Találatok a következő kifejezésre: Örülsz, hogy születtél ahova (1 db)

Örülsz, hogy oda születtél ahova?

Ezt ugy értem, hogy örülsz-e annak,hogy ilyen családod van amilyen, hogy van amiket nélkülözni kell mer nincs rá?? Mer én post példának veszem vanak oylan adók ahol a sztárok gyerekeit mutatják, hogy miket csinálnak, hogy élnek mit meg nem kapnak. Jó én már nem féltékenykedek rájuk, de régen igen, de monduk meg az is idegesít?, hogy a mama pénzével bármit elérnek, aki meg nem olyan családba n?l föl, annak meg küzdeni kell ha el akar valamit érni. Erre értem, remélem értelmes. :D

Legjobb válasz: Szia Ez sztem összetett kérdés,én sajnos nem örülök,de nem csak az anyagiak miatt,sok a családi vita stb... Viszont annak örülök hogy nem vagyok elkényeztetve,sajnos volt "szerencsém" megtapasztalni az élet jó és rossz oldalát is,az ilyen agyonkényeztett gyerekektõl,emberektõl pedig felfordul a gyomrom...akik hisztiznek,ha nem kapják meg mástól azon nyomban azt amit kívánnak és õk csak ülnek és várják hogy a szájukba szálljon a sült galamb... De sajnos ilyen mindig is volt,mindig is lesz,már csak ilyen az élet :D

Szia Ez sztem összetett kérdés, én sajnos nem örülök, de nem csak az anyagiak miatt, sok a családi vita stb... Viszont annak örülök hogy nem vagyok elkényeztetve, sajnos volt "szerencsém" megtapasztalni az élet jó és rossz oldalát is, az ilyen agyonkényeztett gyerekektõl, emberektõl pedig felfordul a gyomrom...akik hisztiznek, ha nem kapják meg mástól azon nyomban azt amit kívánnak és õk csak ülnek és várják hogy a szájukba szálljon a sült galamb... De sajnos ilyen mindig is volt, mindig is lesz, már csak ilyen az élet :D
Igen, senkivel sem cserélnék!!A sors úgy írta meg, hogy egy csodálatos családba születtem, igaz egy véletlen folytán. Voltak nehéz idõszakok, válás, elõtte veszekedések...de panaszra nincs okom. Az elkényeztetésrõl csak annyit, hogy a családomba én vagyok az egyetlen gyermek és egyetlen unoka egyik oldalról.Elkényeztettek rendesen, de nem érzem, hogy ebbõl hátrányom lenne...ahogy felnõttem megtanultam, hogy nem lehet másokon élõsködni...csak addig számítok a segítségükre míg el nem végzem a sulit. Egyszó, mint száz, örülök, hogy ide születtem.
Én is rengetegszer gondolkoztam már el ezen... Az elõttem szólókkal értek egyet.Nem élnék soha elkényeztett gyerekként.Én megbecsülöm a pénzt, mert volt idõm megtanulni, hogy menyi munka árán jut hozzá az ember(nem élünk luxus körülmények között, sokszor kell megszorítkoznunk..)És vannak/ voltak /lesznek viták is persze a családban...túl szép lenne az élet, ha nem.Én megvagyok elégedve az élettemmel és tudom, h a család barátok többet érnek, mint a pénz...Örülök, hogy ideszülettem a szüleimhez!
nem
Igen orulok azert is mert jo csaladom van es az anyagiak miatt is!
A családnak nem, de magammal meg avgyok elégedve!A barátommal is egészen múlthét szombatig...
Örülök.
hát... én mindig tengerparton akartam élni, ez a gondom, de a családom OK, lehetne sokkal rosszabb is... és végülis csórók se vagyunk. sztárgyerek meg nem akarok lenni, folyton fényképeznék ahogy pisilek és örökké csak az anyá m árnyékában élhetnék. sztem a boldogság nem az anyagiakon múlik, de lehet h ezt csak azért írom ezt mert ezzel sosem volt gondd.
szia, én az elkényeztetettségre reagálok. dolgoztam au-pair-ként egy angol családnál (kb 4 éve)áz a család olyan gazdag volt hogy belsö medence volt a házban és maga a ház is oriási volt 8 hálószoba volt két nappali... minden évben hónapokat töltöttek akár ausztráliában vagy éppen orlandóban. szóval iszonyat gazdagok voltak. a nagyobbik fiu 17 éves volt és minden héten 2 délutánt egy nagy üzletben kisegítöként dolgozott. pénzt akart keresni, hogy ne anyucitol kérjen ajándékra. egy nagyon vagány gyerek volt állandóan más csajokkal jött haza, de nem szégyenlte hogy dolgozik, volt hogy senki nem tudott érte menni este és taxival kellett jönnie ami többe került mint a napi bére, de mnet és ment. nem volt autója anyuka meg is mondta nem kap amíg nem érzi hogy elég jól vezetne. (3 merci volt az udvarban) a nagyobbik lány 15 éves volt és azon hisztizett hogy ö miért nem dolgozhat még (törvény). volt mindenük meg volt az összes video játék minden szobába plama tv.... de még is dolgozott. na otthon pont az nem dolgozik akinek a pénzre lenne szüksége.
Örülök, hogy oda születtem, ahova. De nem azért, mert hû, de szerettek, hanem azért, mert sosem figyeltek rám, emiatt megszülhettem a fiamat 15 évesen. A régi "családom" elhagyott, de lett helyettük új, igazi. Imádom a fiamat és az apukáját is. Talán, ha máshova kerültem volna, mindez nem történhetett volna meg velem.
Nem örülök hogy ide születtem, szüleim alkoholisták, mióta eszemet tudom veszekednek minden 1es nap, ordibálnak 1mással, és szidják 1mást. Van egy 2 évvel idõsebb (18 éves) nõvérem, és nem tudunk mit csinálni. Nem vagyunk gazdagok se, sok az adósság is. Tehat kaptam 1 nagy kihivast az elettol. És próbálok túlélni.
Nem is tudom. Jobban örülök, hogy kijártak azok a keménységek, hogy megtanuljak élni, mert azt tanulni kell. 12 évesen már párnákat, kutyafekhelyeket varrogattam, hogy megdolgozzam a zsebpénzemért. Amikor betöltöttem a 16. életévemet diákmunkába álltam. De nem bántam meg, hogy suli mellett dolgoztam is. Nagyon sok mindent tudnék írni, hogy min mentem keresztül de egy a lényeg: örülök, hogy megtanultam becsülni, tisztelni. A családom nem tökéletes, de elfogadtam õket. Néhányan elítéltek, de megtanultam bocsájtani, szeretni õszintén.
nem örülök :) kis pesszimista állat vagyok :) Svájcba születtem volna ott minden olyan nyugodt :)
igen azt hiszem
ja
Hat talan. Nagyon el vagyok kenyeztetve de nem vagyok elragattatva az anyagiakal. Es csak anyit sajnalok hogy nem Amerikaba szulettem!!!Azert en lennek ojan ahol a mama penzebol mindent el lehet erni :D
Igen, mert nagyon sok szeretetet kaptam, s kapok most is. Ennél fontosabb dolog aligha van számomra.
Az ember a családját nem választhatja meg, csak a barátait. De én szíven szerint nem ide szerettem volna születni, ahol most vagyok, de ide sikerütl.
Én is nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ennyire jó családom van!
Elegedett vagyok magammal es a csaladommal is szerintem ennyi eleg a boldogsaghoz.
Nem örülök annak hogy ide születtem, és nem azért mert nem vagyunk milliárdosak.Akkor se lenne jobb a helyzet ebben a családban, ha gazdagok lennék, ugyanis úgy érzem, hogy nálunk hiányzik az összetartás, mindneki a másikat utálja, valamint hiányzik a szeretet, az "elfogadom a gyerekemet olyannak amilyen" effektus nálunk nem létezik. Pedig mások szerint is én olyan normálisan szoktam viselkedni a szülõkkel hogy szinte én vagyok a mintagyerek, és mégis rosszul bánnak velem.Nem járok diszkóba, nem cigizek, nem drogozok, stb...És mégis... Ennek köszönhetõen inkább kerülöm a szüleimet, fõleg apámat, de rokonok még rosszabbak.Nem is tudom hogy bírtam ki velük lakni:-(.
A kérdező hozzászólása: Az már igaz. :)
Igen! Szerintem ez így a szép. Kicsit küzdeni kell. Meg kell ízlelni az is, hogy milyen a nem a leggazdagabb családban élni. A családomat is szeretem még a viták ellenére is. Tudom, hogy fontosak az anyagiak, de egy szeretõ családi környezet mégis csak felbecsülhetetlen:)
Részben igen, részben nem. A szüleim lehetnének sokkal érettebbek, nagyon különbözöm tõlük lelki felépítésben és ezt nehezen tudják kezelni/ segíteni a problémáim megoldásában. Anyagilag örülök hogy sosem kellett nélkülöznünk és általában jutott arra amit szerettünk volna (ruhák, elektronika, nyaralás). Lehet hogy ezt majd azért bánni fogom ha már egyedül élek, de egyenlõre nem tudom megítélni :)
Bizonyos szempontból örülök, más szempontból nem. Örülök annak, hogy józan értékítéletem alakult ki az idõk során, hogy a saját bõrömön tapasztaltam meg a gazdagságot és a szegénységet, azt, mikor én irigykedem és mikor más irigykedik rám. Sajnos túl sok fájdalommal járt mindez, túl sokat szenvedtem emiatt túl fiatalon, de legalább profitáltam belõle annyit, hogy szellemileg sokkal idõsebb vagyok, mint a kortársaim többsége. És most már nem irigykedek senkire. Aki pedig irigy, annak elmesélem az életem történetét egy üveg bor mellett, mire az általában koppan, és többé õ sem irigykedik... :P Szólva végsõ soron örülök mindennek. :)
Azt a helyet, ahova születtem, nem szeretem. Sok a cigó, meg az erõszakos ember, nincs rend és biztonság, pedig arra vágyok a legjobban. Viszont akik közé születtem, nagyon imádom. A családom (nem csak a szûk, hanem a tág családi köröm is) fantasztikus emberekbõl áll, mindig támogatnak, és számíthatok rájuk. A barátaim is fantasztikusak, és a szerelmem is. Szóval, ha tehetném, emgfognám a rokonaimat, a szerelmemet és mindenkit, aki fontos nekem, és elvinném õket egy élhetõbb helyre, ahol nem kell nélkülözni, és félni.

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Kire mondják, hogy megosztó személyiség? Ez jó vagy rossz tulajdonság?

4

Mindennap sírok. Ez már beteges?

Amióta szakítottam a barátommal egy féléve..azóta szinte mindennap, vagy kétnaponta, de most egy hónapja mindennap. Már annyira hozzászoktam hogy mindennap sírok, hogy múltkor a vonaton is (fáradtan, melóból haza) elsírtam magam.:$
Ennyire érzékeny lennék vagy csak megszokásból? Pedig már megfogadtam hogy nem fogok miatta sírni, de mégis érzem a hiányát.. meg az emlékek, pedig már azt hittem túlléptem rajta. Szerintetek? 17/L

6

Olyan betegség létezik, ami az anorexia ellentéte? Tehát a beteg mindig vékonyabbnak látja magát, hiába mondják neki, hogy annyira azért nem vészes. Ilyen van?

2

Melyik a kedvenc filmem?

13

Mit kezdjek magammal? Milyen új hobbit válasszak? 16/F Többi lent!

Nos a problémám az, hogy nem tudom mit kezdjek magammal, mert az életem eddigi része abszolút balszerencsésen alakult. Fiatalabb koromban fociztam (14 éves koromig) nagy pályán és nagyon tehetségesnek tartottak. Életem egyik lehetősége volt, amikor (próbajáték nélkül is!!!) lehetőségem lett volna Mo. egyik legjobb fociakadémiájára elmenni, de sanjnos a "beköltözésem" 4 fordulóval eltörött a sípcsontom és elszakadtak a szallagjaim és nem folytathattam a nagy pályás focit. Ezek után átmentem futsalozni (GYÕR) és itt is megvolt 15 évesen a lehetőségem, hogy a nagy csapathoz kerüljek, de sajnos itt még rásérültem a lábamra és most már teljesen abba kellett hagynom mindennemű sportot. :( Hozzáteszem, hogy a sport mellet Győr egyik legjobb középiskolájában tanultam, de sajnos ugyan úgy, mint általános iskolában az osztálytársaim szekáltak amiatt, hogy jó tanuló vagyok, hogy a sport miatt nem cigiztem, buliztam, ittam, hogy tesin komolyan vettem a futást, mert szerettem, hogy ebbe jó vagyok, és azért is kaptam sokszor sértést, mert a bőröm kissé barnább (nem vagyok se néger, se roma de mégis azzal piszkáltak) és az itt felsorolt sértéseket amellett kaptam, hogy akinek viszont az osztályban nem volt meg házija stb. én mindig odaadtam neki, és akit piszkáltak, amellé mindig odaálltam segíteni. Sajnos általános iskolában ugyan ezt kaptam, bár akkor még verést is gyakran kaptam ezek miatt az okok miatt. A legjobb barátom is, amit a legsúlyosabb helyzetekben is támogattam elállt emiatt mellőlem és most jóformán nincs is igazi barátom. Mindezeket feledni végül úgy döntöttem, hogy a 10 évig gyűjtött zsebpénzemből veszek magamnak egy hobbi quad-ot (kiskorom óta nagyon tetszettek és erre gyűjtöttem) és erre kb. az 5. határba túrázásomkor megállított a rendőr és most meg kell válnom a járműtől, mert csak úgy tudom a büntetést kifizetni. :(

Mit kezdjek az életemmel? Miért van az, hogy bármibe belekezdek és megpróbálom a lehető legjobban csinálni soha nem sikerül? Tanácstalan vagyok!!! :(

3

Nagyon hülye kérdés TUDOM, de hogyan gyűjthetnék össze 16 éves kor alatt 10 ezer forintot?

10

Tudom, hogy élveznem kéne az egész életet és nem kéne ilyennek lennem, de mégis hogy csináljam?

17 éves vagyok, és mostanában unott, rosszkedvű, melankolikus. Utálok tükörbe nézni, sokszor vagyok feszült és a sírás szélén. Sokszor jut eszembe hogy basszus egyszer élünk és ha visszagondolok bánni fogom az időt amit elpocsékoltam de rohadt nehéz így gondolkozni meg élni... valami hasznos tanács?

1

Melyik föld történeti korban keletkeztek a felsorolt tájak? Fekete-erdő Alpok Lengyel-alföld Érchegység És melyik keletkezett vetődéssel? Föci dogára kéne! :D

3

Tudnátok kicsit segíteni?

Nagyjából mióta az eszemet tudom,fogyni szeretnék.Elkezdtem sportolni,próbáltam nagyjából csak zöldség-gyümölcs-húst enni.2méretet fogytam 2év alatt.Nem azzal van bajom,hogy lassan megy,hanem hogy nem hozom a maximumot.Ebben a két évben átestem azon,hogy hánytattam magam,majd nagy nehezen,de abbahagytam.Visszatértem a normális életvitelemhez,majd most tavasszal nagyon magam alá kerültem.Nagyjából semmit nem ettem,ha igen,akkor se többet mint 600-800kalória.Eléggé megviselt,nagyon fáradt és ingerült voltam mindig.Majd nyár vége felé megismerkedtem majd összejöttem a barátommal,kicsit derűsebb lett minden.Szeptembertől fogva csak zabálok,tényleg nagyon sokat eszek.Emelett/emiatt visszatért az önutálatom is,sokat sírok,fogyni akarok,mert még van miből.Mindenki a szemembe hazudik,hogy vékony vagyok,ne fogyjak már,és hasonlókat,a barátom pedig őszintén és támogatva elmondta,hogy igazam van,bár ne utáljam magam emiatt,mert ő így is szeret.
Szeretnék lefogyni,és nem csak félig-meddig,ahogy eddig sikerült.Ha elkezdem,be is szeretném fejezni.Hogyan szabadulhatnék meg a kényszerzabálástól?Melyik sport lenne a jobb,spinning vagy úszás?Ha a családtagjaimat "nem érdekli mit esznek",én hogy egyem az egészségesebb ételeket?
Aki válaszol,nagyon köszönöm neki!16/L

2

Az mennyire sulyos, ha ugymond depresszios akarok lenni? Egy kicsit furan hangzik, tudom. Bovebben lent!

Ugy erzem,hogy teljesen felesleges es ertektelen vagyok,mar hosszabb ideje,es nincs ertelme elni,es olyat szoktam gyakran erezni,hogy "jo lenne" ha valami tortenne velem,mert akkor felfigyelnenek ram vegre.Elnezest az ekezetekert.

3

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!