Találatok a következő kifejezésre: A filozófia vmit (1 db)

A filozófia fejlődött vmit az évezredek során? Vagy még mindig ugyanott tartanak?

Legjobb válasz: érdekes kérdés... ha szigorúan vesszük, akkor nem - a "nagy" filozófiai alapkérdések (mi az élet értelme, m végre vagyunk a földön, mi a jó és mi a rossz...)ugyanazok, amelyek már elég régóta izgatják az embereket - és mivel a kérdések nem változtak, úgy tûnhet, hogy nincs elõrelépés. a tudományok fejlõdésével azonban a régi kérdésekre mindig újabb válaszok érkeznek, amelek beépítik a tudományos eredményeket a válaszba, megjelennek új tudományok (pl. pszichológia), amelyek autamatikusan a helyére tesznek bizonyos dolgokat - egyszóval igazából fejlõdik a filozófia, amennyiben egyre inkább komlex válaszokat tud adni.

érdekes kérdés... ha szigorúan vesszük, akkor nem - a "nagy" filozófiai alapkérdések (mi az élet értelme, m végre vagyunk a földön, mi a jó és mi a rossz...)ugyanazok, amelyek már elég régóta izgatják az embereket - és mivel a kérdések nem változtak, úgy tûnhet, hogy nincs elõrelépés. a tudományok fejlõdésével azonban a régi kérdésekre mindig újabb válaszok érkeznek, amelek beépítik a tudományos eredményeket a válaszba, megjelennek új tudományok (pl. pszichológia), amelyek autamatikusan a helyére tesznek bizonyos dolgokat - egyszóval igazából fejlõdik a filozófia, amennyiben egyre inkább komlex válaszokat tud adni.
Az analitikus filozófia a XIX. század utolsó évtizedeiben létrejött, mára az angolszász országokban az akadémikus filozófia legelfogadottabb, reprezentatív képviselõjének tartott filozófiai irányzat. Az analitikus filozófia elnevezés onnan származik, hogy képviselõi kezdetben a filozófiai és természettudományos gondolkodás és nyelvhasználat elemzését (vagyis analízisét) állították tevékenységük központjába. Tartalmilag, témája szerint az „analitikus filozófia” kifejezés több, bizonyos szempontból rokon és egymást kiegészítõ filozófiai elmélet összefoglaló neve: a tudományos pozitivizmusé, a logikai empirizmusé, a logikai atomizmusé, a logicizmusé és a nyelvfilozófiáké. Általában elmondható, hogy az analitikus filozófia tárgya hagyományosan a nyelv és a gondolkodás, fõként ebben (és módszereiben, tárgyalásmódjában, stílusában) különbözik a filozófia többi ágától és irányzatától: pl. az esztétika különféle irányzataitól, a dialektikus materializmustól, a fenomenológiától stb. Módszerei, stílusa fõként abban különböznek a többi filozófiai ágtól és irányzattól, hogy nagyfokú szigorúság, a nyelvi kétértelmûségek kínos buzgalommal történõ kerülése (és némiképp lebecsülése is, különösen a korai idõkben), a részletekre való gondos odafigyelés és diszkusszió jellemzi. Ebben hasonlít arra a tudományágra, amelybõl eredt és amelyet leginkább a tudományok eszményképének tart: a matematikára, különösen pedig a matematikai logikára. Kialakulása Elõfutárai és korai mûvelõi, mint Gottlob Frege és Bertrand Russell, elsõsorban matematikusok és logikatudósok voltak, és a matematika alapjainak vizsgálata során találkoztak azzal a kérdéskörrel, hogy hogyan viszonyul a nyelv és a logika a megismeréshez és az igazsághoz. Másképp mondva, a „Mik a matematika alapjai?” általános kérdés felvetõdése – mely a nemeuklideszi geometria felfedezése és a valós függvények vizsgálata során felbukkant ellentmondások miatt nagyon is fontossá vált a matematikusok számára ez idõszakban – rengeteg olyan konkrétabb, partikulárisabb kérdést nyitott meg, melyek megválaszolása váratlan nehézségekbe ütközött. Mit jelent, hogy egy matematikai objektum létezik vagy nem létezik? Egyáltalán mit jelent, hogy egy elvont dolog (mint pl. egy ország, a "ló" fogalma, egy „hétfejû sárkány”, általában valami nem kézzelfogható dolog) létezik vagy nem létezik? Mik a helyes és mik a helytelen érvelés és bizonyítás ismertetõjelei? (Ez nem is csak a matematika számára fontos kérdés!) És így tovább. Ezek a kegyetlenül nehéz rejtélyek lényegében véve máig megoldatlanok (ld. még a matematikafilozófia c. linket). Ezen problémák napvilágra bukkanása a nyelvnek a valóság leírásában, a gondolkodásban és megismerésben betöltött szerepére irányította a filozófia figyelmét. Az analitikus filozófusok egyik törekvése a valóságnak a nyelv és a logika szempontjából, a nyelv- és gondolkodásleírás (szemiotika, formális logika) eszközeivel való leírása (analízise) volt, azaz a nyelv és a logika filozófiai vizsgálata. Késõbb pedig, minthogy a matematika akkoriban igen sikeres, befolyásos és divatos tudománynak számított, és sok filozófus a tudomány minta- és példaképét látta benne, a filozófia tudományát próbálták meg egzaktabbá tenni a nyelvleírás és a logika eszközeivel. Korszakai Nap­ja­inkig tartó fejlõdése során az analitikus filozófia há­rom, egymással pár­huzamosan is létezõ alapvetõ változatban jelentkezett. A logicista õskorszakot az 1800-as évek második fele és a huszadik század elsõ néhány évtizede jelentette, említettük Frege, Russell és társaik nevét. A szimbolikus analista korszak. Az elsõ, az 1950-es évek elsõ feléig domináló irányzat az optimizmus korának gyermeke: az analitikus filozófusok elsõsorban Frege, Russell és a korai Wittgenstein nyomdokain haladva a szimbolikus logikára irányították a figyelmüket, a logikai elemzés filozófiai lehetõségeit hangsúlyozva. Ennek az alirányzatnak legismertebb képviselõi az ún. Bécsi Kör tagjai, mint Wittgenstein, Carnap, vagy a matematikafilozófus Gödel. A „naturális” analista irányzat Az elsõ, optimista korszak végén napvilágra került ellentmondások (a naiv halmazelméleten és logikán belül felbukkant paradoxonok, Gödel nemteljességi tételei stb.) azonban megrengették a matematika tudományának épületét, megingatták vagy módosították az addigi eredményeket. Az analitikus filozófia második, az 1970-es évek elsõ feléig uralkodó változatában a néhány korábbi tanítását visszavonó és a nyelv társadalmi szerepét hangsúlyozó kései Wittgenstein hatására az analitikus filozófusok mindinkább eltávolodnak a formalista módszertõl, a hétköznapi nyelvhasználat különbözõ módjainak nyelvi elemzését és e nyelvhasználatban megtestesülõ bonyolult fogalmi összefüggések feltárását tekintve a filozófia központi feladatának. A „mentális” analista irányzat Az analitikus filozófia legújabb fejlõdési stádiumában pedig a kortárs megismerés- és nyelvpszichológia hatására a nyelvhasználat analízisérõl a nyelv által kifejezett, de a nyelvnél alapvetõbb realitásnak tekintett mentális világ elemzésére helyezõdik hangsúly. Az újonnan megszületõ tudatfilozófiai megközelítések révén az analitikus filozófia napjainkra tematikáját és módszertanát tekintve nyi­tott­abbá válik és közeledést mutat más filozófiai hagyományok felé.
Az iszlám filozófiája még be sem jött Magyarországra!


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mitől lesz valaki képzetlenül tehetséges, más pedig képzéssel sem lesz igazán jó? Pl. Valaki már gyerekként szépen ír, rajzol, énekel, más pedig ha akarja sem tudja ugyanazt a minőséget elérni.

2

Mondana nekem valaki diszjunkt halmazokat?

fogalma: két metszet diszjunkt ha a metszetük üres.

a való életből kérnék példákat ha tudtok, 5db kéne
a segítséget előre is köszönöm.! :)

3

Az ókor és az őskor mikor kezdődött és mikor lett vége?

Segítsetek!

2

Hany darab otjegyu kettes szamrendszerbeli szam van?

7

Holnap fogunk írni matematikából de nem tudom a törteket annyira. Elmagyaráznátok?

A tanárt már többször kérdeztem de ugyan úgy elmagyarázta "értelmetlenül", és egy példával szeretném megtudni hogy hogy kell. Csak hogy tudjam. Mivel nem tudom alá írni ezért mellé fogom: 7,4+5,16-5,12. Ez a példa de vegyétek úgy hogy hét negyed+ öt hatod.....

18

Tudnátok tanácsot adni? (Érettségi)

Most vagyok tizedikes. Már csak két év van az érettségiig de valahogy nem érzem úgy ,hogy fel vagyok rá készülve ,és azt se érzem ,hogy engem bárki fel tudna két év alatt készíteni rá. Sajnos elég "lázadó" voltam a tavalyi évben ..elég ciki de fél évkor matekból megbuktam év végén éppen,hogy átmentem. Nagyon elhanyagoltam a tanulást. Azt is tudom mi volt az oka: Egy fiú akivel tavaly nyáron jöttem össze .. A múlt évben ez a kapcsolat nagyon új volt nagy szerelem minden nagyon a tanulás rovására ment ,minden körülötte forgott. Most elhatároztam ,hogy tényleg jó tanuló szeretnék lenni , úgy ,hogy együtt maradok a barátommal(ugyan az a srác) ..találkozni csak hétvégenként szoktunk (messze lakik)ott vagyok mindig nála (péntek ,szombat,vasárnap). Tudnátok valami tanulási tippet adni mind a hétköznapokra mind a hétvégére ,hogy ha már érettségire kerül a sor akkor meg tudjam csinálni. Sajnos egy olyan fajta lány vagyok aki az iskolát egy szenvedésnek éli meg alig várom hogy elvégezzem. Nagyon félek , mert sajnos nem abba a típusba tartozom mint pl. a barátnőim ,hogy egyszer elmagyaráznak neki valamit és már tudja is ..hamar el kalandoznak a gondolataim, semmi figyelő készség..egyszerűen semmi nincs meg bennem ami kéne a sikerhez ... nekem vagy ezerszer el kel magyarázni valamit ,hogy végre megértsem. A reál tantárgyak valami iszonyat módon nem mennek ... a humán tantárgyakhoz meg nagyon lusta vagyok.. VALAMI TIPPET KÉREK !!!! hogy legyen egy kis "lendület " bennem.. Elég hülyén fogalmaztam meg de ha értitek akkor írjatok létszíves! :I
17/L ( gimnazista)

8

Valaki megtudná nekem mondani hogy mi a műballada?

3

Vane olyan módszer amivel biztosan meglehet tudni hogy az ékszerünk ezüst-e? De ne olyan hogy vagy ezüst vagy orvosi fém. Olyan kellene hogy 100% hogy ezüst egyáltalán van ilyen mód?

6

"Vasnál nehezebb elemek" ez a vasnál nagyobb rendszámú atomokra vonatkozik?

3

Melyik volt az a 2 költőnk akik egymást szidták a verseik kezdőbetűivel?

5

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!