Találatok a következő kifejezésre: 5 és éve vagyok együtt (44 db)

5 és fél éve vagyok együtt a barátommal, de már nemvagyok biztos az érzéseimben. 16 éves korom óta együtt vagyunk (ő 1 évvel idősebb, mint én) és úgy érzem, "valami" kimarad az életemből. Mit tegyek?

Õ az els? barátom, ? volt az els?, akivel lefeküdtem. Néha rámtör az az érzés, hogy jobb lenne szakítani, mert honnan tudhatom, hogy ? a "tökéletes" számomra, mikor nincs viszonyítási alapom. Nem hiszek abban a szóban, hogy "örökre". Félek, ha most nem lépek és még most fiatalon nem élem ki magamat, találkozgatok másokkal, kés?bb (mikor már esetleg gyerekeink is lesznek) megfogom bánni, hogy nem szórakoztam ki magamat és megfogom gy?lölni. Tudni kell még, hogy nagyon szoros a kapcsolatunk, minden nap nagyon sokat vagyunk együtt, mások szerint "már összevagyunk n?ve", ezért a szakítás se lenne túl egyszer?.

Legjobb válasz: Szia! Ha mar egyaltalan megfordut a fejedbe akkor szerintem is igazad van! Az a nagy igazsag ,hogy nekem is van egy 18 eves lanyom es o is 16 volt mikor ,megismerkedett a fiuvan es meg mindig egyutt vannak ,minden aldott nap ezen vitazunk ,hogy nem mennek szorakozni.A masik dolog meg az hogy a multkor volt egy kerdes ,hogy a kis 14-15 eves lanyok miket csinalnak a discoba,es akkor az jut az eszembe ,az en lanyom megis jo!Nincs ezzel a fiuval se semmi gond,minden nap talalkoznak ,csak az a gond 18 evesen meg szorakozni kellene jarni ,nem beulni filmet nezni. Amugy igazad van mig fiatal vagy addig kell szorakozni ,egy kicsit nehez lesz a szakitas az biztos!Vagy beszeljetek meg ,hogy tartatok egy kis szunetet,es aztan meglatjatok ,mert ez vegulis egy megszokott dolog ,nem szerelem!Hat kb ilyen a hazassag 20 ev utan,szeretet:) Udv:)

Szia! Ha mar egyaltalan megfordut a fejedbe akkor szerintem is igazad van! Az a nagy igazsag , hogy nekem is van egy 18 eves lanyom es o is 16 volt mikor , megismerkedett a fiuvan es meg mindig egyutt vannak , minden aldott nap ezen vitazunk , hogy nem mennek szorakozni.A masik dolog meg az hogy a multkor volt egy kerdes , hogy a kis 14-15 eves lanyok miket csinalnak a discoba, es akkor az jut az eszembe , az en lanyom megis jo!Nincs ezzel a fiuval se semmi gond, minden nap talalkoznak , csak az a gond 18 evesen meg szorakozni kellene jarni , nem beulni filmet nezni. Amugy igazad van mig fiatal vagy addig kell szorakozni , egy kicsit nehez lesz a szakitas az biztos!Vagy beszeljetek meg , hogy tartatok egy kis szunetet, es aztan meglatjatok , mert ez vegulis egy megszokott dolog , nem szerelem!Hat kb ilyen a hazassag 20 ev utan, szeretet:) Udv:)
Ha valoban nagyon jo a kapcsolatotok akkor az oszinteseget is kibirja megha faj is. Mondd el neki mi bant. Jobb, mintha csalnal a hata mogott es ezzel megalaznad. Mellesleg hozzatennem az elottem szolohoz, hogy en sem jartam bulizni mint egy orult 18 evesen... nem mindenki egyforma. Most is rosszul vagyok ha "disco"-ba hivnak ...pedig mar ferjem van nem mint fuggetlen "preda" lennek jelen. Ugyanakkor imadok kiskocsmaban sorozni jo tarsasaggal v. koncerteken orjongeni - nem klub jellegu zenere... En batoritalak es megertelek. Remelem o is megfog es azt is, ha mast megtapasztalsz jol fogsz donteni barmi legyen is az.
Ez a kimaradok érzés..hmm..ismerõs. Középiskolában megismerkedtem egy sráccal, a tanári kar elkönyvelte, h férj és feleség leszünk, majd érettségihez közeledve dobbantottam a kapcsiból.Taudtam, h valami nem jó, de nem tudtam megmondani, h mi.Aztán felvettek egyetemre, és akkora õrjöngést lecsaptam egy évig, h az fogalom.Kibuliztam magam az elkövetkezõ életemre, de rendesen.Szépen lehiggadtam, majd megismertem azt a férfit, akivel le akarom élni az életemet.Mióta ismerjük egymást alig megyünk el bulizni, inkább egy hétvégi hegymászás. Ne azért maradj vele, mert ez mások elvárása, hanem azért, mert szereted, mert nem tudnál nélküle élni.Ha dobbantani akarsz dobbants, és ne várd mások véleményét.
Szia! Szerintem ezt neked kell átrágnod rendesen magadban és eldönteni, hogy mit akarsz. Gondolj bele, hogy milyen lenne nélküle, hogy éreznéd magad? Aztán meg szerintem külön is eljárhattok bulizni, szerintem ha te elmész a barátaiddal egy-egy este szórakozni abban semmi nincsen. Én is 5 éve vagyok együtt a párommal már együtt is élünk, és bulizni nem igen járunk együtt, mondjuk õ 7 évvel idõsebb nálam. Én eljárok a barátaimmal idõnként, õ is az övéivel és ez jó így, együtt meg elmegyünk moziba, túrázni, motorozni. Talán neked is csak egy kis levegõ kéne, mert írtad hogy folyton együtt vagytok. TAlán már neked is túl sok ez, és a párod? Benne még nem merült fel vajon ez a kérdés? Lehet, hogy rá is ráférne egy kis levegõ. Beszéljétek meg és döntsd el hogy mit akarsz. Abban sincs semmi ha végül, oda jutsz, hogy szakítasz, hisz tényleg fiatal vagy még.
Érdekes a mai világ. Nagymamim 18 évesen ment hozzá nagyapámhoz. Szült neki 2 gyereket. 63 évig voltak házasok, akkor nagypapi meghalt. Na de akkor már mamaikám is 80 fölött volt, vagyis már nem nagyon állt neki pasizni. Bár szegénykém már meghalt és nem tudom megkérdezni, de szerintem neki sos ejutott eszébe az, hogyha õ életében csak a nagyapámmal élt szexuális életet és nem tombolta ki magát, akkor õ valamirõl végzetesen lemaradt. Azt se éreztem sose, hogy gyûlölné a párját. Miért érzik a mai fiatalok azt, hogy ha nem volt legalább egy tucat szexpartnerük, akkor kimaradtak a jóból? Kérzem, ha dobbantassz és a következõ pasid mellett rájössz arra, hogy vele se jobb a szex, akkor visszatérsz az elsõhöz? Vagy tovább keresgélsz, hátha mással is kialakul az érzelmi kötõdés???
Abszolút egyet értek az utolsó hozzászólóval. Az én nagyszüleim most ünnepelték az 50. házassági évfordulójukat és a mama 18 éves volt, mikor férjhez ment.... Szerintem 5 és fél év már elegendõ idõ arra, hogy megismerd a másik minden kis szokását, minden kis dolgát. Én biztos nem adnék fel egy ilyen hosszú kapcsolatot csak azért, mert úgy érzem, hogy nem éltem ki magam? Ha nem éli ki magát az ember, akkor ott gondok vannak - a kapcsolatban. Egy párkapcsolatban is el lehet járni külön bulizni, szórakozni. Próbáljatok talán egy kicsit lazítani a kapcsolaton, kevesebb idõt együtt tölteni. De mindenekelõtt beszéld meg a barátoddal, õszintén! Sok sikert! :)

Párommal 5 éve vagyunk együtt, és kb. fél éve nem szeretkezünk, 41 éves, nincs szeretője, meg semmi. Miért lehet ez? Már nem szeret?

Legjobb válasz: 5 éve vagytok együtt, 41 éves, ami annyit tesz 36 éves korában jött össze veled, ha nem egy Brad Pitt alkat, akkor ilyen életkorban inkább már kényszerbõl ergo nem igazán te vagy a nõideálja de hát a szükség nagy úr alapon nem akarja magányosan leélni az életét.

5 éve vagytok együtt, 41 éves, ami annyit tesz 36 éves korában jött össze veled, ha nem egy Brad Pitt alkat, akkor ilyen életkorban inkább már kényszerbõl ergo nem igazán te vagy a nõideálja de hát a szükség nagy úr alapon nem akarja magányosan leélni az életét.
Nem derül ki, hogy nemileg miféle a párod, de akár pasi, akár nõ ilyen korben korántsem normális ez az aszexualitás. Õ mit mond? Gondolom, errõl meg nem lehet beszélni, - már csak a GYIK-en szerzett tapasztalataim szerint gondolom...
Egészségileg rendben van? Pl cukorbetegség esetén nincs külömösebb tünet, fájdalom, de a szexuális vágy nem jelentkezik. De vannak más ilyen tüneteket produkáló rejtett betegségek is. Irány az orvos, teljes kivizsgálás!

5 és fél éve vagyunk együtt, de még sosem volt hüvelyi orgazmusom. Miért nincs?

4 éve élünk szexuális életet, mindkett?nknek egymással volt az els? és azóta is csak egymással voltunk. Orális szex közben van csikló orgazmusom, de nem tudom hogyan lehetne hüvelyi is. Olvastam, hogy "össze kell csiszolódni", de szerintem ha 4 év alatt nem sikerült, nem tudom hogyan lehetne ezen változtatni... Egyébként élvezem a szeretkezést, kellemes és nagyon szeretem a párom.

Legjobb válasz: Ugyanez van velünk is, 5 éve vagyunk együtt, de soha nem volt még hüvelyi orgazmusom, és beletörõdtem, hogy nekem már nem is lesz!Vannak nõk, akik képtelenek rá, ezek szerint én is ide tartozom! Még mielõtt valaki lehurrogna, nem vagyok kis csitri, mindketten tapasztalt felnõtt emberek vagyunk!

Ugyanez van velünk is, 5 éve vagyunk együtt, de soha nem volt még hüvelyi orgazmusom, és beletörõdtem, hogy nekem már nem is lesz!Vannak nõk, akik képtelenek rá, ezek szerint én is ide tartozom! Még mielõtt valaki lehurrogna, nem vagyok kis csitri, mindketten tapasztalt felnõtt emberek vagyunk!
Bede Zsuzsanna honlapját nézd meg, õ is ír egy megoldást vmelyik cikkében, ill. Sz. Mikus Edit az nlcafe.hu-n szakértõk között keresd, a blogjában az egyikben szintén ír egy technikát. Lényege egy módszer, amivel tuti biztosan el lehet jutni a célhoz, csak ki kell gyakorolni. 1. Kell, hogy legyen egy nõnek valamilyen valós orgazmus élménye. Mindegy, hogy azt álmában élte-e meg, vagy maszturbációval, vagy partnerkapcsolatban, csak az emlékezetében felidézhetõ legyen. 2. Hetente többször úgy kell maszturbálni, hogy közben becsukott szemmel felidézi magában a kiválasztott orgazmus élményt, és összeköti a kettõt. (Fokozott élményhez jut így.) 3. A maszturbációkat fokozatosan fel kell váltania egy olyan meditációnak, relaxációnak, imaginációnak (mindegy az elnevezés), ahol NINCS KÉZI INGERLÉS, csak az agyban az emlékezet, de ezt olyan élethûen kell tenni, amíg a test a valóságban is lereagálja az emléket, és eléri az orgazmust minden egyéb stimuláció nélkül is. (Kinél gyorsabban, kinél lassabban, de elérhetõ, begyakorolható!) 4. A szeretkezések alatt is, a behatolás után becsukott szemmel fel kell idézni a már begyakorolt "agyi-orgazmust", ami persze testi is, és össze fog kötõdni a kettõ. A férfi teste, jelenléte csak fokozhatja az élményt. 5. Jónéhány gyakorlás után ez szinte reflexszé válik, és már el sem rontható! A begyakorláshoz hónapok kellenek, de az eredmény megjön! És megéri!
Szerintem ezen ne rágódj, sok vagyunk ezzel így, sanja nem mindenki képes rá. Az a lényeg, hogy a sex mindkettõtöknek jó legyen, és hogy szeressétek egymást. Mi a férjemmel 10 éve vagyunk együtt, nekem sem sikerült még soha a hüvelyi orgazmus, viszont minden alkalommal én is eljutok a csúcsra a szája és a keze által, és imádom vele a sexet.
A 8.37-es váaszolónak: Ez férfiakra is igaz lehet?
Nem tudom, férfiakra igaz-e, de nekik általában nincs orgazmus problémájuk, könnyebben eljutnak a csúcsra, nem? Amúgy érdemes elolvasni, onnan másoltam ki: http://www.nlcafe.hu honlapról, szakértõknél kiválasztani Sz. Mikus Editet, és neki vannak jó blogjai, férfiakról is, magömlésrõl stb. Olvasd el.Ja és kérdést is tehetsz föl neki.
Az utolsó válaszadó vagyok, szívesen beszélgetek emailben, nekem is vannak gondjaim ezzel kapcsolatban.
Hali!Fontos lenne megtudni hogy önkielégítéssel (esetleg segédezközzel)létre jönne-e az élvezet, mert lehet hogy esetleg csak az együttlét minõsége vagy ideje kevés a hüvelyi orgazmushoz.Szerintem ismerje meg jobban testét, és ha elsõre nem is sikerül, talán figyelve érzéseire megtalálhatja ami hiányzott! :)


A párommal több, mint 8 éve vagyunk együtt, én 24vok, ő 34, és én már 5 éve szeretnék babát, ő viszont csak akkor, ha külön leszünk, ami még több év. Hogy magyarázzam el neki, hogy nem várhatunk örökké?

Legjobb válasz: Egyezetek meg, hogy vártok még 2,5 évet. Még fiatal vagy bõven belefér. Van már annyi munkaviszonyod, hogy Gyedet kapjál? Mert a GYES családi semmire sem elég egy babának.

Egyezetek meg, hogy vártok még 2, 5 évet. Még fiatal vagy bõven belefér. Van már annyi munkaviszonyod, hogy Gyedet kapjál? Mert a GYES családi semmire sem elég egy babának.
na szerinted? -.-
bizonyára jó
ez rossz, nagyon nagyon rossz
Sajnálom az elõzõ barátodat amiért 3 évet pazarolt rád feleslegesen...
Azt megkérdezhetném, hogy szerinted hogyan tudja ezt elérni a párod?
Ezt az ostoba kérdést... igen, ez tök rossz, hogy van egy 2 éves kapcsolatod és a mai napig szerelmes vagy, tényleg...

Milyen ajándékot adhatnék a barátomnak? 2, 5 éve vagyunk együtt és szeretnék neki valami kreatívat adni amit én készítek, de légyszi ne ilyen átlagos dolgokat írjatok, mert a neten én is találok olyat. Olyat amit mondjuk már készítettetek már

Legjobb válasz: Nem tudom, hogy neked mi az átlagos, de én 3 éve vagyok együtt a párommal, leírom, h én miket csináltam neki, illetve miket kaptam tõle eddig. : ) - fényképes montázs - torta - mesekönyv... amibe a mi 'lovestory'-nk van leírva, és hozzá kis rajzolt ábrák - ékszeres doboz, õ barkácsolta itthon - képkeret, ami saját kezûleg volt díszitve, és egy közös kép rólunk

Nem tudom, hogy neked mi az átlagos, de én 3 éve vagyok együtt a párommal, leírom, h én miket csináltam neki, illetve miket kaptam tõle eddig. : ) - fényképes montázs - torta - mesekönyv... amibe a mi 'lovestory'-nk van leírva, és hozzá kis rajzolt ábrák - ékszeres doboz, õ barkácsolta itthon - képkeret, ami saját kezûleg volt díszitve, és egy közös kép rólunk
Ha mondjuk van üres albumod és van sok képed róla és rólad akkor rakd bele és csinálj neki rajzol plusz idézetet.

Tehetek ellene valamit is? 5 éve vagyunk együtt, és el akar hagyni. Vagy teljesen felejtős?

19 éves lány vagyok. A barátom 23 éves, és már 5 éve együtt vagyunk. Mindig minden nagyon jó köztünk, szinte túl jó is, nem is emlékeszem olyan alkalomra amikor összevesztünk volna. A barátom édesapja amerikai, az anyja meg magyar.Itthon találkoztak,majd kiköltöztek amerikába. 10 éves volt amikor hazajöttek, de az apja nélkül. Amikor ezeket elmesélte, sejtettem hogy egyszer majd úgyis él az apja által felkínált lehet?ségekkel,(nagykorúsága után minden félét ígért neki, jó munkát, és millió egy dolgot, ha kiköltözik hozzá) de valahol reméltem, hogy talán mégsem.Most pedig közölte velem, hogy elintéz itthon még ezt azt, dolgokat, papírokat, aztán kiköltözik az édesapjához. Igazából leveg?t nem tudtam venni. Valójában nem szakított, persze ezt bármelyik nap pótolhatja, de úgy láttam, már nagyon elhatározta magát, és nem nagyon van mit tennem. Amit (szerintem) tehettem eddig, azt megtettem. De nem tudtam maradásra bírni. Tehetnék bármit is? Vagy már teljesen felejt?s? Mit tennétek a helyemben? El?re is köszönöm!

Legjobb válasz: Sajnálom hogy ilyen helyzetbe kerültél, engem sokkolt volna a dolog. Szerintem itt a legnagyobb probléma nem azzal van, hogy kiköltözik, hanem azzal, hogy meg sem kérdezte róla a véleményedet, nem kérte hogy beszéljétek meg stb, hanem kész tényként közölte, hogy feladja az itthoni életét (ezzel együtt téged is) és megy. Egy barátnõm párja ugyanezt csinálta, de õk együtt maradtak. Iskolai szünetekben küldte a párja a repülõjegyet neki és utazott hozzá, nyári szünetre találtak neki munkát, dolgozott õ is kint. Azóta sajna ráment a kapcsolatuk a távolságra, elhidegültek egymástól, dehát így is lehet ezt csinálni. Üljetek le és beszélgessetek egy nagyot a pároddal, kérdezd meg tõle, hogy egészen biztosan ezt akarja-e és hogy veled mi a terve. Ha téged is ilyen könnyen "felad", akkor nem szeret már igazán és fölösleges harcolnod érte.

Sajnálom hogy ilyen helyzetbe kerültél, engem sokkolt volna a dolog. Szerintem itt a legnagyobb probléma nem azzal van, hogy kiköltözik, hanem azzal, hogy meg sem kérdezte róla a véleményedet, nem kérte hogy beszéljétek meg stb, hanem kész tényként közölte, hogy feladja az itthoni életét (ezzel együtt téged is) és megy. Egy barátnõm párja ugyanezt csinálta, de õk együtt maradtak. Iskolai szünetekben küldte a párja a repülõjegyet neki és utazott hozzá, nyári szünetre találtak neki munkát, dolgozott õ is kint. Azóta sajna ráment a kapcsolatuk a távolságra, elhidegültek egymástól, dehát így is lehet ezt csinálni. Üljetek le és beszélgessetek egy nagyot a pároddal, kérdezd meg tõle, hogy egészen biztosan ezt akarja-e és hogy veled mi a terve. Ha téged is ilyen könnyen "felad", akkor nem szeret már igazán és fölösleges harcolnod érte.
Ha komolyan gondolja a srác akkor....sajnálom de szerintem vége lesz.Közhely de majd találsz másikat.
A kérdező hozzászólása: Hát igen...de ha neki is terve lenne, hogy majd menjek iksz idõközönként ki, meg nyárra meg akármire, hát én nem hiszem hogy úgy belemennék. Nekem nem kell egy több ikszezer kilóméteres távkapcsolat, bármennyire is sajnálom:(
Mindenesetre jo lenne tisztazni, hogyan gondolja a jovot veled kapcsolatban. Ilyenkor sajna figyelni kell a szemelyes nevmasokra is...

Barátnőmmel 2, 5 éve vagyunk együtt, és minden nap veszekszünk. Szakítsak vele?

Minden áldott nap veszekszünk, de már a kis dolgokból is elefántőt csinálunk. Nem tetszik benne, ahogy sokszor megszólít, ahogy beszél velem, mert bunkónak találom, és hiába szólok neki először normálisan, nem ért belőle, igaz nekem is van hibám, mert én utána a többszörösét visszaadom neki, szóval bunkóbb vagyok mint ő. De ha meg normálisan beszél velem nincs semmi gond. Ráadásul a barátaim is mondják hogy bunkó, szóval nemhiszem hogy csak bemesélem magamnak a dolgokat. Ez az állapot amúgy már 1 éve megy folyamatosan. Szerintetek mit tegyek? Válaszokat előre is köszi

Legjobb válasz: Ismerek ilyen párt és habár a srácot se kell félteni de a csaj mindenen túl tesz bunkóságban. Ha véletlen velük vagyok és elkezdik a mûsort én érzem magam kellemetlenül. Mindig azon agyalok miért is vannak együtt ha ilyenek egymással. Szerintem próbáld meg helyrerakni ezt a problémát és ha nem megy akkor ne erõltessed tovább hanem keress egy kedves lányt aki veled sem bunkó és neked sem kell azzá válni, hogy megértsétek egymást. Elõfordulhat, hogy összekaptok de ha napi szinten akkor az már gáz. Mostanság a fiatalabb csajok beszélgetését hallgatva néha elcsodálkozok, hogy már az építõmunkások legalja is magasabb beszédkultúrával és stílussal rendelkezik némelyiknél... (tisztelet a kivételnek! bunkók voltak vannak és lesznek nemtõl és kortól és miegymástól függetlenül)

Ismerek ilyen párt és habár a srácot se kell félteni de a csaj mindenen túl tesz bunkóságban. Ha véletlen velük vagyok és elkezdik a mûsort én érzem magam kellemetlenül. Mindig azon agyalok miért is vannak együtt ha ilyenek egymással. Szerintem próbáld meg helyrerakni ezt a problémát és ha nem megy akkor ne erõltessed tovább hanem keress egy kedves lányt aki veled sem bunkó és neked sem kell azzá válni, hogy megértsétek egymást. Elõfordulhat, hogy összekaptok de ha napi szinten akkor az már gáz. Mostanság a fiatalabb csajok beszélgetését hallgatva néha elcsodálkozok, hogy már az építõmunkások legalja is magasabb beszédkultúrával és stílussal rendelkezik némelyiknél... (tisztelet a kivételnek! bunkók voltak vannak és lesznek nemtõl és kortól és miegymástól függetlenül)
Igen, én reptetném a helyedben.
Figyelj kérdezõ, ha egyszer trágyadombon ébredsz, nem tökmindegy, mennyi alvást pazaroltál rá?
A kérdező hozzászólása: Tegnap találkoztam vele egy jó 5 órás beszélgetés után megállapodtunk abban h tartsunk egy kis szünetet. Ne találkozzunk ne beszélgessünk stb neki nem tetszett az ötlet, de én ragaszkodtam hozzá. Ennyire könnyen nem akarom eldobni ezt a 2, 5 évet. Köszönöm szépen mindenkinek a tanácsokat, sokat segítettetek. Még 1* köszönöm, és remélem ti nem kerültöl ilyen helyzetbe. :)
Destruktív emberekkel ne társulj szerintem. Majd ha magánál lesz, nem végletekben üvöltözget, hanem erõt vesz magán, szokásává teszi, hogy kellõ tisztelettel és szeretettel, együttesen veled akarja megoldani az összekülönbözéseiteket, akkor azt mondom, tévedtem.
Kedves Kérdezõ! Hogy szerelem vagy megszokás ez? Én az utóbbira tenném a voksom, de majd megmondod Te. Az elején milyen volt (azt mondtad 1 éve megy ez)? Lehet, hogy szeretetbõl ordibál Veled, ki tudja:) Te ragaszkodsz valamiért a csajhoz, és ezt is megértem, de a leírtak alapján már sok mindennel próbálkoztál, és lehet itt lenne az idõ a váltásra? 2, 5 év még nem sok feladni, mint egy egész életet leélni (ha egyáltalán túléled) kínok között. Ha hosszú távon boldog szeretnél tenni, akkor most erõt veszel magadon, és kidobod. Üdv, SevN
Nekem is volt már olyan lányismerõsöm (a barátnõ szót enyhén túlzásnak tartom), aki folyton támadott... õ így védekezett. Én türelmesen elmondtam amit akartam, õ meg felfújta magát akár egy pulyka, és csak ömlött belõle a rikácsolás. Aztán mikor már érzékelte, hogy kb 5-6 percig nem szóltam hozzá, akkor észbe kapott.
A kérdező hozzászólása: Hogy õszinte legyek próbalkoztam már azzal hogy nem vagyok vele bunkó, szólok neki, erre az õ reakciója szó szerint "neked mindíg minden bunkó" természetesen ezt is üvöltve mondja. Próbalkoztam azzal is hogy egy hónapig nem is találkoztunk csak hébe hóba beszélgettünk telefonon. Utána egy hétig nem volt semmi és kezdõdött elõrõl minden. A saját szülei is küzdenek ezzel a problémájával, illetve az én szüleimnek se tetszik ez. Amúgy nem lakunk együtt egy héten kb 3 4 szer találkozunk. Szóval szerintem ez elég. Komolyan mondom próbalkoztam már mindennel, még azzal is hogy ha veszekedni kezdünk rögtön sex de még ez sem jó. Egyszer próbáltam elhagyni, de folyton hívogatott kijött hozzám, könyörgött hogy béküljek vele, és én kibékültem vele, akkor is egy ideig okés volt minden, aztán megint elkezdte. És amit még szeretnék kérdezni, hogy vajon ez megszokás vagy szerelem. Az a helyzet ez az elsõ komolyabb kapcsolatom. És hát én szeretnék majd gyereket stb de félek h ha ez így folytatódik, nem én hanem a gyerekeim szenvednek miatta.
Szerintem egyetlen egy esélyed van. Leültök egyszer amikor sok idõtök van, és mindent megbeszélte.
Szia! Most mérlegelned kell. Megéri a szenvedéseket? Ha nem, add fel, engedd el, nem szabad ragaszkodnod ahhoz, ami már elmúlik, hagyni kell elmenni, hogy Te tovább élj. Amúgy bele is halhatsz, a szó szoros értelemben, szal lépj. Ha megéri küzdeni érte, akkor változtatnotok kell. Sokat vagytok együtt? Ha majdnem mindennap, javasolnék szüneteket, pár nap, 1 hét, stb...Akkor majd az újra találkozás pillanata csodákra lesz képes. Ha meg bunkónak gondolod az aktuális megnyilvánulását, mondd el neki, azonnal, abban a pillanatban, ne késõbb hánytorgasd fel! Ja, és Te NE legyél bunkó, legyél kedves és aranyos, ne süllyedj le a szintjére. Azt kapsz, amit adsz! Ha nem ért belõle, akkor hagyd ott a beszélgetést, de ne sértõdötten, csak mond meg neki, hogy nem akarsz így kommunikálni. Látom, hogy megy az, ha normálisan viselkedik Veled. 2, 5 év még nem annyira sok, még rengeteget fog változni a kapcsolatotok. Ha már egyáltalán nem mûködik semmi, de elég erõs a kötelék, akkor próbáljatok ki egy kis szünetet, 2 hét, 1 hónap, lehet 180 fokos fordulatot vesznek majd a dolgok ;) Üdv, SevN
Ha nem igaz, amit mond, ne vedd magadra... Meghallgatod, elmondja. Ha igaz, amit mond, nyugodtan vedd magadra, az a változás elõremutató lehet. Meghallgatod, elmondja. Ha apróság, nem fontos, akkor meghallgatod, elmondja, aztán rövid kínos csend után nyugodtan kiröhögheted, mert nagyon hülye.
A kérdező hozzászólása: Jogos

Barátnőmmel 5 éve vagyunk együtt és nagy probléma kettőnk közt az együttlét, ugyanis nem élvezi a sexet! Nem tud elmenni! Nekem volt már több barátnőm, nem volt gond soha. Neki én vagyok az első. Valakinek vmi ötlete, mit tudnék tenni?

Legjobb válasz: Hm...én 2és fél év alatt ugyanígy állok, a 3 éves kapcsolatomban. De már odáig eljutottunk hogy kézzel megy. De csak mert én is megtanultam magamtól..ami évek gyakorlása, és türelem, és kellõen kitisztult fej

Hm...én 2és fél év alatt ugyanígy állok, a 3 éves kapcsolatomban. De már odáig eljutottunk hogy kézzel megy. De csak mert én is megtanultam magamtól..ami évek gyakorlása, és türelem, és kellõen kitisztult fej
És ezt még 5 ( ÖT ) év után megkérdezed???? Eddig hány álmatlan éjszakád volt ez miatt??? Hányszor aludtál úgy el hogy melletted van az a nõ akit szeretsz és hiába fekszik melletted nem vagy boldog!!!???? Keresss másikat akivel te is élvezed meg a lány is! Az a kapcsolat eleve hosszú távon halálra van itélve ahol a nõ nem élvezi mert akkor nem is kívánja igy minél kevesebb a szex ( sõt inkább kötelesség ) annál jobb neki! Ez a pasinál is szar mert önértékelési zavart okos frusztrált lesz egy idõ után. Képzeld a nõ helyébe magad.... te szeretnéd ha sûrûn az ujjadra vernének kalapáccsal??? Mennyire lehet ez kellmes??? Semennyire.. hát neki sem kellmes igy nem csinálja! Több nõ van mint pasi ez vigasztaljon! Próbáld te is ki keress szeretõt... meglátod hogy azzal mennyivel jobb a szex... :-)) elöbb utóbb ugy is ez lesz!

A barátnőmmel 1, 5 éve vagyunk együtt, egyre több a veszekedés, és úgy érzem hogy már nem szeretem. De ő még szeret engem, mit csináljak? Nem akarom megbántani, de attól félek azt hinné, hogy 1, 5 évig csak hitegettem.

Legjobb válasz: Sajnos mindenképpen szakitanod kell vele mond meg neki hogy elmult a szerelem amit éreztél és hogy sajnálod nem tudod ezt csak ugy visszahozni. Kénytelen lesz megérteni és elfogadni idõvel

Sajnos mindenképpen szakitanod kell vele mond meg neki hogy elmult a szerelem amit éreztél és hogy sajnálod nem tudod ezt csak ugy visszahozni. Kénytelen lesz megérteni és elfogadni idõvel
Ha már nem vagy belé szerelmes akkor szakíts vele. De ne durván, hanem magyarázd el neki, hogy már kiszerettél belõle.
beszélj vele õszintén, máshogy ez nem megy.elhiszem, hogy kellemetlen, de ilyen az élet.
A kérdező hozzászólása: Basszus, tudom hogy ezt kéne tennem, de annyira sajnálom :( én még mindig szeretem, de ez már nem szerelem, ha ezzel a béna szöveggel jönnék hogy maradjunk barátok, gondolom elküldene a pi*-ba :S
Ebben az esetben sajnos nincs helye a sajnálatnak, õ is megérdemli, hogy ne sajnálatból legyen vele egy fiú. Ha most rossz is lesz neki, õ is be fogja látni késõbb, hogy ilyen kapcsolatban nem érdemes élni.
sajnálatból ne maradj együtt senkivel, nem lesz jó neked se , meg a csajnak se.ami elmúlt az elmúlt, megérdemli az õszinteséget!majd feldolgozza, az már nem a dolgod lesz, te csak légy vele õszinte.
Ha lenne eszed, akkor már nem erõltetnél egy olyan kapcsolatot, aminek nem lesz semmi értelme.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!