Találatok a következő kifejezésre: Összeegyeztethető isten a (1 db)

Összeegyeztethető isten és a tudomány?

Megvan a saját elméletem, amit most nem részleteznék. Mélyen vallásos vagyok, ugyanakkor a tudományban is hiszek. Nekem sikerült a kett?t összeegyeztetni. Nem olyan válaszokat várok, hogy "nincs is isten", meg hogy az "evolúció hülyeség". Komoly válaszokat várok, olyanoktól, akik tényleg gondolkoznak ezen.

Legjobb válasz: Ha az egyik nem zárja ki a másikat, akkor igen... Az iszlámban például külön meg is van említve, hogy igenis foglalkozni kell a tudományokkal, hogy annak eredményeivel is igazoljuk a vallást. Amennyire tudom, a legtöbb vallás sincs ellene.

Ha az egyik nem zárja ki a másikat, akkor igen... Az iszlámban például külön meg is van említve, hogy igenis foglalkozni kell a tudományokkal, hogy annak eredményeivel is igazoljuk a vallást. Amennyire tudom, a legtöbb vallás sincs ellene.
Elhinni valaminek a létezését, amit nem tapasztaltunk meg érzékszerveinkkel, nincs tudományos magyarázat rá - ezt nevezik hitnek. Ha Istenben hiszel, akkor jönnek egyesek, akik ezt a magyarázatot a fejedhez vágják. De ha belegondolsz: Tudományos magyarázat nélkül nincs valóság? Akkor a végtelen, amit emberi ésszel szintén képtelenség felfogni, eszerint nem is létezik? De akkor hol van vége a világmindenségnek? És azon túl mi van? Vagy mikor kezdõdött az általunk már megtapasztalt, tudományosan meghatározott világ? És elõtte mi volt? Bár ezek egyikére sem tudjuk a választ, mégis tudjuk - ELHISSZÜK -, hogy léteznek, hisz nincs alternatíva. És ez akkor már nem is tudomány, hanem hit. Nemde?
Az én eszem szerint nem egyeztethetõ össze. De ha arra gondolok, hogy mennyi tudós volt mostanáig istenhívõ, akkor már nem tudom, mit mondjak.
"Az elsõ korty a tudomány poharából ateistává tesz. A pohár alján pedig ott van az Isten!" Isaac Newton
Igen, ha úgy vesszük, hogy a Világegyetem nem véletlen. Ilyen "precíziós szerkezetet" nem lehet csak úgy véletlenül összerakni. Mitõl van a gravitáció, az elektromágnesesség, stb. Hogyan alakultak ki az élõlények? Hogyan fejlõdhetett eddig az emberiség? Persze ez a két terület nem teljesen fedi egymást, kompromisszumokra van szükség. Így lehet összefüggéseket találni. Elég nehéz volt a modern fizikát és a klasszikus fizikát összeegyeztetni (Relativitáselmélet). Ezt átlagos fejjel elég nehéz elhinni is. Még sok olyan megmagyarázhatatlan dolog van, amire a tudomány (még) nem talált választ.
Igen. A láthatalanból állt elõ a látható. Ha valóban érdekel ez a téma, ajánlom Tóth Tibor: Tudomány, Hit, Világmagyarázat címû könyvét!
Igen. Mint mindent a világon Istent is lehet tudományosan, vagy tudományos igényességgel vizsgálni. Számtalan vizsgálat közül, nekem ez tetszik a legjobban, még ha néha ironizál is benne a szerzõ: Annie Wood Besant (1847-1933) Angol filozófus teológus ”Eddig soha nem definiáltak egy olyan Istent, amely ne lett volna nyilvánvalóan önellentmondásos és képtelen, soha nem írták le Istent olyannak, hogy a fogalom róla az emberi gondolkodás számára lehetséges lenne.” Definiáljuk Isten fogalmát Isten logikus és tudományos igényû definíciója http://vilagnezet.blog.hu/2007/05/18/altalanos_isten_definic..
A tudomány és a vallás egy kis területen egyeztethetõ csak össze - és ez is folyamatosan csökken, ahogy a tudomány fejlõdik. Aki mást képzel, az szerintem folyamatosan "szemet huny" dolgok fölött. Ill. a Biblia magyarázatánál szoktak olyan nyakatekert, erõltetett magyarázatokat elõszedni, hogy az ember minden szál haja égnek áll. Meg kell érteni, hogy a vallás általában a KIALAKULÁSA körüli "tudományos" eredményeket: az akkori ember világképét tükrözi. 2000, vagy 6000 évvel késõbb ez már reménytelenül elavul...
A háziorvosom is mélyen vallásos, aztán mégse imával gyógyít. Meg a hálapénzt is elfogadja...
Nekem végülis mindenféle nézetre van egy elméletem. Elfogadom más látásmódját, ha az a más nem kritizálja az enyémet. A "nincs is Isten" címû felkiáltványokat hülyeségnek tartom, mert én úgy gondolom, hogy van Isten... legalábbis mindenkinek meg van az a VALAMI/VALAKI, amiben/akiben hisz. Nevezhetjük ezt az akármit Istennek, Allahnak, Jenõnek, vagy akárminek... És hogy összeegyeztethetõ-e ez az egész a tudománnyal? Hát szerintem nem feltétlenül. A tudományról a körülöttünk lévõ világ megismerésére irányuló szervezett, fegyelmezett és elõítélet-mentes kutatás, nem más, és úgy vélem, ehhez maximum annyi köze van Istennek, hogy megadja a kitartást, hogy ne adjuk fel... Én így látom.
#24: Az én tudatom pl a köztes létben volt a születésem elõtt. És a tiéd? A semmiben, gondolom. Abban a definiálatlan, igazolhatatlan, megfoghatatlan, meghatározhatatlan semmiben, ugye? De ugye az nem hit?
#27: Nézd, van itt egy helyzet: Van a vinyódon egy progi, amit átmásolsz CD-re, és a másolás közben két információ-transzfer elektron összeütközik, és elhagyja a drótot. A te számodra valóban elveszett az információ, amit hordoztak, de valóban megsemmisült-e az információ? Végülis, elõször igazolnod kellene a semmi létezését, aztán bemutatni, hogyan keletkezik információ - vagy bármi más - ebbõl a semmibõl, illetve hogy válik semmivé.
Mondom, információmegmaradási törvény nincs! Nem csak az van, hogy még nem fedezték fel... hanem kimondottan nincs! Az információ olyan lazán tûnik el, hogy nyoma nem marad!
24-es: Tehát szerinted, amíg Lavoisier nem alkotta meg az anyagmegmaradási törvényt, addig az anyag csak úgy spontán keletkezgetett a semmibõl, meg semmivé vált? Segédkérdés: Amíg Darwin meg nem alkotta az evolúció elméletét, addig nem volt evolúció?
#24: Az, hogy információ megmaradási törvény (még) nem létezik, automatice azt jelenti, hogy az információ pukkk! elõpukkan a semmibõl, majd aztán egyszercsak szintén pukkk, vagy inkább ez esetben pikkk, semmivé válik? És mi az a semmi? Hogy a tudatom "hol" volt a születésem elõtt, nem természettudományos terület. Ott vannak a modern pszichológia rengeteg érdemi eredménye errõl.
A megmaradási törvények anyagra, energiára, stb. vonatkoznak. Információmegmaradási törvény nem létezik, így a tudatod is keletkezhet ill. eltûnhet. Amúgy hol volt a tudatod a születésed elõtt?
#21: Érdekes, számomra is. Nagyobb bizonyító erõvel bírnak, mint valami régi, vallási kinyilatkoztatás. A megmaradási törvényeket, ha egy általános elv keretébe helyezzük, ezt kapjuk: Valami, ami létezik, nem keletkezhetett a semmibõl, és nem válhat semmivé. Tegyük fel ezt a kérdést egy ateistának: Mi történik a tudatoddal a halálod után? Kapásból ezt válaszolja: megsemmisül. De nem semmisülhet meg!!!!!!
Természetesen. Gondolj csak a számtalan Istenhívõ, vagy kifejezetten vallásos tudósra, akár a múltból, akár napjainkból. Egyes, keményvonalas ateisták kivételével, senkinek nincs gondja abból, hogy a "másiknak" más a világnézete. Jómagam vegyész vagyok, és szabadhívõ. Van keresztény, ateista, new age-s munkatársam.
Nézd meg a termodinamika 1. és 2. törvényét. Fizikai törvények, melyek számomra Isten létét bizonyítják!
Vannak összefüggések. Nagyon sokszor a tudomány alátámasztja a tényt, hogy Isten létezése nélkül nem lehetnének bizonyos dolgok. Sokszor a tudósok is belátják, hogy bizonyos dolgok, amikre nem találnak más magyarázatot, Isten jóvoltából létezhetnek.
A lényeg, hogy mindig lehet továbbkérdezni. A tudomány sok kérdésre megtalálja a választ, de mindig lehet tovább kérdezni, hogy az miért van (remélem értesz:D)
a vallás a tudomány pótszere... lásd még: Genezis (6 nap alatt... de lehet hogy csak azért 6 nap hogy az egyszerû paraszt, 500 évvel ezelõtt is képes legyen megérteni!?)
Igen, abszolút.Akik az ellenkezõjét állítják, tutira tévednek, vagy vallásilag tévelyegnek.
Stephen Jay Gould (vallási nézeteire nézve: agnosztikus zsidó), paleontológus, biológus és tudománytörténész erre a kérdésre azt felelte, hogy a (természet)tudomány és a vallás NOMA (Non-Overlapping Magisteria = nem egymást átfedõ magisztériumok.) Tehát: A természettudományok az empirikusan kutathatóval foglalkoznak, mint például, hogy mibõl épül fel az Univerzum, illetve milyen elveken mûködnek a belsõ rendszerei, A vallás "mezeje", területe pedig az élet értelmével, erkölcsi kérdésekkel, Istennel (azért írom csak harmadik helyre, mert nem minden vallás istenhívõ). Ezekkel a kérdésekkel a természettudomány nem foglalkozik, nem tud és nem is akar. Hajlok arra, hogy ezt a véleményt fogadjam el. Úgy gondolom, hogy akár egy természettudós kezdi el megpróbálni a tudományból levezetni, hogy nincs Isten, (pl. Dawkins), akár hívõ emberek kezdik el a Bibliát tudományos kézikönyvnek tekinteni (pl. kreácionisták), tévedéseket követnek el. (Ez utóbbi párhuzam csak az ateista vs. keresztény vitát nézi, de hallottam már pl. Krisna-tudatú hívõt is úgy érvelni, hogy márpedig a holdraszállás hazugság volt, mert a Hold valamelyik Véda szerint egy szent bolygó, isteni szféra, és ezért lehetetlen megközelíteni. Szerintem az ilyen gondolkodás is téves.) Jelen pillanatban én így gondolkodom. Egy baptista teológushallgató
Minden alapvetõ igazság istenkáromlásként kezdi. /George Bernard Shaw/
Igen, ha nem úgy gondolunk rá, mint a vallásos Eggyetlenre, hanem, mint egy felsõbbrendû lényre, aki szerepet játszott az univerzum kialakulásában(ez az én véleményem, de teljes mértékben tiszteletben tartom azokat akik másképpen látják ezt). Az én látásmódom szerint: A mai emberek túlnyomó többsége túlságosan vagy földhözragad, vagy túlságosan vallásos ahhoz, hogy megfelõlen objektív maradjon mikor ilyen kérdésen gondolkodik. A kettõ között mindenképpen van összefüggés, mert mind két fél -a tudós és a vallásos ember is- a "végsõ megvilágosodást" keresi. A legtöbb tudós ember világnézete szerint: "ha valamit nem lehet megmagyarázni az nem is létezik". Én is keresem az aranyközéputat, és eddig arra jutottam, hogy attól még, hogy valamit nem lehet megmagyarázni, még nem biztos, hogy nem is létezik, másrészt mindenre van magyarázat csak meg kell találni(tovább nem részletezem, pedig lenne mit írnom).
IGEN. Ahova a tudomány már nem ér el, ott van Isten.
Ááááááá, a tudomány meg Isten dehogy is egyeztethetõ össze! http://www.freewebs.com/ne_felj/rendszbibl/tudosokistenrol.htm Akkor ezek a felsorolt urak/hölgyek biztos nem voltak tudósok.

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

A mágneses szuszceptibilitás és permeabilitás összefüggése?

ezt valaki elmagyarázná nekem? mert nem találom sehol hogy milyen összefüggés lenne köztük, mert a szuszceptibilitás az hogy egy anyag mennyire mágneseződik fel a permeabilitás pedig egy állandó

1

CaCO3 (kreta? ) por hol kaphato?

Viz kezeleshez keresek CaCl2-t es CaCO3-at, az elobbit mar talaltam de utobbit nem tudom, hogy hol erdemes keresni az orszagban.

4

4 MWos hősugárzót kötünk a 230 Vos, 50 Hzes hálózatra. Mekkora a hősugárzó ellenállása? Mekkora áramának effektív értéke és csúcsértéke? Mekkora áramának 1ms alatti legnagyobb változása?

Segíts légyszíves!

4

(x^2+9/4y^2+z^2-1) ^3-x^2*z^3-9/80y^2*z^3=0 függvényből hogyan fejezzem ki z-t?

3

Ezek az "asperatus" felhők tényleg léteznek, vagy csak photoshopos képek? Bővebben lent.

Szerintetek, ezek igazi képek, vagy szerkesztettek?:
Itt van még pár ilyen felhő:

3

Egy 450 nanoF kapacitású (vákuum dielektrikumú) síkkondenzátorra 150 mikroC töltést viszünk. Mekkora munkát kell végezni a kondenzátorlemezek közötti vonzóerő ellenében?

akkor, ha a lemezek távolságát (azokat széthúzva) az eredeti érték négyszeresére növeljük?
Ez számomra érthetetlen van itt valaki elmagyarázná?

4

Mennyi a midazolam halálos adagja? Valamint ha a bevétel -15 fokban történik és elalszik az illető, akkor 10 nappal rá még ki lehet mutatni a holttestből ezt az anyagot?

Elsősorban az érdekelne, hogy halál esetén kimutatható-e a szervezetből! Nyugalom emberek, egy krimi történethez kellene a válasz!!!! Nem akarok ugyanis hülyeségeket írni.

6

Mi a különbség a DNA és a DNS között?

6

Egy egyenlőszárú derékszögű háromszög alapú egyenes hasábot (magassága l, alapjának befogója b) úgy helyezünk el a homogén, B indukciójú mágneses térben, hogy alapjának egyik befogója a tér irányába essen. Lentebb a kérdés?

Mekkora a tér indukciófluxusa a hasábot határoló egyes lapokra és a hasáb teljes felületére? Mennyivel változik a hasáb teljes felületére vonatkozó indukciófluxus, ha a hasábon belül elhelyezünk egy Pm mágneses momentumú rúdmágnest?

ez volt még hozzá megadva:

1

Miért jött létre az élet?

mi értelme annak, hogy létre jönnek a baktériumok és azok fejlődve összetettebb élőlények jönnek létre mint például az emlősök. Minden élőlény arra törekszik hogy szaporodjon és minél több és elődjeiknél fejlettebb utódok szülessenek. Az oké hogy azért fejlődtek az evolúció során hogy minél jobban alkalmazkodjanak a környezethez, de nem értem ezért miért kellet létre jönnie az életnek.
Miért kellett létre jönnie a baktériumoknak és miért volt nekik fontos a fejlődés?

10

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!