Találatok a következő kifejezésre: 20 éves vagyok. Sosem voltam megelégedve (1 db)

20 éves lány vagyok. Sosem voltam megelégedve magammal, mindig gyűlöltem magam, mindenki mást értékesebbnek tartok magamnál. Nem szeretem az életet. Ez változni fog, vagy nekem ez az életforma jutott?

Legjobb válasz: Senkinem nem jutott ez az életforma. Át kell programoznod az agyad!!!!! Ezen múlik minden. Meg kell magad erõszakolnod, hogy ne így érezz. Keress magadon vmit, amit igazán szeretsz (kell, hogy legyen ilyen). Találj olyan hobbit, amit imádsz csinálni és lefoglal. Javítja a kedélyállapotod. Gondolkozz el, miért is gyûlölöd pontosan magad?! Kell, hogy legyen valami oka. Ha tisztáztad, már sokkal könnyebb lesz tenni ellene.

Senkinem nem jutott ez az életforma. Át kell programoznod az agyad!!!!! Ezen múlik minden. Meg kell magad erõszakolnod, hogy ne így érezz. Keress magadon vmit, amit igazán szeretsz (kell, hogy legyen ilyen). Találj olyan hobbit, amit imádsz csinálni és lefoglal. Javítja a kedélyállapotod. Gondolkozz el, miért is gyûlölöd pontosan magad?! Kell, hogy legyen valami oka. Ha tisztáztad, már sokkal könnyebb lesz tenni ellene.
Igaza van az elõttem szólónak. Alakíts ki magadban egy pozitív énképet. Biztosan kialakítható, mert van aki pl. 120 kilósan boldogan mosolyog. Ha egyedül nem megy, keress egy jó pszichológust, aki segít ebben. Mert ha nem teszel ellene, akkor neked tényleg ez az életforma jut vagy 70-90 éves korodig.
jó neked, hogy te csak értéktelenebbnekl tartod magadat másoknál... én értéktelenebb is vagyok... cica akármilyen is vagy ÉN BIZTOS MILLIÓSZOR SZÁNALMASABB VAGYOK! :(( :) remélem helyrejössz.
Elõször az elõttem szólónak üzenem: ez azért nem verseny, hogy ki szánalmasabb. Egyébként minden ember egyformán értékes, attól függetlenül, hogy milyen sikeres az életben. Szerinted valaki attól értékesebb, mert pl. sok a pénze, vagy jó állása van, vagy sikeres színész, zenész, stb. Nem!!!! Rád is szükség van, mint mindenkire!! Erre gondolj mindíg. Egy nagyon jó módszer: vegyél egy füzetet és minden nap írd bele azokat a dolgokat, amik neked jók voltak. Apró dolgokat is. Pl. rám mosolygott az újságos, vagy jól sikerült az ebéd, stb.stb. Már az is eredmény, ha észreveszed a jó dolgokat, az apró örömöket. És sokszor olvasgass vissza. Próbáld ki, nekem bevált. Üdv.
Ez egy lelki betegség, ami gyógyítható. Lehet hormonzavar is mögötte. Ha nem akarsz szenvedni, vagy egyedül küzdeni, akkor menj el orvoshoz (ha nem hormonzavar, akkor pszichológushoz). Lehet kedélyjavító gyógyszert is szedni, de azt NAGYON nem ajánlom! Ha képes vagy elmenni (mint ahogy ide is tudtál írni), akkor egy jó pszichológusnál igen jó eséllyel vagy teljesen meggyógyulsz - vagy jelentõsen javul az állapotod.
Én is hasonló helyzetben voltam 1 évvel ezelõtt mint te.16 évesen gyûlöltem önmagam, a világot..folyamatosan alacsonyrendûnek hittem magam a többbi embernél.Ez által visszahúzódóvá váltam, és nagyon kevés barátom volt. Mikor eljött a nyáriszünet eljutottam arra a pontra, hogy ez így nem mehet tovább, tudatosan próbáltam átalakítani a világszemléletemet.Még most is vannak problémáim az önbizalmammal, de már embernek érzem magam. Hidd el ez egy hosszú folyamat, de neked kell érte tenni a legtöbbet, hogy eredményes legyen!! Biztosan vannak önbizalom fejlesztõ tréningek, könyvek stb...amik segíthetnek! Sok sikert!!!:)
kell egy megfelelõ társaság. engem általánosban csúfoltak sokat, fogszabályzóm is volt, meg lapos is voltam, komplexusos is lettem utána. aztán jött a gimi, megismertem új embereket, és évek alatt rájöttem, h igenis ember vagyok, és szeretnek mások, és én is szerethetem magam! emberek közt kell lenni, és megtalálni a megfelelõ társaságot.

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Életem első pánikrohama? Mi lehetett ez?

elkezdem sírni, aztán minden ok nélkül, megállás nélkül nevettem, és mindez váltakozva kb negyed órán keresztül. nagyon dobogott a szívem, és kapkodtam a levegőt.. nagyon megijedtem, hogy sose lesz vége, még nem történt ilyen velem.

3

Nem tudom mi van velem mostanság, kihez forduljak? 16L

Utóbbi pár hónapban kezdek nem normálisan viselkedni. A baj az, hogy senkivel sem tudok beszélni róla. Anyám nem vesz komolyan, magával törődik csak, apám pedig ha megtudná hogy mi van velem nem bírná elviselni. Barátaimat szeretem nagyon, tudnak rólam mindent, de azt hiszik, amiket elmondok nekik az nem fáj nekem, lepattogzik rólam, mert úgy adom le. De igazából egész nap rágódok, hónapok óta. Sőt már évekkel ezelőtt kezdődött. Nem akarom ide leírni, mert nagyon hosszú lenne, egy könyvet is kiadhatnék. Pszichológushoz nem megyek, mert anyám azt mondta, hogy mivel nem vagyok még felnőttkorú így a pszichológus elmond mindent neki amit én mondtam. Ezt nem akarom. Mostanában állandóan egykedvű vagyok, unott, nem dob fel semmi, rajtamaradok a metrón, villamoson, és órák múlva tűnik fel. Öngyilkosságra már évek óta gondolok, de nem mondtam senkinek. Látszólag én vagyok az ügyeletes humorista... Igazából nem lenne bátorságom ahhoz, hogy megöljem magam, de ha egy autó jönne velem szembe nem futnék el, semmi, csak állnék ott. Elkezdtem cigizni, xanax ital vagy a kettő együtt. Nem tudom hova fogok így jutni. Segítsetek kérlek.

3

Van még itt ilyen ember? (lent kifejtem)

Disszociatív személyiségzavarom van, e mellett van még bipoláris depresszióm és paranoiám. Ha van itt sorstársam, aki ezen problémák valamelyikével küzd és lenne kedve beszélgetni, írjon. Szeretnék hozzám hasonló emberrel levelezni, mert sajnos nem kapok megértést a környezetemben és talán 2 hasonló ember jobban megérti egymást. Talán kölcsönösen tudunk segíteni egymásnak a tapasztalatcserével.

21/f

3

Fél éve nem szedek cipralexet (10mg) van még itthon pár darab, mi történne ha bevenném ennyi idő után?

Nem az ok a lényeg és a betegtájékoztatót is ismerem!
Nem ezek érdekelnek.

10

Mit tegyek, hogy ne féljek az erdőben s a sötétben?

2 problémám van:
1. félek a sötétben kint lenni; úgy érzem mintha valaki figyelne s el akarna kapni(nem vagyok dilis!). Ezért úgy érzem muszáj elrohanjak.
2. Félek az erdőben sétálni, túrázgatni, mivel félek a vadaktól, hogy találkozok egyel s rámtámad.
Mit tegyek? Hogyan tudom legyőzni a félelmeket?

7

Szorongással és általam hitt tévképzetekkel hova forduljak?

Budapesten élek és nem tudom hova forduljak, nem magándokihoz szeretnék menni hanem államilag finanszírozott pszichiátriára. De nem akarom hogy bezárjanak.
Mit csináljak? 17 vagyok

4

A stressztől van ez a furcsa érzés a gyomromban?

Kedves fórumtagok, ti tudjátok mitől lehet ez? szinte mindennap vannak olyan perceim hogy egy furcsa érzést érzek a gyomromban, amolyan gyomorideg szerű, de nem jár fájdalommal. inkább egy furcsa érzés.
ez lehet a stressztől is??
a válaszokat előre is köszönöm.

4

Mi bajom lehet?

Már régóta tart ez de 4 éve jött elő leginkább. Sokszor fáj a fejem, álmos vagyok, vagy nem eszem semmit vagy napokig vagy falok. Folyamatosan rossz a kedvem és úgy érzem értelmetlen élnem, máskor ürességet érzek fájdalommal keverve. Van amikor úgy érzem fel vagyok dobva. Sűrűn iszok alkoholt. Reggelente a buszon szorongok. 4 éve vagdosom magam, mert úgy érzem ezzel kivezetem a fájdalmam. 2 naponta sírok. Az érzelmeim úgy változnak mintha egy hullámvasúton ülnék. Félek a magánytól de én lököm el magamtól az embereket. Egyszerre szeretem őket és gyűlölöm. Csúnyának, semmirekellőnek érzem magam. Mostanában 2 naponta megfordul a fejemben az öngyilkosság, lejátszom hogy milyen lenne. A barátaimat gyakran "fenyegetem" azzal, hogy most öngyilkos leszek. Olyan mintha egy érzelmi hullámvasúton lennék és borzasztóan fáj. Fizikai fájdalmaim is vannak. Fáj a nyakam is, a hátam, a csontjaim. Mi lehet ez? Komoly bajom van? :(

3

Húsz éves vagyok és még félek a sötétben, tanácstalan vagyok már, mit tegyek?

Nos majdnem egész életemben féltem a sötétben, és már ez egyre rosszabb. Ha nem vagyok egyedül akkor is , ha egyedül akkor még jobban. Ez nem csak kis félelem hanem elkap a pánik és fizikai tüneteket produkálok. Jártam pszichológushoz, pszichiáterhez, de tanácstalanok voltak. Húsz éves vagyok és még mindig lámpafénynél tudok csak elaludni. Ja és ráadásul férfi is. Nem vezethető vissza semmi gyerekkori traumára, egyszerűen nincs magyarázat. Nem hallucinálok , egyszerűen magától a sötéttől félek. Mit tehetnék? Vagy bele kell már nyugodnom ,hogy ez így lesz egész életemben?

4

Szorongástól fejfájás, álmosság, enyhe szédülés és hányinger?

Vagy a hidegfront miatt? Esetleg azért, mert menstruáció előtt vagyok?

1

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!