Találatok a következő kifejezésre: A családi -házasságban- (21 db)

Miért van ennyi erőszak a családokban/házasságokban?

Sziasztok!

Legjobb válasz: ui.: ezt a férfira és a nõre is értem (láttam már olyat, hogy a nõ verte el a férjét)

ui.: ezt a férfira és a nõre is értem (láttam már olyat, hogy a nõ verte el a férjét)
Szerintem sem elfogadható az erõszak családon belül (sem), csak ezt nem mindenki így gondolja, már akiknek eljár a kezük.
sokan közülük primitív bunkók, alkoholisták. aki meg nem az, az valószínûleg ideggyenge, nem tudja kontrollálni az agresszióját. szerintem amúgy az ilyet ki lehet szûrni, ha jobban megfigyeljük az illetõt, mikor ideges. lehet, hogy az elsõ néhány dühkitörénél nem jár el a keze, de látni az ilyeneknek az õrületet a szemében, lej ön a viselkedésükbõl, csak figyelni kell a jelzésekre, aztán, ha ilyen a párunk, kiszemeltünk, jobb azonnal véget vetni a kapcsolatnak.
Nem teljesen elfogadható?! Mi az, hogy "nem teljesen"?!?! Szerintem a családon belüli erõszak semmilyen formája nem fogadható el, egyik fél részérõl sem.
Szia, elõször is azt mondanám, az olyan FÉRFIAKNAK, mint Te, nem szégyelni kéne ezt a mentalitást, hanem büszkén vállalni és úton-útfélen hangoztatni, hátha észhez tér a többi férfi is! Az a baj, hogy a kultúránk úgy gondolkozik, hogy férfias = erõszakos. Meg hogy a férfibüszkeség mindenre mentség. Például ha egy nõ arra vetemedett, hogy megcsal eg yférfit - ami persze, hogy nem szép dolog - vagy a férfi akarata ellenére szakít vele - ami fáj, fáj, de a csajnak joga van hozzá, ahogy a pasinak is - akkor már meg lehet BÜNTETNI. Mert "nehogymá" ne a férfi diktáljon, nehogymár a nõnek saját akarata legyen, nehogymár a nõ ne legyen kinyúvadva, elájulvva csak azért, mert a férfinak farka van. Valami ily esmi motiválja a nõk elleni erõszakot. Gyökere az a nézet, hogy a nõ alacsonyabbrendû a férfihoz képest. A nõk elleni erõszak legenyhébb formája, ha vele végezteti el a férj az összes házimunkát, gyermeknevelést, amgí õ Tv-t néz vagy abrátaival sörözik - a legdurvább meg az agyonverés, agyonkéselés. NIncs olyan, hogy valaki "kiérdemli", "kiprovokálja", az erõszakot nem lehet kiérdemelni. ha a férfinak nem tetszik a nõ viselkedése, váljon el tõle, vagy menjen fél órát sétálni. Vagy üssön a falba vagy egy bokszzsákba. Akármit csinált a nõ, megverni igazságtalan, mert a nõ általában gyengébb, és nem tud védekezni, vagy elmenekülni, ha a férfi lefogja. Ha egy férfi verekedni akar, egyenlõ ellenfelet keressen. A következõ oldalakat ajánlom: férfiaknak, akik abba akarják hagyni az erõszakos viselkedést, vagy férfitársaikat akarják segíteni ebben: http://www.stop-ferfieroszak.hu/ jelenlegi áldozatoknak, segítõknek, illetve a jelenséggel kapcsolatban tájékozódni akaróknak: http://www.nane.hu/ volt áldozatoknak: http://megeroszakoltak.blog.hu/
Nem minden ember olyan mentalitású, mint Te. Sajnos vannak, akiknek könnyen eljár a keze és vannak, akiknek nem.
Tudod, elõzõ, "kiharcolni a verést" csak attól lehet, aki ütni akar. Az "áldozat a hibás" szöveg a leggyávább emberek mentegetõzése, és gyomorforgató.
Rengeteg agresszív férfi van akik nem tudnak uralkodni magukon, vagy a családkép a számukra, hogy az asszony verve jó. Ez az egyik súlyosabb probléma. DE van egy másik, mikor a nö kiharcolja a verést. Àlltalában olyan nök az ilyenek akiket gyerekorukban sokat ütöttek, vertek. Nekik téves kép alakult ki gyerekorukból a büntetésröl. ùgy érzik, ha valami rosszat tettek, vagy olyat ami a férfjük számára nem megfelelö akkor ök csak akkor lehetnek megint jók, ha megverik öket. Ezek nök, képesek a legbirka természetübb férfiböl is egy pofont kicsalni, addig ingerlik a férfit, hogy a pofon elcsattan. Jobb esetben a nö erre korán rájön, rosszabb esetben nem és az egész életét verésben éli le, mert gyerekorában a szülei azt programozták bele, hogy verés az élet része.
12:57-es vagyok, minek kell lepontozni? Valaki egyet ért azzal, hogy az asszony egy univerzális cseléd a ffi körül????
"A nõk elleni erõszak legenyhébb formája, ha vele végezteti el a férj az összes házimunkát, gyermeknevelést, amig õ Tv-t néz vagy a barátaival sörözik - a legdurvább meg az agyonverés, agyonkéselés." Szuperül leírtad!!!! Anyósoméknál is ez van, pontosan az enyhébb agresszió, lelki terror, emellé még õ a csicska, és ha nem jó vmi a "kegyelmes úrnak", akkor üvölt szegény asszonnyal, mint a sakál..... Utálom is emiatt, elég rendesen.....
A kérdező hozzászólása: 12.57: Én sem értem miért pontoztak le. Egyébként azért tettem fel a kérdést mert az utóbbi években sok családnak a környezetünkben megy szét ez miatt a házassága, és elég taszító dolog hallani róla. 1-2 hete egyik este beszélgettünk errõl a párommal, mire õ megkérdezte, hogy ugye én sose leszek ilyen, ami érdekes mert még csak kiabálni se kiabáltam vele soha, és jól mûködik az életünk nagyon. Csak nem értem mi zajlik ilyenkor egy ilyen "ember" fejében.
majd ha az asszony ki tud cserélni egy biztosítékot, meg tudja csinálni a vasaló dugaljját, stb, akkor elfogadom, hogy nem "univerzális cseléd", ahogy egyesek írták. Generációkkal ezelõtt ez egyértelmû volt így... nem értem, most miért kell rinyálni rajta
Kedves utolsó! Fõzni, takarítani minden nap kell, szerelni jó ha havi egyszer, de inkább még ritkábban. Szerinted ez igazságos? A szereposztás úgy igazságos, ha mindkettõnek azonos idejébe, fáradságába kerül. És nem minden férfi tud szerelni, mégis nyugodtan pöffeszkednek a tv elõtt vagy a kocsmában, míg a feleségük megszakad a dologban. És van egyre több olyan nõ, aki meg tud szerelni. Ám ha egyik se tud, az se baj, lehet hívni szerelõt. Ami szerintem jobb is, mintha a férj piszkálja otthon a konnektort, aztán vagy sikerül vagy nem, csak hogy ne kelljen kivennie a részét a házimunkából! És amelyik férfi tud szerelni, nem azért tud, mert farka van, hanem mert megtanulta! Ha a szerelés a férfiasságból fakadna, minden férfi tudna szerelni! Ahogy olyan szabály sincs, hogy a mosogatástól elsorvad, netán letörik a nemes szerv! Igenis van összefüggés - a nõk elleni erõszak a kihasználással kezdõdik.
13:46 te úgy vagy hülye, ahogy vagy! bár, sejtem, hogy te sem gondolod komolyan ezt a választ, csak heccbõl írtad ide. generációkkal ezelõtt a nõknek nem volt sok választásuk, mellesleg akkor is, mindig is a nõk dolgoztak többet. egy háztartásban jó, ha évente 1* fordul elõ ilyesmi, hogy foglalatot kéne javítani stb. mellesleg az sem egészen komplett, aki egy elektromos dolog javítását nem szakemberre bízza, meg az se, aki megfelelõ hozzáértés nélkül nekiáll megcsinálni.
Elég érdekes, hogy nagymamáméknak meg anyámnak még semmi ellenvetése ez ellen, csak az újhullámú liberális feministáknak nem tetszik... semmi kihasználás nincsen benne egyébként, egyszerûen a férfiak java része nem tudja normálisan elvégezni a házimunkát, mert nincs türelme hozzá. Ahogy nekem sincs. A nõk meg nem tudnak vezetni. Szerinted akkor igazságos az, hogy a férfi vezet több száz kilométert nyaralás alkalmával, a nõ meg punnyad az ülésen? ugyanakkor gondolom, azon a véleményen vagy, hogy randin a pasinak illik állni az egész számlát. Pontozzatok le, nem érdekel, de azért szálljatok már magatokba is kissé.
A nagymamádat és az anyukádat sajnos nem kérdezte senki, késõbb meg megszokták a helyzetet. És ha nem lát más példát az ember, hajlamos olyat is elfogadni, amiben nem érzi jól magát. Tetszik, nem tetszik, az idõk változnak! Nyaralni is csak egyszer megyünk egy hónapban, és azt meg honnan vetted, hogy a nõk ne mtudnak vezetni? Hol élsz te, Szaúd-Arábiában? Ott is tudnának, csak nem szabad nekik...
Ja, és nem veszem természetesnek, hogy a pasi fizet. Se az elején, se késõbb.
Talán onnan, hogy szoktam vezetni az utakon, és érdekes, eddig csak nõk idegesítettek föl.És nem beletörõdtek, hanem alapértelmezettnek számított akkor. Hülyének nem nevezném magam 137-es IQ-val, a baráti köröm szerint is okos vagyok, de az újkeletû liberális világnézet egyszerûen kiakaszt. Nem értem, miért kell kavarni a sz*rt egy olyan rendszerben, ami sokáig mûködõképes volt. Lehet, hogy anno "kihasználták" a nõket, mégse vált el senki, és boldogan éltek sokáig...
Szerintem a régi családmodellbõl maradt ez vissza. Köztudott, hogy a nõknek évszázadokig hallgass volt a neve. Manapság a nõk egyenjogúak, de ezt sok férfi nem akarja elfogadni vagy tudat alatt ott van bennük, hogy felsõbb rendûek, az asszony maradjon a fakanálnál, a nõ nem keres annyit és az határozza meg a dolgokat, aki több pénzt visz a házhoz stb. Van sok ilyen felfogású férfi ma is sajnos. Én olyanról is tudok, ahol a nõ veri a férjét. Ez ritkább, de ilyen is van. Vannak agresszív nõk is.
A kérdező hozzászólása: Akkor is a mai világban szerintem a nõket még csak idézõjelesen sem lenne szabad "Kihasználni". Könyörgöm õk is ugyanolyan emberek ahogy mi. Lehet, hogy régen ez volt a dolguk de gondolj már bele, õk mostanra ugyanúgy dolgoznak mint mi, ugyanúgy csinálnak mindent ahogy mi, már nem csak a házimunkával törõdnek, és ez így van jól, így nincsenek a férfiakra utalva 100%-ban hanem meglehet a véleményük mindenrõl, és tanácsot is tudnak adni. Semmivel sem vagyunk felsõbbrendûek náluk. Nem csak azért vannak, hogy esetenként egy jót keféljenek a férfiak, meg fõzzenek, mossanak, takarítsanak, gyereket neveljenek. (Egyébként elmondom neked, sokszor ez az egész fárasztóbb mint egy irodában ülni egész nap. Ez is simán felér egy fizikai munkával, csak ebben nincs szabadság, nincs hétvégi szabadnap.) Mindezek mellett szeretetre/szerelemre és sok-sok törõdésre is szükségük van. Nem csak addig amíg nem megy hozzá az adott pasashoz, hanem folyamatosan. Esetenként elfogadnának õk is szabadnapot amikor a férjük besegít a házimunkába, és fõznek együtt egyet. Szerintem ezek nem nagy dolgok, és ha két embernek jó a házassága akkor ezt így fel tudják fogni. A nõ meg ezt azzal "köszöni" meg, hogy neveli a gyereket, és fõz, mos, takarít. Ez nem kötelesség, hiszen megtehetné, hogy nem csinálja meg.
A kérdező hozzászólása: Én nagyon nem vagyok papucs, de soha nem vágtam a párom képébe, hogy ez az õ munkája, hogy fõzzön, mosson takarítson, hanem igenis amikor tudok segítek neki, és a fiunkat is bevonjuk, hogy anyunak könnyebb legyen. Ez szerintem így normális.
12:20 igenis léteznek áldozattípusok, különben mivel magyarázható az, hogy egyes nõket sohasem ér atrocitás, tisztelettel bánnak velük a férfiak, ha esetleg mégis az ellenkezõjét tapasztalja, hát bele sem megy egy olyan kapcsolatba, messzirõl kerüli az vademberek társaságát, mások meg valahogy mindig kifogják az ilyeneket, sõt, nyilván még vonzónak is találják az agresszívabb pasasokat, különben szóba sem állnának velük. vagy nem maradnának velük. mert persze lehet mondani, hogy nem tud mást tenni, fõleg, ha már van gyerek, különben mehet az utcára stb., de akkor miért nem lépett le, mikor még nem volt család? nem hiszem el, hogy az ilyen viselkedés nem mutatkozik meg néhány hónap alatt, ha együtt élünk valakivel. ettõl függetlenül én is nagyon elítélem az erõszakot.
10:14-esnek igaza van, nem tudom mienk kell lepontozni:((
A kérdező hozzászólása: Nem tudom ez szerintem nem teljesen mentalitás kérdése. A család egyik barátjának a férje is hasonló mentalitású volt, mégis megütötte a lányt.
A kérdező hozzászólása: 10.12: Próbáltam finoman kifejezni magam, de igazad van, egyáltalán nem elfogadható. Sõt..
èn vagyok az aki azt írta, hogy kiharcolja a verést. Nekem a legjobb barátnöm egy ilyen személy. 32 évesen pszichológushoz jár, és ö próbálja, megértetni vele, hogy a verés nem természetes. Gyerekkorában volt hogy az anyja falba verte a fejét ha valami nem tetszett neki. Ö volt az a lány akivel senki nem szívesen barátkozott, mert sajnáltuk, vagy nem is tudom. Aztán pár éve össze hozott minket a sors, és azóta nagyon jó barátnök lettünk. Elmeelete, hogy tini korától mindig valami durva dolog vetett véget a kapcsolatának, vagy eltört valamilye, vagy a foga hullott ki. Aztán 28 évesen egy rettentö jámbor ember lett a párja. Olyan emeber volt aki még egy legyet sem csapna le. A srácot ismertem én is , igaz távolról csak. ès a srác egyszer lekevert neki egy pofont, és akkor a fiu döbbent rá, hogy ennek a lánynak kezeltetnie kell magát. nem hagyta el, hanem mellé állt és segít neki. Azóta össze házasodtak. A lány azt mondja, ha valamit úgy érez hogy rosszul tett a férjének, akkor van egy olyan érzés benne hogy neki azért meg kell bünhödnie. Erre nem egyedül jött rá, erre az orvos vezette rá, még a mai napig nehezen uralkodik magán hogy ne huzza túl a húrt. Azt mondta egy pofon a számára megnyugvás volt, azzel érezte azt hogy a vita le van zárva. Ekkor mesélte el azt is hogy gyerekorában milyen szörnyen ütötte a saját anyukája, akkor jöttem rá, hogy a suliban miért nem akartunk vele barátkozni. Szóval ha egy férfi egy ilyen növel találkozik, nem szabad megvernie, még ha azt is érzi hogy pedig kellene, inkább segítsen neki orvoshoz menni.
Csak az agyilag gyenge ember üt.Valóban vannak olyan nõk férfiak akik szinte kiprovokálják, de akitõl ki lehet provokálni azzal van a fõ baj.Ha annyira nem megy együtt, hogy elviselhetetlen el kell válni.De megütni bárkit is szánalmas undorító viselkedés.És igaza van az egyik hozzászólónak, akin látni az agresszió effajta jeleit amikor ideges, akkor kell a kapcsolatnak véget vetni, nem kell megvárni még az elsõ pofont sem.
A kérdező hozzászólása: 10.33: Igen, szerintem is így kellene lennie, és az a borzasztó, hogy ezek a férfiak akik így bánnak a feleségükkel még büszkék magukra, azok akik meg olyanok mint én általában le vannak szólva, hogy túl jól bánok a párommal... Elég hülye világban élünk az biztos. 2 hete a kedvesem beteg volt, és az ágyat nyomta, én otthon maradtam vele, hogy ne kelljen semmit csinálnia, hanem pihenjen mert tényleg rosszul volt, erre este elhívtak minket valamerre, és mondtuk, hogy nem megyünk mert õ beteg, és mondta a srác, hogy legalább én menjek, hagyjam otthon, úgysem tudok mit csinálni vele. Mondanom sem kell gondolom, hogy nem mentem. Utána majdnem én voltam a rossz mert otthon maradtam a feleségemmel aki beteg meg a fiammal.
ha a férfi (gyökér férfi) úgy érzi, tekintélyét vesztette, így akarja megmutatni, ki az úr a háznál.
az is lehet, hogy az a bajuk az ilyen férfiaknak, hogy nem tudja sehol sem bizonyítani önmagának, hogy õ valamiben a legjobb, teljesítménykényszeres, de nem néznek fel rá sehol, ezért egy senkinek érzi magát. nem tudja sehol máshol érvényesíteni a dominanciáját, mint otthon. így hát, ott basáskodik, ahol tud. az ilyeneknek biztos, hogy kisebbségi érzésük van.
akik erõszakkal akarják elérni hogy igazuk legyen, elõbb vége legyen a veszekedésnek, stb. nem tudnak beletörõdni, hogy másnak is van véleménye, igaza. dominálni akarnak a kapcsolatban, és ezt minden áron.
Elég sok barátomat gyerekkorában az anyukája vert, nem az apukája... õszintén szólva már kissé elegem van ebbl a "verik a nõket" témából. El lehet válni, ha nem jó a házasság. Én kaptam anno néhány pofont apámtól, akkor nem értettem, miért, most úgy gondolom, emiatt van az, hogy csomó dolog egyszerûen nem megy (gondolok itt a bunkó dolgokra, pl hogy más cuccában kutakodjak, stb). Az meg igenis megesik, hogy az emberekbõl kiprovokálnak egy ütést. Eddig egyszer verekedtem suliban, kb egy órán keresztül beszólongatott egy gyerek, vagy 20x mondtam neki, hogy hagyja abba, mert ideges leszek. Nem tette, elborult az agyam, és hasbarúgtam. Azt mondjuk, amikor jelentéktelen szar vitákban, ok nélkül megy a verekedés, elítélem
a 10:14-est nem kellett volna lepontozni, nem mond hülyeséget.. tényleg sok alapból agresszív férfi van (úgy vettem észre, hogy a legtöbb akkor veri a nõt, amikor a saját dolgai nincsenek rendben, tehát tegyük fel nem kap elég elismerést a munkahelyén, kisebbségi komplexusa van, stb.), de valóban vannak olyan nõk, akik szinte kiharcolják a verést. (pl. az anyám.) ez egyfajta játszma. elkezdenek veszekedni, addig hergeli (esetleg meg is üti) az apámat, amíg az nem ad neki egy (vagy jóval több) pofont.utána anyám eljátssza a megtört nõt, magába roskad, aztán összeszedi magát és minden megy elölrõl.egyszer megkérdeztük tõle, hogy ha az apám ilyen, akkor mégis miért marad vele..a válasz pedig ez volt: talán pont azt szeretem benne, hogy nem hagyja magát. szerencsére már 2 éve elváltak, de van egy olyan érzésem, hogy még lesz dolguk egymással.
tényleg vannak áldozat típusú emberek. a viktimológia foglalkozik ezzel, ha jól tudom. nem tudom, mitõl lehet valaki ilyen, de biztos, hogy a gyerekkorban gyökerezik ez is, mint oly sok minden. tény, hogy vannak olyanok, fõleg nõk, akik nem egy, és nem két kapcsolatukban áldozatok, jobb esetben "csak" lábtörlõk, hanem az összesben, sajnos.
A gyerekbántalmazás más tészta, de az is elítélendõ. Ami a nõk elleni erõszakot illeti, ez mint társadalmi probléma - hiába van egyeseknek "elegük belõle" - LÉTEZIK. Én kétségesnek tartom, hogy vannak-e áldozattípusok és társfüggõk - nem tudom. Veszélyes ilyesmivel dobálózni, mert elkeni a valódi problémát, és eltereli a figyelmet arról, aki miatt a probléma létrejött: az erõszakos elkövetõtõl, az erõfölényével visszaélõ "férfiról". (Férfi az ilyen?) És a segítséget és a nyugodt életet az is megérdemli, aki netán "áldozattípus". De sokszor ez csak jó kifogás, áldozathibáztatásnak hívják ezt. Ne innen közelítsétek. Az erõszakra nincs mentség, ha én nem akarok valakit megütni, nem ütöm meg, akármit csinál, olyan nincs, hogy "rákényszerít" - faképnél lehet hagyni.
Ha egy férfit megüt egy nõ, a férfi erõfölényénél fogva m, ehgteheti, hogy lefogja a kezét, és így elhárítja a további ütéseket - viszont ha egy nõt elkezd ütni eg yférfi, a nõ nem tudja a férfit lefogni, és el kell tûrnie, amit a férfi rámér.
Tenyleg vannak nok akik kiprovolkaljak, ott van az anyukam peldaul. Mindig olyankor zuvatol amikor nem kellene. Mar mindenkit eluldozott maga mellol, pedig 4-en vagyunk testverek. Mindenkit ki tud hozni a sodrabol:) ) 32/N

Családi adókedvezmény nem teljesen világos segítene valaki aki hasonló cipőben jár? Első házasságomból van egy 11 éves fiam, a második házasságomban született egy közös gyermek, akivel gyesen vagyok.

jelenleg nemtudom érvényesíteni a családi adókedvezményt egyik gyermek után sem csak a férjem, az ? év végi adókedvezmény számításánál az én hozott gyermekemet is figyelembe tudjuk venni az adóbevallásnál, vagy csak a közös gyermek után tudja érvényesíteni?

Legjobb válasz: Mivel a férjed, és nem csak az élettársad, ezért a hozott gyermekre is igénybe veheti a családi kedvezményt. A házasság intézményének jellemzõje, hogy együtt tartjátok el a háztartásotokban élõ gyermekeket még akkor is, ha nem mind vér szerinti. Ez pedig feljogosít arra, hogy családi pótlékra jogosult legyen utánuk, ez által családi kedvezményre is jogosult. A családok támogatásáról szóló törvényben benne van, hogy családi pótlékra jogosult "a saját háztartásban nevelt gyermek szülõjével együtt élõ házastárs". Nincs kikötés, hogy vér szerinti gyermeknek kell lennie. Ráadásul év közben is jogosult igényelni, nem csak év végén.

Mivel a férjed, és nem csak az élettársad, ezért a hozott gyermekre is igénybe veheti a családi kedvezményt. A házasság intézményének jellemzõje, hogy együtt tartjátok el a háztartásotokban élõ gyermekeket még akkor is, ha nem mind vér szerinti. Ez pedig feljogosít arra, hogy családi pótlékra jogosult legyen utánuk, ez által családi kedvezményre is jogosult. A családok támogatásáról szóló törvényben benne van, hogy családi pótlékra jogosult "a saját háztartásban nevelt gyermek szülõjével együtt élõ házastárs". Nincs kikötés, hogy vér szerinti gyermeknek kell lennie. Ráadásul év közben is jogosult igényelni, nem csak év végén.

Férjem a házasságunk alatt örökölt kb.2millió forintot. Amit minden írás nélkül átvett az édesanyjától. Ebben az időben vásárolt egy autót és a családi nyaralást is ő fizette. Követelhet-e, ilyen összeggel többet a vagyonmegosztásnál?

Mivel a pénzt sosem láttam, így a pontos összeget sem tudom, hogy mennyit örökölt. De ma már 3millió forintról beszél. Azt mondja a lakásra költötte, amit igazolni nem tud és nem is igaz. Most valószín? utólag fognak írni egy átadási szzerz?dést, ami szerintem törvénytelen.

Legjobb válasz: Férj és feleség voltatok az öröklés pillanatában?Igen?akoor azt csinál amit akar,mert annak a pénznek a fele a tied,mivel a házasság az egyben vagyonközösség is,hacsak nem írtatok az elején házassági szerzõdést.Az utólag írt suerzõdés megkötése elõtt FORDULJ ÜGYVÉDHEZ!!!!!!

Férj és feleség voltatok az öröklés pillanatában?Igen?akoor azt csinál amit akar, mert annak a pénznek a fele a tied, mivel a házasság az egyben vagyonközösség is, hacsak nem írtatok az elején házassági szerzõdést.Az utólag írt suerzõdés megkötése elõtt FORDULJ ÜGYVÉDHEZ!!!!!!
Szia.Én úgy tudom, hogy az örökségre nem vonatkozik a vagyonmegosztás, az az övé, de kérdezz meg 1 ügyvédet.Jól is néznénk ki, ha anyukám lakását öröklöm, járna a fele a férjemnek.Milyen alapon?Az nem a közös vagyon.Õ nem dolgozott érte...
Meg, hogy örökölt, ha él az anyukája?Max.ajándékba kapta...
egyrészrõl: http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/ugyek/csalad/hazassag.. másrészrõl, ha az ügylet kevesebb, mint 5 éve zajlott, akkor jöjjön csak elõ vele nyugodtan, csak te meg ne felejtsd el befújni az apehnél, merthogy ha ajándék, ha örökség, mindenképpen adóköteles.
A kérdező hozzászólása: Nagyon szépen köszönöm a linket! Rengeteg jó információhoz jutottam általa. A többieknek is köszönöm a válaszokat, de igazából jó lenne, ha csak az írna aki tudja is a lehetséges megoldásokat és volt már hasonlóhoz köze. A találgatás és hogy forduljak ügyvédhez az magától érthetõ, ezért nem tudok vele mit kezdeni.


Ez nálunk természetes. Házasságban MINDEN közös. Ez a normális.
Mindkettõnk fizetése közös számlára megy, a lakossági számlánkra mindketten utaltatjuk az összes jövedelmünket, és abból költünk.
érdekesség: japánban a férj a teljes fizetését hazaadja a nõnek, majd a nõ, úgymond zsebpénzt ad neki vissza, amit arra költ amire akar.
:-DDDDDD kérdezõ a gyerek is a bankszámkánra megy ???? nem is tudtam h vannak virtuális gyerekek is
Külön számla, külön bankban, de a pénz KÖZÖS. Az egyik számlát ott nyitottuk, ahol a különbözõ megtakarításokra kedvezõbb kamatot adnak és az utalás kedvezményes, a másikat ott, ahol a napi bankolás (kp-felvét, beszedési megbízás) olcsóbb. Az egyik fizetést lekötjük, a másikból élünk. Lakásra gyûjtünk.
Igen, nálunk egy számlára megy. Én onnan elutalok mindent, amit kell, a többit kiveszem. férjem havonta max egy ötezrest költ, friss zsemléért, kifliért megy be reggel, mikor dolgozni megy. Én vásárolok, fõleg én járok autóval, szóval én tankolok. Itt kérem, nõuralom van :) NEm ám, csak így alakult :) ))
Igen mi olyan érdekes ebben?
Nálunk nincs közös számla. Házasság ide vagy oda, a közösködés nem jött be egyikünk számára sem, elõzõ kapcsolatainkból már megtanultuk a leckét. Addig, amíg minden happy, addig persze hogy nincsen gond, de ki tudja, hogy a másik ember mire képes a harag esetén. A mai világban, a közös kasszát nem tartom helyén valónak. Külön kasszán vagyunk, mindenki a maga részét fizeti a háztartásból. Nincs súrlódás soha a pénzügyek miatt. Így nem idegesítem magam, ha a harmadik drága cipõt veszi a hónapban, és õ sem szól, ha megint új mûszaki kütyüt veszek magamnak. Nincs veszekedés, mert ennek lehetõségét is megszüntettük a külön számla használatával.
A párom kézhez kapja a fizetségét.
Kulon szamlaink vannak, de pontosan tudjuk a masik keresetet, es sok keszpenzt tartunk itthon.Masreszt 8 ev hazassag alatt egyszer sem volt szuksegunk a masik keresetere kiegesziteskent, igy fel sem merult, hogy kozos szamlara utaljuk.Ha valamelyikunk keveset keresne gondolom akkor lehetne ra szukseg.A nagyobb kiadasokat termeszetesen megbeszeljuk.
Én is a közös kassza híve vagyok, de nem értem, miért kell lepontozni azokat, akiknél a külön kassza mûködik. Szerintem is egy kicsit "rideg" megoldás, de ettõl függetlenül is szeretheti egymást két ember. Pont az a lényeg, hogy minden család megtalálja a számára megfelelõ megoldást. Ez olyan, mintha azok, akik tûzkárra kötnek biztosítást, kiközösítenék azokat, akik viharkárra teszik. Nekem bejön a közös kassza - úgysincs olyan, hogy enyém vagy tiéd, a pénz közös. Ettõl függetlenül így olcsóbb, ha egy helyen van a pénz, könnyebb számon tartani, és a kiadásokat is könnyebb kordában tartani, ha csak egy banki kimutatást kell értelmezni.
Ki az az elmeháborodott, aki a "nálunk közös a számla" vagy "nálunk külön számla van" válaszokat lepontozza vagy felpontozza?? Miért teszi? Soha nem fogja megmagyarázni?
nálunk külön számla van, de nincs véresen komolyan vett külön kassza. persze mindenkinek megvan a saját kis pénze amibõl bedob a közös költségekre, viszont nem költjük a másik pénzét a saját bolondságainkra. nekem érdekes módon a közös kassza/számla lenne fura, hiszen nem tudnám számon tartani pontosan, h meddig költöm az általam megkeresett pénzt, és honnantól a páromét. ha majd lesz gyerekünk, akkor úgyis kialakul valami rendszer a rá költött pénz tekintetében.
A lányunk születése óta van közös számlánk. Addig kevesebb volt a közös kiadás és a több a saját, akkor ez megfordult. Mind a kettõ jól mûködött. Én most megyek vissza dolgozni, a bankköltségeket nézegetve eszem ágában nincs saját számlát nyitni. A férjem számlájához lehet nyitni megtakarítási számlákat, oda rakunk félre.
közös kasszán vagyunk, de külön bankszámlára kapjuk a fizetésünket. Amkor összejöttünk, akkor is így volt, így is maradt. De a pénz közös. Most lett volna, hogy közös számlát nyitunk, de kiderült, hogy kedvezõbb, ha 2 külön számlával megy tovább a dolog. Úgyhogy ezért még mindig külön számla van.
16: Németországban élünk, nincs gyes. Fél év után mennek vissza az anyukák dolgozni. Úgyhogy ilyen probléma nálunk szerencsére nem merül fel.
Nálunk külön van a két számla, de amint megérkezik a fizetésünk, levesszük, és közösen elosztjuk, hogy mire mennyit szánunk. Minden közös, nincs tied vagy enyém, csak miénk.
Utolsó tudom nem kötelezõ otthon maradni gyes-en, de ha te gyes-en leszel és 25 ezer lesz a jövedelmed abból, hogy oldjátok ezt meg? Nem bántás inkább e kis kíváncsiságból kérdezem.
CSak szólok annak, aki lepontozott, hogy 17 éve mûködik. ÉS baromira nem értem, ami nekem jó, azt milyen jogon kérdõjelezi meg egy idegen. Bolondok.
Anyagilag is jobban megéri, mert egy számla két kártyával sokkal olcsóbb havonta, plusz mivel havonta több jövedelem is érkezik rá, így kedvezõbbek a feltételek, kezelési költség kevesebb, stb, szóval ilyen meggondolásból is megéri.
A kérdező hozzászólása: Kiváncsiságból kérdeztem hogy kinél hogy van ez mert a párom felvetette a közös kasszát az én szüleim is külön kasszán vannak nem tudom nekünk hogyan fog ez bevállni meglátjuk . Köszönöm a válaszokat .
Az én fizetésem megy a közös számlára, a párom kézbe kapja, ebbõl élünk. Jó eséllyel ennek is megmarad úgy a fele, szóval hó végén a maradék szintén megy a bankba. A számlánkról csoportos beszedéssel vonják a rezsire a pénzt és kb. ennyi. Ha összegyûlik egy kicsit nagyobb összeg, akkor lekötünk, vagy befektetünk. Ez így most kényelmes és jól mûködõ megoldásnak tûnik.
20-as én mindenkit felpontoztam, pont azért, higy szegények ne maradjanak lepontozva, és különben is, a kérdés tekintetében minden válasz hasznos. Csak itt egyesek összekeverik a dolgokat. Itt nem like és unlike gombok vannak ám!

A családi pótlékot -házasságban- ki kapja: az anyuka, az apuka-vagy mindketten; mekkora összeg ez?

Legjobb válasz: A családi pótlék (havi ellátás) összege 2008. januártól: Egy gyermekes család esetén: 12.200.- Ft Vagy az apa, vagy az anya igényelheti.

A családi pótlék (havi ellátás) összege 2008. januártól: Egy gyermekes család esetén: 12.200.- Ft Vagy az apa, vagy az anya igényelheti.

Mi a véleményetek azokról a lányokról, akik házasságba menekülnek a családjuk miatt?

Pl. az apa részeges, nem hajlandó dolgozni, az anya tartja a családot de idegbeteg és a lány az iskola elvégzése után kapcsolatba, házasságba menekül, akár id?sebb férfival, hogy odaköltözhessen. Elítélitek?

Legjobb válasz: Nem ítélem el,de ostobaságnak tartom. A házasság nem csodaszer. Ha nem szeretik egymást.ha a férj idõsebb,akkor könnyen csöbörbõl vödörbe kerülhet.

Nem ítélem el, de ostobaságnak tartom. A házasság nem csodaszer. Ha nem szeretik egymást.ha a férj idõsebb, akkor könnyen csöbörbõl vödörbe kerülhet.
Semmilyen véleményem nincs. Max.nagyon okos, jó tanácsokat adunk majd nekik itt, amikor ki vannak akadva attól, hogy 1-2 gyerekkel a nyakukban szar a kapcsolatuk, boldogtalanok, reménytelenek, utálják, és unják az életüket, mert esélyük sincs változtatni rajta. Mindenki jó valamire, ha másra nem, elrettentõ példának.:-))
Énis mennék...mert nem birom...de nem vagyok biztos benne , h jól tenném -e :(
Én egyáltalán nem! Ha valaki úgy látja, hogy neki ez az egyetlen kiút / neki így jó, akkor miért lenne elítélendõ? Nem is értem... o.O Senkinek semmi köze hozzá!
Nem. Egy ilyen családból én is kb bármi áron elmenekülnék.
KÉnyszerhelyzetben van.
Én is mennék. Méghozzá az anyagiak miatt (is). A családom nagyon rendes, nagyon szeretem õket, de nem tudják beosztani a pénzt. Egyszer jól élünk utána meg szinte nincs mit enni. A párom nem gazdag, de pont az ellentéte a szüleimnek: beossza a pénzt. Nos, ha két keresetet osztunk be szépen akkor nyugodtan meg lehet élni. És emellett ottvan a szeretet&szerelem... Errõl se feledkezzünk meg.
Egyetértek elõzõ.
az a véleményem, hogy az ég egy adta világon semmi közöm mások magánéletéhez és nem is érdekel ;)
Akik normális házasságot hoznak össze (tehát mindketten boldogok, és mindkettõnek van belõle érdeke) azokat minek kellene elítélni? Errõl szól a házasság :) Nyilván ha egy 50-es pasit veszel el, és az elsõ héten hajszárítás közben nem dobod be mellé a hajszárítót... hanem eljátszod hogy minden happy, na az gáz... De lehet rosszul látom, nekem mindig a problémás csajok jöttek be... :) 20/F
Ajánlom Bpen a Koós Károlyt. Ott szakmát tanulhatsz, mellette koleszban lakhatsz és mindemellett dolgozhatsz diákmunkában, vagy fõállásban, sõt mi több, magában már a tanulandó szakmában is elhelyezkedhetsz. Anyuddal közöld, hogy majd mész fõsulira/egyetemre, de addig is tanulni akarsz, ezért mész oda. Ha hülye és nem fogja fel, hogy az életed szeretnéd élni nélkülük, csendben intézkedj, és amikor betöltöd a 18at szó nélkül lépj le. De semmiképpen se gondolkozz érdekházasságról. AZ NEM MEGOLDÁS!!!!!!
A kinyírás nagyon divatos lett mostanában, de nem menõ. Magadat eladni, na azt se tedd soha.
ne tedd, mert megbánnád! várj a szerelemre, ne csak a szabadulás vezéreljen, különben ugyanolyan csapdába kerülsz, mint a szüleid és a történelem ismétli önmagát.
Nem ítélem el, de szerintem ez nem megoldás. A házasság nem egy eszköz.
A kérdező hozzászólása: igen, de minél több részletet tudnak az emberek, hajlamosak annál jobban megsérteni, átkozni a kérdezõt ezen az oldalon. házvezetõnõ is akartam lenni, tettem fel hirdetést. egy 50-es pasi jelentkezett, találkoztunk. közölte, a felesége most külföldön van, õ szeretetre, törõdésre vágyik. én meg tisztességes munkára vágytam. otthagytam. lehet, hogy hiba volt, nem tudom. lehet, hogy nincs választásom, vagy otthon vergõdök, vagy eladom magam. csak nehéz elszánni magam ilyen döntésre, mert 1 dolgot birtoklok az eszemen kívûl még, és az a becsületem.
Na így már azért többet tudunk rólad. De az utolsó mondatodat nem értem: magadat nem akarod belekeverni. Nem azért tetted fel a kérdést, mert megoldást remélsz magadnak?
Egy házvezetõnõnek milyen végzettség kell?
A kérdező hozzászólása: 2 hónapja keresek munkát, de sehova nem kellek. elmentem volna fizikai munkára, de még a testalkatom is törékeny. lehet jobban járok, ha kinyírom magam.
Tipikus érdeknõ és egyben gyerek, pont mint a szülei. Azoknak sem nõtt még be a feje lágya. Lehet az idegbeteg anya is ezért ment férjhez a lusta apához. Vagy azért, mert gyorsan akart kölköt, esetleg társadalmi szokásokból... Az "idõsebb férfi" tisztában van vele, hogy menekülésbõl megy hozzá a csaj? Mert akkor semmi elítélendõ nincs a dologban, egyszerûen ha a tata vállalja így, akkor összeillenek. A csaj kihasználja az öreget, cserébe nyalogathatja a friss husit. (22:48-as válaszolónak üzenem, hogy ebben a szituban a lány a kihasználó és nem a férfi!!!) Értelmes és okos nõ dolgozni megy és amíg nincs saját lakás, addig albérletbe (vagy füldugóval tûr otthon ha többet akar spórolni).
Kérdezõ, mesélj nekem!
Hacsak a férfi nem így jótékonykodik, ki fogja használni a lányt.
inkább menjen továbbtanulni vmi messzi suliba, suli mellett pedig dolgozzon és építse a saját életét. a házassággal csak saját magát teszi tönkre - mivel nem szerelembõl, hanem menekülésbõl mond igent.. szerintem
A kérdező hozzászólása: én is mennék. csak nincs kihez.
Sajnálom öket mert az ilyen lányok nem szerelmet keresnek hanem egy eltartot egy pót apukát, családot aki mellet bepótolhatják a gyerekkorukat, ez persze sose jön össze és a borzalmas házzaságból nem tudnak hova menekülni legfeljebb egy úgyanilyen bántalmazóhoz már több gyerekkel a nyakukon egész életükben ki lesznek szolgáltatva másoknak.

Jososult-e a családi pótlékra egy 18 éves személy aki tanul, ha házasságot köt egy dolgozó, szintén nagykorú emberrel?

Elnézést, hogy kicsit rosszul fogalmaztam, nem tudtam máshogy:)

Legjobb válasz: Jogszabályt nem tudom, de nekem az lenne logikus ha nem. Ugyan miért? A családi pótlék a szülõknek jár a gyerek nevelésére. Ha valaki elég felnõtt ahhoz, hogy házasodjon, akkor ne kapjanak már a szülei pénzt a NEVELÉSÉRE :)

Jogszabályt nem tudom, de nekem az lenne logikus ha nem. Ugyan miért? A családi pótlék a szülõknek jár a gyerek nevelésére. Ha valaki elég felnõtt ahhoz, hogy házasodjon, akkor ne kapjanak már a szülei pénzt a NEVELÉSÉRE :)
Ha már házas nem jár.

Mennyi idős korodban kezdtél el a pároddal karácsonyozni a családod nélkül? Házasság előtt vagy után?

Legjobb válasz: 19 évesen, akkor már együtt éltünk. Úgy, hogy karácsony egyik napja az én szüleimmel, másik nap az övéivel, harmadik nap csak mi ketten. Maga a Szenteste eddig mindig máshol volt.

19 évesen, akkor már együtt éltünk. Úgy, hogy karácsony egyik napja az én szüleimmel, másik nap az övéivel, harmadik nap csak mi ketten. Maga a Szenteste eddig mindig máshol volt.
Hát mióta együtt vagyunk, közösen ünnepeljük. Tavalyelõtt 24-én az én szüleimnél voltunk, mert nálunk a 24 a fõ napja a karácsonynak (az õ családjánál az még semmi), 25-én délután mentünk el az õ szüleihez. Ez még akkor volt, mikor nem éltünk együtt. Aztán tavaly, 2011 karácsonyán, mikor már külön éltünk albérletben, 24-én a az én szüleimhez mentünk szintén, ott aludtunk, másnap délután onnan mentünk el a szüleihez, és este hazamentünk az albiba. 26-án kettesben voltunk.
28 vagyok, 3 éve házas és már fiunk is van, mégis minden Szentestét anyukáméknál töltünk. Nem kor kérdése, hanem családé. Azért mert valakinek lesz võlegénye, férje, lakótársa, még nem muszáj azonnal kettesben Karácsonyozni, ha egyébként szívesen vannak együtt a családdal egy nagyobb családi Karácsonyon. A Karácsony nem Valentin nap, én annak örülök, minél tovább tarthatunk nagy családos Szentestét :) Mint a filmekben, nagy vacsora, iszogatás, gyerekek játszanak, nagy nevetések, sztorik, ajándékhegyek, hatalmas fa, sütik, meghitt családi beszélgetés éjjelig. Minél több szerettemmel. Nekem ez az igazi Szenteste.
mi 1 évre rá, hogy összejöttünk. Akkor voltam 17.
mi már az 1. karácsonyunkat együtt töltöttük, mert fél év után költöztünk össze. Én akkor voltam 20 éves. 24-t igyekszünk felváltva tölteni a szülõknél, csak nálunk annyival nehezebb, hogy az én szüleim elváltak, az õ szülei pedig 250 km-re laknak. Hát ez van. De már besokalltunk. jövõre, remélem már terhesen, nem fogok én rohangálni 4-5 helyre, jöjjenek õk :)
Hazassag utan
19 éves voltam mikor összejöttünk, amíg csak jártunk addig a 25.-ét nálunk, a 26.-át náluk töltöttük. Mikor összeköltöztünk, és házasok lettünk a szentestét mindig kettesben töltjük, majd utána megyünk a szülõkhöz. Egyik nap egyikhez, másnap a másikhoz. :)
Már az elsõ karácsonyt is együtt töltöttük (az év tavaszán jöttünk össze), mert addigra náluk laktam már. Szenteste otthon voltam (egy héttel elõtte mentem haza), 25-én reggel meg jöttem vissza páromhoz Pestre, és együtt karácsonyoztunk a családjával. A következõ szentestét (tavaly) már együtt töltöttük, és 25-én párommal együtt mentünk haza hozzánk. Valószínûleg ez lesz a bevett szokás: szenteste itthon együtt, másnap meg utazunk le az én anyukámhoz.
24 éves voltam amikor összeköltöztünk, azóta van külön karácsonyfánk, szép nagy. De a 24 az õ szüleivel, 25 az én nagyszüleimmel amig nincs baba.
Igazából még mindig megyünk a szüleimhez karácsonykor. Szenteste délután 6 körül, ülünk olyan 2 órát, aztán itthon kettesben, vagy megyünk anyóshoz.
Mi a szentestét együtt szoktuk tölteni, aztán minden évben megvan, hogy ki tartja a karácsonyi ebédet, mert nagy a rokonság, és semmi kedvünk nincs mindenkit végigjárni. Ilyenkor megvan, hogy kinél lesz, kik segítenek neki, és mindenki egy helyen van. Hagyományosan a szent estét kettesben töltjük és 25-én van az ebéd, 26-án meg pihenünk szintén otthon. Nálunk házasság elõtt is így volt.

Ha házas vagyok, és külön költözünk kérhetem egyedülállóként a családit? Vagy kell hozzá valami igazolás, hogy beadtam a válást? Elfogadják házasság esetén a külön költözést is, vagy mindenképpen hivatalosan el kell válni?

Elfogadják házasság esetén a külön költözést is,vagy mindenképpen hivatalosan el kell válni? Mármint ha szeretnék egyedül állóként dolgokat igénybe venni,ezt csak akkor tehetem ha hivatalosan elválok?

Legjobb válasz: Erre akkor lesz lehetõséged, ha kimondták a válást. Addig nem. Ha sürgõs húzz bele. :))

Erre akkor lesz lehetõséged, ha kimondták a válást. Addig nem. Ha sürgõs húzz bele. :) )

Hogy tudnám én mint gyerek megmenteni szüleim házasságát? Apukám beleszeretett egy nőbe, aki tönkre akarja tenni a családunkat azzal, hogy elcsábítja apukámat. Anyukám erről tud és segíteni akar.

Legjobb válasz: tévedés ne essék. nem a nõ a hibás hanem apud.már bocs. de felölem rászállhat ezer nõ is a férjemre(pasimra) ha ö le se szarja öket. csak azt lehet elcsábitani aki hagyja magát. és körülnéznék szüleim életébe hogy minden okés e. mert a félrelépés oka a másik fél nemtörödömsége is lehet,jelen esetben anyudé,vagy hogy már nem törödnek egymással,nem beszélnek meg semmit és nem töltenek el együtt idöt.)

tévedés ne essék. nem a nõ a hibás hanem apud.már bocs. de felölem rászállhat ezer nõ is a férjemre(pasimra) ha ö le se szarja öket. csak azt lehet elcsábitani aki hagyja magát. és körülnéznék szüleim életébe hogy minden okés e. mert a félrelépés oka a másik fél nemtörödömsége is lehet, jelen esetben anyudé, vagy hogy már nem törödnek egymással, nem beszélnek meg semmit és nem töltenek el együtt idöt.)
Figyelj, tudom, hogy ezzel nehéz szembenézni, de a családot nem az idegen nõ teszi tönkre, hanem apukád, aki ezek szerint hagyja magát elcsábítani. Még ha nem is szép, amit az idegen nõ csinál, családotokért nem neki kell felelõsséget vállalnia, hanem apukádnak, hiszen õ van benne. (És dönthetett volna úgy is, hogy visszautasítja az idegen nõt.) Sajnos gyerekként nem sokat tehetsz, ne is nagyon keveredj ebbe bele, mert meg fog viselni. :( És gondold meg, hogy ha apukád képes anyukádat megcsalni, akkor lehet, jobb lesz, ha elválnak. Apukád még lehet jó apukád neked attól, hogy anyukádnak nem jó férje, illetve hogy a kapcsolatuk megromlott.
Anyukádtól nem valami szép dolog, hogy a gyerekét akarja felhasználni a másik nõ elüldözésére. A lényeg, amin nem tudsz se te, se anyukád változtatni: apukád SZERETI ezt a nõt. Nem tudtok mit tenni ez ellen. Minden próbálkozás csak olaj a tûzre, és apukádnak annál jobban fog kelleni az új nõ. Nem hiszem egyébként, hogy az új nõ a családotokat akarja tönkretenni. Az is lehet, hogy nem õ volt a csábító, hanem apukád. Az új nõ valószínûleg csak szerelmes, nem pedig gaz családromboló.
azon felül, h elmondod a véleményed, h te mit szeretnél, hogyan legyetek, nem tehetsz semmit, te a gyerekük vagy, nem döntõbíró, és nem pszichológus. az, h a szüleid negyütt maradnak-e, és hogyan, az az õ döntésük. az, h neked milyen szüleid, ott támaszthatsz elvárásokat. ez iszonyú kemény, sok felnõttnek is. sok bölcsesség kell, h megértsük mi az, amin változtathatunk, mi az, amin neö és mi a kettõ között a különbség. keress segítséget magadnak, törõdj a lelki életeddel, tégy az egyensúlyért, a tesódnak is szüksége lesz rád ha segítség kell konkrétan, írj.
igen, anyukád elsõsorban nem neked akar segíteni, hanem inkább úgy fogalmaznék, hogy téged akar felhasználni, hogy megtartsa a férjét. Ami nagyon nem szép. Ha már apukád ebbe belement, akkor nem rajtad fog múlni ...
Nem tudod, és ne is akard megmenteni, mert az õ kapcsolatuk már sosem lesz a régi. Ha valamelyik fél a kapcsolatból más nõ v férfi felé fordul ott nemez az alap probléma, hanem az amiért másnál keresett vígaszt, vagy csak szexuális kapcsolatot. Ne akard hogy miattad maradjanak együtt, mert azt késõbb a fejedhez vághatják. Elcsábítani csak azt lehet aki hagyja magát, kétlem, hogy egy embernek az legyen a célja, hogy egy családot tönkre tegyen. A nõvel tudsz beszélni legfeljebb, de itt nem a nõ az elsõdleges probléma
Ha tudod ki a nõ, keresd fel.Beszélj vele.De ha apukád ilyen, akkor csak a következõ ilyen nõig fog tartani a siker.Beszélj apukáddal is, hogy neked fontos a családod, és jobban gondolja meg, mit csinál!Ne csak magára gondoljon.
Mennyi idõs vagy? És mit takar az a mondat, hogy "anyukám errõl tud és segiteni akar"? Anyukád téged is belevon ebbe a dologba?
Az a lehetõség senkinek nem jutott eszébe, hogy kihancúrozza magát, és utána visszakullog?
Volt egy hasonló válásközeli helyzet a szüleimnél. Igaz, akkor már 19 voltam és külön éltem, de anyám sokszor felhívott és néha be is akart vonni a dologba. Mondtam nekik, hogy szívesen leszek hallgatóság, de döntõbíró és beavatkozó nem, ugyanis nekem a szüleim és nem a házastársaim. Fordított esetben, ha nekem lenne gondom a férjemmel, hülyén nézne ki, ha õk a lelki támogatáson kívül bármit beleavatkoznának a dologba. Végül rendezték soraikat, de anyámmal volt komolyabb bajuszakasztásom is, mert voltak olyan próbálkozásai, hogy "menj be ide és ide, ha itthon vagy és beszélj a nõvel". NEM. Ezt kettejüknek kell megoldani. Ha netán elváltak volna, attól mindketten a szüleim maradnak és szeretem õket, hiszen apai és anyai minõségükön nem változtat ez sem. Maximum két helyre jártam volna haza szülõlátogatóba. De olyanra is emlékszem, 10-11 éves koromból, hogy anyám valamin felkapta a vizet (apám sokat dolgozott felelõs beosztásban és néha keveset volt otthon, késõn ért haza), majd NEKEM mondogatta, hogy õ ezt nem bírja, elválik, én kit választanék? Hát nagyjából 10 évesen is felháborodtam azon, hogy ezt miért nekem kell megmondani, megoldani? Miért nekem panaszkodik anyám, miért nem apámmal beszéli meg? Mérgemben mondtam, hogy ahhoz, aki jobban keres. (Nem így gondoltam, de nagyon feldühített az, hogy anyám rám akarta terhelni az õ házassági problémáját, fõleg ennyi idõsen.) Ezzel elértem, hogy anyám elvesztette az egyetlen hallgatóságát, két napra megsértõdött (rám is...), aztán hirtelen lekerült napirendrõl a téma. Bár ott annyiról volt csak szó, hogy anyám szerintem unatkozott, mert akkoriban tényleg csak a sok munka miatt volt apám távol. Tehát nagyon gusztustalan dolognak tartom, ha ilyenbe gyereket belevonnak. A gyereknek az a két ember a szülõje, nem a házastársa. A házasságukhoz semmi köze és nem is szabad bevonni ebbe.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!