Találatok a következő kifejezésre: 22 éves nyáron, eddig (1 db)

22 éves leszek nyáron, eddig még nem volt senkim. Jelenleg sincs senki a láthatáron. Lemaradtam vmiről? Vmi visszahozhatatlan, pótolhatatlan dologról, vagy még minden jóra fordulhat? (lány vagyok)

Szerintetek ha fél éven belül találok vkit, akivel nagyon boldog vagyok, és 10 év múlva visszatekintek életemnek erre az id?szakára, érezhetem-e úgy, hogy minden így volt tökéletes, ahogyan történt, vagy az emberben mindig lesz vmiféle idióta hiányérzet, mert vele semmi nem akkor történt meg, amikor "meg kellett volna" történnie?

Legjobb válasz: Hát kettõs oldalról tekinthetjük a dolgokat, egyrészt onnan ahonnan Te látod, hogy már "mindenkinek" volt s Neked nem. Hidd el ezzel nincs semmi baj, és semmi gázas dolgot nem látok benne, igy alakult, de ezt rengeteg dolog befolyásolhatta, a környzeted, a családod (esetleg), a lelkiállapotod stb...Másrészt megközelithetjük onnan, hogy még mindig jobb igy, mint 14 évesen elvesziteni a szüzességet aztán hencegni azzal, hogy jéééé már mennyi pasival voltam..."mindennek megvan az ideje mint a szalmakalapnak" És a Te idõd is eljön, hidd el nekem. Lehet h ma, lehet hogy holnap, lehet egy hétmúlva, talán várnod kell egy hónapot, de megéri várni:) és nem kell eröltetni...sem kétségbeesni, a szerelem akkor jön mikor a legkevésbé számitassz rá:) türelem:)

Hát kettõs oldalról tekinthetjük a dolgokat, egyrészt onnan ahonnan Te látod, hogy már "mindenkinek" volt s Neked nem. Hidd el ezzel nincs semmi baj, és semmi gázas dolgot nem látok benne, igy alakult, de ezt rengeteg dolog befolyásolhatta, a környzeted, a családod (esetleg), a lelkiállapotod stb...Másrészt megközelithetjük onnan, hogy még mindig jobb igy, mint 14 évesen elvesziteni a szüzességet aztán hencegni azzal, hogy jéééé már mennyi pasival voltam..."mindennek megvan az ideje mint a szalmakalapnak" És a Te idõd is eljön, hidd el nekem. Lehet h ma, lehet hogy holnap, lehet egy hétmúlva, talán várnod kell egy hónapot, de megéri várni:) és nem kell eröltetni...sem kétségbeesni, a szerelem akkor jön mikor a legkevésbé számitassz rá:) türelem:)
Az elõzõk olyan szépen leírták... talán még annyit lehetne hozzátenni, hogy ha majd meglesz az igazi párod, igenis nagyon fogod sajnálni, hogy nem lett meg sokkal elõbb - de neked NEM LEHETETT MEG. Te ilyen vagy, és most kezdesz érni. Keresd a fiúkat, és keresd köztük azt, akivel összeillesz. Ne kapkodd el - nem érdemes. Ne foglakozz semmiféle "illõ" idõvel. Nem az évekhez van kötve a boldogság.
Fiu vagyok. Én az ilyen csajokat részesíteném elényben, de sajnos nem találni. Kapcsolatban élek, de mindig bennem van az érzés, hogy megcsalhat. De kettõs ez a dolog. Van egy olyan is, hogy az olyan aki elöszor van fiuval veled, talán nem élte ki magát s azt hiszi, hogy mással lehet jobb lenne, s emiatt hagy el vagy hasonlok. En 25 vagyok. Fél éve voltam elõre nõvel, a mostani barátnõmmel. Én úgy érzem, hogy nekem jó így, csak a barátnõm is sokszor kerdezi, hogy ugye nem akarok mással is, mert nem tudom, hogy talán jobb lenne-e, de nem hiszem.
ja, egy fontos szó kimaradt a hozzászólásomból: egy ILYEN pasira érdemes volt várnom!!! Bocsi, de pont ez benne a lényeg! :) )
Az utolsó hozzászólóhoz szeretnék csatlakozni, a netes ismerkedést illetõen. :) Igazából pont ezt akartam javasolni, ha mondjuk olyan ember vagy, aki élõben fél ismerkedni, illetve nem mer megszólalni, stb. Pl.többek szerint én is szép lány vagyok, bár ez persze relatív. Inkább a belsõ dolgok tettek és tesznek szerintem engem széppé, és ezért kérdezték tõlem is sokan, sokszor, hogy mért nincs pasim?!...voltak rövidebb kapcsolataim, amikben nem sok minden történt, és igazság szerint, örülök is!!! A megfelelõt nehéz talán kivárni, tudom jól, én is 23 leszek a nyáron, most van egy nagyon friss kapcsolatom, de 3 évig nem volt senkim... :S Neten ismerkedtünk meg, többször próbáltam ezt a fajta dolgot, de eddig sikertelenül. Már az elsõ beszélgetésnél megvolt az összhang, és a talákozásunk is jól sült el, a csókról, meg az érintésekrõl nem is beszélve! :) Minden tökéletes, bármirõl tudunk beszélni, hasonló képünk van a világról is, egy rugóra jár az agyunk! Szóval azt mondom, hogy nem veszítesz semmit, én egy percig sem bánom, hogy vártam! Nem tudom, hogy aki most a párom, õ-e az igazi, de valahogy annyit biztosan érzek, hogy egy pasira érdemes volt eddig várnom... ;) Hogy mi hogyan alakul köztünk, és meddig fog tartani, azt nem lehet tudni, de optimisták, és reménykedõk vagyunk a jövõvel kapcsolatban, bízunk a Fentrõl jövõ áldásban, és talán még együtt is éljük le az életünket! :) Tényleg nem kell elkapkodni semmit!!! Azért, hogy pusztán legyen valakid, nem érdemes elpazarolnod érintéseket, csókokat, szexet, mert késõbb bánni fogod, hogy nem annak adtad ezeket, aki igazán szeret téged, és akit te is, és aki ezt megérdemli!!! Manapság persze ezeket a dolgokat eléggé ledegradálják, de vannak olyanok, köztük én is, akiknek ez fontos, és igyekszünk megbecsülni, és nagy jelentõséget tulajdonítani ezeknek! Nem hiszem, hogy ez hátrány lenne, ha pedig valaki ezért lenéz, le kell tojni!!! Meglátod, találsz olyan pasit, aki tisztelni fog ezért, és megbecsüli azt, hogy nem dobod oda mindenkinek magad csak úgy! Vigyázz azért persze a netes ismerkedéssel, mert sok sebet is lehet szerezni, de kívánom, hogy te is szerencsével járj, és rátalálj a boldogságra!!! ÉRDEMES VÁRNI!!! ;))
Szia!Nagyon ismerõs a helyzeted.Én 23 leszek idén.Idáig valahogy elkerült a szerelem.Nem tudtam mi volt a baj, velem talán.Mindenki mondta, hogy jaj de csinos vagyok stb.. miért nincs kedvesem.Mondtam nekik ezt én se tudom.Gyakran azt válaszoltam, hogy válogatós vagyok.Ami lehet igaz is.Nemrég talált meg az elsõ szerelem, persze otthagyott a volt barátnõje miatt.Nagyon rossz volt, ismét úgy éreztem senkinek nem kellek.Hozzáteszem már odáig mentem, hogy neten ismerkedtem.Kicsit segítet, mert ezelõtt nem mertem fiú elõtt megszólalni sem.A gátlás kicsit megszûnt.Most februárban pedig váratlan fordulat történt velem.Megismertem ugyancsak neten egy srácot, akivel elõször csak beszélgettem, azt se tudtam hogy néz ki.Hihetetlen volt a felismerés, hogy azonos hullámhosszon vagyunk, azonos értékeket vallunk.Beleszerettem és õ is megszeretett, bevallotta õ már az elsõ levélváltáskor.Olyan hihetetlen volt, néha még ma is elgondolkodok tényleg és igen, végre álmaim férfija.Nem bántam meg hogy nem volt idáig senkim, az elõtte lévõvel nem volt semmi komoly.Nem vesztesz semmit, ha vársz, de segíthet egy kis változtatás a külsõdön.Új frizura, új ruhák, és járj társaságba.Mosolyogj sokat.Érezd jól magad a bõrödben és hid el hamarosan rád talál a szerelem.A gátlásaid pedig szépen feloldódnak egy megértõ társ mellett.Nekem is sokat segített a kedvesem már.:-)
Két évvel idõsebb vagyok nálad, velem is ez (volt) a helyzet. (Senki sem értette, miért nincs senkim, hiszen elég sok próbálkozó volt). Most alakulgat valami, és nem azért, hogy legyen valakim, hanem, mert én szeretném így. Valami megfogott benne. Én is nagyon sokszor feltettem magamnak ezt a kérdést. És mindig arra jutottam, hogy talán a tökéleteset kerestem. Aztán rájöttem, hogy olyan nincs. Nem érzem úgy, hogy lemeradtam valamirõl, sõt akik tudják, hogy mi a helyzet, büszkék rám.
Szia! Én most leszek 20 éves a nyáron. Nekem most van az elsõ kapcsolatom, ami 4 hónapja tart. Elõtte én is úgy éreztem, hogy lemaradtam valamirõl, valami kimaradt az életembõl, de mostmár tudom, hogy jól döntöttem, hogy semmit sem kapkodtam el. Biztos vagyok benne, hogy neked is lesz barátod... úgyis jön a tavasz meg a nyár, dúlnak a hormonok meg minden :) Ne keseredj el, hidd el, nem maradsz le semmirõl! Nem kell a mai tinikrõl példát venni, lehet, hogy pont õk azok, akik rosszul csinálják a dolgaikat (de ezzel nem szeretnék senkit sem megbántani).
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat! :) Sajnos hozzám kevesen közelednek, de ez csak és kizárólag az én hibám: amint vki kedvesebben szól hozzám, tüskéket növesztek, és visszahúzódom. Néha úgy érzem, ezt az egész "párkapcsolatosdit" nem nekem találták ki, és talán nincs is olyan, aki szeretni tudna engem... Nagyon bénán tudok viselkedni, ha vki közeledik! :( Ugyanakkor akarom is, hogy közeledjenek, hiszen "ideje lenne". Csak van egy kis félelem bennem, hogy esetleg nagyot csalódom.
Ha téged ez vigasztal: Én 28éves vagyok és régóta nincs senki a láthatáron. 23évesen még nem volt semmilyen kapcsolatom.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Vissza akarom szerezni exbarátnőm. Így működhet?

exbarátnőm, az osztálytársam, mindketten 17 évesek vagyunk.2 hónapja szakítottunk, ami tulajdonképpen inkább csak ilyen "szünettartás-szerű szakítás".

Nemrég úgy alakult, hogy együtt töltöttünk egy estét, kajáltunk, elmentünk táncolni oda, ahova régen közösen jártunk, söröztünk, hazakísértem. A táncórán, ahol már rég nem voltunk, mondta az oktató, hogy nyugodtan nézzünk vissza mikor gondoljuk. Ezután volt egy osztálybuli, ahol vele keveset táncoltam, többet foglalkoztam más lányhaverjaimmal. Neki ettől nagyon szar kedve lett, sírt is, de azt konkrétan nem mondta miért, de nem nehéz összerakni, hogy miattam.

Arra gondoltam, hogy elhívnám táncórára, mivel hiányzik a tánc, és múltkor is nagyon jól éreztem amgam vele, és sokat jár a fejemben az az este. Elnézést kérek a buli miatt, és elmondom neki, hogy azért nem foglalkoztam vele annyit amennyit szeretett volna, mert nekem idő kellett, hogy átgondoljam ezt az egészet, nem akartam hogy egy buliban túlfűtve olyat csináljunk, amit nem is igazán akarunk, nem akartam neki ezzel ártani. Elmondom neki, hogy hiányzik, mint társ. Reakciótól függően esetleg meg is csókolom. Ez így beválhat? Vagy ez egyszerre sok?

8

A "mit szeretsz bennem" kérdésre mit lehet válaszolni? Ti mit szoktatok, ha ezt kérdezi tőletek a párotok?

12

Fiúk, ha a kiutaznátok 10 napra külföldre, és közben nem lenne lehetőségetek beszélni a barátnőtökkel, mi az amit egy lány tenni vagy mondani tud, ami után érzitek hogy nincs szügségetek másra?

Oké ez igy elég hülyén hangzik,de remélem értitek a szitut:D

6

Emiatt elhidegülhet tőlem?

A barátommal már négy éve együtt vagyunk. Manapság egyre többet vitázunk, mert én szenvedélyesen rajongok a katonai repülőgépekért és amikor van egy kis szabadidőm, akkor maketteket rakok össze, vagy repüléssel/repülőgépekkel kapcsolatos könyveket olvasok. De ez szerintem sose ment eddig a mi kapcsolatunk rovására. Tehát vele is sokat vagyok, és szerintem nem igaz, hogy ő vele már nem vagyok annyit. De ez őt valamiért egyre jobban zavarja és nem tudom hogyan szervezzem meg a dolgokat.

1

Hogyan lehet elfelejteni valakit akit szeretünk? Mit kell ahhoz tenni, hogy végbe menjen? Tudom, hogy ki kell vernem a fejemböl, de nem megy, köszönöm a tanácsokat! A legnagyobbik gond az, hogy csak "sajnálatból" érdeklödött

3

Ez mennyire észrevehető?

Ha egy srác aki most csókolózik először,megcsókol egy lányt aki már csókolózott.Akkor azt észre veheti a lány könnyen hogy most csókolózott először?(A lány nem sokszor csókolózott még)

2

Barátságból szerelem lehetséges? A többi lent

Van egy lány (18) akivel jól elvagyunk a baráti társaságban is egyszer el hivtam egy talira az elejèn mind ketten zavarban voltunk de aztàn mind a ketten feloldodtunk. Jol elvoltunk sokat bészélgetünk meg pizzàztunk egyett. Aztán meg egy óráig beszélgetünk még. Utánna elbucsuztunk. Ez most mi lehet bimbozó szerelelem lehet? F(19)

4

Csajok ti mit szólnátok ha a barátotok egyszercsak elkezdene korrektort esetleg alapozót is használni?

Életkort is írjatok!

15

Szerintetek van még értelme?

Nos a helyzet az, hogy kb. 2 hónapja szakítottam a volt barátommal. 1 évet és 1 hónapot jártunk. Eleinte nem akartam vele járni, nem tudom, de nem foglalkoztam vele. Az után elkezdtünk beszélgetni, egyre többet, hivogatott, egyszer-kétszer visszautasítottam, hogy nem szeretnék kapcsolatot, de mivel sokat beszélgettünk, meg minden, valahogy mégis megpróbáltam vele mert szimpatikusnak tűnt. Lassan beleszerettem, azt hittem tényleg ő az igazi, hisz odavoltam érte, nagyon megszerettem, férfit láttam benne. De kb. egy fél év után észrevettem, hogy nagyon féltékeny, évfolyamtársaimmal ha beszéltem (fiúkkal) akkor mindig megszólt, vagy mindig a munkahelyére kellett elmenjek hozzá, hogy lásson s egy ideig mentem is, meg próbáltam alkalmazkodni nem szóltam semmit. El kezdett kisajátítani, amúgysem jártam sehova, de ha nem csak vele foglalkoztam kiakadt. Kiakadt, hogy ha vele vagyok ne beszéljek másokkal, hanem vele foglalkozzak. Pedig vele foglalkoztam, de nem tudom, nem volt neki elég. Pár hónapon keresztül ez volt, s tűrtem, mert majd változik ez gondoltam, de csak rosszabbodott. Már nem volt olyan mint az elején. Ha hozzám jött haza, akkor ha nem vártam, vagy nem mentem elé a buszhoz megszólt, ha egyes családtagjaim hívtak telefonon mikor nála voltam, akkor is rámszólt, hogy tegyem le. Elég sokat gondolkodtam, meg ettem magam ezen, hisz szerettem őt, de megváltozott, leláncolt, pedig nem jártam másokkal el, de neki ez is sok volt, hogy néha otthon szerettem volna aludni s nem nála. Néha szükségem volt egyedüllétre, mert nem hagyott időt hogy hiányozzon, mert egész nap csak SMS-eket küldött, s ha nem írtam vissza (mert órán voltam) leszólt, hogy miért nem válaszolok, de mindig ez volt. Ezt megelégeltem, s bár hosszabb vívódás után szakitanom kellett vele. Õ volt a második párom, de nem bírtam, hogy lekötött ennyire, hogy nem tudtam vele menni komolyabb társaságba mert ő más személyiség, bulizósabb, úgymond kevésbé kulturált. Nos amióta szakítottunk, azóta mind próbálkozik, meg kérlel, hogy béküljünk ki, hogy ő megváltozik, rájött min csúszott el, és tudna javítani stb. De valahogy nem tudok már bízni benne, hisz nem egyszer szakítottunk már (rövid időre) az év alatt. Szerintetek változna? Igazából nem tudok hinni ebben. Próbálnám elfelejteni, tovább lépni, ismerkedni s élni az életem, de mindig ír. Én speciel nem hinném, hogy működne, s szerintetek ?

4

Ha az önsajnálás a legférfiatlanabb dolog, akkor az emósoknak miért van barátnőjük?

Sokan mondják itt, hogy nincs olyan csúnya ember, akinek ne lenne párja meg hogy a nők nem a külsőre mennek és ebből levezetik az okosságot, hogy azért nincs az itteni kérdezőknek barátnőjük és nem kellenek senkinek, mert önsajnálók és síránkoznak.

Akkor olyanoknak miért van, akik még az ereiket is felvagdossák akkora világfájdalmuk van? Ez üti az egész gondolatmeneteteket, nem?

17

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!