Találatok a következő kifejezésre: A Nap számít a csillagászat (1 db)

A Nap bolygónak számít a csillagászat szerint?

Legjobb válasz: Ne haragudj nem akarlak megsérteni de ugye csak pár napja,hogy elkezdtél a témával foglalkozni?Nem értem,hogy lehet egy csillagot összekeverni egy bolygóval? A bolygó olyan jelentõsebb tömegû égitest, amely egy csillag körül kering mint pl a föld. A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik mint pl a Napunk. Ha éjszaka felnézel az égre rengeteg csillagot látsz ezek messze vannak azért kisebb a fényük.Ha nappal nézel fel az égre akkor csak egy csillagot látsz a mi saját napunkat ami közel van,alig 150-millió km-re tõlünk.(Ezért égeti ki a szemed a fényességével) A tömegnek is fontos szerepe van,hogy egy égitestet csillagnak illetve bolygónak határozunk meg.Ha jól tudom csillag akkor születik amikor a gravitáció hatására összehúzódott gázok és egyéb elemek elérik a kritikus tömeget azaz a Jupiter tömegének 13x-sát.Ekkor a csillag magjában olyan roppant gravitációs erõ és magas hõmérséklet alakul ki ami az atomokat is összepréseli és beindul a fúzió.A csillag emiatt kezd el fényt kibocsátani. Hogy el tud képzelni kb mekkora nyomás lehet egy csillag belsejében vedd alapul a bolygónkat a földet aminek kerülete 40000km a napunk 109x nagyobb ennél de nem is ez a megdöbbentõ hanem a tömege ugyanis 330000x nehezebb mint a föld...és a miénk még egy parányi csillagocska! Vannak ennél sokkal nagyobbak is,lásd itt: http://www.youtube.com/watch?v=855LIxE0qP0&feature=BFa&list=..

Ne haragudj nem akarlak megsérteni de ugye csak pár napja, hogy elkezdtél a témával foglalkozni?Nem értem, hogy lehet egy csillagot összekeverni egy bolygóval? A bolygó olyan jelentõsebb tömegû égitest, amely egy csillag körül kering mint pl a föld. A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik mint pl a Napunk. Ha éjszaka felnézel az égre rengeteg csillagot látsz ezek messze vannak azért kisebb a fényük.Ha nappal nézel fel az égre akkor csak egy csillagot látsz a mi saját napunkat ami közel van, alig 150-millió km-re tõlünk.(Ezért égeti ki a szemed a fényességével) A tömegnek is fontos szerepe van, hogy egy égitestet csillagnak illetve bolygónak határozunk meg.Ha jól tudom csillag akkor születik amikor a gravitáció hatására összehúzódott gázok és egyéb elemek elérik a kritikus tömeget azaz a Jupiter tömegének 13x-sát.Ekkor a csillag magjában olyan roppant gravitációs erõ és magas hõmérséklet alakul ki ami az atomokat is összepréseli és beindul a fúzió.A csillag emiatt kezd el fényt kibocsátani. Hogy el tud képzelni kb mekkora nyomás lehet egy csillag belsejében vedd alapul a bolygónkat a földet aminek kerülete 40000km a napunk 109x nagyobb ennél de nem is ez a megdöbbentõ hanem a tömege ugyanis 330000x nehezebb mint a föld...és a miénk még egy parányi csillagocska! Vannak ennél sokkal nagyobbak is, lásd itt: http://www.youtube.com/watch?v=855LIxE0qP0&feature=BFa&list=..
A Nap egy csillag. A csillagoknak van saját fenyük, a bolygóknak nincs. A venuszt (esthajnal csillagot) a regi emberek hittek csillagnak, mert sürü legköre visszaveri a napfenyt.
A Napban magfúzió van, tehát a Nap csillag. Indavideo-n fent van Carl Sagan Cosmos címû kiváló filmsorozata, ajánlom megtekintésre.
A napot és a bolygót az különbözteti meg egymástól, hogy az elõbbi felszíne forró és olvadt, az utóbbié nem. Az elõbbi körül kering az utóbbi, fordítva nem igaz.
A bolygók világitanak. szaturnusz azaz esthajnal csillag
A nap egy csillag. Izzó gázgömb, aminek nincs szilárd felszíne, csak a gravitáció tartja össze.
Az elsõ válaszadónak van igaza.A nap csillag.
A nap a naprendszer közepe az csak sima nap.
Nem. A bolygók nem világítanak.
nem. a Nap G osztályú csillag.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Leírná valaki a függvény folytonosságát nagyon egyszerűen néhány példával?

A tanár semmi példát nem ad rá, csak ledarál valami x,y dolgot, de konkrét számokkal meg sem néztük. Tudna valaki segíteni?

2

Valaki letudná nekem ezt vezetni?

Egy gazdaság farmjának telkén búzát ültetnek. Pénteken a terület 35%-át ve - tették be, szombaton a maradék terület kétharmadát, vasárnap pedig 900 m2 -rel kevesebb földet vetettek be búzával, mint pénteken. Így hétfôre már csak 100 m2 terület maradt hátra. a) –d) Hány m2 -es a telek? Írd le a számolás menetét is!

1

Mi a megfelelo szo angolban az enyvesvaszonra?

A "glu linen" meg a "clam linen" nekem kicsit eroltetettnek tunik. Talan kemiai szobol forditjak, mindenesetre en sajnos nem talalom. Elore is koszi a segitseget:)!

2

Egy félkörív súlypontja hol van?

Azt tudom, hogy a félköré 4R/3π magasságban a középpont felett. De félkörívnél hol?

6

Hogyan tudnátok kiszámítani egy téglatest lapra merőleges élhosszúságát, ha tudjuk a térfogatát, ami 11664 köbdeciméter, és egy lapjának területét, ami 486 négyzetdeciméter?

1

Minden 0 valószínűségű esemény lehetetlen esemény?

Úgy tanultam, hogy igen. De ha Józsinak feleséget kell választania végtelen lány közül, aki közül pontosan 1-et marinak hívnak, mekkora valószínűséggel választja ki Marit? 0. De mivel valakit választ, így nem lehetetlen esemény, hogy Marit válassza. Mondhatnám annak a nevét is, akit végül választ.

Tehát végtelen lehetséges kimenetel van, melyek egyenlő valószínűséggel következnek be, de 1 biztosan bekövetkezik. 0 valószínűség, mégsem lehetetlen esemény.

Feltehetném geometriailag is a kérdést: Pisti egy nem 0 sugarú körben a belső pontok közül véletlenszerűen kiválaszt pontosan 1 pontot. Mekkora valószínűséggel választja ki a kör középpontját?
Válaszom: valség 0, mégsem lehetetlen az esemény, hiszen a középpont helyett írhatjuk azt a pontot is, melyet végül választ.

Konklúzió: nem minden 0 valószínűségű esemény lehetetlen esemény.

lehetséges buktatók: az első példában x feleség közül p=1/x valséggel választja ki Marit, x végtelen, p nem értelmezhető, limP(x tart végtelen)=0.
A második példában viszont t területet választ ki T területből, p=t/T t=0, T pozitív valós, így p=0 az esemény mégsem lehetetlen.

Egyetlen másik lehetőség: ha a számláló vagy a nevező nem pozitív valós véges szám, a valószínűség nem értelmezhető.

15/F szóval érdekelne ez a dolog, de nem biztos, hogy mindent értek, amit mondani fogtok. Reméljük. Köszönöm előre is.

42

Matek, halmazelmélet: Ez a levezetés jó?

Rimán János: Matematikai analízis I, 1.19 tétel (2)

Tehát: Legyen X adott halmaz, ez az alaphalmaz, továbbá A,B halmazok részhalmazai X-nek. Az A halmaz akkor és csak akkor részhalmaza B-nek, ha B X-re vonatkozó komplementerhalmaza részhalmaza az A X-re vonatkozó komplementerhalmazának.

Tehát: (A részhalmaz B) ekvivalens (B-komplementer részhalmaza A-komplementer).

Az ekvivalenciareláció két esetben ad igaz eredményt: igaz,igaz és hamis,hamis. Kezdjük az elsővel.

Legyen az X halmazrendszer (mivel X olyan halmaz aminek elemei is halmazok, ezért X már halmazrendszer)

X = { {1, 2}; {1, 2, 3}; {1, 2, 3, 4 }; {5, 6, 7, 8} }

Tény h a tétel csak az A és B halmazról szól, de attól még a halmazrendszernek lehetnek további elemei (halmazai), ugye?

A halmazrendszerben szereplő halmazokat jelöljük rendre A,B,C,D betűkkel. Nyilvánvaló hogy A részhalmaza B-nek, már csak azt kell igazolni hogy B komplementerhalmaza részhalmaza A komplementerhalmazának. A komplementerhalmaz-képzés szabálya:

Az A halmaz X-re vonatkozó komplementerhalmaza az X \A (X mínusz A) halmaz. Az X és A halmaz különbsége pedig:

X\A = {x : x eleme X és x nem eleme A-nak}

Képezzük A és B komplementerhalmazait:

X\B = { A, B, C, D }
X\A = { A, B, C, D }

Ami baromságnak tűnik, de ez logikus. Hiszen ha végigvesszük a halmazrendszer elemein, először vizsgáljuk az A halmazt. Az A halmaz eleme az alaphalmaznak, hiszen abban a halmazban van és nem igaz rá hogy A eleme a B halmaznak, így a logikai állítás igaz, tehát a különbséghalmazba tartozik. A B halmaz szintén eleme az X halmaznak, de egy halmaz NEM eleme saját magának. Részhalmaza, de ott elem van írva. Így erre is igaz az állítás. Ugyanígy igaz lesz C-re és D-re is.

De ennek nemsok értelme van. Ez a konkrét kérdésem hogy ez a levezetés jó, vagy mit nézek el?

A részhalmaz reláció nyilván fennáll. Ha pedig nézem az ekvivalencia másik oldalát, hamis ekvivalens hamis = igaz, akkor ellentmondásra jutok, mert a B komplementerhalmaza nem részhalmaza A komplementerhalmazának csak akkor ha a B komplmeneterhalmaz tartalmaz olyan elemet amit az A komplementerhalmaz nem. Ami pedig a különbséghalmaz levezetéséből nem állhat fenn, de egész biztosan van ilyen eset, különben akkor nem ekvivalenciával definiálják hanem konjukcióval. Szóval mit nézek el?

Köszönöm a válaszokat.

4

A lenti matekfeladatban kéne segítség? (kombinatorika, valószínűségszámítás)

Egy 30 fős osztályban 13 fiú van.Az osztály egy bemutatóra táncprodukcióval készül,ahol 15 pár fog táncolni.Hányféleképpen alakulhatnak ki a párok,ha a lányok közül a szükséges létszám fiúnak öltözik.A fiúnak öltöző lányok személyét, valamint a párokat sorsolással alakítják ki.
Mennyi a valószínűsége annak, hogy a fent említett sorsolás eredményeként:
a, az osztály tanulója kis mária fiúnak öltözött lánnyal táncol?
b, a három versenytáncos lány:Kis Mária,Nagy Anita,Tóth Karola közül maximum kettőnek kell fiúnak öltöznie?

1

MAGYARO. RADARKÉP ARCHÍVUM?

Van-e ilyen, ha igen, hol? Mert nem találtam.

0

A U B \ A = B \ A?

Tehát A unio B komplementer A = B komplementer A-val?

4

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!