Találatok a következő kifejezésre: Édesanyámmal nem beszélni, (4 db)

Édesanyámmal nem tudok beszélni, mióta elveszettem a szüzességem. Miért ilyen velem édesanyám? Ki a hibás én vagy ő?

Sziasztok!Kérlek segítsetek mert már nem tudom h mit tegyek.Édesanyámmal már lassan 2 éve nem tudunk beszélni, miota elvesztettem a szüzességem a barátommal, és nincs mellettem, pl ami a legfontosabb a sex miatt, mint egy anya..Nem tudok t?le kérdezni ezért irok ide be, meg mástol kérdezgetek.Meddig lesz ez igy??Miért ilyen édesanyám h szerinte elkövettem egy hibát h nem akkor vesztettem el amikor ? szerinte ideje lett volna hanem hamarabb, és nem hallgattam rá.Ez normális dolog h nincs mellettem semmiben??Olyan kapcsolatunk van mintha ismer?sök lennénk, nincs semmi anya-lánya kapcsolat..És ha egyedül kezdek el járni az ? tudta nélkül n?gy.-hoz akkor azért megint én leszek a hibás?Mert mindig mindnenért én vagyok a hibás.És nem is kedveli már a barátomat azota...Elsem merek mondani neki semmit sem.És ugy érzem nem én hibáztam hanem ?, de nem lehet vele beszélni mert egyb?l dühös lesz és ez miatt nem is kérdezek (nem is merek) t?le semmit sem..Ki a hibás?Én h hamarabb feküdtem le a barátommal mint ahogy ? szerette volna, vagy mi a baj?Õ ennyire önfej???Kérlek segitsetek mert már nem birom.Hagyjam és éljek továbbra is ilyen titkolózással vagy mit tegyek?Mert beszélni vele nem merek mert félek h balhé lenne h ki a hibás és miért..Annyira egyedül maradtam.És csak a barátaimra számithatok..Tényleg én hibáztam ekkorát h igy kell b?nh?dnöm?Kérlek segitsetek dönteni hagyjam vagy még 2 év után álljak anyám elébe?Vagy csak is magam ura legyek?Nem tudom.Ugy érzem nincs mit tenni mert nem nekem kéne meg tennem az els? lépést de mégsem értem h ? nem érez semmi hiányt?!H mégis mi van a lányával ilyen téren..?!És amikor fáradt a szemem pl.akkor is azt mondja h (legalább is ahogy a mondtataibol kivettem) sexelek és ezért ilyen a szemem, és most meg azzal akifogással jöt h biztos egyik nagyanyámra hasonlitok mert ? volt ilyen..Rossz lánynak tart pedig semmi olyat nem csinálok.Esküszöm.Remélem érthet?n le tudtam irni.Ugy érzem ha beszélgetés is lenne a köv.nap én már nem lennék otthon..És ha megtud valamit abba egyb?l bele köt.Köszönöm nagyon ha tudtok segiteni és a válaszokat is köszönöm el?re!Egy kétségbe esett lány.(18)

Legjobb válasz: Már ne is harizz de anyád naon hü**e!!!Már szinte felnõtt avgy,kész nõ!Ha rádtukmálja,hogy rosszul tetted azt hogy lefeküdtél a barátoddal,abból komolyabb bajod is lehet a továbbiakban!Pl nem fogod tudni élvezni a szexet,mert az lesz végig a fejedben,hogy ha anyukád rájön,akkor mit fog szólni!Ez beteges!Nem írtad milyen a kapcsolatod az édesapáddal!Tõle nem tudsz segítséget kérni????Õ talán jobban megért....Nagyon szurkolok neked!Beszélj mindenképpen valakivel!!!Pusz!

Már ne is harizz de anyád naon hü**e!!!Már szinte felnõtt avgy, kész nõ!Ha rádtukmálja, hogy rosszul tetted azt hogy lefeküdtél a barátoddal, abból komolyabb bajod is lehet a továbbiakban!Pl nem fogod tudni élvezni a szexet, mert az lesz végig a fejedben, hogy ha anyukád rájön, akkor mit fog szólni!Ez beteges!Nem írtad milyen a kapcsolatod az édesapáddal!Tõle nem tudsz segítséget kérni????Õ talán jobban megért....Nagyon szurkolok neked!Beszélj mindenképpen valakivel!!!Pusz!
Szia.én is beállok azok táborába akik ugy veszik észre bizony anyukád sexuális életével van valami gond!Kettesbe laksz anyukáddal? Mert akkor világos mint a nap hogy mi baja! Abszolut ne törödj vele hogy ilyen veled, mert szerintem már bocs hogy ilyet írok de féltékeny rád. Meg van azért valami gon is vele, mert 2 évig azon rágodni hogy a lányom lefeküdt a barátjával, hát tudod a leg finomabb kifejezéssel szólva is pont anyukádnak hiányzik a sex. Nem akarlak megsérteni de én ezt így gondolom, és nem akartam kerülgetni a dolgokat.
Sajnos sok szülõ esik abba a hibába, hogy -mivel a csemetéje még erõsen tõle függ- nem tud mit kezdeni ezzel a "hatalommal". Egyelõre nem tudsz vltoztatni a helyzeteden, de hamarosan eljön az idõ, mikor saját döntésbõl kerülsz kapcsolatba édesanyáddal. Sokan a szülõk közül azért erre a 24. órában rájönnek, de van bizony, hogy nem. Édesanyád nagyon jó úton van afelé, hogy végleg elveszítse a lányát. Ja, és ha nem akarsz mély beszélgetésbe belemenni, annyit nyugodtan magmondhatsz félvállról, hogy ne foglalkozzon már annyit a te szexuális életeddel, mert az a tiéd. Fel a fejjel, és kitartás, az önálló felnõtt életed sokkal hosszabb lesz, mint a gyerekkorod. Nekem sem volt felhõtlen gyermekkorom, de ma már nevetek az egészen, rég volt, tán igaz sem volt, és legalább tudom azt, hogy ne neveljem a gyerekemet! :-)
a volt barátnõmnek a nagyanyja lett ilyen amikor megtudta h az unokája valoszinû már nem szüz. pedig õ volt a kedvenc unokája azota hozzá se szol, semmibe veszi, bármit csinál bármiben az minden rosz, megjegyzéseket tesz folytonosan, szerintem az a bajuk hogy ti nem vagytok olyanok amilyenek õk voltak, csalodtak bennetek és talán elvárják hogy magyarázzátok el nekik h ezt mért mrtétek megtenni, mondjuk a régi barátnõm ezt nem ilyen hangulatban mondta el nekem mint ahogy te itt leirod, látom téged nagyon megvisel ugy érzem leeht érezni hogy kb. bõgve irtad le, amit megtudok érteni, de hidd el nem te vagy a hibás, és ez elviselhetetlen amit csinál veled, a volt barátnõm már messzebb lakik a nagyanyjátol ezért nem viseli meg mert õ nem szembesül azzal minden nap, de te igen, ezért kell valamit mégis tenni az ügyben, esetleg elkéne menni egy külön pszichologushot és ott beszélni erröl a dologrol aki elmagyarázná neki h amit õ csinál az rosz, viszont valoszinû hogy nem menne el, így annyit tudsz csinálni hogy megprobálsz leülni vele beszélgetni, és elmagyarázod neki a dolgokat, de leeht ez sem segitene mert nem lenne hajlando veled beszélni, esetleg ha ugy is a nagymamádat gyanusitja h rá hasonlitasz esetleg beszélhetnél vele hogy probáljon meg segiteni leeht hogy õ tudna rá hatni, de elég kemény ez a helyzet az a baj. lehet majd egyszer megbocsát neked egy olyan dologért ami nem bün, fura egy felfogása van, de ne hibáztasd magad ezért, az ilyen anya az nem anya, és leeht az lenne a legjobb ha hagynád és megprobálnál olyan barátokat is keresni akik idõsebbek anyáddal egyidõsek, biztos találsz interneten ilyeneket és õk tudnának neked segiteni ilyenekben, hidd el tudom h rosz hogy az anyukád nem áll melletted mellettem sem állt soha apám, és neki sem tetszik hogy én nem vagyok férfias kemény srác, mint õ. de sosem volt ott mellettem akkor kiröl vettem volna a példát, sosem mondott el semmit, és elég szar volt rájönni magamtol egy csomo dolgora amit az apáknak kéne elmondaniuk a fiuknak, igy nem jogos hogy õ hibáztat engem, és az sem jogos hogy az anyád téged hibáztatat, és ha igy fogja fel a dolgokat azt sem érdemli meg hogy egyáltalán hozzá szolj és azt sem érdemli meg hogy gyereke legyen. szia. és probálj megnyugodni jó? esetleg irj mailt ha bármiben segithetek, vagy esetleg ha csak egy barátra vágysz.
Én 14 éves koromban vesztettem el a szüzességem.Sokan azt mondják hogy korai de szerintem nem feltétlenül attól függ az érettséged hogy mennyi idõs vagy.Nem te vagy ebben a dologban a hibás.Én úgy gondolom hogy az anyukád nem bír egyrõl a kettõre lépni ezekben a témákban.Még mindíg az õ korában él amikor még lenézték azt a fiatal nõt aki 18-20éves kora elõtt közösült elõször.Ezt neki megkéne értenie. Te ne gyötörd magad buta gondolatokkal.Azt írtad nem lehet vele beszélgetni, hát akkor hagyd rá.Megfogja egy idõ után látni hogy te boldog vagy a barátoddal és jól megvagytok annak ellenére hogy (idõ elõtt) feküdtél le vele.Azzal kapcsolatban hogy nem mersz neki semmit elmondani szerintem ne tedd hacsak nem kérdez.Ha valami érdekli megkérdezi és akkor válaszolsz ha úgy érzed hogy megosztod vele. Sok sikert kívánok neked:) Ja és szerintem: (anyud ha még nem is mondja biztos sokszor végigfuttatja az agyán hogy hogy is van ez, lehet hogy õ is arra vár hogy te lépj) :) Állítólag a türelem az idõ sokmindent megold.Nekem anyummal nem ilyen problémáim voltak, de énsem jutottam vele semmire egy jóideig.Ráhagytam és egy idõ után helyrejött a kapcsolatunk. (ha úgy gondolod hogy valami van abban amit mondtam akkor fogadd meg egy 16 éves lány tanácsát) ódv.
Akkor te 18 voltál??? Ha igen, akkor te vagy a hibás. Ha 18 voltál õ, mert 18 után "nem szólhat bele."
Szió! Édesanyáddal van a "probléma", nem veled... Nagy sérüléseket hordozhat magában, lehet még gyerekkorából... Lehet kiskorában látta a nagymamádat szeretkezni és ez megrázta.. De a lényeg..NEM A TE HIBÁD! Én is 18 éves voltam, mikor elvesztettem... és ez egy cseppet sem késõ vagy korai..nekem ekkor volt AZ IDÕM..nyílván neked is.. Szerintem konkrétan beszéld ezt meg az anyukáddal... nyílt lapokkal játszva, akár plusz egy fõ jelenlétében (villámhárító)... mindennek ki kell derülnie... de te semmiképpen nem szenvedhetsz miatta, fõleg hogy nem érted a problémáját.. Édesanyádnak fel kellene dolgozni azt, ami miatt baja van a te szexeléseddel, ha másképp nem megy, szakorvosi segítséggel...de NEM szabad gátolnia lelkileg az egészséges szexuális fejlõdésben... mert így könnyen bûntudatod lehet, amit még további szexuális életi problémák követhetnek..Ezt el kell kerülnöd!! Ha anyukád nem hajlik a változtatásra, akkor neked kell erõsnek lenned...és cselekedned így vagy úgy. Szurkolok neked! Sz(20)
ha 2 évig hurcolja magában a sértetséget akkor ott nagy baj van a kedves anyukával, ezt normális esetben max pár hét alatt jó akkor egy hónap duzzogás és megemészti, de 2 év az nagyon sok. 1. anyukád nem tud megbocsátani, ez nagy hiba 2. szexuális téren vannak gondjai anyukádnak 3. a nagyanyádat látja benned, és vele nem volt egy felhõtlen viszonya.. mit tehetsz: fogadd el, hogy anyukád ilyen, nem érdemes rágodni rajta, változni majd idõvel fog..nem kell titkolózni, de a magánéletedet tartsd meg magadnak, és a problémáidat pedig orvosold a barátokkal vagy a neten szakemberek segitségével akármelyik fórumon, sajnos szomorú.
Sajnos vannak ilyen szülõk. Talán az õ szexuális élete is vacak. Vagy korán kezdte és megbánta. Vagy épp hamarabb akarta kezdeni csak nem merte, és most a te lehetõségeidre féltékeny. Én a te helyedben próbálnék közeledni anyukámhoz. Végülis nem hiába mondják hogy anya csak 1 van. Beszélj vele bármirõl, de a szexet mint témát kerüljétek. Próbáld úgy megoldani a szexuális életedet, hogy õ minél kevsebbet tudjon róla. El kell fogadnod, hogy ezt e témát vele lehetetlenség normálisan megbeszélni.
Szia! Nem te vagy a hibás. Anyukáddal van a baj, az biztos. Nekem anyukám már 3 éve ilyen, amikor elváltak apukámmal... Pedig én nem tettem semmi rosszat... Beteggé tesz, kikészít, de muszály elviselnem... Az utcára mégsem mehetek, és sajnos van még pár év, mire nagykorú leszek... De szerintem a te anyukáddal nincs ilyen nagy gáz. Ülj le vele beszélgetni, kezdd valami semleges témával, és lassan térj a lényegre. Ha kiabálni kezd, veszekedni, és elmond mindennek, ne foglalkozz vele, had adja ki magából a dühét, de fontos, hogy te semmiképp ne menj bele a veszekedésbe, ne kiabálj, maradj nyugodt, és tudasd vele, hogy te nem szeretnél vele veszekedni, csak beszélgetni, mint lány az anyjával. Ha nem is az elsõ alakalommal, de egy idõ után valószínüleg helyre fognak jönni a dolgok... Mégsem haragudhat rád ezért egy életen át... Remélem erre magától is rájön :) Sok szerencsét, szurkolok :) ;)
Szia!Édesanyádban van a hiba.Szerintem nem korán, s nem is késõn veszitetted el s szüzességedet!szépen beszélgess el vele, tedd fel neki a kérdéseidet, mond el a véleményedet, érzéseidet.Nem fordíthat hátat egy ilyen hülyeség miatt!s már 2 éve?Ez borzasztó!Ha meg nem megy a megbeszélés akkor hagyd rá, éld az életed, s inkább a barátnõiddel beszéld meg a dolgaidat, ha már a mutteroddal nem lehet!Ha részben kizár az életébõl akkor zárd te is ki õt a te magánéletedbõl...Én úgy csinálom, aki kizár engem azt kizárom én is!Ez van!Tudom hogy nehéz!Sok sikert s fel a fejjel!
Szia! Szintén csak azt tudom írni, hogy nem te vagy a hibás. Igenis, anyukádnak támogatnia kellene téged, még akkor is, ha szerinte ez korai volt. Az, hogy emiatt besértõdik és rosszlánynak nevez (hogy mondhat ilyet a lányára csak azért, mert elvesztette a szüzességét?!?!?!), tényleg valamilyen saját korábbi sérülésre/rossz tapasztalatra utalhat, fõleg, hogy még a nagymamád is emlegeti... Szerintem mindeképp beszélj vele. Legalábbis akkor, ha vállalod, hogy jó eséllyel még rosszabb lesz a kapcsolatotok. Ugyanis vagy megért téged (mondd el neki mindazt, amit itt leírtál, az érzéseid), vagy mereven elutasít. Ha ez utóbbi, akkor sajnos valószínû nem sokat tehetsz az ügyben...
Ez durva! És megenyhült már azóta anyukád?
Azt sajnos nem tudom megmondani, hogy anyukáddal mit tudnál csinálni, de az biztos, hogy te nem vagy hibás, hiszen ha most 18 éves vagy, és két éve vesztetted el a szüzességed, akkor 16 éves voltál (ha jól értem), és abban nincs semmi rossz, ez teljesen normális (én 15 voltam, és szerintem még az sem vészes). Sajnos anyukádra nem tudok hatni, hogy térjen észhez, de ha gondolod, írj privit, szívesen beszélgetek veled. Üdv: Petra (20)
Az elõzõ, neked volt NE szólljoon bele!!!Bocsi ha félree érrhetõ vok de négis ezt tartom igaznak

Edesanyam nem hajlando elfogani, hogy 19 evesen szexualis eletem legyen, meg csak beszelni sem hajlando rola, mit tegyek?

2 es fel eve van baratom, egy nagyon aranyos, kedves srac, mindketten egyetemistak vagyunk. Edesanyam nem hajlando megengedni, hogy a baratomnal aludjak, mintha az annyira elitelendo lenne. Es nem arrol beszelek, hogy rendszeresen, hanem ugy egyaltalan...azt hiszi csak este lehet bizonyos dolgokat csinalni. ha nalunk vagyunk akkor allandoan nyitogat rank, ha pedig a paromnal akkor allandoan hivogat telefonon, hogy keso van menjek haza(mondjuk este 9 kor). pedig nem vagyok 13 eves.

Legjobb válasz: Ismerõs kicsit a helyzet, bár nekem apukám volt megijedve, hogy felnõttem. Anyu elfogadta, bár egy darabig azt hittem, nem tenné, így belementem mindeféle hazugságba, amit nem ajánlok. Aztán jött egy srác, és azt mondtam, elég, nem hazudok többet. Pont akkor terveztem egy ottalvást nála, amikor anyukám nem volt otthon, így csak apunak tudtam mondani, hogy megyek X-hez, holnap jövök. Meglepõdött, de nem tartott vissza. Valószínû, hogy egyszerûen elakadt a szava. Ez mondjuk elég drasztikus megoldás. Én úgy indulnék neki a problémádnak, hogy ha olyan az anyukád, akivel egyébként jó viszonyba vagy, és lehet vele beszélgetni másról, akkor megkérnéd, hogy üljetek le, komoly dologról szeretnél vele beszélni. Megkérdezném, mit gondol a barátodról, megbízhatónak tartja-e. Megbízhatónak tart-e téged? Elmondanám a helyedben, hogy szereted ezt a fiút, szeretnél vele néha nyugodt körülmények között lenni, és ha mindketten úgy érzitek, akkor lefeküdni egymással, persze védekeznétek, hiszen fiatalok vagytok még ahhoz, hogy gyerek legyen, plusz a sulinak sem tenne jót. A lényeg, hogy egyenrangú félnek tekintsd, ne fölötted álló hatalomnak. Viszont ne támadd le, hiszen tényleg félt. Kérdezd meg, mitõl? Úgy álljatok fel a beszélgetés után, hogy mindent tisztázzatok. Azt gondolom, hogy a végén neked kellene "gyõznöd", de engedd, hogy lefektessen anyukád is szabályokat. Pl. hogy te nem alhatsz a barátodnál, de õ alhat nálatok. Viszont amikor ott van, akkor nem nyithat rátok, kopogjon elõbb, hiszen ez kényelmetlen a barátodnak, és ezért neked is. Ha elmész hozzájuk, akkor meg állapodjatok meg egy olyan idõpontban, ami mindkettõtöknek elfogadható. A szülõnek is nehéz, amikor meg kell tanulnia felnõttként kezelni a gyereket, idõ kell hozzá, nem szabad sürgetni, de nem szabad mindenben alárendelni magad neki, hiszen felnõtt vagy, jogi értelemben legalábbis mindenképp.

Ismerõs kicsit a helyzet, bár nekem apukám volt megijedve, hogy felnõttem. Anyu elfogadta, bár egy darabig azt hittem, nem tenné, így belementem mindeféle hazugságba, amit nem ajánlok. Aztán jött egy srác, és azt mondtam, elég, nem hazudok többet. Pont akkor terveztem egy ottalvást nála, amikor anyukám nem volt otthon, így csak apunak tudtam mondani, hogy megyek X-hez, holnap jövök. Meglepõdött, de nem tartott vissza. Valószínû, hogy egyszerûen elakadt a szava. Ez mondjuk elég drasztikus megoldás. Én úgy indulnék neki a problémádnak, hogy ha olyan az anyukád, akivel egyébként jó viszonyba vagy, és lehet vele beszélgetni másról, akkor megkérnéd, hogy üljetek le, komoly dologról szeretnél vele beszélni. Megkérdezném, mit gondol a barátodról, megbízhatónak tartja-e. Megbízhatónak tart-e téged? Elmondanám a helyedben, hogy szereted ezt a fiút, szeretnél vele néha nyugodt körülmények között lenni, és ha mindketten úgy érzitek, akkor lefeküdni egymással, persze védekeznétek, hiszen fiatalok vagytok még ahhoz, hogy gyerek legyen, plusz a sulinak sem tenne jót. A lényeg, hogy egyenrangú félnek tekintsd, ne fölötted álló hatalomnak. Viszont ne támadd le, hiszen tényleg félt. Kérdezd meg, mitõl? Úgy álljatok fel a beszélgetés után, hogy mindent tisztázzatok. Azt gondolom, hogy a végén neked kellene "gyõznöd", de engedd, hogy lefektessen anyukád is szabályokat. Pl. hogy te nem alhatsz a barátodnál, de õ alhat nálatok. Viszont amikor ott van, akkor nem nyithat rátok, kopogjon elõbb, hiszen ez kényelmetlen a barátodnak, és ezért neked is. Ha elmész hozzájuk, akkor meg állapodjatok meg egy olyan idõpontban, ami mindkettõtöknek elfogadható. A szülõnek is nehéz, amikor meg kell tanulnia felnõttként kezelni a gyereket, idõ kell hozzá, nem szabad sürgetni, de nem szabad mindenben alárendelni magad neki, hiszen felnõtt vagy, jogi értelemben legalábbis mindenképp.
Nem biztos, hogy rivalizál a kérdezõvel...én inkább arra gondolnék, hogy az anyukája régimódi és ezért nem akarja engedni, hogy a barátjánál aludjon. Szerintem ezen csak úgy tudsz változtatni, ha õszinte vagy anyukáddal és leülsz beszélgetni vele errõl a témáról. Ha hazudsz neki, azzal csak azért éred el, hogy elõbb-utóbb eljátszod a bizalmát és akkor tényleg azt mondhatja, hogy "azért bánok így vele, mert nem mond igazat, valamit titkol". Játssz nyílt lapokkal. Mondd el neki, hogy mit érzel. Ha látja, hogy éretten tudsz gondolkodni errõl a témáról, akkor jobb esélyed van arra, hogy megenyhül.
Talán nem szeretné, ha idõ elõtt teherbe esnél.
19 évesen már nem az a kérdés, hogy engedi-e. Az a kérdés, hogy akar-e tudni a szexuális életedrõl, és kíván-e tanácsot adni neked. Beszéld ezt meg vele. Ha nem akar - akkor sajnos ez van. Akkor kérj tanácsot édesapádtól, vagy más, jó ismerõsödtõl. Ha a fiúdat nem akarja otthon látni, az más kérdés: azt megteheti. Te oda és akkor mész, ahova csak akarsz.
Ha 19 éves vagy, akkor már rég túl vagy azon a koron, ahol ki kell állnod az igazadért. Akármennyire is szeretnék a szülõk, nem tudják mi a jobb a kölykeiknek. Feltételezem, hogy anyukád az a típus, akinél a szex tabu, a felvilágosítás is kimaradt, tipikus ostoba konzervatív anya alakja jut róla az eszembe. Állj a két lábadon és harcolj. Vagy ne és szenvedj, nem értem, mi olyan bonyolult ebben a kérdésben.
:o basszus, tudod te hogy melyik évben járunk? :o
Ez egy nagyon összetett kérdés. Édesanyád valószínû fiatal nõ és valamilyen módon, kimondatlanul is rivalizál veled. Nyilván neki megvan a normális szexuális élete, tõled viszont ezt még /egyenlõre/ elvitatja. Talán arra gondol, hogy korai. Valószínû félt is, mint anya, hiszen számtalan példa lehet elõtte, mikor a lányt cserben hagyta a fiúja. Az anyák ezt úgy élik meg, hogy talán ettõl megmenekülne, ha nem folytatna viszont a lánya. Kérd meg õt, hogy adjon nektek egy kis szabadságot és vegye figyelmebe a ti igényeiteket is. Ilyen szinten, mint õ teszi, már nem illik egy anyának beavatkoznia /nagy/lánya életébe.
A kérdező hozzászólása: hm... egyetlenegyszer hazudtam, es akkor is inkabb feligazsag volt, azt is sajnalom, csak hirtelen nem tudtam jobbat...amugy maskor sosem hazudtam neki, nem jatszodtam el a bizalmat, ilyensmi. igen tipikusan tabu a szex es parkapcsolat, ezert nehez nekem egyaltalan barmirol beszelni vele ezzel kapcsolatosan.
Próbáld megtörni a jeget! Magadban is, benne is. Eleinte nekem is furcsa volt, mert errõl nem beszéltünk, ma már sokkal könnyebb. De most már majdnem 30 vagyok, én is anya, lehet, hogy ezért.

A saját édesanyám nem hajlandó beszélni velem! Tényleg ekkora bűnt követtem el?

18 éves lány vagyok. Általános iskolában kitűnő tanuló voltam végig.Most középsuliban is versenyekre jártam, illetve járok. Tavaly nyáron lett egy barátom, amit anya már akkor nem szívesen fogadott. Pár nappal ezelőtt pedig lefeküdtem a barátommal. Elmondtam anyának és ezen ő nagyon kiakadt. Olyanokat vágott a fejemhez, hogy én rihe-rongy vagyok és nagyot csalódott bennem. Egyedül nevelt fel, és megjegyezte azt is,hogy ha visszamehetne az időbe még egyszer nem csinálná végig ezt velem. Nagyon rosszul esik ez nekem. Tényleg ekkora hibát követtem el? :( 18/L

Legjobb válasz: Nem, csak anyukád dolgozza fel nehezen hogy már nem kislány vagy, ezzel nincs egyedül. Mint írtad egyedül nevelt fel, és ha jól sejtem testvéred sincs, így neki te vagy az egyetlen akit nem olyan könnyû "elengedni". Majd megnyugszik ne félj csak idõ kell míg feldolgozza. Egyébként ha a szülõk a gyerekekhez vágják hogy mi mindent tettek õk értük (megszülték, nevelték stb....) arra csak azt szoktam mondani hogy nem gyerek kérte hogy hozzák világra, az anyuka akart gyereket, és onnantól kötelessége felnevelni a gyereket nem pedig a háláért kell tenni.

Nem, csak anyukád dolgozza fel nehezen hogy már nem kislány vagy, ezzel nincs egyedül. Mint írtad egyedül nevelt fel, és ha jól sejtem testvéred sincs, így neki te vagy az egyetlen akit nem olyan könnyû "elengedni". Majd megnyugszik ne félj csak idõ kell míg feldolgozza. Egyébként ha a szülõk a gyerekekhez vágják hogy mi mindent tettek õk értük (megszülték, nevelték stb....) arra csak azt szoktam mondani hogy nem gyerek kérte hogy hozzák világra, az anyuka akart gyereket, és onnantól kötelessége felnevelni a gyereket nem pedig a háláért kell tenni.
A leírásod alapján semmi rosszat nem csináltál - felnõtt ember vagy.
Én semmi rosszat nem látok abban, amit tettél... A történtek miatt pedig vond le a következtetést: anyádnak ezentúl nem kell semmit elmondani. Sajnos ez van.
3. vagyok. egyébként az ilyen szülõi hozzáállásból születnek a hazudós gyerekek majd felnõttek. a legnagyobb hiba elfelejteni õ milyen volt 18 évesen. te már felnõtt nõ vagy, teljesen természetes, h élsz nemi életet. inkább ülne le veled és szépen elbeszélgetne veled azokról a dolgokról, amikrõl ilyenkor illik. például a védekezésrõl. vagy hogy soha ne tegyél olyan dolgot a barátoddal, amit õ szeretne, te meg nem szeretnél, és nem jó neked. ez lenne a jó hozzáállás részérõl. szexelni így is úgy is fogsz, nem hogy inkább igyekezne megóvni a csalódásoktól, a nem kívánt terhességtõl és a szégyenérzettõl, ami most felmerült benned. még az is elõfordulhat, hogy emiatt maradandó gátlásaid lesznek. mert most szégyenled az egészet, és elhiszed, h nem vagy rendes lány. hidd el nekem, büszke lehetsz arra, hogy ennyire érett és normális vagy. ne hidd el neki, ne hallgass ebben most rá, és szeressétek egymást a barátoddal. és védekezzetek!
Édesanyáddal valóban gáz van: azt gondolja, hogy te az õ birtoktárgya vagy, és azért hisztizik és vágta be a kétéves kiskölyök-durcát, mert nem akarja, hogy leválj róla: azaz boldog párkacsolatban élj (amiben õ nem tudott), legyen férjed, gyereked, boldog életed (többek között boldog nemi életed is). Attól fél, hogy egyedül marad, holott ez nem igaz. Ha neked szeretõ családod lesz, akkor "több" jut neki, mintha kizárólag akarna kisajátítani magának. Viszont ha önzõ módon kisajátít, akkor téged ítél végtelen magányra: mivelhogy az emberi lét törvényszerûsége miatt az a valószínûbb, hogy egy idõsebb ember hal meg elõbb. A "riherongyért" kimosnám a száját szappannal szívesen. :( Gonosz és önzõ dolog ezt vágni egy 18 éves fejéhez, aki szerelembõl feküdt le életében elõször és azzal a fiúval, akivel szeretik egymást. Ezzel a magatartással csak méginkább elüldöz téged magától, vagy arra kényszerít, hogy a bûntudatod miatt (mait õ maga mocsokul keményen szít ezzel a szöveggel, hogy mivel tartozol neki, amiért felnevelt és hogy nem csinálná újra (azaz cirka a létedet kérdõjelezi meg, ami majdnem egyenlõ azzal, mintha azt vágná a fejedhez, hogy halj meg, bár meg se születtél volna - ez különönsen nagy gonoszság!), hogy szakíts a sráccal és csakis az anyukád akarat szerint élj. Magyraul neki az nem számít, hogy TE mit akarsz. Hogy õ felnevelt, az becsülendõ. Köszönöd. PONT. Nem kérted, hogy megszüless, õ akarta! Az õ felelõssége, azért büntetni téged önzés és gonoszság! Nem követtél el semmiféle hibát. Élj boldogan a fiúval, akit szeretsz. Én a helyedben minél elõbb igyekeznék megkeresni az édesapámat és felvenni vele a kapcsolatot - ha él és ha nem olyan szörnyeteg ember, hogy jobb inkább elkerülni.
mármint 18 évesen feküdtetek le?
Elsõ voltam én is ezért kérdeztem..az attól is függ hogy mióta vagytok együtt a barátodddal, milyen komoly a kapcsolatotok.De ritka aki 18 éves koráig várt.Anyukádnak volt azóta valakije?Mert lehet h féltékeny Rád, ezt ne úgy értsd h a barátodra.Hanem hogy te megtaláltad az igazit, Õ meg nem tudom hány évesen még nem, és úgy érzi hogy nem is fogja.
nem, egyáltalán nem követtél el bûnt. inkább azon ritka fiatalok közé tartozol, aki sokáig megtartotta az ártatlanságát, mert a mai világban 18 év nagyon szép teljesítmény. és nem vagy egy hülye liba, eszed is van, biztosan meggondoltad, kinek adod oda magad, és nem egy félig ismeretlen kis igénytelen hülyegyerekre esett a választásod. én annyit mondok, anyukád csak örülhet, h ilyen lánya van.inkább azt az oldalt vizsgálnám meg, hogy neki mi a baja? mert valami nem stimmel anyuddal, az biztos....
Édesanyád nem normális! Ezért te ne érzed magad hibásnak. Érezze inkább õ. Ja és örülhetett volna annak is, hogy bizalmas voltál vele, nemhogy még így fogadja. Régebbi idõkben 18 évesen a lányok már férjhez mentek és elõfordult, hogy 2 gyermekük is volt. Az akkor nem volt riherongy k*rva mi? Na jó...Jól érezted magad az elsõnél? Ha igen, akkor mi baj? Semmi, 18 éves vagy, élvezd az életet! Sok sikert Neked!
Egyáltalán nem jó, hogy az édesanyád ezt csinálja veled! A végén még gátlásokat és bûntudatot fog ébreszteni benned! Ez kihathat egész életedre! A lényeg egyáltalán ne érezd azt, hogy rosszat tettél, mert ezzel magadnak is ártani fogsz. Az anyudnak el kell fogadnia, hogy ez a te döntésed volt!
Én tanárnõ és édesanya vagyok. Egyáltalán nem követtél el bûnt, felnõtt vagy, ha már 18 vagy, sajnos a mai fiatalok nagy része messze nem vár eddig a szexuális kapcsolat elkezdésével. Amellett felelõsségteljes, értelmes lánynak tûnsz az írásod alapján, ráadásul több hónapja együtt vagy a fiúval, akit feltételezem, szeretsz. Mi lenne ebben a bûn? Próbálj meg édesanyáddal higgadtan beszélni, talán kiderül, hogy mi a baj!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat! Nagyon rosszul érzem most magam a történtek miatt. Nem tudom mit tehetnék, hogy anyukám megbékéljen. Nem szól hozzám egyáltalán és hiába próbálok vele beszélni, azt mondja nem érdekli. Érthetõ, hogy kiakadt rám, de azért ennyire? :(
Basszus, legalább örülhetne neki, hogy van egy rendes pasid, aki nem egybõl a szexre gondol.Majd belátja, hogy tévedett.
Felnõtt vagy. Édesanyádnak a szexuális/érzelmi életedhez innentõl nincs köze. Csak akkor lehetne ellenvéleménye, ha egy nem kívánt terhességbõl megszületett gyermek eltartását és nevelését szeretnéd teljes egészében ráterhelni - de errõl szó sincs. Szegény asszony...nagyon indulatosan, primitíven reagált. Sajnálok minden szülõt, akit így neveltek.
Semmilyen hibát nem követtél el, nyugodj meg! Édesanyádnak valami oka biztos van, hogy nem tetszik neki ez a helyzet. Fel a fejjel, hátha megbarátkozik a gondolattal és nem lesz veled ilyen!
En is 18 évesen veszitettem el, de mégcsak véletlenül sem számoltam be róla. Eleve nem is lehetett volna ilyesmit az anyámmal megbeszélni, mert mindg gátlásokat okozott az életemben. Inkább anyudnak örûlnie kellett volna, hogy megbizol benne és megosztottad vele, hogy szerelmes vagy!
Anyád zsarolni próbál. Undorító az ilyen ember; még most próbáld meg leállítani, különben kikészít idegileg. Egy 18 éve ember nem gyerek már, nem köteles beszámolni a magánéletérõl. Optimális esetben védekeznek is.
A kérdező hozzászólása: igen
Úgy értem NEM azt..


Miért van az, hogy az édesanyám egyszerűen nem vesz rólam tudomást, ha segítséget kérek, vagy egyszerűen csak beszélni szeretnék vele?

Legjobb válasz: Hány éves vagy? Mondj pár konkrét példát. Mióta és miért csinálja ezt? Valami oka nyilván van, persze nem azt mondom, hogy miattad.

Hány éves vagy? Mondj pár konkrét példát. Mióta és miért csinálja ezt? Valami oka nyilván van, persze nem azt mondom, hogy miattad.
Lehet, hogy amikor õ szeretett volna beszélni veled, vagy segítséget kérni, õ sem kapta meg?
Nézd, anyukád nyilván szeret téged és a maga módján megpróbál a tõle telhetõ legnagyobb odafigyeléssel fordulni feléd, de talán már elég nagy vagy ahhoz, hogy megértsd, õ is ember, neki is vannak szükségletei, elvonulna kicsit olykor magára figyelni. Próbáld meg körültekintõbben megválasztani a pillanatot a beszélgetésre, kérdezd meg, hogy ráér-e, nem zavarod-e, tud-e rád figyelni. Ha éppen nem, akkor meg beszéljétek meg, hogy néhány óra múlva, mikor befejezte a dolgát, immár nyugodt körülmények között elbeszélgettek, mert szükséged van a segítségére.
Bõvebben?Ennyibõl nem tudunk meg semmit se.Így nehéz tanácsot adni.
A kérdező hozzászólása: 15/l Például megkérdeztem tõle, hogy szerinte mit kéne tennem egy bizonyos fiúval (bocsánat, hülye példa, de most ez jutott eszembe) és õ a laptopján netezett. Biztos vagyok benne, hogy ha megkér, mindig segítek neki és meghallgatom, mert egyszer õ maga mondta.
A kérdező hozzászólása: 15:57-es Persze, tudom, hidd el, nem sokszor kérdek tõle segítséget, hagyom élni, meg tudom, hogy szeret, csak nem tudom, miért csinálja ezt.
Sajnos manapság mindenki olyan lusta!És önzõ! Sokan korán és véletlenül szülnek gyereket, aztán késõbb nincs türelmük hozzá. Persze, az is lehet, hogy valami fontos munka, meg örökké dolgozni kell, szeretne egy kis saját életet... Viszont ha ez a viszony van köztetek, nehéz dolog úgy igazából beszélgetni. Nehéz, mert nincs hozzá kialakult szokás, szókincs, téma, lehet, hogy nem is tudna mit mondani. Gyerekként azt hisszük, a szülõk istenek, vagy legalábbis nagyon bölcsek, és tökéletesek, de tudjál róla: õk is csak emberek. Jó kis írások vannak itt: http://hu.wikibooks.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Wittizsu/Hibake..
A kérdező hozzászólása: 16:59-es Tudtam, hogy a fiús téma rossz példa, ugyanis arra gondoltam, hogy pont azt szeretném, ha leszállna rólam, nem pedig "felszedni". :)


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!