Találatok a következő kifejezésre: Önértékelési gondom vagy ez már depresszió (1 db)

Önértékelési gondom van vagy ez már depresszió?

Nem érzem magamat értékesnek, úgy érzem semmihez nem vagyok elég jó,felesleges vagyok,mások jobbak nálam. Pedig általában amit nagy nehezen megpróbálok sikerül.Nincs önbizalmam, gyáva vagyok, szorongok olyasmit?l is amit?l nem kéne,ami másnak természetes.

Legjobb válasz: Hát, figyelj, legalább már magad is beismerted, hogy nincs ez így jól... szerintem ez már az elsõ lépés a megoldás felé :) Nem hiszem el, hogy semmi olyan dolog nincs, ami érdekelne: például valami tudomány, irodalom, sport, modellezés, pecázás vagy akármi. Próbálj egy olyan dologba belefogni, ami érdekel, mert ha szívesen csinálod, akkor tuti sikeres leszel benne, a sikerélmény pedig önbizalmat ad. És ha találsz egy hobbit vagy elfoglaltságot ami érdekes, ott hasonló érdeklõdési körû emberekkel is találkozhatsz és még új barátságokat is köthetsz! Ha a kevés barátoddal vagy, akkor pedig végy erõt magadon, de tényleg erõszakold magad arra, hogy ne a hibáidról beszélj, hanem valami másról. Inkább kérdezgesd az õ dolgait, ha pedig egyedül vagy, akkor nézz a tükörbe és mondd hangosan (hangosan!) hogy ezt én is szívesen megpóbálnám, és nagyon örülnék, ha sikerülne! :) És a sikereidnek pedig tényleg örülj, mert az csakis a te érdemed! Ha a hibáid jutnak eszedbe, akkor hunyd be a szemed egy pillanatra, és mond magadnak, hogy "most valami másra fogok gondolni"!-És tedd is azt :) Ezt máshogy nem tudod leküzdeni, csak ha nagyon erõs leszel önmagaddal szemben, és tényleg elhatározod, hogy szeretnél sikeres lenni az új életedben. Ja és tanulj meg szívbõl mosolyogni, mert az nagyon sok mindent befolyásol. Elõször lehet fura érzés lesz ha magadra mosolyogsz a tükörben, de hidd el, hogy 2 perc után tényleg máshogy fogsz magadra tekinteni!:) Az emberektõl pedig ne félj, mert hiába máshogy látod is, senkinél sem érsz kevesebbet! Erre remélem rájössz majd egyszer! :)

Hát, figyelj, legalább már magad is beismerted, hogy nincs ez így jól... szerintem ez már az elsõ lépés a megoldás felé :) Nem hiszem el, hogy semmi olyan dolog nincs, ami érdekelne: például valami tudomány, irodalom, sport, modellezés, pecázás vagy akármi. Próbálj egy olyan dologba belefogni, ami érdekel, mert ha szívesen csinálod, akkor tuti sikeres leszel benne, a sikerélmény pedig önbizalmat ad. És ha találsz egy hobbit vagy elfoglaltságot ami érdekes, ott hasonló érdeklõdési körû emberekkel is találkozhatsz és még új barátságokat is köthetsz! Ha a kevés barátoddal vagy, akkor pedig végy erõt magadon, de tényleg erõszakold magad arra, hogy ne a hibáidról beszélj, hanem valami másról. Inkább kérdezgesd az õ dolgait, ha pedig egyedül vagy, akkor nézz a tükörbe és mondd hangosan (hangosan!) hogy ezt én is szívesen megpóbálnám, és nagyon örülnék, ha sikerülne! :) És a sikereidnek pedig tényleg örülj, mert az csakis a te érdemed! Ha a hibáid jutnak eszedbe, akkor hunyd be a szemed egy pillanatra, és mond magadnak, hogy "most valami másra fogok gondolni"!-És tedd is azt :) Ezt máshogy nem tudod leküzdeni, csak ha nagyon erõs leszel önmagaddal szemben, és tényleg elhatározod, hogy szeretnél sikeres lenni az új életedben. Ja és tanulj meg szívbõl mosolyogni, mert az nagyon sok mindent befolyásol. Elõször lehet fura érzés lesz ha magadra mosolyogsz a tükörben, de hidd el, hogy 2 perc után tényleg máshogy fogsz magadra tekinteni!:) Az emberektõl pedig ne félj, mert hiába máshogy látod is, senkinél sem érsz kevesebbet! Erre remélem rájössz majd egyszer! :)
MEgnyugtatlak, mar ha ez nyugtat, ezzel nem csak Te vagy igy! Es nem mondhatnam h tapasztalatom epp olyan sok van ilyen teren...a baratom a masodik srac az eletemben(mindig azt mondom az elso mert az elozo(akivel 2 het volt) nem jelentett semmit) Es nem ment siman...es ami siman megy azt az emberek nem becsulik meg... en nem azt mondtam h ne merj probalkozni, probalkozz, de nyitott szemmel:) meg egyszer sok sikert:)
A kérdező hozzászólása: Köszi az útmutatásokat...sajnos nincs sok tapasztalatom ilyen téren sem...fennáll a veszély, hogy aki kicsit is kedvesebb velem, abba belezúgok-aztán persze rájövök, hogy egyoldalú a dolog:( Nem tudom mit kellene tennem-nem vagyok az a csajozós fajta-de úgy érzem ha nem keresem nem is lesz. Másnak olyan könnyen megy ez...frusztrál, hogy nekem meg nem.:( Mindegy, ha eddig tudtam várni, egyszer csak lesz nekem is szerencsém...
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat! A pszichológusról már rég letettem, a kérdés írásának idõpontjában voltam kb. a mélypont után. Most már egész jól vagyok, sõt kitûztem pár célt, meg csak próbálom magam jól érezni a nyáron, így már mindjárt jobb a hangulat.:D De hogy hogy fogok találni magamnak párt, azt egyelõre elképzelni sem tudom-mindig tetszett vki-de most vagyok igazán úgy, h kiszemeltem sincs, mindegy elég türelmes voltam eddig is, majd csak lesz vki egyszer...
Szerintem se menj pszichológushoz. Ugyanakkor a személyiségsebészet segíthet kidugni a fejed a víz alól, hogy levegõhöz juss, vagy másik hasonlat: feljutni a hegytetõre, hogy belásd a tájat. Egy barátomnak szerelmi bánata volt, és már nem akart szerelmes lenni viszonzatlanul. Két óra alatt teljesen elmúlt neki, képes volt érzelmi súlyok nélkül szembenézni a dologgal, teljesen felszabadult. Ha pszichológiailag nézzük, Nálad technikailag ugyanez a helyzet, csak másnak látszik: érzelmi súlyok az elméddel vannak önmagaddal kapcsolatban, ami önértékelési zavarhoz vezet. Ebbõl gondolom hogy segítene, de abban, hogy hatékonyabban tudd megvalósítani azt, amit egy kedves másik válaszoló írt több válaszában.
Én csak egyet szeretnék írni, mert az elõttem levõ hölgy válaszait totál kielégítõnek találom. Ne menj pszichológushoz!
A kérdező hozzászólása: Kösz még egyszer, ígérem összekapom magam. Csak kicsit már megijedtem, h egyre komolyabb lesz ez az egész. Most már tisztábban látom a dolgot, 21 évesen megpróbálom élni az életem nyavalygás helyett:) Remélem nem kell már sokat várnom arra a lányra!:)
ismet en vagyok (ugaynaz mint az elso es a 3.)... Az a legfontosabb, hogy mindig legyen valaki akivel megoszd a problemaidat, amikor ugy erzed mar teljesen kivagy akkor merd felvallani, ez az elso es legfontosabb...ahogy most is tetted:) sokat segithet. gondolom negativ tapasztalataid is voltak mar az eletben, tartsd magad ahhoz, hogy ami nem ol meg az erosit...nem azert mondom, de ha akkor nem vagyok a baratom mellett akkor valoszinuleg mostmar nem lenne...de ott voltam (volt egy ember akivel beszelhetett) es most boldogok vagyunk 9 honapja...tiszta szivembol kivanok egy nagyon aranyos lanyt melled, egy jobb es boldogabb eletet mint amilyen mostanaban volt:) Sok sikert:) UDV
nagyon megtudom erteni, azt h mit erzel, gondolom h a baratom miatt(a depresszio kellos kozepebol rangattam ki, szedtem ossze)...ne aggodj, ha igazan akarod akkor megfog valtozni az eleted es tiszta jo iranyba...:) orvendek h segitettem...:) MINDEN JOT KIVANOK
A kérdező hozzászólása: Köszi Ezek a hobbik mind megvannak, sportoltam is szívesen, csak az utóbbi idõben besokaltam már ezektõl is-de próbálom majd változatosabban csinálni õket.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen , nagyon segítõkész vagy, nem is számítottam ilyen megértõ, értékes válaszra, igazad van új életet akarok kezdeni. Az egyetemmel az a baj, h olyan szakot választottam, amit igazán nem szeretek-vagyis közbe utáltam meg, pedig már többen mondták a környezetembõl, h másra többre is képes lettem volna, jobb lenne olyan amit igazán szeretek. Mind1 fél évem van még, ha beledöglök akkor is meglesz a diplomám, és akkor még megpróbálhatok vmit. A barátnõvel kapcsoltban: tényleg az hiányzik legjobban, akiben megbízhatok, jól érzem magam, elfogad olyannak amilyen vagyok...remélem találok majd vkit egyszer
A kérdező hozzászólása: Nem igazán nyugtat meg, bár kezdek beletörõdni...meg aztán úgy érzem, magam se tudom, mit akarok. Nem derült ki, de rajtam kívül egyvalaki tudja a környezetemben, milyen gondom van, de már õt se nyaggatom ilyesmivel. Ha lenne egy lány õt se lelki szemetesládának használnám, mert tuti falnak menne ennyi nyavalygástól...inkább arra számítok, hogy jó hatással lenne rám, megváltoznék, újra lenne önbizalmam meg stb.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Ez minek volt a tünete? Pánikroham volt?

Éppen órán ültem, amikor egyszer csak a szívem nagyon beindult. Majd kiugrott a helyéről. A kezem nagyon remegett, elsápadtam (megjegyezte a padtársam), azt éreztem, hogy mindjárt meghalok.

Nem izgultam, teljesen átlagos, nem stresszelős óra volt, nem is izgultam.

3

A pszichológusnál, miért kell fát rajzolni?

Apukám pszichológus, de még így se értem :/

12

Szegeden hol tudok elmenni ingyen pszichológushoz?

Szóval kb fél éve kicsin múlott hogy el dobjam az életemet. Kicsit kijózanított, összeszedtem magam, tudom is mit kellene tennem, de a családom szarik rám. Pontosabban faterom, Édesanyám meghalt 2 éve. Azzal dobálózik, hogy már önálló életet kellene 22 évesen élnem, pedig tudja nagyon jól hogy még tanulok, és utána se lesz ilyen egyszerű... Nem dohányzok, nem járok hetente inni, mellette amikor van mit akkor melózok is, szóval nem vagyok annyira mihaszna.
Jelentős előrelépéseket értem el, de mostanság újra visszatérő gondolat lett, hogy beleszarok mindenbe, itt hagyok mindenkit. Legutóbbi öngyilkossági kísérletemet (10 emeletes tetejéről csak egy lépés lett volna) senki nem tudta meg, most meg szeretném ezt előzni.
Sohase kértem senkitől direktben segítséget, inkább magam oldottam meg minden problémámat, most viszont lehet szükségem lenne rá. : /

5

Az normális, hogy szeretem a mentális betegségem, mert legalább van mire fognom, hogy miért vagyok olyan, amilyen?

5

Ezzel pszichológushoz vagy pszichiáterhez kéne fordulnom?

17 éves lány vagyok és sajnos eddig nagyon sok rossz ért. Családi bántalmazás (most is rengeteg a vita és néha elcsattan egy-két pofon), általánosban egész végig gúnyoltak. Most önértékelési problémáim vannak, 4 éve vagdosom magam. Nagyon szélsőséges a viselkedésem. Hol jól, hol rosszul érzem magam, Agresszív is vagyok kicsit, nagyon rosszul érzem magam. Az elmúlt 2 hónapban viszont mindennap vagdosom a karom vagy a lábamat. Nemsokára lesz az iskolában rovosi vizsgálat és a bal karom 70%-a szét van vagdosva. Ha meglátja az iskola orvos/védőnő akkor elküld pszichiéterhez vagy az iskola pszichológushoz? Vagy felhívja a szüleimet?
Kérlek ne írjátok, hogy a vagdosás hülyeség mert nem vagytok benne. Az egészet nem szerettem volna leírni csak nagyjából írtam le. Előre is köszönöm az értelmes válaszokat

4

Rendbe jöhet az a PTSD-s beteg, aki senkivel sem tud beszélni a problémájáról?

Van egy ismerősöm,aki ebben a betegségben szenved (poszttraumás stressz),és szinte senkivel sem tud beszélni azokról a dolgokról,amik ezt okozták,mert nem biztos,hogy megértenék.

1

Egészséges önbizalom- miért érzem furcsának?

Önbizalmam valahol a béka s*gge alatt van, és mikor találkozok egy öntudatosabb emberrel mindig úgy meglepődök, hogy ezt hogy meri így "kivetíteni" meg "felfedni", meg valami csodálatos, misztikus képességnek tűnik nekem innen, és még kisebbre összemegyek. Vagy csak én vagyok olyan hülye, hogy nem tudom felfogni, hogy mások hogy szerethetik saját magukat annyira?

1

Hogyan tudnék megszabadulni a fejemben lejátszódó rossz gondolatokról? (Bővebben odalent)

18/F
Úgy érzem kezdem megőrülni,és csak rosszabb lesz.
Folyton olyan érzésem van hogy valaki figyel odakint az utcán akár ismert környezetben is,de legfőképpen a vadul vezető sofőrökön és a fura embereken érzem hogy rosszat akarnak.
Amikor ülök a buszon vagy akár gyaloglom az utcán és látok olyan embert akinek a kinézete is arra ad okot hogy gyanakodjam,a fejemben ezután lejátszódik hogy ha oda jön hozzám és belémköt miképpen fogok vele elbánni.Ezek a gondolatok a fejemben igen részletesek szoktak lenni.
És ha valamiféle autó dudálást hallom itthon,egyből kinézek az ablakon vagy ha valami fura hangot hallok akkor is.
Amikor itthon vagyok este és az ablakomon nem látok ki a sötétség miatt és a redőny egy picit fel van húzva le kell engednem mert fura érzéssel tölt el hogy kintről valaki figyelhet ha a gép előtt vagyok.
És ami ebben a legrosszabb hogy beszélek magamban azaz a fejemben,gondolataimban megbeszélem magammal hogy nincs semmi gond és ezeket meg is indoklom hogy miért.
Próbálom magamat nyugtatni hogy nincs gond de akkor is szorongok,és nem tudom abbahagyni hogy ne beszéljek a gondolataimban.
Egyébként teljesen normális embernek tartom magam,bulizok,nőzök haverokkal itt ott vagyok és társasági ember is vagyok,csak a belsőmmel valami baj van.
Van amikor jól érzem magam,de van amikor nagyon furán és kilátástalannak érzem magam,és úgy érzem nem tudok szabadulni ezektől a rossz gondolatoktol ami idebent a fejemben játszódik le.
Válaszaitokat,tapasztalataitokat szívesen meghallgatnám.

2

Vagdosom magam, mit mondjak ha tesin észreveszik? 17L

Eddig nem volt probléma, mert vagy karkötők, vagy hosszú pulcsi volt rajtam, ma viszont szólt a tesitanár, hogy holnaptól rövid, vagy félhosszú ujjúban kell lennünk tesin. Mit mondjak ha észreveszik? Macskára gondoltam, de tudják, hogy nincs macskám, esetleg az, hogy beleestem gy bokorba? Vannak függőleges, és vízszintes vágások is, nem sok öt darab. Elhinnétek ezt? Segítsetek kérlek!

12

Kedves és megbízható pszichiáter, aki nem aranyáron dolgozik, és a depresszió kezelésében profi lenne Szegeden?

szeged, pszichiáter, depresszió

1

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!