Találatok a következő kifejezésre: A Holdnak mindíg (1550 db)

Hogyha a Holdnak mindig ugyanaz a fele néz felénk, akkor ha elutazok máshova a Földön, akkor másik részét fogom majd látni a Holdnak?

Legjobb válasz: Képzeld el, hogy két golyót egymáshoz kötsz egy vasrúddal, és a nagyobbik körül forgatod a kisebbiket. Kábé így kering a Hold a Föld körül. A Hold mindig ugyanazt az oldalát fordítja felénk. Ha a Földön mozogsz, akkor látsz kis eltérést a holdban, de csak nagyon kicsit. Kábé mintha pár méterrõl néznél egy focilabdát, és a fejedet balra meg jobbra döntenéd.

Képzeld el, hogy két golyót egymáshoz kötsz egy vasrúddal, és a nagyobbik körül forgatod a kisebbiket. Kábé így kering a Hold a Föld körül. A Hold mindig ugyanazt az oldalát fordítja felénk. Ha a Földön mozogsz, akkor látsz kis eltérést a holdban, de csak nagyon kicsit. Kábé mintha pár méterrõl néznél egy focilabdát, és a fejedet balra meg jobbra döntenéd.
Azért a vasrudas példa kicsit túlzó. Ugyanis a Hold nem kör alakú pályán kering a Föld körül, valamint nem is teljesen az ekliptika síkjában kering. A tengelyforgása viszont (majdnem teljesen) egyenletes, ezért van amikor a keringési távolságtól függõen lassabb a pálya menti sebessége és van amikor gyorsabb. Ezért van amikor picit elé látunk és van amikor picit mögé. Továbbá Hold keringési síkja 5°-os szöget zár be az ekliptikával, emiatt tehát hol egy kissé felülrõl, hol pedig kicsit alulról látunk rá. Ezeket az eltéréseket libráció néven emlegeti a szakirodalom. Összegezve a földrajzi elhelyezkedéstõl függõen ugyan picit más látványt adhat a Hold a Föld különbözõ pontjairól, de ez a bizonyos Libráció okozta "többletlátás" sokkal nagyobb mértékben jelentkezik :) http://www.astro.washington.edu/users/balick/lunar_libration.. maci
A kérdező hozzászólása: ja, így már értem.... akkor hogyha megakarnám nézni a másik felét, kellene egy ûrhajó :)
Igen, kellene egy ûrhajó, hogy a hold másik felére kerülj.
Á nem kell hozzá ûrhajó, elég a wikipedia =) http://en.wikipedia.org/wiki/Far_side_of_the_Moon

Miért nem látható a Hold minden éjjel?

Itthon nem t?nt fel, hogy nem látnám, de Egyiptomban egy hét alatt egyszer sem láttam.

Legjobb válasz: Itthon egyszer sem nézel az égre, vagy mivan? -.- Azt sem láttad még, hogy a Hold néha nappal is látható? http://www.met.hu/ismeret-tar/naphold/ Itt láthatod a Hold-kelte/nyugta idõpontokat, és szemmel látható, hogy a Hold meglehetõsen gyakran nem látható az éjszaka. Most meg csúnya leszek, de te most komolyan, x éved alatt nem néztél fel összesen 10 alkalommal az égre??

Itthon egyszer sem nézel az égre, vagy mivan? -.- Azt sem láttad még, hogy a Hold néha nappal is látható? http://www.met.hu/ismeret-tar/naphold/ Itt láthatod a Hold-kelte/nyugta idõpontokat, és szemmel látható, hogy a Hold meglehetõsen gyakran nem látható az éjszaka. Most meg csúnya leszek, de te most komolyan, x éved alatt nem néztél fel összesen 10 alkalommal az égre??
Látni a fogyó holdat máshonnan is. Amúgy sincs túl nagy különbség a Föld keringési síkja és a Hold keringési síkja között. Így nagyjából azt az utat járja be amit a Nap is. Másrészt a Hold is olyan mint a Nap. Gyakorlatilag kevés olyan hely van a Földön ahonnan huzamosabb ideig ne látszana. Elõfordulhat a Ráktérítõ vagy Baktérítõ és a sarkok között. De Egyiptomra semmiképp nem igaz. Ott a Nap és a Hold pályája is látható az egész év során. Ha nem látszik a Hold annak ellenére, hogy az idõ tiszta, és más sem takarja el, kizárólag a Nap közelsége az ami "láthatatlanná" teheti. A Hold nagyjából 12° utat tesz meg naponta (ez a Holdátmérõ kb. 24 szerese) Az "egynapos" Holdsarló már csak kivételes esetben vehetõ észre szabad szemmel, illusztrálására itt egy cikk, képpel: http://www.idokep.hu/hirek/ujhold-utan-18-oraval De még a 2-3 napos is nehezen látszik (Nagyon erõsen függ pl. a levegõ tisztaságától): http://feny.idokep.hu/keptar/users/JK.71/r7r3gfxpwif3a7vi.jpg Így az újhold elõtti, és az újholdat követõ 3-4 napban talán tényleg hiányolhattad. Ez nagyjából egy hetes idõtartam. De hidd el ennek nincs köze a tartózkodási helyedhez. maci
A kérdező hozzászólása: Azért itthon látni fogyóholdat, most is fogyóhold van és látni.
akarom mondani a vékony holdsarló
a fogyó hold azért nem látható éjszaka, mert a föld másik oldalán van
A kérdező hozzászólása: Fogyóhold volt. Tudom, hogy látnom kéne, éppen ezért volt fura, hogy több napig nem láttam, nem néztem egész éjjel, ez igaz, de itthon sem kell keresni. Nem takarhatta el semmi, mivel ez egy kiesõ szálloda a parton a sivatagban. Igaz a szálloda udvarába voltunk, esetleg nagyon alacsonyan volt, nem az ég tetején és eltakarhatta a háromemeletes hotel, habár volt, amikor kimondottan a csillagokat néztük, beláttuk az egész eget és nem láttuk, akkor még kb félholdnak kellett lennie, vagy kicsit kisebbnek. Tudom, hogy hülyén hangzik a kérdés, de nem találtam rá magyarázatot, habár a csillagképek is mások voltak, alacsonyabban voltak a csillagok, gondolom az egyenlítõ közelsége miatt, más a bezárt szög...vagy fogalmam nincs. :)
A Holdat majdnem minden nap láthatod. Ha nem felhõs az ég, és nem vagy egésznap szobában. Tehát ha semmi nem takarja el a szemed elõl, akkor biza már csak fel kell pislantani az égre, és láss csodát, a Hold ott van! Ahogy írták elõttem, az un. újhold idején valóban elõfordulhat, hogy a Nap közelsége miatt a Hold sarlója egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen látszik (értsd: nagyon vékony a Hold sarlója). Ilyen "jelenség" volt legutóbb kb. 2 hete
és milyen holdfázisban volt? Kb. Hetente változik. Az újholdnak nevezett fázisban egyáltalán nem látszik (nálunk se).
A kérdező hozzászólása: Ott nincs felhõ, tehát az kizárva. :) Persze nem ezzel voltam elfoglalva egész héten, amikor eszembe jutott nem találtam. Teljesen más csillagképek voltak, ez érthetõ is.
Fogyó Holdat, mikor csak egy keskeny csík látható belõle, ezt felhõs éjszaka nem lehet észrevenni, olyan mintha nem lenne.Vagy valami takarta amikor kerested, felhõk, tereptárgyak, vagy maga a Föld.
A kérdező hozzászólása: Biztosan van itthon is olyan, hogy nem látható, de ott egy hét alatt egyszer sem, gondoltam van valami magyarázata, nem értek a csillagászati témához, de érdekelne. Szerintem lényegtelen hány éves vagyok.
Egyiptomban a piramisok gátolták, hogy feljöjjön :) Viccen kívül lehet, hogy nem az éggel voltál elfoglalva, amikor meg igen, akkor pont nem volt fent a Hold. Egyébként azért nem látható minden éjjel, mert nem egyezik meg az õ keringése a mi forgásunkkal, és így van olyan, amikor éjszaka a föld másik oldalán van.
Légyszi írd meg, hogy hány éves vagy!
A kérdező hozzászólása: Pontosan azt mondom, hogy itthon mindig látom és igen látom nappal is, az volt a fura, hogy kint egy hét alatt egyszer sem láttam éjjel. Igazán kedves stílusod van!
Mert kering a Föld körül.
A kérdező hozzászólása: Akkor ez lehetett. Habár kedden mentünk és hétfõn volt újhold, biztosan az elsõ egy-két napon még nem néztem. Köszi!

Milyen gyakran fordul elő, hogy ilyen vörös a Hold, mint ma este?

Legjobb válasz: OFF: Gyönyörûségesen szép!!

OFF: Gyönyörûségesen szép!!
tavaly is volt már meg azelõtt is láttam így nyáron
A kérdező hozzászólása: És mi az oka ennek?
A holdfelkelte egybeesik a naplementével, ami vörös fényben világítja meg.
Ha a Föld majdnem a Hold és a Nap közé kerül akkor a Föld légkörén való áthaladástól lesz a piros és szóródó fény, az vetül a Holdra.
Válaszolva a kérdésre: Teliholdanként, azaz kb. havonta. Persze kell a tiszta idõ is, hogy lehessen látni a Holdat.

Miért áll a hold mindig máshol?

Magamban ezt tudom, de el kellesz magyaráznom valakinek. A magyarázás pedig nem az erősségem.

Legjobb válasz: De hát ez a válasz.

De hát ez a válasz.
Próbáld ki. Mozgasd az ujjad a szemed elõtt. Na ugyanott áll mindig, vagy máshol? Akár még a fejeddel is körözhetsz közben.
Mert nem áll, hanem kering.
A kérdező hozzászólása: Kösz, rohadtsokat segítettél. Tudom, hogy mozog, de jó lenne ha valaki elmagyarázná.
A kérdező hozzászólása: Nem úgy értettem. Tudom, hogy forog. Például az idõ miatt forog vízszintesen, de függõlegesen miért?
A föld és a hold is mozog.
A Föld körül a Föld gravitációs mezõje miatt kering, a Föld és a Hold közös tömegközéppontja körül. Ennek oka nem má, mint a gravitációs kölcsönhatás a két égitest között. És mivel a Hold megkerüli a Földet, így az égen mindig máshol látjuk, mivel az éjszaka folyamán is kering a Föld körül.
"Függõlegesen" azért mozog, mert a Földnek van egy tengelyferdesége(60-valamennyi fok).

Miért van ekkora udvara a Holdnak, mint ma este? Innen lentről, több méter széles, és nagyon vastag gyűrűje van. Mi okozza ezt?

Legjobb válasz: Magas páratartalom, köd. Ahogy a fénye megcsillan az apró vízcseppeken.

Magas páratartalom, köd. Ahogy a fénye megcsillan az apró vízcseppeken.
Szerintem a mostani szmog is szerepet játszik benne, legalábbis ha Bp-n nézed. :D Amúgy igen, fõképp a páratartalom.
Ez egyfajta "halo jelenség" a nagy magasságokban kialakuló jégkristályok a felelõsek érte. Sokféle halo jelenség létezik, hogy konkrétan melyik látható, az többek között függ a jégkristályok méretétõl, méreteloszlásától, és elhelyezkedésüktõl is. Ebbõl adódóan léteznek többszörös halo jelenségek is, azonban nyilván jóval ritkábbak. A Nap körül is láthatóak ezek a jelenségek, csak a relatíve nagyobb fényesség miatt talán nehezebben vehetõ észre. Nagyon fontos a levegõ tisztasága és nyugodtsága, ezért jobbára éjjeli jelenség és ezért gyakoribbak a Holddal kapcsolatos megfigyelések
A nagy holdudvart a levegõ páratartalma okozza. A sok lebegõ vízcsepp szórja a fényt, és ez okozza nemcsak a holdudvar nagyságát, hanem a holdudvar kékes színû árnyalatát is.
Bocs h nem a kérdésre felelek, én is megfigyeltem.Érdekes és nagyon szép:) .Köszi h feltetted a kérdést, kiváncsi vagyok a válaszokra:)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat.:) Nagyon érdekesek!:O
Szia én is láttam és nem tudtam mire vélni nagyon szép volt:) Én Zemplénben láttam.Most már én is meg tudtam hogy miért is lehetett.Köszi hogy feltetted a kérdést:)
Az egyik farkasos fórumon írta valaki hogy az idén a februári a legerõsebb, legfényesebb telihold, belinkelt egy angol cikket is róla, ha érdekel, fent van a http://www.wolfdog.org weboldalon a fórumban. A gyûrû minden bizonnyal a hideg és a pára miatt van
A kérdező hozzászólása: Amúgy érdekes, mert akkr ikor észrevetemm természetesen másoknak is szóltam, hogy nézzék meg milyen szép, és jópáran mondták, hogy nem látták. MEg volt aki a gyûrût látta, de a hold körüli "fekete foltot" azt meg nem...

Hogy alakult úgy, hogy a Holdnak mindig ugyanaz az oldala néz a Föld felé, és még csak egy szögmásodpercnyit sem fordul arréb?

Az, hogy ilyen, nagyon valószínűtlennek tűnik. Lévén, hogy mindegyik égitest forog valamilyen sebességgel a saját tengelye körül.

Legjobb válasz: Ez azért lehet (a Plútónál is), mert a tömegeloszlása nem egyenletes és az a fele néz felénk, ahol kicsivel nagyobb tömeg koncentrálódott.

Ez azért lehet (a Plútónál is), mert a tömegeloszlása nem egyenletes és az a fele néz felénk, ahol kicsivel nagyobb tömeg koncentrálódott.
Közben gyakoriválasz2 is válaszolt... A "nem ilyesmi az oka" nem õrá vonatkozik, hanem a korábbi válaszokra.
A kötött keringés egyáltalán nem valószínûtlen. Sõt! Ez egy olyan kvázi egyensúlyi állapot, ami elõbb-utóbb beáll egy bolygó-hold rendszerben. A Naprendszer sok holdja kering ilyen módon a bolygója körül. Nagyjából fel is vázolom hogy zajlik a dolog. Ha egy bolygó-hold rendszerben a mindkét égitestre ható árapály erõk fékezik mindkét égitest tengely körüli forgását. Ha a hold tengelyforgási ideje nagyobb, mint a keringési ideje, ez a fékezõerõ lassítja, és kötött keringésnél kerül egyensúlyba.
Egyszerûen így alakult. http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Lunar_li.. Itt látható, hogy a Hold bizony mozog, nem szuperstabil, ahogy mi azt elképzeljük :) Illetve, például a Plútó holdja pedig olyan pályán kering, hogy folyamatosan egy fix ponton van az égen. Szerintem ez sokkalta furcsább lenne itt, mint az, hogy a Hold mindig egy oldalát látjuk. Sõt, ez még valószínûtlenebb :D
Azért egy szögmásodpercnyit arrébb fordul úgy tudom.
"egy nap meg egy hónap ugyanolyan hosszú lesz" Ennek csak elméleti jelentõsége van, mivel a Nap az égbolt egy pontjára lesz szögezve (ill. elõtte e körül a pont körül fog billegni, mint most a Holdon a Föld). Akkor majd, aki napkeltét akar látni, a Holdra kell mennie.
Ez így igaz, de a Hold keringése nem emiatt kötött.
A kérdező hozzászólása: köszi. Itt azt írják, hogy a földi árapály 1.6 milliárd év múlva fogja a Föld forgását is lelassítani annyira, hogy az is kötött lesz a Holdhoz, és ekkor 55 mai napig fog tartani 1 nap: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hold
Én még ehhez merészen azt is hozzáteszem, hogy ez azt is bizonyítja, hogy valamikor a Holdnak is volt vízburka és légköre. Mert ha nem lett volna, akkor az árapály lassító hatása sokkal kisebb lett volna, és valószínûleg nem állt volna még be a kötöttség. Aztán miután beállt, már érthetõ, hogy a levegõ és a víz is megszökött a hosszú nappalokon. Persze ezt ki kéne számolni, de én valószínûnek tartom.
20:33-as: Nem a Nap lesz az égbolt egy pontjára szögezve akkor, hanem a Hold. (A Nap akkor lesz majd odaszögezve, ha a Nappal is kötött lesz a Föld keringése, de az jóval késõbb lesz csak.) Amirõl itt szó van, akkor egy földi nap meg egy holdi nap (vagyis hónap) lesz ugyanolyan hosszú, és ez 55 mai nap lesz.

Miért látszik a Hold gyakran megközelítőleg akkorának, mint a Nap?

Legjobb válasz: A nap nagyobb mint a hold de távolabb van a földtõl mint a hold . A hold kisebb minta nap de közelebb van a földhöz ezért látjuk kb akkorának.

A nap nagyobb mint a hold de távolabb van a földtõl mint a hold . A hold kisebb minta nap de közelebb van a földhöz ezért látjuk kb akkorának.
150.000.000/384.400=390 1.400.000/3.500=400 Tehat a Nap 390x messzebb van, es 400szor nagyobb az atmeroje, mint a Hold. Majdnem 1:1 arany. Ezert.

Úgy hallottam, hogy a Hold felszíne olyan fekete, mint a szén, csak azért látjuk fehérnek, mert a Nap annyira rásüt. Ha fehér lenne a Hold felszíne, akkor mennyire lenne világos éjjel, amikor telihold van?

Legjobb válasz: Helló, ahogy az elõzõ válaszoló mondta, a Hold felszíne nem fekete, hanem szürke. Én azt hallottam, "ha a Hold felszínét bevonnánk a legfeketébb bársonnyal, akkor is úgy világítana éjfélkor az égen, mint egy ezüsttallér." Ennek pedig az az oka, hogy az emberi szem a fényerõ változását nagyjából logaritmikus skálán érzékeli, ezért egy százszor kisebb teljesítményû fényforrás fényét nem századrésznyinek, hanem annál erõsebbnek, mondjuk kb. negyedakkorának érzékeli. Éppen ezért, ha a Hold felszíne teljesen fehér lenne, a kb. 3-szoros teljesítmény növekedést nem sokkal látnánk fényesebbnek.

Helló, ahogy az elõzõ válaszoló mondta, a Hold felszíne nem fekete, hanem szürke. Én azt hallottam, "ha a Hold felszínét bevonnánk a legfeketébb bársonnyal, akkor is úgy világítana éjfélkor az égen, mint egy ezüsttallér." Ennek pedig az az oka, hogy az emberi szem a fényerõ változását nagyjából logaritmikus skálán érzékeli, ezért egy százszor kisebb teljesítményû fényforrás fényét nem századrésznyinek, hanem annál erõsebbnek, mondjuk kb. negyedakkorának érzékeli. Éppen ezért, ha a Hold felszíne teljesen fehér lenne, a kb. 3-szoros teljesítmény növekedést nem sokkal látnánk fényesebbnek.
Igen, szokták a Hold fényvisszaverõ képességét (albedoját) hasonlítgatni ehhez ahhoz. Én barna bársonnyal olvastam valahol. A Hold kb. 7%-ot ver vissza a rá esõ napfénybõl. (a Föld 39%-ot). http://hu.wikipedia.org/wiki/Albed%C3%B3 dellfil
Rosszul tudta, akitõl hallottad. A Hold felszínén lévõ pornak hasonló a színe a földi földutak porához!
Eleve nem értem a kérdés logikáját: "a Hold felszíne ... fekete..., csak azért fehér mert a Nap annyira rásüt." Bármely tárgy színét az határozza meg, hogy milyen színû fényt ver vissza, ill. a tökéletesen fekete nem ver vissza semmit, a fehér meg mindent. A fényerõnek itt nincs szerepe.

Amerikában hol olyan még a tenger mint Miamiban?

Miért van az, hogy fentebb (keleti parton) nem olyan szép, miamiban pedig mint a mesékben, szép kék, átlátszó stb.

Legjobb válasz: Amerikában hol olyan még a tenger mint Miamiban? Miamiban!:) Egyébként ez azért van, mert északabbra más éghajlati viszonyokkal találkozol. Miamiban mármár trópusi,míg ahogy mész északabbra úgy hûlik ugye.

Amerikában hol olyan még a tenger mint Miamiban? Miamiban!:) Egyébként ez azért van, mert északabbra más éghajlati viszonyokkal találkozol. Miamiban mármár trópusi, míg ahogy mész északabbra úgy hûlik ugye.
CALIFORNIA: pontosabban a híres Los Angeles beach (Santa Monica) Santa Barbara...

Hogy lehet hogy a Hold azért távolodik mert lasabban kering mint ahogy a Föld forog, de ahoz hogy a mûhold ne hogy visszaesen gyorsabban kell keringenie mint ahogy a Föld forog . Miért?

Legjobb válasz: Ezt a kérdést szerintem gondold át, mert értelmezhetetlen (számomra). Mi az hogy távolodik a hold? Másrészrõl a föld forgásának az ég világon semmi köze a körülötte keringõ égitestek, mûholdak pályájához.

Ezt a kérdést szerintem gondold át, mert értelmezhetetlen (számomra). Mi az hogy távolodik a hold? Másrészrõl a föld forgásának az ég világon semmi köze a körülötte keringõ égitestek, mûholdak pályájához.
A Hold valóban távolodik. Bár nem sokat, évente mintegy 3-4 cm-nyit, de ez hosszú idõ alatt összeadódik. Néhány millió év geológiai szempontból csak egy pillanat, de ennyi idõ alatt kilométerek százaival, ezreivel kerül távolabb a Földtõl. A távolodásának sebessége folyamatosan csökken, ahogy folyamatosan lassul a Föld forgása is, tehát egyre lassuló ütemben távolodik, de távolodik. A gravitációs energiacsapolás (valami ilyesminek hívják azt a jelenséget, amitõl a Holdunk egyre távolodik) egyrészt csak viszonylag nagy tömegû (egymáshoz képest hasonló nagyságrendbe tartozó) objektumok között mûködik "látványosan". Tehát a mûholdaknál is mûködik, csak iszonyú kicsi, elhanyagolható mértékben. Ellenben a mûholdak keringési magasságában még "tart" a Föld légköre, amely lényegesen nagyobb fékezõ hatást gyakorol a mûholdakra, mint az elõzõleg írt jelenség "távolító" hatása. Ezért kell állandóan gyorsítani a mûholdakat, hogy végül ne zuhanjanak le a Földre.
A kérdező hozzászólása: Kösz.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); 2-es nagyjából jót írt. De itt hozzátenném " Ellenben a mûholdak keringési magasságában még "tart" a Föld légköre" hogy csak a mûholdak egy részére igaz ez, azokra melyek földközeli pályákon vannak. A Geostacionárius pályán(mindig ugyanazon pont fölött van) lévõ mûholdak 36000km magasan vannak, így ott már nem fékezhet a föld légköre. Ennek ellenére ezeket is pályán kell tartani, mert a külsõ zavaró (pl a hold) gravitációs hatások elmozdítják õket. Tehát ebben már benne van a válasz is, hiszen akkor 36000km magasan van az a "gömbhély" ahol minden dolgot pont annyival lehet pályára állítani amennyivel a föld forog. A Hold ezen a határon kívül esik, a mûholdak nagy része meg ezen belül van. Emiatt is van ebben látszólagos különbség, valójában Fizikailag stimmel. Meg egyébként is a föld forgási sebességének ezt a gravitációs "árapályhatást" kivéve ami a mûholdakon elhanyagolható, nem sok köze van ahhoz hogy mennyivel kell keringeni a föld körül hogy stabil legyen a pálya. Ezt csak a föld gravitációs ereje, illetve a föld-hold rendszer közös tömegközéppontja befolyásolja jelentõsen. A holdunk körülbelül 1Milliárd év múlva olyan messzire fog kerülni (annyira felgyorsul) hogy leszakad a föld gravitációjától és elszáll.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!