Találatok a következő kifejezésre: 37 hetes és este annyira fáj (2 db)

37 hetes vagyok és este annyira fáj alul mint ha izom láz lenne benne. Nem birok átfordulni a másik oldalamra. Ez attol van hogy jön le a baba?

Legjobb válasz: Attól hogy már nagyon nehéz, és persze mostmár el indult lefelé is. Ennyi idõsen én se tudtam már forgolodni. De mostmár nem sokára túl vagy rajta. Könnyû szülést neked.

Attól hogy már nagyon nehéz, és persze mostmár el indult lefelé is. Ennyi idõsen én se tudtam már forgolodni. De mostmár nem sokára túl vagy rajta. Könnyû szülést neked.
Én a 35. héttõl kezdve vagyok így. A 37. héttõl kezdve szokott leszállni a babó. De mostmár csak 3 hét és kezedben tarthatod a csöppséged. Szép szülést.39. hetes kismami
Szia! Nekem faros a baba-tehát nem igen szálldos le, de nekem is van iylen fájdalom szerû érzés mióta nagyot nõ.Sokszor semelyik oldal nem jó feküdni, se hátom mert a gerincem nyomja akkor.Az alul fájdalom-mit értessz rajta a nemiszervnél??Nekem nem volt olyan, kis nyilalások szoktak lenni, de mondjuk nekem nincs is ott a fejecskéje sajna:( Ne aggódj, már nemsokára kint lesz:) 38hetes kismama

Rettegek a szüléstõl! Tudom, hogy mindenki kibírja stb, de annyira félek.37 hetes leszek holnap és ketyeg az órám. Minden este úgy fekszem le, hogy mivan ha. és még nem állok rá kész. Más is volt így? Nagyon -nagyon fáj?

Legjobb válasz: Pedig nem marad örökre bent. Igen, nagyon fáj, de az ott és akkor egy másik dimenzió és élesben az összes félelmed elfelejted. Ez most nem nyugtat, pedig jobb lenne :)

Pedig nem marad örökre bent. Igen, nagyon fáj, de az ott és akkor egy másik dimenzió és élesben az összes félelmed elfelejted. Ez most nem nyugtat, pedig jobb lenne :)
Teljesen normálisak az érzéseid! Nincs olyan szülés elõtt álló nõ, akiben ne lennének ilyen-olyan félelmek. A szülés fáj, kõkemény teljesítményt, egész embert kíván. Talán ezekkel a félelmekkel próbálja felkészíteni a lélek a testet, hogy nagy dolog elõtt áll. :) Van egy öt gyermekes ismerõsöm, õ mondta nekem, hogy az ötödiknél is ugyanolyan szar dolog a hányás, ugyanúgy aggódik az ember a komplikációk miatt és a szüléstõl való félelem is ugyanúgy ott van. Én holnap kezdem a 38. hetet és nálam is a napokban kezdõdtek ezek a "félek tõle" gondolatok. Rettenetesen vágyom rá, hogy a karomban tartsam, lássam, tudjam, hogy egészséges a második kisfiam is, közben pedig azt kívánom, maradjon csak ott, ahol van. :) Ráadásul nálam még az is alapozza a félelmem, hogy az elsõ kisfiamnál hiába alakult gyönyörûen a szülés menete, mégis sürgõsségi császár lett a baba miatt. Az van bennem, mi van, ha õ is magára tekerte a köldökzsinórt, mi van, ha nem ér be a dokim, ha rosszul dönt stb. Ennek ellenére reménykedem a legjobbakban! :) Könnyû szülést, sok tejet, és sok-sok boldog órát kívánok neked!
A kérdező hozzászólása: Na pont ugyan ezt érzem én is kedves utolsó !!! Remélem minden rendben lesz és neked is minden jót kívánok . Mindenkinek köszönöm a válaszokat, sokkal jobban érzem magam :-)
Jó volt olvasni a pozitív hozzászólásokat. Amit esetleg még hozzá tudok tenni, hogy élvezd ki amíg benned mocorog. A szülés közben figyelj oda a levegõvételre, nekem a fájások közben nehéz volt. Mindenki a fájásokról beszél de ami jó, hogy vannak szünetek (amit én akkor értékeltem). Hamarosan lesz az elsõ közös munkátok a babával, ezt elsõsorban ketten csináljátok végig. Ha bármi lenne ott van a doki akiben megbízol és minden megtesz értetek. Én is féltem a szüléstõl, de megnyugtatok a gondolat hogy ha bármi közbejön ott van az orvosom és segíteni fog. Végül is könnyû szülésem volt, beértünk a kórházba (akkor még rendszertelen fájásokkal) és rá 2, 5 órára megszületett a babám. Azt én is csináltam amit az egyik hozzászóló javasolt, hogy beszéld meg a babáddal a szülést annak menetét, az õ feladatát és segítesz neki ahogy tudsz.
Szia! Elõször is, ne félj ami bement az ki is jön😊 én piszkos bátor voltam, tudtam hogy fájni fog de nem hittem el. Tudod, mikor odakerülsz, nem fogsz félni, inkább azon keszel, hogy mindjárt kéész!:-) Tudod, igen nagyon fáj! Ilyen fájdalmat sosem éreztem. De, valahogy nem úgy emlékszem vissza, hogy borzalmas volt. Nem a szülés fájdalma az, ami visszatart egy második babától. A menzeszhez semmi köze, attól 1000x jobban fáj. Ez az igazság! De tudod, annyira gyorsan mennek a dolgok, hogymészre sem veszed. A baba mikor kijön....csodálatos!!!!! De tényleg! Annyira szép élmény volt! 3 hónapos kislány anyuja
Utolsó vagyok! Most latom mennyire osszefuggestelent írtam ...bocsi , de a kislányom 11kor aludt el:D ne haragudj!!:-) szóval, ne félj ! Mai napig, ahányszor elmegyek a kórház elott , meghatodok.. Es nem a fajdalom miatt... Erre nem lehet felkészülni! En a kórházat nem szeretem es inkabb az nem tetszett, ezért szinte az utolsó pillanatban értünk be. Gyors nst , es szuloszoba. Se beontes, semmi. Rendszertelen fajasok voltak.. Azt hittem... Anyu szólt , hogy na most mar indulás! 2-3 percesek voltak, de néha 5-6 ! Most hogy így leírtam es visszagondolok, olyan jo volt... Mármint az élmény ... A fájdalmat el is felejtem a sztoribol:-)) élvezd ki, es ha itt az idõ légy boldog... Ez lesz életed legszebb napja!!!
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Én úgy voltam vele hogy párszor mondtam a páromnak hogy félek a szüléstõl, azt mondta ne gondoljak rá, majd ha megyünk szülni akkor félhetek, utána úgy telt a terhességem hogy ha eszembe is jutott gyorsan másra gondoltam :) aztán egy nap lefeküdtem aludni egy óra múlva keltem egy fura fájdalomra a derekamban. Nem akart múlni, kádfürdõztem egyet, utàna sem lett jobb és feltûnt hogy fájásaim vannak, 5 percesek, a magzatvizem nem folyt el. Ekkor keltettem a páromat hogy menjünk szülni, azt mondta nyugodjak meg, feküdjek vissza aludni, még van 2 napunk a kiirt idõpontig :D Szerencsére összeszedte magát hamar, és bementünk a kórházba. Ott hosszas, összesen 17 órás szenvedés után született meg a fiam. Azt hittem meghalok, olyan erõtlen voltam, és fáradt, nem is aludtam csak egy órát szóval kivoltam nagyon. Mikor megszületett hatalmas megkönnyebbülést éreztem, és minden fájdalmam, fáradtságom elmúlt hirtelen és nagyon boldog voltam! Én kis naiv úgy örültem hogy 5 perces fájásaim vannak, azt hittem pikk-pakk a kezemben lesz a fiam :) könnyû szülést kivánok és minden jót!
Én is féltem. Minden fejben dõl el. Inkább arra koncentrálj, hogy azért ha beindul a dolog , hogy pár óra és karjaidban tartod a babád. Én olyan boldog voltam mikor szülni mentem, pedig én is féltem nagyon. Mikor ott feküdtem csak az járt a fejemben , hogy rögtön ANYA leszek és ezt nem veheti el tõlem senki. Mikor kibújt sírtam örömömben. Csak az járt a fejemben, hogy többet soha nem szülhetek valószínûleg a PCO miatt. Most várom a 3. babát. :D Hazudnék, hogy nem félek, de a másodiknál is féltem picit. Egyébként az elsõnél EDA segítségével szûltem. A második nál nem kellett semmi. 3500g ès 3850g-osak lettek és 162 cm xsepp vagyok. Most a lányomat kisebbnek mondják. Remélem kicsit
Remélem olyan lesz mint a 2. szülésem. Egy észrevétel. Ha nagyon izgulsz az agyad úgy veszi, hogy nem akarod és blokkolja az izmokat. Próbáld a pozitívumokat keresni. Nehogy császár legyen. Fogorvos elõtt is van egy kis félsz az emberben pedig tudja milyen. Tehát csak pozitívan, nem lesz semmi gond. 30 heteske és két fiú anyuja
volt bennem is félelem, de nem iszonyú nagy. Végül sokat szenvedtem, csak a szülõszobán voltam 15 órát, õszintén szólva baromira fájt. A tanulságok: nem tudtam eléggé figyelni a levegõvételekre, és rágörcsöltem. Szerintem jókat írtak elõttem, próbálj lazítani, beszéld meg a babával, hogy együtt könnyen megcsináljátok, szerintem segít.
A 2. vagyok, és eléggé tévednek, akik kötözködnek velem. Egyrészt 4 gyereket szültem, az elsöt sürgöségi császárral, szóval tudom, milyen a szülés minden féle módon. Persze, hogy valamenynire fáj, de ez a természetes. Másrészt az elsö elött IZGULTAM, de NEM rettegtem, és szerintem EZ AZ, ami a kérdezö esetében nem normális. Harmadszor az IQ-mhoz: mérnöki végzettségem van, szóval túl alacsony nem lehet; (Habár ennek semmi köze sem a kérdéshez, sem a válaszomhoz).
Attol hogy mernok vagy meg lehet az erzrlmi IQ- d a beka segge alatt bar megjegyzem 4 gyerekkel ez eleg siralmas...
A magas intelligencia hányados, nem szt jelenti, mhogy te sz*rtad a spanyol viaszt. Nyugi, attól még sötét vagy. Egy okos ember nem fitogtatja a tudását, bár nem is tetted... De a munkáját sem kapcsolja össze, egy tök más témával. A parlamentben is állítólag okos emberek ülnek... Na mindegy, attól még világraszoló butaságot írtál...
Szia, volt egy idõszak a 36-37. hét körül, amikor én is úgy feküdtem le aludni este, hogy úristen, mi lesz ha beindul, készen állok én erre? Utáltam az estéket, mert mindig ez az érzés várt, a nappalok elteltek ezzel-azzal. Ez az érzés egyik napról a másikra elmúlt. Mára vagyok kiírva, de még jól érzi bent magát a kislegény. Az elmúlt napok, hetek már türelmetlenségben, izgatottságban telnek, folyton azt "lesem", hogy mikor indul be végre. Elsõ baba, így lehet azért, mert nem tudom, hogy mi is vár rám ott a szülõszobán, de már egyáltalán nem félek. Nagyon várom, hogy milyen is lesz a pici, jó lenne már találkozni vele. Lehet a második babánál nem fog elmúlni a félelem, mert tudni fogom milyen fájdalommal jár a szülés. Kitartást Neked, pár nap és a félelem átalakul izgalommá, türelmetlen várakozássá :)
Kedves 2-es, az egy dolog, hogy hány diplomád van.... a válaszod minõsített, tök mindegy, milyen papírod és hány szülésed van/volt.
Ahogy írtam, a diplomát CSAK AZÈRT említettem, mert a kérdezö az IQ-mat vonta kétségbe. Az meg, hogy szerintem beteges dolog a szüléstöl RETTEGNI, igaz. Minden egészséges nö ugyan valamennyire TART a szüléstöl, de ki már elöre pánikba esik, azzal valami nem stimmel. VAGY pánikbeteg, VAGY egyszerüen keres magának valami problémát, ha nincs. Év ezredeken óta szülnek a nök, és minden korban természetesnek tartották, meg azt is, hogy fájdalommal jár, de emiatt pánikba esni nem volt szokás. Pdeig régebben sokkal több oka lett volna erre a nöknek, mint ma, amikor kórházban és megfelelö orvosi ellátás mellett szülhetnek.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); ne félj! :) ha akarod, én mesélek neked, én imádtam szülni, nekem nagyon könnyû volt, és kb. 45 perc volt kemény mûszak, a többit én nevetgélve, trécselve töltöttem el :) (hajnali 4-kor jöttek az elsõ fájások, és fél 12-kor repesztettek burkot a kórházban, erre rá 1 órára, 1-kor kezdõdött az a fájás, ami tényleg fájt, de mivel 1:45-kor már szültem, és ez az idõ elreppent - ráadásul ugye ki is esett, ilyenkor másállapotba kerül az ember lánya - ezért nem mondanám ezt olyan borzalmasnak. mondjuk nekem egy mensim se volt fájdalmas, a havikat is csak úgy éltem meg, hogy "na, tampon, betét..." de semmi más tünet... de én eldöntöttem, könnyen fogok szülni és hittem is benne, na meg úgy voltam, ez a világ legtermészetesebb dolga. és így is volt. NE AGGÓDJ! mert páran, akik megszenvedtek, telekürtölik a fájdalmukkal, a szenvedésükkel a világot, még nem jelenti azt, hogy mindenkinek olyan borzalmas. amúgy ez a szülés para a kismamáknál a 30-32. héten jelentkezik, neked elég késõn érkezett :) :) na, ne aggódj, nem kell, hogy fájjon. nekem pl. nem volt borzalmas, és azért ha én ezzel a történettel próbáltam pár helyen dicsekedni, láss csodát, mások is tudták azt mondani, hogy nekik se volt vészes... nem elõírás, hogy borzalmas legyen. nekem életem legcsodálatosabb élménye, úgy élem át gondolatban sokszor, úgy idézem fel sokszor az egészet, mint amikor az ember megismeri a szerelmét, és fel-fel idézi az elsõ találkozót... :)
Na én is holnap töltöm be a 37-et. #2 ha hallgattál volna bölcs(ebb) maradtál volna. Kérdezõ nem akarlak elszomorítani, én szültem már, de most még jobban félek (sõt rettegek) - hû de jó ezt kimondani (próbálok nem gondolni a fájdalomra). Könnyû, gyors szülést nekünk (is)!!!
Szerintem okosabb lett volna ezt terhesség ELÖTT meggondolni, most már akár tetszik, akár sem, szülnöd KELL. De ha ennyire éretlenül gomndolkozol, akkor hogyan fogsz egy gyereket felelöségteljesen ellátni? Mert a kérdésed alapján nincs meg rá a szellemi érettséged.
Jajj én is pedig csak 14 hetes vagyok én nem is a fájdalomtól félek, mert azt kibírja az ember, hanem inkább az elképzelhetetlen, hogy egy akkora gyerek hogy fér ki a ...-on...nyilván nem marad bent, de az is aggaszt, hogy hogy fogok utána kinézni, mennyire repedek...vágnak...varrnak...na meg a hasam nem akarom, hogy undorító lógós, vagy csíkos legyen, brrrrrr szóval szép szép a terhesség, de ezektõl undorodom, mikor sok kismama leírja, hogy szó szerint összesz...ta magát, folyt minden szanaszét stb...
Én nem tudom, még csak a mai napon teszteltem pozit :3 :) De nekem egy kedves barátnõm, mindig azzal vigasztalt, ha lehet így fogalmazni...ha egyszer babás leszek, ne féljek a szüléstõl, az egy pár órás vagy annyi se fájdalom, akiknek nem sikerül a baba, azoknak ez a kín egy életen át tart :) Ezzel biztos nem segítettem semmit, de annyira de én kimondottan irigyellek :D Én még csak most teszteltem életem elsõ poziját 8 hosszú és szomorú hónap után, Te pedig pár napon vagy hamarabb belül a kezedben tarthatod a kicsi csodát hááát, ez borzasztó jó érzés lehet, vagy is annak kellene lennie :)
2/3 hát te nagyon okos vagy, szerintem még nem szültél hogy ilyeneket írsz, szerintem nincs olyan nõ aki ne félne, ne foglalkoztatná a dolog
Szellemi érettsége nincs mert, fél? o.O Neked meg érzéseid nincsennek szerintem, de baromi okos vagy az tuti.....
Menj el szülésfelkészítõ tanfolyamra, ahol bemutatják a szülõszobát is. Szerintem nagyon hasznos. Szakértõk segítenek felkészülni a szülésre. Amúgy gondolj arra, hogy a babád számára ez legalább olyan félelmetes és nehéz folyamat mint neked. Hidd el, megszületni sem egyszerû, csak nem emlékszünk rá, maximum a tudatalattinkban.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); 2. válaszoló? Te szültél már? Ha igen, te rögtön tudtad az elsõnél hogy mi vár rád? Mert ha szültél volna már biztos nem gondolkodál igy. A félelem teljesen természetes. Én 34. hetes terhes vagyok, elsõ baba. Én is félek már. Szerintem az ember, mindentõl fáj ami ismeretlen. Hisz mennyit tudunk róla? Fáj, nagyon fáj és sokáig fáj. Mivel elképzelni sem tudjuk ezért rémisztõ. Másrészt én pl azért is félek tõle, mert nem tudom befolyásolni. Egyszer csak elkezdõdik és nem tudom kontrollálni. A tegnap estét kórházban töltöttük koraszûlés gyanújával. Szerencsére nem indult be, de eléggé beijedtem. Szerintem próbálj egyrészt arra gondolni, hogy ez tényleg teljesen természetes, akármennyire is hihetetlen. A másik állítólag sokat segít, ha megbeszéled a babával és agyban eldöntöd, hogy márpedig nem fogsz sokáig szenvedni, túl lesztek rajta és kész.... Én még azzal is próbálom gyõzködni magam, hogy a babát segíted a szülésben ha nyugodt maradsz és nem félsz....
Én 39 hetes vagyok, de a fájdalomtól nem félek, én inkább az esetleges komplikációktól, valamint attól hogy egészséges e a baba.
A kérdező hozzászólása: Nagyon köszönöm mindenkinek a gyors válaszokat és segítséget :-) Megnyugtat, hogy más is "fél" az ismeretlentõl. A 2-es hozzászóló sajnos nem rendelkezik magas IQ szinttel , ha egy ilyen ártatlan kérdésbõl Õ ezt szûrte le rólam. Nem vagyok 16 éves felelõtlen ... Terveztük a babát és nem is ment olyan könnyen a teherbeesésem. Nagyon boldogok vagyunk és várjuk. Hónapok óta csinosítjuk a szobáját stb.és körülötte forog a világ. Biztos, hogy egy szeretõ és rendes családba fog születni. De mivel elsõ baba szerintem teljesen normális, hogy félek az ismeretlentõl és persze a legfontosabb, hogy babóval minden rendben legyen , de én azt gondolom, hogy ez teljesen normális. Nyugodj meg kedves 2 es hogy a 2. és 3. szülésemnél valószínû, hogy már nem fogok izgulni, mivel szeretnénk még babát így "szellemileg éretlenül !)
Én 2 napja szültem a harmadik gyermekem. Igen, nagyon-nagyon fáj, bármit megadtam volna érte, ha elmúlik a fájdalom. Könyörögtem, hogy vágjanak fel, de a fájdalom nem ok a császárra . Mikor megszületett és elmúlt minden fájdalom, akkor azt mondtam, hogy nem is volt vészes . Pedig viszonylag hamar szültem 4, 5 óra alatt.
A kérdező hozzászólása: Kedves 4-es minden rendben lesz, nyugi.Gyorsan el fog repülni ez a pár hónap és lesz egy gyönyörû babád :-). Terhesfelkészítõn voltunk a párommal , még szoptató elõadáson is. Akkor még nem izgultam :-)
utolsó vagyok Azt elfelejtettem írni, hogy gátvédelemmel szültem, szülés után 2 órával olyan voltam mint elõtte :-)
Én is féltem de ahogy telt az idõ már nem annyira izgultam.Minden egészséges nõ fél de a tudat hogy gyereked lesz valahogy elfeledteti ezt(velem így volt) aztán csak azt vettem észre meg lett a lányom elsõ volt 20 éve. Lehet hogy nevettek ezen de ha fogorvoshoz megyek annyira félek hogy színte beszélni is alig bírok szapora szív verés stb.Gyereket szülni az egy élmény is hiába hogy fáj , nem pedig a narancs csíkok miatt aggódni.
32+1 vagyok, es en is felek. Szerintem nincs olyan kismama, aki ne felne tole, ces ez nem erettseg kerdese, ahogy kedves 2-es valaszolo irta.... A fajdalom, a kiszolgaltatottsag is ijeszto, de az is, hogy ne legyen semmi komplikacio, oxigenhiany a babanal. En mar lattam a szuloszobat, a szulesznomet ismerem tizeneves korom ota, az orvosomban megbizom, megis, ahogy kozeledik az ido, egyre jobban izgulok, tartok tole. En is abban bizok, hogy megbeszelem a kisfiammal, hogy ugyesen es hamar tul leszunk rajta-nevessetek ki, de szeretnem hinni, hogy igy lesz. Es imadkozom sokat.
A kérdező hozzászólása: Biztos én is így fogom gondolni, ha már a kezemben tartom és a világ legboldogabb embere leszek, csak most még izgulok, hogy mi lesz, hogy lesz. De az a lényeg, hogy legtöbben úgy gondoljátok, hogy ez normális. Köszönöm !!!
Nahát ha mérnöki diplomád van, akkor TANULJ MEG HELYESEN ÍRNI!!!! Talán a diplomával elvárható lenne. És én (két diplomával, a témához semmi köze, úgyhogy nem kérkedek) tudom azt, hogy SAJNOS a végzettséggel nem adnak együtt intelligenciát. Te egy mintapéldája vagy ennek!!!


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!