Találatok a következő kifejezésre: Általában miért vannak (245 db)

A torrent HDTV-s . Mkv fileokhoz külön mappákban vannak a hangok, de az mkv. is tartalmazza általában. Miért van akkor külön is a hang?

Egy kicsit (nagyon) láma vagyok ebben a témában még, bocs el?re is. A torrentoldalakon a HDTV-s torrentek általában az mkv filet tartalmazzák és külön mappában találhatók a hangok pl. hundub, engdub. Miért vannak a hangok külön is, ha maga az mkv file is tartalmazza?

Legjobb válasz: Azért vannak külön--már aki így teszi fel--,hogy egy jobb minõségû nem magyar .mkv filmbõl szinkronosat lehessen csinálni.A filmek általában angolul jelennek meg elõször és ilyenkor nem kell újra leszedni,hanem csak a magyar hangot szeded le és azt muxolod össze az angol verzióval és kész is van a szinkronos film.

Azért vannak külön--már aki így teszi fel--, hogy egy jobb minõségû nem magyar .mkv filmbõl szinkronosat lehessen csinálni.A filmek általában angolul jelennek meg elõször és ilyenkor nem kell újra leszedni, hanem csak a magyar hangot szeded le és azt muxolod össze az angol verzióval és kész is van a szinkronos film.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm! Így már tiszta. :D

általában miért van szükség fényképre az önéletrajz mellé?

ugy gondolom ha ránézek egy képre akkor már ítéletet akarok alkotni. itt is err?l van szó.

Legjobb válasz: Igazad van. Ebbõl gondolom, hogy -remélhetõleg!- különbözõ mértékben esik latba a fénykép, van, ahol elsõdleges, van, ahol alig számít.

Igazad van. Ebbõl gondolom, hogy -remélhetõleg!- különbözõ mértékben esik latba a fénykép, van, ahol elsõdleges, van, ahol alig számít.
Azért kérnek képet elsõsorban, mert álláshírdetésnél életkort nem lehet kikötni! Volt régebben egy ilyen próbaper, és az illetõ meg is nyerte! A cégek nem merik megkockáztatni ezt.
A kérdező hozzászólása: hát jó, de azért infosnál mit akarnak levonni a képbõl? azt hogy ne legyen pl.: pánk, vagy stimmel-e a munkatársakhoz a megjelenése?
A kérdező hozzászólása: trükkös ez a "magyarvilág".

Az idősebb nőknek (50+? ) általában miért van rövid hajuk?

Már régóta érdekelt ez a kérdés, úgy gondoltam most már végre megkérdezem, nagyon ritkán látok hosszú hajú id?sebb korosztályú n?t. Mi lehet ennek az oka?:o Én arra tippelek, hogy egy bizonyos korban már nincs kedve "szenvednie" sokat a hajával és inkább rövidre vágja.

Legjobb válasz: Több oka is lehet. Az idõ múlásával romlik a haj minõsége is, szálkásabb, szárazabb, törékeny, festeni kell az esetleges õsz szálak miatt. Macerás is, ráadásul a hosszú haj ha össze van fogva, gyorsabban zsírosodik. Elég vicces lenne egy lófarokba fogott hajú 50-es, bár lehet ízlésesen csinálni.

Több oka is lehet. Az idõ múlásával romlik a haj minõsége is, szálkásabb, szárazabb, törékeny, festeni kell az esetleges õsz szálak miatt. Macerás is, ráadásul a hosszú haj ha össze van fogva, gyorsabban zsírosodik. Elég vicces lenne egy lófarokba fogott hajú 50-es, bár lehet ízlésesen csinálni.
Mert a hosszú õsz haj könnyedén tûnik loboncnak, már annyira nem friss, sima mint fiatalon.
Na, ezt én sem értem... Mintha 45 körül megkongatnának egy harangot a nõknél hogy le kell vágatni a hajukat, de nem tudom miért. Egyáltalán nem szebb, nem elegánsabb mint egy ápolt, rendezett hosszú frizura. Nálam a nõiességhez tartozik a hosszú haj és attól még hogy öregszem nem szeretnék veszíteni a nõiességembõl.
Nekem ez nem tûnt fel, mármint sok 50-60 év körüli van a környéken, de mindnek szép hosszú haja van. Anyukámnak is derékig érõ szõke, pedig 53 éves. A rövid hajúak azok a nyugdíjas öregnénik, mert olyankor már alig van hajuk, nem túl szép a hosszú õsz és ritka haj.
vagy lehet azért mert régen a rövid haj volt divat, és még mindig tetszik nekik vagy nem tom. a
Szerintem a legtöbb nõt 50 körül már nem a haja, meg a szépség érdekli legfõképp, mint minket fiatalabbakat, ezért választanak egy könnyen kezelõ fazont, ami nem igényel olyan sok törõdést, mint a hosszú haj. Félhosszú, rövidebb frizurával is lehet valaki nõies.
Az én anyámnak is hosszú, göndör, festett vörös haja van, és úgy általában is nagyon fiatalos nõ még mindig, pedig jövõ hónapban ünnepli a 60-at. :)
Mert a hosszú hajat nehéz kezelni, ízületi fájdalmak miatt nehezebben mossák meg.
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat, azt hiszem megkaptam amire kíváncsi voltam. Egyébként nem azt mondtam, hogy mindnek rövid haja van, hanem hogy általában az van. Nyilván vannak kivételek.

Szépségszalonokban általában miért vannak ennyire buta lányok?

Sokat járok szépségszalonokban különösen egyben itt nem messze t?lünk és amíg várok mondjuk arra, hogy bemehessek a szoliba hallom és látom, mit levágnak ott...Hetente más póthaj meg más szín? haj, amit egymásnak csinálnak és közben csak arról tudnak beszélni, hogy ,,úúúúristeeen, nézd már, hogy öregít ez a hajszín! -jaaj cica dehogyis, neked minden szupin áll hihi hhaaha.."...ezekkel mi van? Ketten mentünk szolizni barátommal múltkor és a csaj aztmondja: -Számoljátok már ki mennyi kétszer nyolc perc, mert süket az agyam. és vihogott. Faluról bejön a sok buta liba ( nem mintha minden kozmetikus meg falusi buta lenne) de az ilyeneket miért alkalmazzák?

Legjobb válasz: egyetértek a kérdezõvel,én egy szer voltam próbanapon egy szoliban,mert ott szerettem volna dolgozni,de nem tulzok,2 óra mulva sirva j9ttem ki onnan,mert nem birtam idegileg az a sok hulye rbancot:(( le se sz&rtak,az lett volna a feladatuk hogy betanitsanak,ehelyett végig egymással vihorásztak ha kérdeztem valamit,nem is válaszoltak úúúristen,nem hittem el hogy ilyen is van. akkor megfogadtam hogy soha többé nem akarok szoliban dolgozni,és inkább tanulok valamit de értelmes munkám legyen.

egyetértek a kérdezõvel, én egy szer voltam próbanapon egy szoliban, mert ott szerettem volna dolgozni, de nem tulzok, 2 óra mulva sirva j9ttem ki onnan, mert nem birtam idegileg az a sok hulye rbancot:(( le se sz&rtak, az lett volna a feladatuk hogy betanitsanak, ehelyett végig egymással vihorásztak ha kérdeztem valamit, nem is válaszoltak úúúristen, nem hittem el hogy ilyen is van. akkor megfogadtam hogy soha többé nem akarok szoliban dolgozni, és inkább tanulok valamit de értelmes munkám legyen.
Szarjál sünt!Te nagyvárosi patkány!
A kérdező hozzászólása: na te sem a zárójelbe tartozol ratyi:D..
mert attol h buták attol még szépek és ott az a fontos és ezzel is hivogatják a vendégeket h ott milyen szép láányok vannakxd vagy rondák voltak?:D
"Számoljátok már ki mennyi kétszer nyolc perc, mert süket az agyam" Hát ez nagyon nagy :DDDDD Kérdezõ, nem tudom de én is észre vettem. Én azért nem járok ilyen helyekre, mert agyf.szt kapok a sok buta csajtól. Nem bírom idegrendszerrel.
A kérdező hozzászólása: haha:D:D:D: nem tudom kinek mi a szép, ezek félkiló smink és 2méter mûhaj nélkül sehol nem lennének, most ezt nem féltékenységbõl mondom:D
Szerintem meg foglalkozz a saját dolgoddal, mindenki olyan amilyen.
A kérdező hozzászólása: haha akkor te miert foglalkozol az enyemmel

Fiúk! Ha ti bunkók vagytok egy lánnyal akivel TI szakítottatok, az általában miért van?

Na szóval az a helyzet, hogy 3 év után szakított velem a barátom (nem most, már régebben és elvileg nem a szerelem hiány volt az ok). Én szerettem ?t, de elfogadtam a dolgot holott majd bele haltam. Próbáltam ember módjára viselkedni. Ha találkoztunk köszöntem, ha írt válaszoltam és- életem életem. Õ viszont egy id? elkezdett velem egyre bunkóbb lenni. Mostmár ott tartunk ha rájön, szinte zaklat. Ok nélkül kapcsolatba lét velem, és aztán min?síthetetlen módon beszél, szíd, elhord mindennek. Többször megkérte a barátait is, hogy az ? nevében... Persze él?ben hozzám se szól... Amikor nem reagálok, vagy nyugodtam reagálok, akkor még dühösebb lesz. Már beszéltem olyan emberrel is aki tud hatni rá, de az sem tartott sokáig... Fiúk, ti ha ilyet csinálnátok akkor annak mi lenne az oka? Miért csinálja ezt? Mert már nagyon unom, de az ? kedvéért nincs kedvem megváltoztatni az életem (msn stb) és ráadásul egy egyetemre járunk... Nem értem ?t...

Legjobb válasz: Bocsi hogy konkrét válasz nem adok(nõ vagyok,de engem is érdekelnek majd a válaszok) Viszont,ha egyre durvul a helyzet,simán fel lehet jelenteni zaklatásért. Annyit még hozzátennék,valószínûleg ilyen van nõben is....

Hogy tudtad elengedni? Én most mentem szét a barátommal, az elején õ volt a tökély, aztán a végére minden rosszat elkövetett ellenem, mikor tudja, hogy szökségem van tmogatásra mert földön vagyok õ csak még jobban megtaposott. Hogy tudtál nélküle létezni?köszi,
Biztos nagyon unatkozik.... Az meg, hogy mikor téged szekál és te nyugodt maratsz, olyankor azért lesz dühös mert látja, hogy leszarod és tudja, hogy nem ér el vele semmit. Azt is kell csinálni szard le magasról nézz át rajta mintha nem is élne csak lekopik ...
1 vok.hát, nem tudom.végül is ha valakit zaklatunk, és bunkók akarunk lenni, mindegy hogy ffiak vagy nõk vagyunk. Elképzelhetõ hogy valami miatt mégis kellenél neki, és mivel látja hogy nem foglalkozol vele, ez fusztrálja õt, és máshogy nemtud urrá lenni a dühén.Vagy nem tudom....
mondok valamit ennek szerintem oka nagyon nincsen és ha a megváltoztatni az életed alatt azt érted hogy minden kapcsolatot meg akarsz szakítani vele akkor sürgõsen ezt kell tenned hív, ír......stb.....NE VÁLASZOLJ!!!!!!
Bocsi hogy konkrét válasz nem adok(nõ vagyok, de engem is érdekelnek majd a válaszok) Viszont, ha egyre durvul a helyzet, simán fel lehet jelenteni zaklatásért. Annyit még hozzátennék, valószínûleg ilyen van nõben is....
nos az elsõ válaszadóval egyet értek nõbõl is van ilyen....engem is eldobott a barátnõm kb 2 év után mert azt mondta kihûltünk aztán öszejött egy másik pasival...de azóta is folyamatosan kiabál velem ordítozna elhord mindennek...ami kellemetlen...de én csak fapofával válaszolok és mondom a tényeket...ezen még idegesebb lesz és én jót mulatok rajta magamon...hisz az õ hibája:D
"Viszont, ha egyre durvul a helyzet, simán fel lehet jelenteni zaklatásért. " -> Istenem, én beszarok, ti ezen a világon éltek? Szerintetek, a rendõrség komolyon venné?
Mert nem tudja elfogadni, hogy te túlléptél rajta. Velem is pont ez a helyzet. Jártam egy sráccal, aki folyton más lányokról áradozott stb, aztán én egyszer ránéztem egy másik srácra és rögtön szakított velem. Aztán pár hónap múlva visszakönyörögte magát, hogy bunkó volt, stb..Jó. Elkezdtünk újra járni, majd már annyira elviselhetetlen volt, hogy én dobtam. És már fél év telt el, de még mindig msn-en elmond mindennek, meg a haverjainak folyton kitárgyal.Utcán pedig nem is köszön, ha meglát. Annyira szánalmas és mikor nem reagálok, vagy nyugodt vagyok, akkor pedig teljesen bekattan. Én letöröltem az ismerõseim közül, msn-en nem válaszolok neki.Tedd ezt te is, ne bonyolódj vele vitába, nézd levegõnek és akkor majd egy idõ után leszáll rólad. Fáj neki, hogy már nem foglalkozol vele. 17L
A kérdező hozzászólása: Élõben nem mer odajönni :) Meg azért így egy év távlatából nem tudom hova van felhúzódva, de letiltottam, szóval remélem lassan megnyugszik.
Azért bunkó, mert fel van húzódva és így akar bosszút, vagy én nemtom.Csak várj és abba hadja majd.Ha az egyetemen is oda megy hozzád zaklatni, akkor szólj valakinek, h küldje el, mert te már nem álsz vele szóba.Msn-en tiltsd le, sms-ekre ne válaszolj, ha hív nyomd ki, vagy némítsd el.Ennyi az egész, majd abba fogja hagyni.
A kérdező hozzászólása: *bocsi: éltem az életem
A kérdező hozzászólása: Na de mi van az iskolával? :S Miatta azért nem fogok máshova menni, mert az egyetem nem gyerekjáték. :(
A kérdező hozzászólása: Semmi baj :) Gondolom, hogy van ilyen nõben is, de az biztos más okból csinálja mint egy férfi, nem? oO
A kérdező hozzászólása: Hát istenem, nem én akartam szakítani... Nem is figyelek rá, sok szerencsét neked is! :)

Az emberek általában, de legfőképp a nők miért vannak úgy betojva minden ízeltlábútól?

Mi olyan félelmetes mondjuk egy nagyobb szöcskében? Vagy, könyörgöm, egy pici pókban? Azt se tudja, hova meneküljön a szerencsétlen, a n?k meg 30 méterre elfutnak el?le meg sikítoznak. Miért? Ezerszer nagyobbak és er?sebbek vagyunk náluk, ha éppen harcra kerülne sor, de magát a félelmet sem értem. Mo.-n nem nagyon él olyan ízeltlábú, ami komoly veszélyt jelenthetne az emberre, és ami igen, az se támadja meg "csak úgy", ahogy a hollywood-i filmeken feln?tt ostoba városi ember képzeli. Védekezésb?l meg minden állat támad, de azért valljuk be, nem nagyon akad össze egy átlagember lódarazsakkal meg búvárpókokkal. Honnan ez a nevetséges, eltúlzott félelem?

Legjobb válasz: Huhhh, az ilyen kérdésre mindig ugrom. Felnõtt, értelmes nõ vagyok. A kívülálló számára egy átlagos ember, van munkám, van párkapcsolatom, csinosan öltözöm, beszélek angolul. DE: rettegek a pókoktól, ha meglátok egyet, lemerevedem, remegni kezd a lábam, a kezem, hideg önt el, és már ahogy ezt írom, most is érzem a tüneteket megjelenni. A többi rovarral sem vagyok jó barátságban, úgy általában azt mondhatom, hogy aminek négynél több lába van, az kerüljön el. De visszatérve a válaszom elejére, hogy miért ugrom az ilyen kérdésekre? Mert gonosz, aljas módon a logikával közelítenek. "Mi olyan félelmetes benne?" "Õ jobban fél, mint te!" (ez egyébként a kedvencem, nem, basszus, én félek jobban tõle, õ láthatóan vígan vágtázik át az asztalomon.) "Hiszen csak egy pók." "Erõsebb vagy nála." "Nem veszélyes rád." "Nem bánt." "Nevetséges, eltúlzott." Ezek nem igazságos mondatok, az ESZEMMEL én is tudom, hogy erõsebb vagyok nála, de a testem másként reagál. Számtalanszor próbáltam már leküzdeni, sõt, az egész életem errõl szól, hogy megpróbálom leküzdeni, mivel nem sikíthatok állandóan, lépten-nyomon, például munkahelyen. De igenis, rettegek tõle, bepánikolok, és nem vagyok úrrá a testemen, ha meglátok egyet. Te, aki feltetted a kérdést, szerencsés vagy. Ilyen szempontból. Nem félsz tõlük, oké, felfogtuk. De még a gondolat halvány írmagját is elfelejtheted, hogy azzal, hogy logikus észérveket sorakoztatsz fel, az, aki eddig félt az ízeltlábúaktól, ezentúl nem fog félni. Logikus észérvekkel ugyanis tele a padlás. Itt elvesznek. + 1 infó: Egyszer egy kétéves kislánnyal (nem a sajátom) voltam egy játszóházban, ahol a gyerekek felfedeztek egy hatalmas pókot. Tényleg hatalmas volt, nem a fóbia mondatja velem. Szerintem a legnagyobb, amit életemben láttam. És ott, a kislánnyal nem veszítettem el a fejem, sõt, amikor egy apuka (mert egyetlenegy vállalkozott rá) egy befõttesüvegbe zárta a pókot, és a velem lévõ kislány meg akarta nézni, odamentünk, és megnéztük (kicsit túlzok, én nem igazán néztem oda), tehát valószínû, ha egyszer gyerekem lesz, adott helyzetben képes leszek kontrollálni a helyzetet.

Huhhh, az ilyen kérdésre mindig ugrom. Felnõtt, értelmes nõ vagyok. A kívülálló számára egy átlagos ember, van munkám, van párkapcsolatom, csinosan öltözöm, beszélek angolul. DE: rettegek a pókoktól, ha meglátok egyet, lemerevedem, remegni kezd a lábam, a kezem, hideg önt el, és már ahogy ezt írom, most is érzem a tüneteket megjelenni. A többi rovarral sem vagyok jó barátságban, úgy általában azt mondhatom, hogy aminek négynél több lába van, az kerüljön el. De visszatérve a válaszom elejére, hogy miért ugrom az ilyen kérdésekre? Mert gonosz, aljas módon a logikával közelítenek. "Mi olyan félelmetes benne?" "Õ jobban fél, mint te!" (ez egyébként a kedvencem, nem, basszus, én félek jobban tõle, õ láthatóan vígan vágtázik át az asztalomon.) "Hiszen csak egy pók." "Erõsebb vagy nála." "Nem veszélyes rád." "Nem bánt." "Nevetséges, eltúlzott." Ezek nem igazságos mondatok, az ESZEMMEL én is tudom, hogy erõsebb vagyok nála, de a testem másként reagál. Számtalanszor próbáltam már leküzdeni, sõt, az egész életem errõl szól, hogy megpróbálom leküzdeni, mivel nem sikíthatok állandóan, lépten-nyomon, például munkahelyen. De igenis, rettegek tõle, bepánikolok, és nem vagyok úrrá a testemen, ha meglátok egyet. Te, aki feltetted a kérdést, szerencsés vagy. Ilyen szempontból. Nem félsz tõlük, oké, felfogtuk. De még a gondolat halvány írmagját is elfelejtheted, hogy azzal, hogy logikus észérveket sorakoztatsz fel, az, aki eddig félt az ízeltlábúaktól, ezentúl nem fog félni. Logikus észérvekkel ugyanis tele a padlás. Itt elvesznek. + 1 infó: Egyszer egy kétéves kislánnyal (nem a sajátom) voltam egy játszóházban, ahol a gyerekek felfedeztek egy hatalmas pókot. Tényleg hatalmas volt, nem a fóbia mondatja velem. Szerintem a legnagyobb, amit életemben láttam. És ott, a kislánnyal nem veszítettem el a fejem, sõt, amikor egy apuka (mert egyetlenegy vállalkozott rá) egy befõttesüvegbe zárta a pókot, és a velem lévõ kislány meg akarta nézni, odamentünk, és megnéztük (kicsit túlzok, én nem igazán néztem oda), tehát valószínû, ha egyszer gyerekem lesz, adott helyzetben képes leszek kontrollálni a helyzetet.
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B3bia - ezért. a fóbia egy betegség.
Valaki ettõl fél valaki attól. Én pl. a kisebb pókoktól nem félek de a kaszáspók na az ha meglátom menekülök, pedig tudom hogy ártalmatlan és van madárpókom is, de az szép.Én a többi ízeltlábútõl nem félek kivéve még a csótányt.
Elsõ válaszoló vagyok. Nem tudom hogy nálam ez miért alakulhatott ki, a pókotól való félelem(mikor óvodás voltam még kutattam is õket, nézegettem õket).A csótányoktól való félelem azért alakulhatott ki, mert más is fél a családból és mindig mondta ha lakótelepi lakásba mentem akkor vigyázzak velük nehogy belemásszon a táskámba stb . Valaki írta a kontrollálást is.Ez nálam is igaz, volt olyan eset, ahol kontrollálni kellet magam, mert ha elkezdek sikongatni hülyének néztek volna.
Én férfi vagyok, de mégis vannak olyan ízeltlábúak, amiktõl kiver a víz. A csótánytól irtózom, de a pókokkal vagy a méhekkel semmi problémám nincs. Iskolában cserebogár szezonban mindenki velük szórakozott, de én most sem merem megfogni. Nagy, hangosan repül, érzed, ahogy beleakad a bõröd egyenetlenségeibe a kampós lába, stb. Nem tudnám megmondani, hogy miért félek az egyiktõl és miért nem a másiktól. A póktól talán azért nem, mert neki nem olyan kampós a lába (nyilván az, de nem látszik annyira), ill. lenyûgöz, ahogy becsomagolja áldozatát. A méhtõl talán a sárga szín miatt nem.
A kérdező hozzászólása: "Én csak attól félek, ami hirtelen bukkan fel. Ha dolgozol nyugodtan, majd oldalra pillantasz a jegyzeteidre, erre odateleportált egy tízcentis imádkozó sáska, akkor szerintem te is sikítanál." Fogadjunk?:D Az imádkozó sáska pont az egyik kedvencem.
a pókokat utálom mert összevissza másznak, és önkéntelenül is az ugrik be, hogy mi lenne ha rámmászna, vagy fülembe, ilyesmi .. brrr, de egyébként azért annyira nem utálom õket, ha megtehetem, nem ütöm le õket, hanem kirakom, vagy ha félreesõ helyen van a hálója, nem szedem le. szúnyogokat nagyon utálom, mert szúrnak, vérszívó paraziták. A darazsakat utálom, mert aggresszívek, szúrnak, ha eszek egy gyümölcsöt nyáron, rögtön ott van legalább 5 db, és a mocskok még csak bele se halnak a szúrásba, mint a méhek. Na a méheket pl. nem utálom. Szorgalmas, aranyos, dolgos állatok, gyûjtik a mézet, feláldozzák magukat a méhcsaládért, ha kell. Mi van még..szöcskét nem utálom, tücskök túl hangosak, de nincs fóbiám miattuk. Fülbemászó meg hasonlók undorítóak. Hangyákat nem szeretem.
Én csak attól félek, ami hirtelen bukkan fel. Ha dolgozol nyugodtan, majd oldalra pillantasz a jegyzeteidre, erre odateleportált egy tízcentis imádkozó sáska, akkor szerintem te is sikítanál. Ha a szomszéd lenne ott, akkor is. Minden más esteben én a csípéstõl félek, nem az állattól. Pók, darázs, méh - nem bírom a fájdalmat, nem is szeretném. Tartom a távolságot. (Azok persze nem. Ilyenkor azn ember rettegve hátrál.)
Mert a nõk arra vannak tervezve hogy megvédjék az utódaikat minden veszélytõl. Amíg nem volt gyerekem, simán eltûrtem mindenféle pókot a lakásban, a legyeket is inkább kihajtottam mint lecsaptam volna õket, még a méhecskékkel is elvoltam (na, jó, azért közel nem mentem hozzájuk). Most viszont, hogy pici babám van, minden ilyesmit gondolkodás nélkül, azonnal likvidálok. Úgyhogy bocsi, de ez ösztönös. Kinél erõsebb, kinél gyengébb. Itt persze nem a kóros fóbiáról beszélek, hanem az egészséges ízeltlábúnemszeretésrõl.
ez valahogy kialakul. ha pl. az anya fél a pókoktól, akkor a gyereke is félni fog tõle. mert ezt mutatja (hiába 'kontrollálja', ahogy az egyik válaszoló megírta). kiskoromban nem féltem az ízeltlábúaktól (azért nem írom másképp, nehogy belém köss mert mondjuk bogarat, vagy rovart írok:D -.-), egészen addig, amíg bele nem térdeltem egy b*zi darázsba. azóta irtózom a darazsaktól is, elönt a víz és az infarktus közelében járok, ha meglátok egyet. a pókoktól úgyszintén félek, mert a nagynénémtõl "eltanultam" ezt a szokást. a katicáktól, szöcskéktõl, hangyáktól nem. a méhecskék közelébe sem szeretnék menni, pedig azokat szépnek látom, nem mint azokat az undorító darazsakat. meg már a legyektõl is undorodom, amióta szétnyomtam egyeet az ablakon és kijött a ... ennyi.
Nem tudom, van-e értelme ennél a kérdésnél vitatkozni (vagy válaszoljak inkább privátban), de így döntöttem. Próbálok pontról pontra haladni. "A logikában semmi gonosz meg aljas nincs önmagában". Így van, a logikában semmi gonosz nincs. Azokban a kérdésekben/kijelentésekben van, melyek a logikával közelítenek ("dehát csak egy pók"). Ez egy gonosz kijelentés. Én is tudom, hogy CSAK egy pók. Itt az észérv nem érv. Sajnos nem tudom, mi a te fóbiád, nem tudok észérvekkel reagálni rá, de megpróbálnám. A kolléganõm retteg a cápáktól. A cápáktól Magyarországon úgy, hogy még csak külföldön sem volt soha életében. Senki nem érti meg a cégnél, csak én. Mindenki azt mondja neki, hogy "dehát soha életedben nem találkozol cápával", meg "még sosem láttál cápát élõben". Ez lufi, ez nulla, ezt õ is tudja. Ezek az észérvek. "De azt ne mondd már nekem, hogy minden nõnek születésétõl fogva pókfóbiája van! Ez valamiért kialakul." Ez teljesen igaz, és olvastam is már sokat utána, mert engem is érdekel, de vadabbnál vadabb elméletekbe botlottam. Azt viszont tudom, hogy nálam nagyon korán kialakult, mert így van, mióta az eszemet tudom. Amit meg most mondok, úgysem fogod elhinni... Egy tanyán nõttem fel. Apám ki is volt bukva tõlem rendesen, ha õszinte akarok lenni. Gyerekkoromban próbálta közelíteni álláspontjainkat, például legyet fogtunk a cselõpóknak, ami kitámadt a földbe vájt lyukból, és elkapta a legyet, de nem lett tõle jobb. Apu ma már csak legyint, és sóhajtva kitessékeli a pókot a lakásból. Viszont kígyót (siklót), gyíkot, egeret akár élve is megfogom, békát nem szívesen, de ha muszáj lenne, megtenném. Nálam egyáltalán nem igaz, hogy szülõi mintára félek én is. Soha nem láttam otthon eszeveszett csapkodást, vagy székre ugrást, béka, pók vagy egér elõl. Amit a liftben mondtál, kedves dolog volt, de nem észérv. Az észérv azt lett volna, hogy "Miért sírsz? Nem sérültél meg, nem fáj semmid, csak megállt a lift.", vagy "Magyarországon még senki nem halt meg liftben". Nem szerettem volna bebizonyítani, hogy egy hideg gondolkodású fafej vagy. Semmit nem szerettem volna bebizonyítani, nem hinném, hogy fafej vagy, szerintem egyszerûen nem értesz minket, és nem érted, hogy mi miért nem értjük. :) Egyébként, ha ez számít, én soha nem attól félek, hogy belémfészkel, kikelnek a petéi bennem, és a hasamból fognak kiszakadni, vagy hogy megeszik a szememet, vagy emeletesháznagyságúra nõnek, és lerombolják a várost. Én egyszerûen magától az állattól félek, az érintésétõl, és semmi hollywood-i továbbgondolása nincs a dolognak. És megint itt vagyunk: van minimális ismeretem, tudom, hogy az embert a kisebb állatok nem nézik zsákmányállatnak, meg semmilyen állat nem bántja ok nélkül. A linkelt képen egy zengõlégy van. Ártalmatlan (mint gyakorlatilag minden, amirõl fentebb beszéltünk).
Én nem félek tõlük, de a lakásban nem szeretem õket. Vidéken, családi házban élek, és ha jó idõben, tavasszal, nyáron tárva-nyitva vannak az ablakok, néhány termetes példány megjelenik a lakásban hamarosan. Az egyik korábbi válaszoló által említett befõttes-üveges módszerrel elfogom õket, és utána az udvaron elengedem. Bár lehet, van olyan példányt, amelyiket így már tízszer költöztettem ki, de visszajött :-). Egyszer viszont elõfordult, mikor nagyon megijedtem. Fel kellett kelnem éjjel, és a takarómon ott figyelt egy szép darab keresztes, akkor ijedtem rúgtam is le magamról a plédet.

Miért van az, hogy ugyan a sávszélességem lehetővé tesz 140 kb/sec-et, a torrenten a feltöltésem mégis csak 20-szal döcög általában?

Legjobb válasz: Lehet, hogy már nem tölti lefele senki, csak páran, vagy nagyon sok embernek van már meg, és így eloszlik a felöltési sebesség. Gondolom tudod: A kbit (általában az internet sebességénél adnak meg) nem egyezik meg a Kbyte-al (ami általában a torrentnél van).

Lehet, hogy már nem tölti lefele senki, csak páran, vagy nagyon sok embernek van már meg, és így eloszlik a felöltési sebesség. Gondolom tudod: A kbit (általában az internet sebességénél adnak meg) nem egyezik meg a Kbyte-al (ami általában a torrentnél van).
Valószínû, hogy a másik fél kis sávszélességû netet használ.
nekem is ugyanez a problémám!!!!!
Amikor keresed a torrentet pl a thepiratebay.org on akkor nézd a jobb sarkábnan irja hogy se le ami jelentése seed leecher a seed ami küldi neked a leecher meg aki tölti azt amit te letöltöttél ugy nézd hogy minimum 20seeder legyen és 5-10ig leecher de ez is rossz ami már jó az a 300seed 10-30leecher Na vágod a vakerom?

Miért van itt annyi felelőtlen tinédzser által feltett kérdés? Tényleg ennyire meggondolatlanok lennének manapság a fiatalok?

20 éves lány vagyok és el se tudnék képzelni olyan ostobaságokat, mint amiket itt olvasok! Annyira ritka a normális kérdés... Szinte mindegyik azt kérdezi, hogy nem védekezett és most mit tegyen, hogy ne legyen terhes, a másiknak az a problémája, hogy 1 nap ismeretség utána nem tudta megdönteni a csajt... Már kezdem azt hinni, hogy én nem vagyok "normális", hogy nekem nincsenek ilyen problémáim! :D De viccet félretéve, nem értem, hogy miért akarnak saját maguknak rosszat azzal, hogy folyton deviáns módon viselkednek, tesznek minden társadalmi és erkölcsi normára! :S

Legjobb válasz: Mért van itt ennyi olyan kérdés, hogy "Miért van itt ennyi felelõtlen tinédzser által feltett kérdés?"? Én már ezeket is unom. Persze, mi okosak vagyunk, õk meg nem. Válaszolni kell nekik és kész. Vagy ha nincs kedve az embernek válaszolni, nézi a többit. Nem kell folyton ezen lovagolni, hogy a tinik milyen hülyék és mi, felnõttek, milyen okosak vagyunk...

Mért van itt ennyi olyan kérdés, hogy "Miért van itt ennyi felelõtlen tinédzser által feltett kérdés?"? Én már ezeket is unom. Persze, mi okosak vagyunk, õk meg nem. Válaszolni kell nekik és kész. Vagy ha nincs kedve az embernek válaszolni, nézi a többit. Nem kell folyton ezen lovagolni, hogy a tinik milyen hülyék és mi, felnõttek, milyen okosak vagyunk...
Kis mértékben igazad van de a fontosabb dolgokat inkább kérdezzék meg nehogy valami hülyeséget csináljanak felelõséggel tartozunk a mai fiatalságért .
hát inkább itt égesse le magát névtelenül mint a védõnõ vagy egyébb személyek elõtt...
Nemtudom, de szerintem felesleges az itt feltett kérdések alapján megítélni a korosztályt. Én 14 éves vagyok, és az ismerõsi körömben ezeken a kérdéseken nevetnének, de inkább sajnálkoznának... Szóval. Nemhiszem, hogy ez régebben másképp lett volna, csak akkor nem volt kitõl/hol megkérdezniük ezeket a ciki kérdéseket. Itt meg ugye névtelenül lehet, semmi kockázat nincs.
Nézd, ez szerintem egyénfüggõ. 16éves lány vagyok és szûz. A kérdések 90%át én is baromságnak tartom, szerintem is felkészületlenek és felelõtlenek a kortársaim, csak arra kérlek, hogy ne általánosíts, mert hidd el, vanak köztünk érettek is. :)
ez hülyeség.... te is fiatal vagy még nehogy azt mondt már, hogy mikor te voltál 16 éves nem voltak ilyenek a környezetedbe. Nehogy azt higyétek, hogy ez a mostani probléma a fiataloknál. 10 ével ezzelõtti generációnál is ugyanez volt csak akkor még inkább tabu téma volt nem nyomta folyamatosan ezt a tv. Nem kötötte rá senki a másik orrára és nem voltak ilyen internetes fórumok ahol bárki név nélkül tanácsot kérhet a problémájára. Nekem elég modern nagymamám van vele sokkal több mindent megtudok beszélni mint anyummal és õ is mesélt érdekes történeteket.... mikor a barátnõjét úgy agyon b@szták, hogy nem bírt a saját lábán haza menni stb.
Engem is idegesítenek a kérdések, fõleg mivel ez a topic elvileg 18 éven felülieknek szól. Az is dühítõ, hogy ahhoz elég nagyok, hogy a rohadt msn-en lógjanak, kisajtolják a szülõkbõl a 20ezres cipõket, a cigi, meg a pia árát, és alap dolgokat nem tudnak, mert azt már ciki megvitatni a kortársakkal. Felnõttnek érzik magukat, de mégis éretlenebbek
A kérdező hozzászólása: De most komolyan, jártak ezek iskolába? Mert biológia órán és egyéb "felhomályosítások" alkalmával minden szükséges információt megkapnak! A többi meg majd jön magától! :)

Miért van, hogy a legfejlettebb gondolkodású, legnagyobb szépérzékkel megáldott emberek és a zsenik általában életképtelenek?

És most nem (csak) arra gondolok, hogy minden zseninek van valami visszafejlettsége. Ha megnézzük a nagy költőket, filozófusokat, nagy gondolkodókat, szinte mind vagy fizikailag volt gyenge, betegségekkel szemben nem ellenálló, rendelkezett születési hibával, vagy pedig idegi, lélektani problémáik voltak (hajlam az elmebajra, alkoholizmus, drogok használata). Szinte minden költő idejekorán halt meg, valami tragikus betegségben. Sok művész, filozófus lett öngyilkos. Azt hiszem, értem a jelenség lényegét. A költők általában gyerekkoruktól kezdve visszahúzódó személyiségek, magányos gondolkodók, pont ezért fejlődött ki bennük a művészi hajlam. A filozófusokat gyakran túl messzire viszi a logika, hibás következtetésekre jutnak és olyan igazságokat állapítanak meg, amik miatt megkérdőjelezik az élet értelmét (Nietzsche), aki pedig elég tisztán lát ahhoz, hogy átlássa az emberi viselkedés jellemzőit, az emberiség groteszk vonásait, az meg azért menekül, mert annyira kiábrándul a világból és az utópiákból, amiket kisgyerekként mind megtanulunk. A művészek szerintem azért ilyenek, mert túlságosan erős bennük az "élj a mának!"-érzés, egyrészről ezért tudnak megragadni pillanatokat, amiknek az ábrázolásáért becsüljük őket, másrészt ez a forrása az önpusztító hajlamaiknak is (mint a mai rockzenészek, akik a "rock&roll életformát" követik és mindent ki akarnak próbálni). Csak azt nem értem, hogy a nagy gondolkodók valahogy miért nem emelkednek a társadalom fölé. A szellemi fejlődéssel miért nem jár fizikai is? A természet miért nem ad plusz eszközt azoknak, akik elszakadnak az állati léttől és megvilágosodnak?

Legjobb válasz: Mozart az életkörülményei miatt betegeskedett. Ennek semmi köze az életképtelenséghez, így alakult a sorsa, ha jól emlékszem felnõttként akadályozták az érvényesülésben. József Attila - szintén a körülmények áldozata: ha nem apa nélkül nõ fel, az anyja valószínûleg nem úgy bánt volna vele, ahogy, és normális életet tud élni. (A nõ nem volt normális, idõnként félholtra verte, utána pedig elárasztotta a fojtogató szeretetével, - ilyen gyerekkori élmények után persze hogy nem lett egészséges személyiség) Persze itt a dili jobban kötõdik a költõi teljesítményhez. Arany János és a tüdõgyulladás... Abban a korban szerintem ez általános betegség volt, és nem tudták kezelni, így egy csomó ember belehalt, nem csak õ. Ez sem különösebben kiemelkedõ. Ady Endre: szifilisz, szerzett betegség. Egyébként a promiszkuitásának köszönhette, ami inkább a túlfûtött életvágy eredménye. Babits Mihály, Kosztolányi és Karinthy, mind a 20. sz költõi és ugyanúgy rákban haltak meg. Ahogy sokan mások. Ebben sincs semmi egyéni. Az emberek ritkán halnak meg csak azért, mert öregek. És egyikükre sem foghatod rá, hogy elvonultan éltek volna, mert összejártak és igen aktív szellemi életet éltek, volt egy nagyobb alkotói kör, amiben mozogtak. Az általad felsorolt emberek kb. fele sima hétköznapi betegségben halt meg, a másik fele egy kicsit neurotikusabb volt, de ez nem igazán bizonyít semmit. Nem korok szerinti lebontásban nézted az arányokat, és azt sem vizsgáltad, hogy az adott kor halálozási statisztikái milyenek. Széchényit iderángatni már végképp nevetséges. Felelõsséget érzett és bûntudatot, ebbe simán belel lehet õrülni. Szóval igen, még mindig nincs elég ismeretanyagod. Persze, ezek az emberek a szemünk elõtt vannak, így könnyeben vonunk le hibás következtetéseket, ha nem látjuk mögötte a kort, amiben éltek. A nem-alkotó, vagy elfelejtett gondolkodók körében is lehetett hajlam a depresszióra, terjedtek betegségek. A természetes halál kifejezetten ritka. Nem elmélettel dobálózom, csupán következtetni próbálok, és nem a hátad mögött, vagy holtodban, hanem éppen elõtted és neked címezve. Igenis te kezdted a személyeskedést, mikor említetted a zongorista pályafutásod. A kérdéshez nem kapcsolódik. Viszont szeretek következtetni és fûzni a dolgokat, ezért megpróbáltam összerakni a kettõt. Ha tévedtem, van ilyen. Sokan kutatják egyébként azt, hogy a zsenialitás összefügg-e az õrülettel, vagy különcséggel, pszichés betegség, de nem született semmi egzakt eredmény. Annyi bizonyos, hogy a beteg embereknek jót tesz az alkotás, viszont nem minden alkotó beteg. Egyébként van ebben a felvetésben valami naiv báj. A természet nem alkot nagy gondolkodókat, és nem predesztinál erre senkit. Minden csupán a véletlen mûve. Egy kicsit idolizálod ezeket az embereket, nem? Egy értelmes ember ismeri a képességeit, és nem vágyik olyasmire, ami lehetetlen, viszont a tehetségét kihasználja és kitartással küzd a céljaiért. Ha késõn kezdesz el zongorázni de napi 4-6 órát szánsz a gyakorlásra, eljuthatsz arra a szintre, hogy akár koncertezz. Ha csak álmodozol és ,,mi lett volna", ,,mi lenne ha", és hasonló gondolatokkal játszol, annak nem sok értelme van, mert közben sehová sem haladsz, csak egy helyben állsz.

Mozart az életkörülményei miatt betegeskedett. Ennek semmi köze az életképtelenséghez, így alakult a sorsa, ha jól emlékszem felnõttként akadályozták az érvényesülésben. József Attila - szintén a körülmények áldozata: ha nem apa nélkül nõ fel, az anyja valószínûleg nem úgy bánt volna vele, ahogy, és normális életet tud élni. (A nõ nem volt normális, idõnként félholtra verte, utána pedig elárasztotta a fojtogató szeretetével, - ilyen gyerekkori élmények után persze hogy nem lett egészséges személyiség) Persze itt a dili jobban kötõdik a költõi teljesítményhez. Arany János és a tüdõgyulladás... Abban a korban szerintem ez általános betegség volt, és nem tudták kezelni, így egy csomó ember belehalt, nem csak õ. Ez sem különösebben kiemelkedõ. Ady Endre: szifilisz, szerzett betegség. Egyébként a promiszkuitásának köszönhette, ami inkább a túlfûtött életvágy eredménye. Babits Mihály, Kosztolányi és Karinthy, mind a 20. sz költõi és ugyanúgy rákban haltak meg. Ahogy sokan mások. Ebben sincs semmi egyéni. Az emberek ritkán halnak meg csak azért, mert öregek. És egyikükre sem foghatod rá, hogy elvonultan éltek volna, mert összejártak és igen aktív szellemi életet éltek, volt egy nagyobb alkotói kör, amiben mozogtak. Az általad felsorolt emberek kb. fele sima hétköznapi betegségben halt meg, a másik fele egy kicsit neurotikusabb volt, de ez nem igazán bizonyít semmit. Nem korok szerinti lebontásban nézted az arányokat, és azt sem vizsgáltad, hogy az adott kor halálozási statisztikái milyenek. Széchényit iderángatni már végképp nevetséges. Felelõsséget érzett és bûntudatot, ebbe simán belel lehet õrülni. Szóval igen, még mindig nincs elég ismeretanyagod. Persze, ezek az emberek a szemünk elõtt vannak, így könnyeben vonunk le hibás következtetéseket, ha nem látjuk mögötte a kort, amiben éltek. A nem-alkotó, vagy elfelejtett gondolkodók körében is lehetett hajlam a depresszióra, terjedtek betegségek. A természetes halál kifejezetten ritka. Nem elmélettel dobálózom, csupán következtetni próbálok, és nem a hátad mögött, vagy holtodban, hanem éppen elõtted és neked címezve. Igenis te kezdted a személyeskedést, mikor említetted a zongorista pályafutásod. A kérdéshez nem kapcsolódik. Viszont szeretek következtetni és fûzni a dolgokat, ezért megpróbáltam összerakni a kettõt. Ha tévedtem, van ilyen. Sokan kutatják egyébként azt, hogy a zsenialitás összefügg-e az õrülettel, vagy különcséggel, pszichés betegség, de nem született semmi egzakt eredmény. Annyi bizonyos, hogy a beteg embereknek jót tesz az alkotás, viszont nem minden alkotó beteg. Egyébként van ebben a felvetésben valami naiv báj. A természet nem alkot nagy gondolkodókat, és nem predesztinál erre senkit. Minden csupán a véletlen mûve. Egy kicsit idolizálod ezeket az embereket, nem? Egy értelmes ember ismeri a képességeit, és nem vágyik olyasmire, ami lehetetlen, viszont a tehetségét kihasználja és kitartással küzd a céljaiért. Ha késõn kezdesz el zongorázni de napi 4-6 órát szánsz a gyakorlásra, eljuthatsz arra a szintre, hogy akár koncertezz. Ha csak álmodozol és , , mi lett volna", , , mi lenne ha", és hasonló gondolatokkal játszol, annak nem sok értelme van, mert közben sehová sem haladsz, csak egy helyben állsz.
Én nem mondanám h aki nagyon jó vmiben az mindenképpen defektes a 7köznapi életben. Vagy úgy születik h egyik képesség jobb a másik kárára, vagy visszahúzódóbb, töb ideje lesz mással foglalkozni mint a többieknek, és a személyiségére se hatnak emiatt azok a dolgok amik a többiekére. Pl valakinek van tehetsége mondjuk a zenéhez de ez azért nem fejlõdik ki mert nem tudja mire képes, hanem betagozódik a meló-foci-kocsma-forma1 stb. hétköznapi érdeklõdési körökbe.
Mert ez úgy van hogy ha valamibõl jobb vagy akkor valamibõl rosszab is vagy. pl.:Jó vagy magolásban de gondolkodásban nulla vagy. pl.: mi sulinkba jár olyan aki matek zseni de a többi tudása... rossz. Meg nem létfontoságú hogy az ember erõs legyen. Az ész felülkerekedik az izmon de igazából egyszere alkalmazva a legjobb :) És tudod a nagy gondolkodók azért nem emelkednek a társadalom fölé mert mindenki Megveti õket! pl.: Nikola Tesla teljesen átgondolta elvileg hogy mitszabadna az emberiség kezébe adni. Az a baj hogy ostobák az emberek nagy része.
21:01 Egyetértek, pár megjegyzés: "Babits Mihály, Kosztolányi és Karinthy, mind a 20. sz költõi és ugyanúgy rákban haltak meg. Ahogy sokan mások. Ebben sincs semmi egyéni. Az emberek ritkán halnak meg csak azért, mert öregek." 1950 körül kb. az emberek 10-20%-áról került az a statisztikába, hogy a halál oka végelgyengülés. 1930-ban még ez 20-30% körül volt. Ma már szinte nulla. Ugyanis valamilyen diagnózist minden halálesetre rá lehet kalapálni. "És egyikükre sem foghatod rá, hogy elvonultan éltek volna, mert összejártak és igen aktív szellemi életet éltek" Karinthy körülrajongott celeb volt, akit állandóan meghívtak minden lehetséges (és lehetetlen) helyre elõadni, dumálni, vagy hogy írjon errõl is, arról is. Kosztolányi és Babits is közismert értelmiségiek voltak, ráadásul nagyon gazdagok. Egyébként az is vicces, hogy József Attila megírta az "A város peremén" c. verset. Aki tudja, hol van ez a "város pereme", az csak kuncog, amikor J. A. verseiben olvassa a proletár költõ válogatott szenvedéseit.
"József Attila: öngyilkos lett" Ez máig vitatott. "Arany János-tüdõgyulladás" 65 évet élt, ami akkoriban jobb volt az átlagnál. "Ady Endre- szifiliszben halt meg" Nem kellett volna annyit кurvázni, talán nem kap szifiliszt. "Babits Mihály-gégerák" Tehát abban halt meg, amiben kb. minden ötödik ember. "Kosztolányi Dezsõ-rák" Tehát õ is abban halt meg, amiben minden ötödik ember. "Karinthy Frigyes-agydaganat" Nem agydaganatban halt meg, abból kigyógyították. Agyvérzésben halt meg, mint abban a korban kb. minden 3. ember. "Tóth Árpád-tüdõbetegség" A tbc népbetegség volt a XX. század elején. Csáth és Juhász tényleg öngyilkosok lettek. "Széchenyi István" Költõ vagy filozófus? :) )) Egyébként biztosan "életképtelen" az az ember, aki annyi közéleti szerepet betölt, mint õ. "Máté Péter-szívroham 34 évesen" Fehér Miklós focistának is megállt a szíve. Amennyire Fehér Miklós mûvész volt, annyira Máté Péter is volt az... "Amadeo Modigliani-agyhártyagyulladás" TBC-s eset. Tízmilliók szenvedtek tbc-ben Európában akkoriban. "Ludwig van Beethoven" 57 évet élt, a korszakban átlagos hosszúságú életet. "Nikola Tesla: furcsa, megmagyarázhatatlan fóbiái és "rigolyái" voltak " Rigolyás, különc volt. 87 évesen halt meg, világhírû, jómódú, elismert emberként. "Sigmund Freud- kábítószerezett" Élt 83 évet, világhírû, sikeres ember volt. "Ha megnézzük, alig van köztük, aki természetes halállal halt volna meg" Úgy látom, nem érted a "természetes halál" fogalmát. Felsoroltál 16 embert. Ebbõl 3-5 lett öngyilkos, a többi természetes halállal halt meg, olyan teljesen átlagos betegségekben, mint rák, tbc vagy agyvérzés.
"Miért van, hogy a legfejlettebb gondolkodású, legnagyobb szépérzékkel megáldott emberek és a zsenik általában életképtelenek?" Ez nagy tévedés. A legnagyobb zsenik többnyire sikeres emberek voltak, akik elit pozícióban, ünnepelt emberként haltak meg. " Ha megnézzük a nagy költõket, filozófusokat, nagy gondolkodókat, szinte mind vagy fizikailag volt gyenge, betegségekkel szemben nem ellenálló, rendelkezett születési hibával, vagy pedig idegi, lélektani problémáik voltak" Készítettél listát a top100-ról (ha igen, milyen szempont alapján?), és kimutattad, hogy az átlagosnál többnek volt ilyen problémája? Pl. az ókori görög drámaírók hány %-a volt gyenge fizikailag vagy hány szenvedett mentális problémában? És az akkori görögök hány %-ával szemben? Egyik adatról sem tudsz semmit mondani, tehát rögtön a kezdeteknél megbukik az egész elmélet. "Sok mûvész, filozófus lett öngyilkos." Mint ahogyan sok nemmûvész és nemfilozófus is. Az ókorban pl. Empedoklész lett öngyilkos, jelentõs újkori filozófus, aki öngyilkos lett, egyáltalán nem jut az eszembe (aki tud ilyet, szóljon). Szóval a filozófusok nem tûnnek öngyilkos népségnek. A mûvészek körében több az öngyilkos. Ennek az oka nagyon egyszerû: sok köztük a bipoláris ("mániás depressziós"). A mániás szakaszban alkotnak, a depressziós szakaszban öngyilkolnak. De egyébként mivel kb. az emberek 1/20-a öngyilkossággal hal meg, ezért nem meglepõ, ha sok mûvész is öngyilkos lesz. Az azonban kérdéses, hogy a mûvészek körében ez sokkal gyakoribb.
A kérdező hozzászólása: Mondhatnék még más példákat is, pl. ott van Mozart, aki szintén betegeskedett, szintén elég fiatalon halt meg és elég érdekes hajlamai voltak: köztudottan szemérmetlenül szerette az anális szexet és furcsa leveleket írt, bennük utalásokkal a fenékre és a székletre.
A kérdező hozzászólása: "Hibás sztereotípia. Számtalan költõ és író élt gazdag társadalmi életet, mondjuk mindjárt Oscar Wilde. Nincs elég nagy ismeretanyagod ahhoz, hogy ilyesmiben ítélkezz. Egyetlen nevet hozol példának!" Oké, akkor jöjjenek a nevek! József Attila: öngyilkos lett Arany János-tüdõgyulladás Ady Endre- szifiliszben halt meg Babits Mihály-gégerák Kosztolányi Dezsõ-rák Karinthy Frigyes-agydaganat Tóth Árpád-tüdõbetegség Juhász Gyula-öngyilkossági kísérletek többször is, majd öngyilkos lett Csáth Géza-kábítószerezett, közvetetten ez okozta a halálát Széchenyi István- elmegyógyintézetbe került, öngyilkos lett Máté Péter-szívroham 34 évesen Amadeo Modigliani-agyhártyagyulladás Ludwig van Beethoven- "Siketsége és altesti fájdalmai hipochondrikussá tették (...)", ólommérgezésben halt meg Nikola Tesla: furcsa, megmagyarázhatatlan fóbiái és "rigolyái" voltak Sigmund Freud- kábítószerezett Ha megnézzük, alig van köztük, aki természetes halállal halt volna meg. Természetesen lehet vitatkozni róla, hogy a tüdõgyulladás mondjuk mennyire számít annak, de a legtöbbjüknél olvashatunk arról, hogy egész életében betegeskedett, illetve sokuknál elõkerülnek hajlamok a depresszióra. Ez így elég lesz, vagy még mindig nincs elég ismeretanyagom? "Gondolom a problémád az, hogy meg nem értett zseni vagy, aki nem bontakozhatott ki, mert voltak megfelelõek a feltételek. És a világ egyébként is ilyen kegyetlen a zsenikkel. Badarság." " Belõled hiányzik a kitartás, és elméleteket gyártasz azért, hogy elfedd velük a jellemhibáid." Szerintem pedig most te dobálózol elméletekkel a megfelelõ ismeretek hiányában. Maradjunk annyiban, hogy rólam szó se volt, fogalmad sincs, ki vagyok és mi az élettörténetem, te se ismersz engem, én se ismerlek téged. Én nem személyeskedtem, neked se kéne. " Aki akar valamit, és megküzd érte, az el is fogja érni azt." Általában egyetértek, de függ attól, mit akarsz és mik az adottságaid. Ha én mindenható atyaúristenné akarok válni, aki egy csettintéssel létre tud hozni egy második lakható bolygót a Naprendszerben, valószínûleg küzdhetnék érte, amíg belegebedek.
kinek szól a válaszod? nem egyértelmû
Hibás sztereotípia. Számtalan költõ és író élt gazdag társadalmi életet, mondjuk mindjárt Oscar Wilde. Nincs elég nagy ismeretanyagod ahhoz, hogy ilyesmiben ítélkezz. Egyetlen nevet hozol példának! Õ pedig azt hiszem egy szerzett betegség miatt jutott oda, ahová... Az iskolában használt tankönyvek erõsen sztereotipizált képet adnak az írókról, elõbb mûvelõdj egy kicsit, azután vonj le következtetéseket. (magyart és filozófiát tanulok egyetemen, és elõtte is foglalkoztatott a téma, de még mindig nem tudok annyit, hogy elméletekkel dobálózzak. Persze megtehetném, de az nem lenne tudományos és hiteles.) Gondolom a problémád az, hogy meg nem értett zseni vagy, aki nem bontakozhatott ki, mert voltak megfelelõek a feltételek. És a világ egyébként is ilyen kegyetlen a zsenikkel. Badarság. Aki akar valamit, és megküzd érte, az el is fogja érni azt. Belõled hiányzik a kitartás, és elméleteket gyártasz azért, hogy elfedd velük a jellemhibáid.
Kiegészítem: A társadalomtól való elvonulás. A zseninek 2 útja van, vagy "forradalmat" csinál: kiáll az embereket elé, megpróbálja azokat megváltoztatni stb. Vagy beletörõdik abba, hogy a többi ember buta, nem lehet megváltani õket, és inkább elvonul tõlük
Kedves kérdezõ! Magamból kiindulva(nem kiáltom ki magam zseninek), fiatal koromban beteges voltam, sok olyan dologgal találkoztam gyerekkorban, amivel más nem. Elkezdtem éretté válni, nem csak a játék érdekelt, hanem az élet fontosabb dolgai is.10 évesen én spóroltam a szüleim helyett stb. Szerintem a zseniséghez kell egy adott hajlam, tehát magas IQ és érezelmi IQ, valamint fontos (általában) az egyéni sors. A fejlett érzelmi IQ gyakran jelentkezik idegrendszeri problémákkal. Az ember túl sokat töri olyan dolgokon az agyát, ami másnak eszébe se jut, ez sok ember agyát felõrli. Akik nem képesek tolerálni a világ rossz oldalát, könnyen fordulnak tudatmódosítókhoz. Szerintem egy intelligens ember eljut egyszer oda, hogy feltegye a kérdést, mi dolga a földön? Minél korábban jut el ide, annál több ideje van megválaszolni a kérdést.
A kérdező hozzászólása: Utolsó: azért érdekes, hogy a zenei tehetség ki nem használást hoztad fel, mert ettõl félek én is. Tudni kell, hogy anyukám zenetanár volt, és nekem mindig is jó fülem volt. Kamaszkoromban kiderült, hogy van érzékem a zongorához. Vettünk egy pianínót és hallás után le tudok játszani egy csomó számot, ösztönösen ráérzek, hogy melyik akkord mikor jön, belül is halllom a hangokat és teljesen fel tudom építeni magamban a zenéket. Egy pár hónapig jártam zongorázni, aztán idõ- és kedvhiány miatt abbahagytam. Szomorú vagyok, ha belegondolok, hogy mi lett volna, ha idejekorán elkezdek zenét tanulni...:(
Ja és szerintem bárkibõl lehet zseni Csak el kell kezdeni gondolkodni! Beinditani az agyban a poros kerekeket! informálódni a nagyvilágban, utána nézni mindenek amit halasz mert nem mondanak el mindent mert mindig mindenki ki felejt valamit belõle. Ja és a békét megértéssel lehet elérni! Empátiából megértés, megértésbõl béke lesz. ja és az okos nem szokta le okosozni magát, Mert attól függ honét néztük avagy hol huzuk mert a határt és a normált. És tökéletes ember vagy dolog sose lesz mert mindig van hova fejlõdni.

Miért van az, hogy a férfiak általában utálják a macskákat?

Tudom,van olyan férfi ,aki elviseli,s?t még olyan is aki imádja a macskákat,n?ben is van aki nem bírja elviselni.Ett?l függetlenül sokkal több férfi utálja ?ket,mint amennyi n?.

Legjobb válasz: Hát én konkrétan nem ismerek olyan férfit, aki utálná õket, a párom is szereti a cicákat. De talán azért lehet, mert a cicák általában önálló személyiségek (nem mondom, hogy a kutyák nem), nem lehet velük mindig azt csinálni amit szeretnénk, az enyém eltolja magától a kezem, ha nem akarja, hogy simogassam. Ellenben a kutyák hálásak minden apró mozzanatért, amit értük/nekik teszünk a simogatásból meg soha nincs elegük:) Benti cicám van, de van hogy "kerül" és egész nap nem jön oda dorombolni, meg nem is kívánja a társaságom. Egy cica soha nem lehet alárendelt, sõt. Ellenben a kutyákkal, aki mint tudjuk, bármit megtenne a gazdiért annyira imádja :-) Talán ebben van a "megoldás", lehet, hogy ezek az emberek inkább olyan állatra vágynak, akik "alárendeltek" bizonyos szempontból. Amúgy meg van olyan férfi is, aki alapjában véve nem szereti az állatokat, így tehát a macskákat sem.

Hát én konkrétan nem ismerek olyan férfit, aki utálná õket, a párom is szereti a cicákat. De talán azért lehet, mert a cicák általában önálló személyiségek (nem mondom, hogy a kutyák nem), nem lehet velük mindig azt csinálni amit szeretnénk, az enyém eltolja magától a kezem, ha nem akarja, hogy simogassam. Ellenben a kutyák hálásak minden apró mozzanatért, amit értük/nekik teszünk a simogatásból meg soha nincs elegük:) Benti cicám van, de van hogy "kerül" és egész nap nem jön oda dorombolni, meg nem is kívánja a társaságom. Egy cica soha nem lehet alárendelt, sõt. Ellenben a kutyákkal, aki mint tudjuk, bármit megtenne a gazdiért annyira imádja :-) Talán ebben van a "megoldás", lehet, hogy ezek az emberek inkább olyan állatra vágynak, akik "alárendeltek" bizonyos szempontból. Amúgy meg van olyan férfi is, aki alapjában véve nem szereti az állatokat, így tehát a macskákat sem.
"A macska inkabb hûtlen és kevésbé odaadó, mint a kutya." Ez nincs így, nekem most halt meg a cicám, nála hûségesebb és odaadóbb állatot nem ismertem, pedig volt már jópár. Nyalta a kezemet, várt haza, nem volt szemtelen, lehetett vele a kertben játszani, mert ráugrott a lábamra és "pofozta". Okos volt, ha mondtam neki, hogy ne csináljon valamit, értett a szóból. Annyira hiányzik, soha többé nem lesz ilyen kisállatom, igazi barát volt. A macskák nagyon tudnak szeretni, hálásak a gazdijuknak, ha sok figyelmet és törõdést kapnak. Én nem is ismerek olyan férfit, aki utálná õket, vagy legalábbis a fiúismerõseim az én macskámért odavoltak, ha meglátták. Minden állatnak szüksége van a szeretetre.
Az én párom szereti a macskákat, de a kutyákat még jobban szereti, mert szerinte velük jobb játszani, lehet velük futni, sétálni, és mindig örülnek a gazdinak, ha hazajön. Ehhez képest egy macska nagyon hangulat lény, ha olyanja van, lehet vele játszani, ha nincs kedve hozzá, akkor ott hagy mindenkit. Most épp olyan macskánk van, aki utálja, ha simogatják, nagyon ritkán tûri, de akkor is ideges lesz tõle. Na, õt pl. én sem kedvelem annyira, pedig nagyon macskás vagyok, de ez egy kis vasállat.
Nagyapám volt macska párti nagymamám ûzte õket! :D felmentek a konyhaasztalra tiszta szõr volt minden vmi rettenet, az ágy alá rendre odacsináltak iszonyat büdös volt bent hiába volt kiskoruktól kezdve alomja hogy na oda, nagy korukra már össze vissza becsináltak a házba. Állandóan nyalták magukat beleértve a feneküket szval, én nem igazán kedvelem õket épp ezért. Nem beszélve arról hogy a kislány mikor menne a homokozóba játszani oda is sokszor bele piszkítanak, na akkor a plafonon vagyok!
Mert néha fárasztó látni egy (egyes) férfiaknak, hogy a macska azt csinál amit akar. Ha hívod, ha akar jön, ha nem-nem. A ház körül akkor egerészik amikor kedve van. Döglik egész nap, ha valamit akar, nyávog. Találd ki, mit óhajt. Óvatosan járkál, mint egy dáma, komótosan szépítkezik, szóval egy csomó olyan dolgot mûvel ami irritál egy normális férfiembert... Ha macskánk volt a háznál, eltûntek az énekesmadarak. A fészkeket, fiókákat elpusztította. Még egy veréb sem mert a kertben leszállni. Most, hogy nincs, 10-20 féle énekesmadár fordul meg a kertben ház körül pedig városban lakok. Ha a kérdés a lakásban tartott macskára vonatkozik, arra nem tudok véleményt mondani. A macskaszõrt ki nem állhatom, az ablakon-ajtón keresztül még a kertes házba is bejön. Ha meg a lakásban tartják....
Mert sok olyan tulajdonsaga van a macskaknak, amiket az emberek nem szeretnek, es foleg a ferfiak jellemében van meg.:) a férfiak közt több a kutyapárti. A macska inkabb hûtlen és kevésbé odaadó, mint a kutya. Én nõ vagyok, es en sem igazan szeretem a macskakat, nem mintha kozelebbrol ismernék egyet, hanem egyszeruen azert, mert otthon a családban ezt tanultam, hogy a macska ronda, anyukam es nagymamam viszolyog tõlük, tehát egy ilyen belém nevelt undor van, de mégsincs rossz erzesem a macskak irant, de az tényleg megfogant bennem a nevelésbõl, hogy nem éppen a legszebb állat.
Én nõ vagyok, és utálom a macskákat. Hízelegnek, nyafognak, de sosem az emberhez ragaszkodnak, hanem a helyhez.
*vadállat
kamu, nem utálják õket, csak azt hiszik, aztán megis, erik õket...
15.03 Beléd szerettem :)
Mert a férfiak szeretnek kicsit vadabbul játszani, éshát a macsek nem nagyon preferálja, hogyha focizni akarunk vele.
istenem, de sok buta ember van. a francokat hûtlen a macska, meg ragaszkodik a helyhez. tudtok még egyéb közhelyet is? ezek egyike se igaz. egyébként meg, a buta emberek utálják õket, lásd fent. függetlenül attól, hogy férfi-e. pl. az öcsém imádja õket, az exeim is szerették, meg sok fiúbarátom szintén. azok, akiknek nincs szüksége egy kutya állandó seggnyalására, akik biztosak magukban.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!