Találatok a következő kifejezésre: 25 vagyok egy (327 db)

Egy 16, egy 25 vagy egy 40 éves nővel veszítsem el?

Fiú vagyok, 17 és több lehet?ségem is adódna a közeljöv?ben szinte biztosan, de nem tudok választani. Kor alapján els? sorban ti mit gondoltok?

Legjobb válasz: Azzal, amelyikkel szeretitek egymást. Gondolom ilyen nincs, mivel megkérdezted, a háromból melyiket. Szóval szerintem egyikkel se. Ha már így kor alapján választani kell, akkor 25, 40, a 16ot meg hagyd, kivéve ha már megvolt neki a fél település, és érzelmileg kicsit sem érinti a dolog.

Azzal, amelyikkel szeretitek egymást. Gondolom ilyen nincs, mivel megkérdezted, a háromból melyiket. Szóval szerintem egyikkel se. Ha már így kor alapján választani kell, akkor 25, 40, a 16ot meg hagyd, kivéve ha már megvolt neki a fél település, és érzelmileg kicsit sem érinti a dolog.
Én azt tanácsolom, h ha ez a "felhozatal" - márpedig máshogy nem igazán tudok rájuk sajnos gondolni - akkor ne válaszd egyiket se. Ez nem verseny. Tapasztalatszerzésnek persze jó lenne bármelyik, hisz mindhárom korosztály tudna mutatni újat, vagy tanítani vmit, amit még nem ismertél... De az elsõ élményed sztem ne kortól függjön, hanem attól, h szereted -e a lányt, vagy sem. Ha pedig nem szereted, akkor kár is belekezdeni. Hidd el, a lány is értékelné, ha vele töltenéd az elsõ éjszakádat. Ha pedig éppen facér lennél, de már nem lennél totálkezdõ, akkor - mint fentebb említettem - mindhárom egyenként tudna vmi olyat adni, amit a másik nem. (23/L)
Ebben a sorrendben. :) Viccet félretéve: Ne kényszerbõl veszítsd el, hanem azzal akit szeretsz. Az írásod alapján nem hiszem, hogy még kész lennél erre, amíg így gondolkodsz. Elõször ismerd meg és a többi majd adja magát. Komolyan azt várod, hogy itt több száz ember döntse el helyetted? Számomra komolytalan ez a kérdés.
Azzal veszítsd el, amelyiküket szereted. Nehogy már kor alapján döntsél. Azzal ne, amelyik szerelmes beléd, de te nem szereted. Na erre a 16 éves lánynál látok esélyt. Szóval vele ne feküdj le, ha õ többet vár az egésztõl. A 40 éves, hát nem tudom. Nem hiszem, hogy az elsõ élményedet egy anyukád korabeli nõvel kellene elvesztened. De könyörgöm mi ez, hogy kor alapján akarod eldönteni, hogy kivel veszítsd el?
A 40-est biztosan neválaszd.
25össel kezdeném aztán jöhetne mindkettõ.
Így sorban.
Helló, a 16 éves felejtõs, sokat kell mukálkodni rajta, míg odatartja. A 25 éves lehet, hogy egy buliban odatartja, de szép lassan korban hozzáillõ végleges pasit keres. A 40 es viszont, ha elvált, túl van egy kellemetlen tapasztalaton és nem akar új pasit egyhamar. Ha házas, kell az új izgalom. Ha egyedülálló, akkor rossz neki és hízeleg a figyelmed. Biztos vagyok benne, hogy vele olyasmiket is kipróbálhatsz, amiket a fiatalabbakkal nem. Nem túl szûk már a puncija, így tovább bírod, és megtanulod magad fegyelmezni szex közben. Figyelmes, és nem csak magával van elfoglalva. Tuti, hogy ha három közül kéne választanom akkor a 40-essel kezdeném. Aztán, ha gyûlt egy kis tapasztalat, jöhet a huszonéves. Aztán, ha már több csaj van mögötted, jöhet a legkeményebb dió, a 16 éves. (Igaz, az õ bõre a legfinomabb :) ) Szóval fontolgasd, és dönts jól.
Tegnapi 20:38-as vagyok. Azért mert szerintem 17 évesen egy 40évessel? Ráadásul az elsö elmenyed?Jo, lehet, hogy jol nez ki apolt es vonz téged, de szerintem lehet, hogy a kesöbbiekben megbanod, hogy nem a 16osat valsztottad.Erzelmi szempontbol is.Pl.mivan akkor, ha majd rátalálsz a nagy ö-re, es netan megkerdezi töled, mit valaszolsz majd?No e Te tudod, a te életed.Hello
40-st felejtsd el!!!! Ne egy ráncos....-al kezd. Majd 20-30-40 év múlva ha az már csak az marad. 16, 25 amelyik szebb. Bár 25 tapasztalt már. Sztem vele kezd. Arany középút:D
elsõre örülj ha nem durransz el, a 16éves esetleg még nem röhög ki...örülök azért a magabiztosságnak, én nem kezdenék 40évessel...most már meggondolnám :)
A kérdező hozzászólása: Rendben, köszönöm az eddigi válaszaitokat, akkor valószínûleg igyekszem becserkészni mind a hármat majd, bár nem tudom még mindig, hogy melyikkel kezdjem, de majd elválik késõbb :D
Simán a negyvenes anyucival.. :) Megtanít egy pár jó dologra :D
Mit csinálj? Nõj fel te kis pisis. Halvány lila dunsztod sincs semmiféle érzelemrõl, csak mész a farkad után...Szánalmas vagy az összes többi hozzád hasonló gondolkodású agyatlan, szívtelen hímmel egyetemben... Szerencsétlen nõk lesznek az áldozataitok...
Szánalmas p*cs vagy...Ilyen 1 igazi pasi...qr mindenfelé ész nélkül és még az 1.-t sem válogatja meg...Érzelmekrõl hallottál már?
A kérdező hozzászólása: Rendben, kösz. Azért a 40 évest is megfontolom, de akkor a 16 évest békénhagyom. Egyébként a 40 évesrõl nem mondanád meg, hogy annyi, amennyi, nagyon jól néz ki.
Akkor a 16-ot hagyd békén, mert csak összetörnéd a lelkivilágát. Én a 25-öst mondanám, talán az a legjobb "felhozatal"... bár nem így kellene döntened. A 40est azért ne szerintem, mert 17 vagy és mit akar egyáltalán tõled egy 40es? Már elnézést. Le lehet pontozni. Ez a véleményem.
A kérdező hozzászólása: A 16 éves lány még szûz.
A kérdező hozzászólása: Csakazért kérdem, mert mind3 nõ nagyon bejön nekem, érzelmileg is, azt hiszem mindet egyformán szeretem, és mindegyikkel is hatalmas esélyem van rá, de nem tudom igazán melyiküket válasszam.
A kérdező hozzászólása: Tudom de én úgy érzem mindhármukat szeretem, mindegyikükkel jókat beszélgetek, és úgy érzem valamilyen téren mindegyikkel összeillek :S
A kérdező hozzászólása: Miért?
16, de csak ha vannak erzelmek is es nem csak arra kell!
A kérdező hozzászólása: Mondom már, hogy nem tudok köztük választani, úgy érzem mindõlyüket szeretem, ebben segítsetek, hogy mit tegyek? Találomra válasszak, vagy hogy?
16, nem is kérdés. Utánna esetleg még a 25, ha gondolod.
A kérdező hozzászólása: 40 miért ne szerinted?
Az a gond, hogy lehet mindegyikõjüket szereted, de NEM vagy szerelmes.Ha szerelmes lennél akkor csak Õ kellene és nem lennének "lehetõségek".De ha nem vagy szerelmes akkor a 16 és 25 évessel csak akkor veszísd el, ha már õk nem szüzek, a lányok nagyon kötõdnek az elsõ partnerükhöz érzelmileg, mivel nekünk nem biztosan lesz olyan jó mint egy fiúnak.A lányoknak sokszor kellemetlen.L/23
NA KIVEL FEKÜDTÉL LE NAGYLEGÉNY?

20 éves vagyok, és nem vagyok egy mókamester, kevés tapasztalatom van a csajok terén, szerintetek így kinél lenne nagyobb esélyem? Egy 25 vagy egy 15 éves lánynál?

Legjobb válasz: Együtt érzek veled, velem is ez a helyzet. Ráadást +20 kiló van rajtam. :S De probálkozok, többé kevésbé.

Együtt érzek veled, velem is ez a helyzet. Ráadást +20 kiló van rajtam. :S De probálkozok, többé kevésbé.
Az átlagban pont jó Kezd a 15 évesnél, és havonta egyenként a 25-ig Aztán lehet visszafelé is.
hagyd a kislányokat!!!
hehe:D a kérdésre válaszolva: a 25 idõs neked, nekem legalábbis nem kellenél. a 15 gyerek. De olyan 17-20ig lehetne válogatnod.
A kérdező hozzászólása: Nem kellenék neked??? Na várjál csak, elöbb ismerj meg aztán utánna mondd azt hogy nem kellenék!!!
Egy 25 évesnek nem kellenél, válassz egy belevaló 17 éves lányt, az elég érett hozzád.
Tegnapi 19:50 es vagyok. Egész biztos nem kellenél, mert fiatal vagy hozzám. De írtam, hogy a 17 körüli korosztálynál símán próbálkozhatsz.
igen, szerintem is 1-2 évvel fiatalabbaknál próbálkozz. de nem ilyen 15 évesnél azok még barbiznak. olyan 17-18 közöttiekkel. sok sikert!

25 vagyok szeretnék egy lányt kinyalni de nem merem mondani neki, hisz több mint 12 éve barátok vagyunk. Mit tegyek?

félek attól hogy odalenne a barátságunk? és azt nem szeretném! hisz 12 év nem kis id?. csak nyalni szeretném attol nem esik teherbe ugye? általában ha találkozunk akkor azt szokta néha engedni hogy simogasam! a hátát de tovább nem enged mit tegyek???

Legjobb válasz: Elõször is olvass el egy biosz könyvet az emberi szaporodással kapcsolatban mert ha 25 éves vagy és annyit nem tudsz hogy a nyalástól nem lehet teherbe esni akkor ritka sötét vagy. Csajjal kapcsolatban meg annyit mondok hogy inkább hanyagold a témát ha meg akarod tartani barátnak.

Elõször is olvass el egy biosz könyvet az emberi szaporodással kapcsolatban mert ha 25 éves vagy és annyit nem tudsz hogy a nyalástól nem lehet teherbe esni akkor ritka sötét vagy. Csajjal kapcsolatban meg annyit mondok hogy inkább hanyagold a témát ha meg akarod tartani barátnak.
Azért engedte, hogy simogasd a hátát, mert az még nem feltétlenül szexuális közeledés...persze, hogy nem enged többet, mert õ is csak barátságban akar veled maradni.Persz elképzelhetõ, hogy õ is többet akar, mint ahogy te is.De ha finoman rákérdeznél, már kockáztatod a barátságot, máshogy meg nem igen tudhatod meg, hogy engedne-e többet.Esetleg itasd le, akkor nem biztos, hogy emlékszik, hogy mit kérdeztél tõle.Vagy nyalj ki mást.
Nem éri meg tönkretenni a barátságotokat egy ilyen miatt.inkább keress más lányt eer a célra!
Hát, ha ilyen gondolatok cikáznak a fejedben, akkor az már rég nem barátság!Legalábbis a te részedrõl. Ezen nincs mit kockáztatni!Finoman próbálj közeledni hozzá pl.menjetek el együtt táncolni, öleld át, csókold meg, stb, aztán úgyis kiderül h akar-e veled szexelni.Ahhoz, hogy egy lány megengedje hogy kinyald, elõbb közel kell férkõzni hozzá, erre jó a flörtölés, randizás. Igy nagyobb az esély, mintha egybõl letámadnád...
Tuti nem vagy 25...
ja, tuti nincs 25, meg nem is megy 100-al a csávó... Nyalástól lehet-e terhes a csaj? Hát, ha spermát nyeltél elõtte, akkor lehet... Ekkora elmeroggyantat... ez vicc.
Maradjatok barátok szerintem s keress mást akit nyalhatsz!
Barátom, nem fog érte senki megharagudni, de inkább áruld el hogy nem 25 éves vagy. Egy 25 éves ember ilyet már tud, ha pedig nem, az elég szomorú. Igy lényegében hülyének néznek, viszont ha elárulod hogy egy 1x év körüli vagy, akkor még viszonylag normális. Ha pedig tényleg 25 vagy, akkor fogadd bocsánatkérésem. Ezesetben én is csatlakozom az elõttem szólalókhoz, miszerint ragadj meg egy 8. os biológia könyvet, és tanulmányozd alaposan át :) ;)
Ne a barátnõdet akard kinyalni, ennyi...
szedj felegy kurvát, nyald ki azt. egy életre elmegy a kedved a nyalakodástól.
A kérdező hozzászólása: azt tudtam hogy maga a lány nem esik teherbe egy nyalástól és tényleg 25 vagyok csak a drága haverom mondta nekem hogy nem hiszi el hogy nem esik teherbe a lány mikor megmutattam a válaszokat nagyot nézett! én mondtam neki hogy nem õt fogják hülyének nézni hanem a kérdezõt vagyis engem én megmondtam neki regisztráljon õ is és kérdje meg de hát mintha a falnak mondtam volna amúgy köszönöm a válaszokat sok hasznos volt nekem is meg a haveromnak is

25 hós kislányom csak velem alszik el, de én már nagyon vágyom egy kis esti kimenőre, sírása árán elmennétek szórakozni?

Nehezen szánom rá magam, de másik énem már nagyon menne.. Még soha nem mentem el mellőle este. Apjával sem alszik el, nemhogy a nagyival..

Legjobb válasz: Üdv a csapatban. Én 4 éve csinálom ezt, a kicsim most 25 hós, még cicizik. Én nem tudom megtenni vele. Csak akkor mennék el ha halaszthatatlan lenne, de szórakozni nem bírok.

Üdv a csapatban. Én 4 éve csinálom ezt, a kicsim most 25 hós, még cicizik. Én nem tudom megtenni vele. Csak akkor mennék el ha halaszthatatlan lenne, de szórakozni nem bírok.
Ha elaludt, akkor alszik reggelig? Mert ha igen, akkor leteszed aludni, és utána indulsz el. Ez nem kivitelezhetõ?
UGYANEZ A SZITU, HA el akarok menni, elalszik mellettem, én lelécelek eddig 3x volt ilyen egyszer dvd-zett éjjel az apjával, ..aztán nekem is elment a kedvem a bulitól, talán várj egy kicsit, vagy tényleg aludjon és úgy menj el, mert vlszínûleg nem éreznéd jól magad...
nekem szeptemberben volt 1 éve, az utolsó, hogy valakire rábíztam a gyereket.nem azért mert nem vigyázott rá, épp ellenkezõleg.anyuéknál volt a fiam, mi meg hivatalosak voltunk egy szülinapi bulira, hát elmentünk.11-kor telózott anyu, hogy menjek haza, mert a gyerek sír és sehogy nem tudja megnyugtatni, nemhogy elaltatni.akkor volt 13 hónapos.2 perc alatt elaludt, amint odabújtam hozzá.anyu azt mondta h egész éjjel álmában is hüppögött.na azóta én sem hagytam ott sehol a gyereket éjjelre nélkülem.de még a délutáni alvás sem megy neki, ha nem én teszem le aludni.még az apja sem jó neki.teljesen anyafüggõ.talán majd ha oviba megy akkor majd sikerül.igaz nem vagyok egy nagy kimozdulós, bulizós típus, de azért idõnkként jó lenne.
A kérdező hozzászólása: Hát kicsit megnyugodtam, már azt hittem, ufó vagyok, a környezetemben úgy tûnik, ezt valahogy mindenki meg tudja oldani. Nálunk is nagyon anyás. Korábban azt hittem, hogy két éves kora körül már menni fog, de nem úgy tûnik. Sajnos elég késõn fekszik, és éjjel még egyszer felkel néha, szerintem az sem jó, ha szó nélkül elmegyek, és õ ezt éjszaka veszi észre. Plussz Bp. külvárosban vagyunk, egy óra, míg eljutok bárhová, és egy óra vissza, nem lehet csak úgy gyorsan kiszökni és vissza..
A kislányom 24 hónapos, cicizik, úgy alszik el. Éjjel mindig átjön hozzám és bár cicit szerencsére nem kér, de bebújik mellém és úgy alszunk el. Biztosan sírna ha nem találna. Én tuti nem mennék el, tiszta ideg lennék, hogy otthon sír utánam a kicsikém miközben én valahol bulizok.ÁÁÁÁÁÁ, el sem tudom képzelni! Bulizhatsz néhány hónappal késõbb is, úgyis jön a nyár, lehet akkorra már nem lesz gond ha elmész.

Ha valaki egy ingatlan 25 % át örökli, akkor az ingóságól is jár neki a 25 %? Vagy le kell ennek lenni írva?

Legjobb válasz: Le kell lennie írva, ha pedig nincsen errõl megjegyzés, akkor az örökösök osztják el maguk között ahogy megegyeznek.

Le kell lennie írva, ha pedig nincsen errõl megjegyzés, akkor az örökösök osztják el maguk között ahogy megegyeznek.

Együtt vagyok egy fiúval aki 18, én 25 éves vagyok. 7 hónapja együtt vagyunk és szeretjük egymást. Csak az egész kapcsolat titokban megy, mert félek környezetünk reakciójától. Van ennek a kapcsolatnak értelme? Merjem felvállalni?

De viszont vannak olyan dolgai, amiben sokban különbözünk. Õ nem olyan figyelmes még... tudom hisz még 18.Nem tudom mit tegyek....

Legjobb válasz: Ha úgy érzed, hogy megéri ez a kapcsolat azt h felvállald akkor vállald. Arról, hogy 7 évvel fiatalabb még lehet tartós a kapcsolat. Biztos érdekesen fog reagálni a környezet, de az egy elég nagy próba lesz és akkor derül ki mennyire erõs ez a kapcsolat. Vagy együtt átvészelítek, mert szeretitek annyira egymást vagy inkább különváltok, mert rájöttök, hogy jobb így. A másik hátulütõ az, hogy te lassan 30-hoz közeledsz és gondolom neked is már a családalapítás ott van a fejedbe, õ meg 18 éves és nehogy egy év után jöjjön rá, hogy még élni akar.

Ha úgy érzed, hogy megéri ez a kapcsolat azt h felvállald akkor vállald. Arról, hogy 7 évvel fiatalabb még lehet tartós a kapcsolat. Biztos érdekesen fog reagálni a környezet, de az egy elég nagy próba lesz és akkor derül ki mennyire erõs ez a kapcsolat. Vagy együtt átvészelítek, mert szeretitek annyira egymást vagy inkább különváltok, mert rájöttök, hogy jobb így. A másik hátulütõ az, hogy te lassan 30-hoz közeledsz és gondolom neked is már a családalapítás ott van a fejedbe, õ meg 18 éves és nehogy egy év után jöjjön rá, hogy még élni akar.
Szerintem ha igazán szereted vállald fel. Én is idõsebb vagyok a páromnál 5 évvel. Ha szeret akkor a biológiai órád ketyegését is figyelembe fogja venni. Amikor én megismertem a páromat õ 21 volt én 26. Azóta eltelt 5 év és most vagyunk a családalapításon. Nagyon szeretjük egymást és az a legjobb hogy mivel fiatalabb olyanra formálhatod amilyennek te szeretnéd. A párom sem volt igazán tapasztalt mikor összejöttünk de most már nem panaszkodhatok. Az hogy nem elég figyelmes még nem jelent semmit. Szerintem nem volt olyan sok tapasztalata. Ülj le vele és beszéljétek meg neki és neked mi az ami jól esik. Nem mindenki jön rá magától.
Nagy a rizikó mert valamennyire még egy taknyossal jársz.Azt mondom neked, hogy csak sodródj az árral!:)

16 éves voltam mikor megerőszakolt egy 35 éves férfi, most 25 vagyok (épp ma) és mikor felkeltem ez jutott eszembe, pedig van már férjem és egy gyönyörű kislányom de mégis olykor eszembe jut ez a dolog. El lehet ezt felejteni egyáltalán?

16 éves voltam mikor meger?szakolt egy 35 éves férfi, most 25 vagyok(épp ma) és mikor felkeltem ez jutott eszembe, pedig van már férjem és egy gyönyör? kislányom de mégis olykor eszembe jut ez a dolog.El lehet ezt felejteni egyáltalán?

Legjobb válasz: Nem.De együtt lehet vele élni..Te pedig tudsz vele élni,hiszen szeretõ családod,gyermeked van..Az évek alatt egyre kevesebbet fogsz rá gondolni,és egyre kevésbé fog fájni..Szomorú,hogy ilyet átéltél 16 évesen,de szerencsés is vagy,mert túl tudtál lépni rajta. A nõvéremet 15 évesen erõszakolták meg.Sajnos ott egyszerre hárman támadták meg.Most 39 éves,és le van százalékolva,mert képtelen a társadalomba beilleszkedni.Minden embertõl fél,és a biztonságos négy fal között marad..Csak a kertbe megy ki,de oda sem egyedül..Õ soha nem tette túl magát..

Nem.De együtt lehet vele élni..Te pedig tudsz vele élni, hiszen szeretõ családod, gyermeked van..Az évek alatt egyre kevesebbet fogsz rá gondolni, és egyre kevésbé fog fájni..Szomorú, hogy ilyet átéltél 16 évesen, de szerencsés is vagy, mert túl tudtál lépni rajta. A nõvéremet 15 évesen erõszakolták meg.Sajnos ott egyszerre hárman támadták meg.Most 39 éves, és le van százalékolva, mert képtelen a társadalomba beilleszkedni.Minden embertõl fél, és a biztonságos négy fal között marad..Csak a kertbe megy ki, de oda sem egyedül..Õ soha nem tette túl magát..
Boldog születésnapot. És gratulálok hogy családot alapítottál.Remélem megkapta méltó büntetését az illetõ.Elfelejteni nem tudod, hisz nem vagy számítógép, de együttélni tudsz vele ezek szerint...
gondolj arra, hogy ez megegyszer soha nem fog megtortenni, mert vigyaz rad a ferjed.
Sajnos nem.
hát elfelejteni nem fogod az biztos de az nagyon jo, hogy tovább tudtál lépni. és az nem igaz h te tehetsz róla akár egy kicsit is. az még nem jogisítja fel semmire sem hogy jártok. megértem h mit érzel engem 10 évesen molesztált egy olyan férfi aki családi jó barát régebbröl és még csak most kezdek rendbe jönni h közel engedjem magamhoz a másik nem tagjait és 20 évesen ott tartok h nem volt még egy barátom se. de örülök h te jol vagy és gondolj arra, hogy boldog családod van és lesz még évekig. isten éltessen:D
Elõször is a Jó Isten éltessen nagyon sokáig! Másodszor pedig nagyon sajnálom ami történt. Sajnos szerintem elfelejteni teljesen nem lehet, hisz nem vagyunk gépek, aminek lehet törölni a memóriáját. Viszont ezzel együtt is meg lehet tanulni teljes életet élni. Megpróbálni úgy felfogni, hogy történt egy nagyon rossz dolog, amin már nem tudsz változtatni, de az élet kárpótolt egy csodálatos családdal. Ez kell, hogy legyen a vigasz!
Szia! Egy ilyen eset olyan lelki nyomot hagy, hogy nem lehet elfelejteni...sajnos. Nem vagyunk gépek, érzõ lények vagyunk, és ezen nem lehet változtatni. Esetleg tompítani lehet, de úgy vélem, az ilyen erõszak beleég az ember agyába, kitörölhetetlenül. Vagy fel tudod dolgozni magad, vagy segítséghez kell fordulnod. A jelek szerint te jó úton haladsz, csak így tovább! Minden jót és boldog szülinapot! Üdv!
egyáltalán nem vagy hibás, a nem az NEM ha ismered, ha nem, ha kapcsolatod van vele, ha nem. a nem az nem, s ha nem állította le magát amikor te azt mondtad, hogy nem akkor kizárólag õ a hibás
Én 12 voltam. Nekem is van már férjem, kisfiam, de ezt nem lehet elfelejteni. A mai napig rosszat álmodom legalább havi 1x. Együtt lehet vele élni, és biztos egyre kevesebbet gondolunk majd rá az évek elteltével. 19/L
Általában ez történik akkor, amikor valaki 16 évesen kihívó ruhákban összeszûri a levet egy 35 évessel, húzza az agyát, utána pedig megy a csodálkozás, hogy én semmit se csináltam... és ha így is volt akkor is a pasinak nem lett volna szabad még akkor sem megerõszakolnia...ez nem túl normális dolog ha nem tudnád:) vagy te csak az ösztönöknek élsz? sajna már nem az õskorban vagyunk...ill állat se vagy:) barom... 22L
A seb begyógyul de a heg örökre ott marad. Sajnos ez nagy igazság. Elfelejteni sose fogod de a fájdalom enyhül és megtanulsz együtt élni vele. S egyre kevesebbet jut majd eszedbe. A férjed szeret és ott van a kislányod mikor az a szörnyûség eszedbe jut gondolj arra akik igazán szeretnek és gyõzd le a démonaidat. Sok sikert.
A kérdező hozzászólása: Igen volt egy 13:01es akit a helytelen irásom zavart... Mindenkinek köszönõm a válaszát!!!
10:01=13:01 Bocsi
13:08-as! Ja, hogy te úgy gondolod, hogy valaki flörtölget, vagy kivágottabb ruhában van, az már nem mondhat nemet semmire? Úristen! A nem, az akkor is nem, ha meztelenül vagyok. Nem állatok vagyunk, hogy ne bírjunk magunkon uralkodni, illetve elfogadni a másik visszautasítását. Azért megnéznélek ha a 16 éves lányod majd flörtölget egy 18-19 éves sráccal, az meg egy buliba részegen ráugrik, mert hát húzta az agyát!
Szia! Volt egy másik 10:01-es hozzászóló. Eléggé tapintatlan volt, a kérdezõ helyesírásával volt elfoglalva, nem a kérdéssel. Üdv!
Volt egy másik 13.01-es, szerintem arra gondolt, nem a 19/L-ra.
OFF Bocsi, de mi rosszat írtam? Vagy azt gondolod vicceltem? Kérdeztél valamit, én meg válaszoltam. Nem értem.. 13:01
ma 13:08 hogy te mekkora egy [email protected] vagy, de ha a te lányoddal-anyukáddal történt volna ilyen akkor persze eszedbe sem jutna ilyet mondani
A kérdező hozzászólása: 13:08 Soha nem voltam az a személy aki rövid szoknyában lógatta magát a férfiat elõtt, hidd el... és 16 éves voltam nem akartam tõle semmit(és ezt el is mondtam neki) csak jól éreztem magam vele, és szinte fel sem fogtam az egészet.
Elsõ 13.08: ezt hívják áldozathibáztatásnak. HOnnan feltételezed, hogy a Kérdezõ mit viselt, és hogy õ kezdeményezte az ismeretséget? De még ha így is volt, a miniszoknyás nõ ellen elkövetett erõszak is erõszak. Hivatkoztál az életkorra: az nem zavar, hogy egy felnõtt férfi bántalmazott egy fiatalkorú lányt? Nem várható el egy felnõtt férfitól, hogy uralkodjon magán? Õt nem akarod hibáztatni? MÉg valami: a zsákba öltözködés sem védi meg a nõket az erõszaktevõktõl, azoknak mindegy. Nagyon sok konszolidált nõt is megerõszakolnak.
"A NANE Egyesület a KERET Koalíció tagjaként a szexuális erõszak áldozatai és az áldozatok támogatói számára segélyvonalat hozott létre. A vonalat bárki hívhatja, aki szexuális erõszak áldozata lett, attól függetlenül, hogy – nõ, férfi, vagy gyerek – heteroszexuális, leszbikus, meleg, biszexuális vagy transznemû – a partnere, ismerõse, rokona, munkatársa, fõnöke, vagy esetleg egy idegen követte el ellene az erõszakot – otthon, valamilyen intézményben, a munkahelyén vagy közterületen érte az erõszak – nemrégiben, vagy akár évtizedekkel ezelõtt történt eseményrõl van szó. Várjuk továbbá a hívását – az áldozatot segítõ személyeknek (hozzátartozók, partnerek, szülõk); – illetve professzionális támogatóknak (pszichológus, szociális munkás, stb.) is. A segélyvonal a 06-40-630-006-os kék számon hívható (helyi tarifával), – hétfõnként 10–14, illetve – csütörtökönként 14–18 óráig. A KERET Koalíció („Koalíció a szexuális Erõszak Ellen a Túlélõkért”) 2010-ben alakult meg magyarországi civil jogvédõ szervezetekbõl: Amnesty International Magyarország, MONA Alapítvány, NANE Egyesület, Magyar Nõi Érdekérvényesítõ Szövetség, PATENT Egyesület. A Koalíció tevékenységeit 2010–2012-ben az Open Society Institute – Nyílt Társadalom Intézet támogatja, az „Improving Support, Protection and Redress for Survivors of Rape and Other Forms of Sexual Violence in Hungary” címû projekt keretében. A vonalon dolgozó segítõk tisztában vannak a nõk elleni erõszak társadalmi hátterével, nem hibáztatják az áldozatokat, és hisznek a hívóknak. Tudjuk, hogy a szexuális erõszak nem csak akkor erõszak, ha az elkövetõ ismeretlen, ha a támadás közterületen történik, vagy ha volt behatolás. Tudjuk, hogy az elkövetõ lehet gazdag és befolyásos is, és hogy nem csak kényszer vagy halálos fenyegetés esetén beszélhetünk erõszakról, hanem már akkor is, ha az áldozat nem egyezett bele a történésekbe. Úgy gondoljuk, hogy az alkoholos befolyásoltság vagy a drogok nem jelentenek beleegyezést, mint ahogy az sem, ha az áldozat elfogadott egy italt, vagy felment az elkövetõ lakásásra. Az erõszak csakis az elkövetõ felelõssége, sosem az áldozaté! Hívjon minket bizalommal, ha erõszak érte Önt, barátját, hozzátartozóját vagy ügyfelét!"
Általában ez történik akkor, amikor valaki 16 évesen kihívó ruhákban összeszûri a levet egy 35 évessel, húzza az agyát, utána pedig megy a csodálkozás, hogy én semmit se csináltam...
13:01 Na, te is a lényeget fogtad meg. Egészségedre! :/ Mondjuk a lelkiállapotát sem kellene figyelmen kívül hagyni a kérdezõnek...
Figyelj. Kezdd azzal, hogy ne hibáztasd magad. Sokat fog segíteni. 100 %-ban elfelejteni nem lehet, és párszor eszedbe fog jutni, de ha feldolgoztad, talán ritkábban. Van itt egy blog: http://megeroszakoltak.blog.hu/ Régen néha én is írtam bele, de aztán lelkileg nem bírtam napi szinten ezzel foglalkozni. A történeteket csak óvatosan olvasd. Van, akinek segít, ha segíthet, biztathat másokat , de van, akit kiborítanak ezek a dolgok, pláne ha érintett. Amit ajánlok belõle, azok a tanácsok, pszichológus írásai. Van is egy online közösség, ahova csatlakozhatsz, illetve írhatsz a szerkesztõknek. De gondold meg, mennyire akarod felkaparni! Mennyire zavaróak ezek a bevillanások? MIndennapi életedben akadályoz? Mérlegelni kell a dolgokat, mert a témával való foglalkozás, a saját eseted boncolása akkor ajánlott, ha súlyosan akadályoz a traumatikus emlék. Nekem igazából jobban bevált az emlékek elnyomása, habár fene tudja... Ha pesti vagy pécsi vagy, pszichológust is tudnak mondani. Néhány fontos info: Nemi erõszak azt jelenti, hogy az áldozat nem egyezett bele a történtekbe, vagy nem volt beleegyezésre képes állapotban (ájult pl.) Sajnos párkapcsolaton belül, vagy utána is elõfordul nemi erõszak, tévhit, hogy csak a bokorból kiugró idegen követheti el. Akárki volt az elkövetõ, arra, hogy NE, kötelessége lett volna leállni. Az erõszakra nincs mentség - a férfiak saját magukat járatják le, ha ösztönlénynek állítják be magukat, akik egy miniszoknya láttán nem tudnak leállni. Ha bizonytalankodtál, hogy vele akarsz-e járni, és úgy történt, akkor sem vagy hibás. A nem az mindig nem.
A kérdező hozzászólása: 13:01 nagyon vicces vagy Tudod nem mindenki tökéletes...
A kérdező hozzászólása: Köszönõm a köszöntéseket... Az az igazság h nem tudom h Õt is hizáztathatom-e egyáltalán mert kapcsolatom volt vele, idõt töltötûnk el egyût, csak amikor én nemet mondtam Õ nem tudott megállni.Kicsit és is hibás voltam de etõl függetlenûl nagyon rossz volt... de tényleg örûlõk annak h mára szeretõ családom van, a férjem egy nagyszerû férj és apa és nagyon boldogok vagyunk egyûtt, de annyira szeretném ezt elfelejtenni....
Boldog szülinapot! Én tanulságot vontam le ebbõl a történetbõl. Az, hogy veled ez a szörnyûség megtörtént, arra ösztönözzön, hogy a kislányodat próbáld olyan irányba terelni, hogy vele ne történhessen ilyen borzalom! Szerintem ezt mondani se kell, de minden fiatalt fel kéne világosítani a veszélyekrõl.. Sok boldogságot a jövõdhöz! (:

25 éves vagyok, egy fogat (metsző felső) szeretnék pótoltatni. A korona a jobb vagy az implantátum? Árban mennyiben fáj mindkettő? Kinek mi a véleménye?

Legjobb válasz: Mindenképpen a korona az olcsóbb. Az implantátum annyiban jobb, hogy abban az esetben, ha a korona alatti fogat ki kell húzni, kezdõdik minden elõlrõl, az implantátum pedig "önálló éleletet él". Egy fontos szempont még, amit implantátumnál figyelembe kell venni: Nem vagy-e hajlamos fogíny-gyulladásra, ill. felmenõid között volt-e olyan, akinek ínysorvadása volt. Ez sajnos örökölhetõ és akkor az ínyed elõbb-utóbb az implantátumot ki fogja "vetni". Amit leírtam részben saját tapasztalatok, részben a környezetemben tapasztaltak. A végsõ döntést az orvosoddal lefolytatott megbeszélés és a tõle kapott tanácsok alapján hozd meg.

Mindenképpen a korona az olcsóbb. Az implantátum annyiban jobb, hogy abban az esetben, ha a korona alatti fogat ki kell húzni, kezdõdik minden elõlrõl, az implantátum pedig "önálló éleletet él". Egy fontos szempont még, amit implantátumnál figyelembe kell venni: Nem vagy-e hajlamos fogíny-gyulladásra, ill. felmenõid között volt-e olyan, akinek ínysorvadása volt. Ez sajnos örökölhetõ és akkor az ínyed elõbb-utóbb az implantátumot ki fogja "vetni". Amit leírtam részben saját tapasztalatok, részben a környezetemben tapasztaltak. A végsõ döntést az orvosoddal lefolytatott megbeszélés és a tõle kapott tanácsok alapján hozd meg.
Ha híddal akarnád pótoltatni, a 2 szomszédos fogat (ami feltehetõen egészséges) le kéne csiszolni, valamint a csontnak megvan az a tulajdonsága, hogy ha elveszti a fogakat, akkor felszívódik. Ez a késõbbiekben jelentene igazán problémát, amikor esetleg kivehetõ pótlásra lenne szükség. Ezt az implantátummal ki lehet küszöbölni, nem kell másik fogat lecsiszolni és késõbbiekben a pótlás készítést is megkönnyítheti. Az implantátum egyetlen hátránya az ára...
Arra azért figyelj oda, hogy a fogorvosok általában elfogultak.
A kérdező hozzászólása: 3/3 Mire gondolsz?

21 hónaposan szobatiszta gyermekem 25 hónaposan egy nyaralást követően olyan szinten visszaesett, hogy sem a kakit, sem a pisit nem mondja meg. Kétségbe vagyok esve, mit tegyek?

Eleinte nem akartam visszaadni rá a pelust, nehogy hozzászokjon, és "akarja" még a szobatisztaságot, de véd?n?, orvos, szakember tanácsára mégiscsak visszakerült, mondván, hogy OK, adjunk neki most kis id?t, és kezdjük majd újra. Ma (a visszaesés két hónapja tart) miután 100 kérdésem után, hogy "lesz kaki kicsim?, szólni fogsz, ugye?" csak sikerült bekakilnia, majd szinte azonnal utána bement a szobájába és a sz?nyegre pisilt..., nos úgy érzem, kétségbe estem, nem tudom, hogyan tovább. Már azon is gondolkodtam, holnaptól bugyi, ugyanúgy s?r?n ráültetgetem a wc-re (mint teszem azt mindig), bilire, mint most, csak ha mégis bemegy, érezze, hogy milyen kellemetlen. Az a baj, hogy semmilyen szankció, vagy épp beígért jutalom nem hat rá és s?r?n az sem zavarja, hogy bement...

Legjobb válasz: Valami tutira történt azon a nyaraláson, amitõl megijedt, vagy tudom is én... Viszont ilyen távlatból ez már valószínûleg nem fog kiderülni, ha eddig nem derült. Büntetéssel/szankcióval nem fogsz elérni semmit. Azon túl, hogy nála is valami "elromlott" ebben a kérdésben, most már ezzel a rossz érzéssel is társul neki az egész, hogy Te agyon stresszeled magad. Én a helyedben úgy hagynám pelusban, hogy egyáltalán nem foglalkoznék a témával. NEm ültetném bilire/WC-re, semmit nem mondanék az egészrõl, és élném úgy a napokat, hogy van egy pelusos gyerekem. Ha elcsendesedtek a viharok (és Te is megnyugodtál!) valószínûleg õ maga fogja kezdeményezni, hiszen ha már ment neki a dolog, akkor biztos hogy nem "butult le", csak valamilyen lelki okból most így viselkedik. És könnyen lehet, hogy ennek a lelki oknak semmi köze nincs az ürítéshez... No, amit még csinálnék: a bilit (WC szûkítõt ha van), meg a bugyijait olyan helyre tenném, ami számára is jól látható, de tényleg egy szót sem ejtenék róla. Esetleg be is vezetném az egészet, hogy õ is értse: "XY, mostantól nem bosszankodunk a bilizésen, újra pelusban leszel, és ha majd szeretnél bilibe/WC-be pisilni, szólsz, és akkor vehetsz bugyit is." Ennyi. Ezzel õ is tudja, hányadán álltok, és nem fog "összezavarodni", hogy akkor mi is van. Neked meg TÜRELEM, TÜRELEM! Nekem két lányom van, az egyik nagyon korán, a másik viszonylag késõn lett szobatiszta. (Õ oviba is úgy ment, hogy éjjelre még pelusos volt, és kakilni is csak pelusba kakilt). Idõben tehát még bõven jól álltok! Kitartás!

Valami tutira történt azon a nyaraláson, amitõl megijedt, vagy tudom is én... Viszont ilyen távlatból ez már valószínûleg nem fog kiderülni, ha eddig nem derült. Büntetéssel/szankcióval nem fogsz elérni semmit. Azon túl, hogy nála is valami "elromlott" ebben a kérdésben, most már ezzel a rossz érzéssel is társul neki az egész, hogy Te agyon stresszeled magad. Én a helyedben úgy hagynám pelusban, hogy egyáltalán nem foglalkoznék a témával. NEm ültetném bilire/WC-re, semmit nem mondanék az egészrõl, és élném úgy a napokat, hogy van egy pelusos gyerekem. Ha elcsendesedtek a viharok (és Te is megnyugodtál!) valószínûleg õ maga fogja kezdeményezni, hiszen ha már ment neki a dolog, akkor biztos hogy nem "butult le", csak valamilyen lelki okból most így viselkedik. És könnyen lehet, hogy ennek a lelki oknak semmi köze nincs az ürítéshez... No, amit még csinálnék: a bilit (WC szûkítõt ha van), meg a bugyijait olyan helyre tenném, ami számára is jól látható, de tényleg egy szót sem ejtenék róla. Esetleg be is vezetném az egészet, hogy õ is értse: "XY, mostantól nem bosszankodunk a bilizésen, újra pelusban leszel, és ha majd szeretnél bilibe/WC-be pisilni, szólsz, és akkor vehetsz bugyit is." Ennyi. Ezzel õ is tudja, hányadán álltok, és nem fog "összezavarodni", hogy akkor mi is van. Neked meg TÜRELEM, TÜRELEM! Nekem két lányom van, az egyik nagyon korán, a másik viszonylag késõn lett szobatiszta. (Õ oviba is úgy ment, hogy éjjelre még pelusos volt, és kakilni is csak pelusba kakilt). Idõben tehát még bõven jól álltok! Kitartás!
Szerintem ne csak télapóig.Hiszen az már nagyon közel van. Napold el a témát, és várd ki, amíg õ akarja. ha megint Te hozod szóba, akkor lehet, hogy visszajuttok megint a mostani szituba. (Persze az is lehet, hogy nem, de ez nem kiszámítható) Mint írtam, mindkét lányomnál megvártam, amíg õk akarták. És egyiknél sem számolhatok be olyan "sikersztoritól", hogy levettük, mert akarta, és egy hét múlva szobatiszta lett. Viszont az õ tempójukban ment a dolog, és nem lett belõle stressz. Nekem megérte! (Még akkor is, ha a pelus nem olcsó :o)
Én megértelek hogy most kétségbe estél mert visszaestetek a fejlõdésben. De hidd el hogy az a legjobb ha megnyugszol. A gyereked is látja hogy feszült vagy és ezzel az "erõltetéssel" nagyon nem teszel jót neki. Bízz benne hogy õ fog szólni ha újra bilizni/wc-ni akar, hidd el okos õ. Ha nem szekálod vele hanem ráhagyod, elõbb-utóbb újra elkezdi majd, hisz már ment neki. Türelem!
A kérdező hozzászólása: Nagyon köszönöm a válaszod, hihetetlen jól esett! Azt hiszem, ezt be fogom vezetni, adok magunknak télapóig idõt, akkor majd kitalálok valamit, amit majd a télapó hoz... és ezzel kapcsolatos. Mindenesetre nekem kell lenyugodnom most, és türelmesnek lennem. Köszönöm még egyszer!
A kérdező hozzászólása: Nagyon jónak tûnik a tanácsod, egyedül attól félek, mi lesz, ha totál ehhez a "kényelemhez" szokik... Tudom, tudom, valamikor egyszer leszokik, de mi van, ha ez évek?
A kérdező hozzászólása: Illetve, azt is megkérdezném Tõled, milyen volt, amikor "jött és szobatiszta lett" :-)? Júniusban, amikor õ szobatiszta lett, sokszor ráültettük a bilire, és persze bugyiban volt (nem csak a jó idõben...) és egy idõ után mindig mindig több idõt bírt ki szárazon, míg végül csak éjszakára kapta meg, mindig szólt ügyesen. Na, ez van mindig a fejemben...
En azt olvastam, hogy ilyen elofordulhat siman akkor, ha a gyerek mar masfel eves kora kornyeken szobatiszta lett. Elvileg pont ezert mondjak azt, hogy nem ugy kell szobatisztasagra szoktatni, hogy jarsz utana es kerdezgeted, ultetgeted a bilire es beleneveled, hogy odamenjen, hanem meg kell varni amig megerik a szobatisztasagra es akkor viszont (lehet, hogy epp egyik naprol a masikra) az o sajat igenye, szemelyes higieniaja fogja megkovetelni, hogy nem akar mar pelenkat erezni magan es wc-be/bilibe vegzi a dolgat szinte mindig. (Azert irom, hogy szinte, mert nyilvan balesetek elofordulhatnak.) Szoval abban a cikkben az volt, hogyha tanitassal azelott szokik a gyerek le a pelenkarol, hogy sajat magaban kialakult volna a szobatisztasagra valo igenye, akkor siman elofordulhat, hogy hirtelen visszaesik es ismet pelenkas lesz. Es ilyenkor nem kell megijedni, nem kell a gyereket ismet tanitani, hanem csak siman meg kell varni, hogy o is beerjen, mint azok a tarsai, akiket nem ultettek korabban bilire. Nyilvan mindket modszernek megvan a maga elonye, de en masfel evesen vettem a fiamnak bilit, tudta, hogy mi az, ott volt a furdoszobaban, de nem ultettem ra, Anyosom probalkozott vele, de nem is akart a gyerek rajtamaradni. Hallgattam is jo sokat, hogy 4 evesen se lesz szobatiszta, stb, erre 2 es fel evesen kb egy het alatt szobatiszta lett. De teljesen es szinte balesetmentesen. (Ha valami nagyon-nagyon lekototte a figyelmet, akkor eleinte elofordult, hogy elfelejtett szolni.) Nem azt mondom, hogy ez a tuti modszer, de en a helyedben adnek ennek egy eselyt es nem mutogatnam a gyereknek a bilit, nem kerdezgetnem 100x es nem is igergetnek neki sem jutalmat, sem szankciot, csak hagynam, hogy beerjen.
1-2 vagyok Attól ne félj, hogy "kényelemhez szokik" és "úgy marad". A gyerekekben nagyon erõs a felnõtteket utánozni vágyás. Hiszen egyedül AKAR mindent csinálni, és próbálkozik. Tudja jól (mert látja), hogy a felnõtteken nincs pelus, és ebben is hasonulni akar elõbb vagy utóbb. Én épp ezért nem szeretem a bilire "szoktatást", mert azt a szülõ irányítja, és nem a gyerek. Természetesen én is igyekeztem "terelgetni", de mindig a háttérbõl. Nagyobbik lányom (aki lassabban lett szobatiszta, 3, 5 éves korára teljesen) példája valószínûleg érdekesebb, hiszen õ elsõ gyerek, és nekik mindig nehezebb (a kicsik hamar utánozni kezdik a nagy testvért). Én kb. másfél éves korában vettem meg a bilit, és betettem a fürdõbe. Nálunk az a szokás, hogy amikor magunk vagyunk otthon, nem zárkózunk be a fürdõbe (a WC is benne van), így mindig jöttek velem, mondtam hogy most pisilek-kakilok stb. És persze mondogattam, hogy amikor nagy leszel, te is a WC-be fogsz. Amikor megvettem a bilit, elmondtam mire való. Általában bejött velem a WC-re, mert én végeztem a dolgom, egyszer csak közölte, hogy õ is rá akar ülni, amolyan "kollektív tevékenység". Ilyenkor leszereltem a pelust, majd amikor én is végeztem, vissza. Nagyon sokáig nem történt semmi, csak ráült. Aztán egyszer csak siker! Nagyon örültünk neki. Viszont egészen sokáig ez így ment, otthon pelusban volt. Annyi hozzá tartozik, hogy 23 hónapos korában született a húga, így én azt gondoltam, elõtte nem próbálok meg nagyon elõre haladni a kérdésben, mert sokan mondták nekem, hogy olyankor gyakori a visszaesés. Augusztusban született a kislányom, így én jövõ tavasz/nyárra gondoltam, hogy majd csak kialakul. De lányom már február/március körül elég aktív lett ezen a téren, és természetesen visszatartani nem szabad! Akkoriban történt, hogy nõvéreméktõl érkezett egy ruhacsomag, (kinõtt ruháikat mindig nekünk adják) amiben volt 3 darab kis bugyi is. Amikor a lányom meglátta, teljesen megörült, és azt mondta, õ abban akar lenni. Mondtam neki, hogy ok, de akkor bizony szólni kell, ha pisi/kaki van. Innentõl otthon már bugyis volt (alváshoz még nem). Nála pl. az volt jellemzõ sokáig, hogy otthon ügyes volt, de ha elmentünk valahová, vagy átment nagyihoz, akkor rendre bepisilt. Mi úgy csináltuk, hogy olyankor még pelusban volt. Egyszerûen gyakorlati szempontból, nagyival sem akartam kiszúrni, meg így tûnt praktikusnak. És mindig megvártam, amíg õ lépette. Egyik nap közölte, hogy a délutáni alváshoz nem kell neki a pelus. Akkor levettük. És így tovább. Sosem mondtam neki, hogy "na akkor most levesszük stb." Ami még fontos, hogy sosem szabad hogy a csalódást érezze rajtunk a gyerek, amikor "baleset van". Ez nekem is nehezen megy, mert sokszor a leghülyébb pillanatokban kell tetõtõl talpig átöltöztetni, és ez nem könnyû. Én mindig azt mondom, "nem baj, legközelebb ügyes leszel". Ha pedig ténylegesen kiborulok (mert a kanapé lett pl. olyan), akkor utána külön megmondom neki, hogy "nem haragszom rá". És így, szépen lassan. A kicsi 15 hónaposan közölte egyik reggel, hogy "kaka", és amikor 3x ismételte, akkor rátettem a bilire, és tényleg. Na, nekem is leesett az állam. :o) De õ teljesen más gyerek. Ez a "szülõség" egyik legnagyobb kihívása szerintem, hogy az adott gyerek szükségleteit, tempóját fel tudjuk mérni, és ahhoz mérten nevelni. Nem könnyû, én is tök türelmetlen vagyok. :o) De vannak olyan területek (pl. evés, szobatisztaság)ahol én bízom a gyerek ösztönös hozzáállásában, hogy annyit és akkor csinálja, amikor képes rá, és amennyi kell neki. (Persze a kicsikre gondolok itt) Remélem Neked is sikerül úgy alakítani, ahogy Neked és a Kicsidnek jó! Sok sikert!

Más is fél? 25 éves srác vagyok, nem vagyok egy gyáva alak, de komolyan mondom van hogy éjjelenete van hogy félek.

Elalvás el?tt szoktam parázni, nem rendszeresen csak néha rám jön, fogalmam sincs mit?l. Ilyenkor csak fekszem, a sötétben és dolgokat képzelek az árnyékokba, leginkább idegeneket (?rlényeket mármint) ahogy ott álllnak az ágy körül és figyelenk. Érezni vélem ahogy mozognak körülöttem, ahogy hozzám ér egy anyagtalan kéz és ilyenkor mindíg kiráz a hideg és libab?rös leszek... Fura, f?leg azért mert nem félek úgy igazán, szóval nem az van h a takaró alá bújok és reszketek vagy ilyesmi, vagy hogy ne mernék felkelni és kimenni a szobából, mert a tudatom tudja hogy az árnyék valójában csak a székre támasztott kabátom, de valahogy mégis parázok... pedig nem nézek sok horror filmet, meg ufó fóbián sincs... Ez normális?

Legjobb válasz: Mivel foglalkozol? Talán nem fáradsz le eléggé, mind testileg, mind szellemileg, s azért van idõd ilyen dolgokon gondolkodni este. Néha én is vagyok így sajnos, de végül elalszom. Fáraszd le magad, pl menj el estefelé futni egy kicsit. Nekem ez bejön, nagyon jót tudok utána aludni. Fogyassz kamillateát, lefekvés elõtt tej..

Mivel foglalkozol? Talán nem fáradsz le eléggé, mind testileg, mind szellemileg, s azért van idõd ilyen dolgokon gondolkodni este. Néha én is vagyok így sajnos, de végül elalszom. Fáraszd le magad, pl menj el estefelé futni egy kicsit. Nekem ez bejön, nagyon jót tudok utána aludni. Fogyassz kamillateát, lefekvés elõtt tej..
http://www.pszichoterapia.hu/pszaknevsor.php Google - eft módszer Google > reiki kezelés
Sok embernek viszont nincs képzelõereje, így megirigyelhetnék a tiedet /meg az enyémet/ :) Én is szoktam félni, de én inkább szellemektõl, nem evilági lényektõl. Olyankor beállítom a tévét, hogy kapcsolódjon ki félóra múlva és úgy alszom el. /36L/
Nézd meg az Idegenek áldozata címû filmet. Christofer Walken a fõszereplõ 1989 es mû, ha jól emlékszem. Az szerintem segíthet a problémádon. (Hasonló gondokkal küzd a fõhõs és végül adnak megoldást is)
Christopher Walken - Communion a film pontos címe

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!