Találatok a következő kifejezésre: 21 vagyok, hétköznapokat koliban töltöm (1 db)

21 vagyok, a hétköznapokat koliban töltöm. Ott vannak a barátaim, hétvégén pedig itt van mellettem a családom. Ennek ellenére egyedül érzem magam, ha nincs velem a barátom. Miért fordulok be ennyire?

Márpedig neki is kell otthon lennie, ami 100 km-re van t?lem. Tudom, hogy nem lehetünk együtt állandóan, de ha nincs velem képes vagyok befordulni, nem tör?dni, nem beszélni senkivel, csak tényleg a minimumot. Csak rá tudok gondolni. Tudom, hogy elhagyom magam, de egyszer?en nincs er?m összeszedni magam. Sokszor csak sírok, apróságokon is, de nem mondok el senkinek, mi a problémám. Tudom, hogy rosszul állok a dolgokhoz, az eszemmel felfogom, hogy ez nincs rendjén, de az érzelmeim ellen nem tudok mit tenni. Ez már depresszió? Mit tegyek ellene?

Legjobb válasz: Én is hasonló helyzetben vagyok, mint te. Eljöttem otthonról egyetemre, ami 150 km-re van. Megismerkedtem a mostani párommal, minden nagyon jó vele, nincs panaszom. Viszont nekem már vége a félévnek, a vizsgáknak is, és hazaköltöztem. A párom viszont ott dolgozik tovább és csak hétvégenként tudunk találkozni. Ez az elsõ hetem nélküle. Próbálom magamban tartani a lelket. Tényleg ne hagyd el magad. Keress nyárra valamit, amivel elfoglalhatod magad, amíg nem tudtok talizni. Ha hiányzik a párod, akkor írj neki egy smst (nekem már az is sokat segít). A lényeg, hogy találj valami olyan elfoglaltságot, amit szívesen csinálsz... úgy az idõ is gyorsabban telik.

Én is hasonló helyzetben vagyok, mint te. Eljöttem otthonról egyetemre, ami 150 km-re van. Megismerkedtem a mostani párommal, minden nagyon jó vele, nincs panaszom. Viszont nekem már vége a félévnek, a vizsgáknak is, és hazaköltöztem. A párom viszont ott dolgozik tovább és csak hétvégenként tudunk találkozni. Ez az elsõ hetem nélküle. Próbálom magamban tartani a lelket. Tényleg ne hagyd el magad. Keress nyárra valamit, amivel elfoglalhatod magad, amíg nem tudtok talizni. Ha hiányzik a párod, akkor írj neki egy smst (nekem már az is sokat segít). A lényeg, hogy találj valami olyan elfoglaltságot, amit szívesen csinálsz... úgy az idõ is gyorsabban telik.
Sszió! Szerintem az lehet a baj, hogy túlságosan hozzászoktál a barátodhoz. Ez alapjába normális, hogy nagyon hiányzik.. az is, ha majd' belepusztulsz. De muszáj tudatosan is élned egy kicsit! Tudnod kell, hogy ez is szerelem, mikor nincs veled. Nem tudom, vhogy próbáld meg úgy érezni, hogy .. . akkor is veled van, csak épp nem fizikailag, hanem lelkileg. Próbáld meg messzirõl is érezni ezt a szerelmet, próbálj tõle távol is boldog lenni! Nekem nemrég a barátom elutazott jó messzire, 2 hétre, és amíg nem volt itt, egyik nap úgy éreztem.. boldog vagyok. Alapjába véve sokszor vagyok boldog, de ugyebár ez mindig csak pár óra. De azért ez nem volt semmi, ugyanis alig tudtunk beszélni. De valahogy úgy éreztem.. milyen jó , hogy van nekem! És h ez épp elég.. mert szeret, velem van, minden jó. Próbálj másra koncentrálni, és másban is meglátni a szépet! Légy nyitottabb, általába nem végzõdik csalódással! Biztos nem olyan unalmas a családod... :) Leld meg az életben máshol is a szépet, különben nagyon rossz lesz, ha egyszer el kell engedned! Gondolj arra, hogy ha valami nem jó, akkor legalább élvezni próbáld meg .. attól nem lesz jobb egy fokkal se, ha még a hozzáállásod is olyan, h semmi kedved.. tudod, "ha már ott kell lenni valahol, akkor legalább próbáljuk meg élvezni" Sok sikert!
Szia! Próbálj többet lenni olyan közösségben, ahol jól érzed magad. Próbálj ki valamilyen sportot, klubbfoglalkozást, elmehetsz tanfolyamokra, ami érdeklõdésednek a legjobban megfelel. Az önismereti tanfolyam is segíthet, hogy mennél jobban magadra lelj! Az én párom 220 km-re van tõlem mi csak hétvégéken láttuk egymást majd egy évig, volt hogy nem is tudtunk találkozni minden héten. Ha aktívan töltöd a napjaidat, könnyebben múlik az idõ. A párkapcsolat szuper dolog, de ugyanilyen fontos hogy a közösségben és akár magadban is jól érezd magad. Sok sikert kívánok!


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Vajon mitől lehet, mi a bajom, téveszme, vagy skizofrénia?

Lenne egy problémám, bár kicsit őrültnek hangzik. Nagyon ritkán és csak párszor volt ilyen, nem tudom, hogy írjam le, vagy, hogy magyarázzam el, de olyan érzésem van, pl ma is boltban voltam, olvasgattam az ételen való leírásokat, aztán anyukám hozzám ért mert látta a régi orvosomat, hogy nézzem ott vannak ők is, de úgy megijedtem hirtelen, olyan szörnyű érzésem lett, hirtelen nem tudtam, hogy most tényleg itt vagyok vagy ez csak álmodom és igazából meg sem történik, de nagyon "homályosan" és "torzultan" láttam a valóságot, fogalmam sincs, hogy fogalmazzam meg..skizofrénia lenne vagy paranoia?

Ne haragudjatok, csak feltételezem persze nem tudom milyen lehet valójában a skizofrénia..

5

Van itt olyan aki paranoiás (vagy skizofrén) lett a fűtől?

Lenne szíves nekem leírná történetét, tapasztaltait, ha megkérhetem, köszönöm:) Nagyon érdekelne

10

Szerintetek depressziós vagyok?

Tényleg nem tudtam, hogy ébren vagyok-e vagy álmodom, de annyira szörnyű álmom, vagy vízióm volt, hogy sírva ébredtem és a lepedőt is kirúgtam magam alól. Ez előtt soha nem volt ilyen. A lényeg az, hogy nagyon borzalmas volt. Úgy kezdődött az álmom, hogy egy utcán mentem fényes nappal és éppen egy buszmegálló mellett mentem el, amikor lassan egy férfi elhajtott mellettem egy nyitott tetejű kocsival és egy hang jött felőle, mintha fékezett volna. Nem volt rendszáma, de ahogy elhajtott iszonyatos félelem lett úrrá rajtam és visszakiabált, vagy nem is kiabált, hanem inkább suttogott, de nagyon jól kivettem, amit mondott: nem menekülhetsz, hamarosan érted jövök. Hirtelen máshol lettem. Egy faluban, ami nagyon modern volt mindennel felszerelve (oda gyalogoltam, vagy valahogy oda jutottam) és egy kis kápolna volt a szélén. Az út végén gondoltam megpihenek és mivel nem vagyok nagy vallásos így bementem szétnézni. Egy nagy gyerek csoport volt ott néhány nevelővel, éppen tanultak, valamilyen karácsonyi műsort. A mellkasomig érő gyerekek körbe-körbe járkáltak a próba alatt míg én figyeltem őket az egyik padból. Nagyon ügyeskedtek, hogy minden rendbe legyen. A levegőt finom gyertyaillat töltötte be és én csak figyeltem, ahogy a kis kezek remegve tartják a gyertyákat közben lábujj hegyen pipiskedtek. Nem tudom, hogy mennyi idő telt el, de kint már besötétedett. Mikor a bejárathoz mentem (tovább akartam indulni) ismét ugyan azt a suttogást hallottam és a férfit az egyik padnál láttam (fekete hajú, zöld szemű, barna bőrkabátot és farmert viselt a cipőjét nem láttam). Ugyan az volt, aki az autóból is szólt). Ezen kívül még azt is mondta, ha kimegyek akkor vele kell, hogy menjek és akkor nem lesz visszaút. Így bent maradta, de annyira megijedtem, hogy a szívem majd kiesett a helyéről. Felébredtem és minden rendben volt. Lehetséges, hogy láttam a saját halálomat? Inkább ez a depresszió jele lehet, ha már valaki ilyet álmodik, vagy képzel.

3

Mi a véleményetek a velem történtekről (pánik, depresszió)?

Néhány éve elájultam egy nyilvános helyen. Rettentően cikinek éltem meg, ahogy az emberek engem néznek, olyan gyengének éreztem magam és sebezhetőnek. Ezt nagyon nehezen tudtam feldolgozni, kb. 2-3 évig folyamatosan attól rettegtem, hogy megismétlődik valahol, buszon, villamoson, boltban, utcán. Állandóan a menekülési útvonalakat kerestem, hogy ha kezdeném rosszul érezni magam, mielőbb eltűnjek az emberek szeme elől, vagy legalább ne legyek feltűnő helyen, ahol sokan látnak. Két évig egyetemre jártam az egyik legnehezebb szakra, ami létezik. Túlhajtottam magam, volt, hogy éjszaka is tanultam, keveset is aludtam, nem étkeztem rendszeresen. Aztán rájöttem, hogy nekem ez nem megy, és otthagytam az egyetemet. Nem sajnáltam, hogy így történt, mindezek ellenére szerettem oda járni. Ezután volt egy kisebb műtétem, amit helyi érzéstelenítéssel végeztek, végig rettegtem, mert parázok a vértől. Ezután két-három héttel ültem a szobámban, neteztem és hirtelen nagyon rosszul lettem. Pánikrohamom volt, gondolom ettől a hosszú pszihés megterheléstől, amit átéltem, de akkor ezt még nem tudtam. Azt hittem a szívemmel van baj, ezért csináltattunk egy ekg-t, meg vért vettek. Ezután egy-két nappal úgy kezdtem érezni magam, mintha kívülről nézném a világot, és depressziós lettem. Az első hónap maga volt a pokol, de aztán új sulit kezdtem, új közösségbe kerültem, és hétről hétre kezdtem jobban érezni magam. Egy évig sokkal jobban éreztem magam, aztán újra jöttek a problémák, egyedül voltam, magányos és megint lecsúsztam. Ekkor voltam pszichiáternél, aki Frontint meg antidepresszánst írt fel. A Frontint szedtem egy ideig, az antidepresszánst viszont nem. Így megint jobban lettem. A pánik viszont már elmúlt, a rosszulléttől nem félek, a vért is jobban bírom, nincs halálfélelmem se. Viszont ha otthon vagyok egyedül megint depisnek érzem magam, ami elmúlik ha társaságban vagyok. Ezért is gondolom úgy, hogy a magánytól vagyok most már depis, nem a kimerültségtől, mint anno, mert egyáltalán nem úgy élem az életem, ahogy szeretném, és most még változtatni sincs lehetőségem egy darabig. Rettenetes szeretetéhségem van, de ezt most nem kapom meg senkitől. És szorongok attól, hogy soha nem lesz senkim. Azt sem tudom hol ismerkedhetnék, mert a barátaim messze laknak tőlem és egyedül hova mehetnék?
Nem várom gyógyszerektől a javulást, mert az nem oldana meg semmit.
Így külső szemlélőként, hogy látjátok a helyzetem?

4

"Normális" hogy semmit sem tudok napok óta enni az antidepresszánstól?

El fog múlni?

6

A barátnőm pengével vagdossa magát (kezeit, melleit, hasát). Azt mondja, hogy jó érzés amikor megvágja magát, boldog lesz tőle. Mi a véleményetek erről? Ez milyen betegség?

8

Van itt pszichológus, pszichiáter vagy hasonló?

5

Számitógép függő vagyok, hogyan tudok leszokni?

Számítógép függő vagyok, hogyan tudok leszokni?
Már pár éve minden szabadidőmet(ami elég sok) a gép előtt töltöm. Sajnos ez idő alatt elvesztettem a legtöbb barátomat és az önbizalmam. A suliból hazaérve mindig egyből a géphez megyek ebéd után és képes vagyok estig játszani/szörfözni. Hétvégén is egész nap a gép előtt vagyok.

7

Jártatok már úgy, hogy egyszerre két pszichológushoz jártatok? Ha igen miért? Mi a véleményetek erről?

5

Éjszakánként alig tudok elaludni. Mit tegyek?

Kislányom, 2 éves, 8 és 9 között alszik el, addig igényli, hogy vele legyek. Miután elaludt dolgozok egy kicsit még a gépen, de fél 11-nél tovább semmiképp nem tudok, mert már nagyon álmos vagyok, eltudnék aludni a számítógép előtt. Kikapcsolom, lefekszem, és mintha kiverték volna az álmot a szememből. Ne tudok elaludni sokáig, néha kimegyek a konyhába inni egy kis vizet, és látom hogy már éjfél elmúlt, egy órához közelít az idő.
Ha fekszem az ágyban csak szorongok, jár az agyam mindenen, tanulás, pénzügyek, gyermekem jó léte. Gombóc lesz a torkomban, gyomromban, feszült leszek és egyszerűen nem tudok elaludni.
Mit tegyek? Gyógyteák? Nyugtatók?

3

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!