Találatok a következő kifejezésre: A filozófia vmit az évezredek során (1 db)

A filozófia fejlődött vmit az évezredek során? Vagy még mindig ugyanott tartanak?

Legjobb válasz: érdekes kérdés... ha szigorúan vesszük, akkor nem - a "nagy" filozófiai alapkérdések (mi az élet értelme, m végre vagyunk a földön, mi a jó és mi a rossz...)ugyanazok, amelyek már elég régóta izgatják az embereket - és mivel a kérdések nem változtak, úgy tûnhet, hogy nincs elõrelépés. a tudományok fejlõdésével azonban a régi kérdésekre mindig újabb válaszok érkeznek, amelek beépítik a tudományos eredményeket a válaszba, megjelennek új tudományok (pl. pszichológia), amelyek autamatikusan a helyére tesznek bizonyos dolgokat - egyszóval igazából fejlõdik a filozófia, amennyiben egyre inkább komlex válaszokat tud adni.

érdekes kérdés... ha szigorúan vesszük, akkor nem - a "nagy" filozófiai alapkérdések (mi az élet értelme, m végre vagyunk a földön, mi a jó és mi a rossz...)ugyanazok, amelyek már elég régóta izgatják az embereket - és mivel a kérdések nem változtak, úgy tûnhet, hogy nincs elõrelépés. a tudományok fejlõdésével azonban a régi kérdésekre mindig újabb válaszok érkeznek, amelek beépítik a tudományos eredményeket a válaszba, megjelennek új tudományok (pl. pszichológia), amelyek autamatikusan a helyére tesznek bizonyos dolgokat - egyszóval igazából fejlõdik a filozófia, amennyiben egyre inkább komlex válaszokat tud adni.
Az analitikus filozófia a XIX. század utolsó évtizedeiben létrejött, mára az angolszász országokban az akadémikus filozófia legelfogadottabb, reprezentatív képviselõjének tartott filozófiai irányzat. Az analitikus filozófia elnevezés onnan származik, hogy képviselõi kezdetben a filozófiai és természettudományos gondolkodás és nyelvhasználat elemzését (vagyis analízisét) állították tevékenységük központjába. Tartalmilag, témája szerint az „analitikus filozófia” kifejezés több, bizonyos szempontból rokon és egymást kiegészítõ filozófiai elmélet összefoglaló neve: a tudományos pozitivizmusé, a logikai empirizmusé, a logikai atomizmusé, a logicizmusé és a nyelvfilozófiáké. Általában elmondható, hogy az analitikus filozófia tárgya hagyományosan a nyelv és a gondolkodás, fõként ebben (és módszereiben, tárgyalásmódjában, stílusában) különbözik a filozófia többi ágától és irányzatától: pl. az esztétika különféle irányzataitól, a dialektikus materializmustól, a fenomenológiától stb. Módszerei, stílusa fõként abban különböznek a többi filozófiai ágtól és irányzattól, hogy nagyfokú szigorúság, a nyelvi kétértelmûségek kínos buzgalommal történõ kerülése (és némiképp lebecsülése is, különösen a korai idõkben), a részletekre való gondos odafigyelés és diszkusszió jellemzi. Ebben hasonlít arra a tudományágra, amelybõl eredt és amelyet leginkább a tudományok eszményképének tart: a matematikára, különösen pedig a matematikai logikára. Kialakulása Elõfutárai és korai mûvelõi, mint Gottlob Frege és Bertrand Russell, elsõsorban matematikusok és logikatudósok voltak, és a matematika alapjainak vizsgálata során találkoztak azzal a kérdéskörrel, hogy hogyan viszonyul a nyelv és a logika a megismeréshez és az igazsághoz. Másképp mondva, a „Mik a matematika alapjai?” általános kérdés felvetõdése – mely a nemeuklideszi geometria felfedezése és a valós függvények vizsgálata során felbukkant ellentmondások miatt nagyon is fontossá vált a matematikusok számára ez idõszakban – rengeteg olyan konkrétabb, partikulárisabb kérdést nyitott meg, melyek megválaszolása váratlan nehézségekbe ütközött. Mit jelent, hogy egy matematikai objektum létezik vagy nem létezik? Egyáltalán mit jelent, hogy egy elvont dolog (mint pl. egy ország, a "ló" fogalma, egy „hétfejû sárkány”, általában valami nem kézzelfogható dolog) létezik vagy nem létezik? Mik a helyes és mik a helytelen érvelés és bizonyítás ismertetõjelei? (Ez nem is csak a matematika számára fontos kérdés!) És így tovább. Ezek a kegyetlenül nehéz rejtélyek lényegében véve máig megoldatlanok (ld. még a matematikafilozófia c. linket). Ezen problémák napvilágra bukkanása a nyelvnek a valóság leírásában, a gondolkodásban és megismerésben betöltött szerepére irányította a filozófia figyelmét. Az analitikus filozófusok egyik törekvése a valóságnak a nyelv és a logika szempontjából, a nyelv- és gondolkodásleírás (szemiotika, formális logika) eszközeivel való leírása (analízise) volt, azaz a nyelv és a logika filozófiai vizsgálata. Késõbb pedig, minthogy a matematika akkoriban igen sikeres, befolyásos és divatos tudománynak számított, és sok filozófus a tudomány minta- és példaképét látta benne, a filozófia tudományát próbálták meg egzaktabbá tenni a nyelvleírás és a logika eszközeivel. Korszakai Nap­ja­inkig tartó fejlõdése során az analitikus filozófia há­rom, egymással pár­huzamosan is létezõ alapvetõ változatban jelentkezett. A logicista õskorszakot az 1800-as évek második fele és a huszadik század elsõ néhány évtizede jelentette, említettük Frege, Russell és társaik nevét. A szimbolikus analista korszak. Az elsõ, az 1950-es évek elsõ feléig domináló irányzat az optimizmus korának gyermeke: az analitikus filozófusok elsõsorban Frege, Russell és a korai Wittgenstein nyomdokain haladva a szimbolikus logikára irányították a figyelmüket, a logikai elemzés filozófiai lehetõségeit hangsúlyozva. Ennek az alirányzatnak legismertebb képviselõi az ún. Bécsi Kör tagjai, mint Wittgenstein, Carnap, vagy a matematikafilozófus Gödel. A „naturális” analista irányzat Az elsõ, optimista korszak végén napvilágra került ellentmondások (a naiv halmazelméleten és logikán belül felbukkant paradoxonok, Gödel nemteljességi tételei stb.) azonban megrengették a matematika tudományának épületét, megingatták vagy módosították az addigi eredményeket. Az analitikus filozófia második, az 1970-es évek elsõ feléig uralkodó változatában a néhány korábbi tanítását visszavonó és a nyelv társadalmi szerepét hangsúlyozó kései Wittgenstein hatására az analitikus filozófusok mindinkább eltávolodnak a formalista módszertõl, a hétköznapi nyelvhasználat különbözõ módjainak nyelvi elemzését és e nyelvhasználatban megtestesülõ bonyolult fogalmi összefüggések feltárását tekintve a filozófia központi feladatának. A „mentális” analista irányzat Az analitikus filozófia legújabb fejlõdési stádiumában pedig a kortárs megismerés- és nyelvpszichológia hatására a nyelvhasználat analízisérõl a nyelv által kifejezett, de a nyelvnél alapvetõbb realitásnak tekintett mentális világ elemzésére helyezõdik hangsúly. Az újonnan megszületõ tudatfilozófiai megközelítések révén az analitikus filozófia napjainkra tematikáját és módszertanát tekintve nyi­tott­abbá válik és közeledést mutat más filozófiai hagyományok felé.
Az iszlám filozófiája még be sem jött Magyarországra!


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Valaki elmagyarázná? Skatulyaelv.

A tankönyvünkhöz kaptunk CD-t, amin a megoldások szerepelnek. Viszont sok skatulyaelves feladathoz csak annyi a megoldás, hogy: A hét napjai, az év napjai...stb. Ezt nem értem. Pl.

Egy osztályba 36 tanuló jár. Igazoljuk, hogy van:
a) legalább hat diák, akinek a szül. napja a 7 ugyanazon napjára esik. skatulyák: A hét napjai...??????

3

Hogy kell ezt a fizika feladatot megoldani?

Segítsetek megoldani ezt a fizika feladatot.
Egy 400N sulyu lada, egy olyan lejton van melynek alapja ketszerese a magassaganak. Hatarozzuk meg az F ero nagysagat, amely egyensulyban tartja a ladat: a) F parhuzamos a lejto sikjaval
b) F vizszintesc) fuggoleges

0

Mi az együtt hatója ennek -x, (6a) a négyzeten 4?

(az x és a 4 között van egy tört vonal csak nem tudom oda rakni) hogyan lehet ki számolni az együtt hatóját légyszi segítsetek

6

Nem értem a gráfokat. Hogyan tudnám a legegyszerűbben megérteni őket?

2

ConCorde tabletekről mi a véleményetek?

Mennyire megbízható márka,leírná a tapasztalatait akinek van?

3

SEGÍTSÉG MATEKBA?

A szürke egerek 72%-a, a fehér egerek 64%-a szereti az edámi sajtot. Egy laboratóriumban az egerek egynegyede szürke, a többi fehér. A laboratóriuum egereinek hány százaléka szereti az edámi sajtot?

1

Ki ért hozzá? Irodalom 9 Sürgős feladat!

1. Milyen szerepet tölt be az iskola a tásadalomban? Szükségszerű-e az iskola változása? -> Érvek ellene, mellette! ; 2. Milyen metaforikus jelentései lehetnek az iskolának? ; 3. Vajon miért visszatérő helyszín, ill. téma az iskola az irodalomban? 4. Mit jelent "az élet iskolája" kifejezés? + Mit jelent a köv. Szállóige: "Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk"?

2

Ért valaki az angolhoz?

Nagyon megköszönném ha segítenétek nekem:)

-Yesterday I ...... home at 7. (go)
-Tomorrow they ......their room. (clean)
-I......English test at the moment.(write) -We......already......our homework.(do)
-Everyday I......at 7. (get up)

6

Ezt csak én nem értem?

https://fbcdn-sphotos-c-a.akamaihd.net/hphotos-ak-ash4/p480x..

4

Élezhető e többpengés Borotvafej? Hogyan és mivel?

gillette fusion power penge 4db 6000huf körül van szerintem ezért ha lenne élező inkább azt venném meg! De ha tud valaki megoldást az élezésére kérem írjon ;)

1

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!