Tudományok kategória válaszai (40101 db)

Hogyan lehet a legkönnyebben idegennyelvű szöveget tanulni?

Milyen módszerrel vagy hogyan csináljam?
Ha versrõl van szó, akkor keress hozzá dallamot. Ha próza, akkor is próbáld ritmizálni.
De rövid vázlatot mégis hogyan írnál elolvasás nélkül? Megáll az eszem, hogy a mai gyerekek a neten, idegenekkel csináltatják meg a házijukat! És nem, ez nem segítségkérés, hanem másokat akarsz dolgoztatni! Hogy képzeled?
A kérdező hozzászólása: Kb.50000 olvastam már mert ez a kedvenc könyvem és egy regényt kell bemutatnom és NEM másokkal csináltatom!! Esetleg más vki?
Ha nem másokkal csináltatod, akkor mi a kérdés?
Igaza van a válaszadónak. Kérdezö ha olvastad akkor 5 -10 mondatban tudsz valamit írni.
A regény hõsnõjének Vitay Georginának el kell menekülnie budapestrõl, a háborús helyzetek miatt. Édesapja magyar tábornok, elviszi õt az Árkodi leány intézetbe, ahol szigorú szabályok közt kell élnie. Eleinte összekap az oszályával mert van egy hagyomány ami neki nem tetszik és elárulja a lányokat. Egy légvédelmi riadón a harci helyzet viszont összekovácsolja azosztályt. Gina próbált szökni de Kõnig tanár úr megakadályozza. Kuncz Feri, Georgina szerelme aztmondja neki hogy kimenti és hazaviszi mint késõbbkiderült Ginát akarták felhasználni apja ellen ezért védelembe kelett helyezni hogy feri ne találjon rá. Horn Mici az egykori növendék az igazgató névnapján tervezi meg a lány szökését. Nevet kelett változtatnia attól a naptól kezdve õ makói anna (azthiszem).


Hogyan lehetne szétválasztani cukor és homok keverékét?

Kémiai nevek kellenek pl : dekantálás
oldás, szûrés, lepárlás
felontod vizzel, megvarod mig feloldodik a cukor, majd leszurod. a rendelkezesedre allo kemiai muszavak kozul valogasd ki melyik kell neked...
Rázóasztal: a homok nehezebb ezért az aljára süllyed.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm :)
A szitálás is segíthet, mert a kristálycukor szemcséi nagyobbak.

Szabadlmi védelem erre?

> Az oldalra véletlen keveredtem csak, de nem bírom
Én az "a" betût meg az oxigén kémiai elemet szerettem volna levédetni. Amúgy nem rég jött elõ egy távol-keleti cég, hogy a hiperhivatkozás az õ szabadalmi ötlete és joga, magyarul a link.
1
Szerintem is az elsõ.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm.
mert már 68 éve meghalt
Mert nem volt elég töke hozzá.
Mert tobb frontos haborut inditott es ez megosztotta az eroit. Amugy ha Nemetorszag vs Anglia lett volna csak akkor siman elfoglalta volna.
Mert, már halott...
Mert nem tudja, hogy a tulajdonneveket nagy kezdõbetûvel írják.
Az elõttem szólók nagyjából helyesen fogalmaztak, én annyit tennék hozzá: próbáltál már jó mély vízbõl partra evickélni, hogy közben szervezetten lõttek rád jó sokan? És Angliát csak vízrõl lehet elérni.

Nincs ellentmondás? (kémia)

Alap feladatok minden szinten, de (talán) mégsem teljesen egyértelmű...
Én nem igen értek a kémiához, de talán azért tûnik ellentmondásnak, mert az elsõben iont, a másodikban meg (a hidrogénnel utalva) molekulát kérdez, abból viszont feleannyi van, mint a hidrogénionból, mivel elõbbi H2, utóbbi H.
Pontosan, mivel 1 mól AlCl3 azt jelenti hogy magából az AlCl3-ból (mint ionos vegyület) veszünk összesen 1 mólt, ami ha vízben feloldva szétbomlik Al3+-ra és Cl--ra az összesen 4 mólnyi ion.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Értem a problémát, valójában ez egy nagyon intelligens észrevétel. Az okozza a zûrzavart, hogy az egyik egy vegyület, a másik egy keverék. Amikor veszek 1 mol alumínium-kloridot, akkor valójában 6*10^23 db AlCl3 molekulát tartok a kezemben. Mindegyik ilyen molekula 1db Al atomot és 3 db Cl atomot tartalmaz, tehát ha csak a kloridionokat nézem, abból bizony 3*6*10^23 darab van, vagyis 3 mol. Ha 1 mol durranógázt veszek, az H2 és O2 gázok 2:1 arányú keveréke. A kulcsszó a keverék. Ha van 1 mol ilyen keverékem, akkor összesen (!) van 6*10^23 db gázmolekulám, melyek közül minden harmadik oxigén. Ezért lesz a válasz 2/3 mol hidrogén. Tehát még egyszer összefoglalva: Ha egy vegyületbõl veszek 1 molt, akkor az alkotó atomokból több mol is lehet benne, mert én az egész molekulából vettem 1 molt. Keverék esetén, ha az egész keverékbõl vettem egy molt, akkor ez az összes mennyiségem, ezt kell két részre osztanom. Az AlCl3 esetében nem kellett 4 részre osztani azt az 1 molt, és 3:1 arányban szétosztani, mert az egyféle anyag. Bonyolódik a helyzet, ha a két esetet egyszerre tárgyalom, tehát például veszek egy NaCl:AlCl3=2:1 molarányú keveréket. Na ha ebbõl a keverékbõl veszek 1 molt, akkor elõször szétdobom 2:1 arányban, és utána nézem meg a molekulán belüli fém:halogén arányokat.
A kérdező hozzászólása: Tehát, ha H2-bõl és O2-bõl annyit veszek az 1mol durranógázhoz, hogy azok ÖSSZESEN 1 mólnyi anyagmennyiséget tegyenek ki (1/3mol O2 és 2/3 mol H2), akkor, ha az alumínium-klorid-ból kell 1 mólnyi mennyiséget venni, akkor nem annyi alumíniumiont és kloridiont kellene vennem (1:3 arányban persze), hogy azok ÖSSZESEN adjanak 1 mólnyi részecskét (vagyis 1/4mol Al-ion és 3/4mol Cl-)?
A kérdező hozzászólása: Köszönöm, de a bizonytalanságom még mindig nem teljesen múlt el. Nem külön-külön a két kijelentéssel van problémám, hanem valahogy a kettõt együtt látva nekem ellentmondás rejlik benne. Az egyikbõl nem következik (legalábbis közvetlenül és számomra) a másik, pedig mivel ugyan arról (vagyis 1 mólnyi mennyiségrõl, 6×10^23db entitásról) van szó, illene.
Elnézést, hogy egy alkalommal a 6x10^23 számot elírtam a komment közepén.
A kérdezõ tökéletes válaszokat adott a kérdésekre. #2 válaszolónak pedig meg kellene tanulni a kémiát, mielõtt kémiai kérdéseket kommentel és szamárságokat ír. Bármibõl lehet molnyi mennyiséget venni, és az 6x12^23 db-ot jelent az adott tulajdonságú részecskébõl. Van molnyi mennyiségû elektron, van molnyi mennyiségû levegõ, és van molnyi mennyiségû durranógáz. Molnyi mennyiségû durranógáz is 6x10^23 db részecskét tartalmaz, melyeknek 1/3 része oxigén molekula 2/3 része pedig hidrogén molekula!
Attól függ hogyan értelmezzük az 1 mól durranógázt. Ha 1 mól vízbõl létrejött (3 mól durranógáz) (tehát a bomlás elõtti állapotot 1 mól) akkor 2 mól H2 keletkezik, viszont ha konkrétan 1 mól molekulamennyiségû durranógázt veszünk (tehát a bomlás utáni állapot 1 mól) akkor 2/3 mól H2 keletkezik. Az i mól AlCl3 a bomlás elõtti állapotra utal amibõl bomlás után lesz 4 mólnyi ion, tehát a durranókázzal ekvivalens az lenne, hogy ennek az ionkeveréknek egy móljában mennyi Cl- van.
A második válasz hibás. 1 mol durranógáz = 1 mol oxigén + 2 mol hidrogén atom.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen, nagyon hasznos volt! :)
Ha kettévágod a kockát (akárhol, nem csak középen) akkor lesz 2 plusz oldalnyi felszíned a 2 téglaltesten. Ha 2 vágást alkalmazol, akkor 4 plusz oldalad lesz, és így tovább. A felszínkülönbségekbõl ki lehet számolni, hogy hány vágás kell. A c kérdés biztosan csak 18 cm2?
Felteszem a szeletelésbõl, hogy csak párhuzamos vágásokkal vágunk, mintha kenyeret vágnánk. Az eredeti kocka felszíne 6dm^2=600cm^2, ebbõl is látszik, hogy a c feladatot nem igazán tudjuk kialakítani. Azt kell észrevenni, hogy ha pl. félbevágod a kockát, akkor a vágással 2, az oldallal párhuzamos sík keletkezett, így ezzel az 1 vágással 2dm^2-nel=200cm^2-nel megnövelted az összfelszínt, ezzel "véletlenül" kiszámoltuk a b kérdésre a választ: 1 vágás szükséges. Az a) kérdésnél az a válasz, hogy a 6dm^2-bõl hogyan csinálunk 12dm^2-t, ha vágásonként 2dm^2-rel nõ az összfelszín, így k vágás esetén k*2dm^2-rel növeljük. Az egyenlet: 6+2k=12 /-6 2k=6 /:2 k=3, vagyis 3 vágásra van szükség ahhoz, hogy megduplázzuk a kocka felszínét.
A kérdező hozzászólása: Bocsi, elneztem. A c)feladatnal 18 dm2
Akkor 6+2k=18 /-6 2k=12 /:2 k=6, vagyis 6 vágás kell.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!