Találatok a következő kifejezésre: 22 éves nyáron, eddig még nem (1 db)

22 éves leszek nyáron, eddig még nem volt senkim. Jelenleg sincs senki a láthatáron. Lemaradtam vmiről? Vmi visszahozhatatlan, pótolhatatlan dologról, vagy még minden jóra fordulhat? (lány vagyok)

Szerintetek ha fél éven belül találok vkit, akivel nagyon boldog vagyok, és 10 év múlva visszatekintek életemnek erre az id?szakára, érezhetem-e úgy, hogy minden így volt tökéletes, ahogyan történt, vagy az emberben mindig lesz vmiféle idióta hiányérzet, mert vele semmi nem akkor történt meg, amikor "meg kellett volna" történnie?

Legjobb válasz: Hát kettõs oldalról tekinthetjük a dolgokat, egyrészt onnan ahonnan Te látod, hogy már "mindenkinek" volt s Neked nem. Hidd el ezzel nincs semmi baj, és semmi gázas dolgot nem látok benne, igy alakult, de ezt rengeteg dolog befolyásolhatta, a környzeted, a családod (esetleg), a lelkiállapotod stb...Másrészt megközelithetjük onnan, hogy még mindig jobb igy, mint 14 évesen elvesziteni a szüzességet aztán hencegni azzal, hogy jéééé már mennyi pasival voltam..."mindennek megvan az ideje mint a szalmakalapnak" És a Te idõd is eljön, hidd el nekem. Lehet h ma, lehet hogy holnap, lehet egy hétmúlva, talán várnod kell egy hónapot, de megéri várni:) és nem kell eröltetni...sem kétségbeesni, a szerelem akkor jön mikor a legkevésbé számitassz rá:) türelem:)

Hát kettõs oldalról tekinthetjük a dolgokat, egyrészt onnan ahonnan Te látod, hogy már "mindenkinek" volt s Neked nem. Hidd el ezzel nincs semmi baj, és semmi gázas dolgot nem látok benne, igy alakult, de ezt rengeteg dolog befolyásolhatta, a környzeted, a családod (esetleg), a lelkiállapotod stb...Másrészt megközelithetjük onnan, hogy még mindig jobb igy, mint 14 évesen elvesziteni a szüzességet aztán hencegni azzal, hogy jéééé már mennyi pasival voltam..."mindennek megvan az ideje mint a szalmakalapnak" És a Te idõd is eljön, hidd el nekem. Lehet h ma, lehet hogy holnap, lehet egy hétmúlva, talán várnod kell egy hónapot, de megéri várni:) és nem kell eröltetni...sem kétségbeesni, a szerelem akkor jön mikor a legkevésbé számitassz rá:) türelem:)
Az elõzõk olyan szépen leírták... talán még annyit lehetne hozzátenni, hogy ha majd meglesz az igazi párod, igenis nagyon fogod sajnálni, hogy nem lett meg sokkal elõbb - de neked NEM LEHETETT MEG. Te ilyen vagy, és most kezdesz érni. Keresd a fiúkat, és keresd köztük azt, akivel összeillesz. Ne kapkodd el - nem érdemes. Ne foglakozz semmiféle "illõ" idõvel. Nem az évekhez van kötve a boldogság.
Fiu vagyok. Én az ilyen csajokat részesíteném elényben, de sajnos nem találni. Kapcsolatban élek, de mindig bennem van az érzés, hogy megcsalhat. De kettõs ez a dolog. Van egy olyan is, hogy az olyan aki elöszor van fiuval veled, talán nem élte ki magát s azt hiszi, hogy mással lehet jobb lenne, s emiatt hagy el vagy hasonlok. En 25 vagyok. Fél éve voltam elõre nõvel, a mostani barátnõmmel. Én úgy érzem, hogy nekem jó így, csak a barátnõm is sokszor kerdezi, hogy ugye nem akarok mással is, mert nem tudom, hogy talán jobb lenne-e, de nem hiszem.
ja, egy fontos szó kimaradt a hozzászólásomból: egy ILYEN pasira érdemes volt várnom!!! Bocsi, de pont ez benne a lényeg! :) )
Az utolsó hozzászólóhoz szeretnék csatlakozni, a netes ismerkedést illetõen. :) Igazából pont ezt akartam javasolni, ha mondjuk olyan ember vagy, aki élõben fél ismerkedni, illetve nem mer megszólalni, stb. Pl.többek szerint én is szép lány vagyok, bár ez persze relatív. Inkább a belsõ dolgok tettek és tesznek szerintem engem széppé, és ezért kérdezték tõlem is sokan, sokszor, hogy mért nincs pasim?!...voltak rövidebb kapcsolataim, amikben nem sok minden történt, és igazság szerint, örülök is!!! A megfelelõt nehéz talán kivárni, tudom jól, én is 23 leszek a nyáron, most van egy nagyon friss kapcsolatom, de 3 évig nem volt senkim... :S Neten ismerkedtünk meg, többször próbáltam ezt a fajta dolgot, de eddig sikertelenül. Már az elsõ beszélgetésnél megvolt az összhang, és a talákozásunk is jól sült el, a csókról, meg az érintésekrõl nem is beszélve! :) Minden tökéletes, bármirõl tudunk beszélni, hasonló képünk van a világról is, egy rugóra jár az agyunk! Szóval azt mondom, hogy nem veszítesz semmit, én egy percig sem bánom, hogy vártam! Nem tudom, hogy aki most a párom, õ-e az igazi, de valahogy annyit biztosan érzek, hogy egy pasira érdemes volt eddig várnom... ;) Hogy mi hogyan alakul köztünk, és meddig fog tartani, azt nem lehet tudni, de optimisták, és reménykedõk vagyunk a jövõvel kapcsolatban, bízunk a Fentrõl jövõ áldásban, és talán még együtt is éljük le az életünket! :) Tényleg nem kell elkapkodni semmit!!! Azért, hogy pusztán legyen valakid, nem érdemes elpazarolnod érintéseket, csókokat, szexet, mert késõbb bánni fogod, hogy nem annak adtad ezeket, aki igazán szeret téged, és akit te is, és aki ezt megérdemli!!! Manapság persze ezeket a dolgokat eléggé ledegradálják, de vannak olyanok, köztük én is, akiknek ez fontos, és igyekszünk megbecsülni, és nagy jelentõséget tulajdonítani ezeknek! Nem hiszem, hogy ez hátrány lenne, ha pedig valaki ezért lenéz, le kell tojni!!! Meglátod, találsz olyan pasit, aki tisztelni fog ezért, és megbecsüli azt, hogy nem dobod oda mindenkinek magad csak úgy! Vigyázz azért persze a netes ismerkedéssel, mert sok sebet is lehet szerezni, de kívánom, hogy te is szerencsével járj, és rátalálj a boldogságra!!! ÉRDEMES VÁRNI!!! ;))
Szia!Nagyon ismerõs a helyzeted.Én 23 leszek idén.Idáig valahogy elkerült a szerelem.Nem tudtam mi volt a baj, velem talán.Mindenki mondta, hogy jaj de csinos vagyok stb.. miért nincs kedvesem.Mondtam nekik ezt én se tudom.Gyakran azt válaszoltam, hogy válogatós vagyok.Ami lehet igaz is.Nemrég talált meg az elsõ szerelem, persze otthagyott a volt barátnõje miatt.Nagyon rossz volt, ismét úgy éreztem senkinek nem kellek.Hozzáteszem már odáig mentem, hogy neten ismerkedtem.Kicsit segítet, mert ezelõtt nem mertem fiú elõtt megszólalni sem.A gátlás kicsit megszûnt.Most februárban pedig váratlan fordulat történt velem.Megismertem ugyancsak neten egy srácot, akivel elõször csak beszélgettem, azt se tudtam hogy néz ki.Hihetetlen volt a felismerés, hogy azonos hullámhosszon vagyunk, azonos értékeket vallunk.Beleszerettem és õ is megszeretett, bevallotta õ már az elsõ levélváltáskor.Olyan hihetetlen volt, néha még ma is elgondolkodok tényleg és igen, végre álmaim férfija.Nem bántam meg hogy nem volt idáig senkim, az elõtte lévõvel nem volt semmi komoly.Nem vesztesz semmit, ha vársz, de segíthet egy kis változtatás a külsõdön.Új frizura, új ruhák, és járj társaságba.Mosolyogj sokat.Érezd jól magad a bõrödben és hid el hamarosan rád talál a szerelem.A gátlásaid pedig szépen feloldódnak egy megértõ társ mellett.Nekem is sokat segített a kedvesem már.:-)
Két évvel idõsebb vagyok nálad, velem is ez (volt) a helyzet. (Senki sem értette, miért nincs senkim, hiszen elég sok próbálkozó volt). Most alakulgat valami, és nem azért, hogy legyen valakim, hanem, mert én szeretném így. Valami megfogott benne. Én is nagyon sokszor feltettem magamnak ezt a kérdést. És mindig arra jutottam, hogy talán a tökéleteset kerestem. Aztán rájöttem, hogy olyan nincs. Nem érzem úgy, hogy lemeradtam valamirõl, sõt akik tudják, hogy mi a helyzet, büszkék rám.
Szia! Én most leszek 20 éves a nyáron. Nekem most van az elsõ kapcsolatom, ami 4 hónapja tart. Elõtte én is úgy éreztem, hogy lemaradtam valamirõl, valami kimaradt az életembõl, de mostmár tudom, hogy jól döntöttem, hogy semmit sem kapkodtam el. Biztos vagyok benne, hogy neked is lesz barátod... úgyis jön a tavasz meg a nyár, dúlnak a hormonok meg minden :) Ne keseredj el, hidd el, nem maradsz le semmirõl! Nem kell a mai tinikrõl példát venni, lehet, hogy pont õk azok, akik rosszul csinálják a dolgaikat (de ezzel nem szeretnék senkit sem megbántani).
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat! :) Sajnos hozzám kevesen közelednek, de ez csak és kizárólag az én hibám: amint vki kedvesebben szól hozzám, tüskéket növesztek, és visszahúzódom. Néha úgy érzem, ezt az egész "párkapcsolatosdit" nem nekem találták ki, és talán nincs is olyan, aki szeretni tudna engem... Nagyon bénán tudok viselkedni, ha vki közeledik! :( Ugyanakkor akarom is, hogy közeledjenek, hiszen "ideje lenne". Csak van egy kis félelem bennem, hogy esetleg nagyot csalódom.
Ha téged ez vigasztal: Én 28éves vagyok és régóta nincs senki a láthatáron. 23évesen még nem volt semmilyen kapcsolatom.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Hogy oldódjak fel?

Van egy fiú akivel most alakulóban van a dolog de nem tudok feloldódni amikor velevagyok és beszelgetni vele meg ilyenek csak nehezen.. mit tehetnék hogy ez megváltozzon? segítség!!

9

Csak barátkozni akar?

Nagyon tetszik nekem egy osztálytársam, 19/f vagyok viszont még pár évig egy osztályban leszünk, egy harmadik személytől megtudtam hogy ő csak barátkozni akar velem, "jó barátja vagyok". A lánnyal egész nap együtt lógok stb. elég jól megértjük egymást, viszont nem akarok mindent elrontani azzal hogy bevallom neki hogy szeretem...Szerintetek idővel az ilyenből kialakulhat valami vagy mit tanácsoltok? Mégis beszélnem kéne vele?

3

Mit csináljak? A barátnőm olyan fiúba szerelmes aki már dobott csajt azért mert nem feküdt le vele nem tudom, hogy elmondjam e a barátnőmnek?

A lány 13 és a fiú 16

2

Szerintetek, ha valaki megcsal valakit és azt bevallja neki, akkor azt azért teszi, mert könnyíteni akar a lelkiismeretén vagy mert őszinte akar lenni?

8

Mit lehet kezdeni olyan pasival, aki félti a szabadságát, de amúgy tök jól elvagyunk? Egyre több ilyen pasiról hallok. Mi ez a szabadság mánia férfiak?

3

Szerintetek lehet ennek még jövője és tényleg van ilyen? Mi a véleményetek a szituációról?

6 évvel ezelőtt, még tiniként ő volt az első szerelmem. Mai napig sem tudom, hogy miért szerettem annyira, de ő az egyetlen akivel csak a jó dolgok maradtak meg az emlékezetemben, meg az, hogy mennyire szerelmes voltam belé.
Voltak utána pasijaim, sokszor volt is, hogy azt hittem szerelmes vagyok beléjük, de mindig az Első volt mérce és vágyaim megtestesítője (azelőtt volt nekem más, akit szintén szerettem, viszont nem voltam belé szerelmes, tehát másban nem volt első).
Tavaly ősszel úgy hozta a sors, hogy összeakadtunk. Õ keresett meg, ami engem nagyon meglepett, mert őszintén még azt sem hittem volna, hogy egyáltalán még a nevemre emlékszik. Nem is vettem őt túl komolyan elsőre, csak szex és más semmi. De végül nem úgy alakult a dolog, kezdeményezte, hogy akár lehetne közöttünk több is. Persze, legbelül csak erre vártam, azonnal belementem, hogy próbáljuk meg. Az első néhány hónapban olyan volt mint a mesében. Megkaptam amit akartam és pont úgy, ahogy akartam. Soha semmi vita nem volt közöttünk, nézelteltérések persze, dehát az hol nincsen.
Egyszercsak vett egy fordulópontot a dolog, fogalmam sincs mi történthetett, de elkezdett látványosan hanyagolni. Persze én kábé kierőszakoltam a találkákat, együttléteket és mindeközben csukva tartottam a szemem affelett, hogy már valami nem a régi.
Aztán egyszercsak egy napon kijelentette, hogy ő nem szerelmes belém és nem akar átverni és így együtt lenni velem. És, hogy még nem tette túl magát az előző kapcsolatán, ami nagyon csúnyán ért véget és így nem is tud szerelmes lenni. (10 hónap telt el az összejövésünk óta)
Sírtam, zokogtam, hogy nem számítottam erre, nem akartam, bevallottam neki, hogy én mindigis szerettem és, hogy tudtam, hogy akkor, ott 6 évvel ezelőtt ennek nem lehetett így vége és erre most így? Õ is sírt és, hogy sajnálja de neki ez nem megy. Megbeszéltük a dolgot, nem erőltettem, ha menni akar, akkor nem tehetek mást, minthogy hagyom és közben azt remélem, hogy ezt csak álmodtam, vagy hogy esetleg megbánja és visszatér. De közben azért a holmijai nem vitte el, merthogy jön ő még ide és amúgysem akar teljesen elveszíteni. Na ezzel zavart legjobban össze.
Meg is keresett nemsokkal utána, kérte, hogy találkozzunk. Az nem jött össze, majd egy ideig pont úgy csinált, mintha mi sem történt volna. Telefonált mindennap, majd mikor már a sokadik találkozó sem jött össze, én magam hívtam fel azzal a szándékkal, hogy visszaadjam neki a cuccait (csak ezt neki nem mondtam meg, nehogy aztán visszalépjen), mert addigra már eléggé szenvedtem ahhoz, hogy úgy döntsek véget vetek ennek véglegesen. Arra a megkeresésemre már vissza sem jelzett, azóta nem tudok róla semmit. Később fel akartam köszönteni, de már a számát is lecserélte, facebookon még ismerősöm, de soha nem elérhető. Pontosan ezen a napon letörölt a skyperól is.
Azóta 180 fokos fordulatot vett az életem, szerencsére pozitív irányba, ha nem nézzük a jelenlegi szerelmi életemet (ami ugye romokban hever).
Lesz ez jobb valaha, vagy ez megint egy befejezetlen történet? Lehet még jövője? És különbenis miért zavart össze még utoljára így össze?
Most szerencsére a munkámban rengeteg örömöt lelek, így ez leköti az energiáimat, de valahol mégiscsak foglalkoztat.

21/N

4

Lányok! Ki levelezne barátkozna és ismerkedni beszélne velem?

19/F vagyok. A kor és a távolság nem érdekel,a külső sem,csak a belső. Megye se számit Magyarországon bell. Legyen normális,szeresse kutyákat és akarjon később, vagy most gyereket közös dolgokat

4

Igaz lehet, hogy tényleg szeret engem?

25 éves nő vagyok, párom 45 éves férfi.
Én nagyon szeretem őt, de tényleg, mindennél jobban.
2 hónapja vagyunk együtt, de már 3 hét után szerelmet vallott.
Ez minden vágyam volt, de ha belegondolok, alig hiszem el, mert ha mégsem lenne igaz, belehalnék.

2

Változhat még a helyzet? (Bővebben lent. )

Beleszerettem egy osztálytársamba, finoman, de elmondtam neki, mire azt mondta, hogy nem szeretne egy osztálytárssal kapcsolatot. Tehetek még valamit?

3

Nagy ex-jelenlegi pasi dilemma? Belebetegedem. :S segits!

A volt baratommal mar regebben szakitottunk.. Nekem o nagyon hianyzik, igy is, hogy par honapja megismerkedtem egy masik fiuval. O teljesen mas, minden jo, minden szep, de nem vagyok szerelmes. Az exembe az voltam. A volt baratommal veszeledtunk parszor. Szoval mindent kimond a jelenlegi baratom, szo szerint vesz..olyan eretlennek latom. A volt baratom sokkal hatarozottabb volt. Ot nem akarom ellokni, de az exem nagyon-nagson hianyzik. 18L-20F,18F

6

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!