.
Persze, úgy gondoltam, hogy a melegek viszik elõre az országot. Pl. Amerikában ezért is nem engedik a melegeket a hadseregben szolgálni, túl fontosak õk a nemzetnek, hogy csak úgy megengedjék nekik, hogy az életüket kockáztassák. :) )) Viccet félretéve, természetesen arra gondoltam, hogy ahol jobb a gazdasági helyzet, ott az embereket máris kevésbé idegesíti a másik ember magánélete. És könyörgöm, ne jöjjön senki azzal, hogy négy fal között, meg ne vigye az utcára, hiszen mindenki az utcára viszi a magánéletét: ha találkozik a párjával, szájrapuszival üdvözlik egymást, majd kézenfogva sétálnak tovább, a munkahelyen kiteszik a párjuk fényképét az íróasztalra, ha 1 hétig távol voltak egymástól, a reptéren egymás nyakába ugranak stb... Ezek hiányoznak az én életembõl, nem a melegfelvonulás.

Párizsban vagy Berlinben fogadják el jobban a homoszexualitást?

Legjobb válasz: Berlinben. De Párizs sem utolsó az elfogadás terén.

Berlinben. De Párizs sem utolsó az elfogadás terén.
hollandiaban meg hazasodhattok is :)
Szerintem is inkább Berlinben, de Párizsban sem sokkal rosszabb.
Berlin a homoszexuálisok fõvárosa. Úgy is emlegetik, hogy a "Meleg fõváros". De egyébként nyugaton már szinte mindenhol tolerálják a melegeket, csak nálunk ilyen rossz a helyzet...
A kérdező hozzászólása: tudom, de nem tetszik a holland nyelv és ebbe a két városba vágyok... de inkább Berlinbe (jah és ezt a két nyelvet beszélem egyelõre)
Elég szomorú, hogy pont Berlin... te meg inkább csináld a négy fal között nem kell az utcán b*ziskodni... ameddig nem látom 'semmi bajom nincs vele'...
A kérdező hozzászólása: neked semmi közöd nincs hozzá, hogy én mit csinálok! attól, hogy meleg vagyok, ugyanolyan vagyok, mint egy átlag ember, inkább a bûnözõket kellene elítélni, nem a melegeket!
Nem tudsz mit tenni mint elfogadni, elnyomni nem érdemes mert ugyis elötör.Fogadd el igy magad , ennyi.
Milyen elveiddel ütközik a homoszexualitásod? Vallási, politikai, neveltetés...? Igazából mindegy. Egész életedben úgysem leszel képes megtartóztatni magadat, és ha mégis, akkor is valszeg sovány vigasz lesz életed végén, hogy "de legalább az elveimhez hû maradtam"... Ez van, minél hamarabb megbékélsz vele és elfogadod magad úgy, ahogy vagy, annál hamarabb leszel képes teljes életet élni.
Elsõ lépésként fogadd el magad
Legyél pap.
Hasonlóképpen vagyok én is ezzel:( Sõt ha elélvezek mondjuk masztikor akkor utálom magam, hogy ilyenre gondoltam, de mégis IZGAT!:( Ha gondolod barátkozhatnánk!
A kérdező hozzászólása: Nem vagyok szûz lányokkal voltam mar.
Én szerintem tudnék neked segíteni, hogy ne legyél összezavarodva, átestem ezen én is!! Ha gondolod kezdjük el: felteszek néhány kérdést, és ezek alapján elmondom a véleményemet. Szûz vagy még?
hat... ha mar a ferfiak vonzanak es igy lehetsz boldog akkor miert olyan nehez onmagad lenni?! habar jobb ha befogom mert nem tudom min mehetsz keresztul... bocs.
Ha így érzed nem tudsz mit tenni...fogadd el a másságod
Legyél agglegény.
A kérdező hozzászólása: Barátkozhatunk :)

Mi ez a sok "meleg vagyok? " kérdés, sokan ennyire nincsenek tisztában a homoszexualitás/biszexualitás fogalmával?

Nem vicc,van olyan,hogy 20-22 éves férfiaktól látok olyan kérdéseket,hogy: "Leszoptam egy srácot,most akkor meleg vagyok?" "Homo pornóra verem,de csak néha,meleg hajlam van bennem?" "A jó pasikat megnézem az utcán,meleg vagyok?" "Leszopatnám magam egy sráccal,meleg vagyok?"

Legjobb válasz: Nem tudom, de baromi unalmas -.-' Mi biztos jobban tudjuk, hogy meleg-e mint õ maga....

Nem tudom, de baromi unalmas -.-' Mi biztos jobban tudjuk, hogy meleg-e mint õ maga....
Én is sok ilyen kérdésbe futok mostanában....de van hogy kiderül egy ember tesz ki többet Szerintem pont tisztában vannak a válasszal, csak valami olyasmit várnának, hogy "ÁÁÁ nem vagy meleg/bi, ez tök normális dolog, ne aggódj, csak egészséges kíváncsiság!"
Én alapvetõen unom a sok társkeresõs kérdést. Akár homo akár hetero... Ez az oldal nem arra van.
Biztos sokat ugyanaz az ember rak ki..
meg sok olyan is van hogy a biszexuálisok attól félnek hogy melegek

A homoszexualitás egyértelműen genetikai jelenség vagy vannak külső előidéző tényezői is?

Én meleg vagyok és egész eddig abban a tudatban voltam, hogy így születtem. Olvasgattam azonban a neten, és van egy olyan nézet, hogy kisgyermekkorban az apával való rossz kapcsolat, ellenszenv is kiválthatja kés?bb a melegséget. Nos, visszagondolva ez nálam is igaz: apámmal soha nem volt jó kapcsolatom, undorotok t?le a mai napig (alkohol, igénytelenség, nagykép?ség stb. miatt), és ezt az ellenszenvet már kiskoromban is éreztem vele kapcsolatban, vagyis soha nem tudtam azonosulni úgymond az el?ttem lév? apaképpel.

Legjobb válasz: Pusztán a hajlam genetikai eredetû. Az ún. sors-faktor legalább 50%-ban befolyásoló tényezõ.

Pusztán a hajlam genetikai eredetû. Az ún. sors-faktor legalább 50%-ban befolyásoló tényezõ.
Ez tuti, hogy genetika. Ha esetleg valakiben, van egy kis bi hajlam azt felhozhatják a külsõ tényezõk is.
Elmélet és nézet sokféle van, de definitív bizonyíték nem létezik egyikre sem. Fõleg az ilyen pszichoanalitikai eszmefuttatásokat lehet nehezen bizonyítani, de a biológiai (genetika, magzatkori hormonális hatások) elméletek esetében is legfeljebb a korreláció igazolható, az oksági viszony nem. Ugyanígy nálad is. Az eseted korrelál a példaként felhozott nézettel, de ilyet én is ki tudok találni. Pl. lehet, tényleg melegnek születtél, és éppen azért nem azonosultál a heteroszexuális apáddal? Lehet, ha heterónak születtél volna, most pont ugyanolyan igénytelen, nagyképû alkoholista lennél :) Szóval ezek csak érdekes eszmefuttatások, pontos választ senki nem tud adni. Ezért én is csak tudományos érdekességként foglalkozom ezzel a témával, nem különösebben fárasztom magam azzal, hogy miért lettem pont én meleg. Ezt dobta a gép, ebbõl kell kihoznom, amit tudok :)
Én állítom, hogy egyértelmûen gyerekkori/lelki hatás/trauma, de hiába hajtogatom, (ráadásul még van bi hajlamom is)több támadás ért, hogy mekkora hülyeség amit mondok..Egy régebbi filmet is láttam ahol pont azok bizonyítják ezt akik annó elérték, hogy a homoszexualitás ne legyen betegségként kezelve illetve bejegyezve.Hitelesen és részletesen, nagyon sok indokkal és rengeteg emberrel csináltak egy dokumentum filmet amiben ezt bizonyítják..csak betiltották mert persze politikailag nem korrekt..vagy mi a fene... 18/F
Az a különbség, hogy vannak országok, ahol politikailag ki van mondva hogy itt nincsenek melegek, és ki is írtják õket. Ezek tipikusan afrikai és iszlám országok, ahol nagyon erõs a vallási befolyás, diktatúrák vannak. De ettõl még nem tûnik el semmi. Magyarázd el, ha tényleg civilizációs betegség, akkor hogy lehet az, hogy a japán kultúrában már a kezdetektõl fogva jelen van, ott van még Róma, Egyiptom, indiántörzsek, ahol szintén gyakori volt. Akkor most ott is a túltenyésztett civilizáció az ok? Lol, a sátras-vadászós "primitív" népeknél. Nekem eléggé jó kapcsolatom volt mindkét szülõmmel egész gyerekkoroban. Aztán mégis, már az oviban is a saját nemem érdekelt. A szexualitás nem egy tudatos döntés, hanem ösztön. Ösztönöket nevelni nem lehet. Sem az éjhséget, sem a fázást, sem a szomjúságot nem lehet megváltoztatni, maximum megfélemlítéssel kordában tartani. Ez hülye ötlet, csak egy emberi roncs leszel tõle. A lelkészek max az önbizalmat tudják derékba törni és megtanítanak magadat utálni. Aki ilyet tesz, az nem lelki vezetõ, hanem egy szörnyû ember. Azt az egyházi személyt, aki a szeretetrõl prédiál, de nem veszi észre azt, azt én nem tartom hitelesnek. 22/szintén
Én nagyon szerettem az apámat. akkor most azért lettem meleg?
szerintem az ufók döntik el én elég sokkal találkoztam hihi:-)
Tudtad, hogy a DNS is változik?A kvantumszintrõl meg nem is beszélve. Szóval ennyit a genetikai oldaláról...Minden az agyban dõl el, vagy ott ahogyan az agyat "beprogramozzák"=nevelés, pszichológiai hatások.
Osztom azok véleményét akik a , , minden a fejben dõl el, , elvet vallja :) Azt meg hogy volt Rómában is meg a többi helyen erre meg csak azt tudom mondani, hogy sok régi iratot olvastam errõl mert érdekelt a téma és a következõt vettem észre: a homoszexualitás MINDIG csak a felsõbb körökben jelent meg.....mindig csak a gazdagoknál, ott ahol nem volt nélkülözés, ahol nem volt hiány semmiben. Ilyen körülmények között, mikor az ember már azt sem tudta, hogy mit csináljon akkor könnyen kialakulhat. A mai korban meg ha szabad így fogalmaznom akkor már ez civilizációs betegség. Ne értsd félre kedves kérdezõ, de a homoszexualitásról összességében az a véleményem, hogy egy betegség, akár a rák. Ám a rákkal nem dicsekedni szokás(itt nem Rád értem hanem pl a melegfelvonulásra vagy a különbözõ homár védõ egyesületekre), hanem tenni ellene és igyekezni kell, hogy kigyógyulj :) De ismétlem: ez csak én véleményem!
Egy biztos. Minden fejben dõl el! Én is megtehetném hogy fiúval legyek, de nem teszem. Mondok egy példát. Volt már láncfûrész a kezemben, és fa fûrészelés közben megfordult közben a fejemben hogy nem csak a fát vághatnám vele, ha érted. De nem tettem. Ilyen rohadt egyszerû!

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!