Találatok a következő kifejezésre: A II. Zsinat tényleg (1 db)

A II. Vatikáni Zsinat tényleg gyülöletkeltő az ateista emberekkel szemben?

Legjobb válasz: Ez megítélás kérdése. Szerintem igen. " A II. Vatikáni Zsinat GAUDIUM ET SPES Az Egyház magatartása az ateizmussal szemben 21. Az Egyház, hûségesen Istenhez és az emberhez, nem tehet mást, mint hogy fájdalommal, de teljes határozottsággal elítélje, miként korábban is tettexxiii ezeket az ártalmas tanításokat és cselekedeteket, melyek ellentmondanak az értelemnek és az általános emberi tapasztalatnak, az embert pedig megfosztják veleszületett méltóságától." http://www.kat olikus.hu/zsinat/gs. html

Ez megítélás kérdése. Szerintem igen. " A II. Vatikáni Zsinat GAUDIUM ET SPES Az Egyház magatartása az ateizmussal szemben 21. Az Egyház, hûségesen Istenhez és az emberhez, nem tehet mást, mint hogy fájdalommal, de teljes határozottsággal elítélje, miként korábban is tettexxiii ezeket az ártalmas tanításokat és cselekedeteket, melyek ellentmondanak az értelemnek és az általános emberi tapasztalatnak, az embert pedig megfosztják veleszületett méltóságától." http://www.kat olikus.hu/zsinat/gs. html
Milyen változásokat hozott a zsinat az egyházba? Ez a kérdés még mindig idõszerû, mivel a II. Vatikánum és következményei mindmáig széles körben vitatottak. ’Igazság más vallásokban’ Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy XXIII. János pápa változásokat akart. Olyan teológusokat hívtak meg szakértõként a Vatikáni Zsinatra, akiknek avantgárd eszméit néhány évvel azelõtt még elítélték. Ortodox és protestáns egyházi méltóságokat szintén meghívtak megfigyelõnek. Ez az új hozzáállás gyökeres változásokat eredményezett a lelkiismereti és vallásszabadság kérdésében. Évszázadokig az egyház határozottan elítélte ezeket az eszméket; XVI. Gergely, egy XIX. századi pápa még „bolondságnak” is minõsítette azokat. Mégis, 1964-ben a zsinat nagy többséggel elfogadott egy rendelkezést, elismerve, hogy minden embernek joga van megválasztani a saját vallását. Ez többet jelentett a tiszta és egyszerû szabadságnál, ahogyan ezt a Notre Histoire címû folyóirat magyarázta: „Ettõl a pillanattól kezdve beismerték, hogy más vallásokban is található némi igazság.” A II. Vatikánum után az egyház folytatta szabadabb elvû politikáját más vallások felé. Ezt szemléltetve II. János Pál pápa látogatásokat tett II. Hasszán marokkói királynál, egy muszlim szellemi vezetõnél. Egy protestáns templomot és egy zsinagógát is meglátogatott Rómában. Sok katolikus emlékezik az 1986-os assisi találkozóra Olaszországban, ahová II. János Pál pápa meghívta a világ nagy vallásainak vezetõit, hogy imádkozzanak vele együtt a béke érdekében. II. Vatikánum — átok? Néhányaknak, a XXIII. János pápa által remélt felfrissítõ „lélegzetnyi levegõ” inkább olyan volt, mint egy hideg szélroham. Azért, hogy alátámasszák véleményüket, utaltak egy híres beszédre, amelyben VI. Pál pápa — aki XXIII. János utódja volt — kijelentette, hogy „Sátán füstje” beszivárgott az egyházba. A La Réception de Vatican II címû könyv azt fejtegette, hogy a nyilatkozata által VI. Pál „összekötni látszott a zsinat által teremtett helyzetet egy, az egyházi érdekekkel ellentétes folyamattal”. Sok templomba járó osztja ezt a nézetet. Egy új vizsgálat feltárta, hogy Franciaországban a katolikusoknak majdnem a fele azt gondolja, hogy „az egyház túl messzire ment a reformok erõltetésében”. A II. Vatikánum bírálói vádolják az egyházat, amiért nem maradt hû a hagyományához, hanem megfertõztette magát a modernizmussal. Azt mondják, hogy az egyház támogatását adta azokhoz a változásokhoz, amelyek megrázkódtatták a nyugati társadalmat és válságot okoztak az egyházban. II. Vatikánum — áldás? Mások számára nem a zsinat az, amelyet meg kell kérdõjelezni. Szerintük a gyengeség elsõ jelei már a II. Vatikánum elõtt is tisztán láthatóak voltak az egyházban. A francia La Croix címû napilap megerõsítette: „A papi és nem papi elhivatottak hiányát a nyugati országokban az általános társadalmi válsággal és ennek a keresztény közösségekre való következményeivel kapcsolatban kell szemlélni. Túl sok keresztény engedte magát átitatni a korunkbeli gondolkodásmóddal és eszmerendszerekkel.” Megint mások úgy érzik, hogy a II. Vatikánum által javasolt változtatások életfontosságúak voltak. A La Croix egy másik újságírója megállapította: „Van aki talán . . . eltûnõdik azon, hogy mivé lett volna az egyház, ha befelé forduló maradt volna.” Végül különbözõ katolikus magyarázók azt fejtegetik, hogy az egyház tökéletlen emberekbõl álló szervezet, amely már a múltban is keresztüljutott válságokon, és keresztül fog jutni ezen is. Gilles, akitõl az elõzõ cikkben idéztünk, a következõ megjegyzést tette: „Amikor felvetettük az egyházi problémákat, azt mondták nekünk, hogy az egyház éppen egy tinédzserkori válság közepén van és ez el fog múlni.” Akár felelõs volt a II. Vatikánum a pozitív vagy negatív változásokért, akár nem, mindenesetre komoly hatással volt a katolikusokra...


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Miért kell valakinek a szüzességével kísérteni az úr Jézus Krisztust és a kedves atyját?

Megértem, hogy valaki menekül a szextől vagy a társas kapcsolatoktól, de nem képmutatás azt mondani, hogy a fent említett karaktereknek tartogatja?

Miért gondolják páran azt, hogy a szüzesség érték?
Nem az! A hűség az érték emberek!

15

Ti melyik vallással azonosultok leginkább? És miért?

18

A Biblia tanításába elrejtettek hibajavító kódokat?

Lehetséges, hogy az egész úgy lett megfogalmazva, hogy:

Ha elvesznek belőle vagy átírnak valamit, akkor az felismerhető legyen?

Lehet úgy megírni egy történetet, hogy két nyelven teljesen mást jelent?

3

Mit tegyek a jehova tanúi ellen?

már 5x nálunk voltak, és azt szajkózták, hogy akkor majd máskor visszajönnek (ugyan azokról beszélünk) valahonnan megtudták a telefonszámunkat és ma is felhívtak, hogy csatlakozzak, már volt olyan, hogy seprűvel mentem ki, de az sem használt :( apáék meg késő estig dolgoznak, húgom meg napközis, mit lehet ilyenkor tenni? 14/L

31

Vagy Isten ihlette a Bibliát és akkor minden szava igaz, vagy nem Isten ihlette, hanem emberek gondolatai, akik úgy érezték, gondolataik Isteni ihletettségűek. Melyik van közelebb a valósághoz?

Ez természetesen mind az Ószövetségre,mind az Újszövetségre igaz kell,hogy legyen,azaz nem lehet szelektálni,"puhítani",liberalizálni. Vagy-vagy.

11

Ha valaki eleget tesz "A ki szidalmazza az ő atyját vagy anyját, halállal lakoljon" (2Móz.21.17) törvénynek, akkor megszegi a "Ne ölj" parancsot (2Móz.20, 13)?

Persze tegyük fel, hogy mindez jogszerű.

7

A hit rettegést szül, titeket nem idegesítenek a "bűn, ha. " típusú kérdések?

Nagyon sok ilyen kérdés van. A legdurvább, amikor 14-16 évesek teszik fel ezeket, talán mert félnek, hogy ha valami Istennek nem tetsző dolgot tesznek, akkor nem jó keresztények, Isten megfogja őket büntetni, stb.
Persze, tudjuk jól János tollából, hogy "Az Isten a szeretet", pont ezért furi, hogy ennyire kirekesztő a vallás, s tele van szabályokkal, törvényekkel, amelyeknek meg KELL felelni, különben irgumburgum!

8

Tisztelt keresztény embertársaink -különösen Jehova Tanúi -, miért hivatkoznak pl. evolúció kérdésében olyan tudósokra, akik elszólásokon kívül nem bizonyították és nem védték meg kijelentéseiket, esetleg publikációikat?

Sok helyen hivatkoznak -különösen az Õrtoronyban- olyan tudományos kijelentésekre,sokszor eredeti szövegkörnyezetéből kiragadva, mintha az tótum-factum lenne,de utóbb mindig kiderül,hogy sem bizonyítva,sem védhető érvrendszerrel nincs alátámasztva,az ún "tudós"sehol sem tudományos munkatárs,semmilyen kutatásban nem vesz részt,nincsenek komoly publikációi...stb. Mint Hovind,aki egy Amerikai fizetős egyetemen végzett,ami kb. óvoda nagyságú,és ott bárki szerezhet tudományos fokozatot. Szóval,a bizonyítás folyamata nélkül ez nem hiteltelen?

38

Szerintetek, vallást kritizálók, Isten megismerhető?

...mert véleményem szerint a valláskritizálók nem föltétlen ateisták (nyilván olyan is van), hanem sokan a vallások Istenképét nem tudják igazként elfogani (nem is olyan helytelenül!:)...ezért tettem fel a kérdést, hogy vajon ki miként ismeri, vagy ismerte meg Istent, és az mennyiben különbözhet a vallások által elénk tárt istenképtől...

...ezért a kérdésem természetesen a gondolkodó vallásosaknak is szól...

14

Nincs értelme egyik valláshoz sem csatlakozni, mert mind felesleges és kártékony, az erkölcsi útmutatást pedig ugyanúgy megtalálhatjuk akár a görög filozófiában?

A vallások ellentéteket szülnek. Bármikor beleütközhetünk rossz tanításokba. Mégha létezik is Isten, biztos, hogy nincs igaz vallás. Sőt, ha mindenható, és végtelenül bölcs, akkor mit sem számít neki, hogy mi miként vélekedünk róla. Ha meg maga a szeretet, akkor meg pláne nem ítélkezik, elfogadja, hogy számunkra nem ő az első.

+ Hinni vallás nélkül is lehet.

7

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!