Találatok a következő kifejezésre: A házastársam az (68 db)

Ha az egyik nagyszülő meghal de a másik él, akkor a házastárs örököl ugye? (nincs már gyerek csak unokák).

Legjobb válasz: Mármint a nagyszülõ házastársa örököl-e? Igen, hacsaknem volt valamilyen kirekesztõ szerzõdés, illetve ha ingatlanról (is) beszélünk ugye ott van haszonélvezõ is, aki nem feltétlen a házastárs... szóval ehhez egy ügyvéd kellene.

Mármint a nagyszülõ házastársa örököl-e? Igen, hacsaknem volt valamilyen kirekesztõ szerzõdés, illetve ha ingatlanról (is) beszélünk ugye ott van haszonélvezõ is, aki nem feltétlen a házastárs... szóval ehhez egy ügyvéd kellene.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm.Akkor tehát az unokák nem.
A törvényes öröklés rendje szerint a túlélõ házastárs (mármint a másik nagyszülõ) nem örököl. A leszármazók (a nagyszülõk gyermekei) örökölnek. Ha már nem élnek, akkor a helyükbe lépõ unokák lesznek az örökösök. A túlélõ házastárs pedig mindazon dolog haszonélvezetét szerzi meg, amit a leszármazók örökölnek. Ez csak akkor, ha nem maradt hátra végrendelet. Ha volt végrendelet, és aszerint a túlélõ házastárs az örökös, akkor az unokák csak a köteles részre jogosultak.
Tulajdonképpen ha az unokák örökölnek és a házastárs a haszonélvezõ, akkor magasabb joga van, mint a tulajdonosoknak-ez sem mellékes.
Az unokák örökölnek, mert mindíg a fiatalabb vér szerinti leszármazott örököl elsõsorban, nade ott vana haszonélvezeti jog ami védi az özvegyet..
A második vagyok. A túlélõ házastárs haszonélvezeti joga (özvegyi jog) valóban erõsebb, mint az unokák joga az állagöröklésre. Azonban a haszonélvezeti jog megváltható, ha azt az unokák kérik.
Az elsõ butaságot írt, a házastárs nem örököl semmit. Övé minden közös cucc fele. De ez nem öröklés. Örökölni itt az unokák örökölnek, tehát mindennek amásik felét. Viszont az ingatlanra haszonélvezetet kap a házastárs, tehát az nem adható el, nem költözhetsz be, stb., csak a házastárs halála után. De a pénz, ingóság fele az unokáké.

Egy vállalkozónak a vagyonát zárolják, de a lakóingatlan, amelyben lakik, a házastársa nevén van. Lefoglalhatják az ingatlant?

Legjobb válasz: szerintem az elsõ azon akadt fenn, hogy "a házastársa nevén van", a NEVÉN, nem azt írta a kérdezõ, hogy a házastárs tulajdona, hanem a nevén, általában akkor használják ezt a kifejezést, ha az adós átíratja a másik ember nevére, hogy megússza a behajtást.

szerintem az elsõ azon akadt fenn, hogy "a házastársa nevén van", a NEVÉN, nem azt írta a kérdezõ, hogy a házastárs tulajdona, hanem a nevén, általában akkor használják ezt a kifejezést, ha az adós átíratja a másik ember nevére, hogy megússza a behajtást.
Nem, mert nem a házastársa vagyonát zárolják, hanem az övét. Plusz, ha albérletben lakik, akkor a fõbérlõ házát vennék el a te verziód szerint... Elsõ: lehet, hogy megérdemelné, de képzeld magad a házastárs (vagy bármely más közvetlen rokon) helyébe. A feleséged/férjed/gyereked/anyád/apád/testvéred csinál valami nagy balhét, amiért zárolják a vagyonát, és akkor a te házad is repül, pedig te nem is csináltál semmit. Ilyenkor azért már nem úgy állnál hozzá, hogy "pedig megérdemli".
Nem, de megérdemelné.
Igen kamu ezen. Nem a házastárs érdemelné meg hanem a vállalkozó, mert manapság ez a mániájuk, mindent más nevére íratnak, hogy kibújhassanak a törlesztés alól.

Kit illet a házassági vagyonközösség fennállása alatt a házastársak által közösen fizetett, majd a vagyonközösség megszűnése után csak az egyik házastárs által továbbfizetett életbiztosítás hozama?

A házastársak 10 év után felvehet? életbiztosítási szerz?dést kötöttek, és a házasságuk fennállása alatt közösen fizették a havi díjakat kb 8 évig, amikor is megsz?nt az élet- és vagyonközösség. Ezt követ?en még kb 2 évig már csak az egyik házastárs fizette a havi díjakat. Amikor azonban eljött a lejárat ideje, a másik házastárs is felvette a szerinte rá es? összeg 50 %-át a biztosítótól. A tovább fizet? házastárs most visszaköveteli a másik fél által felvett pénzt. Mi ilyenkor az eljárás?

Legjobb válasz: Ez már volt egyszer, keresd meg!

Ez már volt egyszer, keresd meg!
Szia! Keveset írtál a dologról. 1 db biztosítás volt? Ki volt a szerzõdõ? Ki volt a kedvezményezett?Ha te voltál a szerzõdõ, akkor nyugodtan megváltoztathattad volna a lejárati kedvezményezettet a saját nevedre, és ha becsületes vagy, akkor ha õ fizette egyedül 2 évig, azt a megfelelõ 50% felett odaadtad volna neki.Ha õ volt a szerzõdõ, és te fizetted 2 évig egyedül, akkor neked jár még pénz. De ezt csak vele tudod intézni. Ha becsületes akkor ezt õ is belátja.De válás után ez nem jellemzõ, mert akkor ezt eleve az a fél veti fel, aki érzi hogy nem tisztességes az 50-50% így. Persze bizonyítani is tudod, fõleg ha a te nevedre szól a csekk, és már nem éltetek együtt. Az összegtõl függ érdemes e bírósági útra terelni, és persze ha a szép szó nem segít. Üdv Éva
A kérdező hozzászólása: Köszönöm. Nem rólam van szó, tõlem csak mint "írástudó" ismerõstõl kérdezték. Ezért nem is igen ismerem a pontos részleteket. Azt tudom, hogy 8 évig közösen fizették a havi díjakat a közös háztartásban, és a feleség volt a kedvezményezett. Utána viszont 2 évig már csak a volt férj fizette, és amikor lejárt, a volt feleség felvette a lejárati összeg 50 %-át. És most a férj felszólította, hogy ezt adja vissza, mert mivel a házassági vagyonközösség megszûnése után keletkezett a jövedelem, ez már nem közös vagyon, és mivel a végén õ fizette csak, õt illeti az egész.
Szia! Értem.Ha a feleség csak az 50%-át vette fel, ez csak úgy lehetett, hogy mind a ketten kedvezményezettek voltak, 50-50%-ékban.Az hogy mi jár a volt férjnek, abban nincs igaza hogy az egész neki járna, legfeljebb az utolsó két év befizetett díjai.A legegyszerûbb ha ezt a hölgy odaadja, de egyébként nem hiszem hogy ekkorra összegért megérné a férjnek pereskedni , ha visszakapja, azt fogadja el, és menjenek békével.


Ki mit szól ahhoz, hogy az új Polgári törvénykönyv szerint a házastárs halála esetén az elhunyt szülei is jelentős összegeket örökölhetnek, nemcsak az életben maradt házastárs? Hallottatok már érdekes esetekről?

"Az új Ptk. öröklésre jogosult leszármazó hiányában bevezeti a szülők és túlélő házastárs együttes öröklését akként, hogy kizárólag az özvegy örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat, míg az ezen felüli vagyont a házastárs és a szülő(k) örököklik fele-fele részben."

Legjobb válasz: 1. válaszolónak. Ennek nincs köze az örökséghez. Elméletileg te örököltél volna, ha lett volna ingatlan nagyapád nevén. Ugyanis ha az örökhagyó gyermeke meghal, akkor annak leszármazója örököl, és nem a felesége (õ a haszonélvezetet örökli a régi Ptk szerint)

Ez most a házasság után szerzett javakra is vonatkozik? Mert ha mondjuk egy házaspár vesz egy kocsit közös pénzbõl, amiért õk ketten dolgoztak meg, mondjuk a férj nevére íratják, a férj meghal, akkor kicsit furcsának tartom, hogy a szülõk örökölnek. Szerintem nem kellett volna megbonyolítani. De ha valaki máshogy akarja, maximum elõrelátó és végrendelkezik, eddig is volt ilyen lehetõség. Úgyhogy túl sokat nem szólok hozzá.
1. válaszolónak. Ennek nincs köze az örökséghez. Elméletileg te örököltél volna, ha lett volna ingatlan nagyapád nevén. Ugyanis ha az örökhagyó gyermeke meghal, akkor annak leszármazója örököl, és nem a felesége (õ a haszonélvezetet örökli a régi Ptk szerint)
Felváltotta a tulajdonjog. És az a gáz, hogy teljesen nem tudod kitiltani, végrendelettel sem, mert van még a köteles rész. A köteles rész az örökölhetõ rész 1/3-a. Ennyivel tudod csökkenteni, ha végrendelkezel.
Ha nem tetszik, másként is végrendelkezhettek. Engem inkább az zavar, hogy ha van gyereked, és meghalsz, akkor a házastársad is örököl utánad 1 gyerekrésznyi vagyont az új Ptk. szerint, nem csak a gyermeked. Ez sokkal nagyobb gond szerintem. Tegyük fel, hogy van egy házad, egy házastársad, egy gyereked. Meghalsz. Fele házat a gyereked, fele házat a házastársad örökli. Ezután az újra megnõsül/újra férjhez megy. Születik gyerekük. Az exházastársad is meghal. Akkor utána már örököl az új gyerek, az új házastárs is. Magyarul a haláloddal a házastársad új partnerének okoztál plusz jövedelmet. Na, ez a gáz. Miért nem volt elég a haszonélvezet? Úgyhogy lehet végrendelkezni.
A 4-es válaszadó elgondolkodtatott. Ha tegyük fel, hogy a házat közösen vásároltuk, akkor fele alapból az enyém. Ha a párommal baj történne, akkor még egy negyedet én kapnék és csak negyed lenne a gyerkõcé? Tehát 1/4 és 3/4 az arány fele-fele helyett. És persze fordítva is igaz. Ez fura. Szerintem is bõven elég volt a haszonélvezeti jog. Azzal most mi lesz a jövõben? Marad még, vagy felváltotta a tulajdonjog?
Kedves elsö! A válaszodnak semmi köze ahhoz, amit a kèrdezö írt. A nagyapád után kellett volna (neked is) örökölnöd. Hacsak nagyapád nem ruházta át a vagyonát a nöre. Arròl meg csak ö tehet, nem a törvény. Szóval a különvagyona nem jàrt volna a feleségnek, és csak ö tudott arròl tenni, hogy te ne kapj, csak a nö. Ami a kérdèst illeti, van benne logika, hiszn ha èletèben már nem tud a szülökröl gondoskodni, legalább így...
1-es válaszoló! Elhiszem, hogy rossz, de te nem apád után nem kaptál semmit (mert nem az övé volt a ház), hanem a nagyapád után. Akinek meg szíve joga volt megnõsülni. Valószínûleg õ dolgozott meg azért a házért, nem hiszem, hogy jogos a felháborodásod, hogy a felesége kapta meg.
# 3 Te pedig nem közvetlenül a dunába kulázol, de mégiscsak ott köt ki közvetetten az a víz amit lehúzol a wc-n. Vagyis egyrészt az ingatlan apámé lett volna, ha nem õ hal meg elõbb tehát teljesen jogos a felháborodásom.Egyébként is jogos a felháborodásom mivel egy idegen emberé lett a családi vagyon és nem érdekel, hogy szerinted mi a jogos meg mi nem, mert ez tény.
Engem csak az zavar, hogy kizsákmányoltak a törvények miatt mivel apám elõbb halt meg mint nagyapám és csak nagyapámnak volt lakása, de õ meg feleségül vett egy nõt és mikor meghalt a nõ vitt mindent én meg semmit nem kaptam így apám után.
Szerintem a szülõi örökség nem lesz túl gyakori eset. 1. Ha nagyon fiatalon hal meg, még nincs se felesége, se vagyona, akkor a szülõknek nincs mit örökölniük. 2. Ha fiatalon hal meg, de már van felesége (gyerkõc még nincs), akkor olyan elképesztõen nagy vagyont még nem volt ideje felhalmozni a házon kívül. Így esetleg az autó és némi félretett pénz felezõdik. 3. Ha korábban meghal mint a szülei, és van gyereke, akkor pedig tárgytalan.
hát én pl olyan házastársat választottam akirõl eszembe se jutna ilyet feltételezni hogy a közös gyerekeinket kiforgatná, dehát kinek mi
17-es. A gond ott van, ha én halok meg elõbb, nem tudhatom, hogy a házastárs lemond-e a gyerekek javára.
ha örökölsz a házastársad után, de azt akarod, hogy az a gyereketeké legyen, akkor lemondasz az örökségedrõl a gyerek javára, vége a történetnek. nem tudom min problémáztok...
#15 - mivel van leszármazó (gyerekek), így a szülõk nem játszanak a képletben. A szülõk abban az esetben örökölnek, ha nincs gyerek.
Hát ez nem túl szimpi ötlet. Engem apám kirakott otthonról 19 évesen, a ruháimat és a tankönyveimet vihettem el egyedül otthonról. Azóta nekem családom van, a 0-ról indulva lakásunk, autónk. Ha uram bocsáss meg találnék halni, akkor rohadt pipa lennék, ha az a semmirekellõ fél forintot is kapna utánam. Van nekem két gyönyörû, okos gyerekem, én mindent rájuk hagyok! (párom ezek szerint nem is játszik a dologban, mert "csak" élettársak vagyunk)
Nem tudom, hogy melyik eszemínusz nullázott le, de kár volt. Jogvégzett vagyok, szakvizsgával, nagyon is tudom, hogy mit írok. Nagyon jellezõ, hogy ide olyan emberek jönnek, úgy látszik, akik az eszük helyett a zsigereikkel gondolkodnak. 15: Nem csak érdemtelenség létezik, olvasd el a jogszabályt.
9-es: nem igaz. Vannak a törvényben taxatíve felsorolt kitagadási okok. Ki lehet tagadni a szülõket, ilyenkor a kötelesrész SEM jár. Értsd: 1. Ha a szülõ normális volt, akkor úgysem fogja a meghalt gyermeke házastársát kisemmizni. 2. Ha pedig nem, akkor mindig van valós ok arra, hogy ki lehessen tagadni, és ez az ok BÁRMELY bíróság elõtt megáll. Nem kell félni. Ilyen aljas és embertelen szabályokkal SEM lehet egy embert arra kényszeríteni, hogy szüljön oda, ahol önmaga sem képes magát fenntartani, nemhogy a gyerekeit.
13. válaszolónak. A kitagadást érdemtelenségre hivatkozva tudod megtenni. Sajnos a magyar törvények az érdemtelenséget elég ritkán engedik kimondani. 7:6. § [Érdemtelenség] (1) Érdemtelen az öröklésre, a) aki az örökhagyó életére tört; b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte; c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört. (2) Az érdemtelenség nem vehetõ figyelembe, ha az érdemtelenségre vezetõ magatartást - bárki ellen irányult - az örökhagyó vagy az, aki ellen irányult, megbocsátotta. (3) Az érdemtelenségre az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtõl vagy más tehertõl mentesülne. (4) Aki érdemtelenség miatt kiesik az öröklésbõl, nem jogosult törvényes képviselõként a helyébe lépõ személy örökségének kezelésére. Az ilyen vagyon kezelésére a szülõi vagyonkezelésbõl kivont vagyon kezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. Tehát végrendelkezéssel csökkenteni tudod az örökrészét a szüleidnek, de a köteles részük akkor is megmarad (jelenleg az örökségük fele, jövõben 1/3-a)
19-es, igen, neked sem, neki sem, nekem sem. De, ha meghalsz, a párod egyszer újra megnõsül. Fele ház a gyereké lesz, fele ház a párodé. Mármint ha neked van saját tulajdonod. Aztán meghal a párod is. Új asszonykáé lesz a párod tulajdonának a fele. Anélkül, hogy kiforgatná.

2011-ben a családi kedvezményt az veheti igénybe akinek a családi pótlékot folyósítják vagy a házastárs is?

Legjobb válasz: Házastárs is igénybe veheti. Meg is oszthatják egymás között, ha az egyik félnek nincs annyi jövedelme, hogy a teljes családi kedvezményt igénybe vegye.

Házastárs is igénybe veheti. Meg is oszthatják egymás között, ha az egyik félnek nincs annyi jövedelme, hogy a teljes családi kedvezményt igénybe vegye.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm! Én gyesen vagyok ezért a férjem veszi igénybe a családi kedvezményt viszont a családit én kapom.
Az, aki nem kapja a családit, az az év végi adóelszámolásnál igényelheti? Aki kapja a családit, az év közben, fizukor is kaphatja, mint az adójóváírást.
A kérdező hozzászólása: Kedves Utolsó! Ne haragudj de ezt kérdezed vagy mondod?
A családi kedvezmény igénybevételéhez nem kell, hogy a Te nevedre jöjjön a családi pótlék. Elég, ha jogosult vagy rá. És családi pótlékra jogosult a vér szerinti szülõ... a szülõvel együtt élõ házastárs is. Tehát bármelyik szülõ kérheti a családi kedvezményt, függetlenül attól, hogy kinek a nevére megy a családi pótlék.
Folytatás: Akár havonta is.

Ha házastárs adósságot csinál, s nincs munkája, nincs a nevén ingatlan autó egyéb vagyon, akkor a házastársa munkabéréből levonhatja az adósságot a végrehajtó mondván hogy a házasság vagyonközösség?

Legjobb válasz: Ha az adósság a házasságkötés ideje alatt keletkezett, akkor igen, lévén a házasság valóban vagyonközösség. Ha az adósság a házasságkötés elõtt keletkezett, akkor nem.

Ha az adósság a házasságkötés ideje alatt keletkezett, akkor igen, lévén a házasság valóban vagyonközösség. Ha az adósság a házasságkötés elõtt keletkezett, akkor nem.

Édesapám adóstárs volt egy hitelben, de nemrég elhunyt. A túlélõ házastársa az adós, aki a hitelt nem ismeri el. Mint örökös gyermek az egyéb vagyon 1/2-részére vagyok jogosult, a hitelnél is ez van, vagy az adósé marad a teljes hitel tartozás?

Legjobb válasz: A túlélõ házastársa az adós, aki a hitelt nem ismeri el. Ez nem így mûködik, hogy elismeri vagy nem ismeri el. Ha aláírta a hitelszerzõdést, akkor õ is tartozik. Mint örökös gyermek az egyéb vagyon 1/2-részére vagyok jogosult, a hitelnél is ez van, vagy az adósé marad a teljes hitel tartozás? Igen, de csak a hagyaték erejéig. Ha a hagyaték kevesebb, mint az adósság, akkor a legegyszerûbb lemondani az örökségrõl.

A túlélõ házastársa az adós, aki a hitelt nem ismeri el. Ez nem így mûködik, hogy elismeri vagy nem ismeri el. Ha aláírta a hitelszerzõdést, akkor õ is tartozik. Mint örökös gyermek az egyéb vagyon 1/2-részére vagyok jogosult, a hitelnél is ez van, vagy az adósé marad a teljes hitel tartozás? Igen, de csak a hagyaték erejéig. Ha a hagyaték kevesebb, mint az adósság, akkor a legegyszerûbb lemondani az örökségrõl.
Persze, hogy megöröklõd a kezességet is. Örökségrõl le lehet mondani, akkor nincs hitel viszont pozitív örökség sincs.
Utolsó: Miért szólsz hozzá olyanhoz amihez nem értesz, vagy legalább miért nem kérdezel inkább. Elég nagy bajban lehet a kérdezõ, miért tereled tévútra? Hol írt kezességet? Adóstárs volt az apukája! A kezességet amúgy sem lehet örökölni, az adóstársi státuszt viszont igen. Sajnos. Ha elismeri, ha nem, a túlélõ házastárs is adós. Az apukád részét az örökösök fogják örökölni egyenlõ arányban. (Ha csak nincs valamilyen végrendelkezés ami ezt módosítja.) Lemondani csak együtt tudsz a tartozásról és a vagyonról.

A lakásnak férj és feleség a haszonélvezője. Az egyik haszonélvező házastárs elhunyt, a másik haszonélvező (özvegy) a lakásban marad. A lakás tulajdonosa - az özvegy akarata ellenére - beköltözhet-e tulajdonába, az özvegy mellé?

Legjobb válasz: Ilyen nem igazán van, általában csak egy haszonélvezö szokásos. De a haszonélvezönek jova van rendelketni a lakás használata fölött, azaz csak az költözhet be, akinek megengedi. De ezenkivül egy lakásban két idegen ember hogy élhetne együtt, mert ez még elvált házastársak esetében sem igazán megy. Az illetönek semmi esélye, hogy beköltözhessen a lakásba, a haszonélvezö van jogelönyben.

Ilyen nem igazán van, általában csak egy haszonélvezö szokásos. De a haszonélvezönek jova van rendelketni a lakás használata fölött, azaz csak az költözhet be, akinek megengedi. De ezenkivül egy lakásban két idegen ember hogy élhetne együtt, mert ez még elvált házastársak esetében sem igazán megy. Az illetönek semmi esélye, hogy beköltözhessen a lakásba, a haszonélvezö van jogelönyben.
Nem. A haszonélvezeti jog ebben az esetben erõsebb a tulajdonjognál.
Azért függ a felek rokoni státusától meg a lakás méretétõl is. Persze szélsõséges esetekben lehet jelentõsége.
Semmitõl sem függ. A tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvezõ e jogokkal nem él. Magyarán akkor költözhet be a lakásba, ha a haszonélvezõ beengedi.

Az orvosoknak általában orvos a házastársa? Elôfordul, hogy már az egyetemen összejönnek?

Legjobb válasz: Elöfordul, de az is, hogy nem, erre nincs semmiféle szabály.

Elöfordul, de az is, hogy nem, erre nincs semmiféle szabály.
Így van, ahogy az elõzõ írta. Nyilván ha az összes szakmát összevetjük, legnagyobb %-ban orvos lesz egy orvos házastársa, két okból kifolyólag. 1, Az ember azok között találhat párt magának, akikkel találkozik. Egy orvos a párkeresés általános idõszakában (az egyetemen: órákon, rendezvényeken, baráti összejöveteleken, kollégiumban) legnagyobb részt orvosokkal találkozik, így nagy eséllyel kerül ki közülük orvos pár. 2, A párkeresés másik fontos eleme a közös érdeklõdési kör, közös témák, sorsok. Ez lehet maga a szakma is, tehát ez is valamelyest szûkíti majd az érdeklõdési kört a hasonló szakmabeliekre.

Az új közoktatási törvény azokra is vonatkozik, akik külföldi állampolgárral kötnek házasságot és a házastársuk országában telepednek le?

Legjobb válasz: ha magyaro-n tanulsz akkkor vonatkozik rád ha itt jársz általános vagy középiskolába akkor vonatkozik rád függetlenül állampolgárságtól

ha magyaro-n tanulsz akkkor vonatkozik rád ha itt jársz általános vagy középiskolába akkor vonatkozik rád függetlenül állampolgárságtól


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!