Találatok a következő kifejezésre: 1 éve házasságban a (13 db)

Nagyon megromlott a viszonyunk 1 év házasság után, a fiúnk 7 hónapos. El akarok menni, de a gyerek nélkül SEHOVÁ, apuka pedig nem mondd le a gyerekről. Hogyan tovább?

Úgy érzem menthetetlen a házasságunk, amióta házasok vagyunk mindenre sajnálja a pénzt, csak a saját szórakozására nem(nekem csak a GYES-em, CSP-om van), a pelusra néha ad, tápszert vitamin-kártyáról vesszük, a többi az én pénzemb?l megy(ruha, popsitörl? stb.), ha az én szüleim nem adnának nekem pénzt akkor nekem már ruhám sem lenne. De nem is az anyagiak...

Legjobb válasz: szia. Elég hamar megromlott a házasságod. Egy év??? Ne haragudj, hogy ezt mondom, de ennyi idõ az még semmi. Nem gondolnám, hogy egybõl válni kellene, még akkor sem ha a helyzet olyan rossz amilyennek lefested. Inkább keresd meg az okokat. Valamiért biztos hozzámentél és õ valamiért biztosan elvett téged feleségül. Elvált nõként, egy gyerekkel nem túl vidám az élet ezt azért kalkuláld bele. A bíróság általában a nõnél hagyja a gyereket úgyhogy ha végleg kenyértörésre kerül sor, akkor ebbõl a szempontból nyugodt lehetsz. A váláshoz nem kell különköltöznöd. beadod a válópert aztán megy minden a maga útján. Amikor megszületeik a döntés, akkor a férjed is kényszerpályára áll és kénytelen lesz azt tenni amit a bíróság határoz. Én azért ettõl függetlenül azt mondom, hogy mindhármatok érdeke, hogy NE váljatok el. Olvasd el Dr James Dobson: Kemény szeretet címû könyvét, ami pont ilyen esetekrõl beszél és hihetetlenül hasznos dolgokat mond. Sok sikert. Józsi

szia. Elég hamar megromlott a házasságod. Egy év??? Ne haragudj, hogy ezt mondom, de ennyi idõ az még semmi. Nem gondolnám, hogy egybõl válni kellene, még akkor sem ha a helyzet olyan rossz amilyennek lefested. Inkább keresd meg az okokat. Valamiért biztos hozzámentél és õ valamiért biztosan elvett téged feleségül. Elvált nõként, egy gyerekkel nem túl vidám az élet ezt azért kalkuláld bele. A bíróság általában a nõnél hagyja a gyereket úgyhogy ha végleg kenyértörésre kerül sor, akkor ebbõl a szempontból nyugodt lehetsz. A váláshoz nem kell különköltöznöd. beadod a válópert aztán megy minden a maga útján. Amikor megszületeik a döntés, akkor a férjed is kényszerpályára áll és kénytelen lesz azt tenni amit a bíróság határoz. Én azért ettõl függetlenül azt mondom, hogy mindhármatok érdeke, hogy NE váljatok el. Olvasd el Dr James Dobson: Kemény szeretet címû könyvét, ami pont ilyen esetekrõl beszél és hihetetlenül hasznos dolgokat mond. Sok sikert. Józsi
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat. Tegnap amikor elkezdtem errõl beszélni(elõtte órákig gépezett azért nem figyelt) néha áttértem a piroska és farkas címû mesére, fel sem tûnt neki, aztán a beszélgetés közepén bealudt(elkezdett horkolni..), úgyhogy ennyire érdekli a házasságunk.
Menj a szüleidhez a tudta nélkül, persze a kicsivel együtt.Anyósodék mit szólnak ehhez?
Ugyan már, ne magadban keresd a hibát!!! Nálunk 2 hónapos volt a lányom, amikor ajtót mutattam, mondtam hogy nem vagyok hajlandó tönkretenni se a lányom sem a magam életét az apuka miatt, a szülés után tönkrement a kapcsolatunk végérvényesen. Az exem is teljsen meghülyült, õ is nagypofával mondta, hogy így elveszi úgy elveszi...dehogy veszi, nem kell nekik a gyerekneveléssel járó nyûg, szerintem õ is meg fog könnyebbülni, ha elköltöztök mert így semmi értelme, csak tönkremegy a gyerek is meg te is. Fogd magad, pakolj össze és költözz!
Mintha én írtam volna...csak én már léptem és hazaköltöztem, nálunk 3-éves a fiam. Szóval...neked itélik a gyereket, 3 éves koráig éjszakára nem viheti el, és csak a te felügyeleted mellett láthatja. Késöbb is kéthetenként viheti el éjszakára, vagy a te jóindulatodon múlik, hogy mit engedsz.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat.
ha nem veszed tolakodásnak mennyi idõs vagy??és a férjed mennyi idõs?
A kérdező hozzászólása: Szerintem ennek semmi jelentõsége nincs, de megmondom. 19 vagyok a férjem 24.
hát szerintem nagyon gyorsan cselekedtetek...egybõl házasság..18 évesen már házasság??tejóég..lehet, hogy az apuka jobban tudna foglalkozni a gyerekkel mert õ már azért felnõtt..
gratula az ilyen válaszhoz...biztos jó helyen lenne egy ilyen férfinél a gyerek, aki a pelenkára is száj húzva ad pénzt és fontosabb a saját szórakozása mint a gyerek...és már ne haragudj, de ki mondta, hogy kor kérdése a felnõttség és az érettség??? láttam én már 40 éves óvodást és 16 éves felnõttet, aki a szülei helyett kellett, hogy helyt álljon! "Én pedig inkább leélem így az életem, de a fiam nélkül SEHOVÁ!!! " --- már ebbõl a mondatból látszik, hogy kinek mi a fontos és kinek van esze!
22-es! Te teljesen hülye vagy?! Hogy tudna már egy 24 éves hülyegyerek jobban foglalkozni egy gyerekkel, mint a saját anyukája? Egy olyan huszonéves srác, aki a szórakozásra inkább költ, mint a baba pelenkájára?! Már egy 17 éves lányban is ezerszer nagyobb az anyai ösztön és az önfeláldozás a babája iránt, mint a legtöbb hímnek egész életében. Az, hogy egy fiú betölti a 18 éves kort, az semmit nem jelent gyereknevelési alkalmasság szempontjából. Egy nõ már fiatalon is sokkal de sokkal alkalmasabb egy gyerek nevelésére, ha a kisbabájáról van szó, mert ösztönösen önfeláldozó és gondoskodó. Nem tudom, te milyen bolygón élsz, de el vagy tévedve.
Amíg gyerekelhelyezés folyamán nem ítélik egyik félnek a gyereket addig minkét félnek ugyan annyi joga van. Amit az egyik fél megtehet azt a másik is, mert közös a felügyelet.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat!
A kérdező hozzászólása: Igazából én tényleg mindent megpróbáltam, igyekszem maximálisan kitenni magamért, mint anya, mint nõ(már amennyire ugye a dolgok engedik), mint feleség. A férjem a terhesség alatt teljesen elhidegült tõlem, mert "félti a babát".. Aztán amikor megszültem, hiába kívántam õt lelkileg testileg, addigra már "mindegy volt". Úgy tûnik neki elég volt 9 hónap ahhoz, hogy kiszeressen belõlem. Állandóan magamban keresem a hibát, és hiába teszek mindig a kedvében már nem akar engem, és ezt érzem is..:( Nagyon el vagyok keseredve, minden este sírva alszom el, borzasztóan fáj, hogy idáig jutottunk..:(
Amikor a szüleim váltak én 14 voltam, de nekünk megmondta az ügyvéd, hogy ha anya nem drogfüggõ meg alkoholista és nem élünk egy putriban tehát anya tudja nekem biztosítani a feltételeket akkor nincs az a bíró aki az apának ítéli a gyereket. Off: Amikor olvastam, hogy sajnálja a pénzt azt hittem, hogy ruhára vagy nem tom, ilyen kirándulásra vagy ilyesmi, na de, hogy a tápszerre meg a gyerek cuccaira? Amikor megcsináltátok a gyereket mit gondolt? Hogy bentrõl hoz magának a kicsi cuccokat vagy hogy? 17/L
Én úgy tudom hogy 3 éves korig az anyánál helyezik el a gyereket bármi van. Szerintem próbáljatok meg beszélni mert nem hiszem hogy menthetetlen lenne a helyzet.Párom is sokat gépezik, de segit is. Tegnap amig pl a rántott hust csináltam addig õ eljátszott a lányunkkal. Huzd ki a gépet, próbálj meg valami romantikus rucit felvenni, s hátha észbe kap.Vagy valami szexis filmet berakni.. Hátha..
Egy ekkora gyereknek még az annyánál a helye. Pakolj össze és költözz a szüleidhez. Ha akar bizonyítson mit is jelentetek neki. Mást nem tudsz hirtelen tenni.
na mi helyzetünk pontrol pontra ugyanez csak nem merek elmenni mert felek hogy elveszik a fiat. férjem azt mondta neki nem kell a gyerek de anyos tuti elvenné
Menj el és kész, erõszakkal nem viheti vissza a fiadat!
fogod magad.elmész. nem kényszeríthet
Menj anyudékhoz és vidd a gyereked is. De azt se felejtsd el, hogy neki van munkája õ a családfenntartó és így neki nagyobb esélye van arra, hogy nála helyezik el a gyereket. Az apának is ugyan olyan joga van a gyerekhez mint az anyának. Neked nincs munkaviszonyod, ha lenne akkor nem csak gyest kapnál. Ha a párodhoz kerül a gyerek akkor õ kap gyedet és családit õ anyagilag jobb helyzetben van mint te. A bíróság nem csak azt nézi, hogy ki szereti jobban a gyereket hanem hogy anyagilag ki tudja eltartani. Ezért kell úgy szülni gyereket, hogyha egyedül maradsz akkor is eltud tartani. Fél éves elmúlt a gyerek eszik mindent ráadásul tápszert kap nem anyatejet így még nagyobb esélye van az apának.
nem tehet semmit, csak fenyeget, valójában bármikor elmehetsz, vagy kirakhatod, a gyereket nem veszi el tõled senki, ez mind csak üres fenyegetés. amúgy én annyira nem csodálkoznék, ez van, ha a házasság nem két egymást szeretõ, tisztelõ ember közös döntése, hanem "muszáj elvenni mert felütöttem..." és bármilyen gyorsan töröltetitek a választ ez akkor is így marad
A kérdező hozzászólása: Nagyon szépen köszönöm a válaszokat, azóta már eltelt egy kis idõ, külön költöztünk anyóséktól, változatlan a helyzet, sõt egyre rosszabb, talán a jövõ hónapban kimászunk a gödörbõl! Köszönöm a válaszokat! A "jóindulatú" válaszolónak üzenem, hogy attól, hogy fiatal vagyok, sokkal érettebb vagyok, mint a férjem, minden fontosabb neki, mint a családja, a fiát a mai napig le se sz****ja, ha fogalmazhatok így, nem gondolnám, hogy egy ilyen önzõ, felelõtlen embernek kellene felnevelnie a fiamat.

Ha nincs gyerekünk ki örököl a férjem után? 1 év házasság félek kitesznek a lakásból? én rendeztem be de erről nincs papir

Legjobb válasz: elõször:leszármazott ha nincs: házastárs, ha nincs: felmenõk, ha nincs: egyenesági rokonok tehát nálatok te.

elõször:leszármazott ha nincs: házastárs, ha nincs: felmenõk, ha nincs: egyenesági rokonok tehát nálatok te.
épp tegnap kérdeztem az ügyvédet, nemrég változott. minden ingó és ingatlan vagyon a házastársat illeti.
ja, bocs, és nem mindegy, hogy a lakás közösen szerzett vagyon, vagy a férjedé volt már a házasságkötés elõtt.
Elhunyt a férjed? Vagy miért kérdezel ilyet?
Ha nincsen gyerek, akkor ha élnek a szülei azok, ha nem akkor testvérek, azok gyerekei, így tovább.Nem tudom, hogy egy év után jár-e neked, de téged illetne az özvegyi haszonélvezeti jog.
ingatlanjog.hu
Részvétem. Nem tehetnek ki. Ha a férjednek nem volt/nincs gyereke, akkor te örökölsz (nemrég változott az öröklési jog) "Ha az örökhagyónak leszármazója nincs, egyedüli törvényes örököse a házastársa . (Ebben az esetben a házastárs nem haszonélvezetet, hanem "állagot" örököl.) " http://www.csaladjog.com/taj_oroklesirend.html
Eloszor is reszvetem. Masodszor pedig keress fel egy ugyvedet.
Ha a férjed örökölte a lakást, csak 1/3 részt kapsz, a többi a rokonoké.(ági örökösödés).Ha viszont a lakás nem valamelyik felmenõjétõl származik , akkor te vagy az örökös.
Ha nincs házassági szerzõdés akkor téged illet a vagyon. Mert így te vagy a legközelebbi hozzátartozó.
A kérdező hozzászólása: el...
Még az elõzõhöz hozzátéve - írásban!
Miért nem a férjeddel beszéled meg? Tisztességgel, most intézkedjetek!
A kérdező hozzászólása: férjemé volt házasság elött is ekkor mi a helyzet?
Részvétem, ha házzasok voltatok mindegy ki örököl téged haszonélvezet illet meg szóval nem tehetnek ki, özvegyi nyugdij is jár. Minden bíroságon van panasznap ahol adnak ingyenes jogi tanácsot ott mindent elmondanak. Az ex nem számit csak ha ott voltak gyerekek akkor ök örökölnek de nem rakhatnak ki.

Miért olyan nagy "divat" manapság a több évi együttélés után házasság, majd 1 éven belül elválás?

Legjobb válasz: Ilyenkor már szinte mindig problémák vannak a kapcsolattal, csak valamiért azt hiszik sokan, hogy a házasságtól valami jobb lesz. Pedig nem. A házasság egy felelõsségteljes döntés, szerintem csak stabil kapcsolatra lehet építeni. Szóval a stabil kapcsolat hoz jó házasságot és nem a házasság stabil kapcsolatot.

Ilyenkor már szinte mindig problémák vannak a kapcsolattal, csak valamiért azt hiszik sokan, hogy a házasságtól valami jobb lesz. Pedig nem. A házasság egy felelõsségteljes döntés, szerintem csak stabil kapcsolatra lehet építeni. Szóval a stabil kapcsolat hoz jó házasságot és nem a házasság stabil kapcsolatot.
Mi elõtte egy évig éltünk együtt, de mégis sok minden változott a házassággal. Egyrészt abban az egy évben szerveztük az esküvõnket, és készültünk a nagy eseményre, ami mindkettõnknek érzelmileg elég felkavaró volt, jó értelemben :) (rokonok, jó kívánságok, Isteni áldás) Így egy év után, csak annyi változott, hogy még szerelmesebb vagyok. Igaz több a konfliktus is, mert mindketten változunk. Van egy barátnõm aki így elvált. Õk igazándiból alapból nem tartották a házasságot fontosnak, közös hitelfelvétel, meg szocpol miatt házasodtak össze.Szerintem ezek a modern kori "érdekházasságok" végzõdnek így gyakran.
Ez neveltetéstõl és nézetektõl függ. Az unokanõvérem 2 év után házasodott 20 éves fejjel, mai napig vígan megvannak, és most jön a második kölök. Családcentrikusak, és a neveltetésük is azonos. No meg az életképük, életszemléletük, céljaik vannak, amik megegyeznek. Ismerek olyat aki 6 évig volt kapcsolatban, összeházasodtak, két évvel rá elváltak. Mert nem ment. Mert más volt. Van aki csak azért házasodik, mert többet remél a házasságtól, azoknál általánosságban ki lehet szúrni, mert a ceremónia egy hatalmas magamutogatás.... sajna már alig veszik komolyan ennek a jelentõségét :(
Ez nem divat. Csupán a házasságban jönnek rá az emberek, hogy milyen köteléket, felelõsséget is próbáltak õk elvállalni. Felelõsséget egymásért a családért. Ez bizony sokakban óriási nyomást okoz és bizony bepánikolnak. Szép dolog fehér ruhában sok rokon, ismerõs elõtt vonulni, de amikor a szürke hétköznapokban is a párunk mellett kell állnunk és bizony nem lehet összecuccolni csak úgy vagy kitenni a másikat, akkor bizony beindul a paragép.
Mert sokan azt hiszik, hogy ha összeházasodtak, akkor attól kezdve "be vannak biztositva", nem kell többé semmit tenni a kapcsolatért, mert a másik már "hozzá van kötve".
Szerintem egyáltalán nem divat manapság a házasság. A válás meg szintén nem divat, csak az emberek többsége képtelen a kompromisszumra és az alkalmazkodásra.
Azért mert talán a nõk azt hiszik hogy a házasság változik valami a férjükben. Hátha jobb férfi lesz, hátha kedvesebb, hátha jobb apa jelölt lesz stb. Másrészrõl mindkét fél elengedi magát a férfinak nem kell küzdenie hogy maga mellett tartsa a nõt, a nõ pedig úgy érzi hogy kevésbé kell odafigyelnie magára hiszen az a férfi már az övé. Vagy valami ilyesmi. Mindegy szerintem hülyeség a házasság...Egy papír ami adókedvezményre jogosít meg nem néznek rád ferde szemmel ha van gyerek de házasság nincs.
3-nak igaza van! Viszont én nem értem, ha már több évig együtt él valaki valakivel, akkor mi változik a házasság után? nekünk nem változott semmit, legalább is nem érzem így. Nem gondolom, hogy nagyobb felelõsség lenne. Vagy ez most gáz? mi ugyanúgy viselkedünk egymással :)
Mert az emberek nem gondolkodnak és rombolnak maguk körül mindent. Az egyik barátom épp a napokban vált el. Tudod meddig volt házas? 3 hónapig... Teherbe ejtette magát, aztán elvetette és most elvált. És akkor ki szenved ebben a történetben? A szerencsétlen kislánya, akinek egyszer van apa, egyszer nincs apa :(
Hány évesek vagytok? Házasság elõtt mennyi ideig jártatok együtt?
hat...nem tudom...nem lehet mebeszelni? nem lehet az h van neki valaki mas??? 20 evesen cseppet korai volt...en ugy nezem a ferjed nagyon elbizonytalanodott...most a legkonnyebb az h Teged hibaztasson...nem tudom...le kene ulni beszelni...van gyerek? szunetet is lehetne tartani, hadlam hianyoztok e egymasnak...(latom neked igen...) BESZELJETEK! remelem megoldodik... van egy olyan mondas h az igaz szerelemnek nincs jo vege...az igaz szerelemnek nincs vege! En azt tanacsolom ha sehogy sem mukodik engedd el...de meg varjatok egy kicsit...meger egy probat! remelem sikerul, Udv
Szerintem korai volt aza házasság, és ha egy éven belül véget ért részéröl valami akkor idövel csak rosszabb lesz. Ugyhogy lehet jó megoldás a válás. Fiatalok vagytok még.
Ha ö azt mondta nem szeret hagyni kell.Tudom könnyü mondani, de késöbb ezt talán áttudod látni.Jobb ugy neked mellé bujni, hogy tudod nem szeret?Egy asztalhoz ülni vele, mikor csak az érdekli mit ehet.A gondolatai meg máshol járnak.Nem éri meg eröltetni.Fiatal vagy még, és ezek szerint valaki még rád vár.Ellehet ezt huzni egy jo ideig, szinlelni, késöbb meg utálattal elválni.Hidd el az élet még rejteget neked jo dolgokat.Nem szeret ezt ö mondta.Vissza szeretni nem hiszem , hogy tud valaki, de te tudtál a hibáidbol tanulni.
szerintem is korai volt a házasság és lehet hogy nem jó emberhez mentél hozzá, mert nem ez van megírva neked abban a bizonyos nagy könyvben.
Hasonló helyzetben voltam én is. Én nem engedtem el, úgyhogy halálra aláztam magam évekig. Azt hittem, ciki belátni, hogy nem megy, hogy vége (az ismerõsök elõtt, meg magamnak), meg attól féltem, nem kellek már senkinek. Õ is ezzel a "mert féltékenykedsz" dumával etetett. Aztán "nyíltan" lett szeretõje, és végül elváltunk. Két hónap után jól éreztem magam, és kivirultam, ma jó kapcsolatom van. Ha azt mondta, nem szeret, akkor nem szeret. Ha azt mondta, válni akar, higgy neki. Ha így vele maradsz vagy könyörögsz, õ bármit megtehet.
A kérdező hozzászólása: Kiderült a férjemnek máris uj bnõje van és még csak nem is titkolja, már a neten is fentvannak.Ráadasúl a közös házunkban vannak lefotózva.Még nem váltunk el és még nem adta be a válópert.miért csinálja ezt?az sem érdekli hogy ez rossz nekem.Meg az sem kizárt hogy még együttéltünk is megvolt már a bnõje.mit tegyek mert rossz h mással látom?de szemét volt naon hogy máris talált vkit!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a tanácsokat!De egyáltalán nem vettem észre rajta hogy nem szeret, sõt a szakítás elött egy héttel még a családalapítást is felhozta, meglepõdtem mert ezt már korábban megbeszéltük, hogy várunk még vele.Voltak vitáink de nem komolyak.Eggyik naprol a másikra jelentette be hogy hadjam el a házat és ezt sms ben közölte.Nem hiszem hogy meggondolja magát mert akkor nem hagyta volna hogy elhozzam az összes dolgomat.NAGYON ROSSZ NÉLKÜLE DE MÉG CSAK TALÁLKOZNI SEM AKAR.
szia. én ugyan ebben a szituációban voltam, csak két év után.adtam neki idõt, nem erõltettem semmit.de nem változott.válni akart.lett egy "nyilvános" szeretõje.azt hittem beleõrülök.aztán újra összeköltöztünk.de nem lett jobb. a szeretõ maradt én meg tönkre mentem.rá két évre elváltunk.lett egy új párom.és hirtelen rájött, kellek neki.de már késõ.pedig még mindig szeretem.és õ is.1, 5 éve szenved mert már nem kaphat vissza.2-3 naponta keres, és bevallotta, hülye volt.csak szeretett volna akkor szórakozni, hiányoztak a kalandok.ezért dobott engem, és most szenved.rá jött mit veszített.de már késõ.szerintem ha menni akar hagyd, had menjen.rá fog jönni egyszer mit is veszített.találsz majd egy férfit, aki szeretni fog, és boldog leszel.ne alázkodj meg elõtte soha.én sokszor tettem ezt akkor, és most nagyon zavar, hogy olyan hülye voltam.az "állandóan féltékeny vagy" duma csak egy hülye kifogás.könnyebb rád hárítani mint bevallani a valódi okot.de késõbb majd minden ki fog derülni, mi miért volt.ha nem szeret már, akkor nem is fog.remélem megoldódik.hidd el boldog leszel, de nem mellette.most nehéz neked, tudom, de erõsnek kell lenned.és ne lássa rajtad, hogy szenvedsz miatta.szorítok neked!
lEHET CSAK ÖSSZE VAN ZAVARODVAL AZ ÁLLANDÓ FÉLTÉKENYKEDÉSED MIATT!
Szia.És mióta van ez hogy veszekedtek?Lehet nem gondolja komo9lyan csak dühös rád az állandó féltékenykedés miatt!Azt mindenképp ird meg mióta nem lehet vele beszélni?Ja és fogadj meg egy tanácsot-pasi vagyok.Egy ideig ne beszélj vele ne faggasd!Az lenne a legjobb ha nem találkoznátok egy darabig!Mond meg neki hogy adsz neki gondolkodási idöt -az találd ki hány hetet, de ne sürgesd had gondolkodjon, hogy tisztáza mit érez!
A kérdező hozzászólása: Én nem akarok könyörögni, de akkor is nagyon rossz nélküle és még csak beszélni sem akar velem, sõt találkozni sem akar.és nemtom mit tegyek?pedig a válást is megkéne beszélni és az lessz a legrosszabb.
A kérdező hozzászólása: 20 évesek vagyunk és másfél évig jártunk együtt.én is akartam a házasságot de õ mégjobban nem értem mi lett vele, mert nem látszott rajta semmi.
tudom hogy rossz mással látni.de fel kell dolgozni.ha ilyen hamar lett másik nõ, akkor nem szeret.és ha nyilvánosan mutogatja is, akkor már nem is fog.nagyon erõsnek kell lenned.ne lássa rajtad hogy zavar.és add be te a válópert, hogy lássa, nem halsz meg nélküle.õ is pótolható.most írhatnék neked bár mit, nem segít, mert egy szerelmes nõnek nem lehet tanácsot adni.anno nekem is adtak, sértésnek vettem mert naív voltam.mára rájöttem igazuk volt.ezen csak az idõ fog segíteni és egy új szerelem.ezt tapasztalatból tudom.én írtam neked azt a választ amelyik hasonlít a te esetedhez.higgy nekem kérlek, és soha ne alázd meg magad elötte.menj el szórakozni, flörtölj.nekem is ezt tanácsolták, de nem ment.most már tudom, kellett volna és bánom nagyon.nekem az segített, hogy jött a mostani párom.kiszeretni nem lehet csak azért valakibõl mert azt akarjuk.kívánok neked sok erõt és kitartást.

Szerintetek ez korai? A párom egyre gyakrabban utalgat a házasságra. Először fél év után mondta, akkor én nem reagáltam le valami jól, mert korainak éreztem ilyenekről beszélni.1 éve vagyunk együtt és egyre többet utalgat. Õ 31, én 19.

Legjobb válasz: Ihhhhhh...Hát nem tom gondolom ez függ attól ,h milyen viszonyba is vagy vele ,h érzel iránta , esetleg õ a nagy Õ blablabla.... Ilyen fiatalon tuti ,h nem pecsételném meg a jövõmet ..bár ez az én véleményem ,de nem hinném ,h túl sok tapasztalatod lehet kapcsok terén mert fiatal vagy ,de passz...biztos ,h ilyen fiatalon már leragadnál valakinél? de tetudod...

Ihhhhhh...Hát nem tom gondolom ez függ attól , h milyen viszonyba is vagy vele , h érzel iránta , esetleg õ a nagy Õ blablabla.... Ilyen fiatalon tuti , h nem pecsételném meg a jövõmet ..bár ez az én véleményem , de nem hinném , h túl sok tapasztalatod lehet kapcsok terén mert fiatal vagy , de passz...biztos , h ilyen fiatalon már leragadnál valakinél? de tetudod...
A korotokból ítélve szerintem az hogy, te korainak érzed teljesen normális, ugyanis még fiatal vagy de lehetséges hogy õ már úgy érzi eljött a házasság ideje. Üljetek le és beszéljétek meg, biztosan meg fogja érteni, hogy te ezt még korainak érzed.
Jaja neked ez korai neki meg már érik a házasság és gyerek szerintem ha még nem állsz készen beszéld meg vele hogy te még várni akarsz
szerinted korai. ez egyértelmû.
Gondolom azért, mert a kedves kérdezõ, már menne férjhez, a fiú meg még nem annyira..
Miért ne mûködhetne? Miért merül fel benned a kérdés? :)
Nem látom be, ezen információk miért utalnának arra, hogy nem mûködne? Minden rajtatok múlik. Abszolút nem szélsõséges a ti esetetek.
A kérdező hozzászólása: Én 100%ig hiszek benne és a barátom is. De annyi rossz véleményt hallottam már, hogy nincs "örökké tartó szerelem". De köszönöm az optimista válaszodat!:)
A kérdező hozzászólása: Utolsó válaszadó! Nem errõl van szó joghallgató egyetemista vagyok nem gondolkodom még ilyeneken csak érdekelt hogy szerintetek van-e örökké tartó szerelem amikor fiatal korban összejön valaki a párjával és együtt öregednek meg
Már a szerelemet is nehéz definiálni... Egy másik helyen ezt igyekeztünk megbeszélni de csak részeredményre jutottunk! Ha még rózsaszín köd van akkor nem lehet megmondani meddig maradtok együtt! A másik topikban a csajnak az volt a baja hogy õ "racionálisan" szereti a barátját! Vagyis nincs rózsaszin köd egyikõjüknél sem de szeretnek együtt lenni és jól megértik egymást! Azt lehet mondani ami sajnos igaz, hogy majd az idõ eldönti! Az életben bármi lehet és annak az ellenkezõje is! És a statisztikában is kell az a 100-ból 1 ember is akinek sikerül mint ahogy a többi 99-is akinek nem...
A kérdező hozzászólása: 21:52-és válaszadó nagyon szépen köszönöm az érzelmes és HASZNOS választ! Nálunk mèg mindig rózsaszín köd van ennyi idõ után is. De a válaszod kielégítõ volt, egy ilyen válaszra voltam kiváncsi!
A kérdező hozzászólása: Ertelmes*

Elváltam 7 év házasság után 1 gyerekkel, azóta én vagyok a legnagyobb szemét. Igaz ez (32/F)?

Van egy két éves gyermekünk, az ex feleségem 31 éves. A gyerek születése után fenekestül felfordult a világ, az addig mesésen m?köd? kapcsolat borzalom lett.. szülés után rám se nézett, nem foglalkozott velem szex havi 1 alkalomra korlátozódott, az is úgy mintha a fogát húznák. F?zött meg rendezgette otthon a dolgokat, de kb ennyi. Magát is elhanyagolta azon felül hogy engem, közös programok megsz?ntek, minden energiáját és ideét a gyerekbe fektette.

Legjobb válasz: de magadról nem írtál, hogy támogattad e a terhesség alatt és után, mennyire voltál odaadó, vagy minden az õ nyakára hárult, vagy mennyire tudta melletted nõnek érezni magát, stb... ez mindig 2 emberen múlik, még csak az egyikrõl hallottunk leginkább.

de magadról nem írtál, hogy támogattad e a terhesség alatt és után, mennyire voltál odaadó, vagy minden az õ nyakára hárult, vagy mennyire tudta melletted nõnek érezni magát, stb... ez mindig 2 emberen múlik, még csak az egyikrõl hallottunk leginkább.
hát már meg ne sértõdj, de tényleg nem lehetsz egy tál eper így elmondásod alapján... 1. tetszik vagy nem de egy anyának, fõleg ameddig kiskorú a gyereke , mindig õ lesz a legfontosabb és te csak a második helyen leszel. Ez más családban is így van, ezaz élet rendje. 2. Egy nõ szülés után a lelke és a teste is megváltozik, mivel a test kihordott egy magzatot, a léleknek pedig ápolnia kell és óvnia a magzatot. Ne csodálkozz, hogy aki eleinte jó csajnak tûnt, késõbbiekben már nem az lesz! 3. Ahogy ki veszem a szavaidból, te inkább valami nagyvilági csávó vagy mintsem apatípus. És a feleségedet is inkább jó nõként tudnád elképzelni, mintsem dühös aggódó anyukának. Ha mégis igazam lenne, akkor minek ugrottál bele egy házasságba? Tök értelmetlen és elhamarkodott lépés volt.( az már csak a te jellemedet mutatja negatív értelemben hogy a feleségedrõl ilyen könnyen lemondtál, és a gyerekedrõl is)... ahogy olvasom soraidat nekem az tûnik fel, hogy igazán sose szeretted õket teljes tiszta szívbõl..... Inkább nekem lenne kérdésem hozzád: ha belül te is ezt érezted akkor minek házasodtál meg ilyen rosszul? csak azt ne mondd, hogy azért mert a környezeted elvárta ezt tõled családalapítás gondolata címen, mert akkor te vagy a legnagyobb lúzer, hogy belementél....
Szerintem meg ne ítélkezzetek, attól, hogy milyen stílusban ír, még nem tudhatjuk milyen ember.Két emberen múlik egy kapcsolat, vagyis mindketten hibásak vagytok abban, hogy elváltatok. Úgy gondolom, hogy egy nõ, akinek van kisgyereke ugyanúgy nõ, és feleség is.Nem szabad magát elhanyagolni és a férjet a háttérbe szorítani.Emellett, nem tudom nálunk a párom és a fiam ugyanolyan helyen állnak, mindkettõ ugyanannyira fontos. Sokat hallom, hogy szülés után sok nõ nem hajlandó szeretkezni, persze ok a hormonok, meg minden de azért, ha az ember igazán szereti a párját, akkor vagy elmegy orvoshoz, hogyan legyen jobb vagy megbeszélik, hogy elölrõl kezdik, újra óvatosan, fokozatosan, ha egy nõ erre nem hajlandó akkor bizony ne lepõdjön meg hogy a férfi egy idõ után besokall.Egy kapcsolatban de egy házasságban még inkább fontos a partner kielégítése nem csak azért mert azzal, hogy megfogadtátok, hogy jóban rosszban azt is megfogadtátok, hogy örömöt szereztek egymásnak, odafigyeltek egymás igényeire és kielégítitek azokat, természetesen normális keretek között. A másik az, hogy egy jó családban házasságban a szülõk közösen foglalkoznak a gyerekkel, közösen szerveznek programot, oda figyelnek, hogy legyenek kettesben eltöltött órák, akár 1-2 nap, ugye ahogy nagyobb a gyerek több a lehetõség is. A kapcsolatot ápolni kell, foglalkozni sokat a másikkal, nem kifogás, hogy anya vagyok a gyerek a legfontosabb, mert a férjnek ugyanolyan fontosnak kell lenni, vagy a feleségnek, azért házasodtatok össze, mert szerettétek egymást, volt jövõtök, együtt akartátok leélni az életeteket, akkor hogy a viharba ne lenne fontos a másik gyerek születése után is? Úgy gondolom, két ember hibája ha tönkre megy egy kapcsolat, az már más kérdés nagyobb százalékban ki hanyagolta el a másikat stb. Undorító dolog a feleségedtõl, hogy elmond mindennek, és valószínûleg a gyerekednek is ezt mondja, ennél nagyobb butaságot és szemétséget nem csinálhat, hogy uszítja agyereket az apja ellen. De ha fontos lett volna nektek igazán a kapcsolat jobban harcoltok érte. Nekem ez a véleményem, megjegyzem nõ vagyok, van egy 13 hónapos kisfiam 1, 5 éves vagyok férjnél, 2 éve élünk együtt, és majdnem 3 éve vagyunk együtt, szexuális életünkért megdolgoztunk, nekem fizikailag nem volt jó az elsõ 3-4 hónapban, de együtt megoldottuk, mert fontos volt/ és most is fontos a másik, és vágyunk egymásra, 1-2 naponta napi 1x2x élünk házaséletet nem kötelességbõl, el sem tudom képzelni, hogy ne csináljuk.
A kérdező hozzászólása: Azér tettem fel a kérdést mert voltak közös barátaink (házasság elõtt is ismertük egymást) és mindenki elõtt elmond és olt/lehord és ez megterhel és valami elcseszett módon itt próbálok választ keresni a történtekre. :/
A külvilág lehord, mert nem tudja mi zajlik otthon. Teljesen érthetõ a döntésed, mert ahogy leirod a személyisége változott meg a feleségednek, és ezek szerint a külseje is... Szóval egy másik ember mint akit elvettél. A csillagjegyét nem irod meg, kiváncsi lennék rá? 37 / F
fúúú nah ilyen nõvel sem fogok megházasodni! Anyámból egy is elég volt! Én már az elején megmondom majd a csajnak hogy ha ezt meg ezt nem tartsa be elválok tõle az 100. Ekkora beteg nõt! xD F18
A kérdező hozzászólása: Adam Blade: Én sem így terveztem, egész egyszerûen ilyen lett...
A kérdező hozzászólása: Amúgy azt hiszem Kos, de nem hiszek az ilyesmiben.
Én megértem a kérdezõt habár a 2 év talán kicsit kevéske lehetett egy ilyen döntés meghozatalához, bár az is számít milyen volt az a két év. Saját tapasztalatom nincs a házasságterén viszont amiket máshonnan halottam a szexuális élet ÁLTALÁBAN megcsappanhat, nem mindig. Inkább nem döntöm el hogy szemét vagy vagy sem úgyhogy csak átolvastam a dolgokat. Hát elõször is amit a 9. válaszoló is írt, hogy azért hormonok ide-oda ne fogjunk már mindent rájuk. Mert ezzel az erõvel meg engem hajt a tesztoszteron hogy mindenkivel párosodjak mint egy õsember... most mit lehet tenni.. De ez mellékes, bár nem írtál az anyagiakról, de írtad hogy programozó vagy. Na most az én testvérem (web) programozó. Hogy is mondjam elég jól keres, és nem is feltétlen egy könnyû munka. Persze van jó oldala is bõven. Szóval a pénz se mellékes konkrétabban az anyagi biztonság, fõleg ha egy családról van szó, nem tudom mennyit kerestél de feltételezem azért jóval többet mint a minimálbér. De jó ne vásároljuk meg pénzel a szeretettet, na DE ahogy írta õ is vigyázott sokszor a gyerekre, FÕZ, MOS stb. most nem azért mondom, de az én ismeretségi körömben azért ez nem olyan hü de mindennapos. És nem is az, hogy üüü õ férfi létére csinálja ezeket, hanem az hogy ez azért elég nagy segítség lehet. Meg azért az hogy õ elhordja õt mindennek, de azért kikéri magának hogy leginkább még hajlandóságot se mutat arra hogy fogyni szeretne, hát ez szemtelenség. Hogy a kérdezõrõl is mondjak rosszat a szex miatt nem kellet volna kiakadni, függetlenül attól hogy a hormon nem mentség. És megint fõleg úgy nem ha pl. õ nem is szándékozott javítani ezen, azt azért lehet érezni, tudni. Egyébként is a kérdezõ mondta, hogy neki még így is bejött, ami jó dolog. Az hogy magának nem tetszett meg ne már a kérdezõt hibáztassa, ezen neki kell változtatnia, tetszik vagy sem. SÕT nem is kell, mert a kérdezõnek így is tetszik, csak kicsit moderálnia kéne magát. Dee neem. És akkor ki akad azon, hogy pizzát rendel meg számítógépes játékokkal játszik, egy olyan korban ahol Iphonok meg facebook van. De nem akarok egy oldalú lenni, oké még egy pont mert valamennyire talán tényleg éretlen már gépezni ilyen korban. Na de hagyjuk már, elvileg a kapcsolat kompromisszumokról is szól. Ha õ nem tesz semmit, de mellette lazán szidja a kérdezõt... Ja meg most nézem, el is felejtettem, hogy ugye nem csak szidja hanem szétkürtöli õ mekkora egy ☠☠☠☠☠☠☠ . Na hát ennyi, ezek után nem meglepõ ez az egész, sõt tök igaz, hogy ne félelembõl/taktikából maradjon vele (ha pl tényleg jól keres ahogy gondolom)
Mi van? 9. vagyok, elolvastátok amit írtam? "Sokat hallom, hogy szülés után sok nõ nem hajlandó szeretkezni, persze ok a hormonok, meg minden de azért, ha az ember igazán szereti a párját, akkor vagy elmegy orvoshoz, hogyan legyen jobb vagy megbeszélik, hogy elölrõl kezdik, újra óvatosan, fokozatosan, ha egy nõ erre nem hajlandó akkor bizony ne lepõdjön meg hogy a férfi egy idõ után besokall.Egy kapcsolatban de egy házasságban még inkább fontos a partner kielégítése nem csak azért mert azzal, hogy megfogadtátok, hogy jóban rosszban azt is megfogadtátok, hogy örömöt szereztek egymásnak, odafigyeltek egymás igényeire és kielégítitek azokat, természetesen normális keretek között." ezt írtam én, te nem az én válaszomról beszélsz.
Aa, igen és? Mi a probléma? Én amúgy csak referenciánk használtam arra vonatkozva hogy "persze ok a hormonok, meg minden de azért, ha az ember igazán szereti a párját, akkor va.." a hormonok nem mentség. Ennyi. A többinek semmi köze a válaszodhoz, és egyébként is tök mind1, csak írhatnékom volt és felvázoltam hogy meglehet érteni a kérdezõt mert jogos volt amit tett.
Én is azt írtam, hogy megértem a kérdezõt
Igen, amit nem is vitattam, csupán a válaszodra hivatkoztam HOGY A HORMONOK NEM MENTSÉG, ennnyii.
De érdekes sztorik! Élmény volt ez olvasni, csak az a baj, hogy senkitõl nem jött olyan válasz , hogy mit kellett volna tenni, hogy ezt elkerüljék. Az a megoldás, hogy amíg pici a gyerek a férfi máshozjár ha szere van szüksége? Kedves Kérdezõ! Szerintem a legnagyobb baj az, hogy ide kiírtad a kérdésedet. Szerintem teljesen logikus amit tettél. Miért akarod megkérdõjeleni a döntésedet? Ha elváltál (s szerintem teljesen jogos, hogy így tetted) azon már nem tudsz változtatni. Foglalkozz a gyerekkel amennyit csak tudsz. A volt feleséged meg csak késõbb fog rájönni mit is veszített igazából. És kitudja mit hoz a holnap lehet, hogy idõvel újra egymásra találtok.
A kérdező hozzászólása: Ja és azért jelentettem be váratlanul a válást mert annak nem látom értelmét hogy félelembõl megjátsza magát. A bejelntés konkrétan úgy zajlott hogy épp késõn értem haza, õ is elfoglalt volt mert ment nõgyógyászhoz meg takarított ezért nem volt kaja. Sose csináltam belõle problémát ha nincs kaja mert vagy csinálok akkor én vagy rendelek. Most se történt másként, rendeltem neten pizzát neki is magamnak is. Amikor megjött a pizza vitát kezdeményezett hogy "Olyan vagy mint egy tinédzser, pizzát rendelsz? komolyan pizzát fogunk vacsorázni? pizzát bent is ehettél volna munka után de én azt hittem vége annak az idõszaknak hogy pizzát vacsorázzunk itthon" Visszakérdeztem mi a gond, azt mondta hogy õ nem ilyen férjre vágyott és hogy komolyodjak meg mert ez szégyen. Erre megmondtam neki hogy rendben megadom a lehetõséget olyan férjed lehet amilyet csak akarsz, holnap megteszem a lépéseket a válás érdekében. Erre kiabált és hisztizett de innentõl már nem volt vissza út.
A kérdező hozzászólása: Mint említettem nem okoz gondot a fõzés és a házimunka. Általában az volt a beosztás hogy ezeket én csinálom amíg õ a gyerekkel foglalkozik, ha késõn jövök haza a munkából (határidõs munkáink vannak, programozó vagyok) akkor én rendezem a gyereket reggel pedig alszik. Szerencsére jó gyerek ritkán van probléma. Én foglalkoztam vele, megértettem próbáltam megoldást találni. Nõként tekintettem rá mindig. Sõt elején még azt is elnéztem hogy a szülés után mindenfélét összeeszik és hízik 20+ kilót (nem csak szoptatás alatt) csak egy év után jegyeztem meg hogy figyelni kéne erre amire szintén kiakadt. Mondjuk nem vonzódtam hozzá emiatt kevésbé, de inkább õ tekintett magára kevésbé nõként, nem én. Egyébként mint mondtam 2 évig próbáltam menteni a dolgokat.
A kérdező hozzászólása: Kedves második: Szerettem elõtte másképp nem vettem volna el. Nem meggondolatlanságból kértem meg a kezét. Voltak közös terveink álmaink. Sose mondtam hogy a legfontosabb akarok lenni neki, csak hogy ne legyek kevésbé fontos mint az elõtt. És már megbocsáss de ez a "nõ teste megváltozik" ezért ilyen értelemben eléggé sántít. Az én testem is megváltozna ha napi 3 tábla csokoládét tolnék magamba 0 mozgással. van egy rakat ismerõsöm akik feleségének a teste "nem változott meg" legalábbis nem annyira. Persze anyukásabb lett, de egyáltalán nem olyan drasztikus változás volt a jellemzõ mint esetünkben.. Mi az hogy nagyvilági csávó vagyok? Mer tudok fõzni meg takarítani? Vagy nem értem mire gondolsz.
Nem hiszem, hogy itt korrekt választ fogsz kapni, a pasik megértenek majd, a nõk nem. Elõfordulhat egy-két pasi, aki habzó szájjal ugat majd, hogy egy igazi férfi így-úgy. Én egértelek (bár a cipõdben nem jártam még), mert természetes dolog, hogy az anyukának a gyerek az elsõ, de attól még az apuka ne legyen az utolsó, de persze én is pasi vagyok, ergo valahol elfogult. Ettõl függetlenül vannak fokozatok aközött, hogy lelkileg zsarolod az asszonyt, meg aközött, hogy szó nélkül bejelented a válást.
Felfoghattad volna társbérletnek és csalhattad volna.
elõször is bocsi, de a nagyvilági csávó alatt, arra gondoltam hogy olyan casanova típus, aki szédítõ a nõket, kártyázik, iszik, és nem tudja, hogy a jó dolgában mit csináljon. De látom már hogy nem ilyen vagy ne haragudj. :( Hát, én elhiszem neked, hogy valóban voltak közös terveitek, és tényleg nem akarlak elszomorítani, de az elmondottak alapján, így már nem tartom túl valószínûnek, hogy a kapcsolatotok rendbe jön, sõt lehet, hogy jobb is hogy vége. Persze, hogy megváltozik a nõk teste! nálunk legalábbis idáig mindenkinek aki szült....kivéve engem, de azért mert én még nem szültem. Fordított esetben biztos én is felszednék vagy 20 kg-mot. A barátaid feleségével ne törõdj. Hidd el õk ugyanúgy meghíztak, csak most vagy õrülten fogyókúráznak, vagy szerencsés géneket örököltek a szüleiktõl. Van ilyen. Amúgy a hawerjaid a vékony feleségükkel nem szoktak hencegni? ( mert benne van a pakliban, hogy õket is ugyanannyira zavarta, csak õk rádumálták az asszonyra hogy fogyjon le)
Igaz.
A kérdező hozzászólása: Nem szoktak hencegni csak közös összejövetelen láttam hogy alakulnak, és beismerem nem volt jó látni hogy a kedves nejem kirendeli a libamájat elõételnek fõételt és desszertet és szemmel láthatóan gyarapodik. Egyébként nem zavar a változás, nekem tacskó koromban is bejöttek a szült érettebb nõk. Amit viszont nem fogadok el az az összevissza zabálás nassolás. Nem szoktam inni, általában havi 6 sör az átlag, töményet nem, otthon meg egyáltalán nem. Egyetlen szenvedélyem a számítógépes játékok, de azt se vittem túlzásba csak ha volt rá idõ játszottam, mondjuk emiatt is piszkált hogy nõjek fel.
Az az igazság, hogy megértem a te és a feleséged motivációit is. Én a helyetekben elmentem volna párterapeutához, az lett volna a megoldás. Most õszintén: miért kérdezed, hogy szemét vagy-e. Ezt neked kell tudnod! Szeresd a fiadat, kérj fele-fele idejû láthatást, és tiszteld az anyját azért, mert megszülte a fiadat, és õ is tudásának megfelelõen neveli. Van ilyen, hogy nem megy együtt, ne büntessétek ezért a gyereket!
A nõk szexuális vágya szülés után nagyon sokat csökken. ez biológiailag rendeltetésszerûen így következik be. Az a nõ aki a gyermekét gondozza, nem vágyik a szexre - változó, hogy ki mennyi ideig nem, de 1-2 év teljesen normális. Az is változó, melyik asszony hogy kezeli ezt. Én különösen hosszú ideig, vagy 4 évig nem tudtam elviselni a párom közeledését. Elõtte 8 évig voltunk házasok, úgyhogy nem kezdte ki a kapcsolatunkat, bár abba bele sem gondolok inkább, hogy a férjem hol vezette le akkoriban a szexuális energiáját - jobbnak láttam nem firtatni. Súlygyarapodás ezzel nagyon szorosan összefügg. Én sem tudtam ebben az idõben súlyt ledobni magamról, felszedni annál inkább... Amikor magától elkezdtem fogyni, szándékosan többet ettem - mindenféle mondvacsinált ürüggyel, nincs energiám, méreganyag belekerül az anyatejbe stb. Kiderült, hogy ezt azok a nõk mûvelik, akik egyáltalán nem tudnak - még mindig biológiai szabályok szerint - egyszerre nõként és anyaként funkcionálni. Szerencsére ez is helyrejött, ahogy a fiam önálóbb lett, esetünkben késõn, úgy 4 éves kora környékén. Most a kapcsolatunk erõs, szexuálisan is vonzódunk egymáshoz, és jobban értékeljük egymás társaságát, támaszát mint korábban bármikor. De, ehhez iszonyat nagy türelem kellett a párom részérõl - most azt mondja, nem volt nehéz. De tudom, hogy az volt, láttam, ott voltam. Csak nem tudtam változtatni rajta. Ez, mint mondtam, hormonális törvényszerûség. Durva példa, de az állatvilágban az idegen hím oroszlán azért öli meg egy falkába kerülve a kölyköket, hogy tudjon párosodni. Szóval, szerintem kicsit elhamarkodtad a lelépést, és igen , a feleséged joggal érzi magát cserbenhagyásos baleset áldozatának, hiszen a helyzetet nem egyedül teremtette, ellenben úgy viselkedett, ahogy az adott helyzetben ez tõle teljesen normális volt.
emiatt is? ezek szerint több dolog miatt is piszkált? Nem lehet, hogy azért eszik állandóan, mert lelki bánata van azért, mert nem olyan emberhez ment hozzá, amilyet elképzelt magának és ez csak utolag derült ki? Lehet, így próbálja a hiányérzetét pótolni valamivel. amúgy 9/11 hozzászólóval én is egyetértek.
Látod? a hormonok nem mentség . Ha valakik összetartoznak, akkor úgyis összejönnek, de 2 egymástól eltérõ ember, ( nem ellentétei) hanem habitusban eltérõ , párkapcsolatban érõ emberek kapcsolata ritkán vezethet jóra. Ez fokozódik ha gyerek is van. Hidd el korántsem lenne ekkora a baj, ha újranõsültél volna, és tõle fogant meg volna a baba, de ezt már nem lehet megváltoztatni, mert már a múltról beszéltünk.
Ne menj hozzá feleségül akkor még, elég egyértelmû jel.
Hát mondd meg nekik, hogy szerinted ez még korai és még nem szeretnél férjhez menni. Különben is ne az anyukája beszélje tele a fejét és az õ hatására döntsön így, hanem majd akkor, ha magától is így gondolja és tényleg akarja. 21/L
Senkit sem lehet házasságra kényszeríteni, ha nem akarja. A srác el akar venni, vagy csak az anyja erõlteti az egészet? Mert ha csak az utóbbi, akkor egy ingatag, gyenge jellem, aki anyunak akar megfelelni. Ha az anyja nem él veletek, akkor pedig végkép semmi köze sincs hozzá. A másik oldalról pedig, mikor akarsz férjhez menni? Mert ha te is olyan karrierista ribanc vagy, aki azzal jön, hogy ma ez a divat és gyereket sem akar 40 elõtt, akkor ne maradj olyannal, aki esetleg komolyan tervezi a dolgot.
feküdj le 1 négerrel és leszállnak rólad! Garantálom
legközelebb vegyétek be az anyját is, az biztos segít.
Akkor szakíts vele! Miért szúrsz ki vele? Te nem vagy ettõl önzõ szerinted? Te csak vagy és élsz, nem szeretnél férjhez menni. Ezzel úgy szintén te is magadra gondolsz, mert le akarod beszélni! Ez is egy önzõség kifinomult változata. Ha nem fekszik a házasság akkor mond meg a párodnak és ha akkor se mûködik akkor szakíts! Ha azt mondod hiszel Buddhában akkor most mindenkinek hinnie kell, mert te azt szeretnéd? Õk szeretnének tovább lépni te meg nem akkor ebbõl mi következik?
na mi lett a vége??
engem is érdekelne, mi lett a vége

1 évig éltünk házasságban és a férjem egyik napról a másikra kijelentette hogy már nem szeret és válni akar. Az ingatlan feles, de én kiköltöztem a házból. Nekem le kell mondanom a házrol v neki ki kell fizetni?

A többi ingóságról megegyzetünk.

Legjobb válasz: Hát le is mondhatsz róla a javára, ha úgy gondolod, de amúgy neki a te részedet ki kéne neked fizetnie, hogy tõled megvegye a másik felét, s akkor lesz csak az övé.Az összegrõl úgyis nektek kell megegyeznetek, hogy a valós érték tényleges felét ki akarod harcolni, vagy azt mondod hogy neked mondjuk x összeg elég lenne, hogy.... De ha neked van hova menned, és úgy gondolod, le is mondhatsz a javára... Neked kell tudnod

Hát le is mondhatsz róla a javára, ha úgy gondolod, de amúgy neki a te részedet ki kéne neked fizetnie, hogy tõled megvegye a másik felét, s akkor lesz csak az övé.Az összegrõl úgyis nektek kell megegyeznetek, hogy a valós érték tényleges felét ki akarod harcolni, vagy azt mondod hogy neked mondjuk x összeg elég lenne, hogy.... De ha neked van hova menned, és úgy gondolod, le is mondhatsz a javára... Neked kell tudnod
Szia!Mondjuk én biztos nem mondanék csak úgy le a részemrõl, plána ha már nem is jelentek a másiknak semmit!Szerintem igenis fizesen ki.De persze nyugodt körülmények közt is megtudtok egyezni az összegrõl! Sok sikert!
Nem értem a kérdést. Ha feles az ingatlan vagy te fizeted ki õt, vagy õ téged. Aki fizet az marad a házban.
Az utóbbi válaszoló jól írta. Nem szabad semmirõl lemondani, csak ügyvéd elõtt, és azt kell kérni, ha a férjémarad a ház, akkor fizesse ki az értékének a felét. Ezt mindenképpen ügyvéd elõtt kell feltárni és esetleg közös megegyezéssel kerüljön a bíróságra. Ha kikötések és feltételek nélkül mondasz le a házról, akkor nem kapsz pénzt sem és a ház sem lesz a neveden többé-még a fele sem. Jól gondold meg, ha beszélni tudtok akkor beszéljétek meg..az értékét pedig legyen aki meghatározza, és ha úgí döntötök õ fizet ki téged...gondolom nincs rögtön annyi kp-ja, mert annak a fele is téged illetne, tehát máshogy kell kifizesse..arra pedig ki kell találni egy határidõt! Ha a többi ingóság értéke megegyezik a ház értékével és cserébe az mind a tied, hát az is megoldás..Ezt nektek együtt kell eldönteni.
Nem kell lemondanod semmirõl!!! Én még akkor se tenném, ha a férjem a közös gyerekkel marad a házban. HA a ház fele a tiéd, akkor fizessen i. Amúgy is õ "szeretett ki " belõled, nehogy még a fél házat is ajándékba kapja!!
Sajnálom a helyzetedet. :) Nem tudom miért él annyi gyerek felnõtt testben...

Tisztelt Doktor Úr! 9 hónapja vagyok együtt a párommal, akinek 14 évvel ezelőtt hepatitis c-t diagnosztizaltak, amit egy baleset után vértranszplantációval kapott el. 13 évig élt házasságban és a feleség nem kapta el tőle a vírust. Velem 1 hónappal ezelőt

Tisztelt Doktor Úr! 9 hónapja vagyok együtt a párommal, akinek 14 évvel ezelőtt hepatitis c-t diagnosztizaltak, amit egy baleset után vértranszplantációval kapott el. 13 évig élt házasságban és a feleség nem kapta el tőle a vírust. Velem 1 hónappal ezelőtt közölte, hogy hepatitis c-ben szenved és félévente kontrollra kell járnia. Arra hivatkozott, hogy az a virus nem terjed nemi úton, viszont tudomásom szerint nemi érintkezéssel is van esély a vírus átadására. A napokban elvégeztettem egy hepatitis c tesztet és szerencsére negatív lett. A kérdésem az lenne, hogy ha szeretnénk együtt maradni, elkaphatom-e tőle a továbbiakban, ha eddig nem történt meg, annak ellenére sem, hogy a 9 hónap alatt szinte minden nap szeretkeztünk minimum egyszer és gyakran heves és durvább az együttlétünk illetve az anális szexet is előnyben részesítjük. Tudom, hogy az óvszer megfelelő védelmet nyújtana, de nekem mirena spirálom van, éppen azért mert nem szeretnék az életem hátralevő részében gumival szeretkezni és a páromnak sem megy azzal. Mit tehetünk, hogy a betegség ne álljon a szerelmünk útjába?

Legjobb válasz: Tisztelt Hölgyem! A hepatatis C vírusa nemi úton is terjedhet (bár ez valóban nem annyira gyakori, mint a vér útján való fertőződés), ezért tanácsos az óvatosság, gumi óvszer használata. Üdvözlettel: dr. Langmár Zoltán .

Tisztelt Hölgyem! A hepatatis C vírusa nemi úton is terjedhet (bár ez valóban nem annyira gyakori, mint a vér útján való fertőződés), ezért tanácsos az óvatosság, gumi óvszer használata. Üdvözlettel: dr. Langmár Zoltán .

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!