Találatok a következő kifejezésre: A II. Zsinat (3 db)

A II. Vatikáni Zsinat tényleg gyülöletkeltő az ateista emberekkel szemben?

Legjobb válasz: Ez megítélás kérdése. Szerintem igen. " A II. Vatikáni Zsinat GAUDIUM ET SPES Az Egyház magatartása az ateizmussal szemben 21. Az Egyház, hûségesen Istenhez és az emberhez, nem tehet mást, mint hogy fájdalommal, de teljes határozottsággal elítélje, miként korábban is tettexxiii ezeket az ártalmas tanításokat és cselekedeteket, melyek ellentmondanak az értelemnek és az általános emberi tapasztalatnak, az embert pedig megfosztják veleszületett méltóságától." http://www.kat olikus.hu/zsinat/gs. html

Ez megítélás kérdése. Szerintem igen. " A II. Vatikáni Zsinat GAUDIUM ET SPES Az Egyház magatartása az ateizmussal szemben 21. Az Egyház, hûségesen Istenhez és az emberhez, nem tehet mást, mint hogy fájdalommal, de teljes határozottsággal elítélje, miként korábban is tettexxiii ezeket az ártalmas tanításokat és cselekedeteket, melyek ellentmondanak az értelemnek és az általános emberi tapasztalatnak, az embert pedig megfosztják veleszületett méltóságától." http://www.kat olikus.hu/zsinat/gs. html
Milyen változásokat hozott a zsinat az egyházba? Ez a kérdés még mindig idõszerû, mivel a II. Vatikánum és következményei mindmáig széles körben vitatottak. ’Igazság más vallásokban’ Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy XXIII. János pápa változásokat akart. Olyan teológusokat hívtak meg szakértõként a Vatikáni Zsinatra, akiknek avantgárd eszméit néhány évvel azelõtt még elítélték. Ortodox és protestáns egyházi méltóságokat szintén meghívtak megfigyelõnek. Ez az új hozzáállás gyökeres változásokat eredményezett a lelkiismereti és vallásszabadság kérdésében. Évszázadokig az egyház határozottan elítélte ezeket az eszméket; XVI. Gergely, egy XIX. századi pápa még „bolondságnak” is minõsítette azokat. Mégis, 1964-ben a zsinat nagy többséggel elfogadott egy rendelkezést, elismerve, hogy minden embernek joga van megválasztani a saját vallását. Ez többet jelentett a tiszta és egyszerû szabadságnál, ahogyan ezt a Notre Histoire címû folyóirat magyarázta: „Ettõl a pillanattól kezdve beismerték, hogy más vallásokban is található némi igazság.” A II. Vatikánum után az egyház folytatta szabadabb elvû politikáját más vallások felé. Ezt szemléltetve II. János Pál pápa látogatásokat tett II. Hasszán marokkói királynál, egy muszlim szellemi vezetõnél. Egy protestáns templomot és egy zsinagógát is meglátogatott Rómában. Sok katolikus emlékezik az 1986-os assisi találkozóra Olaszországban, ahová II. János Pál pápa meghívta a világ nagy vallásainak vezetõit, hogy imádkozzanak vele együtt a béke érdekében. II. Vatikánum — átok? Néhányaknak, a XXIII. János pápa által remélt felfrissítõ „lélegzetnyi levegõ” inkább olyan volt, mint egy hideg szélroham. Azért, hogy alátámasszák véleményüket, utaltak egy híres beszédre, amelyben VI. Pál pápa — aki XXIII. János utódja volt — kijelentette, hogy „Sátán füstje” beszivárgott az egyházba. A La Réception de Vatican II címû könyv azt fejtegette, hogy a nyilatkozata által VI. Pál „összekötni látszott a zsinat által teremtett helyzetet egy, az egyházi érdekekkel ellentétes folyamattal”. Sok templomba járó osztja ezt a nézetet. Egy új vizsgálat feltárta, hogy Franciaországban a katolikusoknak majdnem a fele azt gondolja, hogy „az egyház túl messzire ment a reformok erõltetésében”. A II. Vatikánum bírálói vádolják az egyházat, amiért nem maradt hû a hagyományához, hanem megfertõztette magát a modernizmussal. Azt mondják, hogy az egyház támogatását adta azokhoz a változásokhoz, amelyek megrázkódtatták a nyugati társadalmat és válságot okoztak az egyházban. II. Vatikánum — áldás? Mások számára nem a zsinat az, amelyet meg kell kérdõjelezni. Szerintük a gyengeség elsõ jelei már a II. Vatikánum elõtt is tisztán láthatóak voltak az egyházban. A francia La Croix címû napilap megerõsítette: „A papi és nem papi elhivatottak hiányát a nyugati országokban az általános társadalmi válsággal és ennek a keresztény közösségekre való következményeivel kapcsolatban kell szemlélni. Túl sok keresztény engedte magát átitatni a korunkbeli gondolkodásmóddal és eszmerendszerekkel.” Megint mások úgy érzik, hogy a II. Vatikánum által javasolt változtatások életfontosságúak voltak. A La Croix egy másik újságírója megállapította: „Van aki talán . . . eltûnõdik azon, hogy mivé lett volna az egyház, ha befelé forduló maradt volna.” Végül különbözõ katolikus magyarázók azt fejtegetik, hogy az egyház tökéletlen emberekbõl álló szervezet, amely már a múltban is keresztüljutott válságokon, és keresztül fog jutni ezen is. Gilles, akitõl az elõzõ cikkben idéztünk, a következõ megjegyzést tette: „Amikor felvetettük az egyházi problémákat, azt mondták nekünk, hogy az egyház éppen egy tinédzserkori válság közepén van és ez el fog múlni.” Akár felelõs volt a II. Vatikánum a pozitív vagy negatív változásokért, akár nem, mindenesetre komoly hatással volt a katolikusokra...

A II. Vatikáni Zsinat előtti liturgiáról hol találhatnék forrásokat?

A pápa (állítólag) vissza akar hozni elemeket a régi liturgiából. Hogyan nézett ki régen a liturgia, mikben tért el a maitól?

Legjobb válasz: http://5mp.eu/web.php?a=ministrans&o=nB0pbAkrBZ Itt egy leírás a régi rítusú szentmisérõl. Különben hol olvastad, ami miatt ezt felteszed? Mert kicsit sarkított így a dolog. Itt egy jó cikk róla (bocs, ha esetleg pont ezt olvastad, de ha igen, akkor szerintem kicsit félreértetted): http://magyarkurir.hu/hirek/egyesiteni-fogjak-tridenti-es-az..

http://5mp.eu/web.php?a=ministrans&o=nB0pbAkrBZ Itt egy leírás a régi rítusú szentmisérõl. Különben hol olvastad, ami miatt ezt felteszed? Mert kicsit sarkított így a dolog. Itt egy jó cikk róla (bocs, ha esetleg pont ezt olvastad, de ha igen, akkor szerintem kicsit félreértetted): http://magyarkurir.hu/hirek/egyesiteni-fogjak-tridenti-es-az..
latinul volt a mise, nem volt szembemisézés.
"kötelezõvé tenni a könnyûzenés gitáros énekeket"-nos ez volt az, amikor alkalmanként meghírdették nálunk és én a templom közelébe se mentem katolikus koromban, huszonévesen. Nem gondolom hogy egyedül voltam az új fajta liturgiák elutasításában...én Istenre vágytam volna és nem szórakoztatásra...nem baj, mert megtaláltam másutt Isten országát... Római katolicizmus hitehagyása képekben az egész világból: http://www.traditioninaction.org/RevolutionPhotos/ChurchRevI..
Rossz a közelítés. Én azt mondom, hogy nem lett volna szabad ekkora reformot behozni a latin rítusba mint amilyen behoztak. A misekönyvet állítólag néhány "szakértõ" hozta létre, a teológusok és a püspökök megkérdezése nélkül. Ha egy szertartásnak nincs teológiája, vagy nincs meg benne a lelkiség, akkor veszett az egész. No, ezzel nem azt mondom, hogy a mostaniban ezek mind hiányoznak, de kevesebb van bennük, mint a több mint ezer éves tridentiben. Azért ez is mutatja, hogy az bevált, s kiállta az idõk próbáját. A Szentatya trónra lépését követõen elsõ miséje alkalmával a régi misézést mutatta be, többen fel is háborodtak ezen, azét, amit mondtál, hogy az egyházat nem elõre, hanem hátra akarja vinni. Azonban meg kell érteni, hogy nem lehet úgy elõre haladni, ha hátra soha nem nézünk. Vegyük példának az autóvezetést. Ha el szeretnél jutni A pontból B-be, és nem nézel soha az autóból hátra, vagy a tükrökbe, akkor vagy összetöröd magad, a kocsit, vagy másokat, vagy mindet egyszerre. A pápánk ezt nagyon jól látja, és Isten tartsa meg elszántságában, hogy véghez tudja vinni e Szentlélektõl indított tervét. A hagyományõrzés az egyik legkülönlegesebb és legfontosabb dolog. A görög rítus a 4. századtól, de mai formája a 14. századtól néz ki így. Azóta semmi nem változott, és nem is kell, hogy változzon, mert megõrizte az idõk folyamán a misztériumokat, a lelkiséget, és a teológiáját.
A kérdező hozzászólása: Én egyébként nagyon szeretem a liturgiát, mert jártas vagyok benne, és biztos hogy gyönyörû lesz, ha visszahoznak régebbi dolgokat. Azonban egy dolgot nem vesznek figyelembe: Az emberek nagy részének -sajnos- semmit sem jelent a liturgia, sõt azt mondják, hogy az a világ (népi vagy gregorián énekek, sok "elvont" dolog stb.) nagyon távol áll tõlük. A Szentatya pedig ahelyett, hogy kicsit a modern ember felé próbálna "nyitni", hogy minél több ember számára tegye vonzóbbá a templombajárást, helyette a több száz évvel ezelõtti dolgokat akarja visszahozni, amik nyilván a mai embertõl még messzebb állnak.
Elõzõ vagyok. A tridenti liturgiát itt nézheted meg: http://hu.gloria.tv/?media=30596 Isten áldjon!
A régi latin mise és a görög katolikus liturgia között nagyon sok hasonlóság volt. A nagy latin liturgikus reformok igazság szerint a II. Vatikáni Zsinat elõtt volt néhány évvel. A zsinaton csak kisebb változásokat fogadtak el. Szerintem itt az ideje valóban a változásnak, mert a mostani misézési formát sok pap rutinszerûen csinálja lelkiség nélkül. És ha a pap nem tudja megélni, akkor a hívek sem fogják biztosan. egy kispap
Köszönöm a tippeket a két szín alatti áldozással kapcsolatban. Azt hiszem el fogok menni egy görög katolikus liturgiára is, meg régi rítusú misére is. Nagyon örülök neki hogy van régi rítusú mise, azt hittem sehol se tartanak ilyet. :)
ma 08:48: a görögkat.ban- 2 szín alatt (elfogadják egymás liturgiáját- mehetsz oda) azonkívül az említett Belvárosi Plébánia templomban (legalábbis este 6-kor :)
A kérdező hozzászólása: Tegnap beszéltem egy görög katolikus kispap ismerõsömmel, õ mondta ezt a közelgõ liturgikus reformot.
Az lenne jó ha két szín alatt lehetne áldozni.
(hol laksz?) A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Fõplébánia vasárnaponként 12 ó-kor (régi rítus szerint)tart ilyen szentmisét. Ha meg tudod közelíteni, érdemes. (az Erzsébet híd pesti hídfõjénél van) jún 5-én Liszt mise lesz! http://www.belvarosiplebania.hu/bejegyzes/olvas/hirdetesek-2..
A kérdező hozzászólása: Valóban, a gitár, ének csak egy kiegészítõ, ez tény. De hadd említsek egy példát, ami talán megvilágítja ezt az egészet: Néhány éve szintetizátorozni tanítottam egy 13 éves lányt (elmélet + gyakorlat együtt). Az egész zenetanulást a nagymamája erõltette. Mivel eleinte a nagymama mindig ott ült velünk, ezért mindig templomi énekeket, és régi magyar nótákat, népdalokat kellett tanulni, és azokon keresztül szemléltetni, elsajátíttatni az elméletet. A lány nagy keservvel tanult csak, nehezen haladtunk elõre. Pár hét múlva mai zenéket, illetve az õ kedvenc számait kezdtük el játszani, érdekes módon onnantól kezdve a legnagyobb örömmel tanult. TEHÁT: a célom az elmélet megtanítása volt, és mennyivel könnyebb volt ezt olyan dalokon keresztül tenni, amik a lány életéhez közelebb állnak. A liturgiával is ez a helyzet, a cél mindenképp ugyanaz, csak valahogy más csatornákat kellene használni, olyan csatornákat, amik a mai ember életéhez közelebb állnak, nem pedig visszamenni a több 100 éves dolgokhoz, ami meg aztán abszolút távol áll a ma emberétõl, és még kevesebben lesznek a templomokban.

Mi a véleményed arról, hogy a II. Konstantinápolyi zsinat (553) kitöröltette a reinkarnáció tanát a Bibliából?

Igaz ez? Miért volt erre szükség? Miért kellet Isten valódi tanításait hamisítani? Miért nem felelt meg az egyháznak? "Az első keresztény nemzedékek után látjuk, hogy a korai egyházatyák, pl. Justinianus vértanú (100-l65), alexandriai Szent Kelemen (150-220) és Origenész (185-254) a lélek korábbi létezését tanították, a reinkarnációt, vagy az újabb testet öltés más formáját. Sok ilyen mondás van Origenész műveiben, különösen a Contra Celsum-ban (1, xxxii), ahol ezt kérdezi: "Nem ésszerű-e, hogy a lelkek érdemeiknek és korábbi cselekedeteiknek megfelelően kapnak testet . . . ?" És a De Principiis-ben ezt mondja "a léleknek nincs sem kezdete, sem vége." A nyilvános tanítás szempontjából az 543-as tartományi szinódus és az 553-as 5. zsinat után a reinkarnáció gondolata eltűnt az európai gondolkodásból – azon az alapon, hogy ellenkezik a megváltás helyes megértésével."

Legjobb válasz: A reinkarnáció tanát nem törölték ki a Bibliából, mivel az sosem képzete részét a Biblia tanításának. Sõt. A korabeli népekkel ellentétben, ahol akkoriban hittek a reinkarnációban (pl Egyiptomban) a zsidók nem hittek benne soha. Mármost a Konstantinápolyi zsinaton hiába vettek volna ki belõle bármit is, ha az a zsidó Bibliában benne lenne, akkor leellenõrizhetõ lenne, de nincsen benne. Az újszövetségben meg végképp nincs helye, hiszen akkor nincs értelme Jézus áldozatának sem. Azon kívül nem lett volna elég kihagyni valamit, az egész szöveget át is kellett volna írni,a lélekvándorlás tana annyira idegen tõle. Az viszont lehetetlen lett volna, különös tekintettel a régészek által késõbb megtalált tekercsekre (pl Holt Tengeri tekercsek.) Tehát amit állítasz az nincs megalapozva.

A reinkarnáció tanát nem törölték ki a Bibliából, mivel az sosem képzete részét a Biblia tanításának. Sõt. A korabeli népekkel ellentétben, ahol akkoriban hittek a reinkarnációban (pl Egyiptomban) a zsidók nem hittek benne soha. Mármost a Konstantinápolyi zsinaton hiába vettek volna ki belõle bármit is, ha az a zsidó Bibliában benne lenne, akkor leellenõrizhetõ lenne, de nincsen benne. Az újszövetségben meg végképp nincs helye, hiszen akkor nincs értelme Jézus áldozatának sem. Azon kívül nem lett volna elég kihagyni valamit, az egész szöveget át is kellett volna írni, a lélekvándorlás tana annyira idegen tõle. Az viszont lehetetlen lett volna, különös tekintettel a régészek által késõbb megtalált tekercsekre (pl Holt Tengeri tekercsek.) Tehát amit állítasz az nincs megalapozva.
Szia! Nem igaz, nem volt rá szükség, és nem történt hamisítás. Ha egyszer veszed a fáradságot és elolvasod a Bibliát magad is meggyõzõdhetsz róla, hogy a Szentírás jelenlegi formájában is igencsak megítéli az egyházat, mind a tanításait, mind a gyakorlatát illetõen. A reinkarnáció eszméje - némely teljességgel megalapozatlan állításokkal szemben - semmilyen formában, még csak egy halvány utalás erejéig sem található meg a Szentírásban. Isten mindent "az õ neme szerint" teremtett. (Lásd Gen. 1. fejezet.) Nincs, nem lehet tehát átjárás köztük. Még ha különválhatna az emberi lélek, akkor sem lakozhatnék más, nem emberi élõlény testében. Mal 4, 5 és Mt 11, 7 értelmezését Lk 1, 17 adja meg. A Biblia jellegzetes jelképes beszédérõl van itt szó, nem pedig a reinkarnációra utaló kijelentésrõl. Ezenkívül Illés elragadtatott! Furcsa dolog lenne – és még a reinkarnáció tanával és ellentétben állna - ha az elragadtatása óta elnyert, magasabb rendû mennyei létformához képest alacsonyabb létformában születne újra. (Vö: Lk 9, 30.) Az idézett egyházatyák a feltámadásról és nem a reinkarnációról írtak. Üdv. Péter
A Bibliának semmi köze nincs a reinkarnációhoz. Jézus Krisztus életében nem a testi újjászületésre, hanem a lelki újjászületésre tette a hangsúlyt: "Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztõl és Lélektõl, nem mehet be az Isten országába. A mi testtõl született, test az; és a mi Lélektõl született, lélek az. Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek." (Jn 3, 5-7) Vagyis hiába reinkarnálódna valaki 5-ször, ha nem történik meg az életében a megtérés, nem fog üdvösségre jutni. Isten pont ezért adja majd vissza a kárhozott embereknek az életet az ítéletvégrehajtása elõtt hogy megmutassa, aki nem akar más ember lenni az reinkarnálódhatna többször is, akkor sem változna meg. Lásd, a Jelenések könyve 20. fejezetét. Továbbá az Õskeresztények az 1. században nem hittek a Lélek halhatatlanságában. A Lélek halhatatlanságának az eszmélye az újplatonizmus révén hatolt be a Kereszténységbe, és a 4. századtól vált egyeduralkodóvá azon Keresztények közt, akik szövetkeztek az államhatalommal. A Szentírás világosan tanítja, hogy a halálban nincs öntudat, nyugszik az ember. (1Thess 4, 13) például alvásnak nevezi a halált) és amikor majd Krisztus visszajön, akkor feltámasztja: "Te pedig menj el a vég felé; és majd nyugszol, és felkelsz a te sorsodra a napoknak végén." (Dn 12, 13) Arra is felhívom a figyelmed, hogy az eredeti szövegben a Léleknek nincs amolyan spirituális jelentése, mint a keleti vallásokban, vagy az okkultizmusban. A(Préd 12, 9)-ben szereplõ "lélek" helyén például az eredeti szövegben a "ruach" áll, amely alapjelentése fúvás, lehelés. Nem az ember egyéni lelkét, hanem Isten Lelkét és a tõle származó életerõt jelenti.
Rájöttek hogy köze van a buddhizmushoz.
Nem tudok hozzászólni, mert akkoriban pont nem éltem.
Élõszõr meg se nyitottam a kérdést, mert nem gondoltam, hogy érdemben hozzá tudok szólni a témához. Aztán, gondoltam, elolvasom a válaszokat. Elõször is, egy félrevezetéssel indítasz. Azt állítod, a reinkarnáció tanát kitörölték a Bibliából. De egy szót sem mondasz arról, melyik könyvbõl mit vettek ki. Azt, hogy a fent nevezet emberek mit tanítottak, nem tudom. De ha tanítottak is a reinkarnációról, (erõsen hangsúlyozom ez csak feltevés) az biztos, hogy nem a Biblia tanítása alapján tették. Mert a Biblia ilyet nem tanít. Tudom, a II. Konstantinápolyi zsinaton (553) kitöröltették a reinkarnáció tanát a Bibliából, de még mindig az a gondom, hogy pontosan mit és honnan töröltek ki? A Jézusba vetett hit reményt ad.
Hát ez borzasztó.Min változtat?
Nem tudom miert torli ki a moderator a kozlendomet.Ugy latszik az inkvizicio napainkban is mukodik hisz ha illogikussagra hivjak fel a figyelmet azonnal torlik torlik a komentet mindenfele magyarazat nelkul legalabb megmagyarazhatna de nem..... Peter elolvastad e "És a De Principiis-ben ezt mondja "a léleknek nincs sem kezdete, sem vége."" ha nincs kezdete sem vege akkor az micsoda???? Csak Istennek nics kezdete es vege...ertheto igaz igy Jezus szava hogy a test Isten temploma?? :) )) A gonosz ember altal jott a vilagba ...Isten mindennek a teremtoje ....na ebbol mi kovetkezik?????? Az hogy Isten resze a gonosz is es azert volt szuksege ra az embernek hogy ertekelje a jot. Egyebkent a katolikus Bibliaban egy profeta csufolasaert meghalgatvan az Ur a profetat ket nosteny medvet kuldott ki az erdobol!!!! (Izraelben mikor volt erdo?????) es azok felcsocsaltak 40 darab gyereket..akike Jezus szerint a menyek orszaga..... A reinkarnacio tanat meg Juszticianusz csaszar torolteti el hogy az emberek felett hatalma legyen elhitetven hogy nics reinkarnacio csak egy elet es vagy jo vagy vagy mehetsz a pokolra.....Csinos kis diktatura a dicso nyugattol:) ) ...a papsag hathatos kozremukodesevel.
A Biblia kanonizációja arról szólt, hogy az akkor ismert szentírásokból kiszelektálták azokat, amelyek nem feleltek meg a nícea-konstantinápolyi hitvallásnak, azaz a Római Birodalom hivatalos államvallásának, és amelyek ellentétben álltak az akkori államegyház tanításaival, politikai érdekeivel. (Nem véletlen, hogy még a níceai alapokon álló katolikus eredetû egyházak Bibliái is jelentõsen, több könyvben különböznek egymástól. A római katolikus biblia 7 teljes könyvben és számos szövegrészben eltér a protestáns Bibliától, és a görög ortodoxia, még továbbiakban is mindkettõtõl, a többi ma is létezõ õsi keleti keresztény egyházról már nem is beszélve.) A reinkarnáció tana azonban nem feltétlenül ilyen, nem tartozik ezek közé. Az általad idézett mondatok, nem reinkarnációra utalnak: "Nem ésszerû-e, hogy a lelkek érdemeiknek és korábbi cselekedeteiknek megfelelõen kapnak testet . . . ?" És a De Principiis-ben ezt mondja "a léleknek nincs sem kezdete, sem vége." Az elsõ mondat a testben való feltámadásról szól, és arról, hogy a feltámadott lények között különbség van a dicsõség fokozatában, amelyet Pál apostol a Nap, a Hold és a csillagok dicsõségéhez hasonlít. A második mondat pedig csak annyit mond, hogy a lélek elemei nem teremtettek, hanem örökkévalóak. Az Isteni teremtés nem semmibõl teremtés, hanem az isteni szóból (már meglévõ lelki matériából) történt és történik. A sem a judaizmus, sem a kereszténység fõbb áramlatai, sem az iszlám nem tanítja a testben való újjászületések ciklikus ismétlõdését, de kétségtelen, hogy a szentírások nem zárják ki ennek elvi lehetõségét, ha az lenne Isten akarata. (A reinkarnáció tana a brahmanizmusban és a buddhizmusban játszik jelentõs szerepet és onnan sok helyre átkerülhetett, sokan elgondolkodhattak rajta, már Krisztus korában, vagy azt követõen is.)

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!