Találatok a következő kifejezésre: Úgy érzem elhanyagol a párom, (5 db)

Úgy érzem elhanyagol a párom, mit csináljak?

1 éve vagyunk együtt a barátommal és másképp viselkedik mint az elején.Régen láttam és éreztem is rajta azt a lelkesedést, amit ma már csak darabokban.Ha felhozom ezt neki, azt mondja nem szeret kevésbé, de akkor is érzem hogy valami más lett az ? részér?l.Nagyon önfej?, ha valamibe belekezd, max 1 hónap és megunja, aztán le**ja.Félek hogy nekem is ez lesz a sorsom.Hogyan értethetném meg vele, hogy nekem szükségem van arra, amit az elején nyújtott nekem?

Legjobb válasz: "A legtöbb nõnek meg kéne értenie, hogy a pasik nem tudják úgy kimutatni amit éreznek" ugye ez viccnek szántad? ott írta hogy a kapcsolat elején kimutatta,de azóta már változott. hanyagold el õt. és érd el hogy õ kérdeze tõled hogy vlmi változott?. lehet hogy a büntudat gyötri és nem meri neked elmondani,de az látszik rajta,nem lehet hogy ezt látod rajta.?

"A legtöbb nõnek meg kéne értenie, hogy a pasik nem tudják úgy kimutatni amit éreznek" ugye ez viccnek szántad? ott írta hogy a kapcsolat elején kimutatta, de azóta már változott. hanyagold el õt. és érd el hogy õ kérdeze tõled hogy vlmi változott?. lehet hogy a büntudat gyötri és nem meri neked elmondani, de az látszik rajta, nem lehet hogy ezt látod rajta.?
Szerintem pont ezzel üldözöd el magad mellõl. A legtöbb nõnek meg kéne értenie, hogy a pasik nem tudják úgy kimutatni amit éreznek, de attól még érzik, biztos vagyok benne, hogy nem szeret téged kevésbé mint az elején. Attól , hogy más dolgokban önfejû, nem hiszem, hogy neked is ez lesz a sorsod, de persze, ha egyfolytában ezzel nyaggatod, akkor meglehet. A kapcsolatok nagy részét a nõk teszik tönkre, pontosan ezzel a hozzáállással. A tetteibõl, vagy a gesztusaiból nem érzed , hogy szeret téged? Ha igen, akkor legyen annyi elég, ha nem , akkor alkalomadtán megérdeklõdheted, hogy esetleg már nem ugyanúgy érez e irántad, de ha megnyugtat e tekintetben, akkor fogadd el, ne nyaggasd ezzel napi szinten. Ezeket tényleg csak jóindulatból írtam neked, remélem nem bántódtál meg, és hátha felnyitja a szemét néhány nõnek. Üdv, egy másik lány.

Úgy érzem nagyon elhanyagol a párom, szakítsak vele?

Nagyon el vagyok most keseredve, ezért is írok.Nem tudom mit tehetnék.22 éves lány vagyok és 5 hónapja vagyok együtt a párommal.Illetve nem is tudom hogy valójában együtt vagyunk-e igazán. Úgy érzem nem vállalja fel a kapcsolatunkat mert sosem visz el sehova, nem akar bemutatni a családjának, a barátainak.Ha kettesben vagyunk minden szép és jó, nagyon jól érzem magam együtt vele, de sokszor úgy érzem ? nem gondolja komolyan a kapcsolatunkat. A karácsonyt sem töltöttük együtt, most szilveszter napján is magamra hagyott. Megbeszéltük el?z? nap, hogy együtt megyünk el valahova, ám felhívott hogy mégsem velem fog ünnepelni, hanem jönnek érte mások így én már nem férek bele a képbe.Nem mondtam meg neki mennyire fáj ez nekem. Úgy érzem ha igazán szeretne és tör?dne velem akkor velem akarná tölteni az újévet. Én ugyanis semmit sem szerettem volna jobban mint ?t megcsókolni éjfélkor.Nem tudom van-e értelme így ennek a kapcsolatnak? Próbáljak meg vele beszélni err?l?Én úgy érzem teljesen felesleges mert ha számára nem az a természetes hogy én vagyok neki a legfontosabb akkor nincs mir?l beszélni...

Legjobb válasz: Hát ez attól függ, mennyire szereted. Ha igen, mindenképp beszélj vele. De szerintem ha már most a kapcsolat elején is ilyen, akkor ez késõbb, amikor már a megszokással úgyis kicsit lehülnek a dolgok, csak rosszabb lesz. Szerintem hagyd lógva, és keress egy olyan pasit magadnak, akinek tényleg te vagy a legfontosabb.

Hát ez attól függ, mennyire szereted. Ha igen, mindenképp beszélj vele. De szerintem ha már most a kapcsolat elején is ilyen, akkor ez késõbb, amikor már a megszokással úgyis kicsit lehülnek a dolgok, csak rosszabb lesz. Szerintem hagyd lógva, és keress egy olyan pasit magadnak, akinek tényleg te vagy a legfontosabb.
Ha már most így áll a dolgokhoz, hogy neki fontossab bár ki mint Te ez késöbb sem lesz jobb.Sõt, sajnos saját tapasztalat.Probálj meg keresni valakit akinél Te is fontos vagy nem csak egy tárgy akit ha akar elõvesz ha nem akkor nem törödik veled.Ne haragudj és ne várj több évig, hogy magányossan tölts minden ünnepet.Sok sikert.Ne bánkodj miatta jön ennél jobb akinek fontos vagy!!
Úgy gondolom, hogy azzal, ahogy viselkedett veled eddig, és fõleg, hogy tegnap szilveszter volt, és még akkor sem volt veled, ezzel elmondott mindent.Ez nem kapcsolat.És én nem látom értelmét, hogy itt megkéne valamit is beszélnetek.Találsz Te tõle sokkalta jobb pasit, párt magadnak aki az elsõ perctõl kezdve megfog becsülni téged.Kitartás és bátorság!
Szerintem ha szereted akkor beszélj vele és várj még a szakítással.Biztos nem ezt mondtam volna régebben, de az én párom is elhanyagolt a kapcsolatunk elején már azt sem tudtam együtt vagyunk-e még.Haverozott, bulizott, nem ért rá... de annyira szeretem hogy nem tudtam vele szakítani és jól tettem mert megváltozott és most már érzem hogy szeret!A lényeg az, hogy megkell fogni valamivel.(Kedvesség, stb. de csak magadat add!de csak lazán.Ja és ha õ tud nélküled (jót?) bulizni azért ne rontsa el a te estédet is gondolom neked is lenne kivel menned szórakozni!De ha nem veszel észre rajta változást akkor ennyi de legalább nem te rontottad el!
próbáld ki vele, hogy te sem érsz rá amikor veled akar lenni, csinálj programot amikor megbeszéltek valamit. Tanitani kell, hogy õ is átérezze azt, hogy mit okoz másnak. vannak kivételek, hogy megváltozik valaki, de ez itt szerintem nem érvényes.. most valaki mások sokkal jobban fontosak, mint te és csak akkor döbbenik rá, hogy te is létezel, ha megtapasztalja, hogy õ sem fontos már neked... én a helyedben egy "próba szakitást" eszközölnék, bár látszik, hogy a kapcsolatban neked fontosabb a barátod, és nem forditva és nem kölcsönös!
talán vágd fel a combod és okádj bele darabosat! ezekután varrd össze! de vigyázz, hogy el ne vérezz!
Szia.Nem fest túl jól a dolog, de szerintem ha ennyire szereted mindenképpen beszélgess vele a "fájdalmaidról" talán megjön az esze és rájön hogy több odafigyelésre vágysz.Ha ezekután sem változik a dolog akkor felesleges húznod a dolgot marad a szakítás.Ha esetleg szeret akkor úgyis felfog keresni és megtesz mindent hogy visszakapjon! Sok szerencsét kívánok. :) )

Mas is van ugy h szules utan a parjaval tobbet veszekszenek mint azelott? Vagy csak en erzem ugy h elhanyagol, sokkal tobbszor megsert es kozben azt erzem h elvalnek legszivesebben, de meg is szeretem

Legjobb válasz: Nem de most komolyan hány éves vagy? jól sejtem 23? Ez egy általános jelenség: A gyerek után a pali felveszi a családfõ szerepet és elkezdi kiosztani az ukászt. ez a KLASSZIKUS CSALÁDMODELL. Igen, kvázi a cselédje lettél. Moss ki csináld meg a kaját mér ez a kaja mér nem oylan íze van (ha ez még nincs akkor majd lesz). Legyél domináns, oszd le hogy [email protected] parancsolgatsz csináld meg te. Más lehetõséged nincs. Ez már kielégítõbb válasz? 25/F

Ilyen beszólása után én már szevaszt intettem volna neki. Mondjuk én nem is vagyok az a típus, akinek lehet parancsolgatni.:D
Nem de most komolyan hány éves vagy? jól sejtem 23? Ez egy általános jelenség: A gyerek után a pali felveszi a családfõ szerepet és elkezdi kiosztani az ukászt. ez a KLASSZIKUS CSALÁDMODELL. Igen, kvázi a cselédje lettél. Moss ki csináld meg a kaját mér ez a kaja mér nem oylan íze van (ha ez még nincs akkor majd lesz). Legyél domináns, oszd le hogy [email protected] parancsolgatsz csináld meg te. Más lehetõséged nincs. Ez már kielégítõbb válasz? 25/F
Hát gyönyörû, ha már az a válasza, hogy akkor menjél haza. Ilyen esetben fognám a motyómat és a gyerekem, és pontosan ezt tenném. Mit képzel, legyél hálás, hogy ilyen "szeretõ közegben" élsz, vagy mi?
kikerültél a szüléssel egy orbitális hormonbombából, és a szülés amugy is minden téren nehéz, plusz ott a pici, aki még nélkületek magatehetetlen stb. Légy türelmes magaddal és a pároddal is.
Nekem is egy ilyen beszólása lenne, és lelépnék. Amikor legközelebb ezt mondja pakolj össze, tök mindegy hogy könyörög, és lépj le egy pár napra. Aztán ha észhez tért, menj haza.
Én is ezt éreztem sokszor, szerencsére elmúlt. Bele kell rázódnotok mindenbe, ki kell alakulnia a babás életeteknek. Neked most a pici a legfontosabb, minden idegszáladdal rá koncentrálsz. Természetes, hogy közben te is törõdésre vágysz és mindenre érzékenyebben reagálsz. Közben a férjednek is új a helyzet, sokszor talán nem is tudja miben és hogyan segítsen. Ha elmondod neki, vagy rávezeted miben tud hasznos lenni a baba körül, akkor neki is könnyebb lesz. Nálunk ez vált be.
A kérdező hozzászólása: igen 23 vagyok, en mar elkuldtem minden fele de hiaba m megse lovi, azt mondja ha nem tetszik mennyek haza, na meg a mindennapi sor a melo utan az agyamra megy, mar nemtudom h kezeljem a helyzetet
A kérdező hozzászólása: amugy a szulikkel 1 udvaron vagyunk es nagyon zavar h mindig az anyujat vedi meg es nam engem, ez mi?en kellene legyek az elso, nincs tesolya es az annya nagyon magahoz lancolta
A kérdező hozzászólása: nem azt erzem h ronda lennek m sokkal tobbet szeretkezunk mint azelott es jobbbakat, inkabb agresszivebb ugy erzem mintha a cseledje lennek es nem a felesege
Igen, van ilyen helyzet, de azért ha már te is mozoghatsz, akkor javulni fog. Legyen önálló hobbid, vagy sport, ahova kimozdulhatsz. Ha más nincs, járj el esténként futni, aerobicozni vagy bármi. Legjobb, ha társaságba tudsz menni. Aztán próbálj meg külön kasszán lenni (nálunk az a gond, hogy neki utalják a pénzt... de szerintem amint lesz külön kassza, ez is nyugisabb rész lesz.) Naponta legyen pár perced magadra, amig pl. megiszol egy kávét. Gondolj arra, hogy van egy babád, ez a legfontosabb!:) :) :)


Mit csináljak? Úgy érzem a párom elhanyagol.

Két és fél éve vagyok együtt a párommal, ? 29/F, én 23/L. Én vidéki vagyok, ? pesti(lassan 3 éve költöztem Pestre). Két éve együtt is élünk, nagyon szeretem ?t. Viszont a munkánk miatt alig vagyunk együtt. Õ mindig délel?tt jár dolgozni, én mindig délután. Neki szabad hétvégéje van, én hétvégén egyik nap 12 órát dolgozom. Hétköznap kb 2 óránk van egymásra, este 10 után, amikor hazaérek. Hétvégén lehetne egy teljes napunk amit együtt tudnánk tölteni, ha... ? nem akkor menne meglátogatni a szül?ket, nagymamát, nem akkor lenne focimeccs...stb. Nem az a baj, h elmegy meglátogatni a családját, mert örülök neki, hogy jóban van velük, de miért pont akkor kell mennie, amikor együtt tudnánk lenni? Nekem nagyon hiányzik az együtt töltött id?, ugyanis nekem itt nincs senkim rajta kívül. Míg ? minden héten találkozik a haverjaival, én jó ha két havonta. Nem azért küzdök, hajtok 23 évesen, hogy minden pénzem elmenjen albérletre, meg a napi dolgokra, ráadásul még egyedül is érzem magam. Miközben otthon vár a családom, a gyerekkori barátn?im, haverok, és sok mindenki. De én itt vagyok, és csakis miatta, de úgy érzem, hogy ? ezt nem értékeli. Rossz az, hogy egész héten dolgozom, nulla szórakozás, és még ? sincs itt mellettem amikor itt lehetne. Akkor minek csinálom én ezt az egészet??? Tudom, hogy nagyon szeret engem, én is ?t, de úgy érzem, hogy lassan ebbe bele?rölök.

Legjobb válasz: Ha így jó neked ez a kapcsolat (nem úgy tûnik), akkor maradj benne. Ha nem, változtass.

Ha így jó neked ez a kapcsolat (nem úgy tûnik), akkor maradj benne. Ha nem, változtass.
Hát nekem se úgy tûnik, hogy ez a legtökéletesebb kapcsolat.Te még fiatal vagy 23 éves, még sok mindenben változhatsz-személyiségben, külsõben, ízlésben, gondolkodásmódban, de egy 29 éves pasas már nem fog változni.Engem is elhanyagoltak már jó párszor én szakítottam is...
Amit itt leírtál mond el a párodnak is de úgyhogy érezze a súlyát és h milyen rossz neked, ha megpróbál változtatni a dolgokon akkor szerintem van értelme vele maradnod de ha nem csinál semmit akkor hagyd el.
A kérdező hozzászólása: Már sokszor elmondtam neki ezeket a dolgokat, néha nyugodtan, néha dühöngve, néha sírva, volt hogy le is léptem pár órára, de utána mindig jött az, hogy õ mennyire szeret engem, és hogy én vagyok neki az elsõ, velem tervezi a jövõt stb. Igazából én õt is megértem, mert neki itt van mindenkije, család, haverok, velük is kell találkozni. Lehet, hogy ha nem 250 km-re laknék a családomtól, barátaimtól, akkor nem is problémáznék ezen annyit, hiszem én is tudnék találkozni a barátaimmal, családommal abban az idõben amikor õ nincs velem, de így csak azt veszem észre, h egész héten szinte egyedül vagyok, és senki nem törõdik velem.
Látogassátok meg együtt a szüleit, csináljatok közös programokat legalább azon az egy napon, mikor ráértek egymásra. Menjetek el moziba, vacsorázni, vagy csak egyszerûen sétálni. Ha arra van pénze a barátodnak, hogy a haverjaival igyon, erre is kell lennie. Te 23 évesen úgy érzem sokkal érettebben gondolkodsz, mint õ. Nem mondom, hogy szakíts vele, mert van más megoldás is. Próbálj más munkát keresni, bár tudom, ez a legnehezebb a mai világban, azért lehet, hogy nem lehetetlen. Dolgozz te is délelõtt, a költségeken meg osztozzatok meg, azért ha mindketten dolgoztok, biztos jut egy kicsi másra is.

Úgy érzem a barátnőm az utóbbi pár napba elhanyagol és félek attól h már megunt vagy van neki másik de viszont most fog szóbelizni elég nehéz tantárgyakból és nagyon tanul lehet ezért nincs annyi ideje rám?

Legjobb válasz: Kérdezz rá ! Beszéljétek meg ! elég ehhez akár egy fél óra is. ha néhány napig hanyagol akkor nem feltétlenül jelenti máris azt, h megunt téged ... nekem is van még egy vizsgám és én is hanyagolni vagyok kénytelen a barátnõmet addig, ez teljesen normális dolog és õ ezt megérti.

Kérdezz rá ! Beszéljétek meg ! elég ehhez akár egy fél óra is. ha néhány napig hanyagol akkor nem feltétlenül jelenti máris azt, h megunt téged ... nekem is van még egy vizsgám és én is hanyagolni vagyok kénytelen a barátnõmet addig, ez teljesen normális dolog és õ ezt megérti.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!