Találatok a következő kifejezésre: A gyerek akkor (2563 db)

Barátommal szeretnénk gyereket és õ úgy gondolja hogy ha rosszat tesz a gyerek akkot adni kell neki egy pofont én meg pont az ellenkezõjét hogy nem szabad bántani egy gyereket. Hogy tudnánk megegyezére jutni?

Legjobb válasz: Hogy értve, hogy tárgyakhoz? Egy nevelõ célzatú pofon ha a gyerek nagyon elszemtelenedik vagy igen nagy gyökérséget mûvel az nem ártalmas, de a leírás alapján itt egy "pofonnal lerendezem azt kész" típusú emberrõl van szó aki azt hiszi ennyi a nevelés. Ha így áll a szitu akkor ne, hogy gyereket nem kéne vállalni tõle, de közös kapcsolatot sem. :S Mert a végén még téged is "megnevelne", a vak komondor esetét meg ismerjük a tv-bõl.

Hogy értve, hogy tárgyakhoz? Egy nevelõ célzatú pofon ha a gyerek nagyon elszemtelenedik vagy igen nagy gyökérséget mûvel az nem ártalmas, de a leírás alapján itt egy "pofonnal lerendezem azt kész" típusú emberrõl van szó aki azt hiszi ennyi a nevelés. Ha így áll a szitu akkor ne, hogy gyereket nem kéne vállalni tõle, de közös kapcsolatot sem. :S Mert a végén még téged is "megnevelne", a vak komondor esetét meg ismerjük a tv-bõl.
Ha nagyon "kiharcolta" a gyerek, egy pofon belefér, de azért ahhoz is nagy dolgot kell csinálnia. Öv, fakanál már nagybetûs VERÉS, aminek nem vagyok a híve, pláne, hogy anno engem is fakanállal vert apám...
Sehogy, ilyennel nem szabad gyereket vállalni. A mi gyerekünk 2 éves, de a párom egy újjal sem bántaná, nem hogy pofon vágná vagy övvel ütné. Ez az elsõ intõ jel, addig kell lelépni még nincs gyerek. Vagy lehet majd sírni a családi kapcsolatok kategóriába, hogy "Az élettársam megverte a gyereket és engem is. Mit tegyek?".
A kérdező hozzászólása: Sõt ha ugy lenne még tárgyakhoz is folyamodna
Ilyen emberrel vagy együtt és tervezel gyereket...? Gratulálok.
A kérdező hozzászólása: Pl. fakanál vagy öv....
Annó én is meg a bátyám is kaptunk 1-2 pofont, mégse lett semmi bajunk. Nem hímes tojások vagyunk, nyilván megérdemeltük
A megfenyítésben egyet értek, de a durvábbal már én sem, már csak magamról is tom, h milyen rossz az, és pláne, h semmit sem lehet vele elérni, v nézõpont kérdése... de egy igaz: mihelyt egyszer is megver a párod, azon nyomban hagyd ott, mert aki 1x megteszi, megteszi többször is (hiába fogja aztán ígérgetni!)! Én sem engedem meg, ...akár 1 pofot is adna nekem, hát fel is út, le is út!
ha nagyon elviselhetetlen, akkor egy nevelõ célzatú pofon nagyon-nagyon ritkán belefér. de fakanál, meg öv... hol él, a 19. században? beszéld meg vele mindenképp, lehet, hogy csak szívatni akar. barátom is szokott hülyeségeket mondani nekem, hogy direkt szívasson. pl "ha jön a fõbérlõ, direkt akkor megyek el sz*rni" meg ilyenek :D

Miért nem lehet bevezetni, ha a nő a ffi akarta ellenére vállalja a gyereket, akkor ne kérhessen gyt-t?

Számtalan helyzet van, hogy vagy felelőtlenségből, vagy baleset során (gumi elszakad, gyógyszer mellett stb) sikerül be a baba. Ha a lány ragaszkodik a megtartásához, annak ellenére, hogy a fiú közölte, hogy semmiképp sem szeretné, vagyis egyedül bevállalja, akkor miért nem lehet azt megcsinálni, hogy ne kötelezhesse a fiút gyt-re? Mert azért lássuk be egy 4-5 hetes zigóta még nem érez semmit, nincs tudata, erre hivatkozva nem lehet megtartani! És egy gyereknek nem csonka család kell! De ha a lány ragaszkodik hozzá, azzal nemcsak a saját élete felől dönt, hanem a fiúé felől is! Nő vagyok, de ez szerintem ez nagyon nem igazságos!

Legjobb válasz: "Miért nem lehet bevezetni, ha a nõ a ffi akarta ellenére vállalja a gyereket, akkor ne kérhessen gyt-t?" miért nem lehet megtenni, hogy aki nem akar gyereket az nem dug felelõtlenül össze vissza? már bocs, de nem egy tamagotchiról van szó, hanem egy életrõl!?! nem vagyok abortusz ellenes, de azért felháborít, hogy ha valaki vállalja a tettei következményét akkor még õ a szemét? hát könyörgöm, védekezzen aki nem akar gyereket vagy még egyszerûbb, ne éljen nemi életet!

A gyerektartás nem az anyának jár, hanem a gyereknek és ez rendjén van így. Ha a férfi nem akar gyereket ne szexeljen vagy védekezzen, ha pedig szexel, akkor annak tudatában tegye, hogy minden alkalommal fennáll a teherbeesés lehetõsége, mert egyik védekezési módszer sem 100%-os. A férfi könnyen dönt az abortusz mellett, mert nem az õ teste, nem neki kell mûtétre mennie, nem nála áll fenn a lehetõsége, hogy hiba esetén soha többet ne lehessen gyermeke.
"Miért nem lehet bevezetni, ha a nõ a ffi akarta ellenére vállalja a gyereket, akkor ne kérhessen gyt-t?" miért nem lehet megtenni, hogy aki nem akar gyereket az nem dug felelõtlenül össze vissza? már bocs, de nem egy tamagotchiról van szó, hanem egy életrõl!?! nem vagyok abortusz ellenes, de azért felháborít, hogy ha valaki vállalja a tettei következményét akkor még õ a szemét? hát könyörgöm, védekezzen aki nem akar gyereket vagy még egyszerûbb, ne éljen nemi életet!
Mert felesleges lepapírozni, a férfi húzzon saját maga által vásárolt gumit, és akkor bebiztosítja h ne legyen gyerek. A gumi 99%-ban véd, nagyon ritka, h elszakad, de abból se lesz mindegyikbõl terhesség. Ha meg nem húz, akkor viselje az orosz rulett következményeit.
És hogyan bizonyítanád? Szerintem nagyon sok visszaélés lenne ezzel kapcsolatban...
Hány éves vagy? Ha egy ffi nem akar gyereket, neki is módjában áll védekezni. Abortuszra nem kényszeríthetsz egy nõt sem. Ha ennyire nem akar a ffi gyereket, köttesse el magát, miért a nõ menjen mûtétre?
Aha, és mi van akkor ha a pasi lusta védekezni vagy "ne aggódj majd kiveszem idõben stb. stb". és a nõ mégis terhes lesz, pasi persze utólag már mossa kezeit nem akarja megtartani õ azt írja nem tervezték, a nõ hülye lenne azt írni (ha meg akarja tartani) hogy nem tervezte így õ azt írja de igen tervezték és a pasi nem védekezett... na és akkor patthelyzet. Ilyenkor mi van? Értem amit írsz amúgy mert ez egy olyan helyzet (nem akarnak gyereket de mégis besikeredik és a nõ meg is szüli) amikor a pasi számára nincs jó megoldás hiszen ha akarja ha nem lett egy gyereke és ennyi. Ha nem teljesen szívtelen akkor nem fogja tudni elfelejteni mintha mi se történt volna, hogy vhol van egy fia/lánya- ugyanakkor nevelgessen olyannal gyereket akivel egyáltalán nem tervezett komolyabban na az is gáz és a gyereknek az se jó ha utálják egymást a szülei.
Voltál már várandós? Estél már túl abortuszon?
azért mert a gyerek akkor is eszik meg ruha kell neki ha csak a nõ akarja hogy megszülessen, a gyerek nem tehet semmirõl attól még el kell tartani valakinek
A kérdező hozzászólása: persze, de egy gyerekkel leköti magát örökre, az abortusz testileg kiheveri, meg akár lelkileg is.
Szerintem egy anya teljesen soha nem tud elfelejteni egy abortuszt. Meg vannak olyan nõk, akik képtelenek elvetetni egy magzatot. Igazából, azért fura a kérdésed mert azt sugallja, hogy a teherbeesés és azt azt követõ események csak a nõ felelõssége, és a ha a férfi nem akar gyereket, akkor semmit se lehessen számon kérni rajta. Azért ez nem így mûködik. Megkérdezhetem mi ihlette a kérdést? Mert így látatlanban az fordult meg a fejemben, hogy esetleg a párodnak kell gyerektartást fizetnie egy korábban általa nem kívánt gyermek után.
A férfinek minden egyes alkalommal van döntési lehetõsége: húz gumit vagy nem. Ha nem húz, akkor viselje a döntése következményeit felnõtt módjára, aki szexel azt ne lepje meg, h gyerek lesz belõle...
A kérdező hozzászólása: nem vagyok érintett, nincs gyerekem, férjnél vagyok, 23 éves. az ihlette, hogy annyi kérdést olvasok, ahol a pasi nem akarta nem tudta vállalni a gyereket, a nõ döntött, és most fizettet...
És ki döntött úgy, hogy megk.úr egy nõt gumi nélkül, vagy elszakadt gumi esetén ki nem zavarta el a nõt esemény utáni tablettáért?
A kérdező hozzászólása: szerintem ott már gondok vannak, ha a nõt "zavarni" kell. Egyrészt. Másrészt itt nem az a lényeg, hogy hogy esett teherbe. Ennyi erõvel akkor a nõ miért feküdt le vele védekezés nélkül, vagy miért nem vett be bogyót? Simán mondhatja, hogy szedi a gyógyszert, közbe meg nem.
Látom, itt állatira okos mindenki. És mi van akkor, ha a nõ azt közli a férfival, hogy meddõ, és nincs szükség védekezésre, meg a nõ arról is biztosítja a férfit, hogy egyébként sem akarna babát, majd láss csodát, teherbe esik, és megtartja a gyereket? Akkor mi van? Akkor is a férfi a hibás, mert elhitte, amit a nõ mond? Az élet nem fekete-fehér, nem lehet az internet elõtt ülve egyszerûen eldönteni, hogy "hülye férfi, miért nem húzott gumit". Jogos a kérdezõ felvetése.
Ugyanazt a sz.art rágjuk, de mindegy. A lényeg, hogy mindkét fél számára adottak a védekezési lehetõségek. És szabadon eldöntheti mindenki, hogy védekezik vagy bízik a szerencsében. Ez utóbbi esetben pedig viselje a következményeket! A te bugyuta javaslatod arra lenne jó, hogy minden felelõsséget a nõre hárítson, holott nemcsak õ volt felelõtlen! A nõ viszi a saját terhét (gyerek vagy abortusz) bárhogy is nézzük. Míg a pasi vígan élhet tovább, legfeljebb a fizetése egy részérõl lemond egy ideig. Ha meg abortuszra megy a nõ, akkor a pasit semmi nem fogja nyomasztani, hisz még fizetni sem kell!
Mellesleg meg egy abortusznak nem csak testi, hanem lelki következményei is vannak.
És nem mellesleg, ha a nõ sem tervezett gyereket, akkor neki ez a két opció(szülés, abortusz) a két rossz közül történõ választás.
A kérdező hozzászólása: ha tervezett, próbálkozás elõtt leírják, hogy ketten tervezték a babát, mindketten szeretnék ha becsúszik és mindketten szeretnék, azt írják le ha becsúszik és a ffi nem akarja, akkor azt írják le
A kérdező hozzászólása: az elköttetés egy végleges dolog, azért nem ugyan az... ha véletlen volt, akkor is el lehet dönteni hogy akarja vagy sem. A pasi akkor is mondhatja, hogy NEM. innentõl ha a nõ megtartja, az õ felelõssége. Nem minden szex elõtt kell papírt írni, csak ha tervezik, vagy ha "besikerül" Itt ha "besikerül" a ffinak kell nyilatkozni. Ha tervezik, mindkettõnek.
4-5 hetese kicsi az esély, hogy eljut az abortuszig, sajnos az esetek nagy részében már idõsebb a pici, mint 4-5 hét.
Ha ezt bevezetnék, akkor a férfiak még felelõtlenebbek lennének, mert ha besikerül a gyerek nem baj, a nõ vagy abortuszra megy, vagy ha nem, akkor sem kell semmit sem fizetnie, mert õ nem akarta. Én nem is akarnék olyan férfit, aki nem akar normálisan gondoskodni minden korábbi gyermekérõl.
Ha felelõtlenségbõl besikerül egy gyerek akkor a férfinak is vállalnia kell a következményeket, hiszen felelõtlen volt. Úgy gondolom hogy ha valaki 100%-ra nem akar gyereket akkor meg tudja oldani úgy a védekezést hogy abból ne is legyen gyerek, pl. a férfi gumit húz akkor is ha a nõ állítja hogy szed fogamzásgátlót, így még véletlenül sem fog teherbe esni. Ha valaki valóban nem akar gyereket semmiképpen az meg tudja oldani, esetleg több módszert is kombinálva hogy 200% legyen. A véletlenül besikerült gyerek meg aztán a legkevésbé tehet bármirõl is...
Hányszor lesz még ez a kérdés kiírva? Én is azt gondolom, hogy ha egy férfi nem akar gyereket, akkor húzzon gumit. Én például semmilyen hormonális fogamzásgátlót nem szedhetek, mert nagyon rosszul reagál rá a szervezetem, mégsem volt még nem kívánt terhességem. Na mondjuk nem is feküdtem össze fûvel-fával, de minden párkapcsolatomban óvszerrel védekeztünk, plusz peteéréskor még jobban odafigyeltünk. A férjemmel is így védekezünk, amikor éppen nincs gyerekprojekt. Ilyen egyszerû, ha nem akarok gyereket, akkor védekezem, és kész. Persze elõfordulhat, hogy elszakad a gumi, de erre találták fel az esemény utáni tablettát. Ha meg felelõtlenül besikeredett a baba, akkor vállalni kell a felelõsséget, nem feltartott kézzel kihátrálni. Ha elég nagyfiú valaki a szexeléshez, akkor a védekezéshez is legyen az. :)
Én nem hiszem, hogy ennyi gumi kilyukadna.. Az a baj, hogy azt meg hogy a nõ nem figyel rendesen a gyógyszerre nem tudod kiküszöbölni. Ha nem bízol benne ilyen szempontból ott a gumi. Egyébként szerintem sem igazságos hogy a nõ dönt, de ez van. Egy pasi tudja be, hogy ha gumit húz csak akkor tud védekezni. Vagy ha olyan kapcsolatban él kövesse õ is szemmel a gyógyszer szedést. Mert annyi esze csak van minden nõnek hogy beszedi, de ha beteg, olyan gyógyszert szed, megy a hasa akkor ezt a férfi is érzékeli gondolom. Legyenek ketten figyelmesek.
Mégis ki más döntsön a gyerek megtartásáról vagy az abortuszról, ha nem az, aki ezeket fizikailag elszenvedi? Nem a férfi fog 9hónapig osztozni mással a saját testén és nem õ megy el kikapartatni magát...
26-os: Az abortusz jelenleg 30 ezerbe kerül, plusz sok helyen hálapénzt is elvárnak, ha a nõ azt akarja, hogy ne bánjanak úgy vele, mint egy ronggyal.

Az a gyerek aki apa nélkül nö fel, az felkeresi majd felnött korában az apját? Mennyi rá az esély? Csak az anya akarta, hogy megszülessen, az apuka nem! Az apa nem tartja a kapcsolatot a gyerekkel.

Nem is találkoztak még,csakis egyszer amikor a gyerek pici volt, pár hónapos akkor ia a DNS vizsgálaton.

Legjobb válasz: Szerintem attól is függ, hogy tudatosul-e benne, hogy valahol él az apja. Tehát, ha nincs is kapcsolattartás, de néha kap tõle pl. szülinapi ajándékot akkor a gyerek úgy nõ fel, hogy tudja van valahol egy apja, aki néha gondol rá. (Esetleg szeretné megismerni a másik fél változatát is az õ "keletkezésérõl") Ha ez nincs, és a gyerek azt éli meg, hogy az apja sohasem gondol rá, eszébe sem jut, akkor kisebb a valószínüsége, hogy megkeresi.

Szerintem attól is függ, hogy tudatosul-e benne, hogy valahol él az apja. Tehát, ha nincs is kapcsolattartás, de néha kap tõle pl. szülinapi ajándékot akkor a gyerek úgy nõ fel, hogy tudja van valahol egy apja, aki néha gondol rá. (Esetleg szeretné megismerni a másik fél változatát is az õ "keletkezésérõl") Ha ez nincs, és a gyerek azt éli meg, hogy az apja sohasem gondol rá, eszébe sem jut, akkor kisebb a valószínüsége, hogy megkeresi.
ÉN is nélküle nõttem fel vagyis 2 éves korom óta nem láttam de õszintén megmondom nem is akarom soha a gyerektartást nem volt képes fizetni látni meg pláne nem akart aztán egy másik nõtõl is született még 3 gyereke és õket is ott hagyta ismerem õket és nem nevezik apjuknak az illetõt ahogyan én sem pedig velük tovább élt....
Kiváncsiság mindenkit hajt elõre.. ez valahol természetes .Szembesülni akar azzal a férfival aki kimaradt az életébõl.
Nekem van több ilyen ismerõsöm. Kivétel nélkül mindegyik kiváncsi volt az apjára. Van aki titokban leste meg, van aki felhívta, de mindegyik tudni akarta.
persze. Egyrészt kíváncsi lehet, hogy milyen az apja, milyen tulajdonságokat örökölt tõle (fõleg, ha valamiben nagyon különbözik az általa ismert családtól, másrészt a történetre is kíváncsi lehet, hogy miért alakultak így a dolgok.
A kérdező hozzászólása: Kiváncsiságból?Szerinted?Amugy nem kap semmit az apjától, a gyerektartást sem mindig fizeti!
nekem a 18 éves fiam, aki 1éves kora óta nem látta az apját fel akarja keresni, megmutattam neki iwiwen, és mondtam neki, hogy nyugodtan találkozhatnak, de csak akkor ha én is ott vagyok. egyébként én már pár évvel ezelõtt mondtam neki, hogy ha elmúlik 18 akkor keresse meg. semmi kapcsolat nem volt közöttük, és van a gyereknek apja aki felnevelte. én úgy gondolom, hogy úgy fair ha találkozik az apjával, ha akar, és sztem természetes hogy kiváncsi rá. nem kell ettõl félni.
Egészen bíztos, hogyagyermek felkeresi majd az apját.És kérdõre vonja majd, hogy miért tette "tönkre" az életét.Egy gyermeknek apa kell.Ugyanúgy mint egy édesanya.Pótpapa nem elég.Az soha sem lesz a gyermeked apja.És ez tapasztalat!De miért nem akarta az apa, hogy megszülesen?
A kérdező hozzászólása: Az utolsónak:És miután talákoztak , vagy látta utána mi változott meg?
Elõzõ vagyok. Tudod milyen érzés, ha azt mondják, hogy az apád ott van a közeledben, konkrétan max 10 m-re, de nem tudod, hogy néz ki és így esélyed sincs, hogy felismerd? Vagy hogy tudd, a munkájából kifolyóan gyerekekkel foglalkozik évek óta, de a sajátjával soha nem törõdött? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések válaszokat követelnek...és kérdései biztos neki is lesznek.
Személyiségtõl függ, én magamat ismerve annyira anyás voltam, hogy nem érdekelt volna, ha nincs apám. Zömében azonban - azt tudom mondani -, hogy igen, keresni fogja, és már jóval elõbb. Zavarják a különbségek, a legtöbb gyerek jó megfigyelõ. Van anya és van mellette apa is. Az én gyerekem már 14 hónapos korától apát keresett magának a homokozóban! Elõbb vagy utóbb elképzelhetõ, hogy gyerekkel ugyan, de új társat kell találnod. Olyan mint én, aki sem a saját sem más apját nem favorizáltam, valahogyan mindig csak anyu és a mama kellett és elég volt, velük éreztem jól magam, - nagyon ritka.

Hiperaktív kisfiammal ma voltunk pszichiáternél, aki azt mondta, hogy jól vigyázzak az állandó korlátozással, szidással, mert nagyon agresszív lesz tőle a gyerek. Akkor most hogyan álljak a neveléshez?

Már fogalmam sincs... Nem jellemz? rám a túlzott drákói szigor,igyekszem megtalálni az arany középutat. Most jelenleg ha valamiért szólok a kisfiamnak,hogy nem szabad,zavartan magyarázkodni kezd,hogy ? nem tudta,hogy nem szabad,meg nem direkt csinálta,azonnal ölelget,meg csókolgat,hogy ne haragudjak,mert ? nagyon szeret.

Legjobb válasz: Hány éves a gyerkõc? Ha motorozik akkor még elvileg ovis. Ovis gyerek pedig nem lehet hiperaktív... Esküszöm, nem értem ezeket a mostani "pszichiátereket", már sokadjára olvasom, hogy ovisnál "diagnosztizálnak" hiperaktivitást, pedig kisiskolás kor elõtt elvileg nem lehetne... Egyébként valóban nem érdemes a kisebb dolgok miatt is büntetni, nem is az agresszió miatt, hanem mert ha túl gyakran bünteted (és egy eleven gyereknél gyakorlatilag percenként rászólhatnál) akkor már nem fog komolyan venni, "immunissá válik" a sok "nem szabad"-ra. Akkor küldd büntibe, ha sokadszori figyelmeztetésre sem fogad szót, de kisebb dolgoknál inkább csak magyarázz, hogy miért nem szabad.

Hány éves a gyerkõc? Ha motorozik akkor még elvileg ovis. Ovis gyerek pedig nem lehet hiperaktív... Esküszöm, nem értem ezeket a mostani "pszichiátereket", már sokadjára olvasom, hogy ovisnál "diagnosztizálnak" hiperaktivitást, pedig kisiskolás kor elõtt elvileg nem lehetne... Egyébként valóban nem érdemes a kisebb dolgok miatt is büntetni, nem is az agresszió miatt, hanem mert ha túl gyakran bünteted (és egy eleven gyereknél gyakorlatilag percenként rászólhatnál) akkor már nem fog komolyan venni, "immunissá válik" a sok "nem szabad"-ra. Akkor küldd büntibe, ha sokadszori figyelmeztetésre sem fogad szót, de kisebb dolgoknál inkább csak magyarázz, hogy miért nem szabad.
Elég érdekes "szaktanács" ez egy orvostól... minden gyereknek kellenek a korlátok, egy hiperaktivnak meg pláne. Mindenképpen keress kifejezetten hiperaktiv gyerekekre specializálódott terapeutát, alapitványt, tapasztalt anyukákat, stb, akiktõl konkrét nevelési tanácsokat kaphatsz, megtanulhatod, hogyan kell helyesen kezelni a gyerekedet, hogy terelgetheted õt. Az biztos, hogy a teljes kontrollvesztés lenne a létezõ legrosszabb út.
A kérdező hozzászólása: Hosszasan beszélgettünk és egymásnak ellentmondó tanácsokat adott, egyszer a korlátok fontosságáról beszélt, mert különben felnõtt korában nem tudjuk visszatartani a drogoktól, de ugyanakkor azt is mondta, hogy a túlkorlátozással agresszívvé is tehetjük.
Szia! Bocsánat, nem vagyok szakértõ az ügyben, csak felkeltette az érdeklõdésem, hogy azt írtad: „ha valamiért szólok a kisfiamnak, hogy nem szabad, zavartan magyarázkodni kezd, hogy õ nem tudta, hogy nem szabad, meg nem direkt csinálta, azonnal ölelget…” Azt hittem, ha valakit „hiperaktívnak” diagnosztizálnak, az inkább nem hallgat semmire-senkire. Ezek szerint a te fiad tökre lelkiismeretes, és bánja, ha rosszat tesz? Ez a reakció az én fiamra is érvényes, azzal a kiegészítéssel, hogy néha még sírva is fakad, ha rosszat csinált (holott teljesen normális hangon és stílusban hívom fel a figyelmét erre). Mitõl hiperaktív a fiad? Mit csinál/nem csinál másképp mint a többi „normáisnak” titulált gyerkõc?
Elsõ vagyok. Épp azért mondtam, hogy keress olyanokat, akiktõl konkrét nevelési tanácsokat tudnál kapni, mert az ilyen rébuszokkal, amit ez a doki mondott, nem mész semmire. Ilyen szöveget akár a piaci kofa is elõadhatott volna neked, nem?
A kérdező hozzászólása: Nagyon mozgékony, nincs veszélyérzete, figyelemzavaros, nem méri fel a tetteinek a következményét, folyton esik-kel, összetör, leborít véletlenül , nem szándékosan. Nem agresszív szerencsére, a pszichiáter kérdezte ma, hogy ugye nagyon agresszív, mondtam neki, hogy egyáltalán nem az, erre válaszolta, hogya túlkorlátozással lehet azzá tenni. Ma történt, hogy kérlelt, hogy kimenne az udvarra a kis játékmotorjáért, mert azzal szeretne pihenni, mondom neki jó oké, de 1 perc múlva jössz pihenni, mert nagyon elfáradtál ma az orvosnál...várok...várok...várok...nem jön, kimegyek hát a gyerek a kerti medencében, amint meglát azonnal jön ki, kétségbeesetten magyarázkodik, hogy õ nem akart rosszat, õ nem direkt nem jött. Sajnos a figyelemzavaros gyerek ha el is dönt valamit, de közbe valami más eltereli a figyelmét, akkor el is felejti miért indult eredetileg.
az enyém nem hiperaktív, és figyelemzavarosnak sem nevezném, de voltak gondok a születése körül meg a terhrsséggel (jártunk korai fejlesztõbe is). viszont nagyon fel tud pörögni, ha az ember nem figyel oda. és nem mész vele semmire, ha azt mondod neki ezt vagy azt ne! inkább azt , hogy ha ezt vagy azt teszed, akkor ez meg ez fog történni, gyere inkább csináld ezt meg ezt. tehát pl. ha leugrálna a kanapéról, akkor az veszélyes, mert ööszetörheti magát, ha rosszul esik, ezért mondjuk van egy olyna kompromisszum, hogy ugrálhat a sámliról....és akkor senki nem veszített tkp, mert õ is ugrálhat, de te is nyugodt lehetsz, ha el is esik, nem lesz nagyobb baja. stb. én próbálok neki mindig kompromisszumot ajánlani, már egész kicsi kora óta, és úgy látom, ez az ami beválik leginkább. a szidás meg olyan dolog, hogy én nagyon ritkán szoktam konkrétan leszidni, ha valami egyértelmûen nagyon botor/veszélyes dolgot csinált tudatosan, egyrészt még nem is érti annyira az összefüggéseket, másrészt meg a bontakozó ön-és éntudatát nem fogom szidalmakkal megtépázni. inkább felhívom olyankor is a következményekre a figyelmét, pl. jól van, csináld csak, de anyuci ettõl nagyon szomorú lesz (elég empatikus, lehet ár hatni ilyenekkle, ha a te kisfiad hiper, õróluk úgy tudom, szintén empatikusak), vagy: ha nem hallod meg amit kérek, majd legközelebb én se hallom meg amit te kérsz stb. nagyon sok szájtépés és türelem, de alapvetõen így kordában tartható. nyilván a te kisfiad nehezebb eset sokkal, de talán nem írtam túl sok hülyeséget. õ amúgy 3 éves lesz decembre végén.

Mostohaszülőnek joga van-e a közös háztartásban élő mostohagyereket fegyelmezni, vagy ha gond van a gyerekkel, akkor azt kizárólag a szülő intézze el?

Legjobb válasz: Meg kell találni az "arany középutat", hiszen a gyerek nagyon hamar a mosohaszülõ fejére nõ, ha nem vigyáz... Okosan kell szeretni és terelgetni, de csak annyira, hogy a gyerek ne érezze úgy, hogy egy "hajcsárt kapott" az új kapcsolat révén, aki tönkre szeretné tenni az életét! Véleményem szerint fegyelmezhet a mostohaszülõ is, de természetesen csak akkor, ha az édes és a mostohaszülõ nevelési elvei megegyeznek, és következetesen tudnak nevelni. (amit az egyik megenged, azt a másik is, amit az egyik nem, azt a másik sem, de akkor semmilyen körülmények között sem!) Mindkét félnek tudnia kell a határokat (a gyereknek és a felnõttnek egyaránt), és kellõ szabadságot is kell adniuk egymásnak. Nehéz, de okosan megoldható, nem lehetetlen helyzet.

Meg kell találni az "arany középutat", hiszen a gyerek nagyon hamar a mosohaszülõ fejére nõ, ha nem vigyáz... Okosan kell szeretni és terelgetni, de csak annyira, hogy a gyerek ne érezze úgy, hogy egy "hajcsárt kapott" az új kapcsolat révén, aki tönkre szeretné tenni az életét! Véleményem szerint fegyelmezhet a mostohaszülõ is, de természetesen csak akkor, ha az édes és a mostohaszülõ nevelési elvei megegyeznek, és következetesen tudnak nevelni. (amit az egyik megenged, azt a másik is, amit az egyik nem, azt a másik sem, de akkor semmilyen körülmények között sem!) Mindkét félnek tudnia kell a határokat (a gyereknek és a felnõttnek egyaránt), és kellõ szabadságot is kell adniuk egymásnak. Nehéz, de okosan megoldható, nem lehetetlen helyzet.
Elvileg hogyne lenne joga.Elvette a gyerek anyját, vagy vele él, vagy ha apánál van a gyerek akkor hozzáment apucihoz, szóval joga van.Ezt elõszõr mondjuk a két szülõnek kell megbeszélni, mert lehet az édesszülõ sem nézi jó szemmel ha a párja dorgálja az õ gyerekét.Nekem élettársam van és 4 gyerekem.Én teljes hatalmat adtam a páromnak a gyerekeimnél, megbeszéltem a gyerekekkel is, amit a párom mond az olyan mintha én mondanám.Ha nekem már nem fogadnak szót megy a párom, férfi lévén eréjesebb, tartanak tõle, de bántani sose bántja õket.Az exek is elfogadták, hogy a párom, mint élettárs, mint nevelõszülõ is neveli õket.Ha én nem vagyok ithon, rá bízom a páromra a kölköket maximáisan helytáll.Persze ehez egy nevelési elvet kell vallani, kétfelé ne neveljetek gyereket.
Olyan csúny az a szó, hogy mostoha! Már elnézést. Ha össze kötötted az életedet egy olyan nõvel vagy férfival, akinek gyermeke(i) vannak elõre tudtad mit vállalsz, elfogadtad õket. Neveled is hiszen minden felnõtt valahol ezt teszi akár tudatosan akár nem, lehet, hogy jól vagy rosszul. S mivel közösen éltek, közös jövedelmekbõl egy fedél alatt, ezért szerintem értelmes keretek között igenis van jogod beleszólni a "nevelésbe". Amit a párodnak is tudomásul kell venni. De hangsúlyozom csak szeretettel és jó indulattal, nem pedig terrorral. S bár nem te "csináltad" azt a gyermeket, de be vállaltad abban a pillanatban amikor a család része lettél. Mennyivel szebben hangzik, hogy fogadott gyerekem, de még a nevelt gyerekem is, mint az, hogy mostoha...

Úgy érzem én vagyok az a gyerek akit senki sem várt. (? )

akit senki se szeret, aki senkinek sem elég jó.. Anya 15 éves volt amikor megszülettem, apa 29, kiskoromban is gyakran mondogattam, hogy engem senki sem szeret, mindig azt éreztem, hogy én senkinek sem kellek igazából, mert csak nyűg vagyok a nyakukon. Most itt vagyok 16 évesen, sírok mint egy ovis, mert azt érzem senki sem szeret. Gyakran gondolok arra, hogy ha nem élnék akkor minden sokkal jobb lenne a szüleimnek.. persze ez csak gondolat, tenni nem mernék semmit. Fel kéne hoznom a szüleimnek, hogy mit érzek? Hogy mik a kétségeim? Igazából,inkább csak anyukám felől érzem ezt..

Legjobb válasz: Mindenképp mesélni kell arról ami bánt, és így talán õ is el fogja mondani mit érez mit gondol az egészrõl, vagy miért olyan a viselkedése,amilyen...15 évesen még szinte gyerek volt, nem volt tisztában azzal mit vállal, fel sem tudott készülni, így meglehet hogy néha rossz élményként tekint vissza rá, de már megtörtént, és hidd el hogy szeret és akart téged hisz itt vagy :) és ha nem szeretne akkor beadhatott volna már intézetbe vagy nevelõkhöz,de kellessz neki mert a gyereke vagy! :)

Mindenképp mesélni kell arról ami bánt, és így talán õ is el fogja mondani mit érez mit gondol az egészrõl, vagy miért olyan a viselkedése, amilyen...15 évesen még szinte gyerek volt, nem volt tisztában azzal mit vállal, fel sem tudott készülni, így meglehet hogy néha rossz élményként tekint vissza rá, de már megtörtént, és hidd el hogy szeret és akart téged hisz itt vagy :) és ha nem szeretne akkor beadhatott volna már intézetbe vagy nevelõkhöz, de kellessz neki mert a gyereke vagy! :)
Miért anyukád sosem mondta , hogy szeret? Ezt nem hiszem el. Egy normális ember amikor gyereket szül az szereti a gyerekét. Mindegy az , hogy hány évesen. De gondolj bele milyen lehetett anyudnak? Igaz a saját hibájából de lett volna neki még vissza a kamasz éveibõl bõven. És ha nem szeretett volna akkor te most nem lennél ott ahol vagy. De ott vagy.

Paranormal activity 4 ben ki az a gyerek akivel katy kiköltözött? Mert ugye Hunter az a szomszéd gyerek.

Legjobb válasz: igen az hunter es az a gyerek akivel oda koltozod.az hunter

igen az hunter es az a gyerek akivel oda koltozod.az hunter

Mit jelent a láthatási jog. Kötelező elhozni a gyereket akkor mikor a gyámja odaadja, ő diktál?

Legjobb válasz: Én úgy tudom, hogy a törvényben vagy a megegyezettek szerint (Ti kettõtök megbeszélése alapján) lehetsz a gyerekkel. De, ha az anyja egy kcsit szereti a gyereket ls pl Te pont szombaton a láthatás idejében túlórázol vagy más miatt nem érsz rá akkor odaadja más napon a gyereket, márcsak a gyerekért. 23/N

Én úgy tudom, hogy a törvényben vagy a megegyezettek szerint (Ti kettõtök megbeszélése alapján) lehetsz a gyerekkel. De, ha az anyja egy kcsit szereti a gyereket ls pl Te pont szombaton a láthatás idejében túlórázol vagy más miatt nem érsz rá akkor odaadja más napon a gyereket, márcsak a gyerekért. 23/N

Testveremmel nagyon rossz viszonyban vagyunk, szivem szerint kizarnam az eletembol, de igenyt tart arra, hogy a gyerekemmel, aki ket eves, rendszeres kapcsolatot tartson. Hogy oldjuk meg?

Igazat adok neki, a lanyom kulon szemely, csak hat nagyon hozzam van kotve meg az elete, igy szukseg szerint az enyemet is keseriti a dolog, mert mi a tesommal meg folyton viszalykodunk es mar helyrehozhatatlanul megromlott a kapcsolatunk, erzelmeink... Hogyan oldjuk meg a hetkoznapokat a lathatasra?otlet?

Legjobb válasz: Nézd, én úgy gondolom, hogy a tesódnak nem sok joga van követelõzni, meg láthatásra igényt tartani a Te gyerekeddel kapcsolatban. Ha a gyerekkel kapcsolatot akar, akkor veled is tudjon normálisan viselkedni. Itt nem exférjrõl vagy nagyszülõkrõl van szó, akiknek jogilag is lehetõségük van a kapcsolattartásra. Õ "csak" a testvéred. AZér nehogy már....

Nézd, én úgy gondolom, hogy a tesódnak nem sok joga van követelõzni, meg láthatásra igényt tartani a Te gyerekeddel kapcsolatban. Ha a gyerekkel kapcsolatot akar, akkor veled is tudjon normálisan viselkedni. Itt nem exférjrõl vagy nagyszülõkrõl van szó, akiknek jogilag is lehetõségük van a kapcsolattartásra. Õ "csak" a testvéred. AZér nehogy már....
A kérdező hozzászólása: Jogilag is joga van latni es a lanyom is imadja ot, csak nehez, mert mi meg utaljuk egymast...
Ha a gyerek szereti és ragaszkodik hozzá, szívesen találkozik a tesóddal, akkor ti vagytok a felnõttek, vegyetek erõt magatokon és a gyerek kedvéért viseljétek el egymást. Mi sem vagyunk jó testvérek (rosszak sem, tehát nincs vita, balhé, de nem állunk közel egymáshoz), viszont nekem egy lányom van, így hozta a sors, ezért nagyon figyelek arra, hogy az unokatestvéreivel sokat találkozzon és jó viszonyban legyenek. Akkor is, ha éppen bajom van a szüleikkel.
Aki vigyáz a gyerekre.
Az anyáé vagy aki akkor éppen vele volt, vagy az apa vagy az aki vigyázott rá akár a nagyobb testvére, vagy más rokon vagy barát. Maximum abban az esetben nem hibás az a személy aki akkor épp vele van ha valaki más szándékosan irányítja oda a gyereket ahová nem kéne, persze akkor is a szülõnek vagy bárkinek meg kellene akadályoznia a helyzetet de manapság egy fél másodperc is elegendõ rá. Aki hintázik az nyilván nem vonható felelõsségre mert hiába látja hogy a gyerek közeledik felé 100% osan nem tudja a hintát lefékezni ugye fizika törvényei miatt. Ha meg a gyerek éppen hátulról megy arra akkor meg pláne nem mert nem lát hátrafelé a hintázó gyerek. Persze oda célszerû védõkorlátot tenni de sokan elhanyagolják ezt. Elõre nyilván nem. De akkor is a szülõ vagy bárki aki vigyázott épp a gyerekre felelõsségre vonható ebben mivel neki kell figyelnie a gyerekre és figyelmeztetnie arra hogy ne menjen oda mert baj lesz, ha szükséges meg akadályozni.
Aki felügyel a kicsire, annak kötelessége vigyázni rá, hogy ne menjen közel a hintához, vagy mászókához ahol éppen lecsúszik valaki, no és minden egyéb más veszélyhelyzetre.
Evidens, hogy a hintanak nekiszalado gyerekre vigyazo felelossege.
Az anyáé. A hintázó gyerek állt volna meg a levegõben?
Aki vigyázott rá, annak a felelõssége a gyerek. A gyerek aki hintázott egyáltalán nem.
Aki a gyerekre felügyel, elvégre ö fel tudná mérni, hogy veszélyes lehet, a kicsi nem. Aki ugyanis hintázik, az NEM tud megállni közben, ha egy másik gyerek odaszalad.
Aki vállalta, hogy vigyáz a gyerekre.
az anyáé, ill. akivel a kisgyerek van
Ha 18 éven felüli személy hintázott, akkor talán (ismétlem: talán) rá lehet verni, de a jogrendszert félretéve akkor is annak a felelõssége, aki vigyázott (illetve, akinek vigyázni kellett volna) a gyerekre. Azért remélem, nem lett nagy baja.
Úgy értettem ha a szülõ löki a hintát, és jön egy kisgyerek akkor megfogja normális esetben, ha egy gyerek löki más kérdés, de látom muszáj belekötni
17: "Mindkettõé azé is aki a hintát löki, és azé is aki épp a gyerekre vigyáz." Aki a hintát hajtotta, rendeltetésszerûen használta a játékot. Ha egy autóúton mész, normális sebességgel és féktávon belül!!!! kiszalad eléd egy gyerek, elütöd mert esélyed sincs megállni, akkor te hibás lennél?
A kérdező hozzászólása: Nem az a baj hogy neki ment a gyerek a hintának, elõfordul az ilyen. Tudom hogy nem lehet kettészakadni ez az anyuka is két gyerekkel volt. Hanem az hogy leordította a nagyobb fejét, teljesen õt állította be hibásnak!
Aki a gyerekre vigyáz azé a felelõsség.Mondom ezt ugy, hogy mikor az én két éves fiam is neki ment véletlenûl a hintának, de mentségemre nem tudom azonnal odaszaladni mert az öccsét etettem...De persze nem téptem le a hintázó gyerek fejét, hisz még õ is gyerek.Sajnos akinek két kisgyerekre kell vigyáznia ketté nem szakadhat, sajnos elõfordul egy két ilyen eset.Tanultam belõlle, délután mikor sok a nagy gyerek nem viszem le, inkább délelött akkor a kicsik vannak.
Mindkettõé azé is aki a hintát löki, és azé is aki épp a gyerekre vigyáz.
Ebben az esetben a padon ülõ tyùk volt a hibàs.De nem mindig egyértelmû ennyire, anno kiskoromban fèl pillanat alatt kitèptem a kezem anyuèbòl ês elütött a hinta. Ki volt a hibàs?-senki mert anyukàm vigyàzott ràm de èn rossz voltam ès kicsi. Többet nem szaladoztam csak ùgy, viszont szegèny aki elütött utoljàra akkor hintàzott mai napig fèl, pedig senki nem bàntotta.... :-(
Szegény nagyobb gyerek, biztos megijedt! Hány éves amúgy? Reméljük azért fel mer majd még ülni a hintára. A kicsinek nagy baja lett? A nagyobb gyerek anyukája mit szólt?
Hát igen, vannak ilyenek, és hiába mondja körülöttük mindenki egy emberként, hogy õk a hibásak, akkor sem ismerik el. Ha ismerõs a társaság (egy lakóközösségben vagytok), akkor néha érdemes rászólni, hogy figyelj már a kölködre. Sajnos belõlem ilyenkor elõjön a bunkó beszólongatós énem, nem tudom megállni hogy ne tegyek megjegyzéseket.
Valahogy éreztem, hogy nem veletek történt. Sajnos vannak ilyen emberek, akik minden helyzetben azt várják el, hogy a másik majd megoldja helyettük a dolgokat, figyel helyettük, stb.
Az ilyet nem kell észrevenni. Annyira idióta h már fájdalmas. Egyébként õnagysága a padon ülve nem ért rá odafigyelni a gyerekére. Meg h nagy lovak. Hát igen majd ha az õ gyermeke is nagy ló lesz kíváncsi leszek h tiltani fogja-e majd a hintától. A helyetekben odamentem volna a nagyobbik gyerekhez aki a hintát hajtotta és megnyugtattam volna h semmi baj ne is foglalkozzon vele nem az õ hibája. Mert gondolom a gyerek is sokkot kapott hirtelen h a semmiért jól megszidták szegénykét. Az ilyen embereknek biztos h baj van a fejével.
A kérdező hozzászólása: Én is így gondolom ahogy ti! Ez az est a héten történt a játszótéren. Egy 2, 5éves kisgyerek nekiszaladt a hintának amiben egy nagyobb gyerek volt, ráadásul az háttal ült(tehát a kicsi hátulról szaladt neki a másik nem is láthatta). Az anyuka a játszótér másik végén a padon. Mikor meghallotta hogy üvölt a gyereke magából kikelve leordította szegény nagy fejét, hogy miért nem figyelt és mivel õ a NAGY neki kellett volna figyelni! Akik ott voltunk a döbbenettõl lemeredtünk, és hiába magyaráztuk neki hogy az õ felelõssége nem ismerte el. Olyan szöveget levágott hogy ilyen nagy lovak minek lökik olyan magasra a hintát, és egyáltalán hogy mernek hintázni ott ahol kicsik vannak.
A kérdező hozzászólása: Senki nem lökte a hintát, a gyerek magát hajtotta. Olyan 8-10éves lehetett.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!