Találatok a következő kifejezésre: 21 éves vagyok (617 db)

21 éves vagyok és félek terhes vagyok. Folyamatos védekezés mellett mégis hogyan? Mai teszt eredménye pozitív. Én nem akartam még teherbe esni! Abortusz? Mi, hogyan? Félek! :- (

Most van május els? harmada, április 20. körül kellett volna megjönnie... Általában késni szokott, sose pontos.. Elkezd fájni a cicim (3-5 nap), ennek elmúlása után még +2-5 nap és meg szokott jönni... Szóval átlag 7-10 napokat szokott késni... Most viszont még mindig kicsit fáj a mellem, és már baromi ideges voltam, így csináltam egy tesztet és pozitív lett!!!! Vettem egy másikat is, azt majd holnap megcsinálom újra... Félek nagyon! Reggel már az összes könnyem szerintem kisírtam, egyedül a párom tudja.... Semmiképp nem akartam ilyen fiatalon még babát!!! Még nem fejeztem be az egyetemet, nincs meg a megfelel? anyagi hátterünk a párommal... Óvszerrel és ken?csökkel, kúpokkal is szoktunk védekezni, ezért nem is értem!!! Kérlek adjatok tanácsot, mitév? legyek??? Mennyi most az abortusz? Hol végzik Budapesten? Nagyon fáj?? Altatásban végzik? Nincs tabletta, ami segíti a méhfal leválását? Vagy injekció?? Párom próbál humorosan vigasztalni, de ? is nagyon ideges... :(

Legjobb válasz: Szia! 21 éves vagyok, a kisfiam 2 hetes.Másodikos vagyok a fõsulin nagyon megijedtünk a párommal,mihez kezdjünk fõiskolásan,alkalmi munkával.Nem egyszerû helyzet az biztos,de sosem tudtam volna bántani azt a kicsi lényt.És most,ha ránézek a gyönyörû kisfiamra összeteszem a két kezem,hogy így döntöttem, a fõsulit folytatom mellette.21 évesen nem vagy már kislány,az egyetemet egyéni tanrenddel is folytathatod,vagy halasztasz.Sztem jól gondoljátok meg,hogy tényleg el akarjátok-e dobni magatoktól a leendõ gyereketeket.Nagyon nagy ajándék egy gyermek,még ha nem is egyszerû feladat,nekem sem egyszerû fõleg így az elején,de nagyon sokat segítenek a szülõk és a párom.nekünk sincs túl sok pénzünk,de az biztos,hogy nem szenved hiányt.Babadolgokat használtan is vehetsz vagy ha van ismerõsöd rokonod akiknek van kicsi gyermekük azok is tudnak segíteni.Vagy ha nagyon nem akarod keresel egy szeretõ családot akiknek nem lehet gyermekük és örökbe adod.Hidd el az abortusz nem jó megoldás,könnyebb út de nem a helyes.Kitartást,és szorítok,hogy jó döntést hozz.

Szia! 21 éves vagyok, a kisfiam 2 hetes.Másodikos vagyok a fõsulin nagyon megijedtünk a párommal, mihez kezdjünk fõiskolásan, alkalmi munkával.Nem egyszerû helyzet az biztos, de sosem tudtam volna bántani azt a kicsi lényt.És most, ha ránézek a gyönyörû kisfiamra összeteszem a két kezem, hogy így döntöttem, a fõsulit folytatom mellette.21 évesen nem vagy már kislány, az egyetemet egyéni tanrenddel is folytathatod, vagy halasztasz.Sztem jól gondoljátok meg, hogy tényleg el akarjátok-e dobni magatoktól a leendõ gyereketeket.Nagyon nagy ajándék egy gyermek, még ha nem is egyszerû feladat, nekem sem egyszerû fõleg így az elején, de nagyon sokat segítenek a szülõk és a párom.nekünk sincs túl sok pénzünk, de az biztos, hogy nem szenved hiányt.Babadolgokat használtan is vehetsz vagy ha van ismerõsöd rokonod akiknek van kicsi gyermekük azok is tudnak segíteni.Vagy ha nagyon nem akarod keresel egy szeretõ családot akiknek nem lehet gyermekük és örökbe adod.Hidd el az abortusz nem jó megoldás, könnyebb út de nem a helyes.Kitartást, és szorítok, hogy jó döntést hozz.
Ha abortuszon gondolkodsz akkor vedd számításba ezt is: 20 évesen volt 1 abortuszom és velem jól elbántak. Rosszul rakták fel a Laminariát(méhszájtágító) és levételkor átszakították a méhfalamat. Így a 10 percesbõl 50 perces mûtét lett. Átfúrták a köldökömet, hogy felfújják levegõvel mert csak így fértek hozzá, hogy összevarrják. A köldököm körül 4 kampóval tartották a hasam de mivel kapkodtak az egyik kiszakadt a bõrömbõl. Aztán mivel túl gyorsan túl sokat fújtak belém összeesett a tüdõm, így lélegeztetni kellett... Mikor felébredtem össze-vissza voltam kötözve, jódozva, fájt mindenem és 3 órán keresztül nem jött oda senki, hogy elmondja mi volt. 1 hétig voltam kórházban, 3 napig fel sem bírtam kelni... Katéter, infúzió, láz stb... A fogadott dokim szerint ez elõfordul... Most 25 éves vagyok, 27hetes kismama de még mindig nem tudtam feldolgozni azt az "élményt". Valószínûleg már nem is fogom... Nem javaslom!
Nem akarlak lebeszélni semmiröl de rábeszélni se, de gondolkodjatok el a pároddal hogy nem -e lenne jobb megtartani.Az anyagi dolgokat esetleg megtudnátok beszélni a szüleitekkel.lehet ha elveteted a babát, soha nem lesz nyugodt a lelkiismereted, és egy pár év múlva majd azon kapod magad hogy számolgatod, hogy most ennyi idös lenne, ennyi hónapos lenne a kisfiad, vagy a kislányod.Ezt nagyon meg kell gondolni.És ha le is pontozol, vagy pontoznak, szerintem igenis gyilkosság egy gyermek megölése.Bocsi ha durva voltam.Üdv:32 hetes km
Szerintem nyugodj meg, nincsen semmi baj! Üljetek le és beszéljétek meg a pároddal hogy megtartjátok e a kisbabát. Mert azért hidd el hogy mindig van megoldás, anyagilag is. Ráadásul amíg pici nem kerül olyan sok pénzbe, lehet venni ruhácskát használtan, stb. A sulit pedig be lehet fejezni gyerek mellett is! A családod is biztosan segítene! Ha mégis az abortusz mellett döntesz, akkor elõször is a nõgyógyász után, el kell menni a családsegítõbe akik engedélyezik az abortuszt, befizetni a csekket (kb. 26 ezer forintot)utána kapsz idõpontot a mûtétre. Maga a mûtét nem fáj, csak elõtte mivel nem szültél még tágítót helyeznek fel ami fájdalmas, a lelki fájdalomról pedig ne is beszéljünk. De ez a TE döntésed! 22 éves 10 hónapos kisfiú anyukája
Te is tudod hogy a szíved mélyén nem akarsz megválni tõle egyszerûen csak megijedtél ami ilyenkor természetes. De egy kisbaba áldás már az életed része hozzád tartozik és ha eddig nem voltál képes megválni tõle és így írsz róla az azt jelenti hogy ragaszkodsz hozzá a lelked mélyén. Ha nem így lenne nem idegeskednél a veszélyesztetett terhességed miatt. Nézz mélyen magadba és tedd fel komolyan a kérdést valóban képes lennél lemondani arról a kisbabáról? Kíváncsian várom a választ ahogy szerintem mások is. Remélem a szívedre hallgatsz és helyesen döntesz.
Nem jó érzés a méreteit tudni?Én ilyenkor már úgy izgultam, néztem interneten hogy néz ki.(persze még sehogy)Remélem mégis pozitívan döntöttél.Kisbabát várni, nem rémisztõ dolog, hanem csodálatos. Nem fogod megbánni.:-) Meg mikor dobog a kicsi szive....Istenem egész nap elhallgattam volna.Ez már a tiéd!Ne légy ideges, ártasz a babának.
Most akkor mégis megtartod? Ennyire ne legyél ideges ... Szerintem azért ennyire nem idegtépõ dolog ez! :( Mármint, hogy egy kisbaba nem kellene, hogy ennyire rosszat okozzon Neked! A gyermekedrõl van szó! De egyébként miért nyílvánítottak veszélyeztetett terhesnek? Annak oka is van. Ok nélkül nem írják rá.
A kérdező hozzászólása: 10 hetes terhes vagyok, és a lapomon szerepel az a szó is a diagnózisoknál, hogy veszélyeztetett..... 28.6 mm... nincs sok idõ, de nagyon ki is vagyok lelkileg.... Jövõ héten még vizsgázom is, de szerencsére a héten nincs munkám se, szabin vagyok... :(((( Szabályos szívritmus zavaraim vannak az idegességtõl, néha kimarad egy-egy dobbanás.....
Én is lemásztam a mûtõasztalról, pedig lehetetlen helyzetben voltam. Egyszerûen nem tudtam volna hagyni, hogy az én húsom és vérem gyermekem, aki ott pihen gyanútlanul, egyszer csak kitépjék belõlem. Már a váróban úgy néztem az orvosokra, hogy na, melyik öli meg a gyerekem. (a család nyomására és kilátástalan helyzetem miatt jutottam el odáig) De a mai napig boldog vagyok, hogy õt választottam.
13:12-es! Én is ebben bízom a szívem mélyén :) Magam sem értem, de nagyon a szívemen viselem a kérdezõ ill. a kisbabája sorsát (lehet, hogy azért mert én magam is kismama vagyok) annak ellenére, hogy nem ismerem õt. :) Én hiszek a csodákban! :)
Ismerek olyat aki az utolsó pillanatban a kórházban gondolta meg magát pedig õk sem gazdagok és ott is vannak problémák persze mint mindenhol. De most van egy egy éves tündéri kisfia akit nem adna oda semmi pénzért. Nem azt mondom hogy te is meggondolod magad ez a te dolgod de ki tudja talán mégis.
A kérdező hozzászólása: Nem azt mondom, hogy anyum döntött helyettem, de neki ez volt a véleménye, hogy most egyáltalán nem alkalmas sajnos az idõpont, mert sem anyagilag nem állunk úgy, sem pedig mert nincs meg a megfelelõ körülmény egy babának... Egyetem, munka... nem megy...:( Hétfõn megyek laborra, és utána ultrahangra.... És tényleg a felháborodásotokat nem arra értettem, hogy valaki esetleg "nekem nem tetszõ" kommentet írt, hanem hogy akik az abortusz ellen vannak, azokat esetleg bánthatja, ill. zavarhatja/felháboríthatja a döntésem... Köszönöm a válaszokat, a továbbiakkal kapcsolatban néha jelentkezem... Nehéz döntés, félek is és lelkileg is megvisel - és meg is fog viselni...
Én nem célzásnak írtam hogy itt ítélkezne bárki is csak úgy általánosságban. Egyébként én is kismama vagyok és nagyon sajnálom hogy így alakult.
Az utolsó válaszoló milyen szépen leírta.Jó volt olvasni.És tényleg érdekel hogy döntöttél.
A 10. hétre a magzat összes létfontosságú szerve kialakult, és megkezdik összehangolt, közös mûködésüket. A babának most már felismerhetõ ujjacskái és lábujjai vannak, amely megmagyarázza az ütések és rúgások folyamatos áramlását onnan lentrõl. A kicsi csontváza elkezd nõni és keményedni. Már az ultrahangon is láthatod, ahogy a kis akrobatád hadonászik a kezeivel és a lábaival. Egy abortusz 10-11 hetes magzatnál már súrolja a lélektani határt és az orvosokat is megviseli. Nagyon drukkolok, hogy ne oltsd ki az életét!
A kérdező hozzászólása: Nagyon szépen köszönöm az utolsó válaszolónak... Magam is -kérlek higyje el mindenki- megtartottam volna, HA másképp alakulnak a dolgok. Pont tegnap esett szóba a párommal a téma... A héten is akkora probléma kerekedett a magánéletünkben -szerencsére nem a párkapcsolatunkban-, hogy lehet ki kell perkálnunk 800.000 Ft-t (de mégis mibõl????), mert átvertek, becsaptak, utolsó pillanatban visszamondtak egy szerzõdést, aminek mi isszuk meg a levét...... :( Még büntetõeljárás is indulhat a szerelmem ellen, pedig mi abszolút nem vagyunk relevánsak a szerzõdõ felek közötti konfliktusban, csupán mint meghatalmazott járt el a párom. Mindegy is, nem idevág. Egyszerûen ameddig nincs olyan állásunk, ami biztosítja nem csak kettõnk, hanem egy harmadik személy BIZTOS megélhetését is, addig képtelenek vagyunk fedezni a költségeket és vállalni egy gyermeket, mert mint említettem, senki, de senki nincs mellettünk. Segélybõl meg nem lehet megélni. Persze, tudtam hogy meg fogom bánni, de én azt bánom, hogy nem volt lehetõség rá, nem volt ki támogasson, hogy tudjam vállalni a terhességet, egy élõlény felnevelését, sajnálom, hogy ez lett a vége. Most lehet mondani, hogy pedig mennyien vannak, akik örökbe fogadták volna, mert évekig próbálkoznak, és mégsem sikerül, nekem meg egy "baleset" = védekezés ellenére sikerült... Lehet ez viszont meg már önzõség, de aki belõlem és a páromból "jött létre", az az enyém, miénk. Viszont mi a nagyobb önzõség? Elvenni egy életet (mert nincs itt az idõ), vagy kihordani, odaadni és megmenteni egyet? Ennél a gondolatnál magam is összezavarodom... Igen, ha 9 hónapig hordok egy kis apróságot a szívem alatt, akkor igenis legyen az enyém! Én éreztem (érezhettem volna..:( ) az elsõ rugdosását, én keltem-feküdtem vele, én tápláltam, én...én...én... Én VÁLLALTAM! És adjam oda valakinek a szerelmünk gyümölcsét? Nem lennék képes rá, bizonyára akkora lenne a kötõdés, hogy inkább adnám el minden ingóságom, vennék fel hiteleket, csak hogy ENYÉM lehessen... Most is össze vagyok zavarodva, mondhatjátok rám, hogy önzõ dög vagyok, aki egy élet felett ítélkezett.... De kérlek titeket, akik rosszat gondoltok felõlem... kicsit gondolkodjatok egy fiatal lány fejével, akinek tényleg-tényleg még semmije sincs.... :( És igen, borzalmas dolog, hogy védekezés ellenére ilyen megtörtént! Iszonyatos ez a tény! Nem véletlenül használtunk ilyen-olyan szereket ellene, még nem volt itt az ideje a terhességnek! Életünk elején járunk, próbálunk megállni a saját lábunkon, próbálunk kialakítani egy életet, amibe majd belefér egy harmadik emberke is. De mire ez sikerül, még évek hosszú munkája lesz. Ha majd sikerül, akkor a hab a tortán, szerelmünk megkoronázása lesz egy pici baba vállalása....
Szija! Én teljesen megértem a döntésedet, ahogyan azt már korábban is írtam én nem ítéllek el. Bár abortuszellenes vagyok de ezek olyan indokok amelyeket megért az ember, mindenki akkor ítélkezzen ha már járt a másik cipõjében. Egyszerûen csak sajnáltuk, hogy így alakult, ne értsd félre, szerintem nem bántani akart! Én 19 évesen estem teherbe mi is nagyon-nagyon rosszul állunk és nagyon nehéz, most a nyáron egy csomó jövedelemtõl elfogunk esni, a párom egy mûtéti beavatkozás miatt egyelõre nem tud dolgozni és így nagyon nehéz. Én is megkapom mindenkitõl, hogy korai és, hogy elrontom az életem de én vállaltam még akkor is ha nehéz. Nem tudom, hogy jól döntöttem -e én hiszem, hogy igen de, hogy menni fog -e az akkor dõl el ha megszületett! Kitartást Neked és most már felesleges bánkódnod vagy bûntudatot érezned. Hidd el, hogy aki volt már hasonló anyagi helyzetben az megért. Én megértelek és nagyon sajnálom!
A kérdező hozzászólása: Nevelj fel egy gyereket 0. anyagi háttérrel, úgy, hogy mindenki ellenzi a dolgot. Látástól vakulásig dolgozol, hogy legalább enni tudjatok + számlákat kifizetni. + csak a baszogatást kapod, hogy elrontottad az életed... szerintetek nekem egyszerû döntés volt?
De miért nem volt elég, hogy harmincan írtuk, hogy megbánod? Miért kellett megtenni és most megbánni?
Sajnálom én is hogy így alakult. Az biztos hogy nem lesz könnyû túltenned magad ezen de idõvel talán sikerül és még egyszer boldog anyuka lehetsz.
Sajnálom hogy így döntöttél.:-(De a babát sajnálom a legjobban:-( Remélem nem egy elkapkodott döntés volt!
A kérdező hozzászólása: Nem nagyon akarok válaszolgatni, de ennyit tényleg megérdemeltek.. Sajnos megtörtént a dolog, és a megaláztatást amit ott kaptam, sosem felejtem. Nagyon bánom a dolgot és néha sírok miatta, mert ha más (anyagi) helyzetben lennék, akkor ezer örömmel vártam volna világrajövetelét, mert mégis -ha nem is így, ekkor terveztünk-, de a párommal közös gyermek lett volna, egy szerelemgyerek......
Kedves kérdezõ! Hogyan döntöttél végül? Jól esne ha megosztanád, ha már így aggódunk érted/értetek! :-)
Én is sajnálom hogy így döntöttél.És majd te is hogy fogod bánni. De tényleg én sem értem miért anyud dönt?
Bár önzõen hangzik, de én iszonyatosan szomorú vagyok..mert szívem minden szeretetével felneveltem volna, de megértem és elfogadom a döntésedet. Sok erõt kívánok a lépésedhez. Minden jót kívánok.
12:32-es vagyok! Én nem ítélkeztem, ne értsetek félre! Csupán csak szerettem volna segíteni! :( Így kismamaként igyekszem minél több baba életét "megmenteni" :) ) Ha mással nem is legalább azzal, hogy ha itt kérdez valaki ilyen jellegû dolgot akkor én megpróbálom megmutatni Neki h miért nem az abortusz a jó döntés. De természetesen a döntés egyértelmûen az övé ... Csak sajnálom :(
Sajnos én úgy veszem ki a szavaidból, hogy te az abortusz fele hajlasz. Gondold át jól, mert lehet egy életre bánni fogod.
Szerintem is mondjátok el a pároddal együtt a szüleiknek, és gondold meg hogy mit teszel, mert lehet késöbb megbánod ha az abortuszt választod.Ahogy az eggyik válaszoló irta a suli még ott lesz, de ha másként döntessz a gyerek nem.
Hát ez nem olyan dolog amit el lehet titkolni!!!! Egy kicsit úgy veszem észre hogy te már döntöttél.Esetleg azt vártad az íróktól hogy támogassanak?Ez nem az az oldal. Mond meg a másik szülõnek is és ha tudnak segíteni, akkor már könnyebb jobb döntést hozni. Egy abortusz nem olyan hogy bemész a kórházba megcsinálják, holnap kijössz és minden happy.Ez egy megmásíthatatlan, vissza nem vonható döntés. De az iskola mindig ott lesz, bármikor visszamehetsz. Remélem úgy döntesz, hogy sosem bánod meg, bár mi lesz a vége. És ne bõgj!!Állj a sarkadra!
Én nem tudnám elvetetni a babámat. 20 évesen fogok így szülni, 1. éves egyetemista vagyok, a párom munkát keres. Nincs még elég anyagi hátterünk, és még csak nem is élünk együtt. Nem terveztük, és nem is akartunk még babát. Anyámék a hétvégén tudták meg, eléggé kiakadtak, de miután megnyugodtak, elmondták, hogy elfogadják, akárhogy is döntök. Az is nagy segítség nekünk, hogy kicsit átalakítjuk majd a házat, és párom ideköltözhet, és a babának is lesz egy kicsi szobája. Az egyetemen halasztok egy évet, aztán megpróbálom majd levelezõn folytatni, vagy még nem tudom. Én sem így terveztem, lehet hogy sokkal könnyebb lenne az abortusz, de nem tudom megtenni. Gondolj bele abba a sok fájdalomba (testi, lelki egyaránt), ami az abortusszal jár. Ha szeretni fogjátok a babát, akkor tartsd meg, a párod családjának is mondjátok el szerintem, hiszen írtad, hogy szeret téged. Biztosan tudnak valamiben segíteni. Gondold át még!
Szia! 20:04-es vagyok! Elolvastam a legutóbbi hozzászólásod és még mindig azt mondom, hogy gondold át!!! Én is kb. ekkora sokkot kaptam az elején, gondold el, 19 évesen, elsõ évfolyamosként! Én is nagyon sokat sírtam, de csak a félelmeim miatt! Amik bár megmaradtak, de igyekszem csak a babára koncentrálni! Ha bármilyen kérdésed lenne, vagy tanácsra lenne szükséged, írj nyugodtan privát üzit!!!
Szia! Én ugyan 28 évesen estem teherbe, (bár régen nekem is volt abortuszom, borzalmas!) de nekünk sincs saját lakásunk a párommal és én is fõsulira jártam, 1 évet tudtam elvégezni, amikor terhes lettem. Ikrekkel! Már megszülettek, egy cseppet sem bánom, sõt! Nagyon nagy öröm és szeretet az egész. Nehéz lesz folytatni a sulit, de muszáj, arra gondolok én is mindig, hogy sok száz vagy ezer nõ így csinálta és képesek vtak rá! De tényleg a te döntésed, jó lenne írnál, hogy mi történt veled! Ma is megcsináltad a tesztet? 11 hetes ikrek anyukája
Írd fel papírra a pro és kontra érveket, nézd át, valóban akkora probléma lenne e, vagy csak váratlan ért. Õ ott él benned már most is, és én csak és kizárólag olyan esetben okéznám le a dolgot, ha több ember élete menne tõle tönkre. Szerintem ha jó páros vagytok, megoldjátok. Nekem nagyon régen volt egy abortuszom, rettenetesen megviselt, a mai napig sajnálom. (három éves kisfiú anyukája, + 13h km)
Aki 20:04-kor írt nagyon jól leírta.Tényleg gondold át!Egyetértek vele! ha rosszul döntesz, egy életen át kísérni fog! Egy 3 éves és egy 8 hós baba anyukája.
Tedd azt amit a szíved diktál. Nyugodj meg és gondolkozz tisztán. Ez egy nagyon nehéz döntés és én nem akarlak befolyásolni. De akárhogy is döntesz azt tudnod kell hogy az életed már soha nem lesz a régi. Most még eldöntheted melyik úton indulsz el. De ha döntöttél már nem lesz vissza út és talán örökre bánni fogod. Én 20 éves vagyok és 28 hetes terhes. Nekem nincs semmim a férjem fizetésébõl élünk anyámék házában mert még nem tudtunk elköltözni. Mégis nagy szeretettel és össze tartásban várjuk a picit. Minden okkal történik ahogy az is hogy éppen most lettél állapotos védekezés mellett, lehet hogy ez a sorsod. De mint írtam a döntés a tiéd.
A kérdező hozzászólása: Igen, az elvetetés mellett vagyok inkább, mert tudom milyen kilátásaim/nk vannak jelenleg, és egyszerûen még sem lelkileg, sem "környezetileg", sem anyagiakban nem vagyok kész erre. Én legalább 26-27 éves koromig nem is szerettem volna gyereket, úgy gondoltam, addigra megteremtem az ideális körülményeket neki. De itt tényleg arról van szó, hogy egyszerûen nem vagyok még kész erre agyilag, lelkileg..... Én még szeretnék tanulni, karriert építeni, otthoniakat támogatni, hisz elõzõekben leírtam, hogy nem várhatok segítséget szinte senkitõl sem... megfelelõ anyagi biztonságot megteremteni... ez még nincs meg... :(( Félek...
Ahogy a 14.14-es is írta, minden okkal történik. Azt kérdezed, hogy lehetséges hogy védekezés mellett teherbe estél? Hát én is azt mondom, minden van valamiért. És tudod a legnagyobb igazság az, hogy ha egy baba jönni akar, akkor az jön. Ha meg nem, akkor sehogy nem jön össze. Ugyanakkor hidd el én megértem az aggodalmaidat is. Ha már titkon döntöttél az abortusz mellett, menj és csináld minél elöbb, ne szenvedjETEK tovább, ha meg rágódsz, akkor gondolkozz el ezen amin írtam-írtunk. Mindenesetre szorítok, bármi is lesz!
A döntés a tiéd itt nincs joga ítélkezni senkinek. Remélem sikerül minél elõbb rendezni az életedet és egyszer még a karodban tarthatod a gyermekedet. Sajnálom hogy így alakult. Kívánom hogy a lelki sebeid hamar begyógyuljanak. Egy 29 hetes 20 éves kismama.
Annyira sajnálom ... :( De hiszen érett, felnõtt nõ vagy miért anyukád dönt ebben helyetted? Én még csak 19 éves vagyok de akkor is megtartottam volna a babát ha Édesanyám ellenzi hiszen Õ már az én gyermekem és kitartok mellette. Õszintén ... a szíved mélyén szeretnéd ezt a babát most hogy ott van benned? Dokinál voltál már? Ultrahangon megmutatták már?
A kérdező hozzászólása: Elmondtam anyámnak, õ sem támogatta a dolgot.. úgyhogy sajnos elindul a kálvária... azt sem tudom mit meg hogy intézzek. Sajnálom, de végleges a döntésem és elnézést kérek mindenkitõl, akit ezzel esetlegesen felháborítok.
Hogy döntöttél?
Kedves kérdezõ! Nagyon aggódom érted és a babádért remélem még kettõtökért aggódhatok! :-) Majd írj, hogy hogy vagy most és, hogy végül hogyan döntöttél!! (A 24 hetes kismami voltam aki már 25 hetes:) )
Kedves 19:32-es! Nagyon köszönöm! Ez most igazán jólesett!! Valahogy mindig önzõnek titulálják az örökbefogadni akarókat mindenütt..:( pedig tíz év keserûsége nem hiszem, hogy önzésre adna okot..és ez nagyon rosszulesik azoktól az emberektõl, akik márpedig így gondolják.. Tényleg köszönöm!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm minden kedves válaszolónak az eddigi kommenteket, sokat számít nekem, hogy vannak -még így ismeretlenül is- akik saját gondjuk-bajuk mellett lélekben velem vannak... Elsõként mindenképp nõgyógyász, a továbbiakban pedig mindenképp tájékoztatlak Titeket. Most nem tudok mindenkinek személy szerint válaszolni, de ennek is eleget fogok tenni kicsit késõbb. Köszönöm még egyszer!
Én nem ismerem az elõzõ válaszolót, de! Ha már megfogant az a pici inkább add örökbe, mint elvetesd! A te lelked is nyugodtabb lesz.
Kedves Kérdezõ! Ha tényleg terhes vagy, akkor két lehetõséged van, de csak abban az esetben, ha a 12 hét még nem telt el.. Az egyik az abortusz, amelyet én személy szerint nem igen ajánlok. Veszélyeket is hordoz magában a késõbbiekre vonatkozóan is. Beszéljétek meg, hogy biztosan nem tudjátok-e megtartani és felnevelni. Ha úgy döntetek, hogy nem tartjátok meg, még mindig van lehetõség örökbeadásra is. Elsõként ne félj, próbálj higgadtan mérlegelni. Tudom nem könnyû! Fel a fejjel! :)

Nagyon gáz ha már 21 éves vagyok és még nem dolgoztam sohal?

Részben ez annak is az oka h nagyon félek nem tudok majd beilleszkedni mert suliba is kiutáltak régen a zárkózottságom miatt. Nyáron végeztem kisgyermeknevelõ okj-n ami érettségi után 2 éves képzés volt. Azóta munkàt keresek de ezzel nem tudtam elhelyezkedni meg már kételyeim vannak h nem is nekem való a gyerekek közötti munka mivel zárkózott vagyok. Novemberben végre összejött volna egy telefonos munka kórházban de mikor már kezdtem örülni jött a betegség hosszú kórházi tartózkodással. Úgy éreztem ez nem történhet meg velem és csak most fohtam fel h mit veszítettem. Lehet azért jött ez mert nem volt való nekem ez a munka de most megint ugyanott vagyok. Most lenne barátnõm ajánlása által egy újabb lehetõség de kell hozzá alap német tudás. Recepciós egy hotelben a fizetés is jó de 12 óra 2 nap szabad. Sajnos érettségi óta nem használtam a nyelvet és éles helyzetben nem hiszem h megállnám a helyem. Meg ott sokat kell beszélni és nem bízok magamba. De ha elszalasztom ezt a lehetõséget is ráadásul mindkét munkát nem én találtam hanem ajánlották megbánnám. Folyton segítenek mások lehetõségeket ajánlani én pedig félek belevágni bármibe is. Igazából azt sem tudom mit szeretnék a jövõben kezdeni magammal mi az álmom.

Legjobb válasz: az hogy 21 évesen nem dolgoztál még az nem gáz.sokan vannak ezzel így.szerintem egy csomoan még tanulnak ennyi idõsen..amúgy énis 21 vagyok de még csak feketén dolgoztam.

az hogy 21 évesen nem dolgoztál még az nem gáz.sokan vannak ezzel így.szerintem egy csomoan még tanulnak ennyi idõsen..amúgy énis 21 vagyok de még csak feketén dolgoztam.
engem 27 éves koromban vettek fel az elsõ rendes munkahelyemre, addig csak hébe-hóba dolgoztam. én is nagyon zárkózott voltam/vagyok, de belerázódsz egy idõ után. nincs mitõl félni, olyan ez, mint az érettségi, mindenki parázik elõtte, mert új dolog, meg "nagy" dolognak számít, hiába mondják az idõsebbek, hogy ez semmi, no para. szóval kb. erre gondolj, az újtól mindig fél az ember, de egyszer minden új volt, aztán mégis lett valahogy:) bátorság, elõre!
Nálam 12 éves korban kezdõdött a munka nyáron. Aztán minden nyáron dolgoztam. Késõbb rengeteg hasznát vettem ennek. Igazából, te csak folyton kifogást keresel, mit miért nem csinálsz. Ha meg se próbálod... Mert rég használtad a nyelvet...hagyjuk már, én Írországban úgy mentem ki, hogy pár szót tudtam, de bemagoltam mindent, aztán jött a többi. De ha az jó, hogy állandóan kibújsz a lehetõség elõl, akkor te tudod.
Én ismerek olyat, aki 30 és még nem dolgozott soha. Szóval nem, nem gáz. De az nagyon fontos, hogyha valaki beajánl valahova, és fel is vennének, akkor fogadd el. Mégis mit veszíthetsz? Max.próbaidõ alatt kivágnak, ha nem felelsz meg, ennyi. Bár õszintén szólva ez elég ritkán szokott elõfordulni, 3 hónap elég kevés idõ, nagyjából annyira elég, hogy a munkához való hozzáállásodat megmutasd, de még nem biztos, hogy ennyi idõ alatt teljesen be is tanulsz. A nyelvet gyakorolni kell, az nagy aduász. Egyébként egy recepción nagyjából ugyanazok a szituk szoktak elõfordulni, azokat át kell nézni, és kész. Nyilván nem a politikai híreket kell németül elmondani.
Inkább lusta vagy kedves kérdezõ! Én 16 éves korom óta folyamatosan dolgozom iskola mellett! Igaz, én rákényszerültem, de legalább mindig volt pénzem és sok tapasztalatot szereztem. Én most májusban fogom befejezni a sulit (logisztika) de ha Isten is úgy akarja, már a vizsgák elõtt fõállású úriember leszek, áprilisban kiderül. No mindegy. Nem gáz, hogy még nem dolgoztál, bár számomra fura. Szedd össze magad és ne a kifogásokat keresd hanem menj és dolgozz! Kell nyelv? Akkor leülsz és ismételsz, tanulsz. Már mindenhova kell nyelv!!! Ha meg szerencsétlenkedsz akkor ne várj semmi jót. Bocs, ha bunkó voltam, fáradtság teszi. 23 / F
Gáznak nem gáz, viszont most már meg kell tanulnod kicsit talpraesettebbnek lenni. Én is zárkózott vagyok, sokan túl komolynak és hûvösnek is találnak. Egy idõben már arra gyanakodtam, hogy szociális fóbiás vagyok, utáltam emberek közé menni, siettem haza a biztonságba. Rá kellet jönnöm, hogy így sajnos hátrányban vagyok azokkal akiknek nagy a pofájuk, mernek, kipróbálják magukat. Pedig sok ilyen ismerõsöm még annyira se értett a dolgokhoz... Arra gondoltam, hogy miért pont nekem kéne félnem? Én azt mondom, hogy a zárkózottságodra hivatkozva ne kerüld el a lehetõségeket, hanem lépj ki a komfortzónádból, így tudsz csak fejlõdni, és elérni személyiségfejlõdést. Nem kell pörgõsnek lenni, meg nagyszájúnak, ha egyszer nem vagy olyan személyiség, de meg kell állnod a helyed. Gondolj arra, hogy mások is csak emberek, nem többek nálad, és te sem vagy kevesebb.

21 éves korig csak ingyenes a nappali képzés de attól jelentkezhetek ha 21 éves vagyok?

21 éves lány vagyok szeretnék még tanulni okj képzésen de nem tudom jelentkezhetek-e még szeptemberben? Tudom nekem már fizetős lenne a tanulás.

Legjobb válasz: én is így vagyok, de a suliban azt mondták, hogy a 21. életév betöltéséig lehet nappalin tanulni, ergó mi már nem :[

én is így vagyok, de a suliban azt mondták, hogy a 21. életév betöltéséig lehet nappalin tanulni, ergó mi már nem :[
Ha betöltötted a 21-et már, vagy szeptemberig betöltöd a 21-et akkor nem mehetsz nappalira.. Viszont az esti iskolarendszerû okj 21 éves kor után is ingyenes. (én is ilyenre járok pedig már kétszer is elmúltam 21 éves)
A kérdező hozzászólása: Sziasztok! Köszönöm szépen a válaszokat! Oké, hogy esti képzésen is kapnák diákot de nekem a nappali az árvasági miatt lett volna jó :( De ha nincs más akkor megyek estire. Kár, hogy így megváltoztatták a képzést biztosan sokan jártak még így mint én.

Kb 13 hetes vagyok, most csütörtökön megyek ultrahangra. 21 éves vagyok mennyi az esély az ilyesmire meg a down kora?

Attol félek mi van, ha talál valami rendeleneséget!

Legjobb válasz: Szia. Mitõl lenne neked nagyobb esélyed erre a betegségre mint másnak.? Nyugi nem lessz semmi baj.Azért mert 21 éves vagy nem jelent nagyobb kockázatot, ha csak nem éltél valami olyan életet amit nem kellett volna.Hányan szülnek 13 évesen. Nyugodj meg a babának nem tesz jót ha stresszeled magad. Jó baba várást 37 hetes kismama

Szia. Mitõl lenne neked nagyobb esélyed erre a betegségre mint másnak.? Nyugi nem lessz semmi baj.Azért mert 21 éves vagy nem jelent nagyobb kockázatot, ha csak nem éltél valami olyan életet amit nem kellett volna.Hányan szülnek 13 évesen. Nyugodj meg a babának nem tesz jót ha stresszeled magad. Jó baba várást 37 hetes kismama
Ha így állsz hozzá, akkor kínszevedés lesz a terhesség, és még nagyobb baj is lehet. A gondolatok nagy úr, azt teszi a tested, amit az eszed diktál neki. Nem szabad ilyenre gondolni, fiatal vagy, miért lenne baj? Legy egy egészséges szép babád, és boldogok lesztek. Nem szabad annyit gondolkodni! Az esélyeid a korod miatt igen nagyon alacsonyak, nem kell félned semmitõl!
Ilyen fiatalon kicsi az esély a down kórra, én 30 múltam és totál nyugodt voltam a teszt elõtt is, meg utána is, mivel negatív lett. Mindenkinél lehet ilyen betegség, de minél fiatalabb az ember annál kisebb az esélye rá: az irodalom szerint 20 évesen minden 1600-ik szülésre juthat egy ilyen betegség, szóval átlátod, hogy ugyan elõfordulhat, de milyen ritkán. 40 év felett 100 szülésre jut egy, tehát az anya életkorával nõ a betegség lehetséges elõfordulása, de hát ezért csinálják a genetikai vizsgálatokat. hogy ki tudják szûrni. Szóval neked a legkisebb az esélyed a betegségre az életkor szerinti megoszlás szerint!!! Jó babavárást és csak a babáddal foglalkozz, de a betegségekkel!
Bocs, az elõzõ író vagyok......NE A BETEGSÉGEKKEL!!!!!!
Nyugodjj meg, ha baj lesz, akkor is szólni fog! Gratulálok! :)
21 evesen 'csufolkodnak'? Nem irtad el, esetleg nem inkabb 12 eves vagy?
Márpedig bõven vannak olyan férfiak, akiknek csak a nagymellû (nem szilikon) lányok vonzóak, magam is közéjük tartozom. Persze nem mindannyiunknak, de sokunknak. F/25
miért, a férfiaknak mitõl vonzó egy nõi test?
Ne vedd magadra, nekik ennyi ész jutott. Amúgy sem a mell méretétõl vonzó egy nõ. 25F
kicsi mellek = nagyobb és több ész örülj, hogy okosabb vagy a többieknél
igen, valószínû, hogy a páromnak, akivel 3éve vagyok együtt, nem tetszik a látvány, ami elé tárul ilyen téren. elfolytja magában nem? ugyan már, tudod utolsó vannak olyan férfiak, akiknek nem az ilyen dolgok számítanak elsõ sorban. egyébként kifejezetten szereti õket, mert nem a mellméret határozza meg, hogy ki mennyire nõ.
#7 attól még hogy nem panaszkodik, nem biztos, hogy tetszik neki. Csak nem akar bunkó lenni ;)
20 éves vagyok, szintén "szúnyogcsípés" cicikkel és nagyon örülök annak, hogy csak ekkorák. kis termetemnél fogva elég furcsán festenék kicsit nagyobbakkal, szóval szerintem ez így jó. 3éve élek boldog párkapcsolatban, soha nem volt rájuk panasz. annyit tehetsz, hogy vagy elfogadod magadat (ez lenne a legjobb megoldás), vagy gyûjtesz rá és megplasztikáztatod õket.
21 évesen szerintem nem kéne már ezen fennakadni, bár nyilván vannak gyerekesebb emberek... csak nekem furcsa. Én is tök lapos vagyok, mégis imádtak a pasik mindig is. A mellméret semmit nem számít, nem ettõl szép vagy vonzó valaki. Változtatni meg hízással, vagy mûtéttel lehet max. Nekem régebben az irigyebb buta csajok szóltak be, akiknek hiába volt nagy mellük mert mellette igénytelenek és rondák voltak. Az ilyenekkel meg nem kell foglalkozni.
Ha hízol akkor a melledre is hízol valamennyit. Masszírozd õket, vannak fenn speciális technikák. Meg lehet már venni a rossmannban és hasonló boltokban push up-krémet: D pont valamelyik nap láttam és néztem egyet: D persze ezt nem komolyan gondoltam, de ha megteheted és mindent ki szeretnél próbálni akkor tudd, hogy létezik ilyen is. Ott van persze a plasztika is ha abba menekülnél végleg, de szerintem nem éri meg!!! és hogy nagyobbnak tûnjenek...push up-os melltartók.Kinyomják ami van, dekoltázst ad...nem valami kényelmes, nekem is van pár darab, de a lényeg, hogy fogadd el magad!Nem a mellméretétõl lesz valaki jó ember. (ha megnyugtat: nekem is kicsi van, pár évvel fiatalabb vagyok nálad és nem valószínû, hogy az évek során radikális változás következne be õket illetõen)
sz@rd le õket engem nem érdekel amúgy sem a mellméret 23/F
Érdekes, nekem is kicsik a "melleim", mégsem piszkált vele soha senki az általános iskola óta. Tetszem a férfiaknak így is. Egyébként, ha kórosan sovány vagy, akkor kezdjél el hízni, attól a melled is nõ. 24/n
Ha ennyire zavar, kezdj el gyûjteni mellplasztikára. Ilyen esetben értheõ-
Nyugi, a biosztanáromnak sincs nagyobb, pedig õ már vagy 50 éves :D amúgy a barátnõmnek se annyira nagyok, és õ mégis gyönyörû :)

21 éves vagyok, elkezdhetek még nappalin, ingyenesen okj tanfolyamot? 1 éveset mondjuk?

Legjobb válasz: Tudtommal igen, mert 21 éves vagy még, amikor beiratkozol. De azért nem vennék rá mérget.

Tudtommal igen, mert 21 éves vagy még, amikor beiratkozol. De azért nem vennék rá mérget.
Iskolarendszerû OKJ-t. Tanfolyam mnem ingyenes.
ha jól tudom 23 éves korig ingyenes
elõzõ vagyok és hozzátenném, hogy az elsõ államilag finanszírozott OKJ-képzés ingyenes 23 éves korig
Akkor mehetsz Sok sikert
http://eduline.hu/felnottkepzes/2013/6/27/OKJ_valtozasok_201.. Hány éves korig tanulhatok ingyen? A korábbi 22 helyett 2013. szeptember 1-jétõl 21 éves korotokig tanulhattok ingyenes, nappali OKJ-s képzésen: ilyen formában tehát abban az évben kezdhettek utoljára új tanévet, amelyben a 20. életéveteket töltitek be. Korábban 22 év volt a korhatár. Az elsõ szakképesítés megszerzése ingyenes, a továbbiakért fizetni kell.
Biztos helyrõl tudom a következõt /igazgatónktól/: Ha dec 31 ig nem töltöd be 22.-ik életéved és elsõ okj-d akkor mehetsz ingyenesre.
A kérdező hozzászólása: november 15-én leszek 22. akkor nem? :S

173 cm magas lány vagyok. Hány kg lenne kb. az ideális súly? Most vagyok 65, de még látom, h. fogynom kell. (21 éves vagyok)

Legjobb válasz: Én 172 cm-hez vagyok most 65 kg, saját véleményem szerint nem fogynom (najó, esetleg 1-2 kilót), hanem izmosodnom kellene. Mondjuk én 29 vagyok, 21 évesen az ideális súlyom 60-62 között volt, akkor még valahogy máshogy oszlott el rajtam. Szóval szerintem úgy 3-5 kilót még leadhatsz, többet már ne. Sportolj :)

Én 172 cm-hez vagyok most 65 kg, saját véleményem szerint nem fogynom (najó, esetleg 1-2 kilót), hanem izmosodnom kellene. Mondjuk én 29 vagyok, 21 évesen az ideális súlyom 60-62 között volt, akkor még valahogy máshogy oszlott el rajtam. Szóval szerintem úgy 3-5 kilót még leadhatsz, többet már ne. Sportolj :)
Nem kell fogynod. Sportolj inkább.
Attól függ kinek akarsz megfelelni? Ha nekem, akkor 60 kg-nak kellene lenned:D
Ez attól is függ, hogy mennyire vagy izmos..mert ugye a zsír könnyebb, mint az izom. De szerintem olyan 54-55kg kell a szép alakhoz. Én is 173 cm vagyok, 51kg (65 kg.ról fogytam le:) 19vagyok

A Véleményetekre lennék kiváncsi.21 éves vagyok, 58kg, 165cm. Nagyon szimpatizálok a thai box-al azért kezdeném el, mert szeretnék egy kis önvédelmet tanulni. Szerintetek megpróbáljam?

Legjobb válasz: Igen, mindenképpen. Én kempózni kezdtem 21 évesen, elég vékonyan, a szüleimtõl kaptam is a bátorítást hogy nem nekem való mert a korosztályom kilencven százalékánál gyengébb alkatú vagyok, meg ilyenek. Nem ölnek embert egyik edzésen sem, és mindenki úgy megy oda hogy nem tudja hogyan álljon , hogyan üssön stb. Hónapról hónapra érezhetõen lehet fejlõdni és ez szerintem nagy élmény, meg maguk a csoportos edzések is.

Igen, mindenképpen. Én kempózni kezdtem 21 évesen, elég vékonyan, a szüleimtõl kaptam is a bátorítást hogy nem nekem való mert a korosztályom kilencven százalékánál gyengébb alkatú vagyok, meg ilyenek. Nem ölnek embert egyik edzésen sem, és mindenki úgy megy oda hogy nem tudja hogyan álljon , hogyan üssön stb. Hónapról hónapra érezhetõen lehet fejlõdni és ez szerintem nagy élmény, meg maguk a csoportos edzések is.
Mert a wing tsun kung fu jobb mi? Vannak ismeröseim thai boxról és közelharcban is egy könyökössel vagy térdel, clinch-el simán lerendeznének 1-2 embert. Kérdezö próbáld ki, nézd meg aztán meglátod mennyire tetszik.
Azzal, hogy elsajátítasz néhány thaibox technikát és némi ringbunyó rutint, elhanyagolható mértékben fejlõdik csak az önvédelmi érzéked. Soha, senki nem mondta, hogy a thaiboxnak köze van önvédelemhez. Mióta kitalálták, azóta csak egy versenysport volt. Ne abból induljunk ki, hogy akik jók benne azok valóban jó közelharcosok lehetnek.. mert a legtöbb gyakorlónál óriási hiányosságok vannak - legalábbis utcára, önvédelmi helyzethez. Egyszerûen nem készít fel arra, ha szembe kerülsz 1-2 emberrel akkor felismerd a problémát és gyorsan, jól lerendezd. Ring küzdelem ad képességeket, de önmagában kevés egy sport. !! Ez fontos.
Hát attól függ vannak olyan emberek akik már alapból tudnak verekedni... Szóval nem hinném, hogy a tb miatt volt. Összes stílusban vannak erõsek és gyengék szóval mindegy.
Nem önvédelemre való. A jó wingtsun igen, csak jó WT oktatás gyakorlatilag nincs. De ha lenne, mondjuk a Máday magán óráin lehet tanulni, ezt most higgyük el. Más kérdés, hogy egy ökölvívó edzésen BÁRHOL az egész országban megtanítanak ütni. Egy birkózó edzésen BÁRHOL az egész országban megtanítanak mozogni, földreteríteni egy embert. Nem önvédelem célúak ezek sem, de amiket gyakorol az ember, azok konkrétan felhasználhatók erõszakrendezésre. Nincs ugyanis kérdés, egy ökölvívó gyors, rutinos, pontos ütése ha betalál akkor ott vége, nincs több kérdés. Ezért szoktuk ezt ajánlani küzdõsportok között, birkózással kombinálva. Savate lenne még, ami utcán is használható, de ez csak pesten van. Pesten viszont belsõ stílusú harcmûvészet oktatás is van, úgy gondolom ezt kell kihasználni a fõvárosban.
Fuu elég kis termetû vagy. (nem bántás) Szerintem az ökölvívás sokkal jobb. A Thai Box-nak még köze sincs az ön védelemhez inkább ha bunyóba keveredsz. Én 13 éves vagyok 4 évesen kezdtem kick box-olni , de szerintem ettõl még nem lehet nagyon meg védeni az embernek magát mert ha egy késsel odajön valaki vagy levisznek a földre megszívtad. Persze attól menj bár én a thai box-ot nem szeretem inkább hajlanék a kick box , de fõleg a box felé. Persze sima bunyóba megvéded magad :) . Bár hozzám képest kis termetû (mármint így kort nézve)vagy 170 cm 62 kg. A sport mindig jó! Vágj Bele!

21 éves vagyok, és becsúszott a baba. Ebben a helyzetben mi lenne a helyes út?

Hello! Rendszeresen szedtem a fogamzásgátló tablettát, már több éve, egyszer gyomorrontásom volt, utólag belegondolva valószín?leg nem szívódhatott fel a tabletta, de az orvos szerint nem probléma, ha egy tabletta kimaradás történik. És aztán pár hét (3) után , nem mikor nem jött meg, elkészítettem 2 tesztet, mindkett? pozitív lett. Tudni kell, hogy a barátom dolgozik, 24 éves, szüleivel él, s mi még nem éltünk együtt. /másfél éve vagyunk együtt/ De nagyon szeretjük egymást, kölcsönösen úgy véljük, mi vagyunk egymásnak a végleges szerelem. Anyukám , apukám, eleinte nagyon nagyon ki voltak borulva..megértem.. A barátom szülei nagyon konzervatívak, nekik akkor mondanánk el, amikor döntésre jutottunk. Tanácstalan vagyok , mit tegyek. Én: befejeztem a f?iskolát, jöv?re elkezdenék dolgozni.. Õ: Dolgozik, de folytatná a tanulmányait. Nem dolgoztam még, hivatalosan nem volt több dolgozott évem 1 nél, csak nyári diákmunkák.. Megtartsam? Ne tarsam? Annyira össze vagyok zavarodva, és senki nem tud d?l?re jutni a kérdésben. MI lenne a reális döntés?

Legjobb válasz: Szia!én 21 éves egyetemista vagyok!mi terveztük a babát, és 10 hete velem van!:) én egybõl gyógyszer után lettem terhes így meg is ilyedtem egy picit, de az orvos szerint íg már nem okozhat semmilyen károsodást. Viszont a Te helyzeted más mert te tovább szedted... szerintem elõször vizsgáltasd meg a babát, az orvos elmondja mit hogyan és ha egészséges akkor mindenképp, én legalábbis megtartanám. szerintem suli mellet nehezen de fel lehet nevelni egy babát, biztos van megtakarításotok, és a szüleitek is minden bizonnyal segítenének!én a helyedben elsõ sorban a babát nézetném meg és ennek fejében döntenék! remélem valamit segítettem!

Szia!én 21 éves egyetemista vagyok!mi terveztük a babát, és 10 hete velem van!:) én egybõl gyógyszer után lettem terhes így meg is ilyedtem egy picit, de az orvos szerint íg már nem okozhat semmilyen károsodást. Viszont a Te helyzeted más mert te tovább szedted... szerintem elõször vizsgáltasd meg a babát, az orvos elmondja mit hogyan és ha egészséges akkor mindenképp, én legalábbis megtartanám. szerintem suli mellet nehezen de fel lehet nevelni egy babát, biztos van megtakarításotok, és a szüleitek is minden bizonnyal segítenének!én a helyedben elsõ sorban a babát nézetném meg és ennek fejében döntenék! remélem valamit segítettem!
Igazából védekeztél, tehát nem a felelõtlenség miatt csúszott be a baba. Ezért gondolom úgy, hogy persze, nyílván nem várt senki babára, ezért borultak ki a szüleid. (Nálam is ez a helyzet lesz, ha baba van a dologban, csak szerintem a párom édesanyja "borulna" ki, pedig mi is odafigyeltünk) Te döntesz. Mérlegelj! 1.Lehetõség: megtartod, de nyilván az életed/életetek teljesen megváltozik. 2.Elveteted: vagy nem lehet az abortusz miatt késõbb babád (mert fenn áll a veszély) vagy utána nehezen fog összejönnie. Ha én lennék valamelyikõtök szülõje, egyáltalán nem vonnálak felelõsségre, csak ha nem védekeztél. Tehát a döntés a tied, csak te dönthetsz , mert a te életed! :)
Szia.Én megtartanám a babát ha egészséges.Nekem 19 évesen kellett elvetetnem, mert nem volt életképes.És azota csak most jött össze.Most 34 vagyok.
14: 16, most fogok tesztelni, de írtam privátban, leírva hogy mik voltak az elõzmények, nem szeretnék eltérni az elõttem kérdezõ kérdésétõl :) (köszönöm a válaszaidat :) )
Különben nálam a jelek tényleg a 7. hétben jelentkeztek, ami 3 héttel az elmaradt után kezdõdik.
Bocs, kérdezõ, hogy így beoffolunk Wincho-val! Wincho: eddig nem teszteltél? Azért 6 nap késés nem semmi.
Én sem érzem azt, hogy terhes lennék, jelei sincsenek. (Persze, van, aki észre sem veszi a terhességet, mert nincsenek jelei).Lyfestyle, durex - ezt a kettõt használjuk mindig, mikor párom elmegy, alul fogja, és úgy veszi ki a péniszét. Csak mivel mondták, hogy így is lehet baba, picit aggódom.
Wincho: kicsi esélyét látom nálad. Az antibiotikumok nagyon keményen be tudnak kavarni az ember életfolyamataiba. De tényleg a teszt az ami megmondja az igazat.
Lehet én is ebben a helyzetben vagyok :S Én 21 vagyok, fõiskolás, párom is 21, de õ dolgozik. Nekem viszont csak a teszt lesz biztos, mert 6 napja késik a menzeszem és nem tudom, hogy lehet-e az antibiotikumok miatt, amit kb. 1 hónapja szedek (véres vizeletem volt, gyulladás, két baktérium miatt szedem a gyógyszert). Mi óvszerrel védekeztünk, és semmi baj nem volt, nem is lyukadt ki, meg odafigyeltünk. Szívem szerint nem szeretnék babát, mert úgy érzem, nem is 21, hanem inkább 16 lennék. Csak én nehezen viselem a "kritikát", hiába bizonygatnám, hogy védekeztünk, nem voltunk felelõtlenek, falun élek, így indulna a pletyka. Mindent szívemre veszek. Szóval ha becsúszna nekem is a baba, ebben a cipõben leszek, mint te. De szerintem tedd azt, amit mi fogunk, ha úgy alakul: le kell ülni beszélni a családdal is, bár a döntés joga a tiéd, ha vállalod, az a ti jogotok, ha nem, az is! Írok, hogy velem mi lesz (lesz-e baba, vagy nem) ui. szerintetek? ha minden rendben volt, beteg is voltam, van esélye így is a babának?
A helyzetedben nem voltam, de leírom az enyémet: 28 évesen azt mondtuk, jöhet a baba. 6.5 éven keresztül viszont nem jött. Most 35 éves koromban várom az elsõt. Számolj ezzel, hogy bármi bejöhet, és majd ha neadjisten ilyen helyzetbe kerülsz akkor azt mondod, miért nem tartottad ezt meg...
Nagyon nehéz tanácsot adni. MEgtartani vagy elvetetni? Mindkettö nagy felelösség. Fogsz olvasni olyan választ, hogy tartsd meg, fogsz olyat, hogy ne tartsd meg. Ez a Te életed elsösorban, másodsorban a párodé. Mert nem egy esetet láttunk, ahol a férfi hol elöbb, hol utóbb lelépett. Ne így legyen, de a férfiak nagyon beijednek, föleg fiatalon. Nagy felelösség mindkettötök részéröl. Elöször menj el orvoshoz, mond el a történteket és vizsgáljanak meg, hogy minden rendben van-e a kicsivel. Viszont ezt minél elöbb.
20 évesen lettem terhes.Nekem nem mutatta ki a teszt és szedtem tovább a gyógyszert.Szerencsére semmi baja a babámnak.Szerintem tartsátok meg. Azóta 1, 5 éves a kisfiam és 2 éven belül tervezzük a kistesót.E.
ugyanez volt velünk is 3 éve:) tartsd meg!nekünk már jön a második. én is 21 voltam
Végül hogy döntöttél? Az orvosod pedig rosszul válaszolt: az elsõ héten kimaradt tabletta okozhat terhességet!

Gas ha 21 éves vagyok, 16 centiméteres a péniszem és tökéletesen megvagyok vele elégedve?

Már lassan 2 éve nem n?tt, persze ez engem egyáltalán nem érdekel mert tudom használni, gas?

Legjobb válasz: Az a gas, hogy 21 évesen ilyen hülye vagy.

Az a gas, hogy 21 évesen ilyen hülye vagy.
nem gas
én meg lennék veled elégedve 20L
7 évvel fiatalabb vagyok és nekem most 16 cm :P
Gas-Gas egy jó márka , lájkolom, meg a 16cmes f*szomat is 21évesen. Eddig csak a karmolások a hátamon nem jöttek be ezzel kapcsolatban....
A kérdező hozzászólása: Most akkor gas vagy nem gas vagy milyen gas, radon bizti?
Gas, ezen behalok xdd
Szerintem az a gáz, hogy az persze kifejlõdött, nem hogy az agyad tette volna..
Radon.
jaja GAS... Akar a gazdája.
szerintem meg gas
A kérdező hozzászólása: Utolsó ez földgas, nem erre gondoltam. Utolsó elõtti, köszi, privi. ;):D

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!