Találatok a következő kifejezésre: A hipochondria vagy esetleg van (1 db)

A hipochondria "gyógyítható" vagy esetleg van rá esély, hogy egyszerűen "kinövi" az ember?

Legjobb válasz: Érdemes ilyen gonddal megkeresni egy pszichológust. Õ elképzelhetõ, hogy tud a dologgal valamihez kezdeni.

Érdemes ilyen gonddal megkeresni egy pszichológust. Õ elképzelhetõ, hogy tud a dologgal valamihez kezdeni.
A hypochondria csak akkor igaz, ha a betegségrõl való képzelgés olyan mértékû, ami megakadályoz a normális életvitelben, annyira kitölti a gondolatodat, hogy nem tudsz rendesen dolgozni, élni. Elõszõr mérd fel a helyzetedet, hogy nálad valóban fennt áll-e a hypochondria. Én átestem ezen sajnos még kamaszkoromban. Nem voltam egyszerû eset. Mindennap felfedeztem magamon vmi újabb betegséget, az orvosok a mindennapi teendõim közé tartoztak, egyfolytában sírtam, hogy vajon mi lesz velem, megélem-e a holnapot. Láttam egy filmet, amiben egy férfinak agytumora volt, engem akkor nem lehetett leállítani, megvoltam gyõzõdve, hogy nekem is az van. A félelmem olyan mértékû volt, hogy bekerültem kórházba, persze semmi szervi elváltozást nem találtak. Ez az idõszak tarthatott nálam kb. 1-2 évig, és nem értem, hogy, de úgy ahogy jött, el is múlt. Talán belefáradtam a sok fehér köpenyes emberkébe. :) Ha hallok valami betegségrõl, ma már csak azt gondolom, hogy "remélem ilyesmi velem nem fordul elõ..."
Pont nem rég olvastam arról, hogyha csak idõnként fordul elõ veled, ha épp nincs más dolgod, akkor megnyugtatlak, hogy az tényleg nem hypochondria. Bár, tudom az sem lehet kellemes, hogyha idõközönként elõfordul. Nagyon ritkán velem is elõfordul, hogy 1 napig gondolkozom, hogy mivan ha van olyan betegségem nekem is. (Talán annak köszönhetem, hogy az orvostudományt tanulom, és rengeteg betegségrõl informáltak már) De tisztában vagyok vele, hogy ez nálam már nem hypochondria. Nálam is az egyetlen orvos akihez nem mentem el, az a pszichológus volt, de ha elmegyek, lehet, hogy hamarabb átvészelem azt a nagyon nehéz idõszakot, és a családomnak sem okozok hosszantartó problémát.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm az összes választ, fõként az utolsó kettõ segített! ... Nos, én még csak véletlenül se mentem volna orvosira - pedig szép hivatásnak találom, ... fõleg a sebészet érdekel, mert abban van vmi "mûvészi" -, mert egy szimpla kórház sorozatot se tudok végig nézni. Menekülök a tv elõl, ha elkezdõdik a Vészhelyzet, a Doktor House és társai :( ... De az mindenképpen megnyugtató, hogy csak átmeneti zavarról van szó, és nem végleges "hobbiról". :)
Örülök, hogy vmit tudtam segíteni! A vészhelyzetet nem néztem, egy kórházban sem úgy zajlik a dolog, ahogy náluk. :) A Doktor House-ból viszont lehet tanulni, jól megszervezték. Engem is a sebészeti terület érdekel. Szívsebész szeretnék lenni. Bár, azt mondják, hogy nem nõnek való tevékenység. De akkor is ez érdekel a legjobban.
A pszichológus nem orvos, hanem bölcsész, nem betegségekkel hanem lelki bajokkal foglalkozik. A hipochondriánk legfeljebb pszichiáter lehet orvosa, de úgy gondolom, hogy minekutána felismerted, hogy betegséged csak szuggerált dolog így félig már meg is oldottad a kérdést. Ha nem súlyosbodik a helyzet akkor nem szükséges dili-dokihoz menned. Szerintem analizáld az eseteket, ismerd fel a kiváltó körülményeket és kezdeti tüneteket. Meglátod, legközelebb amikor kezdene kibontakozni a helyzet fel fogod ismerni és mosolyogsz majd magadon, esetleg sikerélményed is lesz, hogy nyakon csípted még csírájában a nyavalyát.
Ismerem az érzést. Én is õrülten hipohonder vagyok. Ha valami elváltozást találok magamon, egybõl a legrosszabbra gondolok.Emiatt néha elaludni sem merek. Jó lenne ha végre túllépnék ezen :(((


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Volt valaki közületek már az OPAI-ban? Mit lehet tudni az ottani ellátásról? Miket célszerű magammal vinnem (ugye napközben utcai ruhás? )? Milyenek a körülmények?

1

Bevinnék a pszichiátriára?

Van egy ismerősöm,aki vagdossa magát,meg mindig mondja,hogy meg fogja ölni magát,hogy meg akar halni...Eddig csak fenyegettük az osztálytársaimmal,hogy elmondjuk,de szerintem holnap elfogjuk mondani,mert elég fura,így még nem láttuk őt...Ha elmondjuk a gyeremek védelmisnek,hogy vagdossa magát és megakar halni,akkor beviszik a pszichiátriára?Már volt pszichiátrián,azt hiszem 1 hetet...Szóval...Be vinnék?Eléggé látszik a vagdosás a karján...

4

Mérhetetlen bűntudatot, szégyenérzetet, hogyan lehet kezelni? Mi a véleményetek erről a viselkedésről?

Sziasztok! Az a helyzet, hogy az elmúlt nap 21 éves nő létemre, eléggé sokat ittam. Igazából nem csináltam semmi rosszat, kissé provokatívan és közönségesen viselkedtem úgy érzem egy buliban. Talán kissé kötekedő is lehettem egy olyan emberrel, akit nagyon szeretek, de igazából nem sokat beszélgettem vele eddigi életemben. Most úgy érzem nagyon rossz véleménnyel lehet rólam. Nem gyakori eset, nem vagyok alkoholista , de ez most így alakult. Nektek mi a véleményetek, szerintetek nagyon visszataszító ha egy, egyébként hétköznapokban konszolidált, visszafogott , kedves nő (talán így jellemezném nagy vonalakban önmagam) kissé ittas állapotban ? Ti jártatok már hasonló cipőben? Az a helyzet, hogy most nagyon komolytalannak és közönségesnek érzem magam.. mérhetetlen lelkiismeret furdalás gyötör. Egyébként is gyenge lelkű ember vagyok, ezen nem tudom magam túl tenni.

3

Lehet hogy ez nekem nem fáj?

most vágtam meeg magam először és az lehet hogy nem nagyon fáj vagyis még jobban még méjebben akarom vágni

5

Forduljak pszichológushoz?

Úgy érzem szükségem lenne rá, de félek ettől, egyrészt, hogy 'tény' lesz az, hogy 'nem vagyok normális', most csak nagy valószínűséggel érzem ezt. másrészt pedig attól félek, hogy, lehet utána nem is engednének haza (nem tudom, hogy mi történne, ha elmennék, és kiderülne, hogy elég komoly problémáim vannak)
töltögettem ki neten pár (2-3) személyiségzavaros tesztet, be is másolom ide az egyik eredményét, kb. a többire is nagyon hasonló eredmények jöttek ki.

Disorder | Rating
Paranoid: High
Schizoid: Moderate
Schizotypal: High
Antisocial: Low
Borderline: Very High
Histrionic: High
Narcissistic: Moderate
Avoidant: High
Dependent: Very High
Obsessive-Compulsive: High
(bocsi, h angolul van)

szerintetek mit csináljak? meg mi történik/történhet, ha elmegyek pszichológushoz/pszichiáterhez vagy valahova?
(bocs, ha rosszul írtam le, meg fogalmam sincs az egészről, ezért nem tudom mit várjak)
20/f

3

Akik skizoidok vagy annak vélik magukat, írtok privit?

4

Lehetséges, hogy komoly pszichés betegsége van a lányomnak?

Annyira retteg a szobájában a sötétben, hogy nem lehet lekapcsolni a villanyt amíg alszik, de éjjel 2-kor teljesen nyugodtan sétálgat egyedül a városban. A legkisebb dolgokra is dührohamokkal reagál, néha meg olyan mintha semmi sem tudna belőle érzéseket kiváltani. Legutóbb találkoztam az egyik barátjával a városban, és beszélgettem vele 5 percet, erre azt mondta, hogy a barátjával összebeszélünk ellene, és hogy "be akarja nyalni magát a családunknál, hogy őt tönkretegye" A háziorvossal beszéltem, de azt mondta, hogy ő csak szorongást lát rajta, de szerintem ez ennél egy kicsit több. Nektek mi a véleményetek? Lehet, hogy csak én reagálom túl? (23 éves)

9

Mi van velem? Mit tegyek?

Sziasztok!
Elég furcsa, és nem mindennapi gondom van, és nagyon szeretnék ezen változtatni.
Lehet, hogy transzszexuális vagyok, mert kiskorom óta az minden vágyam, hogy fiú legyek. A szüleim mindig is fiúgyereket akartak, annak is neveltek.
Miután el kezdtek nőni a melleim az életem pokollá változott. Volt, hogy ragasztószalaggal kötöttem be, mert nagyon-nagyon szégyelltem őket. És ez sajnos sok mindenkinek feltűnt, így jöttek a perverz nézések, és barátaim sem igen voltak.
De én igazából azon belül, hogy fiú szeretnék lenni, nőnek szeretnék öltözni. A példaképeim mind olyan férfiak, akik feminin vonásokkal rendelkeznek, gondolok itt néhány híres 80-as évekbeli glam-rock ikonra.
Nem tudom mit tegyek. Szerintetek ez normális? Az operációt elvállalják, ha megtudják, hogy férfi testben szeretnék nőnek öltözni? A másik kérdésem pedig az, hogy hol lehet férfihormonokat venni, és ezeket csak úgy papír nélkül kiadják?
Kérlek segítsetek, nagyon kétségbe vagyok esve. Köszönöm a válaszokat előre is! :)

11

Miert van buntudatom ha eszek?

Tudom fura kerdes de akarmit eszek meg ha egy falatot is buntudatom lesz van hogy nem is esek emiatt:/ 15/L

4

Hogyan "szokhatnék le", ha társfüggő vagyok?

A párommal megromlott a kapcsolatom, de nem akarom elhagyni, bár magam sem tudom, miért, hiszen ebben a kapcsolatban már egyértelműen sokkal több a rossz, mint a jó. Felvetődött bennem a társfüggőség gondolata, a saját részemről, és az övéről is. Az interneten lévő összes információt elolvastam, és rám kivétel nélkül minden jellemzője passzol. A páromra csak néhány tünet illik rá, nem tudom, ő társfüggőnek definiálható-e, de igazából elsősorban a magam "gyógyulása" lenne a cél, mivel - még ha a párom szintén társfüggő is - ő úgyis lehülyézne, letagadná, nem ismerné fel, nem gondolkodna el rajta. Egyértelműen depressziós is, azt is tagadja hűségesen.
Szóval lényeg a lényeg, hogy szeretnék ebből kitörni. Mindenhol pszichológust, pszichiátert javasolnak - de nekem erre nincs pénzem. Vidéki kisvárosban élek, itt helyben ráadásul egyébként is esélytelen normális szakembert (vagy egyáltalán bármilyet) találni, bejárni a megyeszékhelyre meg szintén nincs egy vasam sem. Pályakezdő munkanélküli vagyok, a párommal élek együtt, akkor költöztünk össze, amikor meglett az első munkahelyem, de 4 hónap után kirúgtak, mert kellett a hely a főnök unokahúgának. Most egy munkaügyi központos tanfolyamon vagyok, amiért kapok ugyan bérpótló juttatást, de az nagyon kevés, mind kell a megélhetéshez, ráadásul nemsoká ennek a tanfolyamnak is vége lesz.
A kérdésem, hogy egyedül ki lehet-e mászni ebből az egész társfüggőség-dologból, és ha igen, hogyan?
23/N

4

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!