Találatok a következő kifejezésre: Érezteti a hogy (502 db)

De, csak már megszoktam, mivel gyerek korom óta éreztetik.

Kamaszok! Éreztetek olyat, hogy mikor elolvastatok a neten egy történetet vagy könyvben, akkor utána üresnek éreztétek magatokat?

Most fejeztem be egyet a neten, és teljesen semminek érzem magam. Lebegek, sírni tudnék.

Legjobb válasz: persze,hogy volt.:)

persze, hogy volt.:)
És ez miért kamaszoknak szóló kérdés? Persze, hogy van ilyen, ez a jó történet ismérve, ami magával ragad, beszippant, és ilyen érzelmeket vált ki. Életkortól független :) 25/L
A kérdező hozzászólása: Azért írtam az elejére, nehogy áttegyék a kérdést más kategóriába. Igazából minden korosztálynak szántam. Szóval nem vagyok egyedül :) Csillapíthatatlan vágyat érzek, hogy én is írjak, avagy olvassak még valamit.
Én is éreztem már így, pl. olvastam egy történetet, de úgy éreztem, hogy ez velem sosem fog megtörténni, stb. :S 16/F
akkor rajta!aztán kitudja, lehet , hogy egyszer a te történeted lesz valakire (talán éppen rám:D) ilyen hatással:)
A kérdező hozzászólása: Szeretek írni, és nem akarok felvágni de még jól is megy - magyar tanárom, és egy verseny is igazolja. Bátorkodom belekezdeni az elkövetkezendõ idõkben, mivel az ötlet is megszületett, pár napja.
és ha megpróbálnál te is történeteket írni? elõször persze csak egy oldalasat, aztán ha belejössz, ki tudja.... ha ki tudsz találni valami eredetit, abból még hasznod is lehet majd a késõbbiekben. de ha nem is a magad és mások szórakoztatására is megéri az ilyet csinálni.sokan seretnek ilyeneket olvasgtni neten
A kérdező hozzászólása: Arra már évekkel ezelõtt rájöttem, hogy végtelenül beteges és színes (meg persze nagy) a fantáziám. Lehet, kapcsolódik hozzá.
köszi szépen, mindenképpen megnézem:) és tényleg ne aggódj, inkább örülj, hogy ilyen beleérzõ képességed van:)
A kérdező hozzászólása: Merengõ fanfiction oldalon olvastam, egy díjnyertes történet. Kicsit kapcsolódik - a szereplõk lévén - a Harry Potterhez. Igazából egy lányról szól, Lucius Malfoyról és a hátborzongatóan megrázó és nagyon furcsa kapcsolatukról. Halál, erõszak, szex, barátság, fájdalom minden van benne. Merem ajánlani, ha szereted az ilyesmit, és kicsit képben a HP szereplõk stílusával és a történettel. http://www.fanfic.hu/merengo/viewstory.php?sid=60196
óóh..én is olyan vagyok, mint te szerintem, ilyen tartózkodó és ezen megpróbáltam változtatni, de mintha jel lett volna, szép lassan(éértsd pár hónap) csalódtam 2 "barátomban"(nem szerelem), úgyhoyg maradtam volna inkább a ridegségnél és akkor talán nem vártam volna tõlük se semmit...nahde mind1 ez csak úgy kibukott. ha ilyen varázslós meg természetfeletti dolgokra gondolsz, hát igen az valszeg nem fog megtörténni, de egy valós történet.pl. egy kapcsolat vagy hasonló megtörténhet. velem is volt már, hogy nagyon vágytam egy fajta kapcsolatra(se veled se nélküled), megkaptam, mostmeg átkozom magam miatta-_-" egyébként milyen történet volt, ha megkérdezhetem?:) elkezdett érdekelni:D
A kérdező hozzászólása: Mielõtt engem félreértenél: inkább hideg és tartózkodó, mint érzékelten leplezem az érzéseim - egy álca mögé bújok. Pontosan így van, azonosulok a szereplõvel. Akarok rá hasonlítani. De belém hasít a tudat, hogy sosem fog velem az megtörténni, mint vele a történetben. :(
jaj...bocsi a helyesírásért, csak gyorsan akartam leírni, ami megfogalmazódott a fejemben:D és lemaradt a kor is 17/L egyébként szerintem tök jó, hogy akár egy történetet is így át tudsz érezni.nem tudom, hogy ez általános e vagy csak nálunk van így, de az emberek körülöttem egyre érzéketlenek, szinte minden iránt:/ és rám néznek furcsán, ha én tényleg rendesen válaszolok a mondjuk egy kérdésre és nem csak vmi sablon dumát benyögök:/
A kérdező hozzászólása: Utolsónak: a fõszereplõ miatt leginkább a fent elmondottak ellenére hidegnek és érzéketlennek érzem magam. Kifejezetten tetszik ez a viselkedés, érzés.
persze:) és én imádom amikor ilyen nagy hatással van rám egy történet. van aikor napokig olyan stílusban bszélek, gondolkodok, mint a történetben szereplõ lány(azzal tudok igazán azonosulni) perwsze ennek az a hátulütõje, hogyha szomorú vagy nagyon mély a történet, akkor én is hajlamos vagyok szomorkodni napokig...
utolsó vagyok. ilyen történetek mindig vannak.ráadásul a mi korunkba fejlõdik az idegrendszer szóval vagy érzékenyebbbek vagy egyenesen érzéketlenebbek leszünk.:) 13/L
most mondok valamit nekem ilyen egy mesefilmtõl lett mégpedig a Madagaszkár 2-tõl ott a végén a zene, meg a táncos rész vhogy annyira megérintett v nemistudom mi, h utánna üresnek éreztem magam, meg votl h sírtam meg ugy oylan semmi, olyan nemistudom mi voltam nem ettem 2 napig utánna alig aludtam aztán elmúlt máig nem értem, hogy mi történt velem

Mikor éreztétek először hogy tényleg baba van a pociba? (hány hetesen? ) és pontosan mit éreztetek?

Legjobb válasz: Mármint arra gondolsz, hogy mikor éreztem elõször a mozgását? Vagy hogy mikor vettem észre hogy terhes vagyok?

Mármint arra gondolsz, hogy mikor éreztem elõször a mozgását? Vagy hogy mikor vettem észre hogy terhes vagyok?
Két lányomnál az elsõ héten. Megettem a sajtot, amit elõtte nem szerettem. Lelkileg változtam meg . Munkatársamnak mondtam , szerintem terhes vagyok. Persze nem hitte el, hiszen a vérzésem ideje még arrébb volt. Fiamnál viszont késõn, egészségügyi problémák elfedték létezését , kb. 6 hetes lehettem.
Lelkileg akkor tudatosult bennem, amikor láttam UH-n. Fõleg a 12. hetin, akkor már rendesen mozgott, amibõl persze semmit nem éreztem. Fizikailag akkor éreztem amikor megmozdult, de nem az elsõ mozgásakor, hanem amikor rendesebbeket rúgott, ütött. Ez kb 21.-22. héten volt.
Bocsi csajok, de sokan nem értitek mit kérdez a kérdezõ! Azt kérdezi a hasatokban érzitek e, hogy valami van. Nem mozgást kérdez, nem is lelki állapotot! Én az elsõ babómnál kb 8 héttõl éreztem, mikor hajoltam meg gugoltam, mintha nyomna egy borsószem, vagy mintha súlya lenne az alhasamnak. Most 13 hetes vagyok, de eddig még nem érzek semmit, pedig szép nagy baba az uh szerint. nem tudom min múlik, lehet, hogy azon, hogy épp hol fekszik!üdv
Szia! Azt leszámítva, hogy kezd kismama kinézetem lenni, semmit nem érzek a terhességbõl. Mitha semmi nem lenne a hasamban. Pedig azt hittem, hogy érezni fogok majd valamit. De pár hét múlva már biztosan lesz változás. Üdv: 16 hkm.
Elsõ vagyok. Akkor a mozgásra gondolsz. Elsõ gyerekkel 14 hét Másodikkal 12 hét Harmadikkal 11 hét Olyan úszkálást éreztem. De elsõvel nem voltam benne biztos, hogy azt éreztem-e, de amikor két héttel késõbb, már intenzívebb lett, akkor tudtam, hogy már a korábbi is az volt. Nekem sok bélproblémám volt életem során, így meg tudtam különböztetni a bélmozgástól viszonylag könnyen. És ezek az elsõ alkalmak mindig csak "odakoncentrálósan" mentek, olyan 18-20 héttõl érzem rendszeresen õket, és akkor is, ha alapból nem arra figyelek.
14-16 hetesen szokták elõször érezni (ezt olvastam). Én még nem éreztem. 11+4 hkm
A kérdező hozzászólása: de konkrétana pocakotokba?(buborék vagy borsószemnyi valami, vagy csak egy ponton éreztetek tompa nyomást milyen volt?)köszi az eddigi válaszokat!
A kérdező hozzászólása: mikor érezted elõször hogy van "valami"a pocakodba.egy ponton érezted vagy mindig máshol.remélem hogy így érthetõ.
Ha szigorúan testi oldalról nézem a dolgot, akkor kb. 10 hetesen éreztem elõször kellemetlenséget, amikor ülõ helyzetben elõrehajoltam, pl. cipõt bekötni. Úgy tudnám megfogalmazni, mintha lenne egy kislabdányi képlet az alhasamban, amit nem jó érzés megnyomni. Ezzel azóta is így vagyok, de csak akkor, ha ülök. Ha állva hajolok le, nem érzem. Mozgolódást még nem érzek, de már nagyon várom!

Együtt élő párok, házaspárok. Mennyit foglalkoztok egymással a szürke hétköznapokon, hogyan érezteti veletek a párotok, hogy fontosak vagytok neki, illetve fiúk, hogyan éreztetitek a párotokkal/feleségetekkel?

A párommal 3 és fél éve vagyunk együtt, én 20/L vagyok, ? 21/F. Most vagyok els?s f?sulin, így hozzájuk költöztem, mert ?k itt laknak közel a sulihoz, ? a szüleivel él. Együtt megyünk suliba, szünetekben együtt vagyunk, csak ugye társasággal, haza szintén együtt jövünk. Amikor hazaérünk ? leül a gép elé, fórumot olvas, híreket játékokról, olykor játszik. Csókot elég ritkán ad, általában csak szeretkezés el?tt, ami minimum kétnaponta van, hol ?, hol én kezdeményezek. Puszit reggel ad, este, meg óra el?tt, amikor mindketten megyünk a saját óráinkra.

Legjobb válasz: Vannak férfiak akik nem képesek kimutatni az érzelmeit. Nem mindegyik bújós. Próbálj vele errõl beszélni.

Vannak férfiak akik nem képesek kimutatni az érzelmeit. Nem mindegyik bújós. Próbálj vele errõl beszélni.
Szrintem fontos, hogy a hétköznapok ne laposodjanak el.Én szeretem mikor a férjem esténként odabujik, vagy csak szimplán odalép és megölel.Szeretem, hogy nem csak alkalmakkor kapot virágot, vagy csak egy csokit ami tényleg nem drága.Sokszor csak egy mosoly is elég, hogy érezzem szeret, és fontos vagyok neki.Persze ez viszont is igaz.Van két babánk de még mindig figyelünk arra.hogy legyen idõnk egymásra.Szoval igen is fontos, hogy törödjünk a másikkal mert annélkül a szerelem ellaposodik.
Nem is szexeltek?
A kérdező hozzászólása: Írtam, hogy minimum kétnaponta, de van, hogy naponta együtt vagyunk.
Szerintem jogos az igényed! Egyszer, amikor te megsimogatod kérdezd meg: "Jólesett?", majd mondd "Nekem is jól esne!" Sajnos nálunk is vannak napok, amikor semmi kontaktus, egyikünk tv-t néz, a másik a gép elõtt ül, aztán cserélünk, néha odamegyek hozzá és az ölébe ülök, akkor elkezd szenvedni, hogy kényelmetlen, cikis...stb..eszébe sem jut, hogy csak szerettem volna a közelében lenni..nem lehet érteni õket
Az én férjem is fórumozik, játszik. De este mindig együtt vonulunk be a hálóba (na jó, 2-3 hetente 1 este nem). Olyankor közös tv, vagy beszélgetés, bújás van. Minden nap érzetetjük egymással hogy szeretjük a másikat. Van puszi, összebújva alszunk el. Szerintem beszéld meg vele a problémád, együtt biztos tudtok változtatni rajta.
Az én párom is ilyen, nem lehet rajta kiigazodni.Én már beszéltem errõl vele, és azt felelte, hogy õ nem az a bújós fajta, meg hogy nem szereti kimutatni az érzéseit, de így is szeret.Lassan kezdek belenyugodni, megszokni nem hiszem, hogy lehet.

Van itt olyan ember, akinek 18/L év után lesz kistestvére? Hogy éreztétek magatokat amikor meg tudtátok és miután megszületett? Hogy változott meg a kapcsolat a családban, az anya-lánya között? Mit éreztetek a gyerek iránt? Szerettétek? Utáltátok?

De már van 2 idősebb testvére is, akik 16 és 14 éves fiúk.

Legjobb válasz: Nekem egy 15 évvel idõsebb nõvérem, egy 13 évvel idõsebb bátyám, és egy 3 évvel fiatalabb húgom van. Nem tudom mit éreztek, mikor megszülettem, de azt tudom, hogy mikor a húgom megszületett, nem nagyon szerettem. 20/L

Nekem egy 15 évvel idõsebb nõvérem, egy 13 évvel idõsebb bátyám, és egy 3 évvel fiatalabb húgom van. Nem tudom mit éreztek, mikor megszülettem, de azt tudom, hogy mikor a húgom megszületett, nem nagyon szerettem. 20/L
A legfiatalabb tesóm akkor született, mikor 18/L voltam. Éppen akkor kerültem el az egyetemre, úgyhogy már nem éltem otthon amikor felnõtt. Volt már kistesóm, akkor 10 és 6 évesek, nem volt újdonság. Sajnálom, hogy vele nem lehetett olyan szoros a kapcsolatom, mint a nála idõsebb testvéreimmel, mert csak több hetes különbséggel láthattam, akkor is csak rövid ideig. Most, mikorra már felnõtt lett, nincs különbség, pontosan úgy szeretem õt is, mint a többi tesómat, csak kevésbé voltam része az életének és emiatt kevesebbet is tudok róla. 18 évesen már saját gyereked is lehetne, rólam is azt hitték, hogy a tesóm a fiam. Mai napig van aki nem hiszi el anyunak, hogy õ szülte és nem én, azt hiszik, hogy csak lepasszoltam a szüleimnek és eltüntem otthonról. Az tény, hogy sokkal felelõsebben foglalkoztam vele és gondoskodtam róla, amikor rám volt bízva, mint a nála nagyobb tesóimmal. 18 évesen bizony már elvárható egy lánytól, hogy helyettesítse az anyját és sokat segítsen a kistesója körül akár etetésrõl, akár pelenkázásról, fürdetésrõl van szó. Sokszor fárasztó a dolog, de soha senki nem fog úgy szeretni, mint ahogyan egy kisbaba képes az embert - miközben nem kellett tenni érte semmi mást, csak megölelni. Anyuval javított a kapcsolatunkon, már amennyire lehetett, nem voltunk jóban akkoriban. Ha az a baj, hogy rád bízza anyukád a babát és nem az öcséidre, akkor megértem. Ennyi idõsen már õk is pontosan ugyan azt képesek megtenni, mint te. De ne haragudj anyukádra, ha õ inkább rád bízza, hiszen a kisbabája, akit nagyon félt. Bizonyára nem bízik meg a fiúkban annyira, hogy rájuk merje hagyni, mert félti. Talán téged eléggé felelõsségteljesnek tart hozzá, az öcséidet meg még gyereknek. Beszéljetek róla. Ha nem is mindent, de sok dolgot átvehetnének tõled cserében, például neked nem kellene akkor a háztartásban résztvenned, a fiúk dolga lenne, amíg te meg a babával foglalkozol. Így nem lenne több feladatod, mint eddig és anyukád is nyugodt lehetne.
Az anya - lánya kapcsolat ettõl nem változik. Lényegében nem. Az édesanyának viszont egy ideig nyilván sok figyelmét és energiáját leköti a baba, de ettõl nem szûnik meg szeretni a nagylányt soha. Nekem 14 és 5 éves fiaim vannak, és egy 18 hónapos kislányom. Igaz, hogy a két szélsõ között nem 18, csak 14 év van, de imádják egymást.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen a válaszokat! 2/3 Csak tegnap született meg, úgyhogy ilyen probléma még nincs. :DD

Mikor Éreztetek először hogy megmozdult a babatok? Mit Éreztetek? Milyen érzés?

Legjobb válasz: Elsõ baba a 15 héten éreztem három határozott rúgást, persze rendszeresen a 18 hét óta érzem. Nálam nem voltak pukkanások meg pillangók. 28hkm

Elsõ baba a 15 héten éreztem három határozott rúgást, persze rendszeresen a 18 hét óta érzem. Nálam nem voltak pukkanások meg pillangók. 28hkm
szia! én 20 hetes vagyok 1. babaával én csak mintha buborékolna a hasam ezt érzem a férjem szerint csak a belem....lehet hogy igaza van
egész pontosan 13+5 hétnél. nekem olyan izomrángás szerû volt, egész lent
Én az elsõ babámat várom, a 15. héten éreztem a mozgolódást, a buborékozást, kb a 18. héten jött az összetéveszthetetlen rúgás. 25hkm
15 hetesen éreztem buborékokat (mivel ilyen elõtte soha nem volt, ezért tudtam hogy nem a beleim). 18 hetesen kaptam az elsõ igazi kis rúgást.
Nekem is elõször olyan kis izomrángás volt, majd mintha kapargatná belülrõl. Most meg már néha majd kirúgja az oldalam. Nem tudom pontosan mikor volt elõször kb 17-18 hetesen.Most 22 hetes vagyok.
18 hetesen éreztem elõször.Elég határozottan kinyomta magát.Buborékokat én nem éreztem.
Nekem pár órája mozdult meg elõször de most is rugdalózik mert ettem egy almát az elöbb :D eddig is éreztem valamiket de inkább bélmozgás volt ez viszont most tuti biztos :) 20hkm

3-dik gyermekét váró kismamák, ti mikor éreztétek először, hogy mozog a kicsi? És a pici rugásokat, hány hetesen éreztétek?

Én 13hetes vagyok, és belülr?l mintha csiklandoznának. Lehet, hogy már ?t érzem mozogni? Nem mindennap érzem.

Legjobb válasz: Igen,valószínûleg õt érzed,mert nekem is 3. és én a 11.héttõl érzem mocorogni.Jelenleg 15 hetes vagyok és mostmár minden nap mozog.

Igen, valószínûleg õt érzed, mert nekem is 3. és én a 11.héttõl érzem mocorogni.Jelenleg 15 hetes vagyok és mostmár minden nap mozog.
17 hetes vagyok és a 3.-at várom. Múlt hét elején kezdtem érezni, pedig figyeltem nagyon korábban is.A 12. hét körül még csak 3-4 cm a baba. Én letettem róla, hogy "biztos õt érzem". Belegondoltam, de nem tartottam valószínûnek.. Lehet, hogy kételkedõs vagyok.
A kérdező hozzászólása: Nagyon szépen köszönöm a válaszokat. Boldog babavárást kívánok!!!:)
1-2. baba: 20 hetesen 3. baba: 13. hét környékén már éreztem "buborékokat" 18. hetes kismama

Miért jó az a "férfiaknak" ha egy NÕ megalázza és a földbe tiporja őket, ha rendszeresen érezteti velük, hogy csak csúszó-mászó férgek?

Kifejezetten subok válasza érdekel, hogy élik ezt ?k meg.

Legjobb válasz: Velem ezt a nõk a mindennapokban éreztetik, nem a szexben...

Velem ezt a nõk a mindennapokban éreztetik, nem a szexben...
Én lány vagyok ugyan, de szubmisszív hajlamú. Azt élvezem, arra izgulok, ha egy férfi uralkodik rajtam, ha simán elõkapja a farkát és le "kell" szopnom, ha akarom, ha nem. Az életben egyébként domináns, céltudatos és határozott vagyok, de valahogy a szexben ez izgat. Ugyanakkor néha fellázadok és én akarok uralkodni a páromon. :) Engem izgat az a gondolat is, hogy mi lenne, ha a barátom esetleg megdugná az egyik barátnõmet, beleélvezne és aztán én kinyalnám. Beteges, tudom, de ez van. 22L
Fú hát egyik haveromnak is ez a fétise, de tõlem nagyon távol áll a dolog F
Az utolsónak is igaza van, de nem csak õk. Az én barátom is vonzódik a BDSM-ben a sub szerep iránt. Õ az életben sem irányító, inkább én vagyok az. Ám a szexen kívül egyenrangúnak mondanám magunkat. Nem csicskáztatom, alázom, sõt, kifejezetten szeretek kedves, megértõ lenni vele. :) Elég nagy a bizalom köztünk.
Kihasználás? Aki tudatosan megy bele akkor az kihasználás? Szerintem nem. Bár nagyon nehéz megtartani az "egészséges" egyensúlyt. A legtöbb férfi aki az életben irányító, vezetõ szerepet tölt be a mindennapokban, azok között gyakori a sub szerepet keresõ a párkapcsolatban.
Ki mondta hogy ez jó. Lehet hogy egyesek ezt élvezik, de szerintem ez nem jó. A BDSM nem errõl szól. Ha valaki kihasználja a másikat, akkor az nem BDSM már.
Nem vagy beteges, ilyen is sok van. Aki az "életben" irányító jellem, domináns, de a szexben izgatja a szubmisszív szerep. Bár ez a cuckold fantázia inkább férfiakra szokott jellemzõ lenni, hogy azt élvezik, megcsalják õket. Keress megértõ partnert hozzá.
A 80%-os megint jól beszél. Sok férfi ilyen, de velük is szeretettel kell bánni, néha még több megértéssel. Minden embernek szüksége van a megértésre, elfogadásra. Segíteni kell nekik, hogy meg tudják élni a vágyaikat egy domináns partner mellett. Ez nem egyenlõ azokkal a szadista, érzéketlen nõkkel, akik után általában a férfiak futni szoktak.
Különben, ha az illetõ férfi külön tudja választani és csak a szexualitásra korlátozódik a dolog, akkor nem hiszem, hogy problémát okozna. Akkor sem, ha egy megértõ partnerre talál, aki bár a mindennapokban is éreztet egyfajta felsõbbséget, de elfogadást, megértést, szeretetet is egyben. Ez természetesen a másik oldalon is igaz, ha a nõ vágyik ilyesmire. Ilyenkor "domot" kell találnia mindkettõnek, nõi, vagy férfi domot (elõbbit dominának is nevezik). Egy normális dom nem él vissza a helyzetével szadista módon. De hát, arról a fene se tehet, ha a férfiak egy része e helyett inkább kifejezetten olyan nõt keres, aki nap mint nap kutyaként bánik vele, kritizálja, ugráltatja, lenézi, megalázza, fúrja, stb. Vagy egyszerûen rémesen lekezelõ módon viselkedik a párjával.
Habár sejtem, hogy a második válaszoló is inkább cinizmusból, provokációból, vagy elkeseredettségbõl írta. Esetleg azzal keveri, amikor bizonyos önbizalomhiányos, önbizonygató nõk kedvenc szórakozása a rosszfiúk betörése.
Utolsó: ez egyáltalán nem ritkaság, nagyok sok férfire igaz. Legalábbis az irányítás része mindenképp, ha a durva megalázás, megcsalás része nem is! "Férfiaknál ez fétis, nõknél általános nemcsak a szexben, a mindennapi életben is." Na ez az, ami téves. A nõk legbelül nemigen tûrnek meg maguk fölött senkit. Ha mégis, azzal csak ideig-óráig önmagukat csapják be.
Nekem izgalmat okoz ha egy nõ irányíthat. Amúgy csak a magánéletemben. Tudom, hogy ez nem normális de a "férfi" társadalom egy kis százalékához tartozom vele. Ha megaláznak az természetesen szégyenérzetet okoz de vele egyidõben jelentkezik egy szexuális izgalom is. Valamint ha a párom mással látom (cuckold) akkor egy félelem érzés is hogy nem vagyok elég jó, de ez is izgat szexuálisan. 23/f
Igazábol szerintem a férfiak kis hányada élvezné csak az ilyet
Férfiaknál ez fétis, nõknél általános nemcsak a szexben, a mindennapi életben is.
A kérdés, amire korábban nagyon kerestem a választ, de most már nem érdekel, ilyen vagyok és kész. Engem szexuálisan is izgat, úgy értem, a farkamban érzem a bizsergést, ha egy nõ megaláz.

Veletek hogyan erezteti a pasitok azt, hogy szeret?

21 eves lany vagyok. Volt mar kamasz kori szerelmem, amit ki is hevertem. Voltak kalandjaim. De ez egy eve valahogy mas. Egyutt vagyunk mar mindjart masfel eve. Szeretnek stabilitast, biztonsagot. O most 25 eves. Szinte semmivel nem bant meg, probal a kedvemben jarni, veszekedesek is az o reszerol ritkan fordulnak elo. Elmondasa szerint ugyanazt szeretne amit en, de higgyek csak a szavaknak? Orulnek tapasztalatoknak, tanacsoknak egyarant.

Legjobb válasz: Lehet, hogy elég "nyálas" vagy sablon dolgokat fogok írni, de egyszerûen azt írom, amibõl én érzem, hogy még mindig ugyanolyan szerelmes belém, mint 4 évvel ezelõtt. Elõször is már a nézésén is látom, hogy érez irántam, aztán ahogy hozzám ér, ahogy átölel... Szorosan fogja a kezem az utcán, és sokszor magához húz. Finom, édes a csókja mindig, nem csak egy gyors szájrapuszi mintha már csak megszokásból adná... Naponta többször hív, reggel minden nap megkérdezi, hogy aludtam, este pedig jó éjszakát kíván. Nagyjából havonta meglep valami aprósággal a találkozásokkor... Ha nála alszom egy nap (sajnos nem túl gyakori, szerencsére nemsoká nála lakom hét közben) akkor másnap is kérlel, hogy aludjak ott... Nincs olyan nap, hogy ne mondaná el, hogy mennyire szeret. Ha találkozunk, mindig megdicsér- vagy úgy általában engem, hogy gyönyörû vagyok, vagy az illatomat, az öltözékemet. Rengeteg közös programot szervez, és ha a haverok hívják valahová, automatikusan engem is hív- ha pedig nem tudok elmenni vele, akkor korán hazajön, hogy együtt lehessünk. Ha pedig ütközik egy közös programunk egy haveri sörözéssel, akkor mindig engem választ... Az elején még alig bírtam rávenni, hogy egyáltalán elmenjen nélkülem bárhová, de aztán sikerült addig kérnem, míg végül hajlandó néha nélkülem is szórakozni járni (mivel sajnos az én idõm nem enged meg ilyesmit suli mellett :() Mindig kikéri a tanácsaimat nagyobb döntések elõtt és amúgy is mindent megbeszél velem. Lelki- testi társak vagyunk. Igazából nagyon nehéz megfogalmazni, mert minden mozdulatával, mondatával, tettével érezteti velem... Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy én meg csak ülök és élvezem, hogy odáig van értem, mert én is viszonzom a szerelmét :) 20/L- 22/F majdnem 4 éve együtt

Lehet, hogy elég "nyálas" vagy sablon dolgokat fogok írni, de egyszerûen azt írom, amibõl én érzem, hogy még mindig ugyanolyan szerelmes belém, mint 4 évvel ezelõtt. Elõször is már a nézésén is látom, hogy érez irántam, aztán ahogy hozzám ér, ahogy átölel... Szorosan fogja a kezem az utcán, és sokszor magához húz. Finom, édes a csókja mindig, nem csak egy gyors szájrapuszi mintha már csak megszokásból adná... Naponta többször hív, reggel minden nap megkérdezi, hogy aludtam, este pedig jó éjszakát kíván. Nagyjából havonta meglep valami aprósággal a találkozásokkor... Ha nála alszom egy nap (sajnos nem túl gyakori, szerencsére nemsoká nála lakom hét közben) akkor másnap is kérlel, hogy aludjak ott... Nincs olyan nap, hogy ne mondaná el, hogy mennyire szeret. Ha találkozunk, mindig megdicsér- vagy úgy általában engem, hogy gyönyörû vagyok, vagy az illatomat, az öltözékemet. Rengeteg közös programot szervez, és ha a haverok hívják valahová, automatikusan engem is hív- ha pedig nem tudok elmenni vele, akkor korán hazajön, hogy együtt lehessünk. Ha pedig ütközik egy közös programunk egy haveri sörözéssel, akkor mindig engem választ... Az elején még alig bírtam rávenni, hogy egyáltalán elmenjen nélkülem bárhová, de aztán sikerült addig kérnem, míg végül hajlandó néha nélkülem is szórakozni járni (mivel sajnos az én idõm nem enged meg ilyesmit suli mellett :() Mindig kikéri a tanácsaimat nagyobb döntések elõtt és amúgy is mindent megbeszél velem. Lelki- testi társak vagyunk. Igazából nagyon nehéz megfogalmazni, mert minden mozdulatával, mondatával, tettével érezteti velem... Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy én meg csak ülök és élvezem, hogy odáig van értem, mert én is viszonzom a szerelmét :) 20/L- 22/F majdnem 4 éve együtt
úgy, hogy mikor épp hazaérek és bállok a garázs elé, akkor mindig találok egy meztelen hulla pasit, akit már jó ideje nem a gardróbban találok meg...
Igen, higgyél nyugodtan. Én a barátommal 9 hónapja vagyok együtt és ez idõ alatt minden csodálatos. Nem bánt meg, ugyanugy nekem is mindig a kedvemben jár, ölelget, puszilgat, havonta virágot is kapok tõle. Biztonságban érzem magam mellette. Nagyon szeretem õt és tudom, hogy õ is nagyon szeret engem. Mindig azt érezd és úgy cselekedj, amit a szíved diktál. :)
Utolsó, nagyon szerencsés vagy. Szép lenne ha minden pasi így viselkedne. :) Szerencsére nekem sincs okom panaszra. Mi lassan 2 éve vagyunk együtt a barátommal, és még most is naponta érezteti, hogy mennyire szeret. Amikor csak tudunk együtt vagyunk, ugyanolyan intenzitással ölelget, csókolgat, bókol mint a kapcsolatunk elején. És hát egyszerûen érzi azt az ember, ha a másik szereti. Minden mozzanata és tette elárulja. :)

Kismamik! Éreztetek a terhesség elején pl, 5. -ik 6. -ik hétben furát az alhasatok tájékán? Olyasmire célzok, hogy pl nem tudtátok elviselni ha a nadrág ott volt vagy ott túl szoros volt és néha lüktető érzést éreztetek?

sajnos PCOs vagyok, ezért nemtudom kiszámolni mikor is jön meg legközelebb. 1 hete kb érzékenyek baromira a mellbimbóim, állandóan kidudorodnak és úgy érzem leszakadnak a melleim ha leveszem a melltartót. És úgy érzem fel is vagyok puffadva. Ehhez jönnek még ezek a fura érzések amiket leírtam. Tesztelni majd pénteken fogok, hátha...

Legjobb válasz: Szia! Teszt elõtt egy héttel utaztunk autóval 170 km-t. Minden bajom volt a nadrágomban (pedig nem volt szûk), zavart a biztonsági öv, sõt, a férjemmel ahogy együtt voltunk, nem bírtam elviselni, ha a hasa az enyémhez ért, folyamatosan kettõnk között tartottam a kezem.

Szia! Teszt elõtt egy héttel utaztunk autóval 170 km-t. Minden bajom volt a nadrágomban (pedig nem volt szûk), zavart a biztonsági öv, sõt, a férjemmel ahogy együtt voltunk, nem bírtam elviselni, ha a hasa az enyémhez ért, folyamatosan kettõnk között tartottam a kezem.
A kérdező hozzászólása: Szia! Köszi a gyors választ! Úgy érzem kezdhetek reménykedni :)
Én ennyire az elején még "csak" az émelygéssel küszködtem, de a 8 héttõl már ki kellett vennem a nadrágomból az övet, mert nyomta a hasam, amikor ültem és autózáskor a biztonsági övet is el kellett a hasamtól tartani egy kicsit, pedig akkor még semmi sem látszott a pocakból.
A kérdező hozzászólása: Én nem émelygek, még enni sem eszem többet, néha néha megkívánok valamit de úgy, hogy azt érzem hogy ha nem ehetem meg akkor biztosan belehalok :D a puffadtsággal küszködöm. És egyre többet érzem a lüktetést ott lenn a hasamban. Nem tudjátok ez mi lehet?
Még nem tudtam, hogy terhes vagyok, amikor valamiért kényelmetlen volt a hasonalvás. Pedig én mindig úgy alszom, de onnantól nem bírtam úgy aludni. Akkor lehettem 4-5 hetes terhes. Remélem sikerült a baba! Szorítok! :) Üdv: egy 16 hónapos kisfiú anyukája
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen, nagyon drága vagy!! :) Mindenkinek ment a "lájk" :)
Szia, én most 6.hétben vagyok. A puffadassal én is küszködök, érzek az alhasamban néha ilyen szurkalo érzést, de azt még nem éreztem hogy idegesítene a nadrág. A melleim nagyon fájnak, az egész be van duzzadva. A szavaidból ítélve szeretnél baba, hát szurkolok neked.
Szia, én az 5. hétben vagyok, a biztonsági öv engem is folyamatosan zavar, kis csipesszel megfogatom, így tudok vezetni..

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!