Találatok a következő kifejezésre: A barátnőm 3 hétre a tengerentúlra (1 db)

A barátnőm kiutazott 3 hétre a tengerentúlra. 8 hónapja vagyunk együtt, nagy szerelemben, tényleg minden része csodálatos. Ennyi idő után elmúlthat a szerelem?

Amikor elment,nagyon sírt,még én is megkönnyeztem,az pedig hatalmas szó t?lem,de nem ez a lényeg. Az els? 2 hétben én is nyaralni voltam.. Az els? pár nap nélküle szörny? volt,mindig rá gondoltam,képeket néztem,smseket stb.. Aztán megnyugodtam,és minden rendben volt. Mostanában viszont,1 hete, nagyon sanyarog,nagyon hiányzok neki. Emiatt viszont 10 telefonálásból 9x sír, mindenen fentakad,ha felmegyeka városba,ha a barátaim átjönnek pókerezni.. Féltékeny lett,hisztis,szinte kibírhatatlan.. Mondja,hogy alig várja,hogy hazajöhessen,és ígéri,hogy minden a régi lesz,de egyszer?en nem tudja élvezni annyira kint a dolgokat,mint velem. Szerintem kicsit depressziós is.. Amióta így viselkedik,bel?lem szinte minden elmúlt.. Az a bizonyos valami is.. Nem tudom,hogy ha hazajön,visszajön e az az érzés. Sajnos már alig érzek valamit, alig várom haza.. Félek,hogy mi lesz.. Attól is félek,ha úgy döntenék,hogy id?t kérek vagy vége,annyira megviselné.. Belegondolni is rossz.. 4 nap múlva jön haza,addig mit érdemes csinálnom? Csak példaképpen,hogy mit is tettem érte.. Én cserébe nem várok el semmit,de azt végképp nem,hogy ilyen legyen. Minden nap az id?eltolódás miatt hajnalban kelek fel,minden nap írok emailt, vettem kártyát,hogy arról írjak neki smst,megoldottam,hogy tudjunk telefonálni minden nap stb.. Én intéztem el a vízumjukat,a kocsit, a szállást.. Mindent.. Nem várnék én el semmit,de ez már túl sok :(

Legjobb válasz: szia! Én egy lány vagyok. Nagyon kedves tõled, amiket elintéztél. Amiket írtál,a párommal én is voltam hasonló helyzetben. Mint lány nekem már annyira hiányzott, hogy hisztis lettem, mindenen fennakadtam, s minden hülye gondolatomat rázúdítottam... s hát igen, ez egy fiúnak kiábrándító tudd lenni. Illetve olyan is van a pároknál szerintem, én azt figyeltem meg, hogy én (lány) az elsõ napokban nehezen, aztán könnyebben bírom a távolságot, a párom meg az elején bírja könnyebben... Mintha ez lenne nálatok is, te már megszoktad a hiányát, rajta meg a vége felé jött ki rajta eluralkodva a hiányod! Te meg most attól tartasz, ha megjön, akkor is ilyen hiszti marad, mint a telefonban. Szerintem nyugtasd meg, hogy most már hamar itt lesz, meg azért csak mondd neki, hogy örüljön, hogy legalább telefonálni tudtok egymással... Aztén majd megjön, s újra együtt lesztek, megnyugszik, nagyon megölel, s ha tényleg csak ennyi amire én gondolok, akkor helyre rázódnak a dolgok... De hát bizony az is elõfordulhat, hogy alapban sem ragaszkodtál annyire, s tényleg ennnyi kis idõ elég lenne ahhoz, hogy elmúljon a kis lángolás. De talán nem. Azt gondolom amúgy nem írtad volna ezt a kérdés, hisz akkor tudnád mit akarsz, most viszont csak nem érted a furi érzésed.

szia! Én egy lány vagyok. Nagyon kedves tõled, amiket elintéztél. Amiket írtál, a párommal én is voltam hasonló helyzetben. Mint lány nekem már annyira hiányzott, hogy hisztis lettem, mindenen fennakadtam, s minden hülye gondolatomat rázúdítottam... s hát igen, ez egy fiúnak kiábrándító tudd lenni. Illetve olyan is van a pároknál szerintem, én azt figyeltem meg, hogy én (lány) az elsõ napokban nehezen, aztán könnyebben bírom a távolságot, a párom meg az elején bírja könnyebben... Mintha ez lenne nálatok is, te már megszoktad a hiányát, rajta meg a vége felé jött ki rajta eluralkodva a hiányod! Te meg most attól tartasz, ha megjön, akkor is ilyen hiszti marad, mint a telefonban. Szerintem nyugtasd meg, hogy most már hamar itt lesz, meg azért csak mondd neki, hogy örüljön, hogy legalább telefonálni tudtok egymással... Aztén majd megjön, s újra együtt lesztek, megnyugszik, nagyon megölel, s ha tényleg csak ennyi amire én gondolok, akkor helyre rázódnak a dolgok... De hát bizony az is elõfordulhat, hogy alapban sem ragaszkodtál annyire, s tényleg ennnyi kis idõ elég lenne ahhoz, hogy elmúljon a kis lángolás. De talán nem. Azt gondolom amúgy nem írtad volna ezt a kérdés, hisz akkor tudnád mit akarsz, most viszont csak nem érted a furi érzésed.
"a távollét olyan, mint a szél. a kis lángokat eloltja, a nagyokat fellobbantja..."
A kérdező hozzászólása: Köszönöm. Hát lehet igazad van. A 2. fele nem túl valószínû, én is nagyon szeret(t)em
Van négy napod, leginkább megnyugodnod lenne érdemes. Az én tapasztalatom az, hogy aki elmegy, annak könnyebb, hiszen õ éli át az utazás mindenféle szépségét, az itthon maradó pedig a megszokott környezetben hiányolja a másikat. Te szerencsére ügyesen feltaláltad magad, és ezzel fordul kicsit a kocka. :) Lehet féltékeny, és érezheti magát nagyon rosszul nélküled. Annyira, hogy nem is tudja élvezni, ami körbeveszi, pl. mert szeretné megosztani veled azokat az élményeket is. És igazad van, depis is lehet. Lelkileg próbáld magad felkészíteni az örömre, hogy újra átölelheted, érezheted az illatát, stb. És amikor tényleg találkoztok, akkor pontosan fogod érezni a szívdobbanásodból, hogy elmúlt-e benned a szerelem. :)
Szia! 3 hét hosszú idõ. Látszik, hogy tényleg szereted, de valószínûleg kicsit elfelejtetted milyen volt és megrémisztett amilyen a telefonban volt. Biztos azért ilyen mert már nagyon hiányzol neki, ha vissza jön akkor nem hiszem hogy ugyanolyan marad. Ettõl nem kéne paráznod hogy hisztis lett vagy ilyesmi. Nyugtasd meg a telefonon, hogy nem kell aggódnia semmiért és várod haza és már csak pár nap van. Mesélj neki arról, milyen terveid vannak, ha haza ér, hogy mit fogtok csinálni. Attól biztos megnyugszik, ha tudja hogy még ugyanúgy szereted és a 3 hét alatt nem jött képbe nálad más. A lányok mindig attól félnek hogy a nyaralás alatt a pasijuk elfelejti õket. Amúgy meg 8 hónap sülve-fõve együttlét után nem csoda hogy ennyire hiányzol neki és ennyire féltékeny. Örülj neki hogy szeret.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Miért érzem cikinek, ha a lányokról kérdez anyám?

Akárhányszor rákérdez, hogy van-e barátnőm/mi a helyzet a lányokkal, akkor mindig olyan kellemetlenül érzem magam. A válaszom is mindig annyi, hogy "semmi". Ha lenne is barátnőm, akkor sem árulnám el neki. Olyan cikinek érzem. Haza sem vittem még senkit se. És rettegek is tőle, mert baromi kínos lenne. Miért van ez? 25 éves vagyok.

20

Van egy lany a suliban aki azt mondta hogy ferfias vagok . Ez azt jelenti hogy tetszek neki?

4

Fiúk! Számotokra milyen az ideális nő?

külső,belső jöhet

4

Ennek mi lehet a magyarázata?

Van egy lány az osztályomból, akibe már régóta szerelmes vagyok. Elég régről ismerjük egymást, én 16, ő meg 15. Nagyon sokat dumálunk, jó elvagyunk egymás társaságában. Amire kíváncsi volnék, hogy annak mi lehet a magyarázata, hogy otthon náluk sokszor beszél rólam. Értem itt pl. azt. hogy nemrég lett egy új hobbim és rá pár héttel, amikor egy összeröffenésen ott volt ő is az öccsével, a srác megkérdezte, hogy én tényleg sziklamászással foglalkozom? Erre mondtam, igen de honnan tudja? "Hát a nővérem mondta" -jött a válasz.

Kérhetnék értelmes válaszokat? És kérlek, hanyagoljátok az olyan kaliberű hozzászólásokat, hogy "házi nyúlra nem lövünk" stb. Nem szeretnék lemondani róla, ez már rég több annál, hogy tetszik. Félek elmondani, mert ha esetleg nem kölcsönös az érzés, akkor örökre elvághatom magam nála.

4

Nektek mi számít megcsalásnak?

5

Milyen programokat találjunk ki?

Eddig nem volt gond, mert elmentünk moziba, kajálni vagy ilyesmi. De mindig ő fizetett, mert nekem nincs pénzem.. Elég szarul áll a családunk. De ő mindig erősködik, hogy menjünk el, majd fizet ő. De én ezt már nem akarom, mert rettentően rosszul esik. Szinte fáj és égő az egész.
De ilyen, biciklizzük, sétáljunk meg nem bejövős, főleg nem ebben a városban, ahol 1, semmi látnivaló, 2 rengeteg az agresszív cigány.

Õ most ki van rám akadva, amiért mindig ezen agyalok, hogy bánt, hogy ő fizet...
18/L.

4

Beszélgetés? (lent)

Van egy fiú akivel közel kerültünk egymáshoz, viszont azt veszem észre hogy én hiába próbálkozok nem tudunk olyan nagyon elbeszélgetni..
Nemtudom mit kellene tennem,hogy ez változzon mert tényleg egy kapcsolatnak elég jelentős pontja az hogy eltudjunk beszélgetni e nélkül nincs kapcsolat.. segítséget szeretnék kérni hogy hozhatnám ki belőle hogy beszélgessünk többet és ő is próbálkozzon

3

Szerintetek akar tőlem valamit, vagy miért viselkedik így?

Megismerkedtem egy fiúval randiztunk párszor, a randikon szájra puszi volt mikor át akartam dugni a nyelvem, akkor nem hagyta, fogtuk is egymás kezét, viszont a legutolsó randin megujjazott.
Mikor neten beszélünk, akkor úgy csinál mintha semmi nem lenne, köszön, beszélünk valamiről, a végén szia, puszi.
Rákérdeztem hogy akkor most járunk, arra nem válaszolt, hanem kicsit később beszéltünk valami teljesen másról.
Akkor most akar valamit tőlem?
19/L

3

Beleszerettem a legjobb fiúbarátomba, akinek van már barátnője, de nem alakulnak valami fényesen a dolgaik. Most milyen lépést kellene tennem?

Tudom, fiatal vagyok még, most kezdtem a középiskolát, volt már egy barátom, akivel nem rég, olyan két hónapja szakítottunk... Afféle diákszerelem volt, de én sokáig gyengéd érzéseket tápláltam iránta, ez volt az első igazi szerelmem. Róla meg kiderült, hogy egy szoknyapecér, most is van egy barátnője, de ez nem is olyan lényeges a történet szempontjából... A gólyatáborban a volt barátom egyik haverjaként és osztálytársamként ismertem meg azt, akiről most komolyabban lesz szó. Már az első beszélgetésünkkor szimpatikusnak tartottam. A bogrács vigyázáshoz kettőnket bízott meg sz osztályfőnök. Aközben (mint ahogy az általában lenni szokott az ismerkedő embereknél) sokat beszélgettünk. Szóba jött az én barátom is, az ő barátnője is, meg az, hogy számos dologban egy az ízlésünk. Nagyon jól megértettük egymást. Igaz, a második nap festős program volt, és véletlen leöntött egy kis festékkel, mire én lehülyéztem, nevetségesen hisztiztem, mintha azzal megmentettem volna ruhámat... Utána egy jó két hétig folyamatosan szekáltam. Ezért a festék-ügyért, pedig számtalanszor bocsánatot kért a nap folyamán, és ki is jött a nadrágomból is, a pólómból is azonnal. Egy jó óra múlva meg is száradtam, nyoma se látszott a festéknek, de nem is tudom, miért olyan gyerekesen b******ttam.... Viszont a tanár egymás mellé ültetett bennünket angol órán és kiderült, nagyon gyenge angolos. Pedig így is a leggyengébb csoport vagyunk az angolosok között... Valamiért megsajnáltam, és segítettem neki folyamatosan mindenben. Óra előtt kikérdeztem, nagyszünetben gyakoroltam vele, pedig nekem is eléggé minimális a tudásom... Szép lassan összebarátkoztunk, és mára már elválasztatatlanok vagyunk. Az osztályban az volt osztálytársa (aki neki is és nekem is legjobb barátom) is hozzánkcsapódott, és hárman vagyunk egy kis csapat. :) Bizalmasan elmondta, hogy nem tudja, mi lesz a barátnőjével, meg vele, merthogy a lány azt mondta neki, nem tudja mit érez iránta, folyamatosan elutasítja a randimeghívásait, de az anyja nagyon erőlteti hozzá. Nem tudom, miért. Az anyja szerint én vagyon a r****c, aki jövendőbeli veje és a lánya közé áll, pedig még járnak. Amúgy is 14-15 évesek vagyunk, hol van még a házasság! A barátom számára is kezd ez az erőltetés terhessé válni, plusz lassan ő is úgy érzi, hogy nem tudja, milyen érzéseket táplál a barátnője iránt. Ugye most nemrég kezdődött az őszi szünet, de az első napján nekünk még be kellett menni bemutató órára. Én kölcsönadtam a számológépem egy srácnak és naki még órája volt, rá vártunk. Ott volt Õ is, és a közös barátunk is. Nem tudtuk, mikor végez, és anyuval megbeszéltem, hogy ilyen és ilyen okok miatt a későbbi busszal megyek haza. Oké, renden... Persze addig mit csinál három barát? Hülyül, természetesen. :) Ez a két idióta jól összefogott ellenem, és megvicceltek, hogy eltüntették a verseimet (verseket írok titokban, és csak nekik mutatom meg) és mikor előkerültek, örömömben (nagyon sok van már, kár lenne értük) megöleltem a barátomat. Õ persze kedvesen, félig nevetve, félig megilletődve visszaölelt, és jó szorosan odahúzott magához. Mire a másik barátunk meg elkezdi mondani, hogy én biztos szerelemből öleltem meg Õt. Én hevesen tagadtam, pedig abban a pillanatban hideg zuhanyként tört ráma felismerés: beleszerettem. Pedig barátnője van, már két éve. Igen, tudom, a kapcsolatuknak valószínűleg hamarosan vége, én mégis úgy érzem, ez nem helyes, mert még együtt vannak, és fenn áll a valószínűsége, hogy esetleg nem, és újra egymásra találnak... Az alatt a pár nap alatt, amit nélkülük töltöttem el, rájöttem, hogy nagyon hiányzik, és alig várom, hogy újra lássam... Tudom, hogy ő azt a másik lányt szereti, mégha most rosszul is áll a szénájuk, mert nemsokára lesz a szülinapja, és nagyon készül rá, hogy valami egyedi dologgal lepje meg. Mégis úgy érzem, nem tudok többé rá barátként tekinteni, de nem mondhatom el neki, mert akkor tönkremegy a barátságunk, inkább maradok így, ahogy most. Viszont így meg nagyon rossz, mert a közös barátunknak nem mondhatom el, elmondaná neki, így is nyaggat, hogy valljam már be, olyan nevetséges vagyok, amikor eltagadom... Most akkor mit tegyek? Segítséget kérek!

2

Hogyan találjak társat, ha az összes csajnak akit ismerek van már párja, és a szórakozóhelyeken, internetes tárkeresőkön is alig van már csaj? 23/F

2

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!