Találatok a következő kifejezésre: 5,5 éve élettársam (13 db)

Vagyonmegosztáshoz kell az 5 év élettársi kapcsolat?

Néhány hónap híjján van meg az 5 év

Legjobb válasz: Nem. Bizonyítható hosszútávú együttélés (vagy regisztrált élettársi kapcsolat) kell hozzá.

Nem. Bizonyítható hosszútávú együttélés (vagy regisztrált élettársi kapcsolat) kell hozzá.
Be van hozzád jelentkezve a párod? és ha igen, mióta? ha nincs, akkor az együttélés sincs bizonyítva.
Mindenki azzal fog távozni a kapcsolatból, amit beletett, ez a nagy helyzet, még ha ezt néhány pénzsóvár ember sajnálja is.
Attól függ mit akarsz megosztani. Ha az egyik félnek a kapcsolat elõtt volt egy saját lakása, az soha nem lesz közös, 100 év házasság után se. Eleve csak az felezõdhet, amit közösen szereztetek. Milyen vagyont akarsz megosztani?
nem kell az 5 év csak egy jó ügyvéd
utolsó... ha te pl egy jól keresõ valaki lennél, aki tud venni pár évente egy ingatlant és a párod pl egy pedagógus, aki kap 100at havonta... te megosztanád vele az 5 év alatt mondjuk 15misiért vásárolt ingatlanokat arányosan? ugye hogy nem...
Ha az együttélés alatt szereztétek, akkor a jövedelem arányában oszlik meg a szerzemény.
együtt szereztétek? Ha igen akkor miért nem akarsz osztozkodni? ne legyél már te is egy aljas féreg
Nõként mondom: a gyerek nem lehet indok arra, hogy többel akarj kiszállni egy kapcsolatból mint amennyit hozzá tettél. Ezt tanulja majd el a gyereked?
A kérdező hozzászólása: De nem értitek, hogy nem azt akarom???? Azt a pénzt akarom, amit én raktam bele nem többet. Köszönöm a válaszokat. A rossz indulatot meg legfõképp.
Ha minden a te neveden van, akkor fizesd ki az illetéket, majd utána add el a házat, és megvan a pénz. Hol itt a probléma?
A 14.es hozzászólásodat úgy értelmeztem, hogy mimvel nálad marad a gyerek, ezért neked több jár. Ha nem így gondolod, elnézést. Ha csak és kizárólag csak a te neveden vannak az ingatlanok, neki haszonélvezeti joga sincs, akkor add el az ingatlanokat, fizesd ki a tartozást a többit pedig osszátok el a "befizetések" arányában.
A kérdező hozzászólása: Az illeték nem lett befizetve, azt vonják. De minden az én nevemen van.
Tehát hiteled van, amit tõled vonnak, és minden a te neveden fut?
A kérdező hozzászólása: Csak annyit, hogy én szeretnék osztozkodni, õ nem, akinek semmi nincs a nevén, nincs bankszámlája, minden az én számlámról történt. De én szeretném visszakapni azt a pénzt amit az évek alatt én is beletettem, ami kevesebb mint amit õ tett, de úgy gondolom ahhoz, hogy új életet kezdjünk a gyerekeünkkel szükségem van arra a pénzre. Nem kellene, én nem bírom ezeket a dolgokat, de van egy gyerek, akirõl dondoskodnom kell. Ráadásul mivel több mindenrõl van szó, feleõsséggel én tartozom mindenért, pl. a fizetésem felét elveszik mert inkasszózták a számlámat. Én ezt nem kapom vissza senkitõl.
ma 13:35 A kérdezõ azt írta, hogy együtt vették, egy szóval sem említette, hogy csak az õ pénze van benne Ha közösen vették közös pénzbõl akkor meg kéne osztani, ha csak az õ pénzén akkor érthetõ, hogy nem adja. De ezt a bíróságon úgy is eldöntik, majd a bíróság lekéri, hogy az 5 év alatt ki mennyit kereset, csak úgy senkit sem lehet kisemmizni.
Ha nincs bejelentkezve, nem tudja bizonyítani, hogy ott lakott. Szomszédok - az nem számít! Õ oda tartozik, ahova be van jelentve, kivághatod magad azzal, hogy csak sokat járt hozzád. Akár albérletben is lakhatott volna nálad, akkor meg mi van? Az albérlet sosem lesz a tiéd, bármeddig fizeted a költségei egy részét, nem?
A kérdező hozzászólása: Bejelentkezve nincs, soha nem is volt közös bejelentett címünk. De ez biztonyítható, szomszédok, rokonok stb...vagy ez nem megfelelõ?
A kérdező hozzászólása: Van több ingatlan a nevemen, amit az együttélés alatt"vettünk". Igazából neki kellene megosztást kérni, élettársi szerzõdés nincs.
Jaj, utolsó, te kidobnád a gyerekedet az utcára, ha a kapcsolat alatt az anya gyesen volt, és keveset kersett? Elég baj az ilyenkor neki, hogy bevállalta az otthon ülést, kiesett a munkából, rosszabbak az esélyei a munkaerõpiacon! Mondhatom, szép, ne vállalj gyereket. Ezért kell házasodni. Én egyébként ilyen 5 év kikötést nem hallottam. A tulajdonjog hogy oszlik az ingatlanokon? 50-50%?Ha valamelyik a tied, tartsd meg, kell a gyereknek hol laknia! Az apa felelõs a családjáért.

5, 5 éve van élettársam. Milyen jogok járnak nekem?

A párom szüleinél lakunk, de egy teljesen külön bejáratú ház részben, vagyis a tet?térben. Kölön bejárat, külön förd?, konyha, stb. Majdnem 100nm a terület. 1,5 éve lett kész. Hitelt kellett hozzá felvenni, de azt is a párom, és a szülei intézték. Tehát magyarul szólva nekem semmim nincs, semmi nincs a nevemen. A bútorok, amiket a hitelb?l vettünk akkor most az is csak az övé, ha 1x netán szétmennénk? Mert itt az a gáz, hogy ha netán jó pár év múlva szétmennékn, de pl lenne már egy közös gyerek, nekem kéne vhova ( szüleimhez) elmennia gyerekkel, mert nincs olyan inagtaln amit eladhatnánk, hiszen ebben a nagy házban ott laknak a szülei is, én meg úgysem maradhatnák ott, ha netán meg neki lenne majd vkivel. Tehát én +az esetleges gyerek jönne ki igen csak sza**ul ebb?l a helyzetbe?l, nem? Csak nem hiszem, hogy nagyon tudnék is ellene majd bármittenni. Más ingatlanunk, vagy autónk, sok-sok félretett pénzünk pedig nincsen, és nem is hiszem, hohy a kés?bbiekben is lenne majd. Van aki még ilyen, vagy hasonló helyzetben van? Akár n?, vagy férfi?

Legjobb válasz: Szerintem semmi jogod nincs. Ezért kell megházasodni.

Szerintem semmi jogod nincs. Ezért kell megházasodni.
Ha 5 éve bejelentetten éltek együtt, akkor az új törvények szerint annyi jogod van, mintha házastársi viszony lenne közetetek.Amit az együttélésetek során hoztatok létre vagy vásároltatok meg, annak a fele téged illet.Ami elõtte is az övé volt, az azután is az övé lesz, ahoz nem lehet közöd.

A férjemtől még hivatalosan nem váltam el, de 5 éve külön élünk, egy éve van egy élettársam és most gyerekünk lesz . Lehet -e a születendő gyerekem az élettársam nevén ha apasági nyilatkozatot tesz? Vagy lehet-e az én nevemen?

Legjobb válasz: Nem lehet! El kell válni, és férjhez kell menni az új párodhoz, hogy az õ nevén legyen. Ugyanis a férjedet védi a törvény válás után még 300 napig!

Nem lehet! El kell válni, és férjhez kell menni az új párodhoz, hogy az õ nevén legyen. Ugyanis a férjedet védi a törvény válás után még 300 napig!
Csak a szules utan tudod elintezni ha mar elvaltal.Az elettarsad gyermeke a ferjed nevet fogja viselni.
A férjed nevére fog kerülni, mert még nem váltatok el.
Off Sosem értettem, miért nem lehet elválni több év különélés után, fõleg ha új kapcsolat is van. Most itt a példa, lehet inni a levét a lustaságnak.
Hiába válik el a baba fogantatásakor házas volt így a férj nevére kerül, mert ritkán születik gyerek 11 hónapra.
Mivel még nem váltál el, a baba a férjed nevére kerül, szülés után lehet az apaságit elintézni. Ha szülésig elváltok, akkor is a volt férj nevére kerül, még ha az új élettárs nyilatkozik is az apaságról. Ez a törvény, ez van... Ha gyorsan beadjátok a válást, nincs közös gyerek a volt férjjel, akkor egy tárgyaláson is szétválasztanak és a pici születése elõtt összeházasodhatsz az új társaddal, ebben az esetben kerül a gyerkõc a nevére.
Elválsz és újra házasodsz a baba születése ellõtt akkar lehet az Apja nevére anyakönyvezni.
Nem férjed nevére kerül.
Elválik és apasági? Vagy a 300 napos védelem miatt kell az új férj?


Élettársak 5 év után örökölhetnek egymás után?

Legjobb válasz: Tudtommal csak akkor, ha bejegyzett élettársak. Egyébként minimum 10 év kellene, bizonyítva, hogy együtt éltek.

Tudtommal csak akkor, ha bejegyzett élettársak. Egyébként minimum 10 év kellene, bizonyítva, hogy együtt éltek.
1. A jelenleg hatályos magyarországi törvények szerint bejegyzett élettársi kapcsolat csak azonos nemû személyek között jöhet létre. 2. Nem bejegyzett élettársak az élettársi kapcsolat idõtartamától függetlenül végrendelet hiányában NEM örökölnek egymás után. 2. A "tudtommal", "én úgy tudom", "szerintem" kifejezéseket tartalmazó válaszoknak az esetek nagy részében nem sok közük van a valósághoz.
"A sorrendbe állítós mindentudóknak pedig az esetek nagy részében nem sok eszük van." Meglehet, hogy nem sok eszem van. Nyilván ezért is nem értem, hogy azok után, hogy alátámasztod az általam írottakat, majd valamiért idekevered az özvegyi nyugdíjat és a közös vagyont, miért engem próbálsz meg hülyének beállítani.
Csak azért látod így, mert az vagy:)
Nem támasztotta alá, hanem helyesbítette (szövegértés). Te azt írtad, csak azonos nemûek között létezik bejegyzett élettársi kapcsolat, õ kijavította, hogy nem, mert különbözõ nemûek között is. Majd leírta, hogy az általad kiokoskodott válasz alól is van kivétel, amirõl megfeledkeztél. Száz szónak is egy a vége: te nem értesz hozzá, csak okoskodsz, õ pedig képben van. Egyetértek vele, szerintem sincs sok eszed.
#6: Legfeljebb szeretett volna helyesbíteni... A bejegyzett élettársi kapcsolat és a közjegyzõ által nyilvántartásba vett élettársi kapcsolat két különbözõ dolog (tudod, szövegértés). Elõbbi csak azonos nemû személyek között jöhet létre (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900029.TV ), utóbbinak pedig nincs hatása a törvényes öröklésre (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95900004.TV ). Az állítólagos kivételeknek pedig semmi közük az örökléshez. "te nem értesz hozzá, csak okoskodsz, õ pedig képben van" Ikszdé. Bocs, hogy nevetségessé váltál, de elkerülhetted volna, ha bölcsnek látszó megállapítások megtétele helyett inkább utánanézel a vonatkozó törvényeknek. Azért nincs harag, ugye? :)

Mit tehetek? Élettársamnak (5 éve vagyunk együtt) van egy 10éves lánya. A kapcsolat elején még egészen jól ment minden, mivel a gyerekes hétvégékből csak apró ízelítőket kaptam. Az összeköltözés után kezdődtek a bajságok.

(szerintem sokat van nála a gyerek, egyik héten egy estét, a másik héten péntek estétől egészen vasárnap délutánig) A kislány anyja egy katasztrófa, igazi vidéki bunkó. Sajnos a kislány is egyre inkább az, az ő nagyon szuper anyukáját mintázza. Rendetlen, trehány, lekezelő, fölényes… és persze mindig neki van igaza. Egyre nehezebben viselem a hétvégéket, sajnos a párom nagyon ritkán ad nekem igazat, az ő bájos kis csemetéjét védi. Valamilyen szinten ez érthető is, de ettől még én is a világon vagyok! Vagy nem?! Én mostmár örökre megtűrt személy leszek hétvégente a saját lakásomban? Jah, nem. Főzésre, mosásra első osztályú vagyok…

Legjobb válasz: Nem tudsz a kislánnyal közös programokat csinálni, hogy kicsit jobban összecsiszolódjatok? Tudom, hogy nem egyszerû dolog, nekem is van egy mostohafiam, négy éves volt mikor összejöttünk, egy angyali kiskölyök. Volt:) Aztán jött a kiskamaszkor és majd kikészültünk tõle. Egy hétig nálunk van, egy hetet az anyukánál (bár nálunk õ szerencsére nagyon normális). Volt egy-két húzós évünk, akkor született meg a közös kislányunk, nála talán ez is közrejátszott, de ilyen korban szerintem minden gyerek elviselhetetlen. Szabályokat kell hozni, nem szabad mindent ráhagyni. Mondjuk jó lenne, ha ebben az anya is partner lenne. Én is volt, hogy megkaptam, hogy ne szóljak bele, a mostohaapja ugyanúgy. Ezeket azonban csak szülõkkel együttmûködve lehet megoldani. Elmúlt egyébként nála ez a korszak, sok türelem kellett hozzá.

Nem tudsz a kislánnyal közös programokat csinálni, hogy kicsit jobban összecsiszolódjatok? Tudom, hogy nem egyszerû dolog, nekem is van egy mostohafiam, négy éves volt mikor összejöttünk, egy angyali kiskölyök. Volt:) Aztán jött a kiskamaszkor és majd kikészültünk tõle. Egy hétig nálunk van, egy hetet az anyukánál (bár nálunk õ szerencsére nagyon normális). Volt egy-két húzós évünk, akkor született meg a közös kislányunk, nála talán ez is közrejátszott, de ilyen korban szerintem minden gyerek elviselhetetlen. Szabályokat kell hozni, nem szabad mindent ráhagyni. Mondjuk jó lenne, ha ebben az anya is partner lenne. Én is volt, hogy megkaptam, hogy ne szóljak bele, a mostohaapja ugyanúgy. Ezeket azonban csak szülõkkel együttmûködve lehet megoldani. Elmúlt egyébként nála ez a korszak, sok türelem kellett hozzá.
Nézd valahol várható volt, hogy lesz nála a gyerek és nem csak havonta egy délutánt tölt vele az állatkertben. Szerintem egyáltalán nincs túl sokat nála. Az apja és két hetenként van egy hétvégét vele meg másik minden második héten meg egy estét? Ez szerinted sok egy gyereknek az apjával lenni, egy szülõnek a gyerekével? SOK? Csúnyán, de így mondják nálunk, gyerekessel ne kezdj, hacsak nem akarod más borját nevelni. Hát ez van sajnos. Tudtad, hogy gyerekes szülõ, és nincs rá garancia, hogy a gyerek mindig egy kedves kis angyal marad, akit sose látsz. Sõt. Azért, mert az élet így hozta, hogy ahogy írod, a te lakásodban éltek, még a pasidnak van egy 10 éves gyereke akit nem tilthatsz el tõle, így se találkoznak sokat, attól, hogy te utálod a dolgot és eleged van belõle.
Akkor egy-két alkalom múlva beszéljétek meg újra. Egy ilyen kiskamasz olyanokat kombinál egy-egy mondatból, hogy csak lesi az ember, hogy ezt hogyan forgatta ki. Szerintem nincs olyan sokat nálatok, talán ez is lehet a baj, kevés neki ennyi az apjából. Lehet a kettõs programok helyett tényleg inkább hármasban kellene, valamit adj nekik teret arra, hogy kettesben legyenek, együtt menjenek valahova, de ne maradj ki mindenbõl. Légy laza, ne azt mond neki, hogy mit csináljon, hanem kérd meg, hogy segítsen, aztán ha végeztek megnéztek egy filmet vagy akármi. Neked kell az okosabbnak lenni, manipuláld ha szükséges.
Egy este és egy teljes hétvége 2 hét alatt nem olyan sok...mit szólnál ha egyik héten itt, másik héten ott lenne? Ezzel számolni kellett volna amikor gyerekes apukával kezdtél, neki mindig a lánya lesz az elsõ, és ez igy normális.
Erre csak azt tudom mondani, amikor megismerted tudtad mit kapsz.Nem tudod elviselni, hogy te mindig második maradsz csak.Persze nem azt mondom mindig a párodnak a lányát kell védenie, de hát csak a lánya!!Én is ezt tenném és minden normális szülõ a sajátját védi. Nem tudsz mit csinálni, esetleg egy kicsit elbeszélgethetnél a pároddal, hogy téged is vegyen figyelembe.
1 Nem, nem minden szülõ védi mindig a gyerekét. Ha nincs igaza, fölényes, lekezelõ, ahogy írja a kérdezõ, akkor nem kell védeni. Egy szülõnek nem ez a feladata, hanem hogy megtanítsa a helyes viselkedést. Persze vannak helyzetek mikor vállszélességgel a gyerek mögé kell állni akkor is ha hibázott, de ez nem az otthoni ügyekre vonatkozik.
Másik. Hogy a gyerek milyen rossz. Tudom én, hogy milyenek lehetnek a gyerekek, de azért valljuk be sok nõnek már akkor is utálatos ördög fattya a pasi gyereke, ha szegény semmit sem csinál csak van és legszívesebben elüldözné a nõ.
Engem személy szerint zavarna, hogy az apát ennyire nem érdekli a dolog. És úgy tekint a gyerekre mint valami játszópajtás, aki még most milyen aranyos, aztán lesz belõle ami lesz, nem az õ dolga az anya rontotta el. Majd a közössel is így lesz? Egyik fél nevelne a másik ráhagy mindent. Lehet nehéz ezt most így felfognod de még jó helyzetben is vagy. Az hogy kibõl milyen szülõ lesz azt csak elképzelni tudja a másik fél, de meg láthatod, tapasztalhatod is.
A kérdező hozzászólása: óóó, hát õ úgy csinál, mintha érdekelné, de valóban inkább játszópajtás, mint Apa. Állítása szerint egy közössel (õ régóta szeretne) egészen más lenne a helyzet, mert a lányával kapcsolatban picit "hétvégi apukának" érzi csak magát, és azért nem fegyelmez, mert fél, hogy a lánya majd nem akar jönni hozzánk.
De tipikus! A sajáttal is így bánna, tuti. Te viszont megérdemled a tiszteletet, és ezt igenis tartassa be a lányával! Nem megoldás, hogy anyuka ilyen. A gyerekek egyébként tudnak többféleképpen viselkedni, az elvárásoknak megfelelõen.
A kérdező hozzászólása: Sajnos ettõl tartok én is... A nõvérem gyermekeivel (hasonló korúak) is jóval engedékenyebb, mint én. Valahogy nála nem "fontosak" a szabályok... a törölközõkiterítés, a tányérelpakolás... ilyen apróságok. Sztem meg nem egy nap történet, és miért a nõnek kellene a "körletet" folyamatosan rendezgetni utánuk. Érdekes, pl. õk szó nélkül megcsinálják, ha mondod, hogy "hoppácska ez itt maradt...", a lánya viszont pofákat vág egybõl...
Így végigolvasva mindent annyi tudok hozzászólni ehhez, hogy a páromnak 7 éves a fia mi 3 éve vagyunk együtt 3 hónapja házasok, és péntekenként jön délután a kicsi szombat estig(néha pár órára hétköznap is).Régebben többet volt itt de mióta suliba jár ennyi.Lényegében majdnem annyit van itt mint nálatok a kislány, ez nem sok!!!Én személy szerint jobban örülnék ha többet lenne nálunk mert akkor kezelhetõbb a gyerek, mi is megvagyunk áldva egy "jó anyukával".(erõszakos, akaratos, alpári és sorolhatnám)és az a baj hogyha sokat van az anyjával akkor õ is kissé olyanná válik.Szerintem azon kellene inkább gondolkodnod, hogy hogyan nyerhetnéd el a kislánynál azt, hogy ne lenézzen téged hanem fel rád, aki az õ apukáját boldoggá teszi.Tudom én hogy ez nem egy egyszerû dolog de ha azt akarod, hogy elfogadjon muszáj "letérdelned". Elõször is apukával kellene tisztázni, hogy mi a helyzet és te nem azért vagy hogy kiszolgáld a királylányt és úgy mondd csicska legyél mellettük.El kellene neki mondanod, hogy TI vagytok a felnõttek és ti nevelitek a gyereket ne a gyerek nevelje apukát!!!Szabályokat kellene felállítani, bár ezzel a ti esetetekben nem olyan egyszerû már.5 éve kellett volna ezen gondolkodni, hogy oké van egy lányod de...véleményem szerint apuka nélkül nem mész semmire, ha õ nem áll melletted soha nem lesz jó a kapcsolatod se a gyerekkel se a pasiddal.Sokmindent tudnék írni neked még de szerintem kissé elkéstél már azzal, hogy ezt helyrehozd!!!
A kérdező hozzászólása: Tényleg próbáltam... Gondoljátok, hogy malmoztam az elmúlt 5 évben? Hiába. Sajnos a párom nem érzi akkor problémának a neveletlenségét, mint én... Volt idõ, amikor a mama tett lépéseket, de aztán õ is inkább az egyszerûbb "ráhagyom" utat választotta.... Tényleg csak a külön út lesz a megoldás? Sajnos a közös gyerek gondolata felsem merül bennem... pedig lassacskán el kellene ezen is gondolkodnom (35 vagyok)
Ez az otthon tanulja ráhagyom nagyon rossz hozzáállás. Ahogy részedrõl is az, hogy nem mozdulsz ki vele mert butácska. Ha az anyja nem tanít meg neki dolgokat, és ti sem akkor ki fogja? Legyen tényleg egy tuskó felnõttkorában, csak mert az anyja az, az apjának pedig nehezére esik megnevelni? ez hülyeség. A szomszéd gyerekével talán meg lehet csinálni, de egy apának azért vannak feladatai. Én azt mondom az õ hozzáállásán kellene változtatni. Neked pedig támogatni. Leírod, hogy neked nem a gyereked, ez igaz. De az apját választottad, így már van közöd a gyerekhez.
A kérdező hozzászólása: Sajna a párom nem következetes, egyszer megtiltja, egyszer megengedi ugyanazt a dolgot. Megértem, de tényleg!!! Hiszen a gyermeke! De nekem nem az. És ez niylván nem fog változni. Minnél hosszabb utat tettünk meg, annál rosszabb... és még rosszabb lesz??? Jajj. A nemköszönésre (és minden egyébre) annyi a válasz, hogy tudod milyen az anyja, ezt tanulja otthon).
Ha ezt a férfit választottad, akkor számolnod kell a rossz oldalakkal is nem csak a jókkal. Próbáld meg kibírni ezt az idõszakot, fõzz valamit ami gyorsan megvan és csinálj magadnak programot. Mivel akármilyen rossz is mégis csak a gyereke, és ez úgy van rendjén ha jobban szereti a gyerekét!Egyébként meg lehetsz te akár milyen kedves a gyerekhez, mégis csak az van a szemébe hogy azaz õ apja! Egyébként még csak 10 éves, lesz ennél rosszabb is készülj fel lelkileg.. Majd 15-16-17 éves korába minden hétvégén világháború lesz.. Hétköznap a tied, hétvége a kölyöké sajnos ezt el kell fogadni.
A kérdező hozzászólása: próbáltam finoman lelépni, amikor jön, hogy had legyenek kettesben. Sajnos a páromnak ez nem tetszett. De ha otthon vagyok, akkor csak bosszankodom! Állandóan nyavalyog valamiért, az apja meg természetesen mit sem sejtve fejet hajt, és máris minden úgy van ahogy a gyerek akarja…. A hármasban dolog is necces… Neveletlen és butácska (anyukája IQ szintjének eredménye) egyszerûen ciki vele társaságba menni….
A párod hogy áll ezekhez a dolgokhoz, ha konkrétan elmondod mi a bajod egy adott helyzetben? Mit szól a nem köszönéshez például. Ezt miért hagyja, mit mond? Neki kellene valamit tennie. Bár megértem, hogy õ meg játszani akarja a jóapát, ha csak ennyit van vele, de nem attól lesz az, ha hagyja, hogy a gyerek bunkón viselkedik.
A kérdező hozzászólása: hát igen… tudhattam volna… csak egy ilyen szitura nem lehet felkészülni. Annyira kis édesnek tûnt, és az a „néhány nap” sem tûnt soknak. Nade amikor köszönés nélkül állít be, és konkrétan levegõnek néz és minden kérdést úgy kezd, hogy apaaaa… akkor azért az emberben kicsit úgy kezd összegyûlni a feszültség… Közös program… volt néhány sütisütés, persze mindent õ csinált, én ott sem voltam! Hozzáteszem, ez kb 5 éve tart… tehát türelembõl és megértésbõl azt hiszem nincs hiány nálam!!!
A kérdező hozzászólása: Volt néhány komoly elbeszélgetésünk. Egy-két alkalomig tartott is a hatása... aztán minden visszaállt. A közös programok sajnos nem jöttek be. Nyilvánvaló, hogy a gyerek az apukájára kíváncsi, nem rám. Párom is erõltette ezt egy idõben, de tudom, hogy kiestem a kosárból. kábé fél éve a gyerek feltette a kérdést ap apjának, hogy miért nem békülnek ki az anyjával? (6 éve váltak el, a csaj félrelépett, már gyerekük is van)
Ha egyébként szeretitek egymást, úgy érzed õ az igazi és leélnéd vele az életed, szülj közös gyermeket. Ez helyre állítja a dolgokat. Apának osztódik a figyelme, és a gyermeke anyjának több figyelmet vár el a nagyobb gyerektõl is, mint egy barátnõnek.

Tudnátok együtt élni olyan férfivel (élettárs), aki utálja a gyerekeidet, unokáidat? Már 5. éve, holott Téged nagyon imád, a tenyerén hordoz, de senki más nem fér az életébe?

Legjobb válasz: Ha felnott koruak a gyermekeim es nem velem elnek, akkor megoldhato. Szep dolog szeretni a partner gyerekeit, de nem kotelezo. Plane felnottkoruakat... Na mindegy. Tehat ha megoldhato, hogy talalkozzam a csaladommal nelkule, marpedig miert ne lenne megoldhato, akkor persze. Nem kell haborogni, nem mas ez az allapot se, mint amikor valaki az anyosat/aposat utalja, abbol pedig vannak itt a forumon dogivel.....

Ha felnott koruak a gyermekeim es nem velem elnek, akkor megoldhato. Szep dolog szeretni a partner gyerekeit, de nem kotelezo. Plane felnottkoruakat... Na mindegy. Tehat ha megoldhato, hogy talalkozzam a csaladommal nelkule, marpedig miert ne lenne megoldhato, akkor persze. Nem kell haborogni, nem mas ez az allapot se, mint amikor valaki az anyosat/aposat utalja, abbol pedig vannak itt a forumon dogivel.....
Hogy nyilvánul meg? Egész nap azt hajtja, hogy ezek a büdös kölykök minek jönnek már megint vagy csak mikor ott vannak elvonul tévét nézni egy doboz sörrel és nem vesz róluk tudomást? Nem mindegy, részleteznéd?
Hát borzasztóan sajnállak kedves kérdezõ...-tudod miért?-mert az érzelmein még változtatni sem tudsz...-egyébként valahol éppen a napokban olvastam, hogy már az elsõ találkozás pillanatában eldõl, hogy szimpik vagyunk-e egymásnak, vagy nem...-és ha az eddigi életemet jobban végig gondolom-tényleg így van!
5 éve?????? 5 napot sem bírnék ki mellette!!!
Nem... A gyerekeim hozzám tartoznának, ahogyan a barátaimat is el kellene fogadja, hiszen õk is hozzám tartoznak.. A párkapcsolat tönkremehet, de a gyerekeim és a családom mindig azok maradnak...
Elõször azt akartam írni, milyen anya, akinek nem fontosabb a gyereke a pasijánál, de aztán láttam, hogy unoka is van már. Így inkább azt mondom, igen, talán tudnék. Felnevelted a gyerekeidet, most már bátran lehetsz annyira önzõ, hogy az a fontosabb, neked mi jó. NYilván ha kicsik lennének a gyerekeid és naponta együtt kéne lenniük egy pótapuval, aki nem szereti õket, mást mondanék.
Nem. De arról a nõrõl is megvan a véleményem aki 5 éve él egy ilyen férfival. Nem is értem, hogy egy anya hogy képes ennyire háttérbeszorítani a gyerekeit egy "kapcsolatért".
Nem. Az ilyen ember önzõ. Én csomagban vagyok, ha nem fogadja el a "tartozékokat", akkor hagyjon békén, vegyen magának egy 17 éves szûz árva filippínó feleséget a 3. világból és garantáltan õ lesz az egyetlen neki. Gondolom a koránál fogva õ is nagyapa. Õ elviselné, hogy utálod a családját?
Hogyan érted, hogy az utálathoz 2 ember kell? A kérdezõ is rátesz egy lapáttal vagy hogyan?
Nade konyorgom, itt felnott gyerekekrol van szo! Azert az utalathoz ket ember kell am....
Hogyan tudnék már élni egy olyan férfival, aki utálja a vérszerinti gyerekeimet? De az is elõfordulhat, hogy ezt a férfit a gyerekek, unokák emlékeztetik az elõzõ férjre. Es ezt a gyerekeken vezeti le. Csak ugy gondolom.
Nadszalkisasszony es utolso! Ugyanezt a kerdest a masik oldalrol teszi fel valaki, akkor mindenki megerto. "Gyulolom az anyosom/aposom" az normalis, ugye? Magyarazzatok mar el, hogy miert is problema, ha valaki partnere nem szereti a masik felnott gyerekeit.
13:34 igazad van!
En ugy gondolom, hogy az élettársad ki akar sajátitani magának. Nem hagynám, mert ha egy idõ után nem müködne a kapcsolatod, akkor egyedül is maradhatsz, ha elüzi a családodat mellõled.Viszont nem irtad, hogy hogyan mutatja ki az utálatot?Neki van családja?
Attól függ. Ha nem szereti õket, de nem bánt senkit, akkor simán. Viszont ha erõszakos és bunkó, akkor mehet, amerre lát.
Az a helyzet, hogy mindenki megérdemli a boldogságot. Elõször is ha téged támogatnak a gyerekeid illetve az unokáid akkor kitarthatsz mellette, viszont azt tartsd szem elõtt hogy a család az elsõ és ha ezt nem tudja elfogadni a férfi akkor elõbb vagy utóbb vége lehet a kapcsolatotoknak. A családi összejövetelek sem a szeretet teljes hangulatról lesz híres és csak rosszul fog neked ez esni.én azt javaslom ha úgy nem jönnek ki egymással hogy gyakran szidják a másikat, akkor dobd ki a pasit viszont ha csak csöndben félrevonul a hapsi, mikor jönnek a rokonok látogatóban akkor azzal meg lehet békélni.
Ugy értem, hogy a gyerekek -akik mar nem gyerekek, hanem felnõttek- is kellenek ehhez az utálathoz.
Mivel ott lett bejegyezve, töröltetni is ott tudjátok.
A kérdező hozzászólása: Köszi a választ. Ez logikus, de azt is olvastam a neten (nem hivatalos oldalon), hogy nem KELL töröltetni, mert ez nem egyenétékû a házassággal... nem tudom...
én most ilyet olvastam az élettársi nyilatkozatról: "Ennek birtokában az együttélés külön bizonyítása nélkül történhet az örökbefogadás, lehet szó lakáshasználatról, közös tulajdonról, jogosult a túlélõ partner özvegyi nyugdíjra továbbá a nyilatkozat apasági vélelmet is keletkeztet." Ebben a legneccesebb az, hogy ha otthagyod a pasit, és késõbb lesz egy gyereked egy másiktól, akivel nincs élettársi nyilatkozatod, akkor jogilag lehet, hogy az elõzõ pasi lesz az apja. Szóval bontasd fel hivatalosan.
A kérdező hozzászólása: Köszi a választ Cyndel! Elég fura lenne az, amit leírtál... belegondolni is rossz... :)

A mostani élettársammal kb 1.5 éve vagyunk eggyütt. Első 3-4 hónapban iszonyú jó volt a sex vele. Utána egyre ritkábban akar sexelni és ráadásul nem is ugy mint eleinte. Lehet hogy már nem kiván engem?

Pedig ? 36 én 42 vagyok.Vagy esetleg van valakije?Vagy nem tudom ki elégiteni ahogy ? szeretné?

Legjobb válasz: Szerintem egyszerûen ellaposodott, megpróbálhatnátok valami újat. Élénkíti a szexuális életet.

Szerintem egyszerûen ellaposodott, megpróbálhatnátok valami újat. Élénkíti a szexuális életet.
Hát nem tudom, nagyon biztosak vagytok itt mind magatokban. Olvasmányaim szerint asszony az, aki már nem leány, aki elvesztette a "leányságát", tehát a szûzességét. Az a nõ, aki hivatalos házasságban él, az férjes asszony!
Nem.Asszony a férjezett nõ.
Attól függ, te minek érzed magad. Ha asszonynak, akkor az vagy, ha nem akkor nem. Régen nevezték a férjes nõt asszonynak, manapság már nem annyira divat ez a szólítás.
Eredetileg asszony, aki házas. A te hivatalos elnevezésed élettárs. Én 8 évig éltem élettársi (akkor még nem bejegyzett) kapcsolatban. Most házas vagyok, semmi különbséget nem érzek, a férjem pont olyan szemtelen mint volt.
milyen hülye egy kérdés. mi az hogy asszony vagy-e?! miért minek érzed magad? úgy mégis?
Nem, az asszony csak arra vonatkozik, aki férjnél van. Te nõ vagy, nem asszony.
nem vagy asszony, majd ha férjhezmész.
Nem
31 éves vagy és rettentõ buta... az asszonyt a feleségre szokták mondani, de mostmár divatos a barátnõre, élettársra is mondani..legalábbis engem néha így hív a párom...10 hónapja vagyunk együtt, 7 hónapja élünk együtt...mégis..mintha 10 év lett volna ez..:)
de
A kérdező hozzászólása: Igen! Öregítésnek érzem, és különben sem vagyok olyan asszonyos típus!:) Még gyermekem sincs!
Én az úrnõt tartom sértõnek, de megértelek, hogy te is sértõnek tartod az asszonyomot, bár ez azért mégis csak szebb, mint az úrnõ (nem tudom ezt ki találta ki, remélem már kirúgták). Öregítésnek érzed az asszonyomot?
Nem vagy ostoba.
Hivatalos szervnek a XY Úr/Úrnõ formulát kellett volna használni. Az asszony/kisasszony megszólítás inkább magánjellegû. Valószínû valami irodista, aki nagyot akart alakítani-csak éppen nem nézett a dolgok után -a ludas....
A kérdező hozzászólása: Csakhogy én is válaszoljak a sok kommentre: Igen! Tudatában vagyok annak, hogy nõ vagyok! Ám egy bizonyos hivatalos szerv leasszonyomozott, amit kifejezetten sértõnek találtam! Ha valakinek tudnia kéne, mi is a hivatalos megszólítás, akkor azok õk! Ráadásul pontosan tudják, hogy nem vagyok férjnél! Mindannak, aki lehülyézett, leostobázott: Nem kellett volna megvárni, amíg némi magyarázattal is szolgálok? A többieknek köszönöm a válaszokat!
Szerintem bunkóság. Ha egy hivatalos cég nincs képben a normális illemmel, az emberi megszólításokkal, akkor hogyan várja el, hogy ha épp nem jó kedvemben talál ne üvöltsem le a fejét, ha épp valamit nem úgy tesz, ahogyan kellene.
Igen, szoktak még Hölgyemet, Asszonyomat és Úrnõt is írni.Szerintem az Úrnõ haláli.:) Nekem az tetszik a legjobban, mindig mosolygok és a századfordulóra képzelem magam.
Nem Tisztelt Asszonyom a megszólítás...engem például hölgyemnek írtak meg, ami tényleg felháborított, hogy "úrnõ"...szóval ennyit az illemekrõl meg az illemtudó hivatalokról.
*Tisztelt Asszonyom*
Csak kiegészítésnek: a franciánál 26 éves kor után kijár a madame, akár férjezett, akár nem. És nálunk, ha egy nõ levelet kap mondjuk hivatalos helyrõl, akkor Tisztelt Aszonyom a megszólítás, akár van férje, akár nincs.Minden nagyfejû gondolkozzon már...
Én 30 éves vagyok, és 4 éve élünk együtt, nem vagyok már lány, nem vagyok asszony, nem is akarok, én nõ vagyok!
Te lánynak érzed magad? Vagy fiúnak? Esetleg pöttyös világoskék búgócsigának? Feleség nem vagy. Asszony (ha jól sejtem) igen.
A szûz lányból nõ lesz hivatalosan, ha elveszti a szüzességét, -nem asszony.(Régen még lehetett, a mikor nászéjszakán lett egyszerre nõ meg asszony) . Az asszony a nõ házassági "titulusa". Fiatalok körében meg félig vicces elnevezése a barátnõnek. Bejegyzett élettársi kapcsolatban sem "asszony" a nõi pár neve, hanem élettárs. (Kovács Béla és élettársa , Kiss Jolán)
16.40:de feleség sem vagy....kor ide, vagy oda... Az asszony megszólítás az a férjezett nõknek ját(egyébként a tisztelet jele).Azok a nõk, akik jegyben jártak-tehát nem vették el még õket-azok a leányasszonyok(más néven menyasszony). Az egyéb kategóriájú nõk voltak az ágyasok. Kicsit off, kicsit nem: A mai világban, mivel a nõk nagy része ágyasként viselkedik, nem kell csodálkozni, hogy azt megilletõ bánásmódban részesül.
43 éves vagyok, 20 éve élek együtt a párommal, 3 gyerekünk van. Azért kétlem, hogy leány lennék.
Csak a férjezett nõ lesz asszony, ha mondjuk a 16 éves húgomnak van egy barátnõje arra azt mondanád, hogy asszony? Egy kis logika azért kéne, de nem baj. A lényeg az hogy nem vagy asszony.(egyenlõre)
Utolsó! Régen a szüzesség elvesztése a nászéjszakán történt :) Nem hallottátok még lakodalomban éjfélkor az asszony lesz a lányból zenét? Pont arra utal, hogy ez volt a lányság utolsó napja, mostmár férjhez ment, asszony lett.
szia, én sem szeretném ha valaha leasszonyoznának!! :D :D Én 29 vagyok, bár a multkor a dizsiben elkérték a személyimet XD

2 férfi van az életemben! Van egy 5 éves élettársi kapcsolatom, de kb. fél éve megismerkedtem egy másik férfival, akivel azóta is tart a kapcsolatom, titokban és szeretjük egymást. Mitévő legyek?

Fogalmam sincs mit csináljak, egyiket sem bírom elveszíteni.

Legjobb válasz: Pedig elkéne dönteni melyik a fontosabb az 5éves kapcsolat vagy egy fél éves :/ te tudod...

Pedig elkéne dönteni melyik a fontosabb az 5éves kapcsolat vagy egy fél éves :/ te tudod...
Szerintem választanod kéne mert nem mehet igy sokáig... legalábbis én nem örülnék ha megtudnám!
Ha egyiket sem akarod elveszíteni, valószínûleg mindkettõt el fogod veszíteni. Azt írod, a szeretõdet szereted. Akkor mi itt a probléma? Szépen megmondod az élettársadnak, hogy részedrõl ennyi volt, nem õt szereted, és elköltözöl. Ne legyél gyáva! Szerintem mielõbb döntsd el, mit akarsz: az élettársad helyében én már ezért a fél év hazudozásért is kiraknám a szûröd. Le lehet pontozni, ez a véleményem.
A kérdező hozzászólása: Teljesen egyetértek! Köszi! :)
Én voltam hasonló helyzetben. Vagyis kicsit hasonlóban, ugyanis én 3. év után elköltöztem az exemtõl, a szakítást nem tudtam még akkor kimondani, csak szerettem volna lazábbra fogni a dolgot. Valamennyire szerettem még õt, de nem úgy, mint partnert. És nekem nem konkrét szerelmem volt mellette, csak simán úgy éltem az életem, mintha nem is lenne párom. Mondjuk nem volt nehéz, mert hetente max egyszer találkoztunk, szexuális kapcsolat meg nem is volt közöttünk, ennek ellenére négy és fél évig húztuk. Én egyszerûen gyáva voltam, nem mertem kimondani, hogy vége, még magamnak is bizonygattam, hogy ha kiélem magam, akkor lehet ebbõl még valami. Õ meg nem akarta kimondani, hogy vége, mert valamennyire kényelmes volt neki ez a dolog és tökéletes anya lettem volna a gyermekeinek miután lenyugszom. Ennek ellenére végre megtettem, rászántam magam és bár akkor volt sírás-rívás, végül egy percig sem bántam meg. Õszintén kérdezd meg azt magadtól, hogy el bírod-e képzelni, hogy az élettársaddal éld le az életed, gyermekeket szülsz neki, akár néhány éven belül és csak õt szereted. Ha igen, akkor nem kérdés, hogy elhagyod a másik férfit. De ha a válaszod nem, akkor lépned kell. Sok sikert.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a segítséget!
jaj de kinos.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!