Találatok a következő kifejezésre: A 4 és (8681 db)

A 4-es és 5-ös számjegyekből hány olyan számot 10 jegyű számot lehet képezni, amelyekben a 4-esek és az 5-ösök száma egyenlő?

Legjobb válasz: Ha a 4-esek és 5-ösök száma megegyezik, akkor értelemszerûen 5 db 5-ösnek és 5 db 4-esnek kell lennie. Innentõl egyszerû a dolog : 10!:(5! * 5!)=252 10! azért mert az elsõ helyre 10 szám közül választhatsz még, utána már csak 9-bõl és így tovább. Az 5!-okkal azért kell leosztani, mert 4 és 5-ös számjegyekbõl is 5-5 db van.

Ha a 4-esek és 5-ösök száma megegyezik, akkor értelemszerûen 5 db 5-ösnek és 5 db 4-esnek kell lennie. Innentõl egyszerû a dolog : 10!:(5! * 5!)=252 10! azért mert az elsõ helyre 10 szám közül választhatsz még, utána már csak 9-bõl és így tovább. Az 5!-okkal azért kell leosztani, mert 4 és 5-ös számjegyekbõl is 5-5 db van.
10 alatt az 5
4444455555 5555544444 4545454545 5454545454 Tehát a válasz: 4
A kérdező hozzászólása: A válasz az 252, viszont én arra vagyok kiváncsi hogy lehet ezt megoldani.
Az elõttem levõ válaszoló írt egyedül igazat, a többi baromság.
#5: Mivel 10 alatt az 5 = 10!:(5! * 5!)=252, ezért a te válaszod is baromság.
Nagyobb egy kicsivel. 21x11, 5 cm a 4+.
A kérdező hozzászólása: Nagyon köszi!

Mi a különbség a 4 és 4+ pelenka között?

Legjobb válasz: Most néztem meg a pampers honlapján: 4= maxi 7-18 kg. 4+ = maxi plus 9-20 kg.

Most néztem meg a pampers honlapján: 4= maxi 7-18 kg. 4+ = maxi plus 9-20 kg.


en 4.9-es átlaggal jelentkezek oda az osztálytársam pedig 4.7-sel
Egymillió nyolcszázezer kilométerrel?
A kérdező hozzászólása: bocsi egy nullával többet irtam
Akkor biztos, hogy valós :)

A 4-es tömegszámú héliumizotóp atommagjában (alfa részecskében) a 4 nukleon középpontja egy tetraéder csúcsaiban helyezkedik el, vagy egy négyzet 4 csúcsában?

Szinte mindenhol négyzetnek rajzolják, de szerintem tetraédernek kellene lennie, vagy az atommagra nem olyan szabályok vonatkoznak mint a molekulákra? És a 3-as tömegszámú héliumatommag az meg ugye háromszög alakú és nem lineáris.

Legjobb válasz: Vedd figyelembe a protonok közti taszítást.

Vedd figyelembe a protonok közti taszítást.
A kérdező hozzászólása: Szóval akkor négyzet alakú?
Ha a protonok közel vannak, a taszítás elhanyagolható a nukleáris kölcsönhatás erejéhez képest. Így valószínûbb a tetraéder alak.
Azon gondolkodom, vajon van-e ma egyáltalán valamilyen mód ennek a kísérleti ellenõrzésére. Az elmélet persze biztosan jósol valamit, na de mit? Ha igaz, hogy a nukleonok kvarkokból állnak, és a magban ezek a kvarkok hatnak kölcsön egymással, akkor az sem biztos, hogy a nukleonok egyáltalán különállóak maradnak. Lehet, hogy az egész mag csak egy kvarkleves, és nincs értelme benne külön protonokról meg neutronokról beszélni. Mit mond vajon erre a részecskefizikus?
Az atommag jóval nagyobb a kvarkoknál, hasonlóan, mint atommag az atomhoz viszonyítva.
*atom atommaghoz viszonyítva.

Léteznek e a 4. és az feletti dimenziók?

Az eddigi bizonyítása a 3.-on felüli dimenzióknak úgy tudom elméleti síkon történt, a matematika, az analógia segítségével. Tehát pontokból áll a vonal, vonalakból a sík, síkokból a tér, térfogatokból a 4. dimenzió stb. A tanmese szerint egyel feljebbi dimenziókból látjuk az alatta lév? dimenziók olyan pontjait is, melyeket onnan egyébként nem látnánk. (azaz látnánk, ha erre megfelel? szervünk alakult volna ki). A bajom az, hogy ha a bizonyítás analógiai alapja az, hogy ha pl. a 3. dimenzióból nézve látjuk a síkban rajzolt kör belsejét, míg ezt a kétdimenziós lény nem látja, csak egy falat, amit kerülget, akkor máris nem mondunk igazat, mert a rajzolt körnek is van vastagsága! Egy egység. Így az is egy térbeli idom, egy téglatest.

Legjobb válasz: 4. dimenzió az idõ

4. dimenzió az idõ
A kérdező hozzászólása: Köszönöm 2xSü! Tulajdonképpen elmondtad, amit én csak pár szóval felpiszkáltam, így újdonság nem volt benne, mégis egy rendszerezett, tiszta rálátást adtál a témakörre. Az idõt viszont azért nem gondolom 4. dimenziónak, mert bár nagyon szemléletes a randis példád, de 1. a dimenziók irányok, az idõt pedig nem tudom irányként felfogni (ennek persze lehet oka a szegényes képzelõerõm is) 2. ha a mi terünkben leírom egy test helyzetét a három koordinátával, majd a testet elmozgatom és a mozgatás végén visszajuttatom az eredeti helyzetbe, akkor a test a térben ugyanott van, rá ugyanazok a koordináta értékek lesznek érvényesek....viszont ha az idõt is belekeverem a dologba, akkor már nem.. Ezek miatt gondolom, hogy nem lehet az idõ dimenzió, bár abban teljesen egyet értek, hogy a világunkban egy esemény pontos meghatározásához szükséges azt egy idõsíkon elhelyeznünk...
A kérdező hozzászólása: Legutolsó kommenthez: Hidd el, nem vagyok hülye, sok mindent megértek, így értelmes dolgokat meg lehet velem osztani. De ez a kis kidudorodásos cucc hülyeség. És ahogy utánaolvastam, a 11 dimenzió sincs bizonyítva. Pusztán egy elméleti modell része (húrelmélet). Ez az egész a nagy, világunkat tökéletesen leíró egyenlet kutatása során jött elõ. A kvantummechanika és az Einstein relativitás elméletének összekapcsolása a cél. Stephen Hawking biztosan nagy koponya, és milliószor többet tud a világunkról mint én. De amíg nincs egy kütyü elõttem, ami ezt bizonyítaná, addig nincs értelme még vitatkozni sem arról, hogy van e 4. dimenzió. Mivel itt mindenki példával él, így én is mondhatnám, hogy valójában az elefántok a legértelmesebb lények a földön, és felállítok egy modellt, ami megmagyarázza ezt. Hülyeség!
"a világunk 3 dimenziós, de bizonyos körülmények között 11 dimenziós" Ezt nehéz jól elképzelni. Ha nézünk egy sík (2 dimenziós) világot, a többi dimenzió itt azt jelenti, hogy ez a világ nem egy síklap, hanem egy smirgli. Vagyis kis kidudorodások vannak rajta, amit a lakói nem látnak - mert ezek túl kicsik ahhoz - de épp elég ahhoz, hogy az elemi részecskék itt elbújjanak. Ennél szemléletesebben ezt neked nem igazán lehet elmagyarázni. Az, hogy a mi világunkban ez a 11 dimenzió milyen lehet, jelenleg pár 10000 esetre szûkítették le (vagyis ennyi lehetõség közül lehet még választani). Azt, hogy ezek közül valójában melyik az igazi, csak kísérletezéssel lehet eldönteni (az alapján, hogy hogyan viselkednek az elemi részecskék).
Ember! Egely csak a pénzed után kutat! Energiát meg az életben nem fog termelni... Ha egy kis eszed van, nem olvasol tõle semmit. Csak összezavar, aztán azt is összekevered, amit idáig tudtál.
Igen létezik ! És a NASA már kutatja is http://www.youtube.com/watch?v=r_9L_NXYyVA
A kérdező hozzászólása: Ez a fajta szimmetria sértés az, amit Egely György is kutat? Amibõl elvezethet a 100%-nál magasabb hatásfokú szerkezetek készítéséhez? A hangyás-cérnás hasonlatod elég szemléletes. Ami azonban világossá vált számomra, hogy sok minden van még, amit el kell olvasnom a témáról. Te pl. azt mondod, hogy a világunk 3 dimenziós, de bizonyos körülmények között 11 dimenziós. Ezzel kapcsolatban melyik az a terület, mik azok a kulcsszavak, amiket keresnem kell?
Azért, mert valaki valahol azt olvassa, a matematika szoros kapcsolatban van a fizikával, az nem jelenti, hogy felcserélhetõk. Ha valaki azt olvassa, hogy az két külön dolog, abból nem következik, hogy semmi közük egymáshoz. A fizika a való világ jelenségeivel foglalkozik, pontosabban azzal, amit ebbõl az ember érzékel. Az embernek a tapasztalatokkal az a kényszerképzete, hogy azokat rendszerbe rakhatja. Az érzékelések összessége a kísérleti fizika nevû tudomány. A rendszerbe rakás lenne az elméleti fizika, de ott felmerül egy csomó probléma. Például az, hogy azt se tudjuk, mi a rendszer. Ezért találták fel a matematikát. Az egy eszköztár, amely arra alkalmas, hogy segítségével szabályokat tudjunk megfogalmazni, összefüggéseket írjunk le, viszonyítsunk dolgokat egymáshoz, szóval rendszert alkossunk. Az a terület önmagában is mûvelhetõ, önálló rendszert lehet vele és belõle alkotni. Egyes elemeirõl kiderül, hogy egy valódi dolog leírása, mások meg csak azért kellenek, hogy a valódi dolgokban eligazodjunk. A dimenzió is ilyen. Nélküle egyszerûen beszélni se tudnánk egy csomó valós dologról. Ebbõl következik, hogy a dimenzió nem egy olyan kézzelfogható valami, mint egy tégla, amely éppen a fejedre esik. Sem az egy, sem a több, sem a 3 dimenzió. Ez egy absztrakció, nem több. Viszont rendkívül hasznos.
Az ismeretekkel az a baj, hogy egymásra épülnek a szerencsétlenek. Ebbõl az következik, hogy ha a sorban elõbb álló dolgot nem ismered, esélyed sincs a mögötte álló dolgot megismerni. Olvashatsz róla mindenfélét, még beszélhetsz is róla, meg vitatkozhatsz, de közben fogalmad sincs, mirõl beszélsz. Nem érted a szavak jelentését. Illetve te feltételezel róluk valamit, de annak semmi köze a tényekhez. Ha nem tanultad meg az összeadást, soha nem fogod tudni a szorzást. Bemagolhatsz róla mindenfélét, vissza is mondhatod, de nem érted. Így van ez a dimenzióval is. Nem tudom neked megmagyarázni, amit mondanék félreértenéd. Korábbi ismeretek hiányoznak. Sajnálom.
A kérdező hozzászólása: Kedves utolsó hozzászóló! Az összes tudásom nagyjából erre a weboldalra alapul ezzel kapcsolatban. Kérlek nézd meg te is: http://edmroa.freehostia.com/vis.html Tehát, amire ennek az oldalnak az elolvasása után gondoltam, az a következõ: A matekkal nem írhatom le ezt a fizikát. Teljesen egyetértek ebben tehát veled, pont ezt írtam le én is, ti. hogy a matematikai bizonyítás sántít, ha feltételezi az 1. és 2. dimenziók fizikai létezését. Tehát az én véleményem: 1.dimenzió: nem létezik 2.dimenzió: nem létezik 3.dimenzió: létezik, tapasztalat útján tudjuk 4.dimenzió: nem létezik (az idõ nem dimenzió!!!) stb. stb. Tehát a fent említett oldalon szereplõ dolgok nekem sántítanak. Matematikailag, pusztán elméleti síkon van merõleges és ferde vetülete egy hiperkockának, de hogy maga a 4. dimenzió, ahol ez jelen van létezik e, az szerintem kérdéses.
A dimenzió az a mennyiség, ami meghatározza, hogy egy adott pont a „térben” hány egymástól független adattal határozható meg teljes pontossággal. Matematikai szempontból ennyit jelent. Ebbõl egy csomó összefüggés adódik matematikai szempontból. Egy 4D-s, 5D-s kockának vannak tulajdonságai, amit a koordinátáiból tudunk meghatározni. Pl. hogy hány „oldala” van, hány „éle”, stb… A fizikai világunkban egy adott objektumot 3 adattal lehet meghatározni. De ha pl. ez az objektum mozog, akkor a pontos helyzetéhez hozzá kell venni nem csak azt, hogy hol van, hanem hogy mikor van ott. Ilyen szempontból az idõ valóban tekinthetõ 4. dimenziónak. Pl. egy rugó mozgása egyetlen dimenzióban történik (pl. esetünkben függõlegesen). Amikor ebbõl egy szép szinusz hullámot csinálunk, akkor pont az idõ és a magasság, mint két dimenzió lesz ábrázolva, megfeleltetve neki két térdimenziót. Tehát ilyen értelemben is beszélhetünk arról, hogy a rugó mozgásánál az idõ a 4. dimenzió. A hétköznapi világunkban azonban a dimenziók között van átjárás. Az adott rugót el tudom fektetni vízszintes helyzetre, vagy x fokos szögbe tudom állítani. Az egyes dimenzióhoz tartozó koordináták között van átjárás. Lehet vele számolni, el lehet ténylegesen végezni ezeket a transzformációkat. De az idõ ebbõl a szempontból nem egyenértékû a térdimenziókkal, hiszen nem fog a magasságból idõtartam, az idõtartamból meg szélesség keletkezni. Illetve ha jól tudom, akkor vannak ilyen jellegû tényleges transzformációk is a modern fizikában. Vannak az elméleti fizikának olyan hipotézisei, amelyek leírják a világunkat, bizonyos keresett összefüggéseket megadnak, de ehhez 26 vagy 11 dimenziósnak kell tekintenünk a világot. Néhány tudományos dokumentumfilmben megpróbálják ezt szemléltetni is: Ha egy kábelt nézünk, akkor kellõen nagy távolságról egy dimenziósnak tûnik. Viszont egy hangya perspektívájából a kábel keményen 3D alakzat, aminek a 2D felületén tud mozogni. Ha valóban 11 dimenziós a világunk, akkor lehet, hogy a többi extra dimenzió „feltekeredett” állapotban van, ezért nem tudjuk érzékelni, pusztán kvantumos szinten nem mindegy, hogy tényleg így van-e vagy sem. A különbözõ dimenziós „testek” találkozása valóban kicsit nehezen képzelhetõ el, hiszen minden a mi világunkban létezõ valami 3 (ha az idõt is belevesszük, akkor 4) dimenziós, így a papírlap is, a hajszál is. Valódi 2D objektum nincs a mi világunkban, maximum elméleti konstrukcióként lehet rá gondolni, minthogy egy tökéletesen vízszintes víztükör és a levegõ közötti átmenet, ha eltekintünk az atomoktól, szubatomi részecskéktõl, és egyebektõl. Ilyen módon persze nem is igazán lehet megmondani, hogy mi történik ebben az esetben. Matematikát lehet hozzá alkotni, de tényleges történésekrõl nem lehet beszélni, így nem lehet megmondani, hogy egy 2D lény mit lát és mit nem.
A fogalmakkal van gondod. Matematikai eszközökkel semmit sem lehet bizonyítani a valós világra vonatkozóan. A matematika egy teljesen elméleti konstrukció, létre lehet benne hozni bármilyen axiómákat, és ezekbõl az axiómákból lehet állításokat bizonyítani, de ezek csak az adott kitalált rendszerre vonatkoznak. A valós világra vonatkozó dolgokat kísérlettel, tapasztalattal lehet bizonyítani. A 4. dimenzió létét az bizonyítaná, ha felfedeznénk egy olyan valós jelenséget, ami 4 vagy további dimenziók nélkül nem létezhetne.
A kérdező hozzászólása: A feltett kérdést tulajdonképpen már megválaszoltam magamnak, mielõtt feltettem. Szerintem nincs 4. dimenzió. És több sem. Azt gondolom, hogy a világunk 3 dimenzióból áll. Az idõ nem dimenzió. A lényeg az lett volna - csak talán rosszul fejeztem ki magam - hogy a kizárólag matematikai bizonyítások során analógiával jutottak el a 4. és az azt követõ dimenziókig. De szerintem ez helytelen analógia, mivel arra alapul, hogy van 1 dimenziós és 2 dimenziós világ is. De szerintem nincs. Pont azért, mert ha egy üres papírlapra rajzolunk egy kört, akkor annak a körnek is van vastagsága, tehát térbeli idomot (hengerpalást) alkot. Nem tudunk tehát a mi 3 dimenziós terünkben 1 vagy 2 dimenziós alkotásokat vizsgálni...mert nincsenek. Tehát az egész bizonyítás érvényét veszti. Kérem valaki cáfoljon meg!
Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a 3 térdimenzión kívül bármilyen térdimenzió létezne. Tágabb ételemben dimenziónak nevezünk bármit, amit egy koordinátarendszerben ábrázolunk, így létezhetnek sokdimenziós "terek", ilyen például a 3 térdimenzióból és 1 idõdimenzióból alkotott Minkowsky tér is. De ezek a plusz dimenziók nem térdimenziók.
A vastagság nem számít. Még akkor sem látna át rajta, ha egy pontsor vastag lenne; már ha lenne olyan anyag, ami egy pontsor vastagságban is átlátszatlan. A magassága nem számít, az csak kilóg egy olyan dimenzióba, ami a lény számára nem létezik.
A kérdező hozzászólása: Bocsánat, az utolsó szót rosszul írtam, nem téglatest a 3D-ben látó számára, hanem egy henger palást.
Érdekes ennyi véleménnyel találkozni egy olyan dologról, amit senki nem látott, nem érzékelt. Mintha arról menne a vita, hogy létezik-e Isten? Aki szintén nem látható, de érzékelhetõ, tapasztalható, mint a levegõ, vagy a rádióhullámok. A Google keresõn keresztül találtam ide, mert azt hittem kapok valami értelmes kiegészítést arra a megfogalmazásra, amit most olvastam egy reklám felületen, miszerint a 4. dimenzió a 3 dimenzióra állított merõleges. Gondoltam, errõl többet kellene tudnom, de csak annyit tudtam meg, hogy ez egy felesleges elméletgyártás csupán, mint az élet a Marson.

Mennyibe kerül most a DM-ben a 3-as és a 4-es Pampers Active Baby pelus?

Nem tudom hol érdemesebb megvenni. A Tesco-ban jelenleg akciós (7E a 2csomag), de a DM-ben meg az új kupon pont Pampers-re van, s nem tudom ott mennyire jönne ki. :)

Legjobb válasz: A 4-es (82 db) és a 3-as (96 db) 5399 ft. Én most dobozosat vettem 4-es méretet. 132 db kerül 7699 be, de egy 25% és egy 15 % kuponnal 4910 ft. Vagyis 4910/132= 37,2 ft/db Ennél olcsóbban sehol nem kapsz. Pelenka csakis DM és csakis KUPONNAL

A 4-es (82 db) és a 3-as (96 db) 5399 ft. Én most dobozosat vettem 4-es méretet. 132 db kerül 7699 be, de egy 25% és egy 15 % kuponnal 4910 ft. Vagyis 4910/132= 37, 2 ft/db Ennél olcsóbban sehol nem kapsz. Pelenka csakis DM és csakis KUPONNAL
Vedd meg a tescoban. A DM-ben 60ft-ra jön ki a Pampers 3. De a huggies 3-as csak 43ft.
Elsõ vagyok. A DM-es ár kupon nélküli.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!