Találatok a következő kifejezésre: A férjem Nagyon (434 db)

A ferjem nagyon szeretne ha kislanyunk szuletne, mennyire lenne csalodott ha fiu lenne a baba?

Jovo heten megyunk az ultrahangra ahol ha minden jol megy megtudjuk a baba nemet. A ferjem nem hajlando elfogadni hogy esetleg fiu lesz a baba mindig szt mondogatja hogy neki csak lannyai lesznek. valaki volt hasonlo helyzetbe? Esetleg nem az a nemu baba lett ki hogy reagalt? Nekem amugy tok mindegy csak minden rendbe legyen egeszsegesen szulesen meg.

Legjobb válasz: Mennyire lenne csalódott a férjed: nem lenne egyszerûbb ezt vele megvitatni, mint megkérdezni x-száz vadidegent, hogy szerintük mi lesz, illetve õk, vagy a férjeik hogyan reagáltak? A férjed a férjed, nem bárki más, csak õ tudja, hogy fog rá reagálni. Viszont, ha rendes ember, és igazi apa, akkor mindegy. Az meg, hogy õ világéletében úgy álmodozott, hogy lánya lesz, az egy dolog. Szerintem mindenki elképzeli a leendõ gyermekének a nemét.

Mennyire lenne csalódott a férjed: nem lenne egyszerûbb ezt vele megvitatni, mint megkérdezni x-száz vadidegent, hogy szerintük mi lesz, illetve õk, vagy a férjeik hogyan reagáltak? A férjed a férjed, nem bárki más, csak õ tudja, hogy fog rá reagálni. Viszont, ha rendes ember, és igazi apa, akkor mindegy. Az meg, hogy õ világéletében úgy álmodozott, hogy lánya lesz, az egy dolog. Szerintem mindenki elképzeli a leendõ gyermekének a nemét.
Ha lányt szeretne nyilván eléggé csalódott lenne, de szerintem egy apánál a saját gyerekénél nem kéne csalódnia, hogy fiú-e vagy lány... ez rajtunk múlik :) (csak magunkat tudnánk hibáztatni)
Remélem azért összejön. Vannak állítólagos módszerek amikkel biztos lány lehet. Bár ilyenkor már késõ. Azért írd meg mi volt
Csalódott??? Tegye össze a két kezét, hogy ti nem vagytok azon párok között, akik már hosszú ideje küzdenek egy babáért! Még hogy csalódott lenne... Egészséges legyen, ezért izguljatok, meg hogy az ultrahangon azt mondják, hogy minden rendben a picivel. Tök mindegy hogy milyen nemû.
Sok olyanról hallani, hogy apuka kislányával szemét volt egész életében, mert valójában mindig is fiút akart :/ Hát remélem nem lesz nálatok is valami hasonló szituáció csak fordítva :/ Engem fiúnak képzelt el apám szerintem az 100%, azért sem tudtam még vele semmirõl beszélni....Felnõtt vagyok, sosem alakult ki köztünk kötõdés.... Jó lenne ha ilyenekrõl beszélnél a pároddal!!!!!!4
Na ne!!!! Ez most komoly? Csalódott? Ha igazi apa akkor teljesen mind1, hogy milyen nemû lesz a gyereketek. Örüljön, hogy egyáltalán lehet, de errõl inkább vele beszéljél. Melyik lenne neki jobb, ha születik egy fia vagy születik egy beteg lánya(vak, süket, mozgásérült, fogyatékos)...
Ti hány évesek vagytok? A férjed teljesen komolytalan. Mondjuk azt nem értem, hogy miért idegenektõl kérdezed, hogy mennyire lenne csalódott.
Nos? Mi volt?

Munkanélküli lett a férjem, nagyon kikészültem lelkileg, hogyan éljem ezt meg?

Jó állásunk volt mindkettőnknek,a hitelünket is ennek megfelelően vállaltuk be pár éve,két gyerekünk van. A férjem főnöke hirtelen felmondott neki másfél hónapja sok év után,mert bedőlt a vállalkozása a válság miatt és most a bejelentett bére alapján kapja a munkanélküli segélyt ,másfél hónapja nem sikerült munkát találnia még. Én őrlődöm,nem alszom,folyamatosan kérdezgetem a férjemet ,hogy mi lesz így velünk,ő már azt mondja neki sem könnyű,de lehetetlen elviselni,hogy minden percben csak kérdezgetem,mondom és mondom,aggódom és aggódom. A szüleim igen jó nyugdíjjal és megtakarítással rendelkeznek,adtak is az elmúlt másfél hónapban anyagi segítséget,amit természetesen később mindenképpen visszadunk. Nagyon szégyenlem a szüleim előtt,hogy tőlük kértünk segítséget,hogy a számláinkat be tudjuk fizetni,ezt sohasem hittem volna,mondták is ,hogy bár megtehetnék,adhatnának még bőven,de igenis keressen a férjem munkahelyet,álljunk meg a saját lábunkon.A férjem egy ismerőse külföldön dolgozik több éve már megbeszélte ott,hogy a férjemet rövidesen kiviszi magával ,kb egy hónap múlva,bár biztosra mondta,de ez sem 100 % és addig is mi lesz még velünk,már így is tartozunk a szüleimnek. Lehet,hogy velem van a baj én élem meg irreálisan szorongva a jelen helyzetet és pszichológushoz kellene fordulnom?

Legjobb válasz: szerintem a férjednek elég gondja van egyedülis,csak púp a hátán,ha folvamatosan sírsz a füléba (már bocs) kösd le ezt az energiádat,keress másodállást, segíts a férjednek munkát keresni, takaríts a szüleidnél. és próbáld inkább megkönnyíteni a férjed helyzetét, ne nehezítsd azt

Az hogy aggodsz normális, én is ezt tenném, viszont nem kellene a férjedet sem az õrületbe kergetni.Gondolom neki sem jó igy, keresi a megoldást, ne kérdezgesd folyton hogy most mi lessz. Amugy gondolj bele, ha a gyereked ilyen helyzetben lenne te segitenél neki?Biztos vagyok benne hogy igen.Szégyen kérni de ha a szülõ segit azt el kell fogadni.
szerintem a férjednek elég gondja van egyedülis, csak púp a hátán, ha folvamatosan sírsz a füléba (már bocs) kösd le ezt az energiádat, keress másodállást, segíts a férjednek munkát keresni, takaríts a szüleidnél. és próbáld inkább megkönnyíteni a férjed helyzetét, ne nehezítsd azt
Azzal, hogy állandóan aggódsz, nem segítesz a gondjaitokon. Örülj, hogy a szüleid tudnak segíteni. Nagyon sokan veszítik el az állásukat, van 3-4 gyerekük és nem találnak munkát. Mégis ki kell bírniuk. Ha jól kerestetek, akkor az igényeitek is nagyobbak voltak, mint egy szegényebb családnál. Inkább azon gondolkozz, hogy min tudnál takarékoskodni. (Kaja, ruha stb.)
Hát nézd, nem írod, mivel foglalkozott, de próbálja meg a tudását kamatoztatni.Lehet, hogy el kell viselnie, hogy lesz aki majd helyette megmondja a frankót, meg a tutit, de gondolom valamihez értett, amit eddig a saját maga fõnökeként csinált, próbálja meg ugyanezt úgy csinálni, hogy összeszorítja a fogait, és azt mondja, hogy én most engedelmeskedem, behódolok egy fõnöknek, és azt teszem, amit õ mond.Pont. Ha ez megvan, akkor ugyanebben az üzletágban, amit eddig õ csinált(ha vágóhidon volt mészáros, böllér vagy hentes, akkor ott, ha építész volt, akkor egy másik építész cégeknél), szóval adogasson be önéletrajzokat, és ha behívják, akkor menjen el, és ott adja a legjobb formáját. Mást nem tehet.
Addig míg a szülõk tudnak segíteni, ne aggódj annyira. Inkább nekik tartozzatok, mint a hitellel maradjatok el, és elvegyék a házat.
Te dolgozol?
8.vagyok, 3 diplomával, 2 felsõfokú nyelvvizsgával, amibõl az egyik angol, nem találok szerzõdéses állást.
Ha annyira büszke vagy, akkor te is kereshetnél munkát. Ne csak a férjedtõl várd el ezt.
25-nek. 200ezer forintból el lehet tartani egy családot, ha nem kell hitelt törleszteni, és viszonylag kis rezsijû lakásban laknak. A kérdezõnek viszont hitele van.
Arról nem beszélve, hogy nem iPhone-t vesz a gyerekének, hanem fejlesztõ foglalkozásokat fizet neki, mert beteg. Kicsit olvasgatni kellene, mielõtt ilyen keményen beszólogatsz másoknak!
A kérdező hozzászólása: "Tudom, utólag okos az ember, de ezért kéne elõre gondolkodni hitelfelvételnél, gondolni kell rá, hogy megeshet, hogy valamelyikõtök elveszti a munkáját, mint jelen esetben. MINDENT bele kell kalkulálni olyankor." Tegnap este jutott eszünkbe, hogy van biztosításunk munkanélküliség esetére is, elég sokat fizetünk, de a férjem azt mondta , hogy õ nem bajlódik ezzel, hogy elintézze. Elõ kellene vennem a biztosítási szerzõdést, hogy pontosan elolvassam.
majd legközelebb lesz eszetek nem hitelbõl várat építeni. Ez kb nagyobb hülyeség mint xarból várat építeni.
Pár éve éltünk, mint a hal a vízben, nem nagy lábon, de minden volt, ami kellett(lakáshitel+rezsire, élelem, ruha-cipõ), néha még el tudtunk menni 1-2 közeli fesztiválra is, szóval pont megéltünk a pénzünkbõl.Eldöntöttük, hogy bevállalunk még egy gyereket. Aztán belekerültünk ugyanebbe a cipõbe 3 éve.Mikor olyan drasztikusan megemelkedtek a devizahitelek törlesztõi.1 lakáshitelünk volt, semmi több, és mégis kicsúszott a lábunk alól a talaj, mert a férjem akkori munkahelyén leépítés volt.2 kisgyermekünk, szóval döntenünk kellett, hogy eszünk vagy megmarad a ház és éhen halunk. Segítséget nem kaptunk senkitõl, csúnyán elbuktunk. Azóta talált munkát a férjem, de nem fix munkaidõs, így én meg a gyerekek mellett nem találok munkát. Most sem jobb, mert próbálgatjuk visszafizetni a hitelt, amit már bebuktunk+az állami kezességvállalást a nav felé.El is kellett költöznünk, mert ott nem volt semmi munkalehetõség.Itt jelenleg egy 2 szobás házban lakunk, amit egy ismerõstõl bérlünk potom pénzért, de hadd ne mondjam hogy elég nomád körülmények között. Sajnos nem egyedi a történetünk, csak elszomorító.Mindig optimistán állok a helyzetünkhöz, de amilyen körülmények vannak az országban is, hát nem valami reményteli a helyzet.Mi már szinte mindent feladunk, eladtuk az autót, csak akkor fõzök, ha a gyerekek egész nap otthon vannak, és átgyaloglok a város másik végébe, hogy spóroljak párszáz forintot.Ne törõdj vele, törõdj bele! Ha a férjedet hajtod a munkáért, csak kikészíted!És csak a gyerekek meg a házasságotok isszák meg a levét. Az én gyerekem is fejlesztésre szorult, mert adhd-s és beszédhibás volt, de minden intézménynek kötelessége ingyenesen biztosítani a fejlesztõpedagógust. És egy dolog fontos:Ne akarj úgy élni, mint amikor még jól éltetek, mert akkor nagyon hamar és nagy mértékben eladósodtok.Fõleg ha gyerekek vannak.Elõször nekik legyen meg minden.Nálunk is csak úgy mûködik, a gyerekeknek amire szükségük van, azt kiszorítjuk (ruha-cipõ ilyenekre gondolok), ha kell akkor egész hónapban csak vajas kenyeret eszek, vagy azt se, hogy nekik meglegyen, amire szükségük van.
A kérdező hozzászólása: "Az én gyerekem is fejlesztésre szorult, mert adhd-s és beszédhibás volt, de minden intézménynek kötelessége ingyenesen biztosítani a fejlesztõpedagógust. " Nicsak egy SORSTÁRS minden szempontból!!!
A kérdező hozzászólása: Írtam itt már sokat a kálváriánkról, hogy hiába van diagnózisunk bizony nem kaptunk fejlesztést, sajnos nem mindenhol oldják meg :-( .
Szia, nagyon sajnálom, hogy így jártatok :-((( Nekem akkor lett munkanélküli a férjem, amikor terhes voltam. Én dolgoztam, így meg tudtuk oldani. Ha már a szülés után történik vagy addigra nem talál új munkát, elég nagy bajban lettünk volna mi is. Amit tenni tudsz: nem emlegeted folyton. Fog munkát találni, még ha nem is olyan jót és annyi fizetésért, mint a korábbi volt. De nagyon rossz lehet neki, hogy egész nap "ezen pörögsz". Türelem! Többet most nem nagyon tehetsz. Az meg, hogy minek vettetek fel ennyi hitelt és miért nem volt rendesen bejelentve a férjed - igen, hiba volt, de nem tudtok már változtatni rajta. Most ez van, ebbõl kell kihozni a maximumot. Kitartás! :-))))
A kérdező hozzászólása: KÖSZI! :-)
Sajnos mi is ebben a cipõben járunk. Három hónapos volt a babánk, amikor a férjem elveszítette az állását. Mindkettõt :-(. Így maradt az én tgyásom, majd gyedem a munkanélküli segélye mellett, mert a mai napig nem talált rendesen fizetõ munkát, pedig mindez már 9 hónapja történt. Én teljesen kikészültem ebben, de õ is. Próbáltam magam tartani elõtte, de néha kibuktam én is. Mégis úgy gondoltam és gondolom a mai napig is, hogy ha én nem öntök belé lelket, akkor teljesen magába roskad és még lejjebb süllyedünk. Sokszor teljesen kétségbeesek, de mindig összeszedem magam, a gyerek miatt fõleg. A házasságunk rendesen megsínylette ezt az elmúlt 9 hónapot, de kitartunk és nem adjuk föl. Sajnos tartozásunk nekünk is van, pedig a munkanélkülisége kezdetén volt spórolt pénzünk, de az elment egyéb váratlan kiadásra. Sok mindenünket eladtuk, amik nem létfontosságúak (egy-két bútor, ékszerek amiket sosem használtam, hobbi tárgyak, stb.), hogy legyen egy kis plusz, de a végleges megoldást egy rendesen fizetõ állás jelentené. Sajnálom, hogy ti is ebben a cipõben jártok, de az a legrosszabb, amit tehetsz, hogy piszkálod õt ezért. Szar ez a világ, legalább egymást ne szekáljátok, épp elég dologgal kell megküzdenie most a férjednek.
Gyereknek c&a helyett ajánlod a turkalot, bagoert tudod felöltöztetni. A gyerekek úgyis mindent kinönek es tönkretesznek pillanatok alatt. Es szerintem nem lealacsonyito dolog, rengeteget tudsz sporolni. Ha dergl., gondolj arra, mi a fontosabb, a büszkeseged, vagy a csaladod?
A kérdező hozzászólása: Tegnap este egy közelben lakó anyukától vettem át fillérekért megkímélt ruhákat a kislányomnak, úgy örültem nekik, nem degradál egyáltalán.
Ennek örülök! :)
Jól keresel és nem tudsz egyedül eltartani két gyereket? A szüleim keresnek összesen kb. 200.000 Ft-ot, ketten együtt. Mégis el tudtak tartani minket a tesómmal. Most ösztöndíjat kapok, de még mindig segítenek. Szóval nem lehetetlen. Ja, hogy a 10 éves gyereknek meg kell venni a legújabb iphone-t meg ilyen olyan márkás ruhákat, a legjobb játékokat. Annak ellenére, hogy a szüleim ennyit keresnek, van tartásuk, vannak céljaik. Lehet, hogy nem eszünk mindennap kaviárt homárral és nem iszunk minden étkezéshez bort, nem adunk partikat és rázzuk a rongyot... Nagyképû, elkényeztetett nõ lehetsz.
Azt mondják, hogy az élet az, ami veled történik, mialatt te valami totálisan mást szeretnél. Ti most ezt a kártyát húztátok, ezzel kell megbarátkozni. Menj ki a napra (kertben vagy parkban), dõlj hátra egy padon és lazíts! Attól egyetlen perccel sem lesz a férjednek hamarabb munkája, ha még az idegeidet is tönkreteszed a nagy aggódásban. Ha így folytatod, a rezsi mellett még a pszichiátriai kezelésed anyagi terheit is a szüleid nyakába varrod. Azt meg egy percig ne érezd megalázónak, hogy a szüleid segítségére szorulsz. Te is boldogan segítenél a gyerekednek, nem?
Tudom, utólag okos az ember, de ezért kéne elõre gondolkodni hitelfelvételnél, gondolni kell rá, hogy megeshet, hogy valamelyikõtök elveszti a munkáját, mint jelen esetben. MINDENT bele kell kalkulálni olyankor.
A kérdező hozzászólása: Õk sem szándékoznak tovább segíteni és én sem szeretném, hogy méginkább eladósodjunk irányukba, iszonyú megalázó volt kölcsönkérnek tõlük, végre normális munkahelyet szeretnék a férjemnek, úgy mint régen, amikor még lehetett tartásunk, büszkeségünk, céljaink...
A kérdező hozzászólása: "Ha annyira büszke vagy, akkor te is kereshetnél munkát. Ne csak a férjedtõl várd el ezt." Én dolgozom, továbbra is ugyanott, 13 éve egy helyen, jól keresek, de ahhoz nem elég jól, hogy egy két gyerekes családot eltartsak, plusz a hitelt, számlákat egymagam befizessem.
A kérdező hozzászólása: Sarkalatos pont ami sok pluszpénzt visz el egy fejlesztésre szoruló gyermekünk van...ezen még lehetne spórolni, hogy abbahagyjuk a fejlesztését.
A kérdező hozzászólása: "kösd le ezt az energiádat, keress másodállást, segíts a férjednek munkát keresni, takaríts a szüleidnél." Úgy keresek viszonylag jól, hogy heti 60 órákat dolgozom.
A kérdező hozzászólása: "Lehet, hogy el kell viselnie, hogy lesz aki majd helyette megmondja a frankót, meg a tutit, de gondolom valamihez értett, amit eddig a saját maga fõnökeként " Valamit félreértettél, beosztott volt nem fõnök, már azt mondta arra is képes, hogy segédmunkás lesz az építõiparban, ha nem talál munkát a szakmájában.
A kérdező hozzászólása: "8.vagyok, 3 diplomával, 2 felsõfokú nyelvvizsgával, amibõl az egyik angol, nem találok szerzõdéses állást." Jól tükrözi a jelenlegi lehetõségeket amit írtál.
Akkor viszont nem értem, ha te is tisztában vagy az itthoni állapotokkal, akkor mégis, mit vársz még a férjedtõl, talán raboljon bankot?Ha összejön a külföldi állás, akkor 1-2 hónapon belül úgyis megoldódik minden.Attól, hogy nap nap után ezzel nyöszteted a férjed, csak még jobban rástresszel, görcsösebb lesz az interjúkon, és lehet, hogy pont azzal szúrja el.
Nem olyan vészes, végszükségletben ott vannak a szülõk, sokaknak ez sincs. Megértem, hogy rossz süllyedni, de próbáld nem a férjed nyakába zúdítani, inkább támogatni, fõleg egy sikertelen állásinterjú után! Neki is épp elég lehet, biztos támaszra van szüksége! Elõbb-utóbb lesz munka, addig pedig legfeljebb egy kicsit félre kell tenni a büszkeséget, ma ilyen világ van.
és tanulság, hogy legyen tartalék, ami elég fél-egy évre.Bármi történhet, akár baleset, vagy csak simán egy ilyen munaknélküliség
A kérdező hozzászólása: "tanulság, hogy legyen tartalék, ami elég fél-egy évre" Igen bátran vállaltuk be a hitelünket, mert nem is számoltunk ilyesmi lehetõségével. Nem szoktunk felesleges dolgokra költeni, folyamatosan ahogy tudjuk rendezgetjük be a házunkat. Amin lehetne spórolni az leginkább a gyerek fejlesztése, ami elég nagy összeg havonta.
Az addig oke, hogy aggodsz, de azzal meg plusz terhet raksz a ferjedre, hogy allandoan sopankodsz! Szerencsetlennek nem eleg, hogy nincs munkaja, es meg mindig nem talalt, meg te is adod ala az ivet... Attol nem talal hamarabb munkat, hogy te jajongsz neki. :S Kerlek, örizd meg a nyugalmadat, akarmilyen nehez is, gondolj arra, hogy azzal, hogy sopankodsz, meg aggodsz, csak egy dolgot lenditesz elöre, hogy meg frusztraltabb lesz a ferjed. TE vagy az otthona, a biztonsaga, a csaladja! Nehez manapsag munkat talalni, en mar honapok ota küzdök ezzel, tudom, milyen f*s erzes, hogy senkinek nem kellek, sok az elutasitas, es voltam barmilyen megbecsült az elözö munkahelyemen, ez senkit nem erdekel azoknal a cegeknel, ahova palyazok. Hidd el ez önmagaban is eleg nagy lelki teher!!!
Mit értesz a gyerek fejlesztésén?! (szoftvert szoktak fejleszteni) Lehet én vagyok a hülye, de nem értem.
akkor aggódj, de magadban. Gondolj már bele, szegény ember , nem elég neki a magabajamég te is folyamatosan terhet pakolsz a vállára. Aggódj, sírj, káromkodj, verd a fejed a falba. A fürdõszobában, egyedül. Utána menj ki mosolyogva és adj erõt a férjednek.Ez a dolgod.
A kérdező hozzászólása: Megoldódni láttszik a problémánk, külföldrõl kapott a férjem visszajelzést, hogy készüljön , mert jövõ hónap elején utazhat és kezdheti a munkát. Mindenkinek köszönöm aki segíteni próbált a hozzászólásával .

A férjemmel nagyon vágyunk egy kisbabára de sajnos az anyagiak nem megfelelőek! Nálatok milyen anyagi helyzetben jött a bébi?

Els?sorban véleményekre lennék kíváncsi! nagyon szeretnénk egy csöppséget de albérletben lakunk és nem vet fel minket a jólét. Valószín? csak használt dolgokra telne a picinek, félretett pénzünk nincs. Nem tudom lesz e jobb valaha. Ezért érdekelni, ti hogyan vállaltatok be egy babát. Tudom szegénységben is lehet boldogan élni, de az ember szeretni minél többet és minél jobbat adni a manójának.

Legjobb válasz: Szia! Mi a párommal albérletben lakunk a hugommal (1,5 szoba), amikor a pici megfogant, egyedül én dolgoztam, férjem még az egyetemre járt, így egyedül én voltam keresõ. Ráadásul a 9. hét óta veszélyeztetett terhesként nem mehetek vissza dolgozni, a táppénzemet az elõzõ évi minimálbérbõl számolták, tehát mi sem voltunk eleresztve hú de nagyon. Csak használt dolgai lesznek a picinek, mert másra nem telik, de nem érdekel különösebben, hugomtól kapjuk. Nem szégyen. Kiságy is, babakocsi is ismerõstõl vásárolt, illetve vaterázott. Jelen helyzetben ennyi. Ráadásul most hiába van férjemnek munkahelye, 3 hónapos próbaideje most telik le, de megy a pletyka folyamatosan a munkahelyén a leépítésekrõl, így most emiatt izgul. Nekünk ott a családunk, Õk segíteni tudnak, akármi lesz is!

Szia! Mi a párommal albérletben lakunk a hugommal (1, 5 szoba), amikor a pici megfogant, egyedül én dolgoztam, férjem még az egyetemre járt, így egyedül én voltam keresõ. Ráadásul a 9. hét óta veszélyeztetett terhesként nem mehetek vissza dolgozni, a táppénzemet az elõzõ évi minimálbérbõl számolták, tehát mi sem voltunk eleresztve hú de nagyon. Csak használt dolgai lesznek a picinek, mert másra nem telik, de nem érdekel különösebben, hugomtól kapjuk. Nem szégyen. Kiságy is, babakocsi is ismerõstõl vásárolt, illetve vaterázott. Jelen helyzetben ennyi. Ráadásul most hiába van férjemnek munkahelye, 3 hónapos próbaideje most telik le, de megy a pletyka folyamatosan a munkahelyén a leépítésekrõl, így most emiatt izgul. Nekünk ott a családunk, Õk segíteni tudnak, akármi lesz is!
Mi éppen költözés elõtt álltunk mikor megfogant a kislányunk. A házunk akkor épült fel és nekünk sem volt és most sincs félretett pénzünk. Amikor megtudtam hogy terhes vagyok eszembe sem jutott hogy a pénz miatt elvetessem. Havi 70.000 ft a házunk törlesztõrészlete és a férjemnek 2 munkahelye van , sajnos már csak májusig. Nem tudjuk hogy mi lesz, de a babánknak nagyon örülünk és a pénztelenség nem lehet akadálya annak hogy legalább 1 gyereket szüljön az ember. Ja és mi 2 gyerekre vettünk fel szocpolt.
Az elõzõ vagyok. A használt cuccokról annyit hogy mi is kaptunk sok ruhát a kiságyunk is használt és a babakocsink is. Ugyanúgy felnõ benne mintha új lenne. A mai világban nem ciki.
Szia! Valahogy ideális idõ a gyerekvállalásra nincs! Ha túl fiatal vagy, az sem jó, ha idõsebb, az sem. Mi saját házban lakunk, de így sem leányálom.Rengeteg a kiadás egy háztartásban.Minden nagyon drága.Meg mindent fizetni kell áram, kredit, viz, gáz... Szóval nem egyszerû az élet! Megszünt a munkahelyem, nincs hova visszamennem melózni. Ha lenne is másik munkahelyem, nincs aki vigyázzon a picire.Hát mit mondjak én is eléggé a padlón vagyok. Férjem amit keres, azt elköltjülk, lehetetlen félretenni belõle.Pedig már mindenhogy megpróbálunk takarékoskodni! Ne haragudj, most kipanaszkodtam magam!!! Tehát, ha szeretnétek babát vállaljatok, majd lesz valahogy!
Én elvetéltem sajnos decemberben, de alig várjuk, hogy bármikor jöjjön. A házunk a banké, a kocsink lízingelt, építkezni kellene, mert még fürdõszoba sincs rendben, három szobából egy lakható csak. Az én férjem fejlõdõképes, saját vállalkozása van, csak a pénz nagyon nehezen jön belõle, munka viszont dögivel van, nekem stabil a munkahelyem és rengeteg az adósságunk. De azt mondtuk, nem számít, mikor érkezik, csak minél hamarabb jöjjön. Nekem csak annyi volt a kitételem, hogy saját lakást szeretnék, én nem akarok senki mással együtt élni. 5 évünkbe telt, mire idáig jutottunk. Bizony, nem mond hülyeséget az, aki azt mondja: ha mindig vársz valamire, hogy most ez kéne, most az kéne, utána majd jöhet a baba, akkor egyszer csak arra ébredsz, hogy kiöregedtél, és a legfontosabb, a gyermek még sincs meg.
Szia Nálunk se különb a helyzet. Nincs félretett pénzünk, használt cuccokat veszünk a babának, amik nagyon jók és ugyanolyanok, mint az újak. Mi lakás törlesztõt fizetünk, csak a férjem dolgozik, én egyetemre járok. Minden hónapban kijövünk a pénzbõl, amink van de nem tudunk félre rakni. Ami kell azt meg tudjuk venni, na nem a legdrágábbat, de azért nem ócska dolgaink vannak. Szerintem, ha már vágytok rá vágjatok bele, úgyis megoldjátok valahogy. Legalábbis én így látom!
Szia! Az az igazság, ha arra várnánk hogy anyagilag biztonságban legyünk soha nem lehetne gyerek. Nekünk két hitel van+ a kocsi+ télen - nyáron is 35000ft gázszámla, a többit le se írom. Nem minimál bérbõl élünk, de nincs egy forint spórolt pénzünk se. Jeleneleg 36 hetes vagyok kaptunk használt cuccokat is, valamint az újakat a nagyszülõk és tesók vették.
Szia.Minket sem vet fel a pénz, igaz nekünk saját lakásunk van amit törlesztünk + kocsi hitel (lehet luxusnak számit de nekem is mig dolgoztam meg a páromnak is mivel egy helyen dolgoztunk szükség van/volt a kocsira)+ vállalati hitel stb.stb...de én már benne vagyok a korban ezért nem várhattunk tovább (35 leszek ebben az évben), de ha fiatalabb lennék én még vártam volna vele legalább mig vagy 2 hitel le nem jár. Üdv 37 hetes kismami
Nekünk sincs félretett pénzünk egyáltalán és mi is használtan vettünk mindent a babának még a ruhákat is turiztam. Nem is érdemes sztem újakat venni. Annyi elõnyünk van talán veletek szemben, h. mi nem albérletben vagyunk hanem lakáshitelt fizetünk. De az se sokkal jobb max. a tudat, h. a tied (is) a lakás. Nem szûkölködünk semmiben (koppkopp) de eltenni egy forintot se tudunk. Autóhitelünk is van persze, meg hitelkártyánk is. Ha kell a szüleink tudnak segíteni ill. az én szüleim már mondták, h. a pelenkára ne legyen gondunk azt õk veszik. Ez is 15000-20000 Ft-ot jelent havonta. Ha esetleg ti is számíthattok segítségre akkor hajrá. Valahol el kell kezdeni. Üdv 38 heteske
Szia, mi is albérletben lakunk, és van adósságunk is. Nagyon nehezen jövünk ki ketten is anyagilag. Mi is másoktól kapott ruhákba fogjuk öltöztetni, és használt kiságyat veszünk majd. Sokszor gondolkodom rajta, hogy vajon jó ötlet volt- e így gyereket vállalni, de 30 éves vagyok, és egyelõre kilátásom sincs, hogy másképpen alakulnak az anyagi dolgaink. Szeretjük egymást, és a gyereket is nagyon fogjuk szeretni bármi lesz is, aztán majd alakul valahogy. Szóval fel a fejjel. 17 hetes kismama.
Ez nálunk is téma volt sokáig, de ha arra vártunk volna, hogy minden meglegyen sztem soha nem lenne gyerekünk.Én 47-49e között kapok, a párom attól függõen mennyi a munka 70-130e között.Mi az OTP-nél vagyunk albérletben még 15 évig+ van még 2 kisebb hitelünk.Nem könnyû.Sokszor csúszik 1-2 csekk, hogy a gyereknek jusson mindenre, de megoldjuk.Minket a család nem segít.Én légzésfigyelõt, 1 olcsóbb kocsit, és a kisebb dolgokat vettem újonnan.Van használt ágy, kaptunk sok használt ruhát...Nekem az a legfontosabb, hogy Õ azt tanulhassa, amit majd szeretni fog(nálam ez nem így volt) és normális, egészséges élete legyen.A szülés óta (az alatt sem)költök ruhára és más ilyen számora luxus cikkre, de neki megvettem a gyógycipõt, a jó babakaját.Rá mindíg összekaparjuk a pénzt.Csak szét kell nézni és akad pár dolog amirõl az ember le tud mondani a gyerekéért.
Egyetértek minden elõttem válaszolóval és hozzátennék még annyit: minnél jobban élsz, annál nagyobbak lesznek az igényeid => soha nem fogod úgy gondolni, hogy eljött a megfelelõ idõ! Mert ha mondjuk csak 1 milla van a számládon, akkor azon agyalsz, hogy miért nem 2?? Nekünk is van lakás + kocsihitel; korábban én is tettem itt fel hasonló kérdést és engem is mindenki bíztatott. Fõ az optimizmus, hajrá Mindenkinek! :-)
Én 24 voltam, amikor kislányommal teherbeestem. se lakás, se pénz, se semmi, csak a nagy szerelem. mai eszemmel, nagyon bátrak voltunk, hogy belevágtunk. aztán 2 év múlva lakáshitellel lakást vettünk, apránként meg lett minden, ami kell nekünk. mindez 7 éve volt, akkor azért jobb volt az élet, nem volt ennyire kilátástalan az emberek helyzete. most született meg a kisfiam. sokat gondolkodtunk azon, hogy vállajuk e, mert van hol laknunk, de tudunk e majd etetni, öltöztetni, iskoláztatni még egy gyereket, mikor ezt az egyet is nehéz. terméészetesen vállaltuk! nagyon sok ruhát, játékokat, babakellékeket kaptunk barátoktól, ismerõsöktõl, sok mindent használtan vettünk meg. angol túrkálókban nagyon jó kis ruhákat lehet olcsón megkapni. ha mindenki egzisztenciálisan a megfelelõ alkalomra várna, akkor nem születnének gyerekek. Bízni kell abban, hogy egyszer jobb lesz mindenki élete. ne aggódj, te is mindent meg fogsz tudni adni neki, amire szüksége lesz.
Mi nem küszködünk anyagi problémákkal (lekopogom), mert a párom kiküldetésben van, így itt vagyunk vele. Ettõl függetlenül rengeteg ruhácskát használtan vettem meg, vagy örököltük, mert azok éppen annyira jók, mint a vadiújak. A bútor meg itt annyira drága, hogy hetekig kerestem a legolcsóbbat, de ha otthon lennénk, akkor valószínûleg használtat vettünk volna. Én úgy gondolom, hogy amit most meg tudunk takarítani a ruhácskákon, bútoron, kiegészítõkön, az késõbb jól fog jönni. Ha nem élnénk ilyen -mondhatni jó- körülmények között, akkor sem vártunk volna tovább a babával, mert az anyagiaknál sokkal fontosabb, hogy a gyermek mennyi szeretet és gondoskodást kap a családjától. Hogy milyen ember lesz a gyermekedbõl, az nem pusztán a pénzen múlik. Szerintem rengeteg olyan család van, ahol van mit a tejbe aprítani, viszont a gyerekek kiállhatatlanok, és az értékrendjük a béka feneke alatt van, mert nem törõdnek velük. Szóval ha úgy érzitek, hogy itt az idõ, akkor hajrá! Rengeteg gyermek nõtt már fel albérletben. A használt dolgok miatt meg ne aggódjatok, egy pici babának tök mindegy mibe van öltöztetve.
Mi saját lakásban lakunk, de hitelt vettünk fel rá, úgyhogy szinte ugyanaz, mint az albérlet. Nekünk a baba cuccainak 98%-a barátoktól való, használt cucc. Irtó édesek és jó állapotban vannak, hiszen minden baba 1-2 hét alatt kinövi a ruháit. Most ezért nem veszi meg az ember darabját 1500-2000 ft-ért. A baba nem attól lesz boldog ember, hogy minden cucca vadi új. És neked is könnyebb elfogadni ha valamit egy-két alkalom után kinõ, és többet nem tudod használni.
A kérdező hozzászólása: Nagyon szépen köszönöm a válaszokat, aranyosak vagytok. Az az igazság, hogy mi éppen kijövünk a pénzbõl. Fizetésik van 600ft-unk. Igaz ez csak pár hónapja van így. Nekünk így az is megterhelõ lenne, ha csak használtan vennénk meg a cuccokat. igaz van rá 9hónap. Köszönöm, hogy ennyien írtatok, legalább kaptam egy kis "lökést":-)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm mindenkinek a válaszokat:-)aranyosak vagytok, hogy adtatok egy kis bíztatást!


A férjem nagyon haragszik, amiért az exem ideiglenesen nem tud gyt-t fizetni. Igaza van? Mit csináljak?

Az exem mindig rendesen fizetett, sõt többet is, mint a hivatalos gyt, a gyerekekkel foglalkozik rendesen, normális a viszonyunk.

Legjobb válasz: A gyerektartás amúgy is a GYEREKÉ. Akkor miért háborodott fel a férjed? Ha meg eddig rendesen fizette, sõt többet is, és te elfogadtad,hogy nem tud fizetni egy darabig, akkor felesleges hiszti a férjed részérõl.

Te utolsó! Nem sikerül felfogni, hogy a férjnek kell elmondania a saját megszokott életviteléról mas gyereke miatt? és te meg azt felfogtad h a gyerektartás nem a újférjnek jár hanem a gyereknek ...... am meg gyerekes nõvel kezdett szal ezt simán benne van a pakliban ... és az exférj normális szal összeteheti a kezét h ilyen és egyáltalán fizet .....
Teljes mértékben a gyerekek apja mellé állnék. Nem nélkülöztök addig a négy hónapig, nem kenyérre kell a pénz. A gyerekeknek is jó, ha megtanulják, bizony, néha le kell mondani dolgokról, mert másra, fontosabbra kell a pénz. Exed pedig nagy, és nehéz dolgot vállalt, és én a helyedben mellette állnék, hiszen nem idegen, gyerekeid apja. Nem rakja be az anyukáját az elfekvõbe, végig kíséri ezen a nehéz úton. Rákos beteget ápolni, mellette lenni, embert próbáló feladat. Nézni az elmúlását.. Az élet pedig neki 4 hónap. Nektek pedig még elõttetek áll az ÉLET. Pénz nem minden. Nincs igaza a férjednek.
Én nem mondok véleményt csak leírtam az õ oldalát is. Hogy megértem a férjed. Ettõl függetlenül aztmondom hogy helyes hogy az exed ápolja az édesanyját. Jólteszi!
A kérdező hozzászólása: A más gyereke miatt - ha valaki így gondolkodik, a tökömnek vesz el olyan nõt, akinek gyerekei vannak. És igen, ezt a férjemre is értem. Amíg fut a szekér addig nincs gond, de ha van egy kis átmeneti probléma akkor már mindjárt nem adja fel az életvitelét az én gyerekeim miatt? Vele meg már napok óta ezen veszekszünk, ezért is kértem ki mások véleményét.
Akkor mi a kerdes?
A kérdező hozzászólása: A férjemnek nem kell "egy csomó pénzt" költeni rájuk, egyedül is el tudom tartani magunkat.
Te utolsó! Nem sikerül felfogni, hogy a férjnek kell elmondania a sajat megszokott életvitelerol mas gyereke miatt?
ez a te és az exed dolga ha ti ezt megtudjátok beszélni és neked megfelel akkor az újférjnek nem lehet beleszólása ! amúgy is az a gyereknek jár én nem a újférjnek .....
Szerintem is jólteszi exed hogy ápolja az édesanyját. De a férjed is megértem. Nekem sem tetszene ha a nem saját gyerekeimre kéne költeni egy csomó pénzt mert nem fizet az apjuk. Személy szerint én ha összejönnék valakivel és van gyereke, nem vonnák meg magamtól egy csomó dolgot csakmert az õ gyerekeit kell eltartsam mert apuka nemfizet(nyilván eltartanám õket valamilyen szinten, de nem az én dolgom, semmi közöm hozzájuk).
A pizzás példát ugy kell venni, ahogy írtam: példának. Mellesleg nem ram kellene haragudni, a te ferjedet zavarja, hogy nem lesz tartasdij. Hiába írja le itt kétszáz ember, hogy "undorító, szemet érzéketlen alak, mit képzel, stb" , attól a ferjed gondolkodása nem fog változni. Vele kell beszelned, nem itt írogatni. Itt mindenki a szubjektív velemenyet es a törvényt írja le. A torvény a ferjed mellett áll, az emberség meg az exed mellett. De abba is gondolj am bele, hogy az orvosok nem Istenek - nekem anno 2 hetet jósoltak a nagyapamnal, ezzel szemben hála Istennek meg ket évig élt. Az is beleférne?
Szerintem Légy egy kicsit határozottabb. Mond meg a férjednek, ez van ha tetszik ha nem . Viszont ne szidja a volt férjedet fõleg a gyerekek elõtt ne. Ha húzza a száját akkor ott más gond is van. Ez meg hogy az a baka hogy most vissza kell kicsit venni, mert az állítólagos élete szerelmének a gyerekeinek a nagyanyja haldoklik na ez az Undorító.
Amikor elvett egy elvált nõt két kiskorú gyerekkel, akkor hozott egy döntést. Te a gyerekeiddel együtt kellettél neki. Vagy mégsem???? Sokkal rosszabb is lehetne a helyzet, ha a volt férj egy link alak lenne, aki le se [email protected]@ a gyerekeit, és nem fizet utánuk gy-t. A mostani férjedet pont ilyennek képzelném elvált apaként. Undorító!
Mivel tudta van gyereked, és eddig rendben volt minden, örüljön, hogy a gyerekeid apja törõdik velük. Ha nem fizeté többet a gyerektartást mi lenne? Elhagyna? Sajnos az én gyerekem apja nem fizet gyerektartást, nem lehet behajtani sem, pedig sok pénze van, 2 hetente elviszi, de nem fizet, a párom már így ismert meg. Tudta, hogy az õ felelõssége is valamilyen szinten a más gyereke. Lehet a férjed zavarja, hogy az apja a gyerekeknek normális? Féltékeny?
Ha a férjed szerint pihengetés az, ha valaki a haldokló rákos anyját ápolja akkor egyszerûen egy hihetetlenül szívtelen és empátia nélküli ember, már ne is haragudj. Ha a férjed így áll egy ilyen helyzethez, abba vajon belegondoltál, hogyha veled történik valami, mire számíthatsz tõle? Nem sok jóra, elhiheted. Maximálisan megértelek, hogy összevesztél vele.
Kérdezd meg a párod, ha õ lenne az exed helyében, akkor õ mit tenne? Szerintem nemes dolog, hogy a volt párod az anyukájával szeretné tölteni az utolsó idejét.
Én az ilyen embereknek csak azt kívánom, amit õ kíván másnak. Hogy egyedül szenvedjen ki mint egy kivert, rühes kutya... Ha én lennék az ex férjed, ilyen állapotban beleállítanám a fejébe nagy fejszét, az biztos...
Szólj rá, hogy ne az exeden akarjon élõsködni.
A "kedves" férjed ne ugráljon örüljön neki, hogy nem úgy gondoltad anno, hogy a gyerekek után kapott gyt-t egy külön bankszámlára rakod be a gyerekeid nevére, mivel a gyt-t nem nyaralásra étteremre "kell költeni" hanem a gyerekekkel járó költségre. Örülök neki kérdezõ, hogy nem egy pénzéhes ri...c vagy. Állj a sarkadra és ne hagyd magad. Jah igen még annyi? Ha a gyerekek betöltik a 18-at és nem kapnak sem gyt-t sem rokontartást és nem tudnak egyik napról a másikra elhelyezkedni a kedves férj kirakja õket, mert nincs bevétel utánuk? Szerintem ez undorító.
"Te utolsó! Nem sikerül felfogni, hogy a férjnek kell elmondania a sajat megszokott életvitelerol mas gyereke miatt" Egy házasságban nincs én meg te pénzed hanem mi pénzünk van. Csalás pénzét meg mégis mi a fenére kellene költeni hanem a családra? Nem más gyereke, az már rég.
Nem, a kapcsolat elejen ugy tudta, hogy a gyerekek utan a ferj fizeti a tartasdijat....
Gyerekes nõt választott feleségnek, az ezzel jár, ne utolag reklamáljon, pontosan tudta a kapcsolat elején is hogy gyerek ezentúl az õ felelössége is.
A kérdező hozzászólása: Elég szomorú, ha a gyerekeim nagyanyja idegen a férjemnek. A pizzás példa meg undorító. Ez így is épp elég nehéz a gyerekeimnek, hallgassák még azt is hogy a férjem azért fúj az apjukra mert 4 hónapig nem mehetünk étterembe és nem rendelhet pizzát??? Bennem is felmerült, hogy mit tanulnak így a férjemtõl a gyerekek. Tudom, hogy nem általános, hogy valaki megengedheti magának hogy a haldokló szülõjével van, amikor annak szüksége van rá. De az exemnek olyan a munkahelye, hogy szerencsére megteheti. A tartásdíj havi 40, ezen felül min 20-at költ még rájuk.
Szó nincs penzehsegrol -pláne hogy meg mindig nem derült ki, hogy mekkora összegrõl van szó- es ha belegondolsz, barmilyen durván hangzik is, a férj szamara az ex anyja vadidegen, miért kellene vele törõdnie?
A válaszokat olvasva, elszomorító, hogy ennyi érzéketlen, pénzéhes ember van. Akinek fontosabba nyaralás, mint egy haldokló édesanya. A férjed is közéjük tartozik. A gyerekek nagymamája haldoklik! Nem egy vadidegen, vagy egy új feleség! Fõleg, hogy ti még így is eltudtok menni nyaralni. Nekem nagyon rosszul esne, ha a férjem ilyen önzõ és pénzéhes lenne. Nem merném rábízni a gyerekeim erkölcsi nevelését.
Szerint teljesen mindegy, hogy mi a véleményünk, ha a ferjednek nem tetszik az ex elképzelése. Ebbõl hatalmas vita lesz, egészen biztosan meg fogod kapni a " nekem kell eltartanom a te gyereked" beszólást. Akár válás is lehet a vege.....
Mivel a kérdés úgy zárult, "mi a véleményetek", én erre válaszolnék. Ha a volt férjed jó apa, eddig fizetett erején és a kötelezõn felül is, akkor én hagynám, hadd töltse békében ezt az idõt az anyjával. A gyerek ebbõl csak tanul, mégpedig türelmet, emberséget, szeretetet. Ha nem nyomorogtok emiatt - gondolom, hogy nem, hiszen csak írtad volna -, akkor más lenne a helyzet, hiszen a gyerek érdeke az elsõ, de ha amúgy is már a túlfizetésekkel még szigorúan véve is eleget tett a kötelezettségeknek, én egy rossz szót nem szólnék. Én is kerülhetek még ilyen helyzetbe, hogy a volt páromra szorulok! Dacból, sértõdöttségbõl a jogba kapaszkodva keresztbe tenni a másiknak szerintem totál értelmetlen.
A kérdező hozzászólása: Nem tudom, mi van a határozatban... biztos van valami minimum. Igazából nem a jogi része érdekel a dolognak.
Ha többet fizetett az exed eddig, erkölcsileg nem jogos. Smucig a párod???? Vagy pedig Õ ossza be a pénzt és látja, hogy ez az összeg bizony nagyon fog hiányozni???
Ha eddig annyival többet fizetett, amivel kalkulálva kijön a maradék 4 hónap, akkor nem 'jogos'. Fõleg, ha nem kell emiatt nyomorognotok.
Hmm na igen, jó lenne tudni, hogy ilyenkor a kérdezõ a jogi oldalra kíváncsi (amit le lett írva...), vagy erkölcsi lelkifröccsöt és empátiát vár...
Az agyatlan pontozo gép elarulna, hogy mit nem talált hasznosnak a válaszomban? Komolyan érdekelne. 3. voltam.
Igaza van az exednek, igen. A tartasdijat fizetni kell. KELL. Konkretan a torvény ugy szól, hogy a kotelezett sajat tartásának rovására is koteles a gyermektartasdijat fizetni. Tehat mindegy, hogy dolgozik, vagy sem, fizetnie kell. Ez a hivatalos oldal. A masik oldal pedig az, hogy ha megtehetitek es eddig egyebkent nem volt probléma tartasdijjal, akkor hagyni kellene.....
Mi van a bírósági határozatban? Százalékos megállapítás, vagy van pluszban egy minimum összeg, amit ha törik, ha szakad, fizetnie kell?
A jogi oldalát már leírták. A másik oldala... A férjedben azért lehetne annyi empátia, hogy megértse, nyilván nem lábat lógat otthon hónapokon keresztül, hanem a haldokló anyját ápolja. Dolgozni még lesz ideje, de az anyjával már csak 4 hónapja van. Aki tulajdonképpen a gyerek nagyanyja. Mellesleg a gyerektartás a gyereké, ahhoz a mostani férjednek semmi köze sincsen. Õ nem indíthat pert... semmit, mert a te ex párod/férjed átmenetileg nem tud fizetni... egyébként is eddig többet is fizetett a kelleténél.. tehát nem értem mi a problémája. Gondolom akkor nem hisztizett mikor az exed többet fizetett... akkor most miért is tenné? Kérdezd meg tõle hogy az exed helyében õ mit tenne? Ha már csak 4 hónapja van hátra az anyjának...
Jogilag nem, érzelmi szempontból és az eddigi odafigyelését, törõdését, magasabb összegû tartásdíj fizetését figyelembe véve pár hónap nem fizetés belefér. Ez a te szempontodból van így, mert az exed a gyermeked apja, van közös múltatok, és a gyerek által valahol közös jelenetek. A férjed szempontjából így néz ki. /csak sejtem, mert az én fiaimat is új "apuka" neveli./ Van egy számára szeretett, de idegen gyerek, van egy ex férj akit ha tehetné pokolra kívánna. Ha olyan mint a tiéd akkor azért mert normális, és esetleg féltékeny, ha olyan mint az enyém akkor meg azért mert nem normális. Szóval a férjed számára a gyerekrõl hiába vagytok együtt, az exednek kell anyagilag gondoskodnia. Azokat az érzelmeket, amiket te érzel volt anyósod iránt, azt a sajnálatot amit a helyzet miatt érzed, õ nem érzi. Abszolút vadidegenek számára ezek az emberek, így empátiát se igen várhatsz. Szóval téged is értelek, meg a férjedet is értem. Meg kell beszélnetek ezt.
Ertem en, kerdezo. De a ferjedet ezek szerint zavarja, ha teszem azt csirkemell helyett sertés combot kell enni, vagy nem rendelhet pizzát, ha megkívánja, stb. Az o oldala is érthetõ, hiszen miért neki kell lemondania valamirõl "mas gyereke" miatt.
A kérdező hozzászólása: Igen, nyilván vissza kell venni. De nem arról van szó, hogy most 4 hónapig száraz kenyéren meg vízen kell élnünk.
Utolsó! Szerintem jo par ember van ma a világon, azon belül Magyarorszagon, akinek haldokló rokona van es mégsem teheti meg, hogy ne dolgozzon mellette. A torvény is a férj mellett áll, a gyerek az elso, a tobbi utan jon. En esélyesnek látok egy hatalmas balhét, ami akar válással is vegzodhet
Nem tudom él-e az anyja, de kérdezz vissza, hogy Õ mi a jó fenét csinálna, ha Õ kidõlne és ápolnia kellene a munka és a pénz rovására? Ha ennyire smucig akkor adjon tanácsot, mondja meg mit KELL ilyen helyzetben csinálni!
Tehat vissza kellene venni a tartasdij kiesése miatt. Ket gyerekre gondolom ötven körül van - az azert nagyon nem mindegy. Meg lehet- érteni a férjedet is.
A kérdező hozzászólása: Nyaralni szép-kártyával megyünk, azt nem érinti. Nem is gyûjtünk most nagyobb dologra, csak vésztartaléknak teszünk félre mert tavaly teljesen lenulláztuk magunkat (visszafizettük a hitelt és vettünk egy új autót).
A kérdező hozzászólása: Ki tudjuk gazdálkodni a kiesést, kicsit spórolni kell és kevesebbet tudunk félretenni. A gyerekekkel is beszéltünk errõl (12 és 14 évesek), megértik hogy egy kicsit vissza kell venni, nem telik "luxusra".
Kérdés, hogy a tartásdíjról való lemondás mennyire jelentõs tétel a családi költségvetésben. Ha mondjuk emiatt már nem jut pénz tervezett nyaralásra, akkor már simán megértem, hogy férjed úgy érzi hogy túl nagy áldozat vállalására kér Titeket az exed.
"Mellesleg a gyerektartás a gyereké, ahhoz a mostani férjednek semmi köze sincsen." Ez nem igaz, hiszen a kiesõ összeget valahonnan pótolni kell - es az anyagi háttérrõl eddig szó sem esett. Nem tudjuk hogy mennyi a tartasdij, mennyi volt a plusz, amit az apuka fizetett es nem tudjuk a kerdezo es a férje jövedelmet sem.
A gyerektartás amúgy is a GYEREKÉ. Akkor miért háborodott fel a férjed? Ha meg eddig rendesen fizette, sõt többet is, és te elfogadtad, hogy nem tud fizetni egy darabig, akkor felesleges hiszti a férjed részérõl.

Õszintén! Nem zavar, hogy a férjednek nagyon ronda a vezetékneve, ezáltal a gyerekedé is ronda lesz?

Tudom, hogy egy szép hangzású keresztnévvel lehet a dolgon javítani. De engem nagyon zavar, hogy ronda a vezetéknév.

Legjobb válasz: férjemnek nem ronda csak nagyon csúfolható és nem szép hangzású a vezetékneve. ez van... kettõnk vezetéknevét összetéve meg egy gyümölcsnév jön ki, szóval reménytelen, azt meg nem engedte meg, hogy az én nevemet kapja a gyerek. de találtunk egy nagyon jó keresztnevet amit sokféleképpen lehet becézni, reméljük azt használják majd neki a suliban és nem a vezetéknevét :/

férjemnek nem ronda csak nagyon csúfolható és nem szép hangzású a vezetékneve. ez van... kettõnk vezetéknevét összetéve meg egy gyümölcsnév jön ki, szóval reménytelen, azt meg nem engedte meg, hogy az én nevemet kapja a gyerek. de találtunk egy nagyon jó keresztnevet amit sokféleképpen lehet becézni, reméljük azt használják majd neki a suliban és nem a vezetéknevét :/
Én Dinkát ismerek, ráadásul orvos!! Dr. Dinka! Dinkára nem kereszteltem volna a gyerekeimet, akkor inkább az én nevemet kapták volna meg! :)
a lànykori nevem Fintor. alig vàrtam, h.férjhez menjek :) az volt a legnagyobb para, mikor szülés utàn nem fogadtàk el a hàzassàgi anyakönyvi kivonatunkat. kishíjjàn a lànykori nevemre anyakönyvezték a gyereket. majd.leràgtam a körmöm, amíg rendezõdött a dolog!
Én ismerek B*zi (=homoszexuális) és Punczi vezetéknevû embereket. Szegénykék...
De, nagyon zavar ! És nem csak az a baj, hogy ronda, hanem gyakorlatilag nem lehet hozzá passzoló, nekünk is tetszõ keresztnevet találni...
Engem is zavarna, de nem lehet mit tenni. Egy vezetéknév megváltoztatása szerintem nehezebb, mint egy keresztnévé.
10es majdnem :) nem írnám le a nevünket, ne haragudjatok, de írok egy példát ami nagyon hasonló, csak hogy el tudjátok képzelni :D férjem neve mondjuk Kápi, ami önmagában nem jelent semmit, de összetéve az én nevemmel ami legyen Lila, már az jön ki, hogy lila-kápi (lila káposzta) ilyen a nevünk, csak gyümölccsel :)
Nekünk nem ronda csak együtt èletkèptelen a nevünk.Erre akkor jöttünk rà mikor bejelentkezèskor az anyakönyvezetõ kimondta az àltalam vàlasztott formàt.igy lettem- nè, màskèpp mindenki kiröhögött volna. lànyunknak szèp viszonylag komolyabb keresztnevet adtunk, ès csak apukàja rövid vezetèknevèt kapta.
Az én tippem, hogy az egyiknek egy jelzõ a vezetékneve a másiknak meg egy gyümölcs pl Kajszi-Barack, vagy Görög-Dinnye :D
Az én páromnak is furcsa neve van, de igazából egy síma hangzásúval is "bajunk" lenne, mert külföldön lakunk. De nem nagyon szoktunk vele foglalkozni. Én nem vettem fel a nevét, mikor összeházasodtunk, mert az én normál nevemet nem adtam volna fel egy ilyen kacifántos névért:D A férjem neve Horesnyi...Angliában élünk, és állandóan Hossznyinak mondják:D
Nem ronda, csak fura, perregõ neve van. Az enyémmel együtt meg hosszú lett volna, így a gyerekünknek egy komoly nevet választottunk, hogy legyen egyensúly. Még jól is hangzik :)
A kérdező hozzászólása: Mit nem adnék egy Szabó vagy Kovács vezetéknévért! A gyümölcsre én is kíváncsi vagyok!
Én is kíváncsi lennél a gyümölcsnévre :) Igazából én még nem hallottam ronda vezetéknévrõl. Írnátok ilyet?
4. vagyok, csak a kérdésre nem válaszoltam :) Igazából nem zavar (meg ha zavarna is, mit tudok tenni, nem?), lett egy Emesénk és egy Elizánk. Így már elmegy :)
Én is kíváncsi vagyok ezekre a spéci nevekre. Miért nem írjátok le? Hát a párom és a gyerekeim Kovácsok. Tök átlagos, megszokott név, de sztem ennél csak a Szabó rondább. (bocsánatot kérek a Szabóktól)
szerintem ez relatív....lehet te csúnyának hallod, de lehet más nem!Oké, nyilván ha jelentéssel bír, és maga a jelentés nem túl szép, az más, de én még nem hallottam olyan vezetéknevet amire azt mondtam volna hogy csúnya!! leírod???:) Amúgy tényleg sokat lehet javítani egy keresztvévvel!
megírhatnàtok a vezetêkneveket is, mert így olyan rossz olvasni, pl. az elsô hsz.t is. no meg megöl a kívàncsisàg mi sz a gyümölcs ;)
utolsó vagyok, nem nem kerszteltem, hanem nem anyakönyveztem volna- bocsi elírtam!

Lehet új életet kezdeni egy kisgyerekkel és egy pocaklakóval? A férjemmel nagyon megromlott a kapcsolatunk.

Olyan a viselkedése f?leg velem, hogy már nem igazán tudom és akarom elviselni. Félek a válástól a gyerekek miatt, és persze én is félek a magánytól, de tudom, hogy még az is jobb lehet, mint hogy a mindennapos veszekedést hallja a gyerek. A kérdés, hogy találhatok így 2 gyerekkel új párt magamnak? Van olyan férfi, aki így is elfogad? Vagy valakinek sikerült? Nem az anyagiak miatt, hanem az érzelem-, szerelem-, szeretethiány miatt nem bírnám egyedül.

Legjobb válasz: Tutira van olyan férfi aki gyermekekkel együtt elfogad.Nekem sikerült igaz,hogy csak 1 kisfiam van.Hasonló okok miatt hagytam el én is a férjem.Esetembe lehet azt mondani nagyon hamar megtalált a szerelem,pedig nem kerestem.Amúgy te hány éves vagy és a kisbabád?Mikorra vagy kiírva a picikével?Remélem boldog leszel még az életben.Ha van kedved írni írj privit és beszélgethetünk. 25/N

Tutira van olyan férfi aki gyermekekkel együtt elfogad.Nekem sikerült igaz, hogy csak 1 kisfiam van.Hasonló okok miatt hagytam el én is a férjem.Esetembe lehet azt mondani nagyon hamar megtalált a szerelem, pedig nem kerestem.Amúgy te hány éves vagy és a kisbabád?Mikorra vagy kiírva a picikével?Remélem boldog leszel még az életben.Ha van kedved írni írj privit és beszélgethetünk. 25/N
Sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerültél, és nagy kár, hogy ilyen embertõl estél másodszorra is teherbe...Mindenképpen válts, és inkább élj egyedül, a két gyerekeddel, mint mindennapi rettegésben. Én tudok olyan nõi sorsokról, hogy gyerekestül is vállaták velük a kapcsolatot! Neked is sikerülhet! Jó lenne még szülés elõtt külön menned, mert a stressz neked és a kicsinek is árthat, és a gyerekedet is boldogtalanná teszi a sok veszekedés, a feszült légkör. Kérj azonnal segítséget a családodtól, mozgass meg minden követ, hogy szabadulni tudj ebbõl az áldatlan helyzetbõl!
Idövel biztos találhatsz megbizható férfit, aki elfogad a gyerekekkel együtt, de nem könnyü. Ha nagyon sietteted, meg erölteted, hogy nehogy egyedül maradj, akkor könnyen rossz választáslehet belöle. Ha tényleg el akarsz válni, akkor intézd el, utána hagyj magadnak (is) idöt, hogy a múltat rendesen feldolgozd - többek közt átgondold, hogy miért romlott meg a kapcsolatotok, mert ha két gyereket vállaltál, akkor nem valószinü, hogy kezdetben is rossz volt, hanem valami változott és annak oka van), és CSAK akkor kezdesz körülnézni, ha már tudod, hogy TE mit csináltál rosszul. Én is két gyerekkel váltam, és idövel találtam másik férfit, aki a gyerekekkel együtt vállalt, idöközben van közös gyerek is, meg már több, mint 20 éve együtt vagyunk.
Én állandó veszekedésben nõttem fel. Maga volt a pokol, azt mondhatom. Milliószor kívántam, bár anyu elvált volna a réászegesl alkoholista, megbízhatatlan apámtól, aki soha semmiben nem állt melléje. Ha ilyen férjem lenne, nem maradnék mellette a gyerek érdekében, nem tenném ki õt az állandó, mindennapos veszekedésnek. A rossz házasságot elsõsorban a gyerek szívja meg, pedig õ aztán tényleg nem tehet semmirõl. A tzörténet teljessége megkívánja, hogy apám felnõttkoromban leszokott az alkoholról, és kiderült, milyen áldott jó, szeretnivaló ember. Ma már büszke vagyok rá, és nagyon szeretem. Igen, vannak olyan férfiak, akiknek két gyermek nem akadály. Én is ismerek ilyet, és nagyon boldog az a házasság. Özvegy édesapa két gyermekkel elvett egy elvált, kétgyermekes nõt.
Szióka! Sikerülhet és sikerülni is fog. Még addig kell lépni, míg nem késõ. A gyermeked érdekében is. Persze csak, ha úgy érzed már tényleg nem lehet vele élni, és nem szereted. Hidd el lesz neked olyan rendes párod, aki nagyon fog szeretni és a gyereket is. Nem leszel magányos. Lehet, hogy az elején kicsit nehéz lesz, de nem lesz nehezebb mint szenvedni valaki mellett, aki bánt minket. Meg látod milyen jó lesz egyedül, meg a gyerkõccel, fel fogsz lélegezni, aztán milyen jó lesz az új pároddal, aki nagyon szeret benneteket. Nagyon sok olyat láttam, akinek sikerült, és aki soha nem bánta meg, hogy lépett, amikor lépnie kellett. És ma boldog emberek és a gyerekeik is kiegyensúlyozottak. Én 33 éves vagyok. Anyukám nem vált el apukámtól, tönkre tette az én és az anyám életét is. Hidd el, hogy nem viccelek. Nagyon bánom, hogy nem nõhettem fel egy egészségesen gondolkodó, szeretõ családban, csak azért mert anyukám nem mert lépni. Ez nem mentség, ezt még a gyereked is felhánytorgathatja neked felnõtt korában. Ha úgy érzed, hogy lépned kell, tedd meg a lépést, légy bátor és határozott és elérsz mindent. Sok szerencsét hozzá. És a késõbbiekben pedig sok boldogságot az új pároddal.
szerintem lépj minél hamarabb. ha ennyire rossz a helyzet. bár én lehet, hogy a helyedben megvárnám a születést, mivel azért az fontos dolog, nem kellene egyedül végigcsinálni. nekem sok ilyen ismerõsöm, rokonom van és tudtam új életet kezdeni. sok példa van ilyen teljesen a 20 évestõl az 50 éves korig. szóval azért mert van 2 gyereked, nem kell egy olyan emberrel élned, akit nem szeretsz. lépj, úgyis jön majd az igazi szerelem. a legtöbb férfit nem zavarja, ha egy nõnek gyermeke van, szóval hajrá, én szorítok és jó egészséged kívánok nektek! 28/L

23-éve vagyok házas, 20 éve van férjem melett barátom mert a férjem nagyon kevés az ágyban . Lelki ismeret Megörülök örlöm magam de nekem is jogom van az élethezfurdalásom van, emiatt. Helyemben mit tennél?

Legjobb válasz: Szia! Ha az ágyban nem elégít ki,miért vagytok együtt? Akkor mért nem élsz azzal az emberrel aki a barátod?Õ mindenhol jó,nem?

Szia! Ha az ágyban nem elégít ki, miért vagytok együtt? Akkor mért nem élsz azzal az emberrel aki a barátod?Õ mindenhol jó, nem?
És a férjed tud róla?Miért nem hagytad el?Az írod jogod van...És a férjednek mihez van joga?Egy kicsit bõvebben is írhattál volna a kettõtök kapcsolatáról, mert most leírom/tam amit elsõre gondolok, aztán írsz még kommentet sok mindennel kiegészítve, és elkébzelhezõ hogy utána már mást írnék...
Szia! Ahogyan kivettem a szavaidból, a férjed 3 évig nem tudott kielégíteni, ezért kerestél mást, akivel 20 éve tart a kapcsolatod. Vagy félreértelek és nem 20 éve tart egy emberrel a kapcsolatod, hanem váltogatod a partnereket? Szerintem a férjeddel már nincsen gond az ágyban, egyszerûen csak annyi a probléma, hogy bûntudatod van 20 éve, és emiatt nem megy a szex. Ennyi idõ alatt biztosan belerázódott volna, kiismertétek volna egymást. Természetesen jogod van a boldogsághoz, mint mindenkinek, csak kérdés boldogság-e ez így. A helyedben elmondanám a férjemnek. Ha nem is fog mûködni a kapcsolat és elváltok, akkor is tiszta lesz a lelki ismereted és úgy kezdhetsz új életet, hogy volt bátorságod bevallani neki az igazat. Ha meg veled marad, akkor a szexuális életetekkel sem lesz probléma a továbbiakban. Remélem tudtam segíteni!
Azt nem értem hogy 20 éve folyamatosan csalod a férjed és most van bûntudatod? Eddig nem volt? Szerintem rég el kellett volna hagynod a férjed. Ha 23 éves házasok vagytok gondolom a gyereketek vagy gyerekeitek sem olyan kicsik már, hogy ne értsék meg a válást. A helyedben én már döntöttem volna és elhagytam volna a férjem, nem tudnék hazugságban élni. Az hogy nem elég az ágyban szerintem nem elég a házasságtöréshez. Mindent meg lehet beszélni és lehet változtatni rajta. Ha az elején nem másnál kerested volna az örömöt hanem a házasságot építésével foglalkoztál volna talán a férjed javult volna az ágyban. Nem rosszból írom ezt nem akartak megbántani, a te döntésed és nem ítélek el senkit aki hasonlóan él. Csak én mondjuk nem tudnám megtenni. Döntened kell, de biztos sokkolni fogja a férjed ha megtudja hogy ennyi éven keresztül hazudtál neki.
Gyakorlatilag neked 20 éve két férjed van. Egyik az igazi, a másik egy /vagy állandó, vagy idõnkét változó/ barát formájában. Ha a lelkiismeretd 2o évig bírta, nem is tudom miért éppen most szólalt meg? A szexualitás döntõ egy házasságban. Hogy mennyire, az is igazolja, hogy te 20 éve folyamatosan tartasz egy másik férfit, akiktõl az örömöket reméled, kapod. Miért nem váltál el abban a három évben, amig csak a férjed volt? Egyszerûen nem értem. Hogy tudsz nap-mint nap a szemébe nézni? Sejtésem szerint 45 év körüli lehetsz, így még mindig van lehetõséged változtatni, vagyis elválni és vagy a barátoddal folytatni, vagy egy újabbat keresni. Eddig is jogod volt az élethez, de én mélységesen elítélem, hogy a férjedet 20 éve folyamatosan és szisztematikusan csalod. Ez már túl megy minden határon!
ööö.. ez egy kicsit kiritt a jaj pattanásos vagyok ez gáz? cimû kérdésekbõl.. de most ténleg ezt mért a kamasz témához irtad? am nemtom.. hamár ide irtad akkor adok neked kamasz választ.. szerintem nemtúl szép ezt csinálni a férjeddel aki szeret.. meg lehet h én vagyok a naiv de azt hittem ilyen csak az amcsi filmekben van...
Én imádom a páromat, sosem hagynám el.Van viszont vele egy "kis"baj:különféle problémái miatt teljesen aszexuális, konkrétan tavaly márciusban voltunk együtt szexuálisan. Minden egyéb szempontból kitûnõ társ, imádom. Van mellette egy ember, aki együttélésre abszolút alkalmatlan, piás és link, viszont extraklasszis szeretõ. Jó lenne, ha kettõjükbõl lehetne egyet csinálni :)

25 évi házasság után nem kívánjuk egymást. A kezdeményező fél eddig is én (nő) voltam, de már belefáradtam. A férjem nagyon hamar "elmegy", nekem ez nagyon rossz. Van még remény, vagy ez mással is így van ebben a korban?

Legjobb válasz: Sajnos ilyen hosszú házasság után elõfordul az,hogy a felek már nem kívánják annyira a szexet.Valószínûleg még nem vagytok "öregek",még 60 éves korban,vagy afölött is normális lenne a vonzalom.Próbáld meg megbeszélni a férjeddel a dolgot.Lehet,hogy merevedési probléma,vagy valami más oka van.Ne rögtön magadban keresd a hibát!Remény mindenféleképp van,valószínûleg azért megy el korán,mert kevés az aktusok száma.Remélem minden megoldódik!Sok sikert!

Sajnos ilyen hosszú házasság után elõfordul az, hogy a felek már nem kívánják annyira a szexet.Valószínûleg még nem vagytok "öregek", még 60 éves korban, vagy afölött is normális lenne a vonzalom.Próbáld meg megbeszélni a férjeddel a dolgot.Lehet, hogy merevedési probléma, vagy valami más oka van.Ne rögtön magadban keresd a hibát!Remény mindenféleképp van, valószínûleg azért megy el korán, mert kevés az aktusok száma.Remélem minden megoldódik!Sok sikert!
25 évi házasság után azért nem törvényszerû, hogy már ne kívánják egymást a felek. Az én szüleim is most nyáron fogják ünnepelni a 25. házassági évfordulójukat, és imádják egymást, rendszeres a szexuális életük. (onnan tudom, hogy anyukámmal nagyon jó viszonyom van, nincsenek elõttünk tabu témák.) Pedig szegényeknek nincs könnyû dolguk, ritkán maradnak kettesben. Bár nem tudom, ti hány évesek vagytok, õk ilyen téren még viszonylag fiatalok. (43 és 45 évesek) Unokák érzekése után sajnos ez érthetõ, hogy õk a fontosabbak, de ha hiányzik a férjed ilyen téren, szerintem ülj le vele beszélgetni, és mondd meg neki õszintén, hogy hiányolod. Sok sikert!
hát ez van segithetek
A kérdező hozzászólása: A probléma fõleg az unokák megszületése óta érzõdik. Talán már nem egymásra figyelünk, hiszen õk mindennél fontosabbak! De nekem hiányzik...:-( Azért köszi!

A babám mellé tervezünk majd kistesot és most lakásvétel elött állunk, mi lenne jobb 2 vagy 2, 5 szobás lakást venni? A férjem nagyon 2, 5-es akar de én félek a sok fütés számlátol, mennyivel több a 2, 5es ben a füttés (pécs)?

Pécsen panel lakást szeretnénk persze én is tudom hogy jobb a nagyobb lakás de félek hogy nem tudnánk fizetni a fütést ha sokkal több a 2 szobásba 23 melegvizzel,mennyi lehet a 2,5es-ben?a fiam most 5 honapos de 2-3 éven belül szeretnénk tesot neki ha most veszünk lakást és igénybe veszünk hitelt akkor egy darabig nem tudunk másikat venni igy nagyon nehéz a döntés.

Legjobb válasz: Szerintem amennyivel több a rezsi, annyival több a nyugalom a gyerekek körül. Késõbb tudnak külön szobában lenni, ez jó néhány év mulva nagy áldás! Fõleg ha ellenkezõ nemüek lesznek...igaza van a férjednek. És egy darabig ugysem tudtok majd váltani. Elég lesz azt fizetni.:)

Szerintem amennyivel több a rezsi, annyival több a nyugalom a gyerekek körül. Késõbb tudnak külön szobában lenni, ez jó néhány év mulva nagy áldás! Fõleg ha ellenkezõ nemüek lesznek...igaza van a férjednek. És egy darabig ugysem tudtok majd váltani. Elég lesz azt fizetni.:)

Belevágnál egyedül az életbe 3 gyerekkel, ha a férjed nagyon durván megváltozna?

Az a helyzet, hogy nem tudom és nem is akarom elfogadni az új stílusát és viselkedését. Sajnos nagyon nem előnyére változott, és már nem is hasonlít arra, akivel annak idején családot alapítottam. Igazából már félig meg is gyűlöltem az utóbbi időben, nem hiszem, hogy visszatalálna önmagára. Érdemes a csodára várni, vagy inkább elkezdjek egy nyugodt életet egyedül? Nyilván nem jó a gyerekeknek csonka családban, de az sem, hogy a veszekedést hallgassák vagy a feszültséget érezzék egyfolytában... Mit tennél ilyen helyzetben? A gyerekek egyébként mind 3 év alattiak.

Legjobb válasz: Én semmiképpen nem, a férjemnek évente változik a stílusa, már nem tudom követni... De mindezektõl függetlenül szeretem és õ is engem. Ezért nem érdekelnek a hóbortjai, tudom, hogy elõbb utóbb úgyis elmúlik, ha meg nem, az se baj. Miért nem nyugodt az életetek?

Én semmiképpen nem, a férjemnek évente változik a stílusa, már nem tudom követni... De mindezektõl függetlenül szeretem és õ is engem. Ezért nem érdekelnek a hóbortjai, tudom, hogy elõbb utóbb úgyis elmúlik, ha meg nem, az se baj. Miért nem nyugodt az életetek?
Nem vagyok válás-párti (bár magam is váltam), de ha tényleg kihûlt a kapcsolat, és nincs remény helyrehozni, lépnék.
Lehet hogy valóban komoly gondjai vannak, hogy valami bántja vagy tényleg kezdik felmondani az idegei a szolgálatott. De azért vagy a felesége a társa hogy ezt kiderísd és segíts neki támogasd hogy mellette legyél. Hiszen erre esküdtetek meg nem pedig arra hogy az elõ problémánál elmenekültök. Probáld helyre hozni az életeteket, ne add fel ilyen könnyen. Ha nem sikerül utána is ráérsz lépni.
Akkor most kellene elküldeni pszichológushoz, hátha tényleg valami baja van, akár szervi baj is okozhat agresszivitást, nem magas a vérnyomása? Azért feltételezem, mert azt írod korábban nem volt ilyen. Persze simán lehet az is, hogy nem való neki a család.
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat! Anyagilag még nem is annyira vészes a dolog, mert szerencsére volt olyan jó fizetésem, hogy max gyed jár még mindig. A segítség az adott lenne, csak pár száz km-rel odébb, itt helyben sajnos teljesen magam lennék, az pedig kb egy másfajta "õrület". Írta vki az agresszivitást, pont ez a baj! Ha csak lökött lenne, az nem zavarna. De az ordibálás meg az ocsmány stílus az nem oké, és az a fájó pont, hogy nem is volt jellemzõ! Épp tegnap mondtam azt neki, hogy olyan lett, mint akiktõl tudatosan igyekeztem távol tartani magam. Felfoghatatlan ez így számomra. A másik része meg a kiszámíthatatlanság. Tegnapi eseményeknél maradva pl az volt a szikra, hogy nyávogott a macska, mert elfogyott neki a kirakott kaja. Onnantól meg minden sz.r volt. Ijesztõ már ez néha, mert mint ha vmi kezdõdõ elmebaj lenne az jut eszembe róla :(.
Igazság szerint nem vagyok válás párti, de ha a férjed iránt már nem tudsz szeretetet érezni, akkor nincs értelme vele maradnod, mert idõvel ez csak egyre rosszabb lesz, és az egész családot felõrli a helyzet. Viszont az sem mindegy, hogy van-e hová menned, és el tudnád-e tartani a piciket. Persze, ha úgy érzed, hogy még van esély rendbe hozni a dolgokat, akkor elõször mindenképpen meg kellene próbálni.
Az elején nem azt szerettem volna írni, hogy + kisgyermekkel, hanem, hogy 3 kisgyermekkel nehéz anyagilag.
Tudd meg, miért változott meg. Lehet, hogy kivan attól, h évente szültél egyet. Nem így akarta, nem tud pihenni, nem élvezi így a családozást. Lehet, hogy nem mer õszintén beszélni veled errõl, mert te meg már a torkát harapnád át, ha felhozná a témát.
Ha ùgy èrzem a gyerekeim làtjàk káràt, ès minimàlis megtakarìtàsom vagy segìtsègem lenne akkor mennék. Persze elõször megbeszèlnèm vele a gondjainkat, màr ha lehet....
Ha ez a nagy stilusvaltas esetleg agresszivitassal parosul akkor IGEN.Ha van esetleg segitseg mondjuk a szüleid es ugy erzed tenyleg nem birod, vagy agressziv lepj.
Amíg nem lesz a legkisebb 3, s nincs biztos munkám, addig nem hagynám el! Belegondoltál hogy tartanák el 3 gyereket, hol laknátok? Hogy oldanám meg a gyerekek Bölcsibe oviba suliba kísérését reggel, délután, + a munka!?
Megkérdezhetem, hogy mi lett veletek kedves kérdezõ?


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!