Találatok a következő kifejezésre: 19 éves vagyok, hogyan (274 db)

Autóból van meg a jogosítványom.19 éves vagyok. Hogy tudom megszerezni egy 250 ccm-es motorra a jogosítványt? Venni szeretnék egy Pannóniát, és ehhez kellene a 250-es jogsi, de azt hiszem nemrégiben módosult valamit megint a jogsi?

Legjobb válasz: A2 kell neked. Legfeljebb 35 kW teljesítményû és 0,2kW/kg teljesítmény/saját tömeg arányt meg nem haladó motorkerékpár. Minimum korhatár a tanfolyam kezdéshez 17,5 év

A2 kell neked. Legfeljebb 35 kW teljesítményû és 0, 2kW/kg teljesítmény/saját tömeg arányt meg nem haladó motorkerékpár. Minimum korhatár a tanfolyam kezdéshez 17, 5 év

A tejfogam mögött nőtt ki a csontfog és nem esett ki a tejfogam 19 éves vagyok. Hogy fogják tudni hátulról előre tolni a csontfogat?

A tejfogam mintha menne össze egyre nagyobb a rés ? és a másik fogam között. Tudom elég extrém helyzet hogy 19 évesen van egy tejfogam de ez van:|

Legjobb válasz: ki kell húzatni a tejfogat, és majd az új fog szépen elõre fog húzódni

ki kell húzatni a tejfogat, és majd az új fog szépen elõre fog húzódni
én 17 éves vagyok, és nekem is van tejfogam 4is, de alatta nincsen maradandó fog, igy nem húzzák ki:)
Az még hagyján, hogy tejfogad van, nekem is 18 évesen húzták ki az utolsót, mert nem volt hajlandó megmozdulni sem.Tehát ez a kisebb gond=) Viszont az hogy elöl van, mögötte meg a csont fog, gondolom egyrészt evésnél se túl jó dolog, meg sztem esztétikailag se a legszebb dolog lehet, már bocsi.Mindenképp menj el fogorvoshoz.És az elsõ válaszolónak nincs igaza, hogy majd magától a helyére mászik a csontfog, ez tuti fogszabályozásra szorul, lehet hogy csak éjszakai kell, úgyhogy nem nagy dolog, de az magától 19 éves korodban nem fog helyre állni.Fogorvos!=D

Tényleg igaz az hogy ha nem élem ki magam késõbb gondjaim lesznek az életben? 19 éves vagyok és nem voltam még sem buliban, nem járok el itthonról, és szûz is vagyok, ráadásul még egy bartáom sincsen

Legjobb válasz: Nem ez hülyeség... Ezzel akarják másra erõltetni a baromságaikat a bulizós, magukat összehányós fiatalok. Ha nem érzel erre késztetést -ami egyébként normális- akkor nem kell csinálni és nem lesz semmi bajod. Mellesleg nem kell szélsõségekben gondolkozni ilyen téren. Nekem annyi volt ez a "kiélõs" korszak, hogy kipróbáltam a cigit, és 1-2x berúgtam. Aztán elég is volt. De! Ez nem azt jelenti hogy nem ártana eljárnod otthonról és keresni az emberek társaságát. Csak nem feltétlenül kell bulikba járni, meg marhaságokat csinálni. Szerintem 19 évesen már elég nagy a késztetésed arra hogy párt keress... Szóval hajrá.

Nem ez hülyeség... Ezzel akarják másra erõltetni a baromságaikat a bulizós, magukat összehányós fiatalok. Ha nem érzel erre késztetést -ami egyébként normális- akkor nem kell csinálni és nem lesz semmi bajod. Mellesleg nem kell szélsõségekben gondolkozni ilyen téren. Nekem annyi volt ez a "kiélõs" korszak, hogy kipróbáltam a cigit, és 1-2x berúgtam. Aztán elég is volt. De! Ez nem azt jelenti hogy nem ártana eljárnod otthonról és keresni az emberek társaságát. Csak nem feltétlenül kell bulikba járni, meg marhaságokat csinálni. Szerintem 19 évesen már elég nagy a késztetésed arra hogy párt keress... Szóval hajrá.
Nem, nem igaz!
Hát attól függ mit értünk kiélés alatt, bár szerintem eleve gáz ha az ember úgy tekint magára mint valami haszonállatra, amit ki kell fárasztani (kiélés) hogy aztán engedelmes munkára lehessen fogni (felnõttkor). Azt csináld, amihez kedved van, ha be akarsz rúgni, próbáld ki, semmilyen vélemény ne korlátozzon se pro se kontra. De törekedj erre minden tekintetben, a kíváncsiságodat ki kell elégítened, és akkor nem érzed majd úgy hogy bármirõl is lemaradtál volna. A másik fontos dolog hogy aktívan teljenek a napjaid. Ha nem most van az az idõszak, amikor eljárkálsz iszogatni ezzel-azzal, akkor legyen másnak az idõszaka: tanulás, sport, önfejlesztés, a külsõd rendbehozatala, utazás, pénzkeresés. Bármi amiért tudsz lelkesedni és hasznos is.

Terhes vagyok, de nem merem elmondani anyumnak. Rettegek majd mit szól a családom, rokonaim. Hogyan fognak ezek után viszonyulni hozzám? Nem terveztük a babót, becsúszott.19 éves vagyok, érettségi előtt állok.5 és fél hetes a magzat.

Legjobb válasz: Nem fognak repesni. De 19 éves vagy, ha elveteted nem is kell róla tudniuk. Ha meg megtartjátok, akkor gondolom el tudjátok majd tartani magatokat, tehát így sem szólhatnak bele.

Nem fognak repesni. De 19 éves vagy, ha elveteted nem is kell róla tudniuk. Ha meg megtartjátok, akkor gondolom el tudjátok majd tartani magatokat, tehát így sem szólhatnak bele.
Szia! 19 évesen én is így jártam. Nem mertem elmondani otthon, titokban elvetettem. Most felnõtt fejjel másképp csinálnám. Lett diplomám, jó munkám, éltünk a párommal, és már családom is van. Nem maradtam le semmirõl, de tudom, hogy mindez a babával is meglett volna, és most lenne egy 16 éves gyermekem. A szüleim támogattak volna, nehezebben, de elértem volna a céljaim. Azt tanácsolom beszélj a szüleiddel. Azután még mindig két lehetõség van.
#1 lényegében elmondott mindent. - Ha el tudjátok tartani, akkor a ti életetek, ti döntésetek. - Ha nem tudjátok eltartani, akkor vetesd el titokban. De anyádék nyakára ne szülj! Még te is iskolás vagy.
Milyen a kapcsolatod édesanyáddal, édesapáddal? Ha nem jó (pl. nagyon konzervatívok vagy egyszerûen nem találjátok a közös hangot), akkor titokban vetesd el - 19 éves vagy, nem kell hozzá senki beleegyezése. Ha jó a viszonyotok, akkor mondd el, hiszen úgyis támogatni fognak lelkileg. Hidd el, jobb most egy abortusz, mint 19 évesen 0 keresetre egy baba, akirõl nem tudsz érzelmileg és anyagilag megfelelõen gondoskodni, egyedül. Mert sajnos arra vajmi kevés az esély, hogy a barátod hosszútávon veled marad - a tinikapcsolatok 95%-a egyébként is felbomlik, hát még ahol váratlan teherbeesés van. Ha normálisan védekeztetek (nem megszakítással stb.), akkor ne szégyelld magad, sajnos megesik az ilyesmi.
Szia, nehéz lesz, de el kell mondanod. Akár megtartod a babót, akár nem, akkor is mondd el. Elõször biztosan mérgesek lesznek rád valamennyire, de melletted fognak állni. Én örülnék, ha a lányom bizalommal fordulna hozzám ilyen esetben. Biztosan nem dicsérném meg, de mellette állnék és támogatnám, akárhogy is dönt.
Én nem biztatnálak arra, hogy ne mondd el.Nem lehetne velük megbeszélni?Ha megtartjátok a babát, akkor úgy is mindenki megtudja, ekkor részletkérdés, hogy mit fognak gondolni. De nem hinném, hogy anyukád szétkürtölné a családban, hogy abortuszod volt.Szerintem tudnia kellene róla akár hogy is döntesz.És nem utólag.Feldolgozzák, ne aggódj.
Elõször szerintem döntsetek a barátoddal. Beszéljétek meg, mi hogy lesz, ha megtartjátok mi lesz a sulival, anyagiak. Aztán együtt beszéljetek anyukáddal.
Sok boldogsagot es kitartast kivanok a gyerekneveleshez! Orizd meg a jo kapcsolatot a szuleiddel, azt semmi nem potolhatja. Biztosan lesznek nehez idoszakok de gondolj arra, ha masnak sikerult neked is fog. 64.&69. voltam :)
A kérdező hozzászólása: Egyetértek a 74-es válaszolóval! Külföldön élünk(itt ismerkedtem meg a barátommal) tehát picit jobb anyagi környezetben élünk, mégsem szállok el ettõl és nem, nem várom azt, hogy a szüleim tartsák el a születendõ gyerekemet. Valamilyen szinten támogatni fognak egy ideig, de aztán meg fogjuk találni a megoldást, hogy megálljunk a saját lábunkon. Én mindig azt mondom, hogy a pénz nem minden...
Remélem azért az én lányom felelõsségteljesebb lesz, és nem történik vele ilyesmi, mert õszintén szólva bármennyire is szeretném a gyerekem, azzal, hogy õt megszültem, köszönöm kibabáztam magam, ezután nem egy gyereket szeretnék a háztartásomba, hanem egy unokát külön, akit imádni, kényeztetni lehet, de nem nekem kell felnevelni, és eltartani. Azért egy kisbaba sír, gond van vele, amíg te tanulsz/dolgozol addig valakinek vigyáznia kell rá (értelemszerûen anyukád...), mindemellett pedig valószínû téged is a tervezettnél tovább kell eltartania, ha fõiskolára/egyetemre megy annak is a tandíját fizetni, plusz a gyereket is etetni, ruházni. Nem érezném magam szívtelennek, ha én ebbõl köszönöm nem kérnék, a gyerekem vállalja a felelõsséget a saját hülyeségeiért, ne az én nyakamba varrjon plusz munkát. Ha nagylány a gyerekvállaláshoz, akkor lehet külön háztartásba költözni, és boldogulni, én meg támogatnám amennyiben idõm, lehetõségem, és pénze van rá.
Látom a kérdezõ nagyon nem akarja bevallani hogy esett teherbe - gondolom nem védekeztek megfelelõen...
A kérdező hozzászólása: 79: védekeztünk, bogyót is szedtem de elõtte beteg voltam és antibiotikumot szedtem ami simán kiüti a fogamzásgátló hatóanyagát...
És nem húztál rá kondomot :)
Igazad volt 79-es :) Tényleg nem védekeztek megfelelõen, és ez most mennyi ember sorsát érinti. Nagyon nagyon bízok benne, hogy az én gyerekeim ettõl felelõsségteljesebbek lesznek. Sajnálom anyukádat kérdezõ. Az öcsédet is. Ennek ellenére kívánom, hogy jól alakuljon a sorsotok, fõleg a most születendõ gyerkõcé. Remélem szeretõ családban fog felnõni, és jó életet tudtok neki biztosítani. Sok sikert!
Minek szedtél fogamzásgátlót, ha ennyire nincs benned felelõsségérzet!?
71%-os, te vizualizálod is, hogy védekeztek, vagy hogyan nem? Nálad, komolyan mondom, már nincs lejjebb. Kéjes örömet okozna, ha megtudnád, hogy megölik ezt a babát? Erkölcsi érzéked nincsen, de lelked se?
A kérdező hozzászólása: Beszéltem az anyummal, elmondtam neki mi a helyzet. Nyugodt körülmények között beszélgettünk, teljesen normálisan fogadta(már ami ebben a helyzetben normálisnak tekinthetõ) megkaptuk a fejmosást, aztán kérdésekkel bombázott, de õ is mondta, hogy bárhogy is alakuljon az abortusz kizárt. Még gondolom sokk alatt van(és lesz is egy darabig) nem zárkózott el a dolgoktól.
"Ha tablettát szed rendesen(de tényleg rendesen!!), akkor nem lesz terhes." Mindig ott van az a 0, 1% kivétel.
Csak még erre válaszolj Kérdezõ: hogy fogod megoldani, ha anyukád nem támogat? És párod anyukája felocsúdva az elsõ sokkból leveszi rólatok a kezét? Erre tényleg kíváncsi vagyok, hogy milyen alternatívád van, tanulhatunk tõled, ha simán menni fog.
Még bizonygatod is a hlyeséget?:D A terhességet az utolsó menstruációtól számítják! Amikor megfogan a baba, akkor már 2 hetes terhes a kismama!
Aha, csak tudod nincs olyan, hogy 2hetes terhesség... :D A terhesség heteit az utolsó menstruáció napjától számítják, így mire megtudod, hogy terhes vagy, már 4 hetes terhes vagy! Apám, szavak nincsenek rád!
Miert baj az, ha a szulok segitenek egy fiatal csaladot? Attol meg nem az anyja nyakara szuli a gyereket, ha egy fedel alatt laknak. Sokkal gazdasagosabb es sokkal tobb szeretet veszi korul a babat. Viszonzasul fozhet, moshat, takarithat, mert az is munka.
Csak az egyik válaszoló nagyon jól leírta a lényeget. Ha a szülõk szerettek volna még egy gyereket, akkor bevállalták volna. Viszont nem így lett..
"Attol meg nem az anyja nyakara szuli a gyereket, ha egy fedel alatt laknak." Nem? Tényleg?:) Ki fizeti arra a házra a biztosítást, hitelt, fûtést, vizet, áramot, szemétszállítást és a többit? Ja, hogy a leendõ nagymama... "Sokkal gazdasagosabb" Sokkal gazdaságosabb munka nélkül segélyre szülni, minthogy megalapozottan, tapasztalattal, a saját lábunkra állva, biztos helyre? "es sokkal tobb szeretet veszi korul a babat." Rengeteg szeretet fogja körülvenni a babát, ha a fiú és a leány beköltöznek egy kis szobába, és majd a csecsemõ mellett élik a nemi életüket :) . Ezenkívül rengeteg feszültség és probléma is, ami egy ilyen összezsúfolt élethelyzetben napirenden van... "Viszonzasul fozhet, moshat, takarithat, mert az is munka." Persze, addig meg vigyázhat a nagymama a gyerekre - ami szintén munka, addig fürdetni, etetni, pelenkázni, elszórakoztatni. Remek alternatíva.
A kérdező hozzászólása: Úgy látom nagyon megoszlanak a vélemények. Ma fogok beszélni az anyukámmal, szépen, nyugisan. Bizonyára ki fog bukni, fejmosás stb. Olvasgattam a válaszaitokat, amikre regálnék. 1. Igen, teljesen tisztában vagyok az anyagi dolgokkal, tudom, hogy egy gyerek nem olcsó mulatság(márcsak azért is mert van egy kisöcsém) 2. Nem igazán értem hogyan lyukadtunk ki a 'mi mennyibe fog kerülni, gyes, gyed, családi pótlék' dologhoz a kérdésemtõl. 3. Lehet, hogy többen ellenkeznek velem amiért meg szeretném tartani a babát a korom 'önállótlanságom' miatt, én mégis azt mondom nem fogom megölni a saját gyerekemet. 4. A nagyszülõkre nem szeretném(nénk) rásózni minden feladatot... Köszönöm a válaszokat!
66.-nak: Aki kitartoan keres munkat, az talal es tudja fizetni a raeso koltsegeket. A babak tobbsege egy szobaban alszik a szulokkel (biztonsagi okokbol) de meg 4 evesen is anya melle bujnak estenkent vagy ejjel ha felriadnak. Szexelni nem csak agyban lehet. Gyerek mellett is lehet hazimunkat vegezni. Az pedig ne essen nehezere a nagyinak, ha a fotelban ulve az unokan kell tartania a szemet.
"A babak tobbsege egy szobaban alszik a szulokkel (biztonsagi okokbol) de meg 4 evesen is anya melle bujnak estenkent vagy ejjel ha felriadnak. " Melyik országban? Normális helyeken van babafigyelõ, és külön szobában alszik a gyermek, mivel az éjjeli nyugalomra ÉS magányra a szülõknek is szüksége van. Persze, szexelni meg nem csak az ágyban lehet..lehet anyuka kanapéján meg kádjában is, az remek példa a kisöcsinek is pl :) 4 éves gyereknél meg kisebbeknél is természetesen normális, ha megijed, felriad és az anyja mellé bújik néha, de minden este csak az alszik ott, akit oda szoktatnak....
Most már arra lennék nagyon kíváncsi, milyen védekezés mellett esett teherbe a kérdezõ. Egyébként a terhességet általában az utolsó menstruációtól számolják. Ami mondjuk érdekes lehet, mert az egyik barátnõm 4havonta menstruál. Kérdezõ, majd írd meg, mi volt. Ha anyukád nem hajlandó támogatni, kénytelen leszel elvetetni.
". Kéjes örömet okozna, ha megtudnád, hogy megölik ezt a babát? Erkölcsi érzéked nincsen, de lelked se?" Nem okozna nekem semmilyen érzelmi többletet, ha a kérdezõ abortálná a sejtcsomót a méhébõl. Erkölcsi érzékem meg nehogy már nekem ne legyen. Én legalább tudom mi az a felelõsség és a védekezés, a kérdezõvel ellentétben! Mert a felelõsség sajnos nem ott végzõdik, hogy kiszüli aztán majd lesz valami. Igen, úgy gondolom, hogy tényszerû hogy 19 évesen a semmire felelõsebb, értelmesebb döntés lenne az abortusz. Fõleg, ha annyira nem érett, hogy a nem megfelelõ tablettaalkalmazás mellett kiegészítõ védekezést használjon. Akkor a gyereknevelésre majd érett lesz?
Az elõttem szóló biztosan irigyli a kérdezõt, akire élete legszebb idõszaka vár: a terhességi rosszulétek, hízás, puffadás, mellébõl csöpögõ tej, suliból kimaradás, bulikból kimaradás, szülés, varratszedés, kitágult hüvely, szoptatás, lógó csecsek, éjjeli felkelések, pelenkázás, fáradságtól ingerlékeny pasasa, aki vágyakozva nézi a karcsú, feszes mellû fõiskolás csajokat... eközben a kérdezõ barátnõi elmaradoznak, hiszen továbbtanulni, vagy dolgozni mentek, pasiznak, utaznak, buliznak, élnek... neki marad a babapopsi, meg a babapapi, házimunka, egyre kevesebb szex... aztán a tizenéves fickója besokall a felelõsségtõl, lelép, õ meg akkor szembesül a valósággal, hogy se a fiúknak, se a munkaadóknak nem kell egy tanulatlan, 19 éves leányanya. Jaj, micsoda gyönyörû élet, irigylem én is..
Elõre is bocsánat, nem olvastam el minden hozzászólást, így lehet, hogy csak ismételek valaki mást. Mindenképpen mondd el a szüleidnek, hogy hogyan reagálnak, az teljesen emberfüggõ. Van ismerõsöm, aki 17 évesen szült. (becsúszott a baba egy alkalmi kapcsolatból) A szülei mindenben támogatták, még örültek is az unokának. A lány levelezõn leérettségizett, majd diplomázott és jó állása lett. Meg egy gyönyörû gyereke fiatalon. Ilyen is van, bár nem gyakori. Ha el sem mondod nekik, soha nem tudod meg, mi lehetett volna. Nem biztos, hogy elsõre el lesznek ragadtatva a dologtól, de ki tudja mi lesz belõle. Sok sikert.
A kérdező hozzászólása: Szia! Igen, Németországban.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm mind a kulturált, és mind a kevésbé hasznos válaszokat. Lehet, hogy fiatal és 'felelõtlen' vagyok, attól még nem fogom megölni a babámat, akkor se nehéz lesz. Írtó nehéz, ez biztos de hiszek abban, hogy megállom a helyem anyaként. A szüleim és a párom támogatásával mindene meglesz a picinek, kis kihagyás után tovább tanulok és ugyanúgy küzdök az álmaimért. Talán nem most kellett volna jönnie a picinek, de nincs mit tenni itt van, jött. Valamiért jönnie kellett, lehet ez valamiféle jel, hogy önálló legyek, tanuljak meg gondoskodni magamon kívül egy pici életrõl is. Bízom abban, hogy úgy alakulnak a dolgok a suli lezárása körül is, ahogyan én azt eredetileg elterveztem. Igaz, még nem tudom hogyan alakul az érettségi stb, a baba meg fog születni, akit szeretettel fogok/fogunk várni.
Én Németországból írok, az év elején a szomszédban lett a 18 éves lánynak gyereke, iskola mellett. Gyakorlatilag a szülésig járt iskolába (nappalin), és szües után 6 héttel folytatta tovább. A szülei támogatták, és minden gond nélkül megoldották a problémát.
Jézusom. Nem azt írtam, hogy a nyomorba kell szülni a gyereket, meg azért szülni, hogy kapjuk utánuk a segélyt.Olvasd már el újra. De ezek szerint, szerinted csak a gazdagok szülhetnének, (vagy jó lenne, ha csak õk szülnének), mert õk majd mindent meg tudnak adni a gyereknek? Attól, hogy valakinek nincs saját lakása, hanem albérletben lakik, nincs autója, (de képzeld ott a tömegközlekedés, ami elvisz bárhova) és nem dúsgazdag, az már biztosan egy alacsony intelligenciával rendelkezõ ember, aki tizenévesen 'elli' a gyerekeket? Gondolkodj már egy kicsit mielõtt írsz. És az miért törvényszerû, hogy a fiatal apák elhagyják a párjukat, ha jön a gyerek? Meg amúgy is. Nem a tizenévesekrõl beszélünk. A kérdezõ is 19 éves, amikor már igenis lehet olyan stabil kapcsolata, hogy bevállalja a babát.
Szerintem helyesen teszed, hogy megtartod, nem is értem, miért akarják egyesek ráeröltetni másra az abortuszt, csak mert fiatal ės nincs meg minden feltétele az ideális gyermekvállaláshoz.Miért kevesebb egy néhány hetes magzat, mint egy megszületett baba?Ez lenne a helyes döntés, mindenkinek, aki nemi életet él, mert számolnia kell a terhességgel és a felelõs döntés saját gyermekünkrõl, nem a likvidálás, azt hiszem.
"kiszül egy-kettõt", "elleni kezdenek" - ezekkel a kiszólásokkal ne törõdj, kérdezõ. Sok boldogságot!
A kérdező hozzászólása: Természetesen félek, egy pici baba születése mindenkire nagy hatással van, fõleg ránk. Már 7 hetes lesz, szépen növekszik és semmi pénzért nem öletném meg, akárki is akármit beszél! Az elsõ pár hónap biztos nehéz lesz, igazából nem 'merek' még belegondolni, ezért tanácsokat várok mit hogyan kell majd csinálni stb. :)
(: ahogy haladsz elõre, ez a "félelem", ami ilyenkor, fõleg elsõ gyereknél normális, erõsödni fog. Én most járok a 20. hétben, de már 'pánikolok', hogy jéézusom, még soha nem pelenkáztam gyereket, meg se merem majd fogni, annyira kis pici lesz, honnan fogom tudni, hogy éppen miért sír és hasonlók. Mindenki nyugtat, hogy ezek majd ösztönbõl jönnek, és igenis tudni fogod, hogy mit kell csinálni. Ebben bízok :D Úgyhogy nyugalom, minden rendben lesz, mindenben jó leszel. Amiben kevésbé, abba meg majd belejössz :D Boldog babavárást :)
Szia! Irtad, hogy kulfoldon elsz. Melyik orszagban?
Nem fura. A dokival tényleg nincs több dolgod, legalábbis itt Magyarországon. Fel kell keresned a védõnõt, õ ad egy hosszú listát, hogy milyen vizsgálatokra kell menned. A háziorvos pedig felírja a beutalókat. Legközelebb az eredményekkel együtt menj a dokihoz a 12. héten. De a védõnõ mindent elmond.
""kiszüli" a "sejtcsomót"??? Mondd csak, édesanyád méhében anno te is sejtcsomó voltál csupán? " Természetesen. Hiszen hivatalosan magzatnak a terhesség NYOLCADIK hetétõl nevezzük az adott sejtcsomót, elõtte embrió a helyes szó. Nincs ezzel semmi gond, a fejlõdés része. "Tudod, ha te materialista "értékrendeddel" gondolkodom, akkor is tudományos tény, hogy az a lény, akit te sejtcsomónak titulálsz, 100% humán DNS-sel rendelkezik, azaz EMBER!!!" Az az ember egyelõre egy öntudattalan, érzésektõl, benyomásoktól és érzékeléstõl mentes sejtcsomó. Kb. annyira nevezhetõ embernek, mint egy daganat az agyadban, és annyit is érez, ha eltávolítják (semmit). Így néz ki egy 5 hetes embrió: http://babafalva.hu/files/2010/01/petezsak.jpg Ilyenkor még csak a megnagyobbodott petezsák látható. "Ha pedig túllépek a materializmuson, akkor azt is állítom, hogy halhatatlan lelke is van." :D Oké, már látom miért ilyen negatív a százalékod és miért írsz ilyen hülyeségeket. Ezoterista vagy valláskamus vagy, mi? :D "amint látod, itt, ezen a fórumon is egyedül maradtál a véleményeddel. Talán nem véletlenül." Nem egyedül javasoltam az abortuszt, tehát te valamit félrenézhettél :) "A kérdezõ egy becsületes fiatal lány" Na! Becsületes fiatal lányok nem szülnek segélyre 19 évesen szerintem :)
Figyelj, menjél hóhérnak. Oda úgyis efféle erkölcsi hullák kellenek. A százalékom meg a hozzád hasonló vérszomjas abortuszimádók miatt ilyen, éppen ezért büszke vagyok rá - már ha ennyire érdekel. Nem veszi be az agyad, hogy a kérdezõ SZÜLNI FOG? Segélyre - ahogy mondod? Normális vagy? Az nem zavar, hogy a istenverte imádott abortuszodat is támogatja az állam? Hogy az én TB-m rovására is részfinanszírozzák? Csak azt nem bírod megemészteni, hogy van, aki szülni tud/akar? Mi az, neked nem megy? Vagy nem ment? Szánalmas. A kérdezõ boldog és az is marad, az édesanyja támogatja, ahogy olvashattad, basszus, micsoda pech!! :) ) Egyébként ilyen károgó halálmadár nincs még egy a válaszadók között. Aki abortuszpárti, az sem kéjes örömmel kiált Barrabást - már ha ismered a történetet egyáltalán.
"Na! Becsületes fiatal lányok nem szülnek segélyre 19 évesen szerintem" Mifele segelyrol irsz? Van eleg idejuk munkat keresni. Becsuletes ember NEM VESZI EL A GYEREKE ELETET!!!!!
...Látom, megjöttek a kabbalisták. Tudom, hogy ez kényes kérdés. De úgy gondolom, intelligens, felnõtt emberek tiszteletben tartják a másik véleményét, és nem állnak neki "szánalmas"ozni meg mocskolódni meg rugdosódni ilyen vérszomjas módon. Ennyi erõvel egyik amerikai állam lerohanhatná a másikat, mert egyik helyen megengedett a halálbüntetés, másik helyen nem. Szóval. Vannak, akik úgy gondolják, hogy egy csomó ember életminõsége és életkörülményei elsõbbséget élveznek egy véletlenül becsúszott embrióval szemben. Vannak, akik úgy gondolják, hogy lényegtelen, hány ember életminõségét befolyásolná egy megszületendõ csecsemõ, ha elérte a hímivarsejt a petesejtet, akkor annak a gyereknek 9 hónap múlva ki kell másznia az anyjából. Szerintem meg ez minden esetben úgyis csak a kismama álláspontjától függ. De... végül is mindegy. Most, hogy mindenki elmondta a véleményét, rugdosódjatok nyugodtan.
Az senkit nem érdekel, beleértve a leendõ felelõsségteljes anyukát is, hogy milyen rombolást végezhet egy magzat fejlõdésében a fogamzásgátló -amit minimum a terhessége elsõ négy hetében végig szedett- és az antibiotikum?
Mármint 94-es kisreményeb elõtt még 95 ös volt
Kedves 97-es, hidd el, adott esetben nevelõszülõknél/otthonban élni 18-20 évet még mindig sokkal jobb, mint meghalni. Egy emberöltõ kb. 75-80 év, amibõl a nehezebb startot követõen 55-60 még mindig marad, hogy boldoguljunk. Azaz nem éri meg az eleje miatt odadobni az egészet. Varázsgömbje pedig senkinek sincs, azaz nem állíthatjuk még valószínûnek sem azt, hogy minden örökbeadott/intézetis élet helybõl bukta. Nem értem, mire gondolsz, hogy édesanyám miben segített: sokban egyébként, de 16 éves korom óta dolgozom, egyetem mellett is ezt tettem és másfél éves volt az elsõ gyermekem, amikor újra munkába álltam. Hogy lediplomázhattam mellette, nos abban édesanyámnak valóban nagy része van, de mivel õ teljesen más tudományterületen tanult, mint én, fõleg noszogatással, notórius piszkálással, lelkiismeretfurdalás-gerjesztéssel és némi gyerekvigyázással állt mellettem.
Kérdezõ, tök normális, értelmes nõ vagy. Hajrá ne foglalkozz a károgókkal, sok boldogságot a babákhoz és megsúgom, hogy még minden álmod, célod meg tudod valósítani a baba mellett! Semmirõl nem fogsz lekésni!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat! Még annyi kérdésem lenne, milyen rutinvizsgálatokra kell mennem a hatodik hétben? A legutóbbi ultrahangon a doki megnyugtatott, hogy minden rendben és legközelebb csak a tizenkettedik héten akar látni. Ez nem fura?
Így van, ösztönbõl tudni fogod mit kell csinálnod, ne aggódj! :) A többibe belejössz! Ne feledd, édesanya is születik majd akkor nem csak a baba! :)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen a válaszokat! :) Apummal sajnos felszínes a kapcsolatunk, évek óta nem nagyon beszélünk ezért õt nem is zargatnám ezzel, ellenben Anyummal mindig, mindent megbeszélünk, mégis félek. A párom maximálisan mellettem van és támogat. Abortusztól rettentõen félek, a gyerekem nem akarom megölni. Életem egyik legfontosabb döntését kell meghoznom, minél elõbb ami nem könnyû...
" Én vállalom a felelõséget, akárhogy is lesz mert a gyerekemrõl van szó, aki akár tetszik, akár nem már a hasamban fejlõdik." Ezzel az a baj, hogy 19 évesen eltartottként a felelõsséget nem TE vállalod, hanem a szüleid és a barátod szülei. Nekik kell majd pénzelniük, gondoskodniuk a ti gyereketekrõl, amíg ti tanultok. Magyarán sajnos nem magadnak szülöd a kicsit, hanem a nagyszülõknek. Így nyilván könnyû hadonászni azzal, hogy felelõsség, ha rád gyakorlatilag nem sok szakad belõle, hiszen a pénzügyi részére szinte gondolnod sem kell...
Egy volt diákom is pontosan így járt. Érettségi évében lett várandós, nagy pocakkal leérettségizett, majd meglett a baba. Párja érettségi után dolgozni kezdett. Szülõk támogatták õket mindenben. Az idén lett elsõs a nagyfiúk. És még mindig együtt vannak a párjával. Én kitartást, sok erõt, és boldog babavárást kívánok neked!
Ha abortuszellenes vagy, és " vállalod a felelõsséget", akkor az a minimum, hogy anyád elé állsz még most, aki ugye el fog tartani téged és a gyerekedet még jó pár évig!! Nem értem miért tetted fel a kèrdèst.
Hûha, micsoda gyûjtemény! Eszembe nem jutna egy csokorba szedni ezeket! Számoljunk kicsit, jó? Az anyuka gyest kapna (28.500, -) és családi pótlékot (13.700, -), ami összesen 42.200 forint. Most is szülei tartják el. Miért is nem lehet ennyi pénzbõl fedezni egy csecsemõ szükségleteit? Ezenkívül írta, hogy a párja dolgozni fog a suli mellett. Miért beszéled le róla, hogy vállalja és szeresse a gyermekét? Õ maga azt írta, nem szeretné elvetetni. A kérdés a szülõk, rokonok reakciójára vonatkozott. Hogy jön ide az abortuszos propaganda?
26-os nem az abortusz propagálásáról van szó, hanem arról, hogy a Kérdezõ azt hiszi, hogy a "felelõsségvállalás" a baba kitolása, pedig a szülei fogják még évekig õt és a gyerekét eltartani. És itt most nem caak a pénzrõl van szó, hanem a K. jövõjérõl is. Nem kapkodnak a munkaadók csakúgy a gyerekes huszonéves érettségizettek után. Egy fõiskola gyerek mellett kb. 5x olyan nehez, mint nélküle. Nem csak a szülésig kéne látni. Szóval mérlegelni kell és minden lehetõséget figyelembe venni. ( az abortuszt is). 25-ös voltam.
"Te tényleg ennyire buta vagy, vagy csak tetteted?! Egy kisbabának a PELENKA egy hónapra 20.000 ft! " Mibõl van az a pelenka? Aranyból? Elég nevetséges, mert persze lehet 20000ft is a pelenka, ha anyának a legfaintosabb kell, de ha megelégszik az átlagossal akkor kb. csak a fele a pelenka!
jaj ezt nem is láttam :) "És mi van, ha ráadásul tápszeres lesz mondjuk a baba, mert neadj' isten az anyukának nincs teje? Hm?! Az önmagában 40.000 ft/hó körülbelül!" Ha tápszeres a gyerek, akkor tb. támogatásssal írják neki a tápszert! az is kb. 10000 ft egy hónapban! Te mely bolygón élsz az áraiddal?
Jól gondolod meg, hogy hogyan döntesz! Elég erõsnek érzed magadat, a párodat és a kapcsolatotokat egy gyermek felneveléséhez? Ha mindenképpen megtartod, akkor sok erõt, és kitartást! Az érettségivel nem kell sokat csúsznod, csak õszig (bár biztosan iszonyatosan nehéz lesz). Majd néha írj, mi a helyzet veletek!
A kérdező hozzászólása: Nagyon szépen köszönöm a sok, kedves erõt adó kommentet! Való igaz, hogy a korombeliek többsége ahogy megtudná babát vár azonnal rohan vetélésre, ami szerintem nem megoldás. Én vállalom a felelõséget, akárhogy is lesz mert a gyerekemrõl van szó, aki akár tetszik, akár nem már a hasamban fejlõdik. Nem lesz egyszerû, de ahogyan többen is mondták a család összefogásával nem lehetetlen. Akinek volt hasonló élménye írjon privát üzenetetet!
Az abortusz természetesen nem megoldás, ahogyan Te is érzed. Tudod, minden bepótolható, halasztható az Elõtted álló dolgok közül, de a gyermeked nem. Õ egy teljesen egyedi, megismételhetetlen, egyszeri, eleven hús-vér csoda, aki ezekben a pillanatokban is a világra készülõdik. Mindenképp beszélj szüleiddel, miként lehet babázni, majd a baba mellett tanulni. Ez nem lejtmenet, de nem is lehetetlen vállalkozás. Off: Hála Istennek, hogy vannak még felelõsen gondolkodó fiatalok, akik szentnek tartják az emberi életet, akármikor kopogtat is az ajtón. :) Egyszóval: ne azon gondolkodjatok, miért ne, hanem hogy miként IGEN. Sok erõt, kitartást és boldogságot kívánok Nektek.
A kérdező hozzászólása: Igazából nemrég derült ki, elsõnek nem voltam benne biztos de mikor a nõdoki megerõsítette, kénytelen voltam elhinni. Tudom, hogy utólag már semmit nem lehet változtatni, és minél elõbb el kell mondanom anyumnak. A párom már elmondta az anyujának, aki kissé lesokkolódott de ez ebben a helyzetben abszolút érthetõ. Anyum keményebb menet lesz ezért is félek.
Már nem vagy gyerek, magadban jó lenne ha eldöntenéd mit szeretnél és úgy állnál oda az anyukád elé.Ha van barátja az embernek, ez mindig benne van a pakliban.A rokonokra csak annyi tartozik, amennyit elmondtok nekik, de hidd el, mindenkinek van hasonlò esemény az életében.Extrém fiatal nem vagy, nincs miért megszóljanak és érettségizni, továbbtanulni is lehet így.Ha sikeresen felvesznek valahova, kérhetsz évhalasztást, egyéni órarendet, ha megszületett a baba, kaphatsz többletpontokat és az állam is azt nyomja, hogy szüljünk az egyetem, fõsuli alatt.Babával államvizsgãztam, a szüleim segítségével.Ne félj, csak most óriási sokkhatãs, de ez része az életünknek.
A kérdező hozzászólása: Abortusz ellenes vagyok, nem is gondoltam erre a megoldásra. Tudom, hogy picit korai de meg lehet oldani ahogyan ez elõttem válaszoló is említette. Úgy érzem, most rengeteg lelki támaszra lesz szükségem akárhogyan is döntök! Amitõl a legjobban tartok jelen esetben az az érettségi. Mi, hogy lesz stb...
Ha tényleg megtartod, akkor a sulidtól kérd, hogy az utolsó évben had lehess magán tanuló. Nekem az egyik osztálytársam lett terhes 4-ben, megtartotta és magán tanulói státuszt kér a sulitól. Leérettségizett velünk együtt. Ha anyukád támogat és a párod is, akkor biztos segítenek, vigyáznak majd a babára még te leérettségizel. Meg lehet csinálni. Sok sikert és kitartást nektek.
Ha megtartod, akkor beszélj az igazgatóval, õ meg tudja mondani hogy fogsz tudni érettségizni. Azt is találjátok ki, mi lesz az anyagiakkal. Párod dolgozik? Hol fogtok élni?
Miért lettünk itt többen 0%-sak? Pedig semmi rosszat nem írtunk. Én csak a saját tapasztalataimat írtam le, csak segíteni akartam. De ha nem kell a segítség, akkor sajnálom.
A kérdező hozzászólása: Még nem dolgozik, de nagyon afelé hajlik, hogy keresni fog munkát. Az anyagiak egyelore kérdésesek. Nem tudom tényleg mi lenne a legjobb döntés.
Az abortusz lenne a legjobb döntés, ezt te is tudod. Annak szinte esélye sincs, hogy a barátod veled marad, hiába írnak errõl páran. Ilyen sajnos ebben a korban csak a tündérmesékben létezik. A valóság inkább az, hogy elkezd dolgozni, otthon várja a stressz, pénztelenség, tanulás, üvöltõ csecsemõ, kedvetlen fiatalasszony...és beleun 1-2 év alatt, lelép és éli az életét. Jobb esetben foglalkozik ezután a gyerekkel, rosszabb esetben csak a gyerektartást kapod majd utána :(
Azért nem olyan gáz az élet egy babával mint ahogy írták. Attól hogy másfél, két évet babázol, még nem áll meg az élet. Még lehet tovább tanulni, a kicsi bölcsibe mehet. Persze kell az összefogás, támogatás, szeretet. Pont errõl szól a család.
Annyira, de annyira egyetértek a 21-es válaszolóval!!!
Én is maximálisan egyetértek a 21-essel. Könnyû ilyenekkel dobálózni, hogy jaj más 19 éves rohanna elvetetni, de én milyen felelõsségteljes vagyok, blabla... Hát nem mindenki engedheti meg magának, hogy 19 évesen eltartson egy gyereket, vagy eltartasson a szüleivel. Én is elvetettem volna annak idején, ha teherbe esek (bár én mindig figyeltem rá, hogy véletlenül se legyek az). Ha megtartod, azért arra is gondolj, hogy nem biztos, hogy a pároddal örök életedre együtt maradtok sajnos. Nekem is van egy ismerõsöm, õ is 19-20 és kora körül szülte a kislányát és kb. õk voltak az álompár, most 3 éves a kicsi és mégis szakítottak. De ettõl függetlenül kívánom, hogy a számotokra legmegfelelõbb döntést hozzátok meg és a legjobb lenne, ha minél elõbb beszélnél anyuddal, mert a dolgok nagy része úgyis rá hárul majd.
14:58 ezt az emelt anyaságit mégis honnan veszed? Ez csak egy tervezet, egyáltalán nem biztos, hogy bevezetik...
71%-os társunk csak önigazolást keres. Bármilyen áron.
45-ös vagyok. Igen van gyerekem. Egy 17 éves lányom és egy 12 éves fiam. Egyedül nevelem õket, a segítség az árva ellátás. A lányom már most arra készül, hogy úgy fog tovább tanulni, hogy mellette vállal valami olyan melót, ami mellett tovább tud tanulni, hogy ennyivel is segítsen nekem. Itthon fog lakni továbbra is, de nagy segítség lesz, hogy a kis saját pénzébõl tudja magának fizetni, ami nekem így is elég megterhelõ. Tehát nem kidobni fogom, a rezsibe sem kell beszállnia akkor sem, de nagy könnyebbség lesz, hogy sok mindent meg tud majd magának venni, iskolába utazgatást fizetni, a szórakozását kigazdálkodni. Ha ehhez képest azzal állna elém érettségi elõtt, hogy tanulás helyett szül egy gyereket, ide költözik a szintén tanuló párja, és erõmön felül is támogassam, az öccsétõl is elvonva azt, amit neki már megadtam, akkor igen, ezt mondanám neki is. Szerintetek nem lenne önzõség tõle? Ez lenne a felelõsségteljes gondolkozása? A gyerekemrõl és az unokámról lenne szó, de ha ahhoz lenne esze, hogy szüljön, akkor azt is elvárhatnám tõle, hogy ezt ne mások rovására tegye.
" hogyan védekeztek, és mégis miért 5 hét után tûnt csak fel neki a dolog?" Hogy 5 és fél hetes terhes, azt jelenti, hogy kb. másfél hete tud a terhességérõl... Biológiából 1-es!!!!! Valószínû már akkor feltûnt neki, de mire eljut a nõgyógyászához, hogy igazolják is a gyanút, addig eltelik 1-2 hét!
"Hogy 5 és fél hetes terhes, azt jelenti, hogy kb. másfél hete tud a terhességérõl... Biológiából 1-es!!!!! " A biosz egyes neked jár, ugyanis ha balaeset történt, akkor az elsõ dolog az esemény utáni, a második pedig az elsõ adandó alkalommal teszt (ami mint írtam kb. 2 hét). Nem a több mint egy hónapi várakozás, mire hajlandó tesztelni.
" hogyan védekeztek, és mégis miért 5 hét után tûnt csak fel neki a dolog?" Az észlelés nem a kimaradt menstruáció után 5 és fél héttel történt te, matekból is 1-es! áruld már el nekem, miért szaladna esemény utániért, ha teszem azt, tablettát szed?
Az abortuszellenzõk mind azt hiszik, megszülni a gyereket mindenáron felelõsségteljes. Pedig nem. És ha valaki abortuszellenes, annak az abortusz a nagyobb áldozat, nem a szülés, hisz a meg *akarja* szülni, úgyhogy nem kell rögtön szobrot állítani neki.
54-es: viszont ha tabletta mellett fogant, akkor oda a teóriád.. Kérdezõ, én ugyanezen átestem 18 évesen. Nekünk hüvelygyûrû mellett fogant meg a baba. A szüleimmel nagyon rossz volt akkoriban a kapcsolatom, a párom munkanélküli volt... Én sosem akartam volna a szüleim nyakára gyermeket szülni. Azért nem lett még 1 tesóm, mert nekik elég ennyi gyerek. Akkor én milyen jogon szültem volna nekik még egyet? Nézz utána mennyire drága dolog gyermeket vállalni. Gondolj bele abba, hogy a pároddal hogyan fogtok így majd lakást venni.. Óriási hátránnyal indulnátok az életben! Téged, mint huszonéves gyermekkel rendelkezõ anyukát szerinted ki alkalmazna? Megsúgom, senki. Tehát a te kereseted maximum minimálbér. A párod egyedül nem biztos, hogy annyit fog keresni, hogy a megélhetés + a gyerek kiadásai mellett félre tudjatok tenni esetleg lakásra, kocsira, bármire. Ezt nagyon gondold át. Így az életben nem fogtok egyrõl a kettõre jutni! Ha én megszültem volna azt a babát 18 évesen, akkor a legkisebb bajom az érettségi lett volna... Nem tartanék ott, ahol most: 3 szakmám van, 4 nyelvet beszélek, havi 350.000 ft-ot keresek. És még mindig nem tartunk ott a párommal, hogy be merjünk vállalni egy gyereket! Nem élhetsz örökké a szülõ nyakán!
58-asnak +1!
"A biosz egyes neked jár, ugyanis ha balaeset történt, akkor az elsõ dolog az esemény utáni, a második pedig az elsõ adandó alkalommal teszt (ami mint írtam kb. 2 hét). Nem a több mint egy hónapi várakozás, mire hajlandó tesztelni." Az utolsó mondatod után nincs több kérdésem hozzád! :) Aki annyira buta biológiából, hogy egy 5 és fél hetes terhesség esetén azt írja, hogy a kérdezõ több, mint egy hónapot várt az terhesség észlelésétõl a tesztelésig, az ne adja már a lovat senki alá! 5 és fél hetes terhesség esetén kb. akkor tudta meg, hogy terhes! De legkorábban is csak 4 hetes terhesség estén mutat a teszt bármit is...ha mutat!
ez mindent elárul az iq szintedrõl! "Erre most borítékolható, h tartsa még ezután is évekig" Ne zavarjon, hogy a kérdezõ már döntött! Mit érdekel az téged, hogy az anyja nyakára szül? Õ baja, meg az anyjáé! Neked ne fájjon!
45-ös, csak egy kérdés: van gyereked? Ha igen, akkor is ezt mondanád neki, ha a te lányod állna eléd egy ilyen problémával?
Elfogadott törvény, csakúgy, mint a rugalmas gyes-gyed, azaz 3 évig akkor is kapja a neki járó összeget - vagy egy összegben is felveheti a hátralevõ összeget, ha munkába áll . De a kérdés talán nem is ez, hidd el, hanem amit a kérdezõ kiírt: miként mondja el a babáját a szüleinek/rokonainak, ill. milyen reakciókra számíthat.
ha nem akarod, ne vetesd el.a babát betakarja havi 40ezer forint.ha pedig megszületik, elég akkor babakocsit venni az anyaságiból.ruhából sem kell a legdrágábbat, a használt is nagyon jó, fõleg hogy egy pici baba nem használja agyon.maximum rábukik, ki lehet mosni.én 18 évesen vállaltam a gyerekem, nem a szüleim tartanak el minket, a párom dolgozik, azt a pár nap érettségit meg meglehet oldani hogy nagyszülõk segítségét kéred, hogy pár órát vigyázzanak a picire.anyósodék/anyukádék biztos nem mondanának nemet.szorítok nektek!!kitartás
A kérdező hozzászólása: Köszönöm Mindenkinek! :)
15:05 errõl tudnál valamit linkelni? Én úgy tudtam, nem fogadták ezt el.
ez a rugalmas gyed-gyes, anyasági nem elfogadott még! csak tervezet!
"Elfogadott törvény, csakúgy, mint a rugalmas gyes-gyed, azaz 3 évig akkor is kapja a neki járó összeget - vagy egy összegben is felveheti a hátralevõ összeget, ha munkába áll " Ilyen törvények magyarországon nem léteznek, légyszíves ne írj baromságokat.
Újra megkérlek, hogy olvasd el a kiírt kérdést. Magyarországot, pedig, tudod, nagy kezdõbetûvel írjuk - csak már, ha a baromságot említed... Nem bírod elviselni, hogy van, aki nem teszi meg a gyerekével, ugye?
A kérdező hozzászólása: Igen fiatal vagyok, nem tudom mi vár rám de az lenne az utolsó gondolatom, hogy megöljem a babámat. Tudom, hogy nehéz lesz, véget ér a fiatalságom. Tisztában vagyok az árakkal, azonban bízok a családom támogatásában, még akkor is ha ez az egész hirtelen jött.
Ezek szerint azt a fiatalt, aki leérettségizik, azonnal ki kell lökni a családi fészekbõl, nem etetni, lakhatást nem biztosítani, nem ruházni, nem taníttatni, csak mert felnõtt magyar állampolgár? Te ezt tetted/teszed a gyereke(i)ddel?
"De legkorábban is csak 4 hetes terhesség estén mutat a teszt bármit is...ha mutat!" Te a 80-as években élsz, vagy hol? A teszt 2 hetes terhességet már kimutat. A baj/baleset észlelése után 2 héttel már megvehette volna a tesztet, de ehelyett várt 1 hónapig.

19 éves vagyok, 1 éve van barátom, és anya még most sem engedi, hogy együtt aludjunk. Elég vallásos sajnos, és az ő nézeteit veszi csak figyelembe. Hogyan érhetném el, hogy megengedje, együtt aludhassunk?

Legjobb válasz: voltál már vele együtt úgy értem az ágyban?? mert ha igen akkor ezt is el kellene mondanod édesanyádnak, hiszen be kell látnia lassan h kislánya felnõtt, hiszmár 19 vagy. gondolom, biztosan nehezebb egy vallásos családban de el kell neki mondanod õszintén h mit gondolsz mert hidd el h te irányítod az életed :)

voltál már vele együtt úgy értem az ágyban?? mert ha igen akkor ezt is el kellene mondanod édesanyádnak, hiszen be kell látnia lassan h kislánya felnõtt, hiszmár 19 vagy. gondolom, biztosan nehezebb egy vallásos családban de el kell neki mondanod õszintén h mit gondolsz mert hidd el h te irányítod az életed :)
Szia.az én anyám nem annyira vallásos, de õ sem engedte meg, hogy együtt aludjunk, kérdem én, jobb lenne ha valahol kocsiban kellene szerelmi életet élni?ha már volt szex, akkor mért nem lehet együtt aludni?õ sem adott választ.egyik este mondtam, hogy ott alszik a barátom, erre õ azt, hogy ne gondoljam, hogy minden úgy van, ahogy én gondolom.becsaptam az ajtót, elmentünk szórakozni, és ott aludt.a reggel kicsit kellemetlen volt, de azóta meg kellett szokniuk, és mostmár egész hétvégén együtt alszunk.
a filmel kapcsoltaosan kedves harmadik válaszoló, nézz utánna kicsit esetleg wikipédiázz vagy könyvtárazz mielött elhiszel minden marhaságot...:D
Sajnos ö mindenáron meg akar védeni, igaz nincsen mitöl de meg akar.Beszélj vele, mondd meg neki hogy ez igy neked nem jo, ismeri a barátodat rendes fiú.És ne engedj!
Mond meg anyukádnak hogy már nem vagy kisslány felnõtt önnáló nõ vagy és ne szóljon bele az életedbe.Nyugodtan aludj eggyütt a barátoddal lehet hogy õ vallásos de te nem vagy az és meg kell értenie hogy nem szólhat bele az életedbe.Én a helyedben nem hagynám annyiban a dolgot.
Próbáld vele ezt megbeszélni és ha nagyon erõszakos akkor ne engedj neki mert akkor máskor ugyan ez fog történni , az õ döntése fog érvényesülni!!!
Ha annyira vallásos, akkor nézesd meg vele ezt: http://www.zeitgeistmovie.com (fõleg az elsõ 30 percet) Remélem ettõl megváltozik a véleménye...
apuddal mi a helyzet? esetleg õ rá tudná venni az anyukádat! (ha végképp nem megy sehogy sem, hát kamuzd azt, h az egyik barátnõdnél alszol :) )
Most közvetlenül tapasztalhatod a vallás káros hatásait. Sajnos nekem sincs túl jó ötletem... vagy kénytelen vagy összeveszni, vagy tûrsz. Kérdezd meg anyád, szeret-e téged egyáltalán? Mert most nem tesz jót veled, az biztos.
A kérdező hozzászólása: Nem akarok bibliát olvasni, engem ez a téma egyáltalán nem érdekel......Egy csöppet sem Ezért szeretném, ha nekem nem anya szokásait/nézeteit kellene követnem.
Ráadásul 19!!! éves vagy jogilag felnõtt. Mi a franc beleszólása van anyádnak a szexuális életedbe?
Elõször is olvass 1 kis történelemkönyvet/bibliát és nézd meg mit tesznek a vallások az emberiséggel. Ha ezután is érdekelni fognak anyád vallási szemléletei, akkor gyenge vagy, vagy nem is akarsz szexet.
A kérdező hozzászólása: Mert? Mi a film lényege?
A kérdező hozzászólása: Kedves 3. kommentelõ! Megnéztem a filmet, de sajnos én pont nem beszélek angolt, anya sem, ezért nem értettem, és õ sem értené. Nem bírtam sajnos a lényeget kivenni belõle :(
A kérdező hozzászólása: Tudja, hogy élünk szexuális életet, ugyanis megtalálta a fogamzásgátló gyógyszerem dobozát. Nem veszekedett, mert akkor leállítottam, hogy örüljön, hogy nekem legalább van rá eszem, nem úgy, mint sok tizen-pár éves lányanyának. Ezért is nem értem, mi akadálya, hogy együtt aludhassunk, de ha kérdem, õ sem tud értelmes magyarázatot adni, ami számomra elfogadható. Mert az, hogy neki sem engedték, mikor ennyi idõs volt, az engem nem igazán érint. Elvégre ez a XXI. század. Vagy nem?
A kérdező hozzászólása: Anya a fõnök. Apa nem szólna bele, de ha anya azt mondja nem, akkor apa abba beleegyezik.

19 éves vagyok, a vőlegényem 21, két és fél éves kapcsolatunkban minden tökéletes családi hátterünk is adott felmerült bennünk hogy babát szeretnénk. Mi a véleményetek erről?

Legjobb válasz: Szia. Ha úgy érzitek hogy fel tudnátok nevelni akkor semmi akadály nincs a babaválalás elött. Ne másra halgass. És nem vagy hozzá túl fiatal hiszen nem 40 évesen kell gyereket válalni. Ha bármi más kérdésed van akkor írj nyugodtan!

Szia. Ha úgy érzitek hogy fel tudnátok nevelni akkor semmi akadály nincs a babaválalás elött. Ne másra halgass. És nem vagy hozzá túl fiatal hiszen nem 40 évesen kell gyereket válalni. Ha bármi más kérdésed van akkor írj nyugodtan!
Ezt csakis ti érzitek és tudjátok! Nem mindenkinek korai ebben a korban. Én 21 vagyok 33hetesen és tervezett baba volt. Sztem vágjatok bele és ne a körülöttetek levõket kérdezgessétek mert sok rosszindulatú lesz aki csak féltékeny és elveszi a kedveteket. és nem kell senki véleményér adni. Ja és tényleg nem 40-45 évesen kell szülni.
Ne mások véleményére adjatok. Ha szeretnétek, és fel tudjátok nevelni, akkor kezdjetek bele nyugodtan :) Sok sikert 19/L
Ezt nem másoknak kell eldönteni. Nektek kell érezni és nektek kell biztosnak lenni benne. Amikor mi esküdütnk én 22 voltam, férjem 24. Teljes mértékben biztosak voltunk a döntésünkben. Babát akkor viszont még nem szerettünk volna. Most vagyok 25 éves és várjuk az elsõ kisbabánkat aki tervezett baba volt. Ha ti úgy érzitek készen álltok rá akkor vágjatok bele.... fõleg ha van hol felnevelni és van mibõl. Nem számítotok annyira fiatalnak már a gyerekhez.
Miért kell ahoz összeházasodni? Egyébként az mit jelent, hogy tökéletes családi háttér? Mennyit kerestek, hol laktok stb?
Korainak tartom.
azt csinálsz, amit akarsz
de sok bunkó van itt :( egyre szarabb ez az oldal:( ti tudjátok szeretnétek-e....
A kérdező hozzászólása: Nem tökéletes hanem megfelelõ családi háttér, ezalatt azt értem hogy mindkettõnk családja támogatna minket.
Az a véleményem, hogy ha egy ilyen komoly és fontos témában nincs saját véleményed, és idejössz megkérdezni, hogy vállalj-e gyereket vagy inkább ne, akkor te még éretlen vagy a gyerekvállalásra, és mindenki jobban jár, ha néhány évig még pihenteted a témát.
Szerintem sem feltétlenül korai, de gondoljátok jól át, mire vállalkoztok, milyen egész életre való elkötelezõdéssel jár egy baba! Azt gondolom, hogy valószínûleg magad is bizonytalan lehetsz a kérdést illetõen és ezért tetted fel itt ezt a kérdést! Ha mélyen magadba nézel és átlátod, hogy mire vállalkoznátok, természetes, hogy felmerülhetnek kétségeid, ami nem is baj, viszont pontosan ezért kell több kört is futni, hogy mire meghozzátok a végleges döntést, az a megfelelõ legyen! Tényleg fiatalok vagytok, ezért akár nyugodtan várhattok még vele egy kicsit, hogy megérjen bennetek, mit is szeretnétek valójában! Én nem hiszem, hogy a szüleim anyagi támogatásával vállalnék gyereket, de amit a legtöbben írtak bár kicsit közhelyes, de igaz: Nektek kell erre a kérdésre tudnotok legbelül és meghoznotok a választ külsõ nyomás/behatás nélkül! A legjobbakat, hajrá! Egy 23 éves 10 hetes kismama akinek a férje 25 éves és másfél éve házasok, össz. 5 éve vannak együtt :)
25 éves vagyok áprilisban töltöm a 26-ot és van egy 2 éves lányom és most várjuk a testvérét. De aminek a feltétele volt aza következõ. (nem bántani akarok senkit csak a véleméynemet írom, le, hogy nekem mik azok a feltételek aminek meg kell lenie, hogy szóba jöhessen egy kisbaba. 1, legyen egy stabil szeretõ párkapcsolatom akiben vakon megbízom és érzem tudom, hogy szeret. Mert ha már van egy gyerek akkor sok sok probléma merül fel ami alap járatban is nagyon megnehezíti a kapcsolatokat én nem szépítek próbára is teszi. Pláne ha ez nem stabil kapcsolatra épül. 2, mind a kettõnknek legyen szakmája legalább. Én most szerzem várandósan anyaként a második szakmámat, úgyhogy a tanulást meg lehet oldani, de nem egyszerû nagyon nagy szervezést igényel. 3, legyen legalább egy albérletünk. Az én véleményem de tényleg nem akarok senkit megbántani az nem túl egészséges, ha a fiatal pár együtt él a szüleivel. Mert akkor gyakrabban vannak konfliktusok, más életritmusa van egy fiatal párnak és egy 40-50 év között lévõ párnak. 4, mind a ketten azért önálló keresettel rendelkezzünk. Mert gyesbõl nem lehet megélni és azért nem mindegy, hogy a fizetésed megkapod vagy sem vagy legalább is hasonló összeget. Nekem ezek a feltételeknek kell meglennie, hogy babát vállajak, mert én nem támaszkodnék annyira a családra, hogy õk tartsanak el minket, mert nem õ nekik szülök gyermeket, hanem magunknak és bizony a már gyereket vállaltunk akkor nõjünk is fel a feladathoz. Viszont ez egy olyan kérdés amit a pároddal kellene megbeszélni. Én 19 évesen nem vállaltam volna babát, mert akkor még javában tanultam, de ezt neked és a párodnak kell éreznie és tudnotok, hogy mennyire álltok rá készen.
Utolsó elõtti vagyok, teljesen egyetértek az utolsóval! Pont így gondolkozom én is, ezért jövõre jöhet a baba! :) Bármennyire is vágytam rá, ha elõbb jött volna, felelõtlenség lett volna!
Nem célom rosszindulatúnak lenni, de mint ahogy korábban is írták, ha valaki ilyen komoly dologban külsõ segítségre szorul a döntést illetõen, az már magában hordozza azt, hogy ehhez még tényleg éretlenek és túl fiatalok vagytok... Várjatok még pár évet, érezni fogjátok ha eljött a babázás ideje!:)
Szia! Ilyen kérdésben soha ne a korod legyen a domináns. Én már 18-19 évesen akartam babár, hála istennek nem lett mert utólag kiderült, hogy pocsék kapcsolatom volt, és most 1, 5 éve vagyunk együtt a párommal, most leszek 22 és akármikor jöhet. Van mindkettõnknek munkája, igaz saját lakásunk nincs, de a családi háttér is sokat számít. Nálatok hogy van? Milyen végzettségetek van? Tudnátok abban dolgozni. Meg ha már családod szeretnél, nem jó csak a családra támaszkodni, mert akkor ki lennétek szolgáltatva, ha már jegyesek vagytok egy kis lépés az esküvõ, azt tartsátok meg és akkor bármikor jöhet a baba... Sok sikert! Ha tuti a szerelem, az összetartás nincs akadály :)
17 éves korodtól szeretnék gyereket? Nem korai egy picit? A párod hány éves?
A kérdező hozzászólása: nem én nagyon szeretnénk babát én 19 vagyok a párom meg 26
Hát, akkor mindenképpen menj el orvoshoz... eddig nem említetted a nõgyógyászodnak?
A kérdező hozzászólása: nem mert hogy fiatal vagyok gondolom semmit nem fog csinálni nem ír fel gyógyszert se még szerintem barátom már akart küldeni
OSZT?!
A kérdező hozzászólása: mi oszt?

19 éves vagy a párom 20 nemsoká (július közepe) születik a picim! Más kismamik is vannak akik ilyen fiatalon szülnek szültek? Hogy zajlik a minden nap a picurkával ill. aki még nem szült anélkül?

Legjobb válasz: én még nem töltöttem be a 19-et amikor szültem. Apuka se. Azóta egyedül maradtam, van egy új párom, és most 24 hetes pocis vagyok

én még nem töltöttem be a 19-et amikor szültem. Apuka se. Azóta egyedül maradtam, van egy új párom, és most 24 hetes pocis vagyok
Jo is meg nem is.Fiatal anyuka leszel, de a masik olyan fiatalon valakivel egyutt , es gyerek, en mindig azt latom, hogy az ilyen fiatal kapcsolatok nem hosszutavuak, hamar szetmennek es egyedul maradsz a gyerekkel.at nem tudom mi a jobb!
21 vagyok. A férjem 28. Augusztus végére várjuk a kisfiúnkat, akit terveztünk. 2 éve dolgozok, a férjem is dolgozik. Munkahely mellet hétvégén vendéglátóztunk, így tellet saját házra, berendezésre (nem is akár milyenre). 19 voltam amikor hozzámentem, ami életem legboldogabb napja volt. Szépen élünk, vannak barátaink, akikkel a mai napig le szoktunk ülni, mint azelõtt, h terhes lettem. Ráadásul úgy tûnik, hogy õk is kedvet kaptak a babázáshoz :) Érettségim van, a baba mellet szeretnék majd tanulni. Semmit sem bántam meg, én mindenkinek kívánok ennyi boldogságot, mint amennyi nekem van!!
Szia!18éves voltam mikor megtudtam hogy Babám lesz!Már egyetemre jártam. Ma már 19vagyok 33hetes pocakos:) :) Nem tervezett Baba volt, de mára már nagyon várom hogy megérkezzen a Kisfiam:) Házunk ugyan nincs szülõknél lakom, de a Párom aki 27éves külföldön dolgozik, jol keres, a Picinek megvan, meglesz mindene. Én sajna napközben unatkozom, már alig tudok vmit csinálni, párom nagyon messze:( De már csak 7hét és Babázunk anyuval éjjel nappal:DKözben páromat várom haza. Gratulálok a Babához!!
Szia! ÉN 31 vagyok és a baba nem akar jönni! Mostmár úgy gondolom, hogy hamarabb jöjjön mint sosem! Gratulalok nektek, te legalább fiatal anyuka leszel!
A nem szültek azok buliznak itt a nyár.... A szültek pedig neveli a babát.Èn ilyen fiatalon nem akartam szülni.Más járt a fejemben.Elözször is munka, lakás, stb..28 vagyok, a lányom 1, 5 éves. Jó lett volna pár évvel elöbb szülni, de akkor nem úgy alakult az életünk...Külföldre költöztünk...Fiatalon jó, mert fiatal anyuka leszel.Csak kérde´s, hogy megfelelö körülmények lesznek e???
Persze én 18 vagyok és 11 hetes kismama. De nem bánom egy csöppet se. Szórakozni meg majd egyszer.
Szia!Én 21 évs vagyok és mire meglesz a picúr 22 leszek.tervezett baba volt.A párom dolgozik és egy darabig még énis.Mindenkinek jó babavárást.
Na ha ajándékba kap az ember lehet is házad... Szerencséd van, mert másként ilyen felfgással nem tudom, hogy mikor lenne--- Jó hogy ne kellett érte küzdened. Gratula a picihez, boldog babázást majd....
A kérdező hozzászólása: Ja az egyik kérdezõnek válaszolnék...meg van az érettségim, + a teknikusi is....ha a picim nagyobb lesz akkor elvégzem a mûköröm építõ tanfolyamot vagy pedig neten keresztûl még valamikor!!Nem tanulok én tovább...ja és a házat azt ajándékba a kaptuk bútorral együtt:9
A kérdező hozzászólása: Köszi:) végre egy normális ember, normális véleménnyel:)
Szia! Én is 20 vagyok , mire születik a baba már 21, a párom 24éves. Mindig is fiatal kismama szerettem volna lenni, ha rajtunk múlt volna, már rég babázunk. 2 éve munkahelyem van, így én még dolgotok. A picurt nagyon várjuk, most vettük meg neki a kiságyat, jövõ hónapba a babakocsit és így tovább. 23 hetes km
Szia! Én augusztusban töltöttem a 20-at, októberben tudtuk meg a párommal (õ 26 éves), h babánk lesz. Nem terveztük, legalábbis csak a fõsuli utánra (most harmadéves vagyok), de nagyon örültünk neki mindketten. Amikor megtudtuk, h babánk lesz, passzív félévre "mentem" annak ellenére, h utolsó év lett volna, és elmentem dolgozni, így GYED-et sem a minimálisat kapom majd. Kb. 1 hét múlva születik meg a picink, már mindent összekészítettünk, kivéve a kórházas csomagomat...nem tudom magam rávenni, mindig csak halogatom, pedig tényleg bármikor jöhet mostantól...:) Én az elsõ 7 hónapban dolgoztam (kórházban adminisztrátor, nem olyan megterhelõ), veszélyeztetett lettem, azóta itthon vagyok táppénzen. De nem bánom (bár úgy terveztem, végig dolgozni fogok), az elsõ 2-3 hétben, mióta itthon vagyok, szinte folyamatosan pihentem, utána a 33-34. héten vettünk meg mindent a kislányunknak. Múlt héten raktuk össze a kiságyat, rendezgettem a szekrényekben a dolgokat. Most meg folyamatosan mosok-vasalok, m kaptam egy nagycsomó ruhát ismerõsömtõl, amiket tudok hordani, miután megszületik a pici. :) De már egyre jobban izgulok :P Sajnos császár lesz (3 különbözõ doki mondta), mivel nem fordult be a babám, kényelmesen csücsül, és várja a nagy napot :D Már kezdek megbarátkozni a gondolattal (mármint a császárral), bár minden vágyam az volt, h "normálisan" szülessen, de ez van, az a lényeg, h már itt legyen velünk. Párom dolgozik, nagyon jól keres, ráadásul kötetlen munkaidõben (MLM), úgyhogy szinte egész nap itthon van már így a vége felé õ is velünk, és észrevettem, h az utóbbi 2-3 napban (mióta belassult a babánk), folyamatosan az arcomat fürkészi (állítólag megváltozott...), és ugrik minden szisszenésemre (jóslók), szóval már õ is nagyon "rajta van"! :) Én a baba elõtt rengeteget jártam társaságba, bulizni, pörögtem, de egyáltalán nem hiányzik már, jobban érzem magam, ha itthon lehetek, és pihenhetek, beszélgethetek a kislányommal...remélem, hallja is, amit mondok :) Na, kicsit hosszú lett...elméláztam! Bocsi :D Kellemes babavárást Neked, és utána könnyû szülést! Üdv: 20 éves, 39 hetes kismama
A kérdező hozzászólása: Nem úgy értettem hanem úgy hogy aki 18-19 éves kismama és még nem született meg a picije hogy annak hogy telik egy napja...erre gondoltam:) hát gondoltam hogy aki nem terhes az bulizik:)
A kérdező hozzászólása: Ja amugy persze megfelelõ...hát miért ne egybõl arra kell gondolni hogy mert 19 vok akkor már a körülmény is rossz...hát nem!Most érettségiztek le a párom jól keres vettünk 1 szép házat, mindent megvettük a picurnak ugyhogy minden oké..nem értem az olyan embereket akik a kor maitt egybõl rosszra gondolnak...
Szia! Én is 20 éves voltam , amikor a fiam született, most 17 éves lesz. Azóta van még 3 gyerekünk. Nekem nagyon jó volt, hogy fiatalon lettem anyuka, nagyon élveztem. Persze, most a 9 hónapos kislányommal más volt ismét kismamának lenni, újra babát várni. Szerintem mindkét életkornak megvannak a maga pozitív és negatív oldalai. De, inkább a pozitívumokra koncentrálj és akkor minden rendben lesz. Boldog babavárást és könnyû szülést!
19.5 évesen szültem, életem legjobb döntése volt.A fiam ma már 17 éves, az öccse 1, és nagyon imádom õket.Jó lenne, ha születne egy húguk...szval én nagyon nagyon boldog vagyok, h így alakult.Kívánok minden jót Nektek is!

19 éves vagyok, és most van először barátom, 22 éves. Hogyan 'változtassam meg' egy picit a barátomat?

hogy ne szaladjon minden bajával az anyjához, ne higgyen neki mindig, ne mindig azt csinálja, amit mondd neki? Hogyan tudnék segíteni neki, hogy önállóbb legyen? (mert ő nem hiszi el, hogy nem az, hisz mindent elintéz, de az anyja utasítására) Az egyetemen ismerkedtünk meg,ott szinte mindig együtt voltunk. 5 hónapja vagyunk együtt,sokat voltam hozzá, és ő is többször volt nálunk. Egyedül él,a szülei külföldön élnek,nehezen tud alkalmazkodni másokhoz. Én faluban élek, ő városi. :S Teljesen más az életvitelünk, és neki nehéz elfogadni az enyémet. Nagyon szeretem őt, már többször volt nálunk, az eleinte a szüleim elfogadták (nekünk legalábbis úgy tűnt) de azóta változott a helyzet.Szerintem nem tudja elfogadni az életvitelünket, és az anyjának is furcsa. Problémák: 1,az anyjával naponta többször beszél, és elmond neki mindent. Eleinte én is tudtam mindenről, de már kevesebb dolgot mondd el. 2,a szüleim elmondták nekem a véleményüket róla, én pedig elmondtam neki, pl. hogy nincsenek reális céljai,nagyon sokat beszél a pénzről,szeretne kevés munkával sok pénzt keresni(ki nem?)( lehet ezt sem kellett volna,mert azóta kicsit másképp viselkedik,nekem mondták a szüleim,hogy ne mondjak el neki mindent,de későn jöttem rá)egyszer veszekedtünk ezen,nagyon rosszul esett neki,hogy akkor őt nem fogadják el,és hogy nem érti mi bajuk vele,ezt elmondta az anyjának, aki úgy reagált, hogy akkor hagyjon el. 3, azt szeretné,hogy mindig vele legyek, holott nekem kell néha egy kis szünet,és a szüleim sem engednek mindig,nagyon messze is lakunk egymástól és amikor összekaptunk kicsit (mert ő figyelmetlen volt,és ha szóltam neki megsértődött)mondtam neki,hogy hagyjon kicsit egyedül, ez rosszul esett neki, megbeszélte az anyjával,aki azt mondta,hogy akkor én nem szeretem őt annyira, és ez így nem lesz jó. Szerintem sem, főleg ha mindig azt csinálja, amit az anyja mond neki. :S Bocsi, ha össze-vissza volt, de remélem, megértitek, és tudtok tanácsot adni.

Legjobb válasz: Kedves Kérdezõ! Ne haragudj, de nem olvastam végig amit írtál. Jegyezz meg valamit egyszer s mindenkorra: a pasikat nem lehet megváltoztatni! Meg úgy általában az embereket sem. Túl sok a tévhit fõleg a nõk körében, hogy "húú... velem minden más lesz, kezes báránnyá nevelem a pasimat stb." de ez általában csúfos kudarcot vall. Igen, képesek az emberek alkalmazkodni a párjukhoz, ha szükséges, de képtelenség teljesen megváltozniuk. Mit szólnál ahhoz, ha a te pasid akarna megváltoztatni egy-két dologban? Gondolom neked sem tetszene a dolog. Szóval, vagy elfogadod, hogy a barátod egy tutyi-mutyi, anyja szoknyájához ragadt pasival jársz, vagy akkor azt mondod neki, hogy viszlát és keresel olyan pasit, aki minden szinten megfelel neked és elfogadod olyannak, amilyen. Sok szerencsét! 23/L

Kedves Kérdezõ! Ne haragudj, de nem olvastam végig amit írtál. Jegyezz meg valamit egyszer s mindenkorra: a pasikat nem lehet megváltoztatni! Meg úgy általában az embereket sem. Túl sok a tévhit fõleg a nõk körében, hogy "húú... velem minden más lesz, kezes báránnyá nevelem a pasimat stb." de ez általában csúfos kudarcot vall. Igen, képesek az emberek alkalmazkodni a párjukhoz, ha szükséges, de képtelenség teljesen megváltozniuk. Mit szólnál ahhoz, ha a te pasid akarna megváltoztatni egy-két dologban? Gondolom neked sem tetszene a dolog. Szóval, vagy elfogadod, hogy a barátod egy tutyi-mutyi, anyja szoknyájához ragadt pasival jársz, vagy akkor azt mondod neki, hogy viszlát és keresel olyan pasit, aki minden szinten megfelel neked és elfogadod olyannak, amilyen. Sok szerencsét! 23/L
Nem tudod megváltoztatni. Amúgy õ is ugyan ezt gondolhatja, hogy téged kellene megváltoztatni. Neked az tetszene? Fogadd el, vagy nem vele kell lenned.
Õ egy mama pici fia típus. Dobjad míg lehet, mert egy ilyen kapcsolatokon általában az anyós átveszi az irányítást.
Sehogy sem fogod megváltoztatni és nem is kell neki változnia. Õ ilyen, nem passzoltok össze. Valóban halott ügy ez a kapcsolat hosszútávon. Más a gondolkodásotok, életviteletek. 26F
Annyit még hozzátennék, hogy még csak azzal sem nagyon lehet vádolni a barátodat, hogy úgy ugrál ahogyan az anyja fütyül. Gyakorlatilag te a szüleiddel élsz és ahogy a leírtakból lejött, rád is legalább akkora hatással van a szüleid véleménye, mint a barátodra az anyjáé. Ráadásul a barátod a szüleitõl távol él, telefonon tartja a kapcsolatot csak velük. Szerintem önállóbb mint te. Nekem az jön le, hogy neked az egyetlen bajod, hogy nem tudod úgy formálni dolgokat hogy az neked és a te családodnak legyen elfogadható.
szokd meg vagy szökj meg...
Nem megváltoztatni kell (nehéz is lenne)hanem megszokni. Ha nem tudod, beszélj vele errõl vagy hagyd.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen a válaszokat! :) Gondolkodtam, azon, amit írtatok, de nem tudom, hogy hogyan vezessem fel neki ezeket a dolgokat, hogy beszéljem meg vele, úgy, hogy ne mondja el rögtön az anyjának. (mert az egy dolog, hogy külön élnek, de egész nap folyamatosan beszélnek egymással)Esetleg, valami mintát írnátok? Nem vagyok a szavak embere, sajnos. Egyébként szerintem az önállóság nem csak abból áll, hogy elintézi a dolgait, hanem abból is, hogy maga gondolkodik el a problémán, és próbálja megoldani, nem szalad rögtön máshoz.

Talán furcsának fog hangozni a kérdésem. Még csak 19 éves vagyok, de szeretnék fiatalabbnak tűnni. Hogyan öltözködjek és sminkeljek?

Szóval, ahogy írtam, 19 vagyok. Képet nem fogok magamról feltenni semmi esetre se, nehogy felismerjenek:D Kissé babaarcom van (legalábbis sokan mondják),és lehet hogy perverzió, de szeretem, ha fiatalabbnak néznek, mint amennyi vagyok.:D (Nem 10 évesnek, hanem olyan kis ártatlan, aranyos lánynak:D van különbség a kett? között) Nagyon megköszönném, ha tudnátok nekem öltözködés és sminktippeket is adni :3 Csak így általánosan:)) (És ne nevessetek ki légyszi, tudom hogy mindenki id?sebbnek szeretne t?nni a koránál, de én pont, hogy ellenkez?leg:D) Köszi:)

Legjobb válasz: 19-20 környékén már nem nagyon akarnak idõsebbnek látszani a nõk, ott legszívesebben megállnának amennyire én tudom. Használj minél kevesebb sminket, ne hordj nõies ruhákat, hanem öltözködj úgy mint a tinik, a hajaddal ne variálj sokat, hanem hagy inkább természetes állapotában csak megnõni, szóval semmi fazon, se festék se semmi.

19-20 környékén már nem nagyon akarnak idõsebbnek látszani a nõk, ott legszívesebben megállnának amennyire én tudom. Használj minél kevesebb sminket, ne hordj nõies ruhákat, hanem öltözködj úgy mint a tinik, a hajaddal ne variálj sokat, hanem hagy inkább természetes állapotában csak megnõni, szóval semmi fazon, se festék se semmi.
én is fiatalabbnak akarok kinézni..mondjuk én már 21 vok.. amit ajánlani tudok: ha nagynak néz ki a szemed, az fiatalít. meg a fehér szín a szemed "körül", világos alapozó, hogy egyenletes legyen a bõröd... halvány rózsaszínes és csillogó szájfények. eddig enyire jöttem rá..de a youtube-on biztos vannak jó tippek pl babaarcokra arcokra pl: http://www.youtube.com/watch?v=PzURSbxupgQ&feature=channel_v..
Kb ilyet. http://image.hotdog.hu/_data/members3/503/791503/images/by%2.. Persze NEM így, hanem ILYET. Tehát alakíts, ahogy neked jól esik és illik az ízlésedhez. Többet már nem írok. :)
Ne hordj bõrcipõt meg magassarkút, hanem converse és társai. Szoknya felejtõs, helyette farmer, abból is a lazább fajta, pl. tépett vagy lyukas. Harisnya tiltott minden formában, zokni rajta mintákkal, felsõben semmi olyan ami picit is szexis, tehát spagettipánt vagy mély kivágás elfelejtve, olyan póló kell ami nõi, de teljesen takar. Kabát ugyancsak. Ha pici a melled akkor melltartót elhagyhatod, ha kell neki, akkor nagyon egyszerû szövet melltartó vidám mintákkal, bugyi szintén, valami állatfigurás vagy bolondos. Ékszer max. mûanyag, olcsó vidám színekkel, rószaszin csillag fülbevaló vagy nyaklánc, karkötõ. A hajadba tehetsz csili-vili csatokat, de ne alakíts rajta semmit, csak hagyd lógni. Ne villanjon ki semelyik részed, derék, has se. Parfüm felejtõs, testápoló és krém az jöhet, de csak egyszerû. Hirtelen ennyi.
De ne akarj kinézni, mint minden második tini******! Az már úgy nagyon erõltetett lenne. haj: pónifrufru (ha illik) nagyon kislányossá, bájossá teszi az arcot. bármilyen frufru, ami jól áll, lépcsôzetes haj. Színek közül ha világosabbak a színeid, akko szôkésbarna, ha sötétebbek, akkor sötétbarna hajszín. smink: mindenképpen natúr. köröm: élénk színek, félhosszú körmök, se nem rövid, se nem hosszú. ruhák: szerintem ne kövesd a mai "divatot", vagyis cicanadrág, csôgatya, mintás póló stb. Inkább találd meg az egyéniséged, merj kitũnni a tömegbôl! 15/L
A kérdező hozzászólása: Értem:) ) Még egyszer köszönöm;)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm:) ) És még várom a további ötleteket is természetesen!:)
A kérdező hozzászólása: Na erre gondoltam, hogy úgy mint a tinik, vannak ötleteim ezzel kapcsolatban, de viszonylag kevés. Szóval erre várnék tippeket még:P És amúgy most lettem még csak 19 két napja..szerencsére:D De én már jó ideje úgy vagyok vele, hogy legszívesebben megállítanám az idõt:) )
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen!:)
"én is fiatalabbnak akarok kinézni..mondjuk én már 21 vok" Kemény az élet:D Ha már most fiatalabbnak akarsz kinézni, akkor mi lesz 10-15 év múlva? Hidd el, én pont abban a korban vagyok (26), amikor látom magamon, hogy a fiatal hamvasságom elmúlt. Tornacipõs, vagány csaj vagyok, de akkor is látszik rajtam, hogy már nem kislány vagyok, hanem nõ. És ennek minden pillanatát élvezem:) Rendszeresen járok kozmetikushoz, szépen ki vagyok sminkelve mindig, de soha nem azért, hogy fiatalabbnak tûnjek. A szem körüli kezdõdõ szarkalábak nem hazudnak:D Nem az a lényeg, hogy fiatalabbnak tûnj, hanem hogy ki legyél békülve önmagaddal. Nálad ez hiányzik, ezen változtass;)
eh..igen csakhogy pl 21 éves már kiöregedett ha teszemazt modell szeretnék lenni..és szeretnék, csakhát elég szép nem vagyok hozzá (magam szerint..de ez mind1)..de azért az megmaradt bennem h 18+ az már sok szempontból kiöregedett és nem csak a modellkedésbõl..de nem akarlak megbántani úgyhogy nem részletezem tovább...errõl sosem merek idõsebbeknek írni, nehogy elõhozzam belõlük a depresziót :S
A kérdező hozzászólása: Abba inkább bele se gondolok, mi lesz 10-15 év múlva.:DDD Rettegek tõle...

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!