Találatok a következő kifejezésre: A barátom szeretőm akar (141 db)

Szeretnék külföldre költözni, de a barátom maradni akar... Õ 45 én 27. Nagyon szeretjük egymást, ilyen talán csak egyszer van az életben. Nem tudom, mit tegyek. Hogyan láthatnék tisztábban az ügyben?

Vajon lehetek-e boldog ebben az országban, ahol jelenleg nagyon rosszul érzem magam... (Munkanélküliség, alacsony jövedelem, kiszámíthatatlanság, igénytelenség miatt.)

Legjobb válasz: Izraelben nem keresnek jól a pedagógusok, a minimumot kapják, és nem biztos hogy elég a kb középfok angol oda, bár lehet, hogy betennének egy héber-nyelvtanfolyamra, azt sokszor megteszik. Izraelben azok keresnek jól, akik informatikával, high-tech - el, gyógyszerekkel stb foglalkoznak, a közgazdaságban dolgozók átlagos fizetést kapnak. Az USA-ban a tanárok 30-50ezer dollár körül keresnek évente, államtól függ, a 30 nem túl sok, de 40-50 ezer már jónak számít ott is. Teljesen megértelek a kérdéseddel! Mi szerencsére mindenképpen megyünk mind a ketten, külföldre. De én mindig ezt akartam, mert olyan szakmát választottam, amirõl tudtam, hogy itthon már nem kell, de ezt akartam csinálni. Azzal nem értek egyet, hogy öreg vagy, egy ismerõsöm 32 évesen ment ki Angliába a barátnõjével, és bár "csak" egy szállodában dolgozik mint "szobalány", jól keres, és jobban megéri neki kint. És azt is megértem, hogy a barátod nem akar menni - ez a hátránya annak, hogy ekkora a korkülönbség köztetek. Szerintem gondold azt át, hogy mit tennél meg ezért a pasiért. Képes lennél-e ezt az áldozatot meghozni? Vagy késõbb megbánnád-e valamelyik döntésedet, bárhogyan is alakul? Hiszen megérted, miért nem akar elmenni, itt vannak már gyerekei, gondolom, õket se akarja messzire hagyni. Tehát itt most neked kell dönteni. Az élet egyébként rajtad múlik, milyen. Lehet, hogy itthon kevesebbet keresel, vagy éppen egy olyan fõnököd van akinek nem tetszik a mentalitása, de legalább otthon vagy! Magyarul beszélnek körülötted, érted a nyelvüket, és érted magukat az embereket is. De a te hozzáállásod a világhoz nem fog változni, hiszen te vagy te. A boldogságod és a boldogulásod rajtad múlik nagyrészt, kisebb részt az országon, ahol éppen élsz. Ettõl még persze lehet, hogy máshol jobban fogod magad érezni. Csak hogy tudd, az amerikaiak nagyon más mentalitásúak, az izraeliek meg méginkább. Ha azért nem akarsz menni mert egyedül nem mersz nekivágni, szerintem azon gondolkozz el, mennyire van ehhez köze a pasinak. A lényeg az egyedül, vagy a nélküle?

Izraelben nem keresnek jól a pedagógusok, a minimumot kapják, és nem biztos hogy elég a kb középfok angol oda, bár lehet, hogy betennének egy héber-nyelvtanfolyamra, azt sokszor megteszik. Izraelben azok keresnek jól, akik informatikával, high-tech - el, gyógyszerekkel stb foglalkoznak, a közgazdaságban dolgozók átlagos fizetést kapnak. Az USA-ban a tanárok 30-50ezer dollár körül keresnek évente, államtól függ, a 30 nem túl sok, de 40-50 ezer már jónak számít ott is. Teljesen megértelek a kérdéseddel! Mi szerencsére mindenképpen megyünk mind a ketten, külföldre. De én mindig ezt akartam, mert olyan szakmát választottam, amirõl tudtam, hogy itthon már nem kell, de ezt akartam csinálni. Azzal nem értek egyet, hogy öreg vagy, egy ismerõsöm 32 évesen ment ki Angliába a barátnõjével, és bár "csak" egy szállodában dolgozik mint "szobalány", jól keres, és jobban megéri neki kint. És azt is megértem, hogy a barátod nem akar menni - ez a hátránya annak, hogy ekkora a korkülönbség köztetek. Szerintem gondold azt át, hogy mit tennél meg ezért a pasiért. Képes lennél-e ezt az áldozatot meghozni? Vagy késõbb megbánnád-e valamelyik döntésedet, bárhogyan is alakul? Hiszen megérted, miért nem akar elmenni, itt vannak már gyerekei, gondolom, õket se akarja messzire hagyni. Tehát itt most neked kell dönteni. Az élet egyébként rajtad múlik, milyen. Lehet, hogy itthon kevesebbet keresel, vagy éppen egy olyan fõnököd van akinek nem tetszik a mentalitása, de legalább otthon vagy! Magyarul beszélnek körülötted, érted a nyelvüket, és érted magukat az embereket is. De a te hozzáállásod a világhoz nem fog változni, hiszen te vagy te. A boldogságod és a boldogulásod rajtad múlik nagyrészt, kisebb részt az országon, ahol éppen élsz. Ettõl még persze lehet, hogy máshol jobban fogod magad érezni. Csak hogy tudd, az amerikaiak nagyon más mentalitásúak, az izraeliek meg méginkább. Ha azért nem akarsz menni mert egyedül nem mersz nekivágni, szerintem azon gondolkozz el, mennyire van ehhez köze a pasinak. A lényeg az egyedül, vagy a nélküle?
Szia! En vagyok Skociaban. NEM VAGY OREG!!! nyugodtan vagj bele. Egyezetek meg, hogy 1 ev proba, Te kint, O otthon. Ha az anyagiakat meg tudod kezdetben oldani, vagj bele egyedul nyugodtan. A Britteknel tenyleg jol fizetik a tanarokat. Egy probat meger. Es 1 ev alatt az is kiderul, mennyire eros tenyleg a kapcsolatotok. Te is megprobalod, milyen kint, stb. A pasidat is meg tudom erteni, foleg ha jo meloja van.. Teljesen aterzem azt is, Te mier5t akarsz eljonni otthonrol. Nagyon nehez a dontes, de batrake a szerencse, 1 evre legalabb kiprobalnam a helyedben.
hát ez nehéz szitu. te fiatal vagy ö meg már öreg. te még élni akarsz családot akarsz, ö meg nyugalmat ha van már gyereke akkor gyereket már lehet nem is akar. ha most nem mész ki akkor egy egész életen át enni fog a penész.´ annyit azért tudnod kell hogy külföldön sincs kolbászbol a kerítés, és nagyon keményen kell dolgozni azért hogy valamid legyen. a nyugati országok többsége magasabb fizetést ad, de egy albérlet ára nagyon nagyon magas, maga a megélhetés is magas, sok ország munkanélükliséggel küszköd mint Németország, munka vállalásit csak bizonyos eseteken adnak eusoknak is. angliába kapsz munkát is de tuti hogy a nullárol kezded, ahol csak egy beköltözött senki leszel. ugye oda tudsz csak menni amelyik országba nyelvtudásod van. pl németeknél angollal labdába sem rughatsz, ha csak nincs valami extra diplomád. ugyan ez az angoloknál is ha nincs nyelvtudásod lehetsz takarító nö max, amit lehet jobban fizetnek meg mint otthon de még is csak egy takarító nö leszel. nem éredemes ezért egy otthoni jó munkahelyet feladni. igeýntelenség minden országban meg van magas szinten. itt alacsony jövedelem nincs csak magas kiadások olyan mértékben hogy majdnem ott vagy mint ha otthon keresnél egy jobb melót. ha további kérdésed lenne Németországgal kapcsolatban írj bátran emailt.
En Skociaban vagyok. Hihetetlen az az igenytelenseg, ami itt korulvesz. Nagy a kosz az utcan, barmit, barhol, barmikor eldobnak, nem 1 helyen csak ugy kidobjak az ablakon a koszos pelenkat, stb. Egy nagy ugyvedi irodanal dolgozom (tobb szaz ugyved). Azt hittem itt majd igenyesek lesznek. Valamivel jobb a helyzet, de meg mindig megdobbenek sokszor azon, hogy mennyire igenytelen egyik masik. Gusztustalanok. Ha tehetnem, mennek haza. Csak hat nagyon nagy a lakashitelunk otthon. Most, hogy ennyire esik a font, nem tudjuk, mi lesz. Mi mind a ketten kint vagyunk. A fonokom katasztrofalisan nem latja at a helyzetet szokszor ami rettento idegesito, nem enged bizonyos fejleszteseket amit javaslok mondvan hogy a marketinges csapat vinne a palmat erte, nem pedig en. Marhasag. Es ha megis, akkor is mi van. Meglszek a 2 jo szo nelkul. Biztos nem ilyen gaz mindenhol es mindenkinek, az is lehet, hogy csak en vagyok tul hisztis (bar amikor a folso szomszed 1 heten 2x hanyta le az ablakot es 1x se jott le legalabb bocsanatot kerni ... ) Nem biztos, hogy kint jobb lesz. Nekem megvan a felsofokum, van diplomam, stb. Megis nehezen indultunk mikor kijottunk. Masoknak gyorsan beindul es minden fantasztikus. Szerencse is kell hozza. Pasid miert nem akar koltozni? Mi kot benneteket haza? Melyik orszagba mennel? Van felreteve annyi penzetek, hogy ah nem talaltok munkat 3 honapig, akkor is fonn tudjatok magatokat tartani? Barmire szivesen valasazolok en is. Nyugodtan irj.
Pedagógusként Angliában pl. arany életed lehetne, ott nagyon keresettek a jó tanárok. Anyukám is menne szívesen, csak hát õ nem tud angolul. Ha tanárként szeretnél elhelyezkedni Angliában, akkor én azt mondom, uccu neki. Csak ahhoz valamit kell intézni, hogy elfogadják ott is a diplomádat és taníthass ott is. Ez nem tudom, hogy mûködik. Ha akarsz menni, menj, merj belevágni egyedül is, ha elég stabil a kapcsolat, akkor kibírja azt is, hogy nem mindig tudtok együtt lenni. Angliában tanárként elég sok szabadidõd lenne, ott elég sok tanítási szünet van. Ilyenkor hazalátogathatsz, a barátod is meglátogathat, talán, ha látja, hogy te milyen jól érzed magad kint, milyen jól élsz, neki is megjön a kedve hozzá.
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat, és hogy õszintén írtatok. Élnek külföldön régi osztálytársaim (Írország, USA), meg a nõvérem is Németországban él 15 éve. Õ nagyon lebeszél a költözésrõl, szerinte már "öreg" vagyok hozzá. Õ egybõl érettségi után ment, nekem már van két diplomám. Csak sajnos sokra nem megyek velük: pedagógus, meg egy gazdasági másoddipl (nem közgáz). A barátomnak jó állása van itt, szereti a várost, ahol élünk, biztonságban érzi magát, ide köti az egész múltja, társasága minden. Már van gyereke, de tõlem is szeretne, minél hamarabb. Ha komolyan rásznnám magam a költözésre (mert õ 100% hogy nem fogja), akkor a kezdeti anyagi nehézségeket meg tudnám oldani. Itt viszont nem találok jó állást, rosszul érzem magam a mentalitástól, a belpolitikai helyzettõl, az irigységtõl, az uram-bátyám kapcsolatoktól, attól hogy nem érzem úgy, hogy ha becsületesen dolgozom, akkor elismerik a munkámat. A legrokonszenvesebb az USA, Spanyolország, Izrael. De ahogy olvasom az iwiw a világ körül rovatot, szinte bárhová mennék, minden azt mondja nekem, hogy külföldön jobb. Lassan már Szlovákiában is. Angolul meg spanyolul beszélek nagyjából középfokon. Csak egyedül félek elindulni... Marha nagy döntés, pláne hogy végre van egy stabil, normális kapcsolatom, amiben semmi negatívum nincs. Nem tudom, hogy hogyan tudnék elindulni egyik úton (menni vagy maradni), úgy, hogy közben nem problémázok a másikon.
Nehez dilemma. 7 eve ugyanebben a helyzetben voltam mint te pontosan 27 evesen. En Ausztraliaba vandoroltam ki a Skilled Immigration Scheme kereteben. Ma mar Aussie allampolgarkent utazom a vilagot persze megtartva a magyart is. PSZF-et es jogon kieg posztgrad diplomat vegeztem, es mint kozgazdasz majd adontanacsadokent dolgoztam otthon. Sosem voltam elegedett es nem ereztem h meg lennek becsulve. Kb azok az erzesek keringtek bennem mint benned. en akkor egy 7 eves kapcsiban voltam a srac volt akkor 32 eves. O azt mondta 32 evesen oreg uj eletet kezdeni. Eloszor turistakent jottem ki 2000-ben mikor is magaval ragadott az orszag, majd 2001 januarjaban visszajottem. Akkor olyan erzes volt mintha hazajonnek. ereztem h nekem vissza kell jonnom. 2001 juniusaban jottem vissza. eloszor csak ket evre es ugy beszeltuk meg az ex-el h meglatjuk mi lesz. Kozben o probalkozott mas noknel volt egy sikertelen kapcsija en nekem meg lett egy baratom akivel 3 evig voltam egyutt de maga a pokol volt. aztan mikor 2004-ben eloszor hazaltogattam akkor az ex-em probalkozott nalam csak en hulye nem vettem a lapot... mas fiu utan futottam aki jol kicseszett velem a vegen. azota az ex osszeallt egy ketgyermekes novel es happybb mint velem volt. a sors ironiaja h kb ket eve Gyurcsany alakitasainak kezdeten megkerdezte hogyan tudna ide kivandorolni... Nekem a kapcsolatom ment ra a kulfoldon elesre azota is keresem az Igazit... tobb sikertelen kapcsi utan teljesen felenk bezarkozott lany lett belolem. Amit tudni kell tenyleg nem kolbaszbol fonjak a keritest. Jobban keresunk itten de az albertlet a kaja azok ehhez a fizeteshez vannak igazitva tehat a Mo-n osszesporolt par 100ezer az nagyon nagyon konnyen elmegy... En ket diplomaval 2001-ben pincerkent dolgoztam es orultem h van munkahelyem. Idokozben belejottem az angolban es elkezdtem a szamarletran feljebb lepegetni teljesen a nullarol. 2005-tol egy multi cegnek a penzugyi es szamviteli osztalyat vezetem es plusszban az Asia Pacific Regio (ami hat leanyvallalatot foglal magaban) a riportolasat iranyitom szep summas penzert, ceges kocsi, azota van sajat hazam, olyan amilyet otthon kb 50 evesen jo ha elertem volna. egy fizetesbol pengen fizetem a hitelt... Tehat van elonye meg hatranya. En belevagtam de a kapcsolatom ment ra... Itt is jol fizetik a tanarokat es hianyszakma... Varjuk a Skilled embereket. DE a vilag masik fele. kb minden 3 evben jo ha haza tudok latogatni... Azert sok midnen hianyzik otthonrol de megszoktam az itteni kulturat is, most mar elvagyok itt nem koltoznek haza. ez egy olyan dontest h adhatunk itt neked tanacsokat meg elmondhatjuk a tapasztalatainkat, de at the end of the day neked kell meghozni a dontest. szerintem hallgass a szivedre es a megerzeseidre... en mindig azon az elven probaltam elni az eletem h belevagok dolgoknak mert nem akartam h azon gondolkodjak h mi lett volna ha... volt ami nem jott be de pl ez a kufoldon eles bejott de kozben rengeteg aldozattal jart, amit altalaban az emberek nem merlegelnek ha egy sikertortenetet hallanak. mert az valahogy elvesz... Sok sikert akarhogy is dontesz. Ha gondolod irhatsz privit is ha van tovabbi kerdesed!

A barátom nem akar találkozni, a közös barátunk (mindkettőnk barátja) szerint csak félénk higgyek neki mert azt mondja rólam énekel meg hogy szeretem szeretem ezeket mondogatja?

Legjobb válasz: kérlek most fogalmazd meg újra a kérdést...nem véletlen nem jött rá válasz...NEM ÉRTJÜK mit akarsz: "azt mondja rólam énekel meg hogy szeretem szeretem ezeket mondogatja?" WTF? N22

kérlek most fogalmazd meg újra a kérdést...nem véletlen nem jött rá válasz...NEM ÉRTJÜK mit akarsz: "azt mondja rólam énekel meg hogy szeretem szeretem ezeket mondogatja?" WTF? N22
A kérdező hozzászólása: mit nem értessz??
miért akarod kiszedni belõle a fiztését?
mondd meg neki, hogy csak a pénze kell, várd meg még dob és akaszd föl magad -.-
Nagyon szeretheted ha a fizetésétõl teszed függõvé a házasságotokat, nem elsietésre hivatkozva! Mit tegyél? Nagyon-nagyon szégyeld magad! Ez a legkevesebb!
ne más fizetése érdekeljen, hanem a sajátod, már ha van
ez valami baromság? most szereted v nem mi köze ennek a fizetésnek, mióta vagytok együtt, együtt is éltek?
Mióta vagytok együtt?
mond igent, majd válj el, és követeld a pénzed.
Most miért baj az ha tudni szeretné mennyit keres a párja, mire számíthat a jövõben? Szerintem kérdezd meg...Ha meg nem mondja, mond hogy addig nem mész hozzá amíg nem tudod. Lehet hogy most rúgták ki vagy valami...
Ha igazán szereted, eszedbe se jut ien xDD már bocs -.-
Semmi szín alatt ne csald meg! Nem csak a saját lelkiismereted miatt, hanem azért is, hogy neki ne legyen ettõl sokkal rosszabb.. Ha nem múlik az érzés akkor szakíts a jelenlegi barátoddal és pártolj át a másikhoz. Azt megmondhatod neki, hogy elkezdett érdekelni egy másik fiú, de tedd hozzá, hogy semmit sem csináltatok még, szóval nem csaltad meg. Ettõl ugyan nem lesz neki sokkal jobb, de legalább a büszkesége megmaradt. Magamból kiindulva, ha én szeretném a barátnõmet és õ megcsalna és utána ez kiderülne... Hát mivel õt nem verhetem meg ezért azt verem akivel megtette. Mert tuti nem hinném el azt, hogy õ nem tudott errõl! És én se csinálnék ilyet már csak becsületbõl se. 21F (191 centi 92 kilo)
sztem szakíts a barátoddal, mert ha már megkívántad a másik srácot valószínû h addig nem fogsz leállni amíg le nem fekszel vele lehet h a barátoddal való járást már meguntad, szal sztem szakíts vele de ez csak az én véleményem
akkor a barátodat már nem szereted tapasztalatból mondom és is ugyanígy jártam...:D:D:D és a mostani passimal akivel a a barátomat megcsaltam sokkal jobb...:D:D:D:D nekem is az osztálytársam volt és még most is az..:D:D:D
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen mindenkinek a válaszokat! Úgy döntöttem megpróbálom elfelejteni a srácot és nem hagyom ott a barátomat mert lehet hogy csak egy fellángolás lenn, egy dugás és kiábrándulnánk egymásból! És nagyon szeretem a barátomat!

A barátom szakítani akar velem mert nem tudunk találkozni gyakran emiatt sokat veszekszünk a nagyszüleim nem tudják hogy van barátom mert nem engedik de nagyon szeretem nem szeretném elveszíteni emiatt, mit tehetnék?

Legjobb válasz: szia. Ugyanebben a cipõben járok. Alig találkozok a barátommal,pedig nincs suli,azt hittem nyáron jobb lesz. A szüleim most se engednek nagyon sehova,pedig énis csak a barátommal lennék. Azt mondták inkább nézzen este a tv-t velük,mint máshol legyek 18 évesen. Nem tudom mi a megoldás. Gyerekes lenne egy elköltözés, sajnos,ha konzervatív gondolkodásúak nehéz meggyõzni õket,énsem tudom,sokat hallok is miatta,ami felõröl. És semminek nem tudok igazán örülni,ha a barátommal is vagyok,nem lehetek igazán boldog, mert azon agyalok,mi lesz,ha hazamegyek.

szia. Ugyanebben a cipõben járok. Alig találkozok a barátommal, pedig nincs suli, azt hittem nyáron jobb lesz. A szüleim most se engednek nagyon sehova, pedig énis csak a barátommal lennék. Azt mondták inkább nézzen este a tv-t velük, mint máshol legyek 18 évesen. Nem tudom mi a megoldás. Gyerekes lenne egy elköltözés, sajnos, ha konzervatív gondolkodásúak nehéz meggyõzni õket, énsem tudom, sokat hallok is miatta, ami felõröl. És semminek nem tudok igazán örülni, ha a barátommal is vagyok, nem lehetek igazán boldog, mert azon agyalok, mi lesz, ha hazamegyek.
A kérdező hozzászólása: én is igy vok vele nekem sem engednek semmit jobb ha otthol vok ezt mondják de én 15 vok azért neked van beleszólásod mert már 18 vagy nekem nincs csak akkor lehet majd barátom ha 18 leszek de én nagyon szeretem a barátom és unom már hogy titkolóznom kell de ha megtudják akkor pakolhatok sajnos
Pakolhatsz? Komolyan ilyen drasztikusak? 16 voltam, mikor 1. barátom volt, hááát, heti 1x voltam vele fél délutánt, esetleg suli közben pár lopott órát. A korod még a baj, nem verheted ki a hisztit, nem vagy 18 se, bár nézd a helyzetem, nekem se lett jobb. elsõ voltam
A kérdező hozzászólása: igen pakolhatok akkor azt mondták nem azért költenek rám hogy pasizzak hanem azért hogy szakmám legyen és érettségim szval addig nincs pasizás pedig nekem is õ az elsõ barátom és nagyon szeretem és õ is szeret engem de sajnos nem engedik azt hittem hogy nyáron jobb lesz nekem is de sajna mégrosszabb nem engednek sehova még jóhogy a suli ott volt mert ott mindig vele lehettem mert kolisok voltunk mindketten

A barátom szakítani akar, mert szeretem az ánuszát? Ez most beteg? (több infó lent)

Nagyon szeretem a barátom ánuszát, az ujjamat odatenni.... de folyton fenyeget, hogy szakítani fog, ha nem hagyom abba, mert feszélyezve érzi magát ánusz szeretetem miatt. menjek pszichiátriára vagy mit csináljak?

Legjobb válasz: Keress olyan pasit aki szereti ha birizgálod az ánuszát!

Keress olyan pasit aki szereti ha birizgálod az ánuszát!
Sajnos ha õt szereted, akkor el kell fogadnod, hogy ez neki nem jó. Ne aggódj, ez szépen lassan változhat még. Vannak sokan, akik viszont szeretik. Ha nem tudsz meglenni nélküle, akkor mással kell kiélned ezt.
Ha nem szereti és még szól is érte, hogy ne csináld, akkor miért csinálod neki? Ennyire legyél már tekintettel rá is, ne csak a saját dolgaidra.
De mégis kicsit gyerekesnek tûnsz... :D Amúgy miért nem birizgálod a sajátodat? Dupla haszon, jól is esik meg hát ánusz az ánusz maximum szõrmennyiségben van különbség. :D
A kérdező hozzászólása: KÖszi a válaszokat. Eléggé egy hullámhosszon vagyunk és nagyon sok õrült dolgot csinálunk az ágyban, illetve máshol is (pl idegen lépcsõházak...stb :D), csak ez az amit nem enged egyedül... (egyébként mg nem vagyok gyerekes, eléggé nagy "emberismerõ" lehetsz, ha ennyibõl leszûröd... akinek inge... tudja kinek szól)
Én megértem a barátodat. Én is inkább a WC papírhoz ragaszkodnék.
Én itt vagyok, az én ánuszomat nyugodtan birizgálhatod :)
Nem beteges, mivel itt sok idegvégzõdés és érzékeny pont van a férfiaknál, így sok férfi kifejezetten szereti is, ha ott is izgatják és ez sok nõnek sem jelent gondot, ha csinálják a párjuknak. Viszont a te barátod ezt nem szereti és nem akarja. Ezt vagy elfogadod és többet nem csinálod, vagy ha neked ez ennyire fontos, akkor egyértelmûen nem vagytok egy hullámhosszon az ágyban teljesen, mert neked mások az igényeid, mint neki. És ilyenkor érdemes elgondolkozni, hogy ha neked ez tényleg ennyire fontos, hogy nem bírsz e nélkül meglenni, hogy keresel egy olyan pasit, aki teljes mértékben megfelel az igényeidnek. De szerintem nem volna nagy dolog kibírni, hogy hagyd õt ott békén, ha valóban ennyire szereted és jól megvagytok.
Az o szemszogebol te vagy kisse beteg. :) A szex altalaban attol lesz jo, ha olyan dolgokat csinaltok, amit mindket fel szeret, ha o ezt nem akarja, akkor nem, nem artana toleralni. Egyebkent kisse gyerekes vagy.
A kérdező hozzászólása: azon gondolkoztam, hogy valahonnan szerzek egy ánuszt :3 de én élõ ánuszt akarok és, ami az övé!
A kérdező hozzászólása: kevés olyan van, aki szereti az ánusz masszírt :c de én õt szeretem!!
keress egy szeretõt ujjazásra:)
Kötözd ki, köss a szemére kendõt és nyugodtan birizgálhatod. Majd meglátja, hogy milyen jó is az. Vagy lepd meg egy felcsatolható kukival. :)

24 éves lány vagyok. Szeretnék férjhez menni a barátomhoz. Családot akarok magamnak. Olyat, mint amilyenben felnõttem. Nálam idõsebb egyedülálló, elvált kolléganõim miért akarnak az elképzelésemrõl lebeszélni?

Szerintem csak azért mert nekik nem jött össze.

Legjobb válasz: Szerintem te is tudod a választ. 24 vagyok, nekünk is most lesz az esküvõnk. Lebeszélni még senki nem akart, csak kb. lehülyéztek. :-)

Szerintem te is tudod a választ. 24 vagyok, nekünk is most lesz az esküvõnk. Lebeszélni még senki nem akart, csak kb. lehülyéztek. :-)
Csak egy tanács: ne hidd azt, hogy mindenki irigy rád, aki nem ért veled egyet, mert nagyon beképzelt leszel tõle.
Az elõzõvel egyet kell értsek. Szerintem csak fiatalnak gondolnak, és ennyi. Nem feltétlenül irigyek.
Sok boldogságot Nektek! Akiknek nincs, azok mindig is irigyek lesznek azokra, akiknek van. Ennyi.
Én is 24 évesen mentem férjhez. A kolléganõim ugyanígy álltak a dologhoz ahogy a tieid, és én ugyanezt gondoltam róluk amit te most. Ez volt 6 éve. Mikor idén februárban válni mentem a bíróságra, nagyon sokszor eszembe jutott, hogy milyen igazuk volt akkor... Persze minden történetnek más a vége. Lehet, hogy neked összejön. De szerintem a tanácsaikkal csak segíteni próbálnak.
Lehet, hogy neked sikerül, de ne kritizáld azokat, akik óvatosságra intenek. Én 45 éves vagyok, 23 évesen mentem férjhez. Ez már akkor is korainak számított. Nem lehetett meggyõzni arról, hogy várjak még. Aztán jöttek a gyerekek, boldog voltam, bár a szerelem lassan elmúlt (6 évet jártunk házasság elõtt, 2 évet együtt is éltünk) . 29 évesen aztán találkoztam a nagy Õ-vel. Imádtam a gyerekeimet, a férjem rendes ember, így végül nem váltam el, de 3 évig volt kapcsolatom azzal a férfival. El akart venni, én a gyerekek miatt nem léptem. Aztán vége lett, mert õ családot akart. Azóta is összefutunk, közel lakik. Még mindig õt szeretem, és õ sem közömbös irántam. Ha anno nem rohanok bele tapasztalatlanságomban a házasságba, ma boldog lehetnék... Remélem, neked sikerül, de hidd el, nem mindenki rosszindulatú, aki lebeszél. Az én tapasztalatom az, hogy érettebb fejjel jobb döntéseket hozunk, felesleges rohanni.
A kérdésed szimpatikus volt (én is 24 évesen mentem férjhez, és 22 év után is nagyon boldog vagyok), az alsó megjegyzésed viszont sem túl sok jóindulatról, sem túl sok élettapasztalatról nem árulkodik. Igen, van olyan, akinek a legjobb szándék ellenére sem jön össze, de ettõl még nem rosszabb, mint te. Mint ahogy arra sincs garancia, hogy neked összejön. Tény, amit elõttem is írtak, több élettapasztalattal jobb döntéseket hozunk. Sok boldogságot és sokkal több érettséget kívánok a következõ évekre!
Ne foglalkozz velük, biztosan irigyek. Az összes ismerõsömnek összejött, aki 24 évesen házasodott, ez a kor garancia erre. Akinek meg nem jött össze, az mind irigy, gonosz és rosszindulatú. Kivétel nélkül. Az a nagy szerencse, hogy te sosem leszel sem idõsebb, sem elvált és mindig minden össze fog jönni. És soha, de soha meg ne hallgass olyanra, aki nálad idõsebb, több élettapasztalattal rendelkezik, vagy kudarcot is megélt már! Biztosan csak és kizárólag rosszat akarnak. Sok boldogságot!
Had kérdezzek vissza : Neked miért számít, hogy mások mit gondolnak? Ennyire bizonytalan vagy magadban? Kell a megerõsítés, hogy neked milyen jó? Én még csak 23 vagyok, két hét múlva házas. Sosem foglalkoztam mások véleményével, mert biztos voltam /vagyok a döntésünkben. Egyébként kívánom, hogy a nálam idõsebb, elvált, vagy egyedül álló ismerõseimnek is "jöjjön össze".
23 évesen mentem férjhez, ma már nem tenném. Biztos voltam a döntésemben, fülig szerelmes voltam, imádtuk egymást évek óta. Együtt éltünk az egyetem utolsó két évében, látszólag semmi akadálya nem volt annak, hogy összekössük az életünket. Megtettük. Most, 28 évesen egyedül ülök szombat délután itthon a 2, 5 éves kislányunkkal, alig telt el fél év azóta, hogy kimondték a válást. Nekem nem keserû a szõlõ, én nem mondom azt, hogy mindenkinek csak is rosszul sülhet el, akik összekötik az életüket ilyen fiatalon. Azt sem tanácsolom, hogy ne tedd. Én csak azt javaslom, hogy ezerszer rágd át és amikor már azt hiszed biztos vagy a döntésedben, akkor is próbáld megkérdõjelezni azt. Én talán nem voltam elég alapos. A szakmai életem, a karrierem tökéletes, nem lehet panaszra okom, egyedül is megtudok adni mindent a kislányunknak, az apja is a tenyerén hordozza, de úgyérzem mint nõ, mint feleség és bizonyos értelemben mint anya, kudarcot vallottam és ezt az érzéset 28 évesen én nem kívánom senkinek. A legrosszabb ellenségemnek sem! Egy életre akartam kimondani az igent és még is nagyon csúnya véget ért a házasságom alig 4 évvel késõbb.
Egyetértek az utolsó elõttivel, a kérdezõ kérdésében egy kedves, udvarias, ám bizonytalan lányka képe rajzolódott ki. Majd az arrogáns kommentelõkre adott arrogáns, nagyképû válaszából pedig egy elkényeztetett kislányé, aki attól érzi magát valakinek, hogy elveszik. Mi a munkád, kedves? Attól érezd nagynak magad inkább, jobb lenne. Aki pedig óva inti a kérdezõt ettõl a fellengzõs stílustól, az meg csak irigy lehet, aki senkinek se kell ??? (30 éves, 5 éve házas, baba is van) vagy pedig irigy vén p.csa lehet csak. Kérdezõ, ha a munkatársaiddal is ilyen stílusban beszélsz, szerintem nem azért nem akarják az esküvõdet, mert 24 vagy, hanem mert egy elkényeztetett bébi vagy!
Nekem is vannak vagy elvált, vagy épp boldogtalan házasságban élõ idõsebb kolléganõim, de egyik sem akart lebeszélni engem a házasságról. Ugyanis épp nemrég kérte meg a kezem a párom, kevesebb, mint három hónap múlva házasodunk. Nagy vonalakban már tudják, milyen párom van, és mind egyetértenek abban, hogy kész fõnyeremény. :) Az õ párjuk a szemetet nem vinné ki, én meg éjszakai mûszak után nyugodtan alhatok, mert megfõz a párom, ahogy tette ma is. :) Mi igazán együttmûködünk, beosszuk a feladatokat, és harmonikus a párkapcsolatunk. Egyetlen egy, elég keserû házasságban élõ nõ mondott olyat, azért arra ügyeljek, ha egyszer szülök, és otthon maradok a gyerekkel, utána is visszaálljon a régi rend, nehogy akkor szokjon bele a semmittevésbe házimunkafronton a párom. Ezt inkább jó tanácsnak vettem, nem vészmadárkodásnak, nem is annak szánta. Úgyis tudom, hogy milyen a párom. Kényelmes ember, hozzám hasonlóan, de ha rólam van szó, a figyelmessége nem ismer határokat, és ezzel én is így vagyok felé. Ismernek már annyira a kolléganõim, hogy tudják: két lábbal állok a földön, és nincsenek illúzióim. Sokszor mondják, bár õk lettek volna az élet minden tekintetében ilyen megfontoltak és elõrelátók, mint én 25 évesen.
Én 25 voltam amikor férjhez mentem, a férjem 22. Õt volt aki le akarta beszélni. És miért? Mert hogy nem dugott meg még egy csomó másik nõt a világon... Nincs erre mindenkinek szüksége. Nem tudom miért kell másoknak beleugatni abba ami nem tartozik rájuk... A barátaink és a család végig támogatott, velünk örültek. Mindenki látja hogy milyen a kapcsolatunk, anélkül is, hogy bármit mondanánk, egyszerûen látszik rajtunk a boldogság. Ezt már nem egy ember mondta nekem is, és a férjemnek is...és az érzéseink csak erõsödtek azóta hogy együtt vagyunk. (4 év) És igen.. irigykednek. Csak azért mert nekik nem jött össze, és nekik szar, azt akarják hogy más se legyen boldog. Ismerõs... egyik sógornõm tök ismeretlenül beszólt nekem amikor a férjemmel 2 hónapja jártunk együtt, hogy a mi kapcsolatunk nem fog sokáig tartani...soha egy szót se beszélt velem, se elõtte se azóta. Mégis tudott okoskodni....egyébként messzire elkerül, nem is köszön... amióta a férjemmel vagyok, azóta neki sem nagyon.... Közben pedig a férjem szerint, (is) aki az öccse, pusztán irigy....mert az õ kapcsolata már a házassága elõtt is egy kalap szar volt. Nem szerette a férjét, csak azért ment hozzá, hogy legyen valakije. Akkor is csalta, azóta is csalja. Azzal a különbséggel, hogy a házasság után kiderült a csaj sok félrelépése, ezért már a pasi is ugyanúgy csalja... Folyton veszekednek, ordítoznak, hazudoznak egymásnak... Szóval csodálatos a kapcsolatuk...még anyós se volt képes elviselni õket, ezért megmondta hogy költözzenek máshová... Szóval na..... irigyek a kolléganõid. Ennyi. Tudod sokan savanyúak, és csak mert õk rosszul választottak párt, már le akarják beszélni a másikat is... mintha minden egyes ember ugyanazt a hibát követné el....pedig egyáltalán nem biztos hogy így lesz. Ha megfontoltan, jól választasz párt, akkor semmi gond nem lehet. Engem lebeszélni nem akartak, viszont rengetegen csodálkoznak azóta is, hogy fiatalon lekötöttem magam...akkor 25 évesen ugye még fiatalnak számítottam:)
Szerintem elõbb ismerd meg jobban. Lakj vele vagy 1-2 évet. Nem hinném, hogy bármit számítana az, hogy jogilag mi a helyzet. Ha meg nem illetek össze akkor egyszerûbb változtatni. De gyereket nehogy szülj 30 éves korod elõtt!!!! Az nagyon gáz lesz, ha 5 év múlva meggondolod magad és ott lesz a gyerek a nyakadon.
Nekem nem kolléganõim, hanem igen közeli barátnõim mondtàk (a hátam mögött természetesen) hogy nem örülnek az esküvõmnek. Õszintén elgondolkoztam akkor, hogy elhívjam-e õket az esküvõmre, hisz nem akarok nekik kellemetlenséget okozni azzal, hogy meg kell játszani az örömüket. :-)
Nekem is kererek. Pererc megmonták a kolléganõk( elvált mind!!!) hogy ne... Aztán:" végülis egyszer ki kell prõbálni!" Azér mondják, mert rossz tapasztalatuk van, és az alapjánvéleményeznek. El sem tudnak kepzelni mást.. Egy béna példa.. Van egy vitamin, amit ki szeretnel próbálni, úgy érzed a hatasai neked jók lennenek, és szeretned is.. Erre jönnek a kolléganõk, akik már próbalták, de nem érte el ehpgyik sem azt a hatasát amit vart, sõt, kiütésük lett tõle.. 4 bõl 3-nak... Egyik sem fogja javasolni, sõt le akarnak beszélni, nehogy úgy jarj mint õk.. Közben pedig elõfordulhat, hogy neked az a tökeletes készítmén?. Persze...de ha ki sem próbálod nem tudod meg:) Béna példa, deezert akarnak lebeszélni
Nem lehet, hogy ezt te nagyon dicskedve közlõd minden héten? Mert én nem teljesen értem minek kell errõl egyáltalán beszélni velük.
Nem, te 24 évesen mindent tudsz már az életrõl, és õk meg csak irigyek rád, azt gondolod? Valószínûleg nem. Az egyedülállók azért beszélnek le róla, mert attól, hogy õket végül nem vették még el, még lehettek kapcsolataik, esetleg a tiedet is hasonlóan látják. Azt nem mondtad, hogy ismerik-e a kapcsolatodat, vagy csak szimpla kollégák. Az elváltak meg egyértelmûen rájöttek, hogy megbánták az egészet, és csak segíteni szeretnének. Én pl. ha tehetném, bemennék pl az ELTE BTK-ra, és kiabálnék, hogy "menjetek innen, menjetek piacképes szakra, nem éri meg!!!" Én úgy vagyok vele, hogy valakinek meg kellene ezt mondania, mert a társadalom feladata nevelni, ha a szülei nem tudták egyengetni a 18 éves sorsukat. Dehát az ember ilyesmit nem tehet, a kolléganõid kicsiben próbálják ezt csinálni: csak téged lebeszélni arról, amit õk hibának vélnek. Mondom mindezt úgy, hogy tökéletes házasságban élek 5 éve, gyerekünk is okos, szép, minden jó. Szerintem ne hallgass rájuk, mondják csak, amit mondani akarnak!:) Te meg házasodj!
1. az biztos, hogy nem a papír adja a boldogságot 2. az is biztos, hogy lakva ismeri meg az ember a másikat, tehát minimum egy évet papír nélkül megnézném, hogyan sikerül összerázódni 3. Mit értesz az alatt, hogy: "Családot akarok magamnak" A család több tagból áll: férj-feleség, késõbb még a gyerek is. Szóval tisztázni is kellene a leendõ család-taggal, hogy õ mit is akar??? Ha õ is ugyanazt akarja, amit te, ne foglalkozz azzal, hogy mások mit mondanak!
Mert egy megkeseredett ven szerencsetlen 3.14csak. Ugy gondoljak, hogy ha nekik szaar akkor masnak is legyen az.
Mindenkinek másr dob a gép. Lehet hogy neked összejön!:) De arra figyelj oda, hogy ne a "férjez akarok menni" attitûd irányítson, mert arra ráfázhatsz!:)
A kérdező hozzászólása: 1-es, én is úgy látom, hogy akik le akarnak beszélni, a férfiakat szídják, azoknak csak savanyú a szõlõ!
ÉN szeretnék férjhez MAGAMNAK akarok családot amilyen NEKEM volt vedd észre, hogy baromi önzõ vagy, ha család kell, akkor szülj magadnak. párodnak van beleszólása? kis taknyos vagy, aki csak magára gondol, ÉN ÉN ÉN akarom, a többiek meg kapjákbe!
A kérdező hozzászólása: 7-es, akkor MI szeretnénk! Gondolom Te is a savanyú szõlõsök közé tartozol!
kemény 1 évvel vagyok idõsebb nálad, és van párom IGEN, savanyú a szõlõ igaz, neki van beleszólása a dolgokba, nem csak rólam szól minden, mert már felnõttünk! neked sem ártana, de potyogtass nyugodtan!
Én ismerem az ilyen elhagyott, egyedülálló koléganõket meg barátnõket. Ne hallgass rájuk. Jól látod, akinek nem jutott az ezzel a szöveggel kompenzál, mint itt nem egy kommentelõ is.
Én is 24 voltam, mikor férjhez mentem. Ne hallgass az egyedülálló barátnõidre, valószínû nem véletlen, hogy senki nem marad meg mellettük...... Csak csináld ami szeretnél és ennyi!
Gondolom van aki azért akar lebeszélni, mert rosszak voltak a tapasztalatai a házasságát illetõen, míg egyesek lehet magányosak és "irigyek" másra. Én inkább arra gondolok, mivel írtad hogy elváltak, hogy csalódtak, rossz tapasztalataik vannak, nem mindenki rosszindulatból akar lebeszélni szerintem. De ez a te döntésed!
Szerintem meg egyszerüen meglepõdnek, mert nem gyakori, hogy 24 évesen házasodnak.
Mi csak egy picivel idõsebben, 25 évesen házasodtunk. Idén lesz a nyolcadik házassági évfordulónk. Ha 17-18 évesek lennétek, lehet, hogy én is csodálkoznék, de felnõttek vagytok. Ne foglalkozz a vészmadarakkal! Tegyetek minden nap a kapcsolatotokért, és nem lesz gond.
Amúgy én 26 vagyok, de 2 év alatt is rengeteget változtam, most kezdem érezni, hogy felnövök, látom a valóságot, és eléggé kemény. Szóval, nem kell elsietni semmit.

Mihez kezdjek? Arra gondoltam, hogy fel szeretnék költözni Pestre, esetleg elköltözni Angliába, mert itt nem fogok tudni majd megélni. A barátommal szeretnék menni, de ő nem akar megtanulni angolul.

Jelentkeztem egy suliba szakmát tanulni (az érettségim hamarosan meg lesz), de ez is sok pénzbe kerül, hogy egy másik városban tanuljak majd (albérlet, stb.). Ezért arra gondoltam, hogy neki kéne indulni... Tudom, hogy nem könny?, meg nem úgy van, mint a mesében. Arra is gondoltam, hogy megpróbálom az au-paireskedést, viszont akkor is távol kell lennem a barátomtól. Szerintetek el?bb végezzem el a szakmát (és közben valahogy majdcsak kihúzom) és utána gondolkodjak, hogy mi legyen/merre menjek? Vagy akár ott is hagyhatnám a szakma tanulást?

Legjobb válasz: Jobb lenne egy szakma a kézbe mielõbb, az érettségi édes kevés! Most kimész, a pénz szaga (ami sokszor büdös, csak nem érzed...), eltelik az idõ, szakmát nem szerzel, s megmaradsz "segédmunkásnak"! Viszont, ha lehetetlen helyen laksz nagyon, akkor a Budapest nem rossz gondolat. A barátod, ha nem emeli fel a seggét, akkor vegyen el, tartson el..., viszont majd, ha elváltok az a szakma megint kell! ;)

Jobb lenne egy szakma a kézbe mielõbb, az érettségi édes kevés! Most kimész, a pénz szaga (ami sokszor büdös, csak nem érzed...), eltelik az idõ, szakmát nem szerzel, s megmaradsz "segédmunkásnak"! Viszont, ha lehetetlen helyen laksz nagyon, akkor a Budapest nem rossz gondolat. A barátod, ha nem emeli fel a seggét, akkor vegyen el, tartson el..., viszont majd, ha elváltok az a szakma megint kell! ;)
nem hiszem hogy megmaradna "segédmunkás"nak.. sõt ha kimész egy évre au-pairkedni és tudsz spórolni, akkor össze tudsz gyûjteni olyan alaptõkét, amivel már el tudsz kezdeni tanulni pesten. egyébként az okj-s képzések 21 éves korig ingyenesek! úgyhogy ha most érettségiztél valószínûleg nem vagy annyi. nem kell félni, mért ne vihetnéd sokra attól, hogy csúszol egy évet? ráadásul az angolod is biztos fejlõdni fog, önállóbb is leszel..
A kérdező hozzászólása: Köszönöm mindenkinek a válaszokat. :) 8-as: Azóta is csinálom az OKJ-t, mert 2 éves a képzés. Idõközben rájöttem, hogy az au-pairkedés nem nekem való. Eleve nem rajongok a gyerekekért (bár lehetne olyan családot keresni, ahol nagyok a gyerekek és inkább a takarítás az au-pair feladata), meg nagyon rossz tapasztalataim voltak az elsõ albérletemben a fõbérlõimmel, és emiatt nem akarok másnak a házában élni, fõleg azért, hogy na vajon mit fognak rám kenni, mi nem tetszik nekik... Mondjuk még ez is kiküszöbölhetõ lenne, biztos vannak tök normális családok is. Viszont itt van az angol. A gyakorlati helyen, ahol vagyok, néha kell angolul is beszélni, és megértem õket, de válaszolni nem mindig tudok, vagy csak éppen szavakat mondok. Pedig azt hittem, hogy egész jól tudok angolul, de élesben teljesen más. Úgyhogy így utólag örülök, hogy ilyen angol tudással nem vágtam neki. Bár még simán fejleszthetem a nyelvtudásom. Viszont a páromat nem akarom elhagyni az au-pairkedés, meg külföld miatt, mert nagyon sokat jelent nekem. Egyébként teljesen magától felvetette az ötletet, hogy menjünk fel Budapestre dolgozni. :) Közben én meg találtam egy másik szakmát, ami jobban bejön és amit majd ezután szeretnék megcsinálni (addig amíg a mostanit csinálom, gyûjtök rá), és úgy érzem, hogy azzal akár itt, akár Pesten könnyen el tudok helyezkedni. :)
Az ilyen pasit jobb elhagyni. Mindig csak akadályozni fog.
Szia! 3-as válaszoló vagyok. Lassan egy év után érdekelne mi van veled, hogyan alakultak a dolgaid, már ha még olvasod a válaszokat.. :)
Kedves 6-os. Nem hinném hogy kamu. Én 4 éve vagyok együtt a Párommal. Számtalanszor megvolt beszélve hogy kimegyünk együtt, de õ az utolsó pillanatban mindig visszatáncolt. Ezt én is megelégeltem. Ha kitudok menni és õ maradni akar, akkor viszont látásra.:)
5-ös válasz egy kamu baromság. Vagy nagyon bejött neki az élet hogy otthagyta a legnagyobb szerelmét (a pénzért).
A kérdező hozzászólása: Köszönöm mindenkinek az eddigi hasznos válaszokat. :) Utolsó: Nagyon hasonló helyzetben vagyunk. :) Én is azért választottam most az OKJ-t, mert így talán sikerül jó gyakorlati helyet szereznem és akkor gyûjthetek majd repülõjegyre meg stb.-re. Ha 22 éves korig ingyenes az OKJ, akkor inkább sietek vele (most vagyok 19). Meg ha lesz szakmám, akkor az au-pairkedés után könnyebben el tudok helyezkedni és ott maradni külföldön. Na meg amíg tanulom a szakmát, addig is gyakorlom az önálló életet (fõzés, mosás, takarítás, stb.), ami jól fog jönni az au-pairkedésnél is. Köszönöm a választ és sok sikert neked is! :)
Szia! Én most érettségiztem, OKJ-re megyek tovább, mert ugye mint említették feljebb is, 21-22 éves korig ez ingyenes, nekem is csak alapítványi díjat kell fizetni, de azt már szinte mindenhol, meg nem is vészes. Ha mázlid van, akkor mehetsz olyan helyre tanulni, ahol mehetsz gyakorlatra, amiért néhol fizetnek is (nem túl sokat, de tartaléknak jó). Én is ezt tervezem majd félre tenni, ha sikerül jövõre a gyakorlatot megcsípnem. Suli után pedig au-pairként ki szeretnék menni külföldre. Ami így 2-3 év alatt nekem összejön, abból már reményeim szerint fel tudok költözni valami nagyobb városba és el tudok indulni. Nagyon rossz helyen lakok, lehetõség semmi (se munka, se szórakozás), közbiztonság a legrosszabbak közé sorolható. Szerintem mindenképp maradj te is a tanulásnál még egy kicsit, így jobban jössz ki :) Sok sikert!
A kérdező hozzászólása: Jaj, és 8-as válaszoló, engem is érdekelne, hogy mi történt azóta veled? :) De bárki más au-paires/külföldi munkás/tanulós története érdekelne.
igen. ismerkedj, bulizz, érezd jól magad. sz*rd le, éled az életedet!
ha valóban el akarod felejteni és sohatöbbé nem járni vele akkor igen. sõt, ne is beszélj vele. másképp nincs értelme
Csak akkor ne hazudjatok magatoknak ezzel a "szünet" marhasággal, hanem szakítsatok, és akkor viszlát.

A barátom nem akar óvszerrel védekezni, akkor sem, ha majd babát szeretnék. Mi a tanácsotok?

Fogamzásgátló tablettát szedek, de majd szüneteltetni szeretném kb. fél évig a baba érdekében. A barátom azt mondta, hogy ő nem akar óvszerrel védekezni, majd mielőtt elmenne kihúzza, de én ezért nem rajongok annyira, mert félek, hogy becsúszik és netán vetélésre kerülne a sor. Azért szeretném a gyógyszer szüneteltetni, hogy a szervezetemből a káros anyagok kitisztuljanak. Milyen más módszert tudtok, ami biztonságos??

Legjobb válasz: 2-es, nem igaz, mert ha akár egy szemet kihagysz, terhes lehetsz.

2-es, nem igaz, mert ha akár egy szemet kihagysz, terhes lehetsz.
Mond a barátodnak, hogy ha nincs gumi, akkor menjen a francba.
Biztos, hogy ettõl az embertõl akarsz babát? Annyit nem képes bevállalni, hogy kotont húzzon a farkára, mi lesz majd, ha gyereke lesz?
#4-es es te voltal mar allapotos? Vagy ismersz olyat, aki kihagyott egy szemet es megfogant a baba? Vagy csak itt olvasgatsz es azt adod tovabb? (#2)
Aha.... Kérdezz meg inkább egy orvost.
Igazság van benne, de akkor célszerû bevizsgáltatni a kozmetikumokat, az élelmet, amit magunkhoz veszünk + az ivóvizet is. Ma már minden tele van méreggel. Nekem sajnos volt egy vetélésem, azóta (2 éve) megszakítással védekezünk a párommal és 100%-ig bevált, de ha mégis jönne a baba, örülnénk neki :) (#2, #5)
Felejtsd el az önzõ pasid.
Óvszeren és tabin kívül nincs megbízható védelem. A spermicides, hüvelygyûrûs, pesszáriumos, naptáras, meg még mittudmén milyen módszerek közt is vannak jobbak, rosszabbak, de a védelmük sehol sincs az említett elsõ kettõhöz. A pasiddal viszont valami nem kóser.
Viszont a helyedben elgondolkodnék tényleg ettõl az embertõl akarok-e gyereket. Ha már most nem tud lemondani a maximális élvezetrõl a te és a saját babája érdekében, akkor mi lesz vele, ha terhes leszel és egyáltalán nem tudtok szexelni?? (utolsó hetek és szülés után) Megcsal majd? MAXIMÁLISAN EGYETÉRTEK!
Pharmatex+megszakítás vagy egyéb más módok. Nem csak gumi létezik Viszont a helyedben elgondolkodnék tényleg ettõl az embertõl akarok-e gyereket. Ha már most nem tud lemondani a maximális élvezetrõl a te és a saját babája érdekében, akkor mi lesz vele, ha terhes leszel és egyáltalán nem tudtok szexelni?? (utolsó hetek és szülés után) Megcsal majd?
A kérdező hozzászólása: A nõvérem, mert annak idején õ ezt tette.
Ki mondta?...
A kérdező hozzászólása: Azért akarok várni, hogy egészséges babánk szülessen, mert nekem azt mondták, hogy várni kell, hogy kitisztuljon a szervezet.
A mai gyógyszerek után már nem kell fél év szüntet tartani! Rögtön jöhet a baba. Ebben az esetben meg én teljesen jónak tartanám a megszakításos védekezést, ha már kicsit várni akarsz. Bár szerintem a tévképzeteidet kellene megszüntetni.
mond neki nincsen gumi nincs szex
Alapesetben kb. fel ev, amig vedekezes nelkul megfogan a baba. Persze vannak kivetelek, de az a ritkabb. Ha szeretnetek babat, nyugodtan mehet a megszakitasos modszer, ne aggodj.
mert mi van akkor ha közvetlen a gyógyszer szedése után fogan meg a baba??? semmi... sok gyógyszer sem a megtermékenyítést akadályozza meg hanem a beágyazódást. szóval míg szeded addig is megfogan csak nem tudsz róla. meg errõl orvost kell megkérdezni nem a nõvéredet akinek ez volt meg az volt... az nem ért semmihez hacsak nem orvos :D

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!