Találatok a következő kifejezésre: A Holdnak mindíg csak ugyanaz a (3 db)

Hogy alakult úgy, hogy a Holdnak mindig ugyanaz az oldala néz a Föld felé, és még csak egy szögmásodpercnyit sem fordul arréb?

Az, hogy ilyen, nagyon valószínűtlennek tűnik. Lévén, hogy mindegyik égitest forog valamilyen sebességgel a saját tengelye körül.

Legjobb válasz: Ez azért lehet (a Plútónál is), mert a tömegeloszlása nem egyenletes és az a fele néz felénk, ahol kicsivel nagyobb tömeg koncentrálódott.

Ez azért lehet (a Plútónál is), mert a tömegeloszlása nem egyenletes és az a fele néz felénk, ahol kicsivel nagyobb tömeg koncentrálódott.
Közben gyakoriválasz2 is válaszolt... A "nem ilyesmi az oka" nem õrá vonatkozik, hanem a korábbi válaszokra.
A kötött keringés egyáltalán nem valószínûtlen. Sõt! Ez egy olyan kvázi egyensúlyi állapot, ami elõbb-utóbb beáll egy bolygó-hold rendszerben. A Naprendszer sok holdja kering ilyen módon a bolygója körül. Nagyjából fel is vázolom hogy zajlik a dolog. Ha egy bolygó-hold rendszerben a mindkét égitestre ható árapály erõk fékezik mindkét égitest tengely körüli forgását. Ha a hold tengelyforgási ideje nagyobb, mint a keringési ideje, ez a fékezõerõ lassítja, és kötött keringésnél kerül egyensúlyba.
Egyszerûen így alakult. http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Lunar_li.. Itt látható, hogy a Hold bizony mozog, nem szuperstabil, ahogy mi azt elképzeljük :) Illetve, például a Plútó holdja pedig olyan pályán kering, hogy folyamatosan egy fix ponton van az égen. Szerintem ez sokkalta furcsább lenne itt, mint az, hogy a Hold mindig egy oldalát látjuk. Sõt, ez még valószínûtlenebb :D
Azért egy szögmásodpercnyit arrébb fordul úgy tudom.
"egy nap meg egy hónap ugyanolyan hosszú lesz" Ennek csak elméleti jelentõsége van, mivel a Nap az égbolt egy pontjára lesz szögezve (ill. elõtte e körül a pont körül fog billegni, mint most a Holdon a Föld). Akkor majd, aki napkeltét akar látni, a Holdra kell mennie.
Ez így igaz, de a Hold keringése nem emiatt kötött.
A kérdező hozzászólása: köszi. Itt azt írják, hogy a földi árapály 1.6 milliárd év múlva fogja a Föld forgását is lelassítani annyira, hogy az is kötött lesz a Holdhoz, és ekkor 55 mai napig fog tartani 1 nap: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hold
Én még ehhez merészen azt is hozzáteszem, hogy ez azt is bizonyítja, hogy valamikor a Holdnak is volt vízburka és légköre. Mert ha nem lett volna, akkor az árapály lassító hatása sokkal kisebb lett volna, és valószínûleg nem állt volna még be a kötöttség. Aztán miután beállt, már érthetõ, hogy a levegõ és a víz is megszökött a hosszú nappalokon. Persze ezt ki kéne számolni, de én valószínûnek tartom.
20:33-as: Nem a Nap lesz az égbolt egy pontjára szögezve akkor, hanem a Hold. (A Nap akkor lesz majd odaszögezve, ha a Nappal is kötött lesz a Föld keringése, de az jóval késõbb lesz csak.) Amirõl itt szó van, akkor egy földi nap meg egy holdi nap (vagyis hónap) lesz ugyanolyan hosszú, és ez 55 mai nap lesz.

A Holdnak miért mindíg csak ugyanaz a fele látható a Földről?

Legjobb válasz: Mert a Hold nem forog a saját tengelye körül.

Mert a Hold nem forog a saját tengelye körül.
És a Földön mindenki ugyan azt a felét látja a Holdnak, vagy más földrészen mást és mást?
A kérdező hozzászólása: Köszi, errõl még nem hallottam, de nagyon érdekes. A jelenség szerintem is nagyon furcsa.
Azért van egy olyan jelenség is, amit nem tudnak megmagyarázni a csillagászok, ezért nem is szívesen emlegetik, miszerint a Hold inog. Tehát rendszeresen - nem tudom milyen frekvenciával - 1-2 fokot be-belátni a túloldali részébe. Ez az ingás nem csökkenõ, ami kizárja az aszimmetrikus magot (keljfeljancsi-effektus). Tehát a kérdés igazán izgalmas. Mivel annak valószínûsége, hogy tökéletesen szinkronban forog a földkörüli keringésével (tehát nem észlelünk semmilyen mértékû lassú forgást, akár évtízezredeset sem) teljesen valószínûtlen, az egyetlen lehetséges magyarázat már tiszta sci-fi: valami folyamatosan korrigálja a forgásának szinkronicitását (azért inog). Mindenesetre a kérdésre nincs igazán kielégítõ válasz, amennyiben minden szempontot figyelembe véve precízen gondoljuk végig.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm, én is erre gondoltam! :)
Az elsõ válaszadó vagyok. Jóra gondoltam csak rosszul írtam. :( A Hold nem úgy forog mint a Föld. Szóval a Holdonak nincs olyan forgástengelye, ami a Holdon belül van (ezt akartam írni), hanem a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja körül kering. Bocsánat.
A hold keringési, és forgási ideje megegyezik, ezért látni mindig ugyanazt az oldalát. (Ugyanannyi idõ alatt tesz meg egy kört a Föld körül, mint amennyi idõ alatt megfordul a saját tengelye körül.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hold olvasd el ezt, részletesen le van írva
A kérdező hozzászólása: De ha a saját tengelye körül nem forog, viszont a Föld körül kering, akkor nem mindíg ugyanazt a felét kellene hogy mutassa a Föld felé.
mert a másik felét megettem..szeretem a sajtos szendvicset
Itt találsz hozzá kapcsolási rajzot. Úgy keresd hogy S51B 2-4H: http://www.mofaker.hu/simson_kapcsolasi_rajzok


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!