Találatok a következő kifejezésre: Érdemes, illetve a családomat felkeresni (1 db)

Érdemes, illetve illik a családomat felkeresni?

16 éves koromtol nem élek csalàdommal,illetve utoljàra 18 évesen,3 éve làttam öket utoljàra. a viszonyunk nagyon rossz volt!

Legjobb válasz: Az én családom egy "ritka példány"!:( Minden csak nem minta család,sajnos!Abszolút vagyis szinte abszolút nem számithatok rájuk érzelmileg,bár anyagilag igen!Pl:Kislányom tegnap volt 3 éves és egy csokit se kapott!MIkor terhes voltam a kisebbikkel egyszer se mondták menj pihenj kislányom majd én vigyázzok a nagyobbikra!Mikor megszületett a Pici és mivel korababa volt majdnem 2 hónapot bennt voltunk!Anyu egyszer jött be de akkor is azért mert a munkatársának az unokája is akkor született!A nagyobbikra kemény két napot vigyázztak utána inkább a Párom ki vett szabit bár nekünk ez elég nagy ér vágás volt mivel maszeknál dolgozik! De....!Akkor se tudnánk nem beszélni velük évekig!Bár ez csak rajtam múlik nem rajtuk! Szerintem keresd meg öket!Lehet "holnap" már késö lesz!!!!

Az én családom egy "ritka példány"!:( Minden csak nem minta család, sajnos!Abszolút vagyis szinte abszolút nem számithatok rájuk érzelmileg, bár anyagilag igen!Pl:Kislányom tegnap volt 3 éves és egy csokit se kapott!MIkor terhes voltam a kisebbikkel egyszer se mondták menj pihenj kislányom majd én vigyázzok a nagyobbikra!Mikor megszületett a Pici és mivel korababa volt majdnem 2 hónapot bennt voltunk!Anyu egyszer jött be de akkor is azért mert a munkatársának az unokája is akkor született!A nagyobbikra kemény két napot vigyázztak utána inkább a Párom ki vett szabit bár nekünk ez elég nagy ér vágás volt mivel maszeknál dolgozik! De....!Akkor se tudnánk nem beszélni velük évekig!Bár ez csak rajtam múlik nem rajtuk! Szerintem keresd meg öket!Lehet "holnap" már késö lesz!!!!
Nem veszítessz semmit ha felkeresed õket, próba szerencse, lehet hogy a viszonyotok jobbra fordulna. Joguk van tudni, fõleg a szüleidnek hogy unokájuk lesz. Ha meg továbbra is olyan rossz marad a helyzet, akkor ennyi volt. Remélem sikerül jól kijönnöd a családoddal a jövõben!!!
Mondd el neki telefonon, így megspórolsz magadnak egy "felesleges" utat, mert mivan ha mégsem javul a kapcsolatotok, annak ellenére, hogy babát vársz. Mondjuk tényleg úgy lenne a szépe, ha elmennél, de ha tudodo mi vár ott rátok, akkor jobb ha el sem mész. Viszont akkor késõbb nem mondhatják, hogy nem szóltál nekik.
Szeritem is hívd fel õket, vagy írj nekik. Te tedd meg részedrõl a lépést, aztán ha nem lépnek, Te azért a lehetõséget megadtad... ha erõltetitek meg úgy sem lesz jobb...
Ha nem vársz tõlük semmit, és nincs is szükséged a segítségükre, akkor saját magad miatt érdemes lehet megkeresned õket, pl. bocsánatot kérni, vagy megbeszélni velük, most hogy látod azt, ami akkoriban közöttetek történt. Neked megkönnyebbülés lehet, mert valami miatt eszedbe jutott, hogy megkeresd õket. Hogy õk hogy reagálnak, vagy idõvel tudjátok-e rendezni a kapcsolatotokat, azt nehéz lenne megmondani. Semmilyen kapcsolatot nem tartottatok az elmúlt években?
Szia! Azt nem tudom érdemes-e felkeresned a családodat a jó hírrel. De tedd meg az elsõ lépést és tiszteld meg õket azzal elmondod. Nem fontos elmenned személyesen, mert így egy kinos találkozást kerülhetsz el. Hívd fel õket, m ond el, hogy csak szeretnéd ha tudnák kisbabátok lesz s úgy gondoltad ez fontos hír nekik is. Aztán ha találkozni szertnének veled akkor a következõ lépést nekik kell megtenni. Ami viszont fontos hagyj idõt nekik a válaszra és addig se idegesítsd magad mit mondanak majd. Ráérsz akkor mikor megtörténik. Szép várandós idõszakot és jó babázást. Kívánom bárhogy is lesz élevezd az anyaságot.
Mindenképp beszélj velük.Értem, hogy nem vagytok jó viszonyban, de neked sem esne jól, ha nem tudnád, hogy útban van az unoka.Ha más nem, küldj nekik egy sms-t, hogy: "unokátok lesz".
Én nem mennék el hozzájuk. Inkább levélben. Vagy más most, hogy jön a baba, vagy szülés után egy szép MEGÉRKEZTEM képeslapot egy fényképpel küldenék nekik. És ha õk akarják, majd keresnek téged. Ha meg nem, akkor legalább tudják: szaporodott a család.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Helytelen gondolatok. Számít ez?

Mindennap eltöprengek azon, hogy miként élhetnék jobban, hogy mi AZ, ami jobbá tehetné az életem. Hogy a szép dolgokat, szépeknek lássam.. Hogy jól érezzem magam a bőrömben. Néha a kinézetemmel van a bajom, néha a lakóhelyemmel, néha csak simán az élettel. DE! Elegem van. Mindig mást akarok, és elvágyódom, de tudom, hogy az nem megoldás. Tökéletességre törekszem. Folyton hülyeségeken gondolkodom, és kisebb amorf érzéseket szövök. És rájöttem miért... Egyedül élek az apámmal, és az öcsémmel. Az anyukámmal elváltak. Apu folyton dolgozik, öcsémmel beszélgetni szoktunk, de teljes más a felépítésünk érzelmileg, mentálisan is. Apuval is. Nem értenek meg. Jó, nem szörnyű az életem, de rosszul érzem magam... Valahogy nem akarok már itt maradni, EBBEN A HÁZBAN, ebben a FALUBAN 4-5 évig. Mert nekem több kel, többre van szükségem. Egy családra, egy új helyen. Nem akarom részletezni a rokoni kapcsolatokat, mert hosszú, de a bátyám jelenleg a menyasszonyával, annak anyjával, öccsével és nővérével él. Úgy élnek mint egy boldog család. Azok is. Nagy ház, közös kajálások, beszélgetések és történések. Tanulás, buli, rumli és mentális egészség, zene,munka. Áhh, hülyeség! Tök úgy élnek, mint amire vágyom.. Talán leírni se tudnám. Velük jól érzem magam. A jelenben élek, és nem rágódom a múlton. Kedvem támad ÉLNI mellettük, de ez itthon nem megy... Viszont hozzájuk nem mehetek, nem lehetek teher számukra. Bár nem lennék személy szerint, de jó ha a diszkréció megvan. Mit tehetnék? Anyuhoz költözzek? Esetleg nagyon helytelen gondolatok ezek? Lányok társaságára vágyom, és CSALÁDON belül tehát komolyan. Velük mindig olyan jól érzem magam, mert ők egy nagy család.. Vannak rokonaik, őket is ismerem.. Mindig jókat beszélgetünk, utazgatunk meg minden extra tevékenység. Ilyen helyzetben mit tehetnék? Õk hamarosan kiköltöznek külföldre, pár hónapon belül. Mindannyian. Én is menjek velük, ha majd tudok? Vagy próbáljak új életet élni az anyukámmal? Vagy továbbra is maradjak otthon? .. Nem tudom, kérlek oszd meg a véleményed. Bár ez elég bonyolult. Nem baj. 14/L

6

Megsértődött a feleségem amiért megkértem, hogy ne jöjjön sokszor mert nem akarom, hogy így lássanak. Ez baj? Mit tegyek?

Volt egy balesetem ahol annyira megsérült az egyik lábam, hogy lehet hogy soha többé nem fogom tudni használni d még az is kérdéses, hogy megmarad-e egyáltalán. Most kórházban vagyok és sokszor jár hozzám a feleségem a 2 kisfiunkkal. Nekem ez nagyon rossz és nem akarom, hogy így lássanak ezért megkértem a feleségemet, hogy ne jöjjenek hozzám olyan gyakran. Megbántottam ezzel de hát most mit tehetnék? Örülök, hogy nem szar le csak nekem ez annyira rossz és még én sem fogadtam el a helyzetet. Valószínűleg soha nem is fogom. Nem akartam megbántani de hiába mondtam el neki a bajomat. Mi a helyes ebben a helyzetben?

29

Ti mit választanátok ha lehetőségetek lenne rá, hosszú hétvége a családdal asszony két gyerek vagy örök életre tetkó a feleség és a gyerekek nevével és születési dátumával?

18

Mennyi idő járás után költöztetek össze? Hány évesek voltatok ekkor? Együtt vagytok azóta is?

32

Régen a férfiak melyik oldalukon vitték a barátnőjüket/feleségüket, és melyiken a 'rossz lányokat'?

15

Mit csináljak? Így nem tudok rendesen tanulni. Ti mit tennétek? 16/L

Nincs külön szobám, a szüleimmel vagyok együtt. Holnapra, meg holnaputánra(mert csak két tantárgy, de sok van belőle) kell tanulni és ilyenkor anya ki szokott menni. Most amúgy is kint van, de ahogy beszélget apával mindig behallatszik.
Úgy meg nem tudok tanulni ha bent vannak, de úgyse ha kintről hallom beszélgetni őket, mert ilyenkor nem tudok odafigyelni.
Apa meg nem sokára jön be, mert tévét akar nézni, amin el tud aludni. Attól hogy alszik, még nem tudok tanulni, mert nincs csend, hallom hogy szuszog meg horkol.

9

Miért van ez? 16 éves lány vagyok.

Nem volt még soha egy kapcsolatom sem, de én amúgy is csak idősebbekkel akarok. A saját korosztályom valahogy nem izgat, nem tartom őket elég érettnek és nem is jönnek be. Persze vannak akik érettebbek és jobbak de nem tudom. Inkább 20 felett szeretek ismerkedni olyan 35-ig, de tudom, hogy maximum 22-23 éves korig jönnék össze valakivel. Csak jól esik ilyen idős férfiakkal beszélgetni mert sokkal érettebbek, tudnak tanácsokat adni és minden más velük. Velük lehetne tervezni. Engem nem érdekel a mai divat, hogy mit szeretnek a fiatalok, milyen buliba mennek stb. Egyáltalán nem vonz ez az élet, és soha nem is vonzott. Nem mondom, hogy nem fog ez változni, de én nagyon kevés esélyt látok rá. Ha mégis, akkor se lenne nagy a változás. Már 10-12 éves koromban is inkább a 18 körüliek érdekeltek.

9

Ezért rosszul kellene éreznem magamat, ha egyáltalán igaz lenne?

Gyerekkoromban azt hallottam, hogy én félvérü vagyok. Akkor nem fogtam fel, de ma már látom, hogy tiszta apám az arcvonásom(vérszerinti apám).
Ugyanis az anyámnak volt kapcsolata egy jómódu kisebbséggel(házasság ideje alatt) és azt hitte, hogy tõle esett teherbe velem.
Nem régen összehasonlitottam a fotómat az apámmal(tehát az anyám férjével)és megnyugodtam, hogy valóban nem a kisebbség az apám. Viszont az apám is barna haju, kreolbõrü és ezért nehéz különbséget tenni.
Viszont az anyámtól sohasem kaptam szeretetet és mindig lec......-ott és ez nagyon fájt nekem.Lelkiekben nagyon megviselt.
Sokszor annyira bebészelem magamnak, hogyha tényleg ugy lenne, már a tükörben is sokszor azt látom, hogy valóban vannak olyan vonásaim.
Lehet, hogy zavarosan irtam, de ilyenkor olyan tehetetlennek érzem magamat, hogy mi az igazság.Az anyámmal errõl beszélni sem lehet.
Mondjuk nem sikerültem "rosszul", de nekem olyan rossz ezzel a tudattal élni.

9

Mit tehetnék, ha a családm mindenáron meg akarja akadályozni, hogy kitörjek a lehetetlen körülményeinkböl?

Sajnos apánk règen elhagyott, ezèrt hárman vagyunk (nagykorúak) egy szülövel. Az egyik tesómnak alkalmi munkài vannak, a másik mèg tanul. Nekem van egy mit sem èrö Okj-m, ès idèn szeptemberben kezdtem el az egyetemet, de már ezt sem támogatták, mert a magas pontszámaim ellenère is csak fizetösön kerültem be ( gazdasági szak ugye 460-nál kezdödik), ès ne tanuljak, amíg nincs munkám - diákmunkàt vègzek cssk, règóta keresek állandôt :/

Mióta elkezdtem az egyetemet, mèg többet kell beadnom a rezsibe, ès valószinüleg diákhitelt kell majd felvennem... erre is kiakadtak. Mindennap ordibálnak, ha megkèrem öket, hogy halkabban, mert tanulni szeretnèk, mèg nekik áll feljebb ès csakazèrt is folytatják. Mindig cèlozgatnak, hogy nem kellene egyetemre járnom, ha tanulni akarok, akkor is direkt rám tolnak valami munkát, hogy ne tudjak kèszülni, mintha állandóan akadályozni próbálnának... minek akarok ingyen gyakorlatra menni, minek tanulok otthon nyelvet, mièrt nem segítek többet, amikor így is mindennap 6-7 körül èrek haza?

Elköltöz.i nyilván nem tudok...

8

Mit gondoltok erről a helyzetről?

Mikor párommal jelenlegi lakhelyünkre költöztünk, még csak ketten voltunk. Azóta két gyerekünk született. Anyósomék most szeretnének a községbe költözni, hogy az unokákhoz közelebb legyenek. Mi, 4-en másfél szobában lakunk, ők két nagy szobás, gardróbos, erkélyes lakást akarnak kibérelni. Megjegyeztem, hogy mi lenne, ha mi mennénk át abba a lakásba, ők meg ketten jönnének a mi helyünkre. Telefonban azt mondták, majd megbeszéljük személyesen. Most voltak megnézni a lakást, és most azt tervezgetik, hogy milyen bútorokkal töltsék meg a két szobát... Én meg nem tudok a gyerekemnek normális ruhásszekrényt venni, mert nem tudnám hova rakni... Eddig győzködtem páromat, h beszélje rá a szüleit a cserére, de belefáradtam... Hadd ne öntsem szavakba, hogy mit érzek és mit gondolok.

52

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!