Találatok a következő kifejezésre: A hétvégén a férjemmel (38 db)

A családtagok leginkább hétvégenként jönnének babázni. De én a hétvégéket a férjemmel és a babával szeretném hármasban tölteni. Más hogy van ezzel?

Tudom, hogy hétközben nehezebben teszi szabaddá magát a család, de ha minden hétvégén látogatóink vannak, úgy érzem, hogy nem lenne "nyugalmunk". Csak én gondolkodom így, vagy ez lenne a természetes?

Legjobb válasz: Nem kell minden hétvégén látogatókat fogadnotok. Osszátok be a férjeddel a szabadidõtöket úgy,hogy nektek is jó legyen,tudjatok együtt lenni csak Ti. Ha

Nem kell minden hétvégén látogatókat fogadnotok. Osszátok be a férjeddel a szabadidõtöket úgy, hogy nektek is jó legyen, tudjatok együtt lenni csak Ti. Ha
Teljesen jogos az igényed. Próbáljátok ezt a családnak is megmagyarázni: Számoljanak utána: egyik hétvége az egyik nagyszülõpáros, másik a másik nagyszülõpáros, gondolom mindkettõtöknek van testvére, s már el is telt a hónap. S akkor még nem beszéltünk a dédikrõl és az egyéb rokonságról. (Meg a nagybevásárlásról, amit egyedül hétköznap a babával nem biztos, hogy meg tudsz oldani, így az is csökkenti az együtt töltött "nyugodt" idõt.)Én 3 hós koráig zokszó nélkül viseltem el az állandó jövés-menést (vagy mi voltunk hivatalosak valakihez, vagy a rokonok jöttek hozzánk), aztán megelégeltem. Ráadásul ahogy nõ a picur, egyre kevesebbet alszik nap közben, illetve egyre többet kell vele foglalkozni, így a házimunkára sem fog idõd jutni. Szóval valahogy magyarázzátok meg ezt a rokonoknak. Ti egy új család vagytok, s hogy szokjatok össze, ha sosem lehettek hármasban. Gondolom, az apuka sem tud úgy játszani a babával, ha a rokonok kikapkodják a kezébõl. Én - bár kimondatlanul - leginkább ezt fájlaltam. Hogy hogy fogja így õ is átélni mindazt, amit én nap mint nap csodálhatok. Meg mellesleg apára is szüksége van egy babának, õ pedig a mai világban igazán csak hétvégén lehet együtt a gyermekével. Szóval találjátok meg az arany középutat, ahol ti is együtt lehettek, de a közvetlen rokonoknak sem kell több hónapra nélkülözni a babát. Mi úgy oldottuk meg, hogy a testvérekkel, dédikkel legtöbbször a nagyszülõknél találkozunk, 2-3 havonta azonban külön is meglátogatjuk õket. A nagyszülõkhöz viszonylag sûrûbben járunk: akikkel egy városban lakunk, azokhoz 2-3 hetente átszaladunk egy-egy délutánra, akik 100 km-re laknak, hozzájuk havonta 1* lemegyünk egy egész hétvégére. Unokatestvérekkel, távolabbi rokonsággal 3-4 havonta találkozunk egy fél délután. Így minden hónapban marad 2, 5-3 szabad hétvégénk. Igaz, a mi kisfiunk már 7, 5 hós. Ezt szerintem egy 1-2 hós babával még nem tudjátok megtenni. Kell egy kis idõ, míg a rokonok is "megnyugszanak". Boldog babázást!
A kérdező hozzászólása: Sziasztok! Köszönöm szépen a válaszokat! Megnyugodtam, hogy nem csak én gondolkodom így... Olyan hamar elmennek a hétvégék, a férjem korán reggel elmegy és 18h körül ér haza. Tehát hétköznap semmire nem jut idõnk hármasban. Ezért lenne fontos a hétvége, de ha állandóan átjáróház van nálunk nem tudunk együtt lenni. Nehéz lesz majd megértetni a családdal - de remélem sikerül... :-)

El merjem vinni most hétvégén a férjem rokonaihoz a 7 hós lányomat?

A 7 hós kislányom még soha nem volt náthás, de nem is nagyon mentünk sehová vendégségbe. A férjem uncsiának 2 gyereke van. Az egyik most ment oviba a másik 6 hós. Múlthéten mindkét gyerek náthás volt. Most már nem, csak a a nagyobbik köhög egy kicsit, de azt mondta az anyuka, hogy nyugodtan menjünk mert már nem betegek. Mit tegyek? A férjem már nagyon vágyik a rokonaihoz, ragaszkodjak ahhoz, hogy maradjunk itthon?Ti mit tennétek?

Legjobb válasz: 7 hónaposan már nem zárhatod el a világtól! Nyugodtan menjetek csak, ha náthás lesz, az még nem világ vége, pár nap alatt rendbe jön! Jó utat!

7 hónaposan már nem zárhatod el a világtól! Nyugodtan menjetek csak, ha náthás lesz, az még nem világ vége, pár nap alatt rendbe jön! Jó utat!
A mi fiunk 5 hónapos, és visszük magunkkal hétvégén rokonlátogatóba. Nyugodtan menjetek!
Menjetek! Esetleg ne puszilkodjanak, és ne nyalogassák egymás után ugyanazokat a játékokat. Ha valamit nagyon akar, elõtte mosd le. Bár garancia nincs, viszont egy nátha nem a világ vége. Mi azt szoktuk még csinálni, hogy kültéri programot szervezünk (séta/játszótér), úgy kevésbé kapjuk el...
Én vinném. Meg amúgy is, ha még nem látott gyerekeket, elég baj az....
A kérdező hozzászólása: Nem zárom el, mert a szüleimhez meg anyósomékhoz elszoktam vinni, csak még kisgyerekes házhoz nem mentünk. Az a baj, hogy õ egy olyan gyerek, hogy ha valami baja van semmit nem hajlandó megenni. Egyszer fogzás miatt kicsit hõemelkedése volt, és több mint egy hétig küszködtem a kaja miatt. Meg nem szeretném hogy a nátha miatt éjszakázzunk, Nagy alvásigényû gyerek.
A kérdező hozzászólása: Az hogy még nem voltunk olyan ismerõsöknél ahol kicsi baba van még nem azt jelenti, hogy nem LÁTOTT kisgyereket. Mit gondolsz egy szatyorban élünk?
Szia! Szerintem nyugodtan vigyed. Ha még szoptatod ellenálló a szervezete a kisebb náthával szemben. Ha meg már nem, akkor is védi az anyatej. Ésha mégis megbetegszik, akkor átestek az elsõ náthás megbetegedésen, és az sem jelenti azt, hogy nem vigyáznál eléggé a kislányodra.
muhahahahahaaaaaa papucsállatka LOL
Feje tetejére állt a világ, de szerencsére az ilyen nõ is megtalálta a neki való pasit.
Aha. Tehát egyetemre is jár, nem csak otthon lógatja a lógatni valóját. Gondolom hétközben meg a nõ fõz mos takarít. Akkor mi a probléma? Hogy a férfi szereti a barátnõjét és szívesen segít neki? Amúgy amíg nem megy oda hozzád, h én ezt nem bírom, segítsz, addig mit foglalkozol velük? Mindenki söprögessen a saját portáján.
Azt hogy a pasi balek hogy megengedi, a nõ meg okos hogy talált egy ilyet...:-) Egyébként az ilyen nõt lustának hívják.
A hét többi napján meg valami mágikus erõ mosogat, fõz, mos, takarít, ugye? amúgy meg semmi közöd nincs hozzá hogy élnek ;)
gáz
Másnak furcsa, de ha õk így jól elvannak, az õ dolguk. Nekik jó így. Gondolom a nõ foglalkozik a háztartással, hétközben, az is elég munka lehet? Ha gyerek is van, akkor pláne. Munkamegosztás lenne normális a hétvégén ilyen esetben.. szerintem. De mivel nem ismerjük a részleteket, nem lehet ítélkezni sem. Lehet lepontozni. :)
Hát így van ez, ha valaki 30 évvel fiatalabb pipit akar. Azért meg kell dolgozni. Keresett volna magához illõt, az biztos nem járna már egyetemre. :-))
Az a kérdezõ baja, hogy nem pumpolhatja a bátyót tovább, mert az asszony nem adja a lóvét + örökölni se fog, ha lesz unokaöccs v húg
Ha a férfinak jó akkor ok. Ha a nõnek jó akkor is ok. Ha mindkettejüknek akkor meg pláne :) . Ha téged zavar, akkor látod milyen párt ne válassz magadnak... Anyuka aki a 4 napot is hajnalban kezdte a babájának és a férjének ágyba vitte a reggelit :D
Mi közöd van hozzá? Õ életük! Egyébként meg megellik? Hogy mit csinál??? A tisztelet szó az neked mond-e valamit?
kicsit úgy érzem, hogy irigyeled. 'megellik' ?? hát akkor legalább lesz segítsége, mert sokan vannak olyanok, hogy ott a gyerek, aztán neveld fel. és ha hétvégén besegít a férfi az csak tiszteletreméltó, én ugyanúgy tanulok, fõzök, takarítok, és semmi segítség nélkül. hidd el jó az, hogy amíg tanulsz, a párod nem döglik, hanem segít amiben tud. és ha ágyhoz viszi a kaját, akkor látszik, hogy szereti, tiszteli, kedvéde jár, amiért nem kellene felháborodni.
Az, hogy te alapból nem kedveled a hölgyet és keresed a lehetõséget, hogy beleköthess. "ha megellik..." - hát, süt belõle az emberbaráti szeretet és a jóindulat...
Inkább arról van véleményem, aki mások magánéletén csámcsog.
A kérdező hozzászólása: igen jól elvannak ez a furcsa hozzáteszem 30al idösebb a pasi
A kérdező hozzászólása: királylányt játszik. mi lesz ha megellik?
A kérdező hozzászólása: a bátyám a pasi ezért bosszant. a nõ nem dolgozik. egész nap fekszik meg egyetemre jár. hétköznap a ffi nincs otthon. de pl a 4 napban most is a férfi fözött a nö feküdt még a kaját is ágybaviteti
"De mivel nem ismerjük a részleteket, nem lehet ítélkezni sem." Ez igaz. De ha a kérdés így szólna: "Mi a véleményetek arrol ha minden hétvégén a nõ föz mosogat mig a férj fekszik tvzik? Es a férfi nem dolgozik a nõ igen de a férfi osztja be a pénzt." akkor biztos, hogy egy nõ se írná, hogy "ne ítélkezzünk, míg nem ismerjük a helyzetet", hanem egybehangzóan hurrognának. Értsük jól!

Lehetséges, hogy összejött a baba, de elmegyünk egy hosszú hétvégére a férjemmel és aggódom, hogy árthat-e a babónak a fürdő, ha kismama lennék? Vigyázni akarok rá, ha már jön.

Legjobb válasz: Hát nem a legbinztonságoabbak a fürdök,szerintem .Nagy a fertözés veszélye ,bár ez atol is függ milyen a szervezeted és milyen a fürdö "szinvonala" de az elsö 12 hét a legfontosabb .Egy 3 napos teszt lehet ,hogy kimutatná vársz -e babát .Sok sikert

Hát nem a legbinztonságoabbak a fürdök, szerintem .Nagy a fertözés veszélye , bár ez atol is függ milyen a szervezeted és milyen a fürdö "szinvonala" de az elsö 12 hét a legfontosabb .Egy 3 napos teszt lehet , hogy kimutatná vársz -e babát .Sok sikert
Nagy a fertõzésveszély a fürdõben, és a forró víz káros is lehet. Tudod régen, mikor még nem volt fogamzásgátló, így "szabadultak meg" a nõk (fõleg a cselédekrõl olvastam ezt) a nem kívánt terhességtõl, hogy forró vízbe ültek. Én nem merném megkockáztatni, vagy legalábbis megkérdeznék egy dokit errõl, hogy mi a véleménye.
A kérdező hozzászólása: Köszi csajok a gyors választ!Igazából nem 100%, hogy sikerült , de nem tartom kizártnak, mert néhány napja enyhe hányinger jön rám, úgy ált. egész napomat végigkíséri.Holnap nem kéne megjönni, de reggel elsõ dolgom lesz tesztelni egyet!!!Olyan boldog lennék Istenem!!!!
Ird meg az eredményt ! Drukkolunk :)

Hogyan lehet azt elintézni, hogy a volt férjem ne vihesse el egy egész hétvégére a gyerekeket?

Jó apuka, de rettenetesen szétszórt. A hétvége neki egyszerre túl sok odafigyelés szempontjából, ezt persze soha nem ismerné el. Õ ragaszkodott a 2 hetente hétvégéhez, ami akkor jó ötletnek tűnt, mert megígérte, hogy jobban figyel a gyerekekre. Ez működött is az első néhány hónapban, de aztán minden visszatért a régi kerékvágásba. Nem szívesen bízom rá a gyerekeket egy egész hétvégére. A gyerekek 3,5 és 5 évesek.

Legjobb válasz: Az elég kizárt, hogy ilyenbe belemenne a biróság. Mellesleg ha ö a gyerekek apja, akkor azért ennyi idö jár neki a gyerekekkel. Az, hogy szétszórt, nem indok arra, hogy ne lehessen legalább hétvégén a gyerekkel együtt.

Az elég kizárt, hogy ilyenbe belemenne a biróság. Mellesleg ha ö a gyerekek apja, akkor azért ennyi idö jár neki a gyerekekkel. Az, hogy szétszórt, nem indok arra, hogy ne lehessen legalább hétvégén a gyerekkel együtt.
Én is kíváncsi lennék arra mi az hogy szétszórt? Az én volt férjem is az egyébként, a barátnõje is. Volt már, hogy az oviba hagyták a gyereket (nem csak hétvégén van velük), úgy oldom meg, hogy hússzor felhívom õket. Mindkettõt. Így van eredménye :) Kárt nem tesznek benne, szeretik ez a lényeg. Kicsit legyél lazább te is. (de ha példát mondanál okosabbak lennénk, ha esetleg tényleg veszélybe kerülhetnek)
Sajnos amíg a gyerekek be nem töltik a 18-at addig kötelezõ odaadni nekik õket. Ha testi kárt nem tesznek benne akkor a Bíróság nem fog neked igazat adni. Megértem a problémádat hiszen én is elvált szülõk gyereke vagyok és öcsém is.Nekünk apánk második felesége tett pokollá minden látogatást, de mikor anyu megfenyegette, hogy megveri akkor befogta a száját. Beszélgess el az apával, legyél vele szigorú és következetes.Hívd fel õt telefonon ha a gyerekek nála vannak.Emlékeztesd az apai kötelességeire.Sok sikert.
Kérheted a láthatas ujraszabalyozasat. Mi az hogy szétszórt?
Mi a volt ferjemmel megegyeztunk egy egesz hetvege tul hosszu a gyerekek meghulyultektole amasritmus mas szabalyok. Igy eldontottuk kozosen legyen minden heten egy nap szombat egesz nap koran reggeltol este alvasidoig. Ez nalunk bejott nemmentunkbirosagra hiszen ketfelonott szulo vagyunk ebben csak meg tudunk egyezni biro nelkul is. A gyerekek jobban szeretik a heti talalkozast mert az jobban ritmusba tartja oket.
Két éven belül is lehet módosítást beadni, ha bármilyen változás történik vagy a gyermek érdeke megkívánja. Jelen helyzetben véleményem szerint megkívánja mivel az apuka a gyermekeket veszélyezteti a láthatás ideje alatt.
Ha közösen egyeztetek meg a kapcsolattartásban, akkor a határozatot követõen 2 évvel nem adhatsz be módosítást, amúgy pedig simán, bármikor.
Nem lehetne úgy megoldani, hogy hétköznap néha értük megy az oviba, majd hazaviszi este? És akkor hétvégén nem kellene ott legyenek. (mert ezt a játszótereset én sem értem/tolerálnám) Viszont kéthetente egy nap semmi. Szerintem próbáld meg elõször vele megbeszélni, bíróság nélkül. Aztán hátha észhez is tér idõvel :)
hát ez nem szétszórtság... Ez kiskorú veszélyeztetése bárhogy nézzük. Két ilyen kicsi gyereknek nem ad enni és ott felejti a játszótéren az nagyon nagy baj! Bíróságra készülj fel, mert ezeket a dolgokat neked bizonyítanod is kell.
A kérdező hozzászólása: A szétszórtság nála már régi probléma, a házasságunk alatt is ilyen volt, de azt mondta a hétvégéken jobban oda fog figyelni. Elfelejt nekik enni adni, volt, hogy csak félúton hazafelé kapcsolt, hogy 2 gyerekkel indult el a játszótérre, de csak egy van vele hazafelé. Ha csak néhány órát vannak vele akkor nincs gond, de egy teljes hétvége már túl soknak bizonyult. Én is hívogatom, csak az a baj, hogy telefonon mindig azt mondja, hogy minden a legnagyobb rendben, de utána kiderülnek az elfelejtõdött dolgok.
Ha az apuka nem veszélyezteti a gyerekeket akkor nem fogják ezt megváltoztatni.
Mi lenne kérdezõ, ha a volt férjeddel megbeszélnéd. Megegyeztek egy másik felállásba és akkor a íróságon nem kell semmit bizonyítani, meg vádaskodni.

Házas nők nem szeretnétek inkább egyedül élni? Nem vágytok néha erre? én szerelmes vagyok de szivesebben élnék egyedül külön lakásban csak éjszakára meg hétvégére mennék a férjemhez

Legjobb válasz: Szia! A férjem 2 helyen dolgozik,én is 12 órázom,járok éjszakára is dolgozni,nekünk ajándék,ha a 2 gyerek mellett egymásra is jut végre idõnk,így én azt viselem nehezen,ha nem vagyunk együtt.

Kicsit ellentmondasz magadnak... Ha szeretnéd úgy igazán, akkor nem akarnád csak alkalomadtán látni. Amúgy meg legyen üzletember vagy kamionsofõr a férjed, akkor biztos ritkán látnád...
Nem. Én szeretek a férjemmel élni.
Szia! A férjem 2 helyen dolgozik, én is 12 órázom, járok éjszakára is dolgozni, nekünk ajándék, ha a 2 gyerek mellett egymásra is jut végre idõnk, így én azt viselem nehezen, ha nem vagyunk együtt.
Azt hiszem sejtem mire gondolsz, de kicsit drasztikusan fogalmaztad meg.Ahogy egy másik kommentelõ is mondta, kell a saját élettér is.Legyen egy külön hely, ahova elvonulhatsz, ha egyedül szeretnél lenni.Szerintem sok embernek van rá néha szüksége, csak nem mindenki teheti meg. A külön programok is sokat jelentenek.Amikor nem kell a család gondjaival törõdni, csak elmenni egy barátnõvel, tesóval valahova, vagy csak kirakatot nézni, sétálni. A háztartás is néha nyomasztja az embert.Ha arra gondol a sok mosogatni való láttán, hogy mennyivel könnyebb lenne az élete, ha csak magára kellene takarítanai.Ezt könnyen meg lehet oldani.Apát is be kell állitani takarítani és a gyereket is úgy nevelni, hogy segítsen be és a saját szobáját tartsa rendbe.Nem kell egyedül megszakadni.
Én megértem mondjuk mire gondolsz, én csak azon a véleményen vagyok, hogy mindenkinek kell egy kis saját tér is, ahova elvonulhat, ha úgy érzi. Még nem vagyok házas, de ha megengedhetjük magunknak, én szeretnék egy kisebb külön/irodaszobát magamnak, ami csak az enyém.:)
én még nem élek együtt a párommal, de már nagyon szeretnék. rossz minden egymás nélkül töltött perc. nem tudom elképzelni, hogy ha együtt élek valakivel, arra vágyjak, hogy külön lehessek
Én nem érzem jól magam, ha a férjem nélkül kell lennem, pedig már házasok vagyunk pár éve.
Akkor minek mentél férjhez? Amirõl te beszélsz, az szimpla járás. :)
Nem.Én boldog vagyok, hogy van egy férjem aki szeret, és én is szeretem..El se tudnám képzelni, hogy esténként ne bújunk egymáshoz, hogy ebéd és vacsora közben ne legyünk együtt..Hogy akár napokig ne lássa, érezzem..Azért mentem hozzá feleségül, mert nem akartam magányos éjszakákat, és mert jól érzem magam a társaságában.. HA te nem ezt érzed akkor minek mentél férjhez??
A hazas nok ram varnak:P
Egyedül élni nem szeretnék, de attól biztos megõrülnék ha egy szobába lennénk összezárva, még aludni is egyedül szeretek.Van egy kisszobám oda bármikor elvonulhatok, ha egy kis magányra vágyok.
Én túlságosan is szeretek egyedül élni, ezért nem is mentem férjhez.
nem viszont arra baromira vágyom, hogy pár napot egyedül unatkozhassam! van egy 1, 5 éves kis aktív gyerkõcöm, férjem heti 6 nap késõ estig dolgozik így lehetõségem sincs délutánonként pihizni kicsit míg apa mondjuk lemegy a játszóra picurral. mondhatnám még a szülést sem pihentem ki :) de egyedül élni nem szeretnék, nem véletlenül mentem férjhez és szültem gyereket, velük akarok élni :)
Szereted te a férjedet? Az enyém dolgozik nem sokat látom, és alig várom hogy este hazajöjjön hozzánk! Én nem tudnám elképzelni azt az életformát.
most olvastam a kommenteket, nálunk mondjuk a ház elég nagy, jut tér mindkettõnk számára. csak most látom, hogy ez mennyire jó...most is a saját dolgozós szobámból írok (lenne mit csinálni, csak lazítok 1 kicsit :P)
én sosem éltem egyedül, nem is vágyom rá. ha a férjem elmegy valahova több napra, akkor is áthívom aput vagy a tesómat. néha, amikor én megyek el valahova nélküle, jólesik egy kis különlét (pár nap). de a legjobb az egészben hazajönni :) 29/N, 2 éve házas
Mikor Woody Allen és Mia Farrow együtt voltak, egyikük a Central Park egyik, másikuk a másik oldalán lakott, és integettek egymásnak. Megértem, amit mondasz, de persze itt mindenki szerint az az igazi szerelem, amilyen az övék, kicsit máshogy már furcsa, és biztos nem szerelem. Minden ember másra vágyik, minden téren, még a szerelemben is. Unalmas is lenne, ha mindenki egyforma lenne, nem lenne értelme az életnek.
Házas nem vagyok, de volt 1 5 éves kapcsolatom, hasonlóan összezárva, mint ahogy 17:36 írta, és én is annyira szerettem volna külön szobát, külön fürdõt, külön mindent, mert majd megfulladtam. Többek közt ez is besegített, hogy véget érjen a kapcsolat. Külön lakást nem akarnék, de valamivel több helyet mindenképp!
Nekünk már gyerekeink is vannak. Néha nagyon ki vagyok már készülve és olyan jó lenne ilyenkor egész nap csak feküdni, olvasni, egyedül lenni. Na ilyenkor szoktam kivenni egy szabadnapot. A gyerekek óvodában, a férjem a munkában és csak az enyém a lakás. :-) Egyébként nem lennék képes nélkülük élni jó érzés, hogy mindig van kihez szólni.
Én megértem a problémát. Jelenleg egy egyszobás lakásban lakunk (pontosabban másfél, de a kisszobát kiadtuk albérletbe), és néha ANNYIRA jó lenne egy külön hely, ahová el tudnék vonulni. Ahol nyugodtan epilálhatok vagy kiszedhetem a szemöldököm bármikor anélkül, hgoy azt kelljen látnia, vagy ahol nyugodtan el tudok aludni, amikor rájön az, hogy hajnalig filmet nézne... esetleg ahol nyugodtan megihatunk egy teát a barátnõimmel anélkül, hogy zavarnánk egymást vele. A legjobb szerintem az lenne, ha mindkettõnknek lenne egy külön szobája fürdõvel, valamint egy közös háló is. De persze erre nagyjából soha nem lesz pénzünk :(
hát nekem van egy lakásom, évek óta járunk a pasimmal, de én nem engedem hogy ideköltözzön! :) Szeretek egyedül lakni. Persze akkor jön amikor akar, de nekem elég, ha hetente mondjuk 3 szor alszik itt.

A férjem bejelentette, hogy csak minden második hétvégén lesz itthon. Ti hogyan viselnétek el?

23 éve vagyunk házasok, 2 éve kezdett el foglalkozni magával, mindenféle tanfolyamokra jár, most ez egy hosszabb lélegzet? lenne. A gyerekeink nagyok, barátaink nincsenek, nekem jelenleg munkám sincs. Jó lenne tudni, hogy másszak ki ebb?l a gödörb?l.

Legjobb válasz: keress magadnak hobbyit. tanulj vele. lehet, hogy un téged, mert te is unod magad?

keress magadnak hobbyit. tanulj vele. lehet, hogy un téged, mert te is unod magad?
Szia, nagyon nehez gondolom, de vhogy azert ki kellene magadnak is alakitani egy 'eletet', baratokkal, munkahellyel, hobbikkal.. igy nagyon fuggsz a ferjedtol.
"Ennyire külön életet él mindenki?" - Basszus... 4 napról van szó egy hónapban.
A kérdező hozzászólása: Csak az a kérdés, 43 évesen hol találok én még barátokat-barátnõket? :(
uszodában, kocogás közben, konditeremben, könyvtárban, kutyasétáltatás közben, hobbiként kiválasztott elfoglaltság internetes fórumain...bárhol.:) itt a 3. oldalt írjuk tele, miért lenne máshol nehezebb...? :)
Egyébként én ezt a dolgot a szekták közé sorolom. Ha te nem így gondolod, hát bocsi. Én ilyen agymosásszerûnek nézem. Lehet, hogy tévedek. Azért ha van idõd olvasd el ezt a linket. Ez nem ide tartozik, csak Jó tudni, hogy ilyen is van. http://www.ize.hu/index.php?search=hit+gy%FClekezete
ha nem érdekel, nem csoda, hogy nem is érted. fõleg, hogy az alapok is hiányoznak hozzá. egyébként ha a férjednek senki nem felel meg, akkor egyszerû a dolgod: nem kell vele foglalkozni.:) csak annyi a dolgod, hogy megmondd neki, neked viszont megfelelnek ezek a barátok-barátnõk, neki nem kötelezõ veled mennie. gondolom, õ is úgy van vele, hogy most már van idõ mindenre, neked se befelé kellene fordulnod. nyitni, mert végre ráérsz magaddal foglalkozni, vagy olyan dologgal tölteni az idõt, amit szívesen csinálsz. kapj bele nyugodtan mindenbe, ami érdekesnek látszik, majd megtalálod azt, ami esetleg hosszabb távon leköt.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen, tényleg sokat segítettetek. A házasságomért még mindig aggódom, de talán erõsebb motivációt érzek a kimozdulásra. Várom a további véleményeket!
egyébként milyen területen keresel melót, melyik országrészben...?
Az egészet nem olvastam végig, csak csipegettem belõle. Amit nem értek: 1., Milyen válságról beszélsz? Minden második hétvégén elmegy tanulni. Mi ezzel a gond? Egész nap otthon vagy hét közben és marad havonta két hétvége. Bármilyen hosszútávú és mély egy kapcsolat/házasság, valamennyi szuverenitás kell minden embernek, különben annak a hiánya okoz problémát. Marhára nem fogom, hogy ez milyen "gödör"? 2., 43 éves vagy? Jézusom! Nõként a csúcson vagy! Gyerekek nagyok, van szabadidõd. Az egyik legaktívabb korszakodban vagy! Most tudsz élni! Mire vársz? Az én párom 45 elmúlt és eljár sportolni, színházba, felolvasó estekre, különbözõ baráti/társas összejövetelekre. Ezekre az utóbbi pár évben szokott rá, pedig nálunk még kisgyerekek vannak ...
A kérdező hozzászólása: Kedves caM008! Olvasd végig az én válaszaimat, mert csipegetve tényleg nem jött le neked a problémám. Egyébként én is járok le sportolni, könyvtárba, néha eljutunk színházba, koncertre. A barátok hiányoznak. De nem unatkozó háziasszony vagyok!!!
Ok! Végig olvastam ... A válaszom így megfelelõ ... a véleményem meg szerintem megtartom ... Szuverenitás: mindkettõtöknek kell! Neki megvan a hobbija és téged az nem érdekel. Támogasd õt benne, örülj a sikereinek, de tudasd vele egyértelmûen, hogy Te nem fogsz abban részt venni, mert téged nem érdekel, de örülsz, ha az által teljesebb életet tud élni. Te pedig éld az életed! Eljársz ezekre a helyekre és nem tudsz barátkozni, társaságot összeszedni? Akkor gondolkodj el, mert ezek a helyek, szórakozások vonzzák a társaságot. Ha te egy koncerten, színházban, sport komplexumban nem tudsz emberi kapcsolatokat kialakítani, akkor szerintem gondolkodj el (és ezzel nem bántani akarlak!). Tudod ennyi év házasság után, amikor sok minden megszokás és rutin, akkor kell az ember lelkének egy kis változatosság. Ez jó esetben valami hobbi. És ritka, amikor két embernek ugyanaz a hobbija. Ilyenkor pont arról szól, hogy egy kis felüdülésetek legyen és támogassátok egymást ebben. Azt mondod 100%-ig megbíztok egymásban? Tökéletes! Mert ennek ez szokott lenni a rákfenéje. Kis külön hobbi, utak, szórakozás és elõkerül a zöld szemû ördög. De esetetekben ezek szerint errõl nincs szó. Minden adott, hogy mûvelni tudjatok egy ilyen életritmust. Te is az vagy, akinek ott a lehetõség az orra elõtt, de nem él vele, hanem valami ideába kapaszkodik: elmúlt sok év, az ember változik ... a férjed is - és biztos te is -, nem visszacsinálni kell akarni, hanem okosan együtt élni és megélni a változást, megkeresni benne a fejlõdést és azt értékelni. Megváltoztatok, mások lettetek, más lett az évek alatt a kapcsolatotok: ezt nem veszteségként kell megélni hanem, hogy új lehetõségek nyíltak! Egyébként meg mégsem tartom meg a véleményem: a fenteken kívül, ahogy olvasgattalak, tudod mi fogalmazódott meg bennem, hogy mire lenne neked szükséged? Egy tüzes fiatal szeretõre, legalább egy nagy hancúr erejéig! :-P
A kérdező hozzászólása: Az utolsó mondatodban van némi igazság, de itt is, mint máshol, nekem a férjemre lenne szükségem :(((
A kérdező hozzászólása: Most jött haza a férjem, talált egy terapeutát, holnap kérünk idõpontot. Azért még reménykedem...
Sztem azert meg egy probat megerne Nekik. Ha a parterapia sem segit akkor persze mar lehet ezeken gondolkodni.
23 éve vagytok házasok ... 43 éves vagy ... kb. még jó 30 éved van, amit szeretetben, boldogságban és szexben leélhetsz ... majd egy évtizeddel több, mint amit eddig megtettél! Érted? Ennyi, amennyi volt meg még 10 év ... A felénél sem vagy még! Soha nem fogom megérten és dühít, amikor életük fénykorában lévõ emberek eltemetik magukat ...
A kérdező hozzászólása: Nem tervezem, hogy új partnert keressek, számomra ez elfogadhatatlan. Marad a különélés és a magány :(
Ha nincs házasélet sem, akkor ennek a kapcsolatnak tényleg annyi. Én 44 évesen képtelen lennék anélkül élni. Persze a válásom alatt nekem sem volt könnyû, és hasonló gondokkal küzdöttem mint te, meg is lett az eredménye. A végén már semmiben nem értettünk egyet, a vita pedig szinte állandó volt. Õ bekerült egy feminista közösségbe, mindent elutasított amit addig együtt élveztünk, totál prûd lett és a végén már csak az anyagiak miatt kellettem neki. Közös téma persze ilyenkor már nincs. Pedig rengeteg dolog van, amin el lehetne beszélgetni, és érdekes módon én szinte mindenkivel el is tudok, de ha az ember eljut a házasságban arra a pontra, ahonnan már érzi, hogy átverik, akkor nem érdemes folytatni. Ne haragudj, de fel kellene ébredned a csipkerózsika álmodból. Ez a kapcsolat már sosem fog mûködni, és tapasztalatból mondom, hogy ilyenkor a párterápia már [email protected] sem ér. Tudom, hogy baromi nehéz elfogadni, hogy vége és óriási lelki teher, de muszály, mert tönkreteszed az életed. 43 évesen még fiatal vagy, bõven találsz magadnak normális férfit, akinek még szüksége van egy normális társra. De késõbb egyre nehezebb lesz. Nagyon bánni fogod, hogy nem léptél. Én is bánom, hogy nem léptem ki hamarabb. Ha évente egyszer beszélni kell vele, mindíg megállapítom, hogy nem értem, hogyan tudtam elviselni, és milyen jó, hogy most már nem kell. Tudom, baromi nehéz, de ha elhagyod magad, akkor csak egyre lejjebb süllyedsz, és egyre rosszabbak lesznek az esélyeid. Mondd meg neki, hogy neked így nem jó és el akarsz válni, mert ennek nincs tovább értelme. Aztán ha változik, akkor jó, ha nem, akkor meg egyértelmû, hogy mit tegyél. Csak az elsõ lépés nehéz, utána már könnyebb. De tedd meg, mert az idõ ellened dolgozik, és 43 évesen felnõtt gyerekekkel, pont most tudnád végre élvezni az életet.
Házasélet nélkül pedig nincs házasság ... ezt tudja? Miért bántod?
A kérdező hozzászólása: A férjem közölte velem, hogy annyit bántom, hogy neki nem megy így a szerelem, így sajnos nem hajlandó a házaséletre.
A valamikori férjedre, vagy a mostanira?
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a kedves válaszokat, nagyon jólesik, hogy senki sem szedi le a fejem, és megértõen próbáltok segíteni. Valóban nagyon hiányoznak a barátnõk, én mindig a családomnak éltem, közös barátokat a férjem miatt nem tudtunk szerezni, neki senki nem felelt meg. Most pedig annyira megváltozott, hogy amit eddig elrontott, azt elismeri, másként kellett volna csinálnia. Remélem, nem [email protected]ás a részérõl, õ szeretné, ha vele fejlõdnék, sõt neheztel, hoyg én nem tudom követni az útján, azt akarja, olvassam én is, amit õ, de nem érti meg, hoyg engem az nem érdekel. (és olyan magas szintû, hogy két diplomás létemre nem is értem)
Az elsõ, amire nagy szükséged lenne: társaság. Egy barátnõ, egy kisebb baráti társaság, vagy egy-két hasonló házaspár, akikkel tudtok beszélgetni. Velük kicsi te is kimozdulhatnál akkor, amikor egyedül vagy. Kapcsolatépítésre is fordíthatod a szabadidõd: sokkal egyszerûbb munkát találni. Ha más nincs, és anyagilag nem égetõen sürgõs a helyzet, akár biztosítós munkával vagy hasonlóval is foglalkozhatsz. Rengeteg idõt felemészt, és ha sikereket érsz el, jobban fogod érezni magad. Gondolkodhatsz saját vállalkozás indításában is, oktathatnál, stb. Gondolom, bõven szereztél tapasztalatokat az évek során, amire most akár még kereslet is lenne. Gyerekeid is "terhelhetnéd" kicsit. Hétvégén elhívod õket ebédre, vagy te mész el hozzájuk. Lehet, szükségük lenne egy kis segítségre, nem könnyû egyszerre dolgozni, elõre jutni, háztartást vezetni, stb. Õk is biztos szívesen csinálnának veled közös programot, pl. kirándulás, mozi, színház, kiállítás, és egyebek. A férjednek pedig próbálj felajánlani egy-két "csereegyezményt". A tanfolyamok alatt pl. érdeklõdhet, hátha tud valaki valahol üresedésrõl, halott úgy állásról, vagy csak szól, hogy milyen pozícióra, milyen képzettséggel szeretnél jelentkezni. Másrészt havi egy napot, vagy kettõt CSAK veled töltsön el. Kettesben. Próbáld meg te felélesztgetni azt a bizonyos szikrát. Mit csináltatok szívesen kettesben? Milyen volt, amikor megismerkedtetek? Mit szeret csinálni? Vagy legalább üljetek be egy kávézóba, nézzetek be könyvesboltba, stb. A lényeg, hogy kettesben legyetek, és legyen mirõl beszélgetni.
azt meg végképp nem értem, miért. neked nem jó, ez világos. õ ezt tudja, de [email protected] a leírásod alapján nagyjából személyzetként kezel, ami finoman fogalmazva nem szép egy házasságban. miután önállósodni sem bírsz az anyagi lehetõségeid miatt, eléggé kényszerhelyzetben vagy. de próbáld meg a jó oldalát nézni, én is csak azt tudom tanácsolni, keress egy olyan hobbit, ami ha nem is lesz életcélod, de leköt annyira, hogy ne ezen töprengj egész nap. egy uszodabérlet (ahol szauna is van) sokat lendít és általában elég könnyen lehet új ismerõsöket szerezni, mert a közös hobbi megkönnyíti az ismerkedést és elég sok korodbeli van ott is pl., ahova én járok. mindenképp társaságra lenne szükséged, még ha csak napi egy-két órára is.
Neked is kellene magaddal foglalkozni, pláne hogy munkád sincs. Tanulj nyelvet, rajzot, horgolast, akármit.
A kérdező hozzászólása: Fél éve keresek munkát, de nagyon nehéz, vezetõi pozicióból jöttem el egy multitól. Túlképzett vagyok és idõs (ami tulajdonképpen a bérigényt jelenti) De azért keresek munkát és jól érzem magam itthon, nem az a problémám, hogy unatkozom. Szerintetek normális ekkora távolság házastársak között? Ennyire külön életet él mindenki? nem hiszem. tulajdonképpen az eltávolodás fáj.
Hogy mássz ki a gödörbõl? Beszélj vele arról, hogy nehéz egyedül. Az, hogy bajok vannak a házasságoddal, nyílvánvaló abból, ahogy írsz róla: "bejelentette, hogy csak minden második hétvégén lesz itthon". Közben meg kiderül, hogy nem "másfelé" megy, csupán egy tanfolyamra.
A kérdező hozzászólása: Folyamatosan beszélünk, de sajnos negatív spirálba kerültünk, nem tudunk kimászni belõle, egyre rosszabb. Hét közben szinte semmit nem vagyunk együtt, én inkább így fogalmaznék, hogy havi 4 napot lennénk így együtt. de igazad van, utólsó, tulajdonképpen megrémít, hogy minden második hétvégén (és hétközben is) egyedül vagyok. nem ilyennek képzelek egy jó házasságot.
Vhogy probald akkor tartalmasabba tenni a hetkoznap esteket es a hetvegeket, amiket egyutt vagytok. Hangulatos vacsik, neha szervezz csaladi osszejoveteleket hozzatok, v. ismerosoket, ruccanjatok ki, kiranduljatok, menjetek el furdobe. Vedd a kezedbe a dolgokat.
A kérdező hozzászólása: Igen, ha rendben lenne a házasságunk, ez nem is jelentene akadályt. De õ annyira megváltozott, én meg nem, hogy eltávolodtunk egymástól, és sajnos nem tudunk már úgy együtt lenni, hogy én nem bántsam meg valamivel (õ mondta ezt). mostanában annyira érzékeny, hogy én észre sem veszem és õ megbántódik. Úgy érzem, elzárkózik elõlem, testileg és lelkileg egyaránt. Bevonul a szobájába, és ha utána megyek, csak olyan dolgokról tudunk beszélni, ami õt érdekli (filozófia, egyházi zene, komoly mûvészfilmek stb). Egy ideig tudok így meglenni, de boldogtalan vagyok. (ahogy leírtam, úgy tûnik, egy felszínes és ostoba liba vagyok, pedig nem) Csak hiányzik a vidámság az életembõl.
Probald meg nem megbantani, hatha akkor ujra megnyilik feled. Turelmesnek kell lenned, ha meg akarod menteni a hazassagot. Ill. en valoszinuleg elmennek parterapiara egy szakemberhez. Nalunk is felvetodott ez, pedig fiatalok vagyunk, es a ferjem nyitott volt ra. Biztosan segitene, igy csak egyre nagyobb lesz a tavolsag. Mondd el neki kedvesen, nem veszekedve, hogy szted elmehetnetek.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm, kedves utolsó, én is így gondoltam, felmerült a párterápia. Én nem akarom megbántani, észre sem veszem, az a baj, és ha megbántom, nem akkor szól, hanem jóval utána.
7-es a szovegertesre meg gyurj egy kicsit.
Én azért utána járnák annak, hogy azon a minden második hétvégén hol tölti az idõt. Mindenképpen keresnék munkát és felkészülnék arra, hogy ha egyedül maradnék, legyen megélhetésem. Barátokat Te is szerezhetsz magadnak, csak mozdulj ki. Az álláskeresés is egy jó kimozdulás. Ismerkedni, barátkozni ott is lehet. Szerintem valami nem stimmel a hétvégi tanfolyamok körül. Az oktatók hét végén pihennek, nem dolgoznak. Ebbõl következtetek valami büdi dologra.
Szerintem itt más is van a dologban. Ha valaki szereti a másikat, meg sem fordul a fejében hogy elmenjen és csak kéthetente lássa a párját. Gondolkodj el rajta, hogy miért futott zátonyra a kapcsolatotok, és tedd be a pakliba, hogy hamarosan neked is új partner után kell nézned.
A kérdező hozzászólása: Nem is jutna eszembe, hogy nem oda megy, ahova mondja. 100%-ig megbízom benne. Komolyan vesszük a házasságot, ha lenne valakije, megbeszélnénk, de én elképzelhetetlennek tartom, Inkább az a baj, hogy nekem van szükségem valakire. Pontosabban rá, a régi énjére.
Akkor zsákutca! Lövésem nincs, hol tölti a hétvégéket nélküled. Kifúrja az oldalamat, hogy megtudjam. Ilyent még nem hallottam. Írd már meg , légyszíves.
szerintem õ már tudja, amit te még csak sejtesz. a gyerekek nagyok, a házasság lapos, õt meg nem érdekled annyira, hogy most, mikor igazán lenne idõtök egymásra, az legyen neki a fontos, hogy bepótoljátok azt, amit a gyereknevelés miatt elhanyagoltatok. inkább saját, külön utat választ, te meg kezdj magaddal, amit akarsz. nem akarok vészamdár lenni, de nekem ez jön le.
A kérdező hozzászólása: Kedves utolsó, nekem is ez jön le, ezért szenvedek. De nem szeretném annyiban hagyni, és lemondani, elválni, vagy külön életet élni nyitott házasságban. Õ egyébként hallani sem akar a válásról.
Szia! Priviben beszéltünk! Csak azt tenném hozzá, hogy becsülöm az elhatározásodat. Ez tényleg nagy harc lesz, de fogjál hozzá minél elõbb, ha õ is kell, meg a boldogabb élet is. Sok sikert!
Én is azt hittem, hogy száz százalékig megbízhatok a feleségben, aztán jött a pofáraesés. Soha se bízhatsz meg senkiben teljesen! Viszont amiket írtál témákat, megértem, hogy nem tudsz vele beszélgetni. Ezekrõl a témákról nem is lehet. De van egy ötletem. Készülj fel a témáiból és szállj szembe vele érvekkel. Gyõzd meg tényekkel és mutasd meg neki, hogy te nem érdektelen és képzetlen vagy a témában, hanem nem hiszel el mindent csak úgy bemondásra. Itt van például egy jó videó arról, hogy miként született a keresztény egyház legendája és Jézus történe csak egy kitalált történet, aminek a magyarázatát a csillagászatban kell keresni: http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=QLBXQ.. De van sok más hasonló dolog is. Mutasd meg, hogy te nem vagy egy buta nõ, csak értelmesebb és téged az ilyen bugyutaságoknál, mint amivel õ foglalkozik komolyabb dolgok érdekelnek.
A kérdező hozzászólása: Az amit õ tanul, engem olyan nagyon nem érdekel. (filozófia) Csak attól félek, ha én is keresek egy másfajta hobbit, és én is élem a saját életemet, már nem is házasság lesz, csak együttlakás.

Tudnátok ajánlani valami nagyon jó romantikus wellness hétvégét? Hova menjek a férjemmel?

Legjobb válasz: Erdõbényei Kastély Szálló. Tokaj mellett...csidálatos hely és normális áron van! :)

Erdõbényei Kastély Szálló. Tokaj mellett...csidálatos hely és normális áron van! :)
Hajdúszoboszló, vagy Sárvár Spirit Hotel.Ezek a legkomolyabbak. Jó szórakozást nektek! 25Ffi
kecskemecske fecske panzio XD

Mit tegyek? A férjem megbeszél egy fél napos programot az anyjával hétvégére és nekem csak utólag említi meg.

Nem kellene el?tte velem is egyeztetnie, ha a fél napot máshol akarja tölteni? Persze utólag már nem ellenkezhetek, h nem jó, mert már le van beszélve. Engem ez baromira zavar. Vélemények?

Legjobb válasz: Ha ez téged annyira zavar, akkor beszéld meg vele!

Ha ez téged annyira zavar, akkor beszéld meg vele!
Szerintem meg nem azzal van a probléma, hogy az anyjával beszélte meg, hanem az, h csak utólag szólt, h program lesz. Nálunk legalábbis az a normális, hogy mindketten szólunk elõre, ha lesz valami különprogramunk, hogy a másiknak jó-e, nem tervezett-e valami más, közös programot. Lehet, hogy mi mûködünk abnormálisan?
Hát én úgy gondolom nem sörözést beszélt meg a haverokkal a hátad mögött, ahhoz hogy az anyjával találkozzon miért kéne engedélyt kérnie?
Nyugi! Használd ki a fél napot amit az anyjával tölt. menj el vásárolni, feküdj bele egy kád illatos forró vízbe, találkozz a barátnõddel vagy bármi.
Ezt én sem értem, engedélyt kéne kérnie? Lehet beszélt az anyukájával pl. telefonon és szóba jött, mi lenne ha hétvégén odamenne kicsit. Nem vette volna ki hülyén magát, ha azt mondja, bocs anyu, de elõbb meg kell beszélnem a feleségemmel? Gondolom te sem akarsz ilyen házisárkány szerepben feltûnni. Szerintem ebben nincs az égvilágon semmi. Nyilván nem volt semmi betervezve nálatok. Mit szóltál volna akkor, ha pl. elmegy a barátaival focizni? Az is jó pár óra. Az is külön le kell ülni megbeszélni? Ne már....
Mondd meg A férjednek, hogy zavar, hogy nem beszélte meg veled.Fordított esetben õ sem örülne annak, ha te programot szerveznél, ahelyett, hogy a családnak fõznél....Te vagy az elsõ az életében, nem az anyja.
Nem értem mi a gondod. Valószínûleg szeretne a 2 napos pihenõbõl fél napot az édesanyjával tölteni. Beszélgetni, segíteni neki, etc. Ha sûrûn találkoznak, akkor lehetne esetleg 'kivetni' valód.. de gondolom, a férjed is dolgozik és nem ér rá mindennap a saját édesanyjával foglalkozni. Te esetleg nem töltenél el az édesanyáddal egy fél napot sem ?! Ez számomra kicsit furcsa, bár biztos igazad van. Félre ne értsd.
Elsõre én is azt mondtam volna, hogy hülye vagy, hogy ilyenen kattogsz, bocsi. Aztán írtad, hogy ha fordítva van ilyesmi, akkor õ is kiakad...Szerintem inkább ezt kellene megbeszélnetek, hogy felnõtt emberek vagytok, akik önállóan képesek dönteni...Tehát ha nem beszéltetek meg elõre progit, de valaki felhív, hogy ide meg oda elmehetnétek együtt, akkor a magad nevében természetes, hogy igent mondasz, és utólag szólsz...ha viszont közös programra hívnak, akkor meg az a természetes, hogy elõbb megbeszélem a férjemmel..Nálunk legalábbis így mûködik...
A kérdező hozzászólása: Fél nap épp elég sok, ha azt vesszük, h a hétvége csak 2 nap. De itt az elõre szólásról van szó..
Még ha valami ottalvós program lenne, akkor azt mondanám, oké, szóljon mielõtt máshol alszik. De FÉL NAPRÓL beszélünk... Fél nap elég sok, fõleg ha mindkét fél egész héten dolgozik és csak a vasárnap szabad tegyük fel..
Kérdezõ! De, keverjük ide, mert ebbõl származik minden gond! Mert nem ezért a félnapért haragszol, hanem anyuka miatt felgyülemlett dolgokért. Meg kellene beszélni a férjeddel, hogy neki TE vagy a családja, és nem a mama. Vagy a másik, beszélj vele, és ha nem változik semmi, vesd be te is valamelyik családtagodat ugyanennyit! Aztán várd ki mit szól! És mondd meg neki, hogy csak nem akartál unatkozni amíg õ mamával van.
Nálunk is hasonló a szituáció. Ha a férjemnek nem jön egy levele, amit alá kellett írnom, (felbontanom, majd felhívnom és elmondanom, hogy mi van benne), akkor a mai napig nem tudom, hogy az édesanyja a fia nevére hitelt vett fel, hogy panelba költözhessen. Kb. 2 hét után szóltam, hogy rosszul esett, hogy én tudtam meg utoljára, mire a válasz: bocs, de azt gondoltuk, hogy nem rád tartozik. Hát kire? A részleteket a férjem fizeti, így is kevés a pénz, örültem volna, ha legalább szólt volna. Ne engedélyt kérjen, csak említse meg. De ha azt mondja 4-kor hazajön és még 8-kor sincs sehol, már nem hívogatom, mert tudom, hogy az anyjánál van. Ilyenek, így kell õket elfogadni.
A kérdező hozzászólása: Igen, az anyuka miatt is haragszom (nem szakadt le róla, stb, ez mind igaz), de ha haverokkal beszéli le ugyanígy, akkor is. Csak annyi, h a haverokkal ha ilyen van, akkor ha úgy adódik (nem alkalmas, stb), le tudja mondani, anyukával nem, mert akkor sértõdés van. Ezért is lenne jó elõre tudni.
A kérdező hozzászólása: 1o:33 Ez nem semmi :-( Nálunk is volt olyan, h kölcsönadott az anyjának több százezer ft-ot és meg se említette. Hát.. szarul esett. Meg az milyen, mikor a mama engem kérdez esetleg, én meg azt se tudom, mirõl van szó, mert a fiacskája nem említette. Hülyén veszi ki magát kicsit.
A kérdező hozzászólása: 1o:38 Értelek. Én is lehet, h csak egy kirándulást terveztem akkorra, ami nem halaszthatatlan, de akkor is sz.r, ha az utolsó pillanatban bekavarnak.
A férfi és az anyja közötti üzletekbe soha nem lesz betekintésünk, mert azt valóban úgy érzik, hogy ehhez nincs közünk, mert az csak az anyjára tartozik....:S és akkor jön a susmus, mi meg állunk, mint f...a lakodalomba.Megalázó.
Nem igen tudok véleményt alkotni, mert én egész más típus vagyok, mint te, sem én nem vártam el soha, hogy számoljon el bárki nekem, sem én nem fogok senkinek, kivéve persze ha a távol töltött idõ közös, vagy épp a hossza aggodalomra ad okot, szóval ha napokra eltûnne az felbosszantana, egyébként nem zavar, hétvégébõl fél nap fõleg nem. Viszont ha tõled elvárja az elszámolást, akkor joggal vagy dühös te is. Nem lehet amúgy, hogy egyszerûen elfelejtette elmondani?
A kérdező hozzászólása: 11:o1 Nem mindenki egyforma persze :-) Ha te se várod el, akkor OK. Olyan társ kell, aki ugyanúgy gondolja és mûködik. Nem hiszem, h elfejeltette.. de ha igen, akkor azt kellene mondania, h bocs, elfelejtettem, nem azt amit mondott..
Én is úgy gondolom, hogy elõbb a házastársal kell megbeszélni a dolgokat, utánna pedig a szülõkkel! Pl.ha az én anyukám kér meg valamire akkor azt mondom neki, h ok, segítek(tünk)neki csak elõbb megbeszélem a férjemmel, hisz lehet, hogy neki is van valami programja, dolga....
A kérdező hozzászólása: 1o:19-esek: Igen, tudta elõre, már 1 hete tudja. És én úgy tudta meg, h beszélt róla tegnap az anyjával, mikor én is ott voltam. Mikor rákérdeztem, h mirõl van szó, azt válaszolta, h : hallottad. Rátelepszik a mama, de ez más kérdés, most ne keverjük ide (de igaz sajnos).
A kérdező hozzászólása: 1o:18-nak ment a komment mint "utolsó", akkor még õ volt az.
A kérdező hozzászólása: Jázmin, igen.. látom, érted, h mirõl beszélek. Egy hullámhosszon vagyunk. Utolsó: nem pont így, de le lehet kommunikálni a dolgot máshogy is, hogy ne legyen ennyire..izé. Pl: megkérdezem a feleségemet, h nincs-e programunk addigra már. Egyébként fordított esetben (mint már írtam), a férjem is kiakad, szóval én miért ne várhatnám el, h szóljon akkor??
A kérdező hozzászólása: Sûrûn találkoznak, hétköznap is 1-2 alkalommal kb. De nem is errõl van szó, hanem arról, h õ is elvárja, h ha programot tervezek, akkor a megbeszélése elõtt említsem meg neki és ne csak utólag, h "lebeszéltem béláékkal a kirándulást szombatra, 8-ra megyek/megyünk". Nem engedélykérés, de szerintem ez azért elvárható egy házasságban, nem? Köszi a válaszokat.
A kérdező hozzászólása: 10:06, 10:07 Pontosan, errõl van szó. Én is így gondolom. Õ is elvárja, igen.
A kérdező hozzászólása: "Nem vette volna ki hülyén magát, ha azt mondja, bocs anyu, de elõbb meg kell beszélnem a feleségemmel?" Szerintem nem. Igen, a focit is meg kell beszélni vagy legalább megemlíteni - szerintem. Úgy érzem, mintha egy másik bolygóról jöttem volna komolyan.. a hozzászólások alapján. Nem baj, mindenki máshogy gondolkodik és úgy él, ahogy neki jó. Köszönöm a válaszokat, véleményeket.
nem házisárkányság lenne az, egyszerûen csak tisztázni kell a viszonyokat.Nálunk is megesett a kapcsolat elején, hogy vacsorával várom a kedves párom, és anyuka megkérte, hogy ugorjon már be helyette egy helyre, ami csupán néhány órát vett el az estébõl:S Ekkor rendeztem egy patáriát, és azóta nem is történt ilyen eset. Házasság után már nem a mama az elsõ számú, hanem a feleség.
Teljesen igazad van, Én is kikattannék, sõt ki is kattanok, mikor felhívom, és ismét ott van. Az ilyen anyukák rátelepednek a fiúkra nagyon, õk pedig elég gyenge jellemek. Sajnos. :(
Na, ilyen házasságban sem szeretnék élni, ahol minden perccel elõre el kell számolni... Hát a saját anyámra hadd szánjak már fél napot anélkül, hogy engedélyt kérnék tõled. -Fiam, eljössz velem ide meg ide? -El anyu, csak elõbb fel kell hívnom a feleségemet, hogy megengedi-e. Így gondoltad? Durva.
Szia! Nekem is az a természetes, ha közöljük egymással. Nem mintha nemet mondanék, ha õ akarna menni, csak így én is tudok elõre tervezni. Akkor viszont én kicsapom a balhét, ha 1 nappal korábban említi, amit már napok óta tud. Pl anyósék vendégségbe jönnek :S
Persze elvárható hogy szóljon a férjed, hiszen együtt éltek. De lehet hogy ez hirtelen jött neki. Mondta hogy mit akarnak együtt csinálni? Lehet hogy segíteni akar valamit az édesanyjának. Én megkérdezném, ha már így alakult hogy nem e tudok én is segíteni valamit.Így együtt lennétek. Bár nem tudom hogy anyósoddal milyen a viszonyod....Én téged és a férjed is megértem. Ne mérgelõdj ezen, inkább beszéld meg a pároddal hogy mi bánt téged a viselkedésében.
Szerintem nem ez a félnap tett be a kérdezõnek. Valószínûleg anyuka nem ereszti kicsi fiát, mert az ÖVÉ.
Én így gondoltam igen, akkor ne nõsülj meg, mert azt minden nõ szívesen veszi, ha tiszteled annyira, hogy elõbb beszélsz meg vele valamit, mint anyukával....nem engedélykérésrõl van szó.
Még ha valami ottalvós program lenne, akkor azt mondanám, oké, szóljon mielõtt máshol alszik. De FÉL NAPRÓL beszélünk...
Gondolom, nem elõször fordul elõ ilyen :S És azt is sejtem, az édesanya volt, aki leszervezte. De nekem meg az a természetes, ha ilyenkor engem is hívnak!
Nálunk is az a természetes, hogy megbeszéljük egymással, ha a másik valahová szeretne menni. És nem azért, mert engedélyt kell kérni a másiktól, hanem azért, mert hátha éppen akkorra akart volna a másik valamit szervezni. Tehát egyeztetünk és nem engedélyt kérünk! Nagy különbség! Itt marha sokan rögtön letámadtak, pedig igazad van, hogy azt mondod, a férjed szólhatott volna elõre róla. Nem azzal van a baj, hogy anyukával tölt fél napot, hanem hogy nem egyeztette ezt le veled. Persze azért ne támadd le, mert simán lehet olyan is, hogy akarta csak valami miatt elfelejtette. Az én párom is van úgy néha, hogy valamit megbeszél az anyjával telefonon, leteszik, de elfelejt szólni, csak másnap mondja, hogy ja ezt beszélték! De tudom, hogy nem direkt csinálja, csak elfelejti. Beszéld meg vele, hogy szeretnéd, ha máskor egyeztetnétek ha ilyen van.

Mit csináltok egész hétvégén? Normális ha a férjem csak feküdni akar? Más pasik is vannak igy? Olyan uncsi

Legjobb válasz: Hát az enyém dolgozik. Ha itthon van, akkor meg gépezik. Én tanulok, este pedig barátnõzni fogok. Bánomisén, mit csinál :D Egyébként találd ki, mit csináljatok és rángasd el. Lehet, hogy õ is unja, hogy nem csinál semmit, csak nincs ötlete.

Hát az enyém dolgozik. Ha itthon van, akkor meg gépezik. Én tanulok, este pedig barátnõzni fogok. Bánomisén, mit csinál :D Egyébként találd ki, mit csináljatok és rángasd el. Lehet, hogy õ is unja, hogy nem csinál semmit, csak nincs ötlete.
Hát ha veled akar egész hétvégén ágyban lenni, az nem olyan rossz, néha kell ilyen lazulás is :) Az én párom egész délelõtt kocsit takarít ( az enyémet is), én közben fõzõcskézek, a leves lassan kész, a gofrisütés közös progi :) Aztán kis pihi, koraeste pedig mozi - most így alakul a szombatunk, holnap sajnos már párom melózik ezerrel. itthon ugyan, de irodázik.
Én is a párommal és szüleivel lakom. Ö is ilyen, fekszik ha itthon van. Megértem hogy fáradt, na de egész egymást követõ napokon? Néha már idegesít. És ha mondom neki, hogy velem is foglalkozhatna egy kicsit, hozzá teszem, hogy mosolyogva, akkor megkapom, hogy mi vagyok én, hogy foglalkozni kell velem, foglaljam le magam (egy kicsi szobába), stb. Rosszul esik. Jó pihenjen, fáradt, na de azért... Ja és ki én se menjek. Hiába mondom neki, hogy kimozdulhatnánk, neki nem akaródzik. Valamelyik nap elmentünk egy csokira, de akkor munka miatt akart beszélni a haverjával.
fekszik. Én is feküdni akarok. mert hétközben halálra dolgozom magam. De nem tehetem, mert fõzni, mosni, takarítani kell. Hétközben erre nincs idõm. Úgyhogy vele értek egyet. Voltatok moziban, abban a kávézóban... én örülök, ha heti 1x kimozdulok. Neked nincs feladatod, munkád, hobbid (ami nem pénzköltésrõl és elmászkálásról szól)?
Mi az hogy nem enged a rabszolgájának tekinted magad, el kell küldeni a jó édes... és elmenni valahova.
A kérdező hozzászólása: nem enged egyedül és mások is elmászkálnak
Az eljárkálás súlyos pénzbe kerül feltételezem nem te fizeted, ha akkarsz valamit csinálni hívd fel a barátnöidet és meny el.
Ha nagyon fáradt, akkor normális. Nálunk is van ilyen, de olyan is, hogy én vagyok fáradt hétvégén. Meg olyan is, hogy mindketten dolgozgatunk valamit itthon, esetleg elmegyünk valahova. Ha meg valamelyikünk pihenni szeretne, akkor a másikunk vagy vele pihen, esetleg együtt tévézünk, filmezünk, netezünk, vagy elfoglalja magát.
Végül is az sem jó, ha erõlteted. Lehet, hogy valami miatt rossz kedve is van, nem? Akárhogy is, nézzetek meg egy jó filmet, süss valamit, masszírozd meg. Néha picit nem árt õt kényeztetni és kiszolgálni. Biztos meghálálja majd.
A kérdező hozzászólása: nem akar menni. mondja mult heten voltunk moziba tegnap meg costa cafeba ....
Bújj oda hozzá és ... mindjárt nem lesz uncsi :D Biztos fáradt és jól esik most neki a nagy semmittevés. Bár pl. elmehetnétek fürdõbe vagy szaunába. Ilyen helyeken még kellemesebben lehet pihizni és még izgisebb is.
Azért mert döglusta. Menjen fõzzön, mosson, takarítson, ne csak heverésszen.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!