Találatok a következő kifejezésre: A barátom többet iszik, nem lehet (1 db)

A barátom egyre többet iszik, nem lehet vele beszélni, kezdem megunni. Szakítsak vele?

Már lassan két éve vagyunk együtt, az elején is volt hogy elment a haverjaival és buliztak,részegen jött haza, minden hétvégét a kocsmázással, haverozással töltött,én meguntam és szakítottunk.Egy pár hét múlva visszakönyörögte magát, megbocsájtottam neki, kibékültünk, le is tette a piát, csak velem foglalkoztoo, minden jó volt.De csak 5hónapig bírta igy, utána megint elkezdett a heverokkal járkálni, és most két hónapja már megint rendszeresen iszik,minden hétvége err?l szól miközben én még a barátn?mhöz se mehetek le mert veszekszik és mindennek lehord,azt mondja biztos van valakim és hozzá megyek, holott senkim sincs.Minden hétvégém arról szól hogy otthon ülök és várom hogy mikor mászik haza, nem merek elmenni szórakozni se mert lejárat hogy mindenki tudja hogy részeg folyton, már egy pár barátn?m el is fordult t?lem(egy-kett? igaz még maradt)mert hülyének tartanak amiért vele vagyok még mindig.Belefáradtam a sok csalódásba, szeretnék élni és szeretni ahogy egy fiatal huszonéveshez illik, szeretném szeretni de egyre csak azt kapom töle hogy b?zlik a pofája a piától, nem engedi hogy segítsek neki, nem lehet beszélni sem vele hetek óta.Már hetek óta van hogy haza sem jön, a szilvesztert is máshol töltötte,karácsonykor is kocsmázott.Szeretem sajnos de egyre távolabb érzem magam, nem tudom mit tegyek, ha elmennék talán az lenen a legjobb de akkor még rosszabb lenne mert úgy érezném hogy cserben hagytam, nem értem ha egyszer le tudta tenni akkor miért nem teszi le ismét?Ha most elhagyom többé nem fogom újrakezdeni,nincs több esélye.

Legjobb válasz: Én személy szerint egy pillanatig sem várnék. Ez a kapcsolat megöl téged. Lehet, hogy ideig-óráig jó, de sajnos tény, hogy kevés olyan piás van, aki tényleg le tud állni...

Én személy szerint egy pillanatig sem várnék. Ez a kapcsolat megöl téged. Lehet, hogy ideig-óráig jó, de sajnos tény, hogy kevés olyan piás van, aki tényleg le tud állni...
csak egyet érteni tudok nem érdemel meg téged!!!
Tudod sok ember csak akkor fog megváltozni, ha otthagyja a másik. Engedd el õt, ha jót akarsz mindkettõtöknek.
Szia!Én is ebben a se vele, se nélküle cipõben jártam kb.7 éven keresztül.Szakítottunk, kibékültünk, majd össze is házasodtunk.Az esküvõn még nem vettem észre, hogy csak én vagyok boldog-a családom meg iszonyúan félett.1 év sem kellett ezután, hogy tökéletesen kiboruljak, összetörjek.Elkezdett kinyílni a szemem, a huszonévesek életét kezdtem élni, a maradék baráti köröm tartotta bennem az erõt.Ennek az lett a vége, hogy egy szép este úgy megvert, mert mi jogon merek én bármit is hangoztatni, hogy majdnem ottmaradtam.Persze, akkor is részeg volt.Akkor adtam be a válást és soha nem engedtem vissza, mert persze ostromolt ezerrel a "szerelmével".Hihetetlen, de nehéz volt.Marha nehezen álltam fel lelkileg, emberileg, de ma már olyan, mint egy régi film...Akkoriban jött segítségemre egy jó barátom, akivel azóta a babát tervezzük.Üzim lényege:legyen erõd lépni, egyszer az életben TE legyél a fontos magadnak(megéri), és merj segítséget kérni bárkitõl, aki még melletted maradt, hidd el, akkor mindenki, aki számít, ott lesz, hogy segítsen!
tökéletesen igazuk van, merj lépni és ha egy lépést teszel a változás felé a változás kettõt tesz feléd..és kapsz segitséget. ne is reménykedj, hogy megváltozik és más lesz ez az ember, igaz vannak csodák, de szerintem ez itt és most nem az a helyzet. Ha a statisztikát nézem 100-1 ha jobb irányba fordul, lehetne tiéd az 1, de kétséges. Térj jobb belátásra, kérj barátoktól, vagy szüleidtõl támogatást, hogy ha elgyengülnél vagy meginognál és vissza akarod fogadni erõsitsenek meg abban, hogy te ezt nem akarod! erõt és kitartást! bizz a felsõbb erõben, kérj segitséget!
Gondolj csak bele, milyen életed lenne mellette, ha már most unod. Arról ne is beszéljünk, milyen apja lenne ez a gyerekeiteknek? Vagy még az anyaság örömeirõl is lemondanál érte?? Hát sajnos én pesszimista vagyok. Nem igazán tudom elképzelni hogy majd csak úgy hipp-hopp megjavul, csodás férj és csodás apa lesz belõle. Inkább azt gondolom, a pénzedet elissza majd, téged meg a gyerekeket pedig ver ha épp olyan a kedve. Szerintem MENEKÜLJ amíg teherbe nem esel tõle.
hogy õszinte legyek én már rág otthagytam volna. Sõt mikor elõször otthagytad a helyedben nem engedtem volna vissza! Sokkal jobbat érdemelsz. Fiatal vagy, sokkal jobb pasit találsz nála majd! Elhiszem, hogy nehéz, de hidd el ez csak sokkal rosszabb lesz! Gondolj bele, mi lenne ha majd jönne a baba? Azt akarod, hogy elrontsa az életed? Lehet kemény vagyok, de én akkor is azt mondom minél elõbb hagyd ott! Teljesen megaláz, így ahogy leírtad. Sûrgõsen kezdj új életet, de NÉLKÜLE!!! Sok szerencsét!
# 5/7 2008-01-07 23:24  Privát üzenet Hasznos számodra ez a válasz? Minek mentél hozzá ha tudtad milyen?nem tudom az ilyEt sajnálni...


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Nagyon bonyolult helyzet, kérlek adjatok tanácsot. Mit tegyek?

A párommal 6 éve vagyunk egyutt, néhány honapja koltztunk ossze, lakáshitelt vettunk ki, a szuleinktol megkaptuk a "hozományt", amibol berendeztuk a lakást. Eddig nagyon jol megvoltunk, viszont miota egyutt lakunk kiélezodott a helyzet. Folyton veszekedunk mindenen, nincs idonk semmire, én még tanulok o dolgozik, o tart el, de a rezsi ram eso reszet a szuleim fizetik. Nem tudom mit tegyek, meg lehet valahogy oldani?Hogy rendezzuk a kapcsolatunkat?Vagy ha szakitunk, hogy osztozkodunk el a lakáson?

3

Honnan tudjam hogy a mi szerelmünk igazi?

5

Visszahúzódóbb lányként, ha nem vagyok valami feltűnő jelenség, már nem is lesz soha az életben barátom?

a feltűnő jelenség alatt azt értem, hogy nem vagyok kirívó szépség, inkább átlagosan csúnya, meg úgy általában semmiben nem vagyok jó, szóval semmilyen úton nem vesznek észre az emberek.
és ez a háttérben maradás abból fakadhat szerintem, hogy már elég sok emberben csalódtam, ráadásul a negatív dolgokat MINDIG magamra veszem, és olyan ember vagyok, akinek ha mondanak valami pozitív dolgot, pl. Jó a hajad, vagy valami, azt egyből úgy veszem, hogy csak udvariasságból mondják, vagy szánalomból, esetlen ironikusan és igazából az ellenkezőjét gondolja és jót röhög magában, hogy "Ez a lúzer még el is hitte, jajj de szánalmas"
és gondolom nem meglepő, hogy az önbizalmam -∞ és nem merek odamenni másokhoz, egyrészt mert félek az elutasítástól, másrészt mert az megint annyira szánalmas már, amikor egy lánynak kell azért küzdenie, hogy végre vegye más észre valaki...
így már sosem lesz barátom?
16l

10

Szerintetek csak én reagálom túl?

Van egy betegségem, de a gyógyszerekkel jól vagyok általában, kivéve tegnap este, mikor hirtelen nagyon rosszul lettem, úgy görcsöltem, hogy mozdulni is alig tudtam meg egyebek, alig bírtam bevenni, amit kell ilyenkor, márpedig ha nem veszem be, akár meg is halhatok. Egyedül voltam, segítség reményében írtam gyorsan egy sms-t a barátomnak, mert beszélni sem tudtam, hogy felhívjam. Õ elolvasta, de már lefeküdt akkor aludni, ezért nem érdekelte igazán, nyugodtan visszafeküdt és tovább aludt. Emiatt eléggé berágtam rá, megbántott vele. Nektek mi erről a véleményetek?

6

Elhagyott a barátom ma, úgy érzem belefogok halni! Mit tudnék tenni, hogy jobb legyen?

12

Ti hogy szoktatok túllépni a depressziós időszakaitokon?

10

Vissza akarom szerezni exbarátnőm. Így működhet?

exbarátnőm, az osztálytársam, mindketten 17 évesek vagyunk.2 hónapja szakítottunk, ami tulajdonképpen inkább csak ilyen "szünettartás-szerű szakítás".

Nemrég úgy alakult, hogy együtt töltöttünk egy estét, kajáltunk, elmentünk táncolni oda, ahova régen közösen jártunk, söröztünk, hazakísértem. A táncórán, ahol már rég nem voltunk, mondta az oktató, hogy nyugodtan nézzünk vissza mikor gondoljuk. Ezután volt egy osztálybuli, ahol vele keveset táncoltam, többet foglalkoztam más lányhaverjaimmal. Neki ettől nagyon szar kedve lett, sírt is, de azt konkrétan nem mondta miért, de nem nehéz összerakni, hogy miattam.

Arra gondoltam, hogy elhívnám táncórára, mivel hiányzik a tánc, és múltkor is nagyon jól éreztem amgam vele, és sokat jár a fejemben az az este. Elnézést kérek a buli miatt, és elmondom neki, hogy azért nem foglalkoztam vele annyit amennyit szeretett volna, mert nekem idő kellett, hogy átgondoljam ezt az egészet, nem akartam hogy egy buliban túlfűtve olyat csináljunk, amit nem is igazán akarunk, nem akartam neki ezzel ártani. Elmondom neki, hogy hiányzik, mint társ. Reakciótól függően esetleg meg is csókolom. Ez így beválhat? Vagy ez egyszerre sok?

8

A "mit szeretsz bennem" kérdésre mit lehet válaszolni? Ti mit szoktatok, ha ezt kérdezi tőletek a párotok?

12

Fiúk, ha a kiutaznátok 10 napra külföldre, és közben nem lenne lehetőségetek beszélni a barátnőtökkel, mi az amit egy lány tenni vagy mondani tud, ami után érzitek hogy nincs szügségetek másra?

Oké ez igy elég hülyén hangzik,de remélem értitek a szitut:D

6

Emiatt elhidegülhet tőlem?

A barátommal már négy éve együtt vagyunk. Manapság egyre többet vitázunk, mert én szenvedélyesen rajongok a katonai repülőgépekért és amikor van egy kis szabadidőm, akkor maketteket rakok össze, vagy repüléssel/repülőgépekkel kapcsolatos könyveket olvasok. De ez szerintem sose ment eddig a mi kapcsolatunk rovására. Tehát vele is sokat vagyok, és szerintem nem igaz, hogy ő vele már nem vagyok annyit. De ez őt valamiért egyre jobban zavarja és nem tudom hogyan szervezzem meg a dolgokat.

1

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!