Találatok a következő kifejezésre: A filozófia vmit az (1 db)

A filozófia fejlődött vmit az évezredek során? Vagy még mindig ugyanott tartanak?

Legjobb válasz: érdekes kérdés... ha szigorúan vesszük, akkor nem - a "nagy" filozófiai alapkérdések (mi az élet értelme, m végre vagyunk a földön, mi a jó és mi a rossz...)ugyanazok, amelyek már elég régóta izgatják az embereket - és mivel a kérdések nem változtak, úgy tûnhet, hogy nincs elõrelépés. a tudományok fejlõdésével azonban a régi kérdésekre mindig újabb válaszok érkeznek, amelek beépítik a tudományos eredményeket a válaszba, megjelennek új tudományok (pl. pszichológia), amelyek autamatikusan a helyére tesznek bizonyos dolgokat - egyszóval igazából fejlõdik a filozófia, amennyiben egyre inkább komlex válaszokat tud adni.

érdekes kérdés... ha szigorúan vesszük, akkor nem - a "nagy" filozófiai alapkérdések (mi az élet értelme, m végre vagyunk a földön, mi a jó és mi a rossz...)ugyanazok, amelyek már elég régóta izgatják az embereket - és mivel a kérdések nem változtak, úgy tûnhet, hogy nincs elõrelépés. a tudományok fejlõdésével azonban a régi kérdésekre mindig újabb válaszok érkeznek, amelek beépítik a tudományos eredményeket a válaszba, megjelennek új tudományok (pl. pszichológia), amelyek autamatikusan a helyére tesznek bizonyos dolgokat - egyszóval igazából fejlõdik a filozófia, amennyiben egyre inkább komlex válaszokat tud adni.
Az analitikus filozófia a XIX. század utolsó évtizedeiben létrejött, mára az angolszász országokban az akadémikus filozófia legelfogadottabb, reprezentatív képviselõjének tartott filozófiai irányzat. Az analitikus filozófia elnevezés onnan származik, hogy képviselõi kezdetben a filozófiai és természettudományos gondolkodás és nyelvhasználat elemzését (vagyis analízisét) állították tevékenységük központjába. Tartalmilag, témája szerint az „analitikus filozófia” kifejezés több, bizonyos szempontból rokon és egymást kiegészítõ filozófiai elmélet összefoglaló neve: a tudományos pozitivizmusé, a logikai empirizmusé, a logikai atomizmusé, a logicizmusé és a nyelvfilozófiáké. Általában elmondható, hogy az analitikus filozófia tárgya hagyományosan a nyelv és a gondolkodás, fõként ebben (és módszereiben, tárgyalásmódjában, stílusában) különbözik a filozófia többi ágától és irányzatától: pl. az esztétika különféle irányzataitól, a dialektikus materializmustól, a fenomenológiától stb. Módszerei, stílusa fõként abban különböznek a többi filozófiai ágtól és irányzattól, hogy nagyfokú szigorúság, a nyelvi kétértelmûségek kínos buzgalommal történõ kerülése (és némiképp lebecsülése is, különösen a korai idõkben), a részletekre való gondos odafigyelés és diszkusszió jellemzi. Ebben hasonlít arra a tudományágra, amelybõl eredt és amelyet leginkább a tudományok eszményképének tart: a matematikára, különösen pedig a matematikai logikára. Kialakulása Elõfutárai és korai mûvelõi, mint Gottlob Frege és Bertrand Russell, elsõsorban matematikusok és logikatudósok voltak, és a matematika alapjainak vizsgálata során találkoztak azzal a kérdéskörrel, hogy hogyan viszonyul a nyelv és a logika a megismeréshez és az igazsághoz. Másképp mondva, a „Mik a matematika alapjai?” általános kérdés felvetõdése – mely a nemeuklideszi geometria felfedezése és a valós függvények vizsgálata során felbukkant ellentmondások miatt nagyon is fontossá vált a matematikusok számára ez idõszakban – rengeteg olyan konkrétabb, partikulárisabb kérdést nyitott meg, melyek megválaszolása váratlan nehézségekbe ütközött. Mit jelent, hogy egy matematikai objektum létezik vagy nem létezik? Egyáltalán mit jelent, hogy egy elvont dolog (mint pl. egy ország, a "ló" fogalma, egy „hétfejû sárkány”, általában valami nem kézzelfogható dolog) létezik vagy nem létezik? Mik a helyes és mik a helytelen érvelés és bizonyítás ismertetõjelei? (Ez nem is csak a matematika számára fontos kérdés!) És így tovább. Ezek a kegyetlenül nehéz rejtélyek lényegében véve máig megoldatlanok (ld. még a matematikafilozófia c. linket). Ezen problémák napvilágra bukkanása a nyelvnek a valóság leírásában, a gondolkodásban és megismerésben betöltött szerepére irányította a filozófia figyelmét. Az analitikus filozófusok egyik törekvése a valóságnak a nyelv és a logika szempontjából, a nyelv- és gondolkodásleírás (szemiotika, formális logika) eszközeivel való leírása (analízise) volt, azaz a nyelv és a logika filozófiai vizsgálata. Késõbb pedig, minthogy a matematika akkoriban igen sikeres, befolyásos és divatos tudománynak számított, és sok filozófus a tudomány minta- és példaképét látta benne, a filozófia tudományát próbálták meg egzaktabbá tenni a nyelvleírás és a logika eszközeivel. Korszakai Nap­ja­inkig tartó fejlõdése során az analitikus filozófia há­rom, egymással pár­huzamosan is létezõ alapvetõ változatban jelentkezett. A logicista õskorszakot az 1800-as évek második fele és a huszadik század elsõ néhány évtizede jelentette, említettük Frege, Russell és társaik nevét. A szimbolikus analista korszak. Az elsõ, az 1950-es évek elsõ feléig domináló irányzat az optimizmus korának gyermeke: az analitikus filozófusok elsõsorban Frege, Russell és a korai Wittgenstein nyomdokain haladva a szimbolikus logikára irányították a figyelmüket, a logikai elemzés filozófiai lehetõségeit hangsúlyozva. Ennek az alirányzatnak legismertebb képviselõi az ún. Bécsi Kör tagjai, mint Wittgenstein, Carnap, vagy a matematikafilozófus Gödel. A „naturális” analista irányzat Az elsõ, optimista korszak végén napvilágra került ellentmondások (a naiv halmazelméleten és logikán belül felbukkant paradoxonok, Gödel nemteljességi tételei stb.) azonban megrengették a matematika tudományának épületét, megingatták vagy módosították az addigi eredményeket. Az analitikus filozófia második, az 1970-es évek elsõ feléig uralkodó változatában a néhány korábbi tanítását visszavonó és a nyelv társadalmi szerepét hangsúlyozó kései Wittgenstein hatására az analitikus filozófusok mindinkább eltávolodnak a formalista módszertõl, a hétköznapi nyelvhasználat különbözõ módjainak nyelvi elemzését és e nyelvhasználatban megtestesülõ bonyolult fogalmi összefüggések feltárását tekintve a filozófia központi feladatának. A „mentális” analista irányzat Az analitikus filozófia legújabb fejlõdési stádiumában pedig a kortárs megismerés- és nyelvpszichológia hatására a nyelvhasználat analízisérõl a nyelv által kifejezett, de a nyelvnél alapvetõbb realitásnak tekintett mentális világ elemzésére helyezõdik hangsúly. Az újonnan megszületõ tudatfilozófiai megközelítések révén az analitikus filozófia napjainkra tematikáját és módszertanát tekintve nyi­tott­abbá válik és közeledést mutat más filozófiai hagyományok felé.
Az iszlám filozófiája még be sem jött Magyarországra!


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mennyi a helyettesítési értéke? xD

Hiányzok a suliból ,mert beteg vagyok!
A= x+1/x+5 x=3
B= x+1/x-8 x=-3
C= x-3/x+5 x=-5
D= x-3/x-8 x=8?

7

Megváltozik a nap színe szupernóva bekövetkezések kor?

5

Hol találom pontosan az ISI által referáltnak minősített külföldi folyóiratok listáját? Illetve mi számít referált hazai folyóiratnak? Hol érhetők el ezen típusok leírása tételesen?

2

Szerintetek mi lesz Széles Gábor energiacellája?

http://index.hu/tudomany/2013/10/03/az_energiacella_lehet_a_..

10

Tudnátok mondani tika/taktikára végződő szavakat?

12

Csak én nem értek egyet ezzel a naprendszeres elmélettel? (lent)

A fizika tanárom azt mondta, hogy soha nem juthat ember a naprendszeren kívülre (szerintem ez nem így van). Szerinte más galaxisokban lehet hasonló élet mint a földi élet (ez szerintem is így van). Az első elméletét azzal magyarázta, hogy nem szabad megismernünk más életet, és 40 éve elindítottak valamilyen szondát ami csak most hagyta el a naprendszert. OK, de azt 40 éve a 40 évvel ezelőtti technikával készítették. Hogy lehet csak úgy kijelenteni, hogy lehetetlen?! 10000 éve még köveket és botokat használtak az ősemberek ma meg leírni se lehetne, hogy mennyi mindent. Ti egyetértetek azzal, hogy soha nem juthat ember a naprendszeren kívülre?

21

Milyen sorrendben érdemes tanulni az angol szavakat? Van esetleg valakinek listája?

3

Mi lehet a baj az "agyammal"?

Az a helyzet, hogy nem tudom eldönteni, h okos vagyok, vagy pedig hülye.

Matekból pl. mindig brutálisan gyenge voltam. Annyira, hogy ötödikes koromban anyám elvitt megvizsgáltatni, hogy diszkalkuliás vagyok-e. Azt mondták, hogy nem vagyok az.

Valami viszont mégis lehet. Anno, gimnázium utolsó évében egyszerre 3(!) külön tanárhoz is jártam matekból. Így is rossz lett a matek érettségim(hármas).
Egyébként kétszer is előfordult, hogy a tanárnak tanév végén "csalnia" kellett, hogy ne bukjak meg(1,79-es átlaggal engedett át, amit elvileg nem lehet). Lényegében matekból az egész gimnáziumot kegyelemkettesekkel csináltam végig. Csak egyszer kaptam egy ötöst, szerencsére egy témazáróra(ezt leszámítva már az is kisebb csodával ért fel, ha hármast kaptam). Persze, szorgalmas nem voltam, de azért annyira lusta sem, tehát az nem indokolja ezt a rossz eredményt.

És mondom, az a furcsa, hogy nagyon gyorsan tudok számolni. Az egyik különtanárom már 30 éve a pályán van, és azt mondja, hogy eddig én voltam a leggyorsabb tanítványa. Mégsem tudott rajtam segíteni.

Annak dacára, hogy matekból katasztrófa voltam, fizikából elég jól álltam. Nagyobb nehézségek nélkül megértettem az anyagot, utolsó évben csak egy hajszálon múlt, hogy nem lettem ötös belőle(na, azt tényleg a lustaságomnak köszönhettem).

Akkor most mi a helyzet?

9

Ezt hogyan csinálják?

http://www.sajti.com/agyteszt.htm

Nekem mindig kitalálja, hogy mire gondoltam. Mi a trükkje a dolognak?

1

Segítene valaki a mozgóképen látható jelenetet elmagyarázni mit öntött mibe?

Nem szeretném megcsinálni csak kíváncsi vagyok.
Link :

2

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!